Oldal kiválasztása
A gazdag háztartások életbiztosításba fektetnek?

A gazdag háztartások életbiztosításba fektetnek?

Megjelent az MNB: A biztosítási szektor 10 éves jövőképe 7 pontban című kiadványa, amiben rengeteg érdekességre bukkanhatunk. Alapvető emberi természet, hogy mindig a legjobb akar lenni. Ez a pénzügyekben sincsen másképp, így kifejezetten érdekes lehet megnézni, a magyar lakosság hol tart ebben az összevetésben a nemzetközi mezőnybe? Kideríteni, hogy a leggazdagabb háztartások mibe fektetik a pénzüket és miért pont életbiztosításba fektetnek…

 

Ez a cikk az MNB kiadványának nyomvonalán készül, viszont a cikkben megfogalmazott vélemények nem feltétlenül egyeznek meg a nyomtatványban közölt megállapításokkal és következtetésekkel!

 

 

A pénzügyileg fejlett háztartásokban a sláger az életbiztosítás és nyugdíjpénztár- életbiztosításba fektetnek

 

a háztartások megtakarításának összetétele Európában 2015-ben

 

Az Európai Unión belül a háztartások 2015-ig felhalmozott pénzügyi eszközeinek GDP-hez viszonyított aránya (2. ábra) jelentős szóródást mutat az egyes országok között (Románia 49,9 százalék; Hollandia 317,2 százalék). Magyarországon ez az arány 105 százalék volt, vagyis a háztartások által képzett megtakarítások 2015-ben már meghaladták a GDP szintjét (33,7 ezermilliárd forint). – írja a kiadvány.

Számomra kifejezetten érdekes a diagrammot szemtesztnek alávetni. Messziről látszik, hogy a háztartások portfóliója Magyarországon hasonló arányban tartalmazza a részvényeket, befektetési alapokat, mint a legfejletteb régiókban. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére nem vagyunk ebben a mutatóban lemaradva, hogy fundamentális problémákkal küzd a hazai pénzügyi kultúra.

Amiben viszont a “szegényebb” régiók lemaradtak,

az visszakövetkeztethető a pénzügyi kultúrára, annak hiányosságaira. A táblázat alapján egyértelművé válik számunkra, hogy nem túlságosan kifizetődő az életbiztosítás-ellenesség. Szignifikáns az életbiztosítások jelenléte a “gazdagabb” sorokban, míg a szegényebbek kifejezetten elutasítják ezt a megtakarítás formát.

 

Az életbiztosítás-ellenesség a rosszul használt pénzügyi struktúrára vezethető vissza. Egyszerűen a fejletlenebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban az emberek kifejezetten rosszul használják az életbiztosításokat, amik alapvetően 15-20 évre nyújthatnak megoldást. Magyarországon évekig tapasztalható volt, hogy a lakosság életbiztosítással akarta rövid és középtávú céljait megvalósítani. Emiatt csalódtak és bizalmukat vesztették.

Extrém magas a készpénz aránya

Első ránézésre talán fel sem tűnik, de Magyarországon (is) a háztartások aránytalanul sok készpénzen “ülnek”. Ennek oka valószínűleg a bizalmatlanság a pénzügyi szektorral szemben illetve a kedvezőtlen tranzaktálási feltételek.A mértéket mutatja, hogy a közel 3x-os vagyonnal rendelkező dán háztartásoknak van hasonló mértékű készpénzvagyona, mint a magyar háztartásoknak!

Túl alacsony az életbiztosítások jelenléte

 

életbiztosításba fektetnek- a háztartások életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításai a GDP arányában 2015-ben

 

Folyamatos a növekedés, de elégséges is?

 

életbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztár fedezeti tartalék 1998-2015 között

 

Merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mi lehet a probléma? A piaci tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt években az életbiztosításokba befizetett átlagdíjak mértéke lényegesen alacsonyabb mértékben növekedett, mint a lakosság bevétele. Ez pedig nulla százalékos inflációhoz közeli állapot mellett kifejezetten veszélyes lehet, hiszen abba a kényelmes tévhitbe ringathat minket, hogy a jövőben a befizetéseink jelenértéke 1:1 arányban lesz beváltható.

