Oldal kiválasztása
11 000 nap az anyagi függetlenség eléréséhez

11 000 nap az anyagi függetlenség eléréséhez


11 000 nap. Átváltva 30 év az életedből. Ez a 11 000 nap jelöli a 25-55 év között aktív időszakodat a munkában és az egzisztencia felépítésében. Mindenkinek ennyi ideje van, hogy megalapozza az életét. Te mihez kezdtél eddig vele? És mihez fogsz kezdeni ezután?

Az anyagi függetlenség alapja: már nem vagy gyerek, még nem vagy idős

Mindenki számára mást jelent az anyagi függetlenség. Alapvetően egyéni preferenciák szerint kialakult állapotról beszélünk, amiben a közös, hogy az egyén valamilyen szinten anyagilag önállóvá válik.  

Ha megpróbálunk egy általános érvényességű egyenletet megalkotni, ami az anyagi függetlenség [origo]-ját jelenthetné, akkor az alábbi számítást kell elvégeznünk:

(életkor x 11 000 forint ) x 12 hónap

Ez mit jelent egy 31 éves ember számára? Ha a folyószámláján levő összeg / likvid tartalék eléri / meghaladja a 31 x 11 000 x 12 = 4 092 000 forintot, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az ember anyagilag függetlennek tekinthető.

Természetesen ez az összeg nem tartalmazza az egyéb vagyontárgyak értékét (pl.: lakás), hiszen az anyagi függetlenség alapja valahol a biztonsági – likvid tartalék mértékétől függ.

Válassz olyan foglalkozást, amit szeretsz és soha többet nem kell dolgoznod – [Confucius]

Írd fel papírra a hiteleidet és rangsorold őket

A hitel olyan pénz, amit a jövőben fogsz megkeresni, ma költöd el és a köztes időben megfizeted az árát (kamat). A hitelnek akkor van értelme, ha értékteremtése használod és akkor haszontalan, amikor a vágyaidat fedezed belőle (pl.: nagyobb tv).

A legokosabb, amit megtehetsz, ha elkezded a hiteleidet rangsorolni és fontossági sorrend alapján elkészíted a megvalósítási -visszafizetési tervedet.

Milyen rangsorolási tényezőket vehetünk figyelembe?

  • kamat mértéke
  • hátralevő futamidő
  • kiszállás költsége
  • alternatív költségek (mivel járok jobban? ha kifizetem a hitelt vagyha befektetem a hitelre szánt pénzt?)
  • megtérülési ráta ( pl.: megéri megtartani a fixen 3%-os hitelt, ha a jövőben szeretnék majd felvenni másik lakásra másik hitelt. Ugyanis az vélhetően drágább lesz. Így jobb megoldás lehet megtartani a 3%-os hitelt és az új lakást magasabb önerővel megvásárolni)

Vegyél fel hitelt saját magadtól, fizess magadnak kamatmentesen törlesztőrészletet

Szeretek saját magamtól hitelt felvenni. Még sose jelzálogosítottam el magamat. – [Szarvas Norbert]

A hitelnek két alapvető természetét különböztetjük meg. A legnépszerűbb hiteltípus az, amikor a hitel felvétele és a cél szinte egyszerre valósul meg.

A másik eset sokkal kevésbé népszerű. Ebben az esetben a hitelt saját magunktól vesszük fel és akár 1-2 évvel előbb elkezdjük törleszteni, minthogy a célunkat megvalósítanánk. Ezt hívjuk pénzügyi stratégiának.

Tipikusan személyi kölcsönök, áruhitelek, fizetési előlegek esetében nem működik ez a megoldás. Hogy miért? Mert az ingó tételeket (pl.: elektronikai eszközök, utazások…stb) úgynevezett impulzusvásárlás során szerezzük meg. Vagyis egy hirtelen gondolattol vezérelve azonnal akarunk birtokolni!

De mi lenne, ha tudatosan felkészülnénk és a jövőbeni, kamattal terhelt hiteltörlesztés helyett felkészültünk volna a múltban a vásárlásra és már elkezdtük volna a “hiteltörlesztés összegét” félrerakni?

Valójában ugyanazt az összeget kell előre félretenni, mint amit utólag befizetnél a törlesztőbe. Ezzel minimum 1 hónapot nyerhetsz, azaz 8-10% azonnali hozamra tehetsz szert.

Gondolkodj értékteremtő beruházásokban

Minden, amire pénzt költünk saját zsebbúl vagy hitelből, valamilyen célt szolgál. Az anyagi függetlenség alapját éppen ennek a célnak a megfelelő definiálása szolgáltatja. Ha a költésünk valamilyen megtérülő célt szolgál, akkor nevezhetjük befektetésnek. Ha a költésnek nincsen célja, akkor pedig pazarlásnak.

Az elmúlt években nagyon felfutott a hazai ingatlanpiac. Gyakran szembesülök azzal, hogy családok 60-70-80 millió forintért építenek maguknak 2-3x nagyobb házat, mint amire szükségük lenne. Mindezt úgy, hogy semmilyen passzív jövedelemforrással nem rendelkeznek.

Tehát a hitelt a rendszeres, aktív bevételükből fizetik vissza.

Merül fel a kérdés: Nem lenne okosabb és megfontoltabb dolog első lépésként egy 40M forintos házat felépíteni / megvásárolni és mellé beruházni két kisgarzonba, amit aztán ki lehet adni albérletnek?

Mert mire számíthatunk az első esetben?

  • a saját pénzünkön ülünk
  • nincsen lehetőségünk a vagyonunkat felszabadítani, likvidizálni, újra befektetni
  • fizetjük a hitelt, de senki nem fizet nekünk a hitelért (albérlet)

Ezzel szemben a második eset azt jelenti, hogy passzív bevételi forrásra tehetünk szert a hitel / önerő hányadától függően. Tehát a vagyonunk egy része könnyen likvidizálható, újra befektethető és passzívan pénzt termelő.

Növeld a bevételeidet, csökkentsd a kiadásaidat

Két népszerű pénzügyi stratégia feszül egymásnak szemben, amikor a célunk egyfajta többletre szert tenni a jövedelmünkből. Érdekes módon a rendkívül sarkos vélemények között ritkán említik meg, hogy végső soron a kettő stratégia együtt működik igazán.

Azaz miközben növelem a bevételeimet (új munkahely, mellékállás, előléptetés, bértágyalás), ezzel párhuzamosan újra definiálom a saját anyagi szokásaimat és csökkentem a rendszeres kiadásokat.

