Oldal kiválasztása
Hogyan számold ki a saját nyugdíjadat?

Hogyan számold ki a saját nyugdíjadat?

Ebben a cikkben azt fogom megmutatni neked, hogyan számold ki a saját nyugdíjadat! Mindezt a leghivatalosabb forrásból – Magyar Államkincstár – végzem el, saját kalkulátorjukat használva. Ez azonban egy jelenlegi állapotot tükröz, ami a jövőben változhat – függően a minimálbér, infláció, gazdaság alakulásától – egy számunkra kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb irányba. Azért érdemes realizálnunk a saját nyugdíjas kilátásainkat, és szembenézni a helyzettel.

 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) “elköltözött”

A MÁK  2017 novemberétől vette át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság feladatait. Így most már nekünk is az eddig https://www.onyf.hu/hu/  cím helyett a Magyar Államkincstár http://www.allamkincstar.gov.hu oldalán kell keresgélnünk a friss információ után. Itt többek között olyan információkat szerezhetünk be, mint a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege vagy az ONYF nyugdíjkalkulátora, amit most használni is fogunk.

Külön érdekesség, hogy hiába történt meg pontosan egy éve az összeolvadás, a MÁK oldaláról még mindig az ONYF aloldalaira irányítanak minket, még mindig a régi kalkulátorokat (frissített algoritmussal) kell használnunk. Én konkrétan közelharcot vívtam ezzel az elavult rendszerrel és sajnos sokszori próbálkozásra sem sikerült megnyitnom a társadalombiztosítási egyéni számla linkjét. De próbálkozom tovább…

 

Hogyan használjuk a nyugdíj-kalkulátort?

A nyugdíj-kalkulátor azok számára tud értékelhető becslést nyújtani, akik a nyugellátásra jogosító szolgálati (nők esetében jogosultsági) idejükről, valamint az 1988. január 1-jétől kezdődő ún. béridőszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereseteikről már rendelkeznek hatósági döntéssel és nem tagjai magánnyugdíj pénztárnak. Ilyen döntés

  • –  a 2013. január 1-jétől megszűnt jogintézmény, a szolgálati idő elismerési/kiszámítási kérelemre hozott határozat,
  • –  a 2012. december 31-ét követően indult adategyeztetési eljárásban hozott határozat,
  • –  az életpálya teljes tartama alatt fennállott biztosítás és egyéb jogviszonyokat tartalmazó hatósági bizonyítvány.

A kalkulátorba be kell írnunk a nyugdíjjárulék-köteles keresetünket. Külön feltüntetve a rendszeres (pl. munkabér, illetmény) és nem rendszeres (pl. jutalom, év végi- vagy ún. nyereségrészesedés) jövedelmet. Majd a  naptári évenként a munkában töltött napok számát (osztónapok), a munkában (biztosítási jogviszonyban) töltött évek számát, azaz a nyugellátásra jogosító szolgálati vagy – ha a két érték megegyezik – a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt.

 

A minél pontosabb adatrögzítés érdekében lehetőség van arra is, hogy a Kormányzati Portál Ügyfélkapujához hozzáféréssel rendelkező biztosított megtekintse a társadalombiztosítási egyéni számláját – https://egyeniszamla.onyf.hu/ –, amely 2013. január 1-jétől kezdődően havi bontásban tartalmazza a biztosítási jogviszony(ok) keretében elért keresetből a foglalkoztató(k) által levont és bevallott – a vállalkozók és egyéb nem munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a saját maguk által bevallott – nyugdíjjárulék összegét, amelyből kiszámítható az éves nyugdíjjárulék-köteles kereset. – írja a használati útmutató – nekem ez az oldal nem akar megnyílni egyszerűen

 

Hogyan határozzuk meg az adott naptári évben munkában töltött napok számát?