Amikor elindul Magyarországon az infláció, akkor pedig könnyen elképzelhető, hogy a lakosság nem lesz képes megfelelő arányban emelni az életbiztosítások díjain. Pontosan ezt a hatást elkerülendő lenne fontos 0%-os infláció közeli állapot mellett, emelkedő jövedelmekből magasabb szerződéses összegeket kötni. Mert az nem járható út, hogy amíg 2010-ben az átlagos ügyfél havi 20 000 forintot szeretett volna félretenni, addig 2018-ban ugyanez a szám (közel duplázódott átlagos jövedelem mellett) 22-23 000 forint lehet.

 

 

Összemosódik a nyugdíjpénztár és az életbiztosítás

A hazai háztartások egyre inkább azonosítják a nyugdíjcélú megtakarításokat a nyugdíjbiztosításokkal, hiszen többek között kedvezőbb a törvény adta lejárati idejének a feltétele (a kötés időpontjában érvényes öregségi nyugdíjkorhatár a kifizetés időpontja, míg az ÖNYP és NYESZ esetében a mindenkor hatályos öregségi nyugdíjkorhatár).

Mivel az adójóváírás mértéke (20%) is azonos a három különböző szerkezetű nyugdíjcélú megtakarítás esetében, ezért másfajta szempontok alapján döntenek az ügyfelek. Sokan félnek a nyugdíjpénztári rendszer zsugorodásától, köszönhetően a magánnyugdíjpénztári rendszer “visszaolvasztásának”. A megmaradt önkéntes nyugdíjpénztári rendszer fejlődését sem segíti, hogy az elmúlt években egyre kedvezőtlenebb adózási feltételek mellett a Cafeteria elemei közül kiválasztani ezt az opciót.

A NYESZ az átlagos ügyfél számára kifejezetten közegidegen megoldást nyújt nyugdíjcéljaink eléréséhez, hiszen ebben a termékben senki “nem fogja a kezünket”, döntéseinket saját magunknak kell meghozni, míg a kockázatvállalásunk ebben a termékben a legnagyobb, hiszen maga a termék egy szimpla értékpapírszámla, amit kiegészítettek a nyugdíjcéllal kapcsolatos feltételekkel, kötelezettségekkel és adózási előnyökkel.

 

Az ügyfelek a nyugdíjbiztosítás felé terelődnek?

Az átlagos, befektetési tudással nem rendelkező ügyfél mindig az olyan megoldásokat keresi, ahol optimális kockázatvállalás mellett a lehető legminimálisabb befektetői döntést kell meghoznia. Magyarul fizetni szeretne valamit, ami szinte “magától működik”. Fontos leszögezni, hogy egyik termék sem működik magától, mindegyikben meg kell hoznunk bizonyos döntéseket.

Azonban jelen pillanatban az imént felsorolt szempontokat figyelembe véve logikus döntés lehet a nyugdíjbiztosítás, mint opció. Hiszen ebben az esetben a biztosító már előre “kiválogatott” befektetési alapokat, amik közül választhatunk, vagy pedig terméktől függően portfóliórendszerbe “menekülhetünk”.

 

Cikk ajánló: Hazugságok a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban

A rendszert sem fenyegeti zsugorodás, mint ahogyan nem valószínű, hogy likviditási problémákkal küzdene valamikor ez az üzletág. Maga a nyugdíjbiztosítás az “életbiztosítások” specifikus fajtája, ami mögé felsorakoztak a biztosítók. Ezzel biztosítva, hogy a termék biztosan életképes marad adott feltételek mellett lejáratig. Itt nem beszélhetünk rendszerszintű bizalmi válságról.

 

Mindezzel együtt nagyon fontos megérteni a nyugdíjbiztosítás természetét, működését, előnyeit és hátrányait!

 

Exkluzív fizetős tartalom egy csésze kávé áráért: Kérem a tartalmat


Szeretnél nyugdíjbiztosítást? Töltsd ki!

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyugdíjmegtakarítás: Nincsen idő várni

Nyugdíjmegtakarítás: Nincsen idő várni

Nagyon érdekes tanulmányt tett közzé a Pénzügyi Szemle oldalán Pandurics Anett-Szalai Péter szerzőpáros, akik megvizsgálták a legfrissebb elérhető adatokkal a magyar nyugdíjrendszert, amit különböző módokon értékeltek is. Számos vélhető kimenetel mellett az szinte biztosra vehető, hogy az egyetlen megnyugtató megoldást a nyugdíjkorhatár emelése jelenti!

 

A cikkben szemezgetünk a tanulmányból, illetve saját véleményünket, következtetéseinket vonjuk le, mindezt kiegészítve más forrásokból származó adatokkal- témákkal, amiket a tanulmány nem érintett.