Alkalmazd az 1/2-es szabályt

A havi rendszeres kiadásaidat (magyarul megélhetési költség) mindig a 12 hónapra vetített átlagos havi bevételed 50%-ához igazítsad. Ha 1M forintot keresel, akkor élj úgy, mint aki 500e forintot keres. A többit tedd félre. Ha 500e forintot keresel, akkor élj úgy, mint aki 250e forintot keres és a többit tedd félre.

Sokan ott követik el a hibát, hogy az eseti bevételeket (prémium, rendkívüli pótlék…stb) nem osztják el 12-vel. Főleg a jutalékos szakmákban látom, hogy az ottani dolgozók mindig hónapról hónapra terveznek újra.

Ha 100 000 forintot kerestek az adott hónapban, akkor szűkölködnek. Ha 500 000 forintot, akkor úgy költenek, mintha minden hónapban ennyit keresnének. Ha 1M forint jött be, akkor pedig mintha nem is lenne holnap.

Pedig három hónapot vizsgálva a 100e+500e+1M = 1,6M /3 = 533 333 forint, amiből valójában él. Ha a követketkező 9 hónapban átlagosan 200 000 forintot keresett, akkor viszont abban az évben a valódi bevétele: 1,8M + 1,6M = 283 333 forint volt. Neki ebből kéne gazdálkodnia!

Ne légy kishitű a saját vagyonoddal kapcsolatban, mert könnyebben kifolyhat a pénz a kezedből

Gyakori hiba, hogy bele se gondolunk, középtávon milyen pénzösszeg “folyik át a kezünkön keresztül”. Biztosan te is ismered azt, amikor könnyebben megveszel 5 kacatot 2 000 forintért / db, mint 1 komolyabb dolgot 10 000 forintért.

Nagyobb perspektívában, pontosan ezt csinálják sokan a saját életükkel kapcsolatban is. A havi jövedelmükhöz képest szinte elérhetetlen álomnak tűnik egy tehermentes saját lakás vagy autó. Ezért nincsen motiváció, inkább felélik minden hónapban, amit megkeresnek.

1 hónap -» 400 000 forint
12 hónap -» 4 800 000 forint
60 hónap -» 24 000 000 forint
120 hónap -» 48 000 000 forint

Tudom, hogy ebből levonódik a megélhetési költség. De nem árt tisztázni, hogy mindenféle fizetésemelkedés nélkül is, optimális esetben a kezünkön keresztül átfolyik 10 év alatt 48M forint a példában.

Ha alkalmazod az 1/2-ed szabályt , akkor 10 év alatt összegyűlne 24M forint, ami minimum egy kisgarzonra elég lenne. Vagy egy rendkívül komoly biztonsági tartalékot jelentene. Azaz sokak számára elérhetővé válna az anyagi függetlenség.

Helyette mi történik? Felélik a bevételeket és 10 év múlva sincsen semmi.


Cikkhez kapcsolódó tartalom

A “3”-as szabály alkalmazása a pénzügyeinkben pénzügyi sikerhez vezethet!

Megtanítom, hogyan állítsd helyre a cash flow-dat!

Szükséged van a segítségemre?

Bankfüggetlen hitelközvetítés és CSOK tanácsadás

Nyugdíjcélú megtakarítás tanácsadás

Gyerekmegtakarítás tanácsadás

Támogatom a blogot

Támogatás

Hasznos cikkek

Tovább


Ez a cikk 2019. január 10. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogi leírás

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.

Szállj ki a rossz befektetésből. De mi számít rossz befektetésnek?

Szállj ki a rossz befektetésből. De mi számít rossz befektetésnek?

A befektetések világában (legyen az rendszeres díjas vagy egyösszegű) rendkívül fontos az időzítés! Mikor szálljunk be és ki? Erre a kérdésre keresi mindenki a választ (sajnos nagyon alacsony sikerességi rátával). Ebben a cikkben végigvesszük azokat az okokat, amikor kiszállhatsz. Minden más esetben hülyeség lenne és előre nem tervezett veszteséggel járna számodra! 

 

Rendkívül rossz befektetésed van, ami folyamatosan alulteljesít

De valójában mi a különbség a ténylegesen rosszul teljesítő és a potenciálisan rosszul teljesítő befektetés között? Nagyon sokan annyit vesznek észre, hogy az eredmények elmaradnak a várttól, miközben a befektetési eredmények mögé nézve fel kellene tudnunk mérni a jövőbeni potenciált.

 

Egy ország hozott rossz befektetési döntés az MNYP-ből való kilépéssel

Amikor az ország a Magánnyugdíjpénztárból vissza Állami nyugdíjrendszerbe lázában égett, akkor a legfontosabb érv az alacsony MNYP hozamok voltak. Még a csapból is ez folyt.  Az emberek pedig megijedtek ettől és inkább elfogadták a “biztos megoldást”.

Már akkor lehetett tudni, hogy ez egy kifejezetten rossz befektetői lépés lesz, hiszen a válsgá kezdetén törvényszerűen esnek a hozamok (akár negatív irányba). A visszaesés azonban ciklikus és időleges.

Mégis miért volt hatalmas visszaesés, ami sokakat megijeszthetett? Gondoljunk bele, hogy a Magánnyugdíjpénztárakba a pénzünket 20-30-40 éves időtartamra helyeztük el a lehető legmagasabb hozam elérésének a reményében. A pénztár éppen ezért hosszútávú befektetési stratégiákat alkalmazott. Egyáltalán nem volt igazságos saját befektetésünkkel szemben, hogy a hosszútávú eredmény a válság kezdetekor, már rövidtávon el akartuk érni.

Mi történt azóta?

 

Magánnyugdíjpénztárok nettó hozamrátája 2008-2018

 

Nagyon megérte maradni befektetési szempontból a Magánnyugdíjpénztárban…

Akik pontosan felmérték a helyzetet és maradtak, azok rendkívül magas hozamot voltak képesek elérni. Átlagosan, a kiegyensúlyozott portfólióból 6,415%-os éves hozamot voltunk képesek realizálni. Viszonyításképpen az 5 éves Erste lakástakaréknak az EBKM-je (egységesített betéti kamatmutató) 6,55%.

 

Lakástakarék kötési akció az IFL-nél

 

Ennek függvényében érdemes értékelnünk az elért hozamokat, hiszen gyakorlatilag versenyben voltak az 5 éves, államilag támogatott lakástakarékokkal elérhető hozammal. Azonban az MNYP esetében 10 éves hozamokról beszélünk. Ha összehasonlítjuk a 10 éves lakástakarék EBKM-jével (4,22%), akkor kimondhatjuk:

Ugyanaz a 20 000 forintunk 2008-2018 között jobban kamatozott az MNYP-ben, mintha kötöttünk volna lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe!

