Oldal kiválasztása
Megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatár mértékét!?

Megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatár mértékét!?

Egyre több helyről hallani, hogy megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatárt, ami tüneti kezelése lenne a rendszer teljes összeomlásának. Immáron egy minisztériumi forrásunk is megerősítette azt az infót, hogy a nyugdíjkorhatár emelése lassan napirendre kerül és hamarosan dönthetnek róla! De ez mit jelent számodra?

 

Elképzelhetetlen helyzetet teremthet a nyugdíjkorhatár emelése

El kell fogadni, hogy nem minden nyugdíjas korú ember egészséges (munkaképesség ügyileg) és nem mindenki beteg ebből a szempontból. Mégis felidéződik bennem a kép, amikor Józsi bácsi, aki azért végigdolgozott két kezű munkával 45 évet, mégsem teheti le a lantot, hogy picit unokázhasson.

Már csak azért is szomorú kép ez, hiszen Józsi bácsin meglátszanak a munka és az idő nyomai. Sajnos a dereka folyamatosan és elviselhetetlenül fáj. Már nem képes pakolni és két kezű munkával megkeresni a kenyerét. De akkor mihez kezdjen ebben az elgépiesedett világban? 65 évesen végezze el a programozói OKJ tanfolyamot, hogy majd 2-3 év múlva garantáltan kapjon egy jól fizető álláslehetőséget?

Mert lassan nem marad más lehetősége Józsi bácsinak. Kétkezű munkát már nem tud végezni idős korára leamortizálódott egészségügyi állapota miatt. Pusztán tapasztala miatt pedig sehova nem veszik fel középvezetőnek, hiszen egy olyan korban élünk, ahol már a 28 éves diplomás is öregnek számít – szinte alkalmazhatatlannak. Helyette minden cég a fiatal titánokat keresi, akik könnyen formálhatóak, rugalmasak és dinamikusak!

 

Józsi bácsi! Te ilyen vagy?

 

 

A 70 év az új 65

A forrásom és az józan eszem is azt mondja, hogy hamarosan és lakástakarékpénztári fürgeséggel jelentik be a 70 éves nyugdíjkorhatárt. Azt gondolom, hogy itt most nem egy ördögi gonoszságot kell keresnünk, hanem az ország jövőjének a fenntarthatatlanságát felismernünk.

A nyugdíjrendszert nem egy olyan társadalmi ökoszisztémára tervezték meg, ahol majd minden aktív korú (és ez messze nem egyenlő a legálisan dolgozó -adózó emberekkel!!!) dolgozóra jut egy eltartandó személy (nyugdíjas, hátrányos helyzetű, rokkant, özvegyi ellátásban részesülő…stb). Varga Mihály éppen tegnap büszkélkedett el azzal, hogy Magyarországon elérte a KATA vállalkozók száma a 300 000-et.

 

Mit jelent a 300 000 KATA?

A KATA a legjobb intézkedés, ami történhetett, hiszen ezzel gyakorlatilag tehermentesítették a kisvállalkozókat, több pénzt hagynak a zsebükben és végtelenül leegyszerűsítették az adminisztrációt.

A KATA a lehető legrosszabb intézkedés, ami történhetett, hiszen ezzel gyakorlatilag pénzt vontak ki a nyugdíjrendszerből, állami ellátókból, elvették a KATA vállalkozóktól a gondtalan nyugdíjas éveiket.

A KATA vállalkozói forma hatalmas felelősséggel jár, hiszen a saját életünket kaptuk a kezünkbe. Azt mondja a kormány, hogy ne fizessenek havi 1M forint bevételig komoly adót (max. havi 50/75e forintot), cserébe viszont csökkentett állami szolgáltatásokra lesznek jogosultak a jövőben (lásd: nem igazán lesz nyugdíj nekik).

Évről évre egyre több KATA-s vállalkozó van Magyarországon. 2018-ben már 300 000-en voltak, ami a gazdaságilag aktív lakosság (2017-ben 4,564 millió fő) 6,57%-a.

2016-ban 2,7 millió ember részesült nyugdíjellátásban, ami 3 502 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek.

Ez mit jelent majd? Ha megáll a jelenlegi “katásodási tendencia”, akkor 3 502 * 0,065= 227,6 milliárd forintot spórolt a költségvetés minden évben. Ezért rendkívül fontos a KATA intézménye a jövő magyarországi nyugdíjrendszer átalakításában.

 

Milyen nyugdíjra számíthatnak a KATA-sok?

Leegyszerűsítve a nyugdíjat a keresetünk és a szolgálati időnk alapján számítjuk ki. KATA-s vállalkozóként a trükk abban rejlik, hogy az 50 000 forint megfizetésekor 94 400 forint keresetet “számítanak be”, azaz hiába volt minden hónapban 1 millió forint a bevételünk, a nyugdíjfolyósító szemében olyan, mintha nem kerestünk volna többet 100 000 forintnál.

Mivel a kereset nem éri el a minimálbért (újabb trükk), ezért a 365 nap helyett 250 nap kerül bele a kis kalkulációs füzetünkbe, mivel arányosítottak:

2018-ban (94 400/138 000) * 365 = 250 nap, 2017-ben (90 000/127 500 * 365= 257 nap) (forrás: minner.hu)

Egyre rosszabb a helyzet, ugyanis a minimálbér emelkedik évről évre, viszont a KATA beszámított “jövedelem” nem fog emelkedni, mivel senki sem akar havi 50 000 forintnál többet fizetni…

Ezen a ponton érdemes eljátszani a számokkal!