 

 

A nyugdíjkatasztrófa mindenféleképpen bekövetkezik!

Egy nemrégiben megjelent MNB-tanulmány elemeztea négy legfontosabb intézkedést Magyarországon:

  1. Korhatáremelés 62-ről 65-re
  2. MNYP rendszer beolvasztása az állami nyugdíjba
  3. Korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének szigorítása
  4. A “nők 40” szabály, ami 2012-től a legalább 40 év szolgáltai idővel rendelkező nők számára megteremti a nyugdíjbavonulás lehetőségét

Ezek az intézkedések ugyanakkor nem oldották meg a problémát, kizárólag konzerválták a jelenlegi állapotokat 2035-2040-ig. A tanulmány szerint az intézkedések előtti helyzetben a GDP-arányos hiány 2% körül ingadozott volna 2040-ig. Utána a korfa probléma miatt fokozatosan emelkedett volna GDP 4-4,5%-ára.

Az intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjegyenleg nagyjából 2035-ig nem mutat deficitet, amikor ugyanúgy bekövetkezik a társadalmi katasztrófa Magyarországon, a hiány pedig ugyanúgy eléri az intézkedés előtt prognosztizált 4-4,5%-os hiányt.

 

 

A nyugdíjkorhatárt mindenhol emelik

 

nyugdíjmegtakarítás- nyugdíjkorhatárok európában 2017

 

Egész Európában igen komoly probléma, hogy miközben az emberek egyre tovább élnek, addig egyre kevesebb gyermek (jövőbeni járulékfizető) születik. A nyugdíjrendszerek már is jellemzően hiányt termelnek, ami az elkövetkezendő két évtizedben exponenciális növekvő pánikot szülhet.

A brittek például a születéskori várható élettartamhoz kötnék a mindenkori nyugdíjkorhatárt, de az már most látszik, hogy majdnem minden ország eljátszik azzal a gondolattal, hogy felemeljék a nyugdíjkorhatárt 70-évre. A csehek voltak az elsők, akik hivatalosan is meglépték ezt. Náluk 2041-től lesz ez a szám érvényes.

 

Várható nyugdíjkorhatárok 2050-ben – Finish Centre for Pensions

várható nyugdíjkorhatárok európában 2050

Nyugdíjmegtakarítás: nincsen idő várni

Mindegyik tanulmány egyértelműen előre vetíti az öngondoskodás fontosság, ami mostmár nem egy romantikus ábránd egy szebb jövőkép eszményéért, hanem az egyetlen megoldás a nyugdíjas mélyszegénység elkerülésének.

Mindenféle különösebb számítás mellett beláthatjuk, hogy az 1+1 az kevesebb, mint az 1+1+1. Minél többet és hosszabb ideig teszel félre, annál jobb esélyeid lesznek. Visoznt az még a mai napig nem rögzült az emberekben, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével tolódik a kifizetés is!

 

Egy kiskapu…

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontja szabályozza a nyugdíjbiztosítás fogalmát. …

a biztosító szolgáltatását a biztosíto ….

d) a szerződés létrejövetelekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosíto általi betöltése váltja ki

 

Tehát azért nincsen időd sokáig gondolkozni, mivel ma Magyarországon egyedül a nyugdíjbiztosítás rendelkezik azzal a kötött törvényi háttérrel, ami garantálja, hogy a lejárod a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár lesz. Tehát ez azt is jelenti, hogy hiába emelik fel 70 évre a nyugdíjkorhatárt, te akkor is 65 éves korodban kapod meg a pénzt.

 

Ezzel szemben a NYESZ-R és az ÖNYP mindig azonosul az aktuális öregségi nyugdíjkorhatárral, tehát amennyiben kitolják ezt a dátumot, úgy tolódik párhuzamosan a kifezetés ideje is…

 


Nézzük meg, melyik a legjobb nyugdíjbiztosítás!

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

 

Hogyan építsünk nyugdíjvagyont?

Hogyan építsünk nyugdíjvagyont?

Biztosan te is sokat gondolkoztál már a nyugdíjas éveiden. Mit szeretnél majd csinálni a hétköznapjaidon? Utaznál? Unokáznál? Kipróbálnál dolgokat, amikre aktív éveidben nem volt időd/pénzed? Az biztos, hogy pénzre szükséged lesz. De hogyan lehetne a nyugdíjvagyont felhalmozni, megszerezni? Ebben a cikkben megmutatok egy nagyon okos technikát: hogyan építsünk nyugdíjvagyont?