 

Amikor hiba menekülni a Unit Linked szerződéseből

Tipikusan “menekülési termék” volt az elmúlt években a Unit Linked szerződés sokak számára. A folyamat ismert:

  1. megkötötték valamilyen célra 15-20 évre előre,
  2. viszont (a költségstruktúrájának köszönhetően) pár év múlva még mindig a befizetett összeg alat/körül mozog a befektetési érték.
  3. meginog a bizalom és menekülni kell
  4. ezzel realizálod a veszteséget

 

Havonta tőkésítünk, ami azt jelenti, hogy egy 20 éves szerződés esetében 240 alkalommal…

Ritkán esik szó arról, hogy a szerződés keretein belül tipikusan havi tőkésítés történik (havonta fizetjük a díjat), tehát havonta vásárolunk befektetési egységeket a különböző befektetési alapokból.

Amikor megnézed az alapok elmúlt időszakát, akkor tulajdonképpen mit látsz a %-ok mögött?

  • Elmúlt 1 éves hozam esetén 12 darab tőkésítésnyi időszakot
  • Elmúlt 3 éves hozam esetén 36 tőkésítésnyi időszakot
  • Elmúlt 5 éves hozam esetén 60 tőkésítésnyi időszakot

Szóval összességében amit nézünk, az korántsem alkalmas arra, hogy a teljes futamidőre vetítve bármilyen következtetést levonjunk. Hogy mégis mit érdemes megnézni a befektetési alapok múltbeli eredményeivel kapcsolatban, azt kicsit később leírom…

Mit jelent a 240 darab tőkésítés számodra?

Az egyszerűség kedvéért nyugodtan nevezhetjük az első befizetésed és utolsó befizetésed közötti időszakot felhalmozási időszakban. Ilyenkor számodra alapvetően a legfontosabb cselekvés, hogy minél több befektetési egységet halmozz fel (darabszám), mivel a legvégén semmi mást nem csinálnak, minthogy az adott napi árfolyamot megszorozzák az általad felhalmozott befektetési egységek számával. Ez lesz a te megtakarításod kiszállási értéke.

 

A te megtakarításodban van például 1 000 befektetési egység. Ha az árfolyam 100, neked akkor is 1 000 befektetési egységed van. Ha az árfolyam 500, neked akkor is 1 000 befektetési egységed van. Az árfolyam változása egyedül akkor lesz számodra fontos az 1 000 egység vetületében, ha ki akarod venni a pénzed. A két értéket összeszorozzák és kiderül, hogy nyertél vagy vesztettél.

 

befektetési egységek unit linked felhalmozása

 

Tehát innen sem éri meg feltétlenül menekülni

Léteznek jó és rossz unit linked szerződések. Most kifejezetten a befektetési eredmények alapján valószínűsíthető cselekvésről beszélünk. Itt is érvényes a hosszútávúság stratégiája. Attól, mert az elmúlt években az alapok rosszul teljesítettek, az alapvetően számodra pozitív is lehet, hiszen olcsón vásároltál, több darab befektetési egységet, ami hosszútávon (következő 10-15 év) valószínűsíthetően magasabb árfolyamon fog állni.

Oké, de akkor mikor számít valami rossz befektetésnek?

Számtalan rossz befektetés létezik, de most feltételezem, hogy

  • nem a “rezsire szánt pénzedet” akarod befektetni
  • elég időd van a megtérülésre
  • körültekintően és kizárólag megbízható helyen fektetsz be

Ha kizártuk a fenti okokat, mint a pénzszükséglet, a kevés idő vagy az extra kockázatos befektetés, akkor beláthatjuk, hogy megfelelő befektetési stratégia esetén nem feltétlenül létezik “rossz befektetés”, hiszen mindig lesz egy fenn (bika) és egy lenn (medve) időszak.

 

“Azonnal kiszállok, mert zuhan a piac”

Nézd meg, hogy mi történik “A” típusú befektetővel, aki a magas megtérülés reményében fektet be minden évben 1 000 000 forintot, viszont a befektetésének az értéke folyamatosan csökken, emiatt 4 év alatt kiszáll a 8 éves befektetésből…

A típusú ügyfél kiszáll a befektetési egységek értéke miatt a befeketésből

 

Láthatjuk a táblázatokból, hogy az árfolyam folyamatos csökkenése miatt a befektetésének az értéke az eredeti befizetések mértékéhez képest folyamatosan elmaradt. Viszont ezzel párhuzamosan egyre több befektetési egységet tudtunk vásárolni ugyanazért a pénzért.

 

A “B” típusú ügyfél azért nyer, mert stratégiában gondolkodik

És ezen a ponton érkezik el a “B” típusú ügyfél ideje, aki ugyanakkor szállt be, viszont teljesen más stratégiai gondolatmenetet követve kivárásra játszik. Hiszen neki van ideje, pénze és türelme! A piac egyszercsak megfordul és akkor az aktuális befektetési érték helyett a megvásárolt befektetési egységek darabszáma lesz a mérvadó…

Az összehasonlíthatóság miatt a “B” típusú ügyfél is ugyanúgy, 4 évig évente 1 000 000 forintot fektetett be. Az ő stratégiája az volt, hogy miután megtalálta a számára megbízható befektetési alapot, addig vásárol, amíg az alap értéke alacsony /csökken, hiszen így ugyanazért a pénzért több darab egységet tud megvásárolni és kivárja az árfolyam emelkedését…

 

befektetési egységek alakulása

 

Hosszútávon mindig a befektetési stratégia a nyerő

A táblázat számaiból láthatod, hogy a “B” típusú befektető 2010-ben (és onnantól kezdve) szintén 50 22 db befektetési egységgel rendelkezett, mint az “A” típusú befektető. A különbség tehát nem ebben volt. Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy az “A” befektető -600 000 forinttal szállt ki, míg a “B” befektető +500 000 forinttal?

Ez az idő értéke a befektetések vetületében. Hiszen a stratégiája megengedte, hogy ne kapkodjon és kivárja a számára kedvező időszakot. Éppen ezért gondolom azt, hogy nagyon sok “rossznak látszó” befektetés egy másfajta megközelítéssel és stratégiával egy jó befektetés lenne-lehetne.


Ez a cikk volt egy három részes sorozat első része! Látogass vissza rendszeresen, mert hamarosan érkezik a következő rész


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerdd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.