[1] Ha az adott évet végigdolgoztuk anélkül, hogy kieső időnk lett volna (pl. táppénz, baleseti táppénz, igazolt vagy igazolatlan távollét, fizetés nélküli szabadság), akkor a január 1-től december 31-ig terjedő időben 365(szökőévben 366) munkában töltött napot kell rögzíteni. Nem számít kieső időnek a munkaszüneti nap, pihenőnap, fizetett szabadság és betegszabadság sem.

[2] Ha egész évben be voltunk jelentve a munkahelyre, viszont például június 02-től szeptember 25-ig táppénzen voltunk, akkor a táppénzes napokat le kell vonnunk az év összes napjából az alábbi módon:

  • június 02-30 = 28 nap
  • július 01- 31 = 31 nap
  • augusztus 01-31= 31 nap
  • szeptember 01-25 = 25 nap

Összesen = 28+31+31+25= 115 nap

365 -115= 250 nap számít bele a nyugdíj kalkulációba

 

[3] Ha a biztosítási jogviszony nem áll fenn egész évben, a biztosításban nem töltött napok számát a 2.) pontban foglaltak szerint kell meghatározni.

 

Konkrét nyugdíjszámítás

A kalkulátorba egy olyan példaszámítást fogok elvégezni, amiben a nyugdíjjárulék-köteles kereseteket a KSH Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–) statisztikája alapján helyettesítem be adott évhez vonatkozólag. Tehát a példa szerint mindig a bruttó átlagkeresetet vittük haza a családnak.

A figyelembe vehető osztónapok számát a példában teljesnek-maximálisnak veszem.

ONYF nyugdíjkalkulátor számítás - hogyan számold ki a saját nyugdíjadat?

nyugdíjkalkulátor eredmény

A számítás alapján 30 év szolgálati idővel 1988-2018 között végig megkeresve a KSH szerinti átlag jövedelmet, 146 560 forint nyugdíjra számíthatna a dolgozó holnaptól.

Ezt az összeget nyugodtan helyezzük el a saját életünkre vetítve, hiszen már most (mindenféle nyugdíjkatasztrófa nélkül) az utolsó éves jövedelmünk maximum 65%-ára lennénk jogosultak ebben az ideális esetben, amikor 30 évig nem voltunk soha munkanélküliek vagy egyéb módon nem vesztettünk osztónapot.

Hogyan számold ki a saját nyugdíjadat? Itt éred el: Nyugdíj-kalkulátor

Ez Európa szerte rendkívűl kedvező nyugdíjnak számítana az utolsó éves jövedelemhez képest.

 


Hogyan legyen neked is több nyugdíjad? – Minden nyugdíj megtakarítással kapcsolatos cikk összegyűjtve egy helyen!

 


Szolgáltatásaink, amiben tudunk neked segíteni:


Hasznos cikkek számodra:

 


Hálásan köszönök minden támogatást, amivel elősegíted az ehhez hasonló független cikkek megszületését.

IFL patreon


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljes körű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. november 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatár mértékét!?

Megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatár mértékét!?

Egyre több helyről hallani, hogy megemelhetik a magyar nyugdíjkorhatárt, ami tüneti kezelése lenne a rendszer teljes összeomlásának. Immáron egy minisztériumi forrásunk is megerősítette azt az infót, hogy a nyugdíjkorhatár emelése lassan napirendre kerül és hamarosan dönthetnek róla! De ez mit jelent számodra?

 

Elképzelhetetlen helyzetet teremthet a nyugdíjkorhatár emelése

El kell fogadni, hogy nem minden nyugdíjas korú ember egészséges (munkaképesség ügyileg) és nem mindenki beteg ebből a szempontból. Mégis felidéződik bennem a kép, amikor Józsi bácsi, aki azért végigdolgozott két kezű munkával 45 évet, mégsem teheti le a lantot, hogy picit unokázhasson.