2017-ben 90 000/127 500 * 365= 257 nap

2018-ban 94 400/138 000 * 365 = 250 nap,

(ha) 2020-ban 103 200 / 200 000 (új minimálbér) * 365 = 188 nap

(ha) 2025-ban 125 200 / 250 000 (új minimálbér) * 365 = 182 nap

(ha) 2030-ban 147 200 / 35 000 (új minimálbér) * 365 = 153nap

és így tovább…

 

KATA szolgálati idő nyugdíj

fontos: Fontos: a 2018 után számok nem tények, pusztán példák és feltételezések, amiknek semmi közük a jelenleg ismert valósághoz! Ez egy lehetőség, amennyiben nem változtatja meg az Állam a KATA befizetések és a beszámított jövedelem arányát.

A minisztérium 2013-ban azt mondta, hogy ennél többet ismernek el

(engem az aggaszt ezzel kapcsolatban, hogy 20-30 éves távlatban nem számít feltétlenül a “jóindulat” vagy az elismerés mértéke. Sajnos el tudom képzelni, hogy indokolt gazdasági helyzetben azt fogják mondani, hogy a beszámított idő például a fenti számításhoz hasonló értékek alapján kerülnek meghatározásra. )

KATA nyugdíjjogosultság szolgálati idő beszámítás szerint

 

A meglévő nyugdíjmegtakarításaid is létjogosultságukat veszíthetik

Ma Magyarországon alapvetően három, államilag támogatott (20% adójóváírás) nyugdíjmegtakarítási forma elérhető a lakosság részére:

  • Nyugdíjbiztosítás
  • NYESZ
  • ÖNYP

Sokan nem tudnak róla, de a háromból két nyugdíjmegtakarításnál (ÖNYP, NYESZ) a kifizetés ideje mindig az aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Tehát Peti már 10 éve fizeti (30 éves kora óta) valamelyik a kettő termék közül, és még további 25 évig fizeti abban a reményben, hogy 65 éves korára összegyűlik benne a pénz.

Petinek igaza van, ugyanis a pénz valóban összegyűlik benne. Más kérdés, hogyha menet közben megemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre, akkor Peti a pénzét 70 éves korában kaphatja meg:

  • 5 évvel többet kell majd befizetnie
  • 5 évvel később kapja meg a pénzét
  • 5 évvel rövidebb ideig élvezheti a statisztikai értelemben vett “gondtalan nyugdíjas éveket”

Emlékszünk még Józsi bácsira, aki dolgozna, csak nem igazán tud? Neki például nagyon jól jött volna, ha nyugdíjkorhatártól függetlenül megkaphatta volna a pénzét 65 éves korában.

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíjmegtakarítás, aminek a lejárata a kötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár (azaz 65 év jelen állás szerint). 

 

Most kell nyugdíjbiztosítást kötni?

A tényekkel nehéz vitatkozni. Mai információink szerint a nyugdíjbiztosítás a három termék közül az egyetlen, amihez biztosan 65 éves korunkban hozzájuthatunk büntetés nélkül. Még akkor is, ha menet közben a nyugdíjkorhatár megemelkedett 70 évre, 72 évre, 75 évre vagy akármennyire.

Valójában ezen tulajdonsága miatt érdemes minél hamarabb megkötni ezt a terméket (ha ebben gondolkozunk egyáltalán), hiszen amint bejelentik, hogy például 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjbiztosítás lejárata is emelkedik abban az esetben, ha a bejelentés után szeretnénk kötni ilyen terméket.

 

nyugdíjkorhatár emelése miatt nyugdíjkalkuláció

 

Valamilyen formában öngondoskodnunk kell mielőtt bekövetkezik a nyugdíjkorhatár emelése

Egyszerűen nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. Feltételezéseink vannak arról, hogyan alakulhat át a társadalom szerkezete a jövőben a robotikának és a magyar lakosság drasztikus csökkenésének (2040-re azt prognosztizálják, hogy a magyarok 7M-an lesznek a mostani közel 10M helyett) köszönhetően.

Jobb lesz nekünk, ha a robotok és automatizmusok helyettünk dolgoznak? Kérdés, hogy a világ többi területén milyen változások mennek végbe és az előállított értékünk mennyire exportálható külföldre, amiből pénzt keresnénk.

Az egész rendszer alapja viszont a pénz. A pénze az Államnak a befizetett adókból és járulékokból keletkezik alapvetően. Nem nehéz kiszámolni, hogy 7M magyar kevesebb pénzt fog előállítani, mint 10M magyar. Tehát a népességcsökkenés önmagában deformálhatja tovább a magyar nyugdíjrendszert, pláne, ha a csökkenő népesség mellett elöregedő társadalomról beszélünk.

Két lehetősége marad ilyenkor az Államnak:

  1. nyugdíjkorhatárt emel (ezzel próbálkoznak)
  2. nyugdíjat csökkent (Szó esett már az alapnyugdíjról is -» mai értéken 100 eurót emlegettek eddig)

 

Mire kiderül a megoldás, addigra késő lesz (a nyugdíjkorhatár emelkedik)

Nézzük meg, mi történt a lakástakarékokkal! Annyira bennem van a beszélgetés október elejéről, amikor egy nagyon kedves ügyfelemet kérdeztem meg a szerződésről. Azt válaszolta, hogy most nincsen rá pénzük. Október 15.-én csörrent a telefon, hogy azonnal kössünk 5 darab szerződést!

Ennek az üzenete, hogy mindig kell valami löket a cselekvéshez. A lakástakarék esetében ez egy egyszerű szisztéma, hiszen az összeg garantált és alapvetően rövid a futamidő. A nyugdíj esete merőben más, hiszen általában 20-30 évről beszélünk. Itt nem léteznek fix szerződések. Ha akkor eszmélsz, amikor bejelentik a nyugdíjkorhatár emelését, akkor egyszerűe késő lesz cselekedni, mivel a nyugdíjbiztosításon is buksz 5 évet lejárati szempontból.