 

“Milyen nevetséges nyugdíjba menni 65 évesen! 65 évesen még pattanásaim voltak!”– George Burns amerikai humorista, aki élt 100 évet

 

 

Reméljük, megemelik a nyugdíjkorhatárt

Talán a legjobb dolog, ami történhet veled, ha emelkedik a nyugdíjkorhatár és te egészséges maradsz. Tudom, ma még őrültségnek tűnik, de támaszkodjunk nemzetközi statisztikákra, hogy megértsük, miért állítom ezt! A fejlett világ országainak nagyrészében a nyugdíjasok az utolsó fizetésük 60-70%-át kapják meg. Tehát kizárólag a nyugdíjrendszerre támaszkodva, garantáltan kevesebb pénzből kell szerényebb életet élniük.

 

A Bostoni Főiskola Kutatóközpontja kiszámolta, hogyha 66 év lenne a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjas háztartások csupán 50%-a tudná megőrizni jelenlegi életszínvonalát. Ha a korhatár 70 lenne, akkor pedig ugyanezen háztartások 86%-a tudna kényelmes életet élni!

 

A válasz pofon egyszerű! Gyakorlatilag a családoknak 4 évvel több idejük állna rendelkezésükre arra, hogy nyugdíjvagyont halmozzanak fel. Persze amerikában ez nyílván máshogyan működik, de magyarként is nagyon érdekes a bostoni számítás, hiszen nálunk jelen pillanatban:

  • 65 év a nyugdíjkorhatár
  • A nyugdíjasok fele él a létminimum alatt
  • A jövőben tervezik tovább csökkenteni a nyugdíjakat

 

 

Hogyan számoljam ki, hogy mennyi pénzre lesz szükségem?

Sokféleképpen ki lehet számolni a nyugdíjas évekre szükséges vagyon mértékét. Mivel azonban nem ismerjük a jövőt és biztonsági játékot játszunk, ezért a legalapvetőbb számítási módszert szeretném neked megtanítani. A magyarok várható átlagélettartama 76 év születéskor, az OECD adatai alapján. A nők nálunk is tovább élnek, az ő várható élettartamuk 79, míg a férfiaké 72 év. Ennél is fontosabb, hogy a KSH 2013-as adatai szerint Magyarországon a nyugdíj után a nők további 18,2, a férfiak pedig 14,5 évet élhetnek. Nekünk tehát ezzel a számsorral kell kalkulálnunk.

 

 

A nyugdíj utáni várható élettertam 16 év

Nekünk tehát ezzel az értékkel kell számolnunk férfiként és nőként egyaránt. Miután megvan az élettartamunk, ki kell találnunk, hogy mekkora összegre lesz szükségünk havi szinten ebben a 16 évben. Mondjuk azt, hogy 250 000 forintra lenne mai értékén számolva szükségünk minden hónapban és feltételezzük azt, hogy mai értéken az Államtól legrosszabb esetben is megkapunk 100 000 forintot.

 

Feltételeznünk kell valamekkora összeget az Államtól, ugyanis a nyugdíjkatasztrófa nem azonnal érkezik, hanem folyamatosan csökkennek majd a nyugdíjak, hogy elkerüljük a társadalmi katasztrófát. Ez az összeg mai értéken (egy átlagos jövedelemmel rendelkező ember számára) lehet a 100 000 forint.

 

150 000 forintot kell valahonnan előteremtenünk! Ezt az összeget be lehet szerezni meglévő lakásvagyon kiadásából vagy egy jól felépített vállalkozásból is. Pénzügyi értelembe véve most ezzel azért nem foglalkozunk, mivel feltételezhetően egy sikeres vállalkozónak, vagy többlakásos tulajdonosnak a havi kiadása sem 250 000 forint, hanem lényegesen magasabb összeg. A különbséget pedig ezekből az extra bevételekből kell majd fedeznie.

 

 

Számoljuk ki a nyugdíjvagyon összegét!

Az eredményül kapott havi pótolandó összeget (150 000 forint) be kell szoroznunk a várható nyugdíjas hónapokkal (16 év x 12 hónap = 192 hó). Így kapunk egy nettó jelenértéket (28 800 000 forint). Nem szabad elfelejtenünk, hogy az infláció miatt a jövőben ez a pénz nem fog ugyanennyit érni. Éppen ezért ezt az összeget egy bármilyen jövőérték kalkulátorba be kell ütnünk és feltételeznünk kell egy éves 2%-os inflációt.