Már csak azért is szomorú kép ez, hiszen Józsi bácsin meglátszanak a munka és az idő nyomai. Sajnos a dereka folyamatosan és elviselhetetlenül fáj. Már nem képes pakolni és két kezű munkával megkeresni a kenyerét. De akkor mihez kezdjen ebben az elgépiesedett világban? 65 évesen végezze el a programozói OKJ tanfolyamot, hogy majd 2-3 év múlva garantáltan kapjon egy jól fizető álláslehetőséget?

Mert lassan nem marad más lehetősége Józsi bácsinak. Kétkezű munkát már nem tud végezni idős korára leamortizálódott egészségügyi állapota miatt. Pusztán tapasztala miatt pedig sehova nem veszik fel középvezetőnek, hiszen egy olyan korban élünk, ahol már a 28 éves diplomás is öregnek számít – szinte alkalmazhatatlannak. Helyette minden cég a fiatal titánokat keresi, akik könnyen formálhatóak, rugalmasak és dinamikusak!

 

Józsi bácsi! Te ilyen vagy?

 

 

A 70 év az új 65

A forrásom és az józan eszem is azt mondja, hogy hamarosan és lakástakarékpénztári fürgeséggel jelentik be a 70 éves nyugdíjkorhatárt. Azt gondolom, hogy itt most nem egy ördögi gonoszságot kell keresnünk, hanem az ország jövőjének a fenntarthatatlanságát felismernünk.

A nyugdíjrendszert nem egy olyan társadalmi ökoszisztémára tervezték meg, ahol majd minden aktív korú (és ez messze nem egyenlő a legálisan dolgozó -adózó emberekkel!!!) dolgozóra jut egy eltartandó személy (nyugdíjas, hátrányos helyzetű, rokkant, özvegyi ellátásban részesülő…stb). Varga Mihály éppen tegnap büszkélkedett el azzal, hogy Magyarországon elérte a KATA vállalkozók száma a 300 000-et.

 

Mit jelent a 300 000 KATA?

A KATA a legjobb intézkedés, ami történhetett, hiszen ezzel gyakorlatilag tehermentesítették a kisvállalkozókat, több pénzt hagynak a zsebükben és végtelenül leegyszerűsítették az adminisztrációt.

A KATA a lehető legrosszabb intézkedés, ami történhetett, hiszen ezzel gyakorlatilag pénzt vontak ki a nyugdíjrendszerből, állami ellátókból, elvették a KATA vállalkozóktól a gondtalan nyugdíjas éveiket.

A KATA vállalkozói forma hatalmas felelősséggel jár, hiszen a saját életünket kaptuk a kezünkbe. Azt mondja a kormány, hogy ne fizessenek havi 1M forint bevételig komoly adót (max. havi 50/75e forintot), cserébe viszont csökkentett állami szolgáltatásokra lesznek jogosultak a jövőben (lásd: nem igazán lesz nyugdíj nekik).

Évről évre egyre több KATA-s vállalkozó van Magyarországon. 2018-ben már 300 000-en voltak, ami a gazdaságilag aktív lakosság (2017-ben 4,564 millió fő) 6,57%-a.

2016-ban 2,7 millió ember részesült nyugdíjellátásban, ami 3 502 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek.

Ez mit jelent majd? Ha megáll a jelenlegi “katásodási tendencia”, akkor 3 502 * 0,065= 227,6 milliárd forintot spórolt a költségvetés minden évben. Ezért rendkívül fontos a KATA intézménye a jövő magyarországi nyugdíjrendszer átalakításában.

 

Milyen nyugdíjra számíthatnak a KATA-sok?

Leegyszerűsítve a nyugdíjat a keresetünk és a szolgálati időnk alapján számítjuk ki. KATA-s vállalkozóként a trükk abban rejlik, hogy az 50 000 forint megfizetésekor 94 400 forint keresetet “számítanak be”, azaz hiába volt minden hónapban 1 millió forint a bevételünk, a nyugdíjfolyósító szemében olyan, mintha nem kerestünk volna többet 100 000 forintnál.