Ez a cikk 2018. október 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahelyett, hogy visszafizetnéd a lakáshiteledet, kezdj el stratégiában gondolkodni!

Ahelyett, hogy visszafizetnéd a lakáshiteledet, kezdj el stratégiában gondolkodni!

Az emberek jellemzően célokban és nem stratégiában gondolkodnak. Egy lakásvásárlásnál a célod lehet, hogy visszafizetnéd a lakáshiteledet. A stratégia viszont ennél sokkal perspektivikusabb, kevésbé ok-okozati összefüggésekkel és lineáris felépítéssel működik. A stratégiád ilyen esetben például a cikkben leírt folyamatok összessége lehet, tehát az út, aminek a végére komplett ingatlanvagyont építesz fel- erre koncentrálsz a hitel visszafizetése helyett…

 

Negatív berögződésünk, hogy a hitel rossz – azonnal szabadulnunk kell tőle!

Amikor azon agyalsz már a hitelfelvétel előtti, informálódós szakaszban is, hogyan fizethetnéd vissza a lehető leghamarabb (minden mást háttérbe szorítva) a lakáshiteledet, akkor stratégiai szempontból hibát követsz el. Mondhatni ezzel az egyszerű ok-okozati gondolatmenettel

  • lemondasz a potenciális ingatlanvagyonod egy részéről
  • lemondasz a potenciális albérleti díjakról
  • lemondasz a potenciális ingatlanérték emelkedéséből származó árfolyamnyereségedről

A negatív berögződés alapja véleményem szerint évtizedekkel ezelőttre vezethető vissza, ahol még a “szerény, de becsületes élet” perspektívája nyújtotta menedékbe helyezkedtek el az átlagos emberek. Az ingatlanvagyont és magát a vagyont átlagos ember számára elérhetetlennek titulálták, míg a hitelt egy olyan kényszermegoldásnak, aminek az ára a bank felhízlalása volt.

 

Aminek a végén nem jutunk előre…

Ha logikusan belegondolunk, akkor mi történik, miután 10-15-20 év alatt kifizetted a lakáshiteledet (mindent ennek szentelve)? Valójában semmi. Hiszen ezidáig is itt éltél-laktál, tehát minőségbeli változás nem történik az életedben azáltal, hogy visszafizetted a hiteledet. Ez pedig generációs traumát okozhatott az elmúlt két évtizedben, hiszen az általános gondolkodásmód azonosult és teljesen elfogadta ezt az állapotot!

 

lakáshitel 10 év alatt

 

Az emberek pedig továbbgondolták ezt az állapotot

Amit magunkkal hoztunk otthonról, az általában a bankok és a hitel gyűlölete és a cél, hogy “csak az első lakás legyen meg- minden mást majd utána” mentalitás. Persze menet közben az újabb generációk elkezdtek egyre könnyebben egyre nagyobb jövedelmekre szert tenni.

Mi volt a természetes reakciójuk? Hát természetesen a hitelek futamidejének a csökkentése. Emlékszem, hogy 2008-ban még mindenki 15 év alatt akarta visszafizetni a lakáshitelét, míg ma már mindenki 10 év alatt akar szabadulni tőle. A lakáshitel futamidejének inflációja 5 év volt az elmúlt időszakban. 

Ezzel pusztán van egy hatalmas probléma, mégpedig az, hogy nem vesszük figyelembe a környezetünket és nem tesszük fel magunknak a kérdéseket akkor, amikor felvesszük az első hitelünket:

  1. az ingatlanpiac fenn vagy lenn van?
  2. drágán vagy olcsón veszek most lakást?
  3. a hitelek kamata drágulni fog vagy olcsóbb lesz?
  4. a lakásom értéke nőni fog, stagnálni vagy csökkeni?

 

A stratégiai gondolkodásmódba nem fér bele a lakáshitel azonnali visszafizetése

Tegyük fel, hogy szeretnél egy 30 millió forint értékű lakást venni, amihez kell 24 millió forint hitelösszeg. Ezt a hitelt 10 év alatt akarod visszafizetni!

 

hitel teljes visszafizetése

A célorientált hitelfelvétel során alapvetően a diagrammban látható két összehasonlítás érdekli az embereket! Mennyi lesz a havi törlesztőrészlet és mennyit kell teljesen visszafizetni! Amikor meglátják, hogy 25 év alatt közel 10 millió forinttal kell többet fizetni, akkor mindent megtesznek azért, hogy a kék oszlopot válasszák ki.

De miért nem számolunk soha megtérülési rátát és miért nem nézzük meg, hogy a pénz alternatív felhasználásával mit érhetnénk el? Miért nem rakjuk hozzá ehhez a diagrammhoz például a két havi törlesztő különbségéből megkötött lakástakarékok hozamrátáját? Azaz miért nem nézzük meg, hogy mennyit nyernénk azon, ha a bank helyett a saját zsebünkbe rakosgatnánk a pénzt?

 

A lakástakarékon egyébként csak nyerni tudunk

110 000 forint a havi különbsége a 10 éves és a 25 éves futamidejű hiteltörlesztésnek. Ez azt jelenti, hogy a kiindulópontunk (van 245 000 forintod havonta, hiszen máskülönben hogyan akarnál 10 év alatt szabadulni a hiteltől?) ez a keret.

 

lakástakarék megtakarítás

Miközben a célorientált gondolkodásmódban azon izgulsz, hogy a rövidebb futamidővel 10 millió forintnyi kamatot akarsz megspórolni, addig nem veszed észre, hogy a tőke átirányításával egy államilag garantált termékben (feltéve, hogy a családodban tudnál 6 lakástakarékot kötni a példa alapján)

  • 10 év alatt nyersz 17 245 970 forintnyi lakáscélra fordítható “likvid” tőkét
  • 20 év alatt nyersz 34 491 940 forintnyi lakáscélra fordítható “likvid” tőkét

 

lakástakarék befektetés

 

Nem tudom, hogy 17 millió forint mire lesz elég 10 év múlva az ingatlanpiacon, de egy dolog biztos…

A stratégiai gondolkodásmódban mindig három verziót számolunk:

  • legrosszabb
  • optimális
  • legjobb

Azt nem tudom megmondani, hogy 17 millió forintnyi lakástakarék mire lesz elég számodra, de azt pontosan tudjuk, hogy a 25 évre felvett, 10 éves kamatperiódusú 24 millió forintos lakáshiteled tőketartozása 10 év múlva 17 530 000 forint. Ez azt jelenti, hogy legrosszabb esetben a lakástakarékból kifizeted a hiteledet és ugyanúgy lezártad, mintha mindent a banknak fizettél volna 10 évig.