 

Nem kezdek el számolni és számokkal bizonyítani. Szerintem már te is érzed, hogy valamire szükséged lesz valamikor, mert öngondoskodás nélkül nem fog menni.

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. november 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíjbiztosításról őszintén

A nyugdíjbiztosításról őszintén

A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…

A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!

Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]

Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.

Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:

  1. nem tudjuk, hogy meddig élünk
  2. nem ismerjük az inflációs rátát
  3. nem tudjuk mennyit fogunk keresni
  4. nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
  5. nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)

Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:

  • szeretnénk saját lakást
  • a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
  • mindig kényelmesen akarunk élni
  • gondoskodni szeretnénk a családunkról

 

 

Harmadik nyugdíjas zsebünk- Nyugdíjbiztosítás

A 3 részes cikksorozat utolsó részéhez érkeztünk, ahol mostmár tényleg a konkrét pénzről kell beszélnünk. Egyszerűen nem létezhet olyan nyugdíjcélú portfólió, aminek nem eleme a szabadfelhasználású nyugdíjas tőkénk. Ennek oka, hogy végső soron a pénzre mindig szükségünk lesz, így ebben a formában is gondolnunk kell a jövőre.

Jó megoldást jelenthet erre a célra a megfelelően kiválasztott nyugdíjbiztosítás, mint egy olyan megtakarítási forma, amire 20%-os adójóváírást is tudunk ígénybe venni, viszont feltételeiben rugalmasan, kedvezményrendszerében kiemelkedően teljesít a mostani piacon!

 

A Nyugdíjbiztosítás megverte az önkéntes nyugdíjpénztárat

 

A szekció során bemutatott, ugyanazon paraméterek (egységesen 40 éves ügyfél, nettó évi 5%-os hozam, 25 év) mellett meghatározott mobilszámítások alapján egy nyugdíjbiztosítás megverte a NYESZT-t, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárt is, a második helyen a NYESZ végzett. Adójóváírás nélkül számítva is a nyugdíjbiztosítás győzött, a második helyre a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, a harmadikra a NYESZ került, és a negyedik lett az önkéntes nyugdíjpénztár a 25 év végi egyenleg (potenciális kifizetés) alapján. – írja a Portfólió
A nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye, hogy lejárata a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Így a szerződés a NYESZ-el és Önkéntes Nyugdíjpénztárral szemben “függetlenedik” a jövőben egy esedékes öregségi nyugdíjkorhatár emeléstől. Mivel egyre többet cikkeznek arról, hogy megemelhetik 68-70 évre a nyugdíjkorhatárt, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy szerződésszerűen mikor juthatunk a pénzünkhöz először.

Befektetési alapokba fektethetünk

A befektetési alap tulajdonképpen egy olyan befektetési lehetőség, ahol a kisbefektetők pénzeit egy szolgáltató “összegyűjti” és egyfajta “befektetési közösséget létrehozva” használja nagy volumenben azt. Éppen ezért a pénzünket mindig előnyösebben és biztonságosabban tudják befektetni, mintha a kisbefektetők egyenként tennék meg.

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre.

Nyugdíjbiztosítás esetében, ahol havonta fizetünk be (havonta tőkésítünk) alapvetően két tényező számít a befektetési alappal szemben: hány darab befektetési jegyet tudtunk vásárolni és amikor kivesszük a pénzt, akkor azért mennyit hajlandóak fizetni (mennyi az árfolyam?).

 

Mintha vennél egy Nike pullóvert…

Sokan attól félnek, hogy egy 10-20-30 éves megtakarítási programban (nyugdíjbiztosítás) adott napon az alap értéke lezuhant és kevesebbet ér a pénzünk. Az árfolyammozgás ebben az esetben az előnyükre szolgálhat, hiszen az olcsóbb befektetési jegy azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzünkért több darabot tudunk megvásárolni.

 

Tehát a gyűjtési-felhalmozási időszakban több papírom lesz: több papír x árfolyam = több pénz

Amikor befektetési alapba szeretnék a pénzt elhelyezni, akkor gondoljunk arra, mintha vásárolnánk egy Nike pullóvert. Tudjuk, hogy relatív jó minőségű, többszörösen ellenőrzött és értékálló terméket vásárolunk. Ha a Nike pullóver 30 000 forintba kerül alapvetően, de valamiért lezuhan az ára 10 000 forintra, akkor mit csinálunk?

Biztosan nem esel pánikba. Hiszen ez még mindig ugyanaz a minőség, márka és érték. Ha befektető fejjel gondolkozol, akkor ugyanazért a pénzért (30 000 forint) veszel 3 darabot és megvárod, amíg az ára megint felmegy/kompenzál. Így amikor megint 30 000 forint az ár, akkor eladod és kerestél vele 90 000 forintot (60 000 forint haszonnal). Hasonlóan működik a befektetési alap is. Hány darab “papírt” tudok az évek során megvásárolni és adott napon milyen árfolyamon tudom eladni azokat?

 

5 ok, amiért haldoklik a magyar nyugdíjrendszer

 

 

Kevesebbet kockáztatsz, ha…

A befektetési alap jellegéből adódóan nem egy cégbe fektetsz be. Az alap egyfajta “gyűjtő”, amit különféle szempontok alapján tudsz kiválasztani. Találsz olyan alapot, ami egyszerre több országba (regionális) fektet be, azokon belül is különböző iparágakba, de találhatsz olyan alapot is, ahol a kockázatot porlasztják különféle lehetőségekkel.