Mivel a kereset nem éri el a minimálbért (újabb trükk), ezért a 365 nap helyett 250 nap kerül bele a kis kalkulációs füzetünkbe, mivel arányosítottak:

2018-ban (94 400/138 000) * 365 = 250 nap, 2017-ben (90 000/127 500 * 365= 257 nap) (forrás: minner.hu)

Egyre rosszabb a helyzet, ugyanis a minimálbér emelkedik évről évre, viszont a KATA beszámított “jövedelem” nem fog emelkedni, mivel senki sem akar havi 50 000 forintnál többet fizetni…

Ezen a ponton érdemes eljátszani a számokkal!

2017-ben 90 000/127 500 * 365= 257 nap

2018-ban 94 400/138 000 * 365 = 250 nap,

(ha) 2020-ban 103 200 / 200 000 (új minimálbér) * 365 = 188 nap

(ha) 2025-ban 125 200 / 250 000 (új minimálbér) * 365 = 182 nap

(ha) 2030-ban 147 200 / 35 000 (új minimálbér) * 365 = 153nap

és így tovább…

 

KATA szolgálati idő nyugdíj

fontos: Fontos: a 2018 után számok nem tények, pusztán példák és feltételezések, amiknek semmi közük a jelenleg ismert valósághoz! Ez egy lehetőség, amennyiben nem változtatja meg az Állam a KATA befizetések és a beszámított jövedelem arányát.

A minisztérium 2013-ban azt mondta, hogy ennél többet ismernek el

(engem az aggaszt ezzel kapcsolatban, hogy 20-30 éves távlatban nem számít feltétlenül a “jóindulat” vagy az elismerés mértéke. Sajnos el tudom képzelni, hogy indokolt gazdasági helyzetben azt fogják mondani, hogy a beszámított idő például a fenti számításhoz hasonló értékek alapján kerülnek meghatározásra. )

KATA nyugdíjjogosultság szolgálati idő beszámítás szerint

 

A meglévő nyugdíjmegtakarításaid is létjogosultságukat veszíthetik

Ma Magyarországon alapvetően három, államilag támogatott (20% adójóváírás) nyugdíjmegtakarítási forma elérhető a lakosság részére:

  • Nyugdíjbiztosítás
  • NYESZ
  • ÖNYP

Sokan nem tudnak róla, de a háromból két nyugdíjmegtakarításnál (ÖNYP, NYESZ) a kifizetés ideje mindig az aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Tehát Peti már 10 éve fizeti (30 éves kora óta) valamelyik a kettő termék közül, és még további 25 évig fizeti abban a reményben, hogy 65 éves korára összegyűlik benne a pénz.

Petinek igaza van, ugyanis a pénz valóban összegyűlik benne. Más kérdés, hogyha menet közben megemelik a nyugdíjkorhatárt 70 évre, akkor Peti a pénzét 70 éves korában kaphatja meg:

  • 5 évvel többet kell majd befizetnie
  • 5 évvel később kapja meg a pénzét
  • 5 évvel rövidebb ideig élvezheti a statisztikai értelemben vett “gondtalan nyugdíjas éveket”

Emlékszünk még Józsi bácsira, aki dolgozna, csak nem igazán tud? Neki például nagyon jól jött volna, ha nyugdíjkorhatártól függetlenül megkaphatta volna a pénzét 65 éves korában.

A nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíjmegtakarítás, aminek a lejárata a kötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár (azaz 65 év jelen állás szerint). 

 

Most kell nyugdíjbiztosítást kötni?

A tényekkel nehéz vitatkozni. Mai információink szerint a nyugdíjbiztosítás a három termék közül az egyetlen, amihez biztosan 65 éves korunkban hozzájuthatunk büntetés nélkül. Még akkor is, ha menet közben a nyugdíjkorhatár megemelkedett 70 évre, 72 évre, 75 évre vagy akármennyire.