Az optimális lehetőség, hogy ez a 17 millió forint lakástakarékban felhalmozott összeg, több mint a szükséges önerő egy lakás megvásárlásához. Lehet, hogy 30%, -40%- 50% önerőt is jelenthet számodra, amihez hitelt kell felvenni. Viszont kiadva a lakást albérletbe, máris kitermelheti a hiteled és ezáltal a lakásod árát.

De azt is jelentheti ez az összeg, hogy 100%-os önerőként meg tudsz egy lakást tehermentesen vásárolni, amit aztán kiadsz albérletbe (ez egyébként a legjobb verzió).

 

Az ingatlanvagyon értelme pontosan a vagyon és a havi bevétel növelése

Amikor ingatlanvagyonban gondolkodunk és ehhez lépésről lépésre kell haladnunk (akár hitelek felvételével), akkor alapvetően két bevételi forrás reményében cselekszünk:

a, vagyonfelhalmozás, ugyanis egy ingatlan alapvetően (álagmegóvással) tartja az értékét, de a ciklikus piaci felfutás idején emelkedik a négyzetméterár, ami a te nyereséged. Az infláció miatt biztos drágábban tudod eladni a lakást később, mint amennyiért ma megveszed. Ez egy esély arra, hogy névlegesen több pénzed legyen- nagyobb vagyonod.

b, albérleti díj, ami egyfajta fix bevételi forrásod. Ez a pénzt lehet az abszolút nyereséged (5-8%-os megtérülési rátával), vagy pedig a lakásra felvett hitel havi törlesztőjének a fedezete. Ha belegondolunk, akkor az albérleti piacnak két szereplője van: az aki felveszi a hitelt és az, aki kifizeti a másik hitelét.

 

Reálisan az albérleti díj elég lehet a lakásra felvett hitel 10 éven belüli visszafizetésére- vagy pedig további ingatlanok vásárlására (stratégia)

Ha abból indulok ki, hogy a 17 millió forintnyi lakástakarékból 10 év múlva tudsz venni 10-15 millió forintnyi hitellel szinte biztosan egy panelt, amit aztán ki tudsz adni albérletbe, akkor a stratégia működni fog. A hitel törlesztése akkor sem lesz több, mint havi 100 000 forint, viszont az albérleti díj ilyen árak mellett biztosan 150 000 körül lesznek.

Nem szabad elfelejteni, hogy az albérleti árak mindig kéz a kézben járnak az ingatlanárakkal. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ingatlanár emelkedésnél nem feltétlenül a hitel egységnyi kamata drágul (sőt!), hanem a minimális önerő mellett felvevendő hitelösszeg emelkedik.

Ez azt jelenti, hogyha te képes vagy a minimálisnál nagyobb önerőt összegyűjteni (lásd: stratégia), akkor téged nem fog érinteni az áremelkedésből eredő havi kötelezettségemelkedés, mivel bebiztosítottad magadat erre az esetre is és a legrosszabb verzióban sem kell lényegesen több hitelt felvenned!

 

Mi történik, ha megmaradsz célorientáltnak?

Akkor a példában 10 év alatt lesz egy ingatlanod, ami mai értéken 30 millió forintot ér. Viszont nincsen önerőd, így megint kell várnod 5-10 évet arra, hogy elkezdd a következő lépést megvalósítani. Ez pedig lehet, hogy végzetes, hiszen ma vagy 35 éves, akkor 45 évesen jár le ez a hitel és 55 éves korodra akarod a következő lakást beütemezni?

És mi történik, ha stratégiában gondolkodtál?

10 év múlva van 17 millió forintnyi lakástakarékod, ami elegendő fedezet egy másik lakáshoz (akár hitelből) + a meglévő lakásod tőketartozása 17 millió forint, amit továbbra is fizetned kell (135e forint). Ha veszel (akár részben hitelből) egy másik lakást és kiadod albérletbe, akkor legrosszabb esetben az albérlőid kifizetik a hiteledet 10 év alatt. Ráadásul megszerezted az esélyt arra, hogy az ingatlanod értéke is emelkedjen, így ezt a nyereséget is zsebre vághatod, ha egyszer eladod a lakást.

És mi lesz 20 év múlva? Az első hiteledből tartozol még 7,2 millió forinttal. De közben a 30 milliós lakásod mellett van egy másik lakás, aminek éppen lejár a hitele (köszönd meg az albérlőidnek) + ha okos voltál akkor 10. évnél újrakötötted a lakástakarékokat és most megint van (ha addig nem változott az állami támogatás mértéke) 17 millió forint lakáscélra elkölthető összeged! -»ezt hívjuk stratégiai vagyonfelhalmozásnak.

 

 

Címszavakban, amikkel nem számoltunk

Persze nem akartam a végtelenségig bonyolítani a cikket, de még a malmodra hajthatja a vizet (vagy éppen kifoghatja a vitorládból a szelet)

  • a hitelkamatok változása – ha később drágább lesz a hitel, mint ma, akkor mégjobban megéri a mostani hitelt tartani és az új lakásra kevesebb hitelt felvenni, mintsem a régit kifizetni és az újból többet, drágábban felvenni
  • az ingatlanpiac árainak változása – árfolyamnyereséget és veszteséget is elszenvedhetsz.
  • demográfiai változás
  • az épület és utcakép amortizálódása / fejlődése
  • dinamikusabb befektetési stratégia, azaz nem pont 10 évenként lépsz, hanem igazodva a piaci viszonyokhoz, hamarabb eladod az új lakást (realizálva a nyereséget) és az ingatlanpiac mélypontján veszel megint – közben a lakástakarékokat fizeted tovább

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerdd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.

Ez a cikk 2018. augusztus 02. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Albérlet vagy saját lakás? Megmutatom, hogyan bukhatsz milliókat!

Albérlet vagy saját lakás? Megmutatom, hogyan bukhatsz milliókat!