Nézzünk meg egy konkrét példát:

signal concorde 2000 befektetési alap

 

A képen a Concorde 2000 nevezetű eszközalapot láthatod és annak összetételét. Talán így lehet a legjobban megérteni, hogy mit is jelent valójában a befektetési alap. Láthatod, hogy ebben az egy befektetési alapban egyszerre fektethetsz be (különböző súlyozással) részvényekbe, befektetési jegyekbe, állampapírba és kötvényekbe egyaránt.

Vagyis a befektetést az alapkezelő végzi,

akit a nyugdíjbiztosítás keretein belül megbíztál azzal, hogy “felügyelje” a pénzedet. A táblázatban láthatod, hogy ennél a konkrét alapnál milyen “jogosítványt” kap az alapkezelő ahhoz, hogy átrendezze az alap összetételét, amennyiben úgy látja jónak. Így például soha nem fektethet be minden pénzt (100%) magyar részvénybe, hiszen csak az alap maximum 60%-át helyezheti ide.

A nyugdíjbiztosításban lehetőséged van átlagosan 6-10 befektetési alap közül választani, de akár többet is választhatsz és különböző logika szerint súlyozhatod azokat. Ráadásul a legjobb nyugdíjbiztosításokban menet közben díjmentesen tudod átrendezni a portfóliódat. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek már “válogatott alapok”, tehát a biztosító helyetted kiszűrte a rossz lehetőségeket, az általuk javasolt legjobb alapok közül választhatsz biztosítva ezzel azt, hogy azok se hozzanak végzetes és rossz döntést, akik nem értenek a pénzügyekhez!

 

A banki lehetőségeknél magasabb hozamot érhetsz el

Maradva a Signal Nyugdíjbiztosításánál, az alábbi hozamokat érték el a biztosító által javasolt különböző kockázati szinthez összeállított “csomagok”. Ma már a legtöbb biztosító tesz javaslatot, hogyan érdemes összeállítani ezeket az alapokat!

 

signal nyugdíjbiztosítás portfólió hozamai

 

Fontos: a múltbeli hozamok eredményeit nem tekinthetjük a jövőre nézve egyértelműnek. A jövőt nem ismerjük. Ezekből a számokból azt szűrhetjük le, “mi lett volna, ha x éve kezdtük volna el…”. 

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kalkulációkat 6%-os éves hozamra szokta a piac kiszámolni. Vannak, akik ennél kevesebbet számolnak, míg mások ennél többet. Láthatod a számokból, hogy a konkrét példában mindhárom portfólió az elmúlt 5 évben 10% feletti éves hozamot teljesített. (Azonban az elmúlt 5 évben a piac folyamatosan növekedett!).

Itt találsz egy kalkulációt, hogy mit érhetsz el nyugdíjbiztosítással 6%-os hozam mellett akkor, ha minden évben 5%-kal többet fizetsz be (értékkövetést választasz) és minden évben megkapod a 20%-os adójóváírást:

 

mennyi pénzem lehet nyugdíjbiztosításból kalkuláció

 

 

És mik a költségek?

Mint minden pénzügyi terméknél, így itt is meg kell fizetnünk a termék költségeit. Ehhez 2018.01.01-től segítséget nyújt számunkra a KID tájékoztatási kötelezettség, amiben konkrét termékre levonva kapunk választ a kérdésünkre.

Először is az átlagos nyugdíjbiztosításnak az alábbi egységes költségelemei vannak:

  • Szerződéskötési költség (első 3 évben vonják le)
  • Adminisztrációs költség
  • Vagyonkezelési költség

 

(forrás: www.signal.hu)

Láthatjuk a táblázatból,

hogy havi 25 000 forintos befizetés mellett a nyugdíjbiztosításban a költségünk 20 éves futamidő mellett akár 4 666 686 forint is lehet. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számítások nem mutatják meg, hogy a saját szerződésünk költségei pontosan mekkora összeget jelentenek majd, az átláthatóság javításában és a termék más termékekkel való összehasonlításban viszont segítenek.

“Előfordulhat, hogy a költségek meghaladják a befizetett tőkét bizonyos termékeknél: ez akkor lehetséges, ha például rendkívül kedvező piaci körülmények közt kimagasló hozamot ér el egy életbiztosítási termék. Például a MetLife termékénél szélsőségesen jó esetben a KID szerint 147,5 millió forintos lejárati értéket is el lehet érni, ebben az esetben 10,9 millió forint lesz a költség (a realitása ennek persze erősen a nullához közelít, a számításban egy időszakosan kiemelkedően teljesítő, rövid track recorddal rendelkező magyar részvényalapot vettek alapul).”- írja a Portfólió

Lefordítva a RIY

alapvetően azért nem képes a valódi költségeket tételesen megmutatni, mivel százalékos értékeket vesz alapul és a múltbeli hozamokból táplálkozik, amik bőven 10% felettiek voltak. Emiatt pedig a megtakarított összeg is elképeztően magas a számítási modell szerint. Tehát sokat fizetünk, de sokat kapunk elv érvényesül. Viszont egy 20-25-30 évre megkötött nyugdíjbiztosítás esetében lesznek hasonlóan jó, és sokkal rosszabb időszakok is, amik mind hatással lesznek a költségekre is.

A költségkalkulációk tipikusan 20 éves távlatban számolnak, miközben az átlagos nyugdíjbiztosítási futamidő 27 év felett van. Emiatt a költségek is kedvező arányba módosulnak, hiszen nagyobb pénztömegre oszlik meg a százalékos és fix költség egyaránt.