A kalkulációban egy 35 éves embernek számolunk, akinek ma még 30 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig

 

 

52 167 213 forintra lesz szükségünk

 

Ezt az összeget, hogyan tudom összegyűjteni? – avagy hogyan építsünk nyugdíjvagyont

Nagyon fontos, hogy most egy konkrét példát nézünk meg. Viszont mindenkinek egyedi kalkulációra van szüksége, ami igazodik a jövedelmi és életkori sajátosságaihoz! Első lépésként érdemes elosztanunk a szükséges összeget 360 (30 év)-al, hogy lássuk, 0%-os hozam és adójóváírás nélkül mennyit kellene félretennünk!

144 908 forintot havonta 30 éven keresztül

 

Ez sokak számára a teljes havi bevételüket jelenti jelen pillanatban. Ilyenkor érdemes megnézni, hogy a kenyérnek az ára az elmúlt évtizedben hogyan alakult:

 

kenyér fogyasztói ára Magyarországon

 

Csak érdekességképpen tenném hozzá a fenti adatsorhoz, hogy 1990-ben a kenyér kilóját 20 forintért kaptuk meg! 2016-ban 227 forintot kellett érte fizetnünk. Ez több, mint 11-szeres növekedést jelentett az elmúlt 26 évben. Tehát kapunk egy nagyjából 30 éves mintát az inflációval kapcsolatban. De ez most miért fontos számunkra? A legfontosabb felismerés szerintem, hogy ma 1 kiló kenyér árából közel harminc évvel ezelőtt 11-14 kiló kenyeret tudtunk volna vásárolni. Tehát ma nem okozna gondot egy kiló kenyér kifizetése. Ilyen módon a nyugdíjvagyonunk felhalmozásához szükséges havi 114 908 forintot sem szükséges most egyből befizetni, hiszen ma megterhelést jelentene, 20 év múlva pedig talán még kevésnek is éreznénk…

A nyugdíjmegtakarításunkat minden évben indexálnunk kell, azaz évről évre 3-5%-kal többet kell befizetnünk, hogy soha ne érezzük tehernek, de közben elérjük a célunkat!

 

Adójóváírás, hozamok, indexálás

Szerencsére a szükséges nyugdíjvagyont nem kizárólag a saját befizetéseinkből kell fedezni, ha hajlandóak vagyunk azt befektetni például egy nyugdíjbiztosításon keresztül. Ebben az esetben többek között minden befizetésre kapunk 20%-os adójóváírást, ami szintén befektetésre kerül, lehetőségünk nyílik indexálni illetve a biztonságos befektetéseink után hozamot kapunk. Kiszámoltam, hogy az általam legjobbnak tartott  nyugdíjbiztosításban mennyit kellene félretenni!

 

 

hogyan építsünk nyugdíjvagyont- nyugdíjkalkuláció

 

A kalkulációból láthatjuk, hogy egy ma 35 éves embernek, aki közel 52 000 000 forintot szeretne összegyűjteni (ami mai értéken közel 30 000 000 forintnak felel meg), ma 34 000 forintot kell havonta félreraknia a célja eléréséhez. Ezt a havi összeget évente 5-5%-kal kell majd megemelnie. Ez azért sokkal barátságosabb, mint a következő 30 évben félrerakandó 144 908 forint!

 

Így lehet nyugdíjvagyont pénzügyi termékből felhalmozni

 

Hogy mennyit számít az adójóváírás, ami szintén befektetésre kerül? Ebben a kalkulációban a hozammal kalkulált adójóváírás a 30. év végére 6 015 821 forintot jelentet nekünk, ami közel 10%-a a teljes nyugdíj vagyonunknak! Tehát nem elhanyagolható tétel!

 

 

Miért nem éri meg halogatni?

Sokféleképpen meg lehet ezt a témát ideologizálni! Azt vettem észre, hogy az ügyfelek nagyon nehezen hajlandóak dönteni és mindig halogatnák a dolgokat. Itt van például ez a nyugdíjbiztosítás, ami tetszik, de még várnál valamire. Mit veszíthetsz? Ilyenkor azt szokták mondani, hogy maximum azt a 6 havi befizetést+ állami támogatást bukod el ( 6x (34 000+6 800)= 244 800 forint, ami 30 éves távlatban elenyésző!) Ugyanakkor létezik nekünk egy úgynevezett “halogatás kalkulátor”, amivel fillérre pontosan meg lehet nézni, hogy mit jelent számunkra a végén ez az összeg! Ha 6 hónappal később indítod a megtakarításodat, úgy a lejárati összeg 2 098 607 Forinttal, 4 %-kal csökken. Most meglepődtél igaz? Hogyan lett a 244 800 forintból 2 098 607 forint veszteség? Hát ne felejtsd el, hogy