Albérlet vagy saját lakás? Szerintem nem létezik olyan felnőtt ember az országban, aki(nek) ezt a kérdést még nem tette/tették volna fel valamilyen szövegkörnyezetben. Hiszen laknunk mindig kell valahol, tehát ez egy viszonylag konstans igény és szükséglet. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a cikket, akkor szerintem a legnagyobb butaság albérletet fizetni, ha a lehetőségeink engednék a saját lakást. A cikket akkor olvasd tovább, ha érdekelnek a “nem tipikus” indokok és okok…

Azért jobb az albérlet, mert mobilisabb vagyok…

Mielőtt elkezdenénk kiszámolni, hogy az albérlet vagy a saját lakást éri e meg számunkra jobban anyagilag, érdemes végigmenni a “tipikus” pro és kontra érveken. Elsőként nekem mindig a mobilitás jut eszembe az albérletről, mint legit érv. Hiszen albérletből:

  • könnyebb költözni
  • könnyebb váltani munkahelyet városok között

De mit jelent ez a mobilitás – ami nagyon jól hangzik és kielégíti az Y-Z generációk alapvető létszükségleteit – Magyarországra vetítve? Ahhoz, hogy értsük ezt a felvetést, fontos megjegyeznünk, hogy a mobilitás iránti vágy az USA-ból vagy Franciaországból érkezett meg hozzánk. Mivel szívjuk magunkba a nyugati kultúrát, így egyértelmű, hogy ez is terítékre került!

Azonban van ezzel egy kis probléma…

A déli agglomeráció elérhetősége Budapestről csúcsidőben

A példa kedvéért a déli agglomerációt vettük szemügyre (de itt megnézheted a többi is: agglomerációs térkép) Itt is vannak olyan települések, amelyek két kiindulási pontról is elérhetők 30 percen belül, ezek:

  • a budai oldalon: Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és Érd
  • a Csepel-szigeten: Halásztelek és Szigetszentmiklós
  • a pesti oldalon: Dunaharaszti

A Déli szektorban mindössze Budaörs az a település, amelyik elmondhatja magáról, hogy Pestről és Budáról is elérhető 30 percen belül. Sajátságos helyzetben van a Csepel-sziget, mely szintén elérhető 30 percen belül, de csak a két legközelebb eső vizsgálati ponttól (István és Imre), a távolabbiaktól már nem.

Hogy ez miért annyira fontos, hogy legit érvként megdőljön a mobilitás kérdése? Az agglomeráció folyamatosan bővül, az utazási sebesség gyorsul. Ma már több ügyfelem van, akik Székesfehérvárról, Tatabányáról járnak be minden nap dolgozni Budapestre. Az utazási idő jellemzően 1-1 és negyed óra szokot lenni.

A mobilitás Magyarországon egyre inkább jelentőségét veszti (talán sosem volt jelentős?), hiszen még a Budapest-Győr útvonal is megtehető másfél óra alatt, ami nem több, mint a Deák térről tömegközlekedéssel hazamenni Budaörsre délután…

Azért jobb az albérlet, mert nincsen álagmegőrzési költségem

A következő tipikus “albérletes” érv, hogy megúszhatjuk a felújítás költségeit. Elsőre nagyon jól hangzik, hogy nem kell újrafestenünk, penészteleníteni a fürdőt vagy újra járólapozni a lakást. Mint ahogyan bármi komolyabb probléma keletkezik, azonnal dobbanthatunk. Abba belegondoltál már, hogy ezeket a költségeket továbbra is te fizeted meg (vagy a soron következő albérlő)? Hiszen ezek a fenntartási költségek mind bele vannak építeni az albérleti díjba.

A CIB Bank és az NRC reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a válaszadók szerint 670 000 forint (jelenértéken) az átlagos lakásfelújítási költség. Ha abból indulunk ki, hogy nem kell minden héten felújítani a lakást, akkor számolhatunk 5 évente nagyjából 670 000 (jelenértéken) forintos teljes kiadással, ami fedez minden álagmegőrzési kiadást. Ezt elosztva, havi 11 166 forint átlagos költsége keletkezhet az ingatlantulajdonosnak.

Neked kell megfizetni az adót az albérlet után

Gondolhatod, hogy az albérlet tulajdonosának van egy elképzelése arról, hogy mennyit szeretne nyereségként kapni a lakásáért. A bevételt terhelő adót egyszerűen “rád tolja”. Ha a 10%-os költséghányad alkalmazása ingatlanbérbeadás esetével számolunk, akkor az alábbi adót fizeted meg minden hónapban a tulaj helyett:

Ennél az adózási módnál nem kell a számlák gyűjtögetésével szórakozni egész évben. Nem szükséges a számlákat, bizonylatokat gyűjtögetned, a bevételből egyszerűen levonsz 10 %-ot (csak úgy, mindenféle számlák nélkül) és a fennmaradó 90% lesz a jövedelmed, ami után adót fizetsz.

Ha a bérlőd megfizeti a rezsi fogyasztását neked (lakást így szokás kiadni), akkor az is bevételnek számít! Az oké, hogy te továbbfizeted a közműveknek, de akkor is bevétel!  

Bevétel – 10% = Bevétel * 90% = Jövedelem

A fenti példával:

(150 000 Ft bérleti díj + 40 000 Ft rezsi a bérlőtől) * 90% =171 000 * 0,9 = 153 900 Ft

Fizetendő személyi jövedelemadó: 153 900 * 15% = 23 085 forint / hó

Gondolj bele abba, hogy albérlet esetén közvetetten, de neked kell a példa alapján havi 23 085 forintot megfizetni. Még mindig jobban hangzik, mint a 11 166 forintos általánykiadás kalkuláció az álagmegőrzésre?

Duplán buksz, hiszen a lakástakarékkal még olcsóbb lenne a felújítás

A lakástakarék az a lakáscélú megtakarítási termék, amiből többek között ki tudod fizetnia. felújításodat is. Minden befizetésedhez az állam 30%-ot hozzátesz. Ez azt jelenti, hogy most tudjuk, hogy neked majd 670 000 forintos lakásfelújítási kiadásod lesz 5 év múlva (vagy amikorra tervezed), akkor biztos lehetsz abban, hogy lakástakarékkal máris 30%-ot meg tudsz spórolni.

lakástakarék megtakarítás albérlet vagy saját lakás

Nem számoltam ki pontosan a 670 000 forintos felújítási költséggel (kb. havi 8 500 forintot kéne ehhez lakástakarékban félretenni), de a lényeg tökéletesen kirajzolódik: Miközben attól félsz, hogy a saját lakással extra kiadásod lenne, sokszorosát fizeted meg albérlőként (egyrészt a rád terhelt adóval, másrészt a fel nem használható lakástakarékkal) ennek az összegnek.