 

 

Nem drágább, mintha magadnak fektetnél be és aktívan kezelnéd a befektetésed

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy milyen komplex szolgáltatást vásárolnak meg a nyugdíjbiztosítással:

  • előre fixált költségszerkezetet, ami nem emelkedik, amikor az árak emelkednek
  • portfoliómenedzser szolgáltatást
  • a biztosító intézményrendszerét, amivel garantált a termék 30 éves kifutása
  • rendszer felügyeleti és tőkepiaci felügyeletet

Tehát összességében biztonságot és kényelmet kapsz egy nyugdíjbiztosítás által szemben azokkal a DIY megoldásokkal, amikor az állítólagosan alacsonyabb költségekért cserébe te kezdesz el befektetni és napi szinten monitorozod a lehetőségeket.

Nagyon fontos számolnod azzal a nagyon fontos körülménnyel, hogy a nyugdíjbiztosítás esetén nem kell áthelyezés költséget fizetned, amennyiben szeretnéd átalakítani a portfóliódat, míg egy befektetési számlánál ez a leglényegesebb költségelem.

Nem éri meg halogatni a döntést

Sokan vannak úgy, hogy még erőteljesen gondolkodnak, mikor és mennyivel kellene indítani egy ilyen szerződést. Az biztos, hogy minden elvesztegetett hónap a hátralevő időt figyelembe véve elképesztő mértékű vesztedéget is okozhat nekünk, hiszen “annyival kevesebb pénz gyűlik össze”.

Ez nem azt jelenti, hogyha 1 évvel később indítod a megtakarítást akkor az első éves befizetéseddel (mondjuk 240 000 forint) lesz kevesebb a számládon lejáratkor. Ez azt jelenti, hogy a teljes pénztömegnek egy évvel lesz kevesebb ideje termelni…

 

mennyi pénzt bukhatok, ha halogatom a nyugdíjbiztosítás megkötését?

 

 

Mennyivel érdemes elkezdeni?

Érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban az alábbi cikket:

Hogyan építsünk nyugdíjvagyont?

Alapvetően érdemes körültekintően eljárni a kérdéssel kapcsolatban és egy olyan havi összeget meghatározni, amit minden körülmények között tudsz tartani. Tanácsadások során gyakran javaslom, hogy a nyugdíjra szánt pénzt bontsuk ketté, és csak egy részét helyezzük el rendszeres díjba (kötelezettség, ami havi szinten keletkezik), míg a másik részt eseti díjként is be tudjuk fizetni a szerződésre (szabad döntésünk). ennek előnye, hogyha éppen nem szeretnénk a “másik részt” befizetni, akkor semmi nem történik, hiszen nem vállaltunk erre kötelezettséget.

Viszont az eseti díjra ugyanúgy kaphatunk adójóváírást, mint a rendszeres díjra!

 

Ez volt a 3 részes sorozat első része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő két részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!

Az 1. részben- A lakhatás, mint nyugdíjcél

A 2. részben- Egészség állami támogatással nyugdíjcélra

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 18. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 2. rész [egészség]

Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 2. rész [egészség]

A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…

 

A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!

Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]

Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.

Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:

  1. nem tudjuk, hogy meddig élünk
  2. nem ismerjük az inflációs rátát
  3. nem tudjuk mennyit fogunk keresni
  4. nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
  5. nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)

Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:

  • szeretnénk saját lakást
  • a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
  • mindig kényelmesen akarunk élni
  • gondoskodni szeretnénk a családunkról

 

háromzsebes nyugdíjas rendszer- egészség

 

Második nyugdíjas zsebünk az egészség

Amikor nyugdíjról és a nyugdíjas éveinkről beszélünk, akkor mindig a pénz kerül szóba. De ez miért van így? Miért vagyunk hajlamosak megfeledkezni az egészségünkről, mint befektetés, mint nyugdíjcél, mint lehetőség? Miért felejtjük ki, hogy a nyugdíjas lét második legköltségesebb eleme az egészségünkkel összefüggő kiadások?

A legtöbbet, 16 milliárd forintot az idősek, a 65–69 éves korosztály költi gyógyszerre. Magyarországon a betegségcsoportokat tekintve a szív- és érrendszeri betegségekre írják fel a legtöbb orvosságot, évente ezekre a szerekre több mint 35 milliárd forintot költünk.- Írja a Világgazdaság

havi jövedelmük mekkora részét fordítja a magyar nyugdíjas egészségre?

Láthatjuk, hogy az EU átlaghoz képest a magyar nyugdíjasok közel a dupláját fordítják a havi jövedelmükből egészségügyi kiadásokra. A KSH szerint 2016-ban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 51 331 forint volt. Az egészségügyi kiadás tízből kilenc háztartásban merült fel költségként, és az összes kiadás 5 %-át tette ki.

 

Minden 10 000 forintból átlagosan 810 forintot költenek el…

Nem kell komolyabb számítást bemutatnunk, ha az adatokat összefésülni szeretnénk. 2016-ban az átlagnyugdíj összege 111 535 forint volt a KSH adatai alapján. Ha vesszük az egészségügyi kiadásokra fordított átlagos értéket, akkor megkapjuk a 9 592 forintot, amit havi szinten költenek a nyugdíjasok el.

Ha azt vesszük, hogy azok a magyarok, akik elérik a 65 évet, átlagosan 15 évet élnek, akkor könnyen kikalkulálhatunk egy viszonyított értéket, amit az egészségügyi kiadásainkra kellene félretennünk nyugdíjas éveinkre: 15x12x9 592 forint= 1 726 560 forint mai értéken! 

Ha ezt a mai értéket évi 3%-os inflációval vesszük és meg akarjuk tudni, hogy 15 év múlva mennyit ér: akkor kapunk egy értéket, 2 689 924 forint, amit vélhetően biztosan el kell költenünk majd egészségügyi kiadásokra!