Valójában ezen tulajdonsága miatt érdemes minél hamarabb megkötni ezt a terméket (ha ebben gondolkozunk egyáltalán), hiszen amint bejelentik, hogy például 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjbiztosítás lejárata is emelkedik abban az esetben, ha a bejelentés után szeretnénk kötni ilyen terméket.

 

nyugdíjkorhatár emelése miatt nyugdíjkalkuláció

 

Valamilyen formában öngondoskodnunk kell mielőtt bekövetkezik a nyugdíjkorhatár emelése

Egyszerűen nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő. Feltételezéseink vannak arról, hogyan alakulhat át a társadalom szerkezete a jövőben a robotikának és a magyar lakosság drasztikus csökkenésének (2040-re azt prognosztizálják, hogy a magyarok 7M-an lesznek a mostani közel 10M helyett) köszönhetően.

Jobb lesz nekünk, ha a robotok és automatizmusok helyettünk dolgoznak? Kérdés, hogy a világ többi területén milyen változások mennek végbe és az előállított értékünk mennyire exportálható külföldre, amiből pénzt keresnénk.

Az egész rendszer alapja viszont a pénz. A pénze az Államnak a befizetett adókból és járulékokból keletkezik alapvetően. Nem nehéz kiszámolni, hogy 7M magyar kevesebb pénzt fog előállítani, mint 10M magyar. Tehát a népességcsökkenés önmagában deformálhatja tovább a magyar nyugdíjrendszert, pláne, ha a csökkenő népesség mellett elöregedő társadalomról beszélünk.

Két lehetősége marad ilyenkor az Államnak:

  1. nyugdíjkorhatárt emel (ezzel próbálkoznak)
  2. nyugdíjat csökkent (Szó esett már az alapnyugdíjról is -» mai értéken 100 eurót emlegettek eddig)

 

Mire kiderül a megoldás, addigra késő lesz (a nyugdíjkorhatár emelkedik)

Nézzük meg, mi történt a lakástakarékokkal! Annyira bennem van a beszélgetés október elejéről, amikor egy nagyon kedves ügyfelemet kérdeztem meg a szerződésről. Azt válaszolta, hogy most nincsen rá pénzük. Október 15.-én csörrent a telefon, hogy azonnal kössünk 5 darab szerződést!

Ennek az üzenete, hogy mindig kell valami löket a cselekvéshez. A lakástakarék esetében ez egy egyszerű szisztéma, hiszen az összeg garantált és alapvetően rövid a futamidő. A nyugdíj esete merőben más, hiszen általában 20-30 évről beszélünk. Itt nem léteznek fix szerződések. Ha akkor eszmélsz, amikor bejelentik a nyugdíjkorhatár emelését, akkor egyszerűe késő lesz cselekedni, mivel a nyugdíjbiztosításon is buksz 5 évet lejárati szempontból.

 

Nem kezdek el számolni és számokkal bizonyítani. Szerintem már te is érzed, hogy valamire szükséged lesz valamikor, mert öngondoskodás nélkül nem fog menni.

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. november 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi történt a lakástakarék piacon és innentől kezdve milyen további lehetőségeid maradtak?

Mi történt a lakástakarék piacon és innentől kezdve milyen további lehetőségeid maradtak?

A 2018.10.17-án életbe lépett lakástakarékokat érintő törvénymódosítás következtében  a továbbiakban az IFL Group nem tud lakástakarék érdeklődést befogadni.” -feszít a mi oldalunkon is a kiírás! Egy korszak zárult le gyorsabban, minthogy kimondhattuk volna: “lakástakarékpénztár”. Mi történt? Miért történt? A lakástakarékok hogyan fognak reagálni? És egyáltalán, nekünk ügyfeleknek milyen lehetőségeink maradtak? A cikkben sablonmentesen veszünk végig mindent!

 

Miért szűntették meg a lakástakarékot?