Azért jobb az albérlet, mert fixek a költségek

Teljes joggal rettegnek az emberek az ismeretlen, és folyamatosan emelkedő költségektől. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért tartják sokan sokkal kiszámíthatóbbnak a 2-3-5 évenként lejáró albérleti szerződésüket, mint egy hosszú futamidőre fixált forinthitellel megvásárolt saját lakást?

albérlet árak változása Magyarországon 2012-2016 között

Tegyük fel, hogy háromévente kötsz új szerződést. Joggal feltételezheted, hogy az albérlet tulajdonosa mindig a maximális nyereségre koncentrál, így a piaccal együtt “mozgatja” az árait, amint már semmilyen bérleti szerződésből eredő korlátozás nem hátráltatja.

A példa kedvéért Budapesten 2012-ben 65 000 forintért írtál alá 4 évre egy albérleti szerződést, ami 2016-ban lejárt. Akkor 120 000 forinttal tudtad újra megkötni. Ez 84%-os emelkedést jelent, 8 éves időtávra vetítve pedig extra 2 640 000 forint megfizetendő albérleti díjat.

Az a banki ügyfél, aki saját lakást vásárolt és hitelét 10 évre előre fixálta, jelen esetben nem kényszerült extra “veszteséget” elkönyvelni a piaci árváltozás miatt, ami jelen esetben extrémebb volt, mint amennyire a kereskedelmi bankok kamatai változtatk az elmúlt években.

Azért jobb az albérlet, mert olcsóbb… vagyis az albérlet vagy a saját lakás éri meg jobban anyagilag?

Mindig megpróbálják az albérletet és a saját lakást összehasonlítani matematikailag. Ebből a megközelítésből egyrészt a havi felmerülő kiadásokat (albérleti díj vs banki hiteltörlesztés) lehet összehasonlítani, illetve az ingatlanvagyon vs likvid vagyon mértékét-értékét.

A banki hitel vagy az albérleti díj a magasabb?

Fontos leszögeznünk az elején, hogy saját lakást kizárólag az tud vásárolni, aki megfelel a hitelezés szabályainak és rendelkezik minimum 20% önerővel vagy tehermentes ingatlannal. Így máris nagyon sokak számára nem jelent valódi alternatívát a saját lakás, hiszen nincsen rá anyagi lehetőségük jelen pillanatban.

Mégis feltételezzük azt, hogy egy 25M forintos lakást meg tudnánk venni 20% (5M forint) önerő és 20M forint hitel felvétele mellett. Azt láthattuk, hogy egy ilyen értékű ingatlan albérleti díja Budapestben már elérte a 150 000 forintot havi szinten.

20 éves futamidőre, 10 évben fixált kamatperiódus mellett a  20M forint havi törlesztője 125 000 forint lenne (piaci átlagár). Már önmagában ez a törlesztő alacsonyabb, mint az albérlet díja. Ha a különbséget beforgatnánk lakástakarékba és előtörlesztenénk ebből a hitelt, akkor további pénzeket tudnánk megspórolni.

Pl.: 10 évre megkötött 20 000 forintos lakástakarék esetében 3,2M forint gyűlik össze, amivel csökkenthető a tőketartozás. Ez havi szinten a betörlesztés után 93 000 forint körüli törlesztőt jelentene (ha nem emelkedik a kamat), míg a tőketartozásunk 10 év után 12,2M helyett 9M forintra csökkenne.

Tényleg számít az elmaradt haszon mértéke?

Nézzük meg, hogy azzal az 5M forinttal mihez tudnánk kezdeni, amit nem ingatlanvásárlásba, és önerőre költenénk el. Mivel teljesen átlagos piaci befektetőként viselkedünk, ezért azt gondolom, hogy reálisan 20 éves távlatban az évi nettó 2%-os hozam az indokolt.

13 266 488 forintunk lenne 20 év múlva.

Ehhez képest a saját lakás megvásárlásával és a 20 év múlva lejárt hitel mellett rendelkeznénk egy minimum 25M forint értékű ingatlanvagyonnal. De mivel ismerjük az ingatlanpiac mozgását, ezért vélhetően az ingatlan értéke minimum az infláció mértékével emelkedne. Tehát 1%-os annualizált infláció mellett 30 504 000 forint értékű ingatlannal rendelkeznénk.

Ez 2,5x magasabb felhalmozott vagyon. Azonban nem szabad elfelejteni a kiadásokat sem!

A 20 év alatt kalkulált kiadások

A befeketetés esetében a kiadásokkal ne kalkuláljunk, hiszen 5M forintot befektettünk és nettó 2%-os hozammal számoltunk. A hitel esetében azonban:

0-10 év között fizettünk 125 000+ 20 000 (lakástakarék) = 145 000 forintot, azaz összesen 17 400 000 forintot

10-16  év között fizettünk 93 000+ 40 000 (lakástakarék) = 133 000 forintot, azaz összesen 9 576 000+ 300 000 forint maradványérték az előtörlesztés után

16 év alatt a hitelbe befizettünk és kifizettünk összesen 26 976 000 forintot, tehát közel 7M forintot fizettünk rá a hitelre.

Ha feltételezzünk, hogy pénzügyileg fegyelmezettek vagyunk és ezt a 7M forint ráfizetést megspóroltuk volna, akkor… jah várjunk egy pillanatra! Ugyanis ez a tipikus érve a saját lakást hitelből ellenzőknek, hogy mennyi pénzt lehet megspórolni. Emlékszel még feljebb, hogy a albérlet konstans drágább, mint a hosszútávra fixált hitel törlesztése? Tehát nem tudtunk volna ugyanazon ráfordítással 7M forintot megspórolni…

Viszont az albérletbe elégettünk volna 20 év alatt (változatlan albérleti díj mellett- biztosan nem marad változatlan…) 240x 150 000= 36 000 000 forintot, amiért cserébe lakhatást béreltünk magunknak!

Hogyan legyen saját lakásom, ha nincsen önerőm?

Ha pedig beláttuk, hogy igazam van és az albérlet Magyarországon egy “nincsen jobb megoldás”, akkor ideje egy megvalósítási tervet alkalmazni arra vonatkozóan, hogyan lehet saját lakásunk belátható időn belül!

A következő években hanyagold a “mindent bele nyarakat”

Én csak “mindent bele nyárnak, nyaralásnak” hívom azt a jelenséget, amikor egész évben feszesen gürizünk, hogy az év dedikált 1-2-3 hetében “mert megérdemlem” jogcímen minden pénzünket elköltsük olyan túlárazott hülyeségekre, mint a tízcsillagos hotel, a “nem főzök” minden étkezés étteremben vagy éppen a meglátom-megveszem csodaduó.