 

Ez az összeg nagyon fájni fog

Ugyanis ez egy átlagos érték, amibe beletartoznak a viszonylag egészséges szépkorúak és azok, akik kevésbé figyeltek oda az egészségükre vagy valami szerencsétlenség miatt lerobbantak. A kezelések pedig sokba kerülnek, így akár az átlagosnak vehető összeg többszörösét is elviheti a nyugdíjas éveinkben az egészségügyi kiadás.

Amit tehetünk, hogy tudatosan felépítjük az egészségügyi biztonsági tartalékunkat.

A sorozat első részében a lakhatás szükségességének oldaláról közelítettük meg a nyugdíjas éveket, mint reálisan jó befektetési opció a nyugdíjcélú portfóliónkban. Következő értékként az egészségünket értelmezhetjük, amit megfelelően kezelve (anyagi és biológiai értelemben) milliókat nyerhetünk (mint egy jó befektetésen).

 

 

Megoldás az egészségpénztár lehet

Mivel nyugdíjas éveinkben (is) viszonylag jól körülhatárolható, tematikus kiadásaink lesznek, ezért nem feltétlenül szükséges kizárólag a szabadon felhasználható vagyonban gondolkozni, hiszen ennél jóval többet érhetünk el, ha tudatosan, fizetésünk egy részét (akár Cafeteriaban) egy ilyen programban irányítjuk, ahol cserébe kaphatunk 20%-os adójóváírást minden befizetés után.

 

egészségpénztár tőkefelhalmozás

 

Amennyiben évente 180 000 forintot teszünk félre egészségpénztárba, amit nem használunk fel, akkor 10 év alatt (költségekkel együtt, ami átlagosan 4% pénztárfüggően) összegyűlik számunkra közel 2 300 000 forint az egészséggel kapcsolatos biztonsági tartalékunkban.

Amennyiben nyugdíj célra tervezünk, akkor 20 év alatt ezzel az ütemmel majd’ 5 000 000 forintot tudunk összegyűjteni, amiből 1 000 000 forint állami támogatás (talált pénz volt). Azt gondolom, hogy megismerve a nyugdíjas évekbeli legjelentősebb kiadásokat, remekül tudunk felkészülni, ha aktív éveinkben összegyűjtöttünk egy olyan anyagi bázist, amit kifejezetten erre a célra tudunk fordítani.

 

A nyugdíjas éveket nem csak úgy lehet élvezni, ha összegyűjtünk sok millió forintot. Akkor is tudjuk, ha a várható jelentősebb kiadásokra (lakás, egészségügyi) felkészülünk és külön-külön megoldásokat találunk ezen célokra!

 

Ez volt a 3 részes sorozat második része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!

Az 1. részben- Ingatlanfelhalmozás nyugdíjas évekre-ről

A 3. részben- Nyugdíjbiztosításról őszintén


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
6 dolog, amit eddig nem tudtál a nyugdíjbiztosításról!

6 dolog, amit eddig nem tudtál a nyugdíjbiztosításról!

Nézzük meg azokat a kevésbé ismert tényeket a nyugdíjbiztosításról, amit eddig nem ismertél, viszont túlságosan fontos ahhoz, hogy rejtve maradjon előtted! Ezek a tények megerősíthetnek abban, hogy valamit ideje kezdened a nyugdíj témával, mert napról napra egyre több pénzt buksz el!

 

 

#1 Az egyetlen termék, ami 65 éves korig tart

Gyakori tévhit a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban, hogy pusztán a “nyugdíjig” tartanak. Hajlamosak vagyunk ennyivel elintézi, hiszen a nyugdíj majd lesz valamikor. Ma Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év.

Ezzel szemben egyedül a nyugdíjbiztosítás tart garantáltan 65 éves korodig. Mind a NYESZ, mind az Önkéntes Nyugdíjpénztár esetében törvényi foglalatba van vésve, hogy a lejárata “azonosul” a mindenkori öregséi nyugdíjkorhatárral. Ez azt jelenti, hogy emelik a nyugdíjhatárt, akkor tolódik a kifizetés!

 

A nyugdíjbiztosítás esetében az aláírás pillanatában érvényes öregségi nyugdíjkorhatér a mérvadó!

 

 

#2 Hamarabb is hozzá lehet jutni a pénzhez!

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha előbb vonulunk nyugdíjba, ne adj’ isten rokkant nyugdíjasnak nyílvánítanak minket.

39%-ot meghaladó egészségkárosodás bekövetkeztekor illetve bármilyen más esetben, amikor nyugdíjjogosultságot szerzünk, a biztosító a nyugdíjbiztosításból “nem csökkenő” járadékszolgáltatásként rendszer kifizetést teljesít.

 

Cikk ajánló: Hazugságok a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban?

 

#3 Örökölhető

Sokan félnek attól, hogy mi történik, ha egy tragédia bekövetkezik? A nyugdíjbiztosítás esetében megadhatunk haláleseti kedvezményezettet, aki a hagyatéki eljárás kihagyásával azonnal jogosulttá válik a biztosító kifizetésére.

Ilyen esetben a biztosító kifizeti a szerződés aktuális érétkét + a bónuszszámlán levő pénzt + a haláleseti biztosítást (amennyiben ilyen volt a szerződésben).

 

 

 

#4 Nincsen átváltási költség

A nyugdíjbiztosításban a pénzünket befektetési alapokba tudjuk elhelyezni. Amennyiben befektetési alapot szeretnénk vásárolni egy szimpla befektetési számla nyitásával valamelyik alapkezelőnél vagy banknál, akkor minden egyes váltásnál költségeket kell kifizetnünk.