Kibogozva a hivatalos kormányzati kommunikációból az érdemi részt, hamar rájöhetünk, hogy a legfontosabb indok a forrásmegosztás lehetett. Közel évi 70 mrd forintot fizetett ki a Magyar Állam a lakástakarékok támogatására, ami valahonnan hiányzott nekik. Például a jelenértékkel bíró építőipari támogatásokból (NOK, CSOK). Ha igaz, amit a kormányinfón elmondtak, akkor ezt az összeget az Állam a továbbiakban a CSOK bővítésére fogja fordítani.

Mindig elmondom, hogy az Államnak nem érdeke téged pénzzel támogatni. Az Állam érdeke, hogy ösztönözze a lakosságait a nemzetgazdasági célok élérése okán. Jelenleg ez a nemzetgazdasági cél az új építésű ingatlanpiac erőteljes bővülése. Már korábban elhangzott, hogy a lakosság még mindig túl sok készpénzállományon csücsül és ezt valahogyan “integrálni kell az “ÁFA vérkeringésébe“.

 

A lakástakarék kifejezetten rossz nemzetstratégiai eszköz, ha a cél a jelenleg futó építkezések számának a növelése. A lakástakarék tervezhetősége okán közép és hosszútávon jelent építőipari mozgósítást! Ezt nem akarta megvárni a továbbiakban a Kormány

 

Túl nagyra nőttek a lakástakarékok

 

Talán mindenkinek feltűnt az elszaporodott Fundamenta logózott luxusautóállomány az utakon. Ez a jelenség is a szektor nyereségességét igazolja, ha nem elégszünk meg a fenti diagramm jelentősen növekedő pályájával.

A lakosságot nem érdekli, hogy aki belép a lakástakarék piacra, annak az első 4 év masszívan veszteséges, hiszen csak a 4. év után lesz képes hitelezni (LTP-hitel), ami a valódi bevételt jelenti a szektornak. Összességében elmondhatjuk, hogy a mostanában extranyereséges szektor az elmúlt évtizedben csak veszteséget realizált egy jövőbeni megtérülés reményében.

 

Most kezdett megtérülni a befektetés és ez sokaknak szemet szúrt.

 

Egyszerűen nem szolgálták a kormány célját

A lakástakarékok érdeke a lakástakarékhoz “járó” hitelek kihelyezése volt mindig is. Maga a lakástakarék megtakarítás volt a csali a horgon, ami elkötelezte az ügyfeleket, miközben betéti állományt gyűjtöttek a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan. Ezen a ponton (és a kedvező kamatoknak köszönhetően) nem volt nehéz az ügynöknek “megdumálni” az ügyfelet, hogy vegye fel náluk a hitelt.

A probléma nagyon összetett, de mégis könnyen definiálható. A magyarországi hitelkamatok tartósan alacsony szinten maradtak, ami gyakran az LTP hitelek kamata alá is ment. Egy olyan piaci környezetben, ahol “nagyjából” ugyanazt a kamatot megkapod a bankodtól is, csak a tömbösített törlesztés (rövid futamidő = magas törlesztő) helyett az elnyújtott visszafizetést választhatod (hosszú futamidő = alacsonyabb törlesztő) elveszik a lakástakarék szerepe és piaci előnye a legfontosabb területen.

ha pedig az emberek már ma megkaphatják “ugyanazt a hitel a banktól”, akkor az államnak már nincsen szüksége kifizetni évi 70 mrd forintot a szektornak. A lakástakarék érdeke a középtávú öngondoskodás + hitel, a gazdaságpolitika érdeke pedig az “azonnal hitelfelvétel + lakossági megtakarítások felhasználása”

 

Pár év múlva visszatérhet a lakástakarék

Szeretnék jóslásokba bocsájtkozni. Íme az első: szerintem idővel visszatér a lakástakarék valamilyen formában. Ennek oka az elöregedő lakásállomány Magyarországon, amit meg kell újítani. Erre pedig a lakástakarék nagyon jó és kézenfekvő megoldás volt, hiszen például 2017-ben a piac második legnagyobb szereplőjének (OTP) a kiutalt szerződések 70%-a felújításra célt “talált magának”.