Szüntesd meg a hiteleidet

Tavaly kérdezte tőlem az egyik legjobb barátom, hogy mit csináljon az 1 millió forintjával. Fektesse be vagy fizesse a diákhitelt? A válasz egyértelmű, ugyanis rövid távon és biztonságosan 2-3%-ot nyerhetünk, míg a diákhitel (szab. fel) esetében 4-5% kamatos kamatot bukunk tőkearányosan.

Ugyanez a szabály igaz a hitelkeretekre, hitelkártyákra, személyi kölcsönökre. Kezdjük el felszámolni ezeket, és hitelkényszer helyett megtakarítási kényszerbe helyezni saját magunkat. Ugyanis a megspórolt hitelkamatok önmagukban milliókat jelenthetnek neked a következő években.

Sose vásárolj terv nélkül

Demagóg, de mégis itt csúsznak el a legtöbben. Állítom, hogy az emberek 99%-a havi szinten minimum 15 000 forinttal többet költ el a bevásárlásoknál, mint amit tervezett-indokolt lenne. Ennek az oka a “még egy akció” a boltban és az, hogy terv-bevásárló lista nélkül érkezünk meg. Ha előre megtervezed, hogy mit akarsz a következő héten főzni és ehhez tartod magadat, akkor garantálom, hogy spórolni fogsz.

15 000x 5 x 12= 900 000 forint extra megtakarítás…

Iktasd ki az ünnepi ajándékozásokat

Ideje leszámolni a családban a felnőttek közötti végeláthatatlan és brutálisan drága ajándékozgatásoknak, amikor rendszerint felesleges (de legalább drága) kacatokat vásárolunk egymásnak. A pénzt költsük a gyerekekre kollektíven és lehetőleg szabjunk meg egy határt.

Tudtad, hogy karácsonykor átlagosan 50 000 forintot költ egy magyar felnőtt ajándékokra? És akkor még holn van mindenkinek az éves születésnapja és egyéb ünnepek (valentin nap, évfordulók…stb)? Őrület…

Azonnal kössél egy rendszeres díjas megtakarítást

Lehet, hogy neked most éppen nem lakáscélod van, hanem gyerek vagy nyugdíjcélod.

Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 3. Rész A nyugdíjbiztosításról őszintén

Minden esetben azonnal el kell indítanod valamilyen kötött megtakarítást, ugyanis nem bízhatsz abban, hogy majd te leszel elég fegyelmezett ahhoz, hogy 5-10-15 éven keresztül minden hónapban félretedd a pénzed. Mert vis major mindig bekövetkezhet. A probléma, hogy vis majornak tekinjük azt is, ha el akarunk menni étterembe, de már csak a megtakarított pénzünk maradt meg…

lakáshitel törlesztés és lakástakarék megtakarítás albérlet és saját lakás esetén táblázat 2019

Ez már egy egész okos terv, hogyan lehet lakásod. Nem kell túlbonyolítanod. Minél többet tudsz félretenni rendszeres megtakarításba, annál kevesebb hitelre lesz szükséged. Ha elfogadjunk, hogy egy átlagos felnőtt ma 250 000 forintot keres nettó (szerintem többet) és ketten vagytok, akkor fejenként 40-40 ezer forint rendszeres megtakarítás nem szabadna megterhelőnek lennie.

Hitellel kapcsolatos cikkek

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel jellemzői

Ingatlanvásárlás befektetési céllal fogyasztóbarát hitelből mikor éri meg?

Miért használod rosszul a hitelközvetítőt?

Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.

Ez a cikk 2018. június 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az emberek ezért nem értik, hogy mennyi 100 milliárd forint…

Az emberek ezért nem értik, hogy mennyi 100 milliárd forint…

Mennyi 100 milliárd forint? Le tudod írni most azonnal egy papírra? És mennyi 1 milliárd forint? Annyira közegidegen számokról beszélünk, hogy valójában el sem tudja az átlagos ember képzelni ezeknek az összegeknek a nagyságát, holott nap, mint nap halljuk a tv-ben, olvassuk az újságban, hogy ehhez hasonló összegeket költöttek el állami közbeszerzéseken például. Akkor mit tehetünk, hogy megértsük?

 

Erre teszünk egy kísérletet, hogy megértsük! Kutatások bizonyítják, hogy kizárólag azt tudjuk elképzelni, amit a saját életünkre le tudunk vetíteni. Így nincsen más dolgunk, mint elképzelni, hogy 1 milliárd forint vagy 100 milliárd forint mit jelentene a saját életünk mércéje alapján…

 

Mennyi 1 milliárd forint?

Ahhoz, hogy megértsünk az 1 milliárd forint értékét, először a saját életünkben kell körbenéznünk. Ehhez érdemes segítségül hívni a KSH adatait, ami alapján 2018-ban az átlagkereset 203 000 forint körül alakult ezidáig.

Ez azt jelenti, hogy Átlag Oszkárnak 1 milliárd forintért

  • 4926 hónapot,
  • 410 évet kellene dolgoznia betegségek nélkül.

Ha pedig kellően lesokkolódtunk ettől a számtól, akkor a magyarok legfontosabb vagyontárgyával, a saját ingatlannal kapcsolatban kell fontos megfigyelést tennünk! Ma Magyarországon egy 60nm-es átlagos ingatlannak az átlagára 20,2M forint.

 

 

Az 1 milliárd forint ebben az esetben azt jelenti, hogy ebből a pénzből 49,5 db 60 nm-es ingatlant tudnánk megvenni, ami egy 10 emeletes paneltömb esetében a tömb felét jelentené. Így már érted, hogy mit jelent 1 milliárd forint? Nem hiszem…

Az a baj, hogy az ember a jövedelméhez képest el tudja képzelni az 1 millió forintot. A millió a gazdagság szimbolúma és azonosulnak az összegek. Tehát millió felett minden millió felett van, és nem tudatosul az összegek között a különbség. A 100 millió is sok és a 100 milliárd is. Az emberi agy a közegidegenség miatt valós különbséget nem tud észlelni egy bizonyos mennyiség felett…

Hiába írtam le az imént, hogy mennyit jelent számokban 1 milliárd forint, még mindig nem érted feltétlenül a mértékét. Vizualizáljuk 100 milliárd forint értékét az életedre vetítve…

 

mennyi 100 millárd forint?

 

Így már érted, hogy mennyi 100 milliárd forint az életedhez viszonyítva?

Bónusz cikk: Milyen stratégiával érdemes hitelt felvennünk?

 


Hitelt szeretnél felvenni és ehhez keresed a legjobb konstrukciókat? Töltsd ki és segítek! (Budapesti területi hatállyal)

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.

Ez a cikk 2018. április 17. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.