A nyugdíjbiztosítás esetében azonban a menet közbeni portfólió átrendezése, átváltás másik alapba díjmentes. Emiatt egy rendszeresen gondozott átlagos nyugdíjbiztosítási szerződés (kétévente legalább 1 átváltás) hosszútávon sokkal olcsóbbá válik, mintha például egy NYESZ szerződés keretében tennénk meg ugyanezt a műveletet.

 

 

 

#5 Az Állam nem veheti el

Gyakran merül fel kérdésként a jogos félelem, miszerint “mi lesz, ha az Állam elveszi ezt is, mint az MNYP vagyont”? A nyugdíjbiztosítás esetében kizárt, hogy ez megtörténjen. Kevesen tudják, de az MNYP-be fizetett pénz úgynevezett “köteles” része volt a fizetésünknek. Magyarul adó, amit magánszámlákra utalhattunk.

Valójában soha nem volt miénk a pénz, és ezt a jogi kiskaput kihasználva olvasztották be az MNYP vagyont a közösbe. Ezzel szemben a nyugdíjbiztosításhoz az Államnak valójában semmi köze nincsen, ez a te ténylegesen magánszerződésed, ahova önkéntes alapon fizetsz be.

Gondolj bele, hogy a nyugdíjbiztosítást tipikusan egy nemzetközi, komoly háttérrel rendelkező biztosítóval kötjük meg. Náluk nem férne bele, ha Magyarországon elvenné az Állam a pénzt, mert akkor a többi országban is pánik alakulna ki ezzel kapcsolatban és csődbe mennének.

 

 

#6 Az eseti befizetésekre is jár az adójóváírás- Nyugdíjbiztosításról

A nyugdíjbiztosítási szerződésnek két része van. A főszámla, ahova a havi rendszeres (kötelező) befizetéseket helyezik és az úgynevezett eseti számla (nem kötelező), ahova pluszba bármikor befizethetsz kisebb-nagyobb összeget.

Azt már kevesen tudják, hogy az eseti számlára befizetett összegnél dönthetsz, hogy szeretnél adójóváírást igénybe venni hozzá vagy sem. Ha igen, akkor év elején kapsz erről is igazolást, de nekünk már befizetéskor nyilatkozni kell arról, hogy ezt szeretnénk!

 

Ha az eseti befizetéseinknél nem nyilatkozunk az adójóváírásról, akkor szimpla befizetésnek minősül, amihez bármikor büntetés nélkül hozzáférhetsz

 

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:


Ha fontos számodra a pénzügyi tudatlanság elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé árával, egy mozijegy árával vagy egy könyv árával.


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. 01. 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
[5 ok] A magyar nyugdíjrendszer haldoklik?

[5 ok] A magyar nyugdíjrendszer haldoklik?

Nézzünk szembe a kellemetlen ténnyel, hogy a magyar nyugdíjrendszer intézményét egy hajszál választja el a teljes összeomlástól. Az okai rendkívül sokrétűek, amit fontos megértenünk ahhoz, hogy szükségszerűen fel tudjunk készülni időben. Ugyanis a nyugdíjrendszer teljes összeomlása azt is jelentheti, hogy nyugdíjas generációk találhatják magukat egy kellemetlen helyzetben, amikor a nyugdíj összege nem éri el a létminimumot sem…

#5 A nyugdíjrendszer egy pilótajáték

Magyarországon kötelező állami nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy a megkeresett jövedelemnek egy része kötelezően adó formájában ebben a zsebbe kerül befizetésre. Ez a rendszer úgynevezett kiróvó-elosztó elven működik, aminek a lényege, hogy a társadalom egyfajta kockázati közösséget alkotva, kivétel nélkül befizetést teljesít (hivatalos, adózott jövedelemből), amiért cserébe nyugdíjas korban életjáradékra (nyugdíj) számíthat.

Az 1928. évi XL. törvény vezette be Magyarországon a kötelező öregségi, rokkantsági és hátramaradotti nyugellátást illetve járadékot.

A rendszer ebben a formájában rendkívül érzékeny a magyar lakosság és az aktív keresők arányára. Tulajdonképpen az aktív befizetők tartják el a jelenben a mai nyugdíjasokat, akiknek a múltbeli befizetéseiből finanszírozták a múltbeli nyugdíjasokat. Ketyeg a bomba, mivel a magyar társadalom erőteljesen öregszik. Az öregedő társadalom úgynevezett “korfa” problémája azt jelenti, hogy egyre kevesebb befizetőre (aktív kereső) jut egyre több eltartandó nyugdíjas (passzív).

magyar népesség várható alakulása 2020-ban és 2050-ben

 

#4 Megbukott a többszintű nyugdíjrendszer

Amikor az 1997-es LXXXI. törvénnyel 1998.január.1-jétől bevezették a Magánnyugdíjpénztár inzézményét illetve az Önkéntes nyugdíjpénztárat, Magyarország a több pilléren alapuló nyugdíjrendszer alapvető elemeit tette le. Ez a rendszer csökkenteni kívánta az állam köteles szerepét a nyugdíjkifizetéseknél és megkívánta teremteni a magánnyugdíj intézményét önkéntes és köteles nyugdíjpillér által.