  • egyrészt ez a pénzed nem kamatozott 30 évig, hiszen sosem lett befizetve
  • másrészt a futamidőd is csökkent 6 hónappal (mivel később indult a nyugdíjbiztosítás), ami azt jelenti, hogy a teljes nyugdíjvagyonod ebben a termékben fél évvel kevesebb ideig tudott növekedni (pont, amikor a legtöbb pénz volt már benn)

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. november 03. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre

Megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre

[ Megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre] – Mi történt volna, ha 10 évvel ezelőtt heti 1 000 forintot raktál volna félre átlagos évi 8%-os hozam elérése mellett? Tippelj, hogy most mennyi pénz lenne a számládon! A nyugdíjas évek egyre közelednek, talán már csak 10 éved van hátra. De lehet, hogy 30. Az biztos, hogy megfelelő stratégia hiányában nem lesz lehetőséged megfelelő tőkét felhalmozni, mire elérkezik az idő…

Kevés pénz+ sok idő = sok pénz. Ez az egyetlen létező képlet a pénzügyekben, ami szegényre és gazdagra egyaránt érvényes!

[A SPRITE stratégia]

 

sprite dobozMindig gondolj bele abba, hogy számodra mit jelent egy doboz Sprite? Azon kívül, hogy finom, frissítő vagy éppen hűsítő – anyagilag megrendítene téged vagy a családi költségvetést, ha mostantól minden nap ebédre +1 doboz Sprite-tal lepnéd meg magadat és öntenéd le a csirkepörit?

Egy doboz üdítő 200 forintba kerül. Gondolkodás nélkül ki tudod fizetni? Ez egy tipikusan “nem számít tétel”? Valószínűleg egyáltalán nem számít ez az összeg neked. És most a végkövetkeztetésben sem arról akarlak meggyőzni, hogy mondjál le a Sprite-ról minden nap.

Egyszerűen meg akarom világítani számodra, hogy milyen összegek nem számítanak számodra a hétköznapokban, viszont másik oldalról egy összegben kifizetve soknak érzed. Ezt a kettősséget kell azonnal elfelejteni és elismerni, hogy minden nap van egy doboz Sprite-od a nyugdíjas éveidre!

Megmondom mi lett volna, ha… – [megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre]

Érdemes eljátszanunk a gondolattal, hogy mi lett volna, ha az elmúlt 10 évben minden nap egy Sprite árát tettük volna félre, ami hetente nagyjából 1 000 forintot jelentett volna. Ez az egész azért érdekes, hogy lássuk, mennyivel jutottunk volna előrébb a saját életünkbe, ha anno nem legyítettünk volna az egész megtakarítósdi butaságon…

Tipikus mondat: ez annyira kevés pénz, hogy úgysem lehet komoly összeget összegyűjteni

megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre - számítás

 

 

Akkor most a Sprite összehasonlításában érdemes megvizsgálnunk a táblázatot, ami azt mutatja meg, hogy x év alatt, évi 8%-os hozam esetén mennyi pénzünk lett volna- lenne majd. Persze ezek nem kész tények, hanem laboratóriumi körülmények között bemutatott példa, amitől a valóság biztos eltér majd.

A Sprite stratégiával (heti 1 000 forint félretétele) csodákat ugyan nem értünk el, de érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy a táblázatban megkapott összeggel mihez kezdenél ma, ha lenne ennyi a számládon?

329 000 forintból – felújítanád a konyhát a legmodernebb eszközökkel?

813 600 forintból – Vennél magadnak egy garázst?

1 296 000 forintból- Kifizetnéd a diákhiteledet?

[A sikeres gyerek stratégia]

nyugdíjhiány 2019Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy számukra a legfontosabb a gyermekük jövője és hisznek abban, hogy egy felnőttként sikeres és elismert gyerek jobban tudja majd viszonttámogatni őket, mintha a pénzt nyugdíjmegtakarításokba pakolnák be.

Ebben az esetben a családi költségvetés fókuszpontja egyértelműen a gyerek előremenetelével kapcsolatos költségek (egyetemen, lakhatás, utazások, munkahelyi költségek) finanszírozása. A kérdés az, hogy a szülőnek milyen erkölcsi és jogi alapja van arra számítani, hogy majd a gyermeke tartja el nyugdíjasként?

Ugyanakkor a “sikeres gyerek stratégiája” kifejezetten a többgenerációban gondolkodó, egymáshoz ragaszkodó és közvetlen viszonyt ápoló, családi hagyományokkal rendelkező családok körében lehet életszerű elképzelés, ahol nem tartanak attól a szülők, hogy a gyermek magukra hagyja őket.

átlagkeresetek alakulása az iskolázottság függvényében 2014

A jobb oktatás több pénzt jelent

A fenti infografikából egyértelműen kiderül, hogy azok a gyerekek, akik magasabb szintű képzést kapnak, tanulmányaikban előbbre jutnak, átlagosan lényegesen magasabb jövedelmet érnek el a munkaerő piacot, amiből értelemszerűen nagyobb és jobb eséllyel tudnák támogatni nyugdíjas korú inaktív szüleiket.

Fontos azonban figyelembe venni a társadalmi foglalkozások ciklikus változását, ami könnyen veszélybe sodorhatja ezen terveket. Ugyanis mára eljutottunk arra a pontra, amikor túlképzés jelentkezik a diplomások körében, miközben munkaerőhiány alakult ki az olyan kétkezi “szakmunkás” pozíciókban, mint a kőműves vagy a szobafestő. Pár hete már olvasni lehetett arról, hogy a szakemberhiány miatt bizonyos pozíciókban akár nettó 5-600 000 forintot is simán megkereshetnek azok az emberek, akik alapvetően szakmunkással rendelkeznek, viszont értenek valami kétkezi hiányszakmához.

Nagyon nehéz megjósolni, hogy 20-30-40 év múlva mely szakmákat tekinthetünk jövedelmező és sikeres szakmának, aminek magasabb fizetéséből a gyermekünk majd el tud minket tartani.

[Az önálló gyerek stratégiája]

ki fizeti a nyugdíjat? - megtakarítási stratégiák nyugdíjas évekre

A Sprite stratégiához köthető, amikor a szülő azt mondja, hogy ő nem hajlandó feltételezésekbe bocsájtkozni és nem csak a “sprite” pénzt, hanem a gyerekmegtakarításokra szánt pénzt is a nyugdíjcélú megtakarításokba önti bele, hogy a nyugdíjas éveket a lehető legnagyobb biztonságba tudhassa.

Ennek a stratégiának az alapja az újrakezdődő egygenerációs családok viszonya, ahol a generációk között nem alakul ki szoros, egymásra érdemben számítani tudó családi és anyagi kötelék. Ellenben minden generáció újra és újra kezdi a vagyonfelhalmozást.

[A “mégegy lakást” stratégia]

lakás nyugdíjas évekre

Gondolkozhatunk úgy is, hogy nem bízunk feltétlenül a pénz értékében és jövedelmezőségében, mint ahogyan nem szeretnénk a gyerekünkre erőszakolni magunkat, de magára sem akarjuk hagyni.

Közkedvelt köztes megoldás a lakás befektetési célú megvásárlása, ami alapvetően tökéletes megoldás lehet, hiszen optimális esetben folyamatos passzív jövedelmet jelenthet nekünk, miközben végső soron a gyermekünk örökli majd meg, akinek ezáltal legkésőbb a nyugdíjas éveit tudjuk valamilyen szinten segíteni, stabilizálni.

Ennek a stratégiának is számtalan veszéllyel kell megküzdenie, hiszen figyelembe kell venni az ingatlanokat folyamatosan és változóan sújtó adónemeket, álagromlást, árváltozást, demográfiai vándorlást és változást. Szinte lehetetlen 20-30 évvel előre kitalálni, hogy helyileg hol érdemes lakást venni.

Nem kötelező egy lakásban maradni. Ha indokolt, akkor adjuk el és vegyünk máshol…

ingatlan-adásvételek száma Magyarországon 2006-2015

Ma rossz üzlet lakást venni?

Nagyon nehéz megsaccolni, hogy elérkeztünk a telítettségi ponthoz, vagy csak félúton vagyunk és további drágulások várhatóak? Alapértelemben véve lakást befektetési céllal akkor éri meg vásárolni, ha az értékében emelkedés (minimum stagnálás) várható és biztosan ki tudjuk adni albérletbe nettó 5%-os éves haszonért cserébe.