A Magánnyugdíjpénztár azt jelentette, hogy a kötelezően befizetendő nyugdíjhozzájárulások egy részét átirányították erre a “nevesített egyedi számlára”, ahol a tagok a befizetéseik arányában gyarapodtak és ezáltal elkülönültek az állami kockázatközösségtől. Azonban a 2008-tól kezdődő válság hatására a magyar kormány úgy döntött, hogy a Magánnyugdíjrendszerben felhalmozott köteles befizetéseket visszahelyezi az állami nyugdíjrendszerbe. Úgy ítélték meg, hogy a rendszer kizárólag ezen a módon tartható fenn és talán egyéb gazdasági illetve politikai döntések is szerepet játszottak.

a magyar nyugdíjrendszer felépítése 2019-ben

Miután visszavezették a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, az Állam azt mondta, hogy megmarad az eredeti kirovó-elosztó és egyfajta hibrod megoldásként meghagyja a lehetőséget a lakosságnak, hogy nyugdíjkiegészítésre tudatosan megtakarítson pénzt. A nyugdíjcélú megtakarításokat ráadásul az adókedvezmény (20% adójóváírás) ösztönzővel próbálja meg a lakosság körében még kedveltebbé és időszerűbbé tenni. Sajnos még mindig nagyon kevesen és jellemzően alacsony összeggel indítanak nyugdíjcélú megtakarításokat.

 

 

 

#3 A kivándorlás negatív hatása a nyugdíjrendszerre

A megnyílt határok, a jobb élet lehetősége, az urbanizáció hatása mind hatással van a magyar aktív korú lakosság kivándorlására. Évről évre kétszámjegyű mértékben növekszik az előző évekhez képest azoknak a száma, akik külföldön vállalnak munkát. Ennek a folyamatnak kettős, egyesek szerint hármas hatása van Magyarországra és a nyugdíjrendszerre vetítve.

  1. A kivándorlók nem Magyarországon termelik a GDP-t, nem itt fizetik a nyugdíjhozzájárulást. Tehát csökkenek a nyugdíjbefizetések.
  2. A kivándorlóknak vannak nyugdíjas vagy hamarosan nyugdíjba lépő rokonaik, akiket a mostani nyugdíjbefizetésekből kellene kifizetni-eltartani. Tehát ami történik, hogy nemcsak elmegy az aktívkorú fiatal, de a rendszerben “hátrahagyja” az eltartandó rokonát.
  3. Mivel a kivándorlók nem Magyarországon fogyasztanak és dolgoznak, ezért drasztikusan csökken a hazai adóbevétel, ami átcsoportosításokat és megszorításokat eredményez. Ez pedig hatással van a nyugdíjra fordítható összegekre is- vagy pedig más fontos területekről kell elvonni a pénzt.

a külföldön dolgozó magyarok száma európában

 

#2 Nem érdekeltek az emberek a magas jövedelemben

Magyarország a világ egyik legbrutálisabb adózást megkövetelő országa, mind az adók számában, mind az adók mennyiségében. Sajnos az elmúlt évek intézkedései által nem sikerült érdekeltté tenni az embereket abban, hogy a lehető legmagasabb jövedelmet vallják be magunknak. A magas bejelentett jövedelemért cserébe a dolgozóra (és cégre) két dolog vár:

  1. az Állam elviszi céges és személyadó jogcímen a pénz 50-60%-át
  2. A dolgozó kap egy ígéretet, hogy majd magas nyugdíja lesz – A nyugdíjrendszer bizonytalansága miatt ebben nem hisznek az emberek és feleslegesnek értékelik a befizetéseket.

Cserébe az EV KATA megérkezésével aki tehette, az áttért erre az adózási formára, ami azt jelenti, hogy évi 12M forintig fixen havi 50.000-et vagy 75.000 (ha emelt összeget akarunk fizetni) kell megfizetni, míg a többi bevétel a nettó nyereségünk. Ez az intézkedés a jelennek szól és komoly felelősséggel ruházza fel a lakosságot. Ugyanis az 50.000 forint pontosan a minimálbér után megfizetett járulékokat fedezi. Ez egyben azt jelenti, hogy minimális nyugdíjra lehet majd számítani. A lakosságnak el kell kezdeni komoly összegeket félrerakni valamelyik önkéntes pillérbe…

#1 Késik a magyar nyugdíjrendszer reformja

Azt ma már mindenki elismeri, hogy a fenti pontokban sorolt problémák miatt a rendszer hosszútávon fenttarthatatlan. Olyan átalakításokra és paradigma váltásokra lenne szükség, amit a politika öngyilkosságként élne meg. Egyfajta oroszrulettet játszanak a pártok és a végsőkig húzzák a lépést, hátha nem éppen ők lesznek hatalmon.

A nyugdíjrendszert kizárólag abban az esetben lehet megmenteni, ha erőteljesen csökkentjük az állam szerepét (mind az elvett pénz, mind a kiosztott pénz esetében) és az emberek megtanulnak öngondoskodni. Ez különféle állami ösztönzőkkel lehetne meggyorsítani, de látszólag a 20%-os adójóváírás sem bizonyult eddig elégséges ösztönzőnek ahhoz, hogy a kritikus tömeget elérje a paradigmaváltás.

Több országban tervezik a mindenkinek járó alapnyugdíj bevezetését, ami azt jelentené, hogy mindenki ugyanazt az össszeget kapja az államtól, ami önmagában nem elég a megélhetésre. Viszont a lakosság a saját megtakarításaiból, gyermekei segítségével önfenntartó módon tudná finanszírozni saját nyugdíjas éveit. Ennek a rendszernek a bevezetése akár 20-30-40 évet és hibrid köztes megoldásokat jelentene. Merül fel a kérdés, hogyha a magyar rendszer 2033 környékén összeomlik és most írunk 2017-et, akkor elkéstünk e a rendszer totális átalakításával?

 

Cikkajánló: Megoldás nyugdíjas éveinkre

 


Szeretnél nyugdíjra gyűjteni? Segítünk választani!

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.