Ahogyan beindult a magyar ingatlanpiac és kínálati hiány mutatkozik főleg a CSOK kompatibilis lakások területén, az árak az egekbe szöktek. Ez hatással volt az albérleti árakra is. Példaként a nagyobb városokban ott tartunk, hogy egy átlagos jövedelemmel már képtelenség megfizetni az albérletet. Márpedig ez egy nagyon fontos szempont, hiszen végső soron az árakat az “őshonos” ottlakók fogják meghatározni és akár korrekcióra kényszeríteni a piac, amint a kínálat túlmutat a keresleten.

 

Cikkajánló:

A nyugdíjbiztosításról őszintén

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. október 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyugdíjrendszer Európában

Nyugdíjrendszer Európában

Azokban az országokban, amelyekben már megtörtént a nyugdíjreform, mind kettő- vagy többpilléres rendszerre álltak át. A nyugdíjrendszer egyfajta biztosítás a társadalom számára, amelynek keretében kockázati közösséget alkotva garantálják egymásnak a tagok, hogy inaktív éveikben kapnak pénzt. Nézzük meg hogy a nyugdíjrendszer Európában hogyan működik!

Németországban pontoznak

Németországban jelenleg 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár (a következő 20 évben fokozatosan 67 év fölé emelik), és minimum 5 év járulékbefizetés után jár nyugdíj. A kötelező állami nyugdíjrendszer egypilléres, kereset alapú folyófinanszírozású rendszer. Az úgynevezett Riester-nyugdíj rendszer.

Ez a rendszer pontozásos számítású, tehát a hozzájárulás mértéke attól függ, hogy mennyit keres a dolgozó. Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor visszamenőleg kiszámolják minden egyes évre vonatkozóan a pontszámokat, és ezeket összesítik. Majd az összesített pontokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ami 2014-ben 337,68 euró volt. Az érték évente igazodik a GDP-hez.

A bruttó kereset legalább 4%-át kell befizetni, de legföljebb évi 2100 eurót. Az állami rendszer mellett létezik önkéntes nyugdíjpénztár is, ami adó és állami támogatást élvez. Eltartott gyermek után további támogatás jár.

Cikkajánló: Milyen befektetési stratégiát alkalmazzunk nyugdíjcélú megtakarítás esetén?

Két pillér a lengyeleknél

Lengyelországban a nyugdíjrendszer kétpillérű.

A kereset 16,6 százaléka egy fiktív számlára megy, ezen felül pedig 2,9 százalék járulékként egy másik alszámlára kerül a társadalombiztosítási rendszerben, amely tőkefedezeti elven működik.

Tehát mindenkinek van egy személyre szabott alszámlája, ahová a kereset 2,9 százaléka kerül, és a dolgozó döntheti el, hogy ezt az összeget milyen kockázatú befektetésbe helyezi. Ha ebből a két pillérből nem jön ki a meghatározott minimum nyugdíj (mert mondjuk a befektetés nem hozta a várt hozamot), akkor az állam kipótolja a hiányzó részt.

Lengyelországban a nyugdíj egyébként 21 év járulékfizetés után jár.

A svéd minta

A svéd nyugdíjrendszer egy folyó-finanszírozású, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott rendszerből áll.

Nyugdíjjárulékként minden biztosított a bére 7 százalékát, a munkáltatója pedig 10,21 százalékát, ketten összesen a bruttó bér 17,21 százalékát fizetik.

Az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva 18,5 százalékos nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16 százalékot az egyéni számlákon írják jóvá és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban. A fennmaradó 2,5 százalék pedig az egyén által választott befektetési alap valamelyikébe kerül. Ezek összessége miatt a svéd nyugdíjbiztosítás alapvetően önfenntartó.

Közeleg a katasztrófa

A fenti példákból az látszik, hogy mindenhol többpilléres nyugdíjrendszert vezettek be, ahol már megvalósult a reform.

“Ha nem történik reform, akkor katasztrófa előtt állunk. Vannak jó nemzetközi példák, amelyeket lehetne mintaként használni a magyar rendszer átalakításához” – mondta Mihály Nikolett, a Szent István Egyetem adjunktusa.

A fenti, nemzetközi példákból viszont az is jól látszik, hogy mindegyik nyugdíjrendszer a dolgozók nyugdíjcélú megtakarításaira is építkezik. Érdemes a magyar lakosságnak is minél előbb elkezdeni az előtakarékosságot a nyugdíjas éveikre, ugyanis még mindig tartja magát a megtakarítás legfontosabb elmélete: “kevés pénz+ hosszú idő = sok pénz”

forrás: OECD, Pénzcentrum

 

 


Nyugdíjmegtakartást szeretnél indítani?

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.