Az energiahatékonyság jegyében a következő ciklusban a kormánynak két lehetősége marad:

  1. kibővíti az Otthon Melege Program keretösszegét (becsléseim szerint 100x-osára)
  2. újra támogatást ad és arra ösztönöz, hogy a lakosság elkezdjen gyűjteni

 

Mihez kezdenek a lakástakarékok és az ügynökök?

Egyik napról a másikra munkanélkülivé vált 5-6 000 lakástakarék ügynök és további pár ezer független közvetítő, alkusz megélhetése került veszélybe, akik a lakástakarékkal is foglalkoztak. De hogyan reagált erre a piac?

 

Az OTP-nek nagyjából minden mindegy, hiszen továbbra is a legnagyobb kereskedelmi bankként pontosan abból fognak megélni, amiből a lakástakarékok is próbáltak: hitelből. Az Erste esetében hasonló a helyzet és nem lövök nagyot mellé, ha azt mondom, hogy átképzéssel ez a két, kereskedelmi banki háttérrel rendelkező lakástakarék megoldja a munkaerőproblémáját is…

 

A Fundamenta teljesen más tészta…

Adott egy rendkívül pozitív piaci képet felépített cég több ezer képzett ügynökkel, aki hihetetlen pénzügyi tartalékon csücsül (révén a befektetése az elmúlt években kezdett megtérülni).

Miből éltek eddig? Hitelkihelyezésből. Ha azt mondjuk, hogy a Fundamenta tevékenységéből kivesszük az állami támogatást és a megtakarítási terméket, akkor láthatjuk, hogy egy tipikusan kereskedelmi banki tevékenységet folytattak: hitelt helyeztek ki, és betétet gyűjtöttek.

Azt látom, hogy a Fundamenta biztosan nem fogja feladni a tevékenységét, éppen ezért továbbra is folytatja hitelkihelyezési és betétgyűjtési tevékenységét az állami támogatás nélkül. Kérdés, hogy a bizalmi válság kellős közepette az ügyfelek mit gondolnak majd erről?

 

A munkanélküli ügynökök

Ami először eszembe jutott ezzel kapcsolatban, az két gondolat:

  • elképesztő munkaerőhiány tapasztalható a banki szektorban. Átképzéssel a piac felszívja őket
  • akik maradnak a “lakástakarék brand-vágányon”, azok hatalmas fognak csattanni a magyar betonon és elmondom, hogy miért:

Szeretik azt hinni magukról a lakástakarékkal foglalkozó ügynökök, hogy ők fantasztikus értékesítők. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen egy olyan terméket kellett “eladniuk”, amit mindenki ismert. Ha az ügyfél kételkedett volna, akkor elég volt bedobni az aranymondatot: “30% állami támogatás jár hozzá” és a vita eldőlt!

Állami támogatás nélkül értékesíteni pénzügyi terméket (legyen az hitel, biztosítás,) egy teljesen más szakma. Mivel a termékek sokkal bonyolultabbak, ezért jobban fel kell készülni. Innentől kezdve a “mellékállásban érkező ápolónénik” erős túlzással alkalmatlanok lesznek az új piaci helyzethez alkalmazkodni.

Féltem az embereket a saját naivitásuktól

Miért nem független pénzügyi közvetítő lett mindenki? Miért pont lakástakarék? Azért mert egy végtelenül egyszerű, könnyen értékesíthető termékről van szó, amivel mindenki tudott azonosulni. Egy hitel vagy biztosítás esetében ez már nem így van.

A bejön a tippem, hogy a Fundamenta folytatja hitelezési tevékenységét,akkor merül fel a kérdés, hogy a Fundamenta ügynökei hogyan fognak eladni hiteleket? A válasz: pontosan úgy, ahogyan a bank adna el. Nagyon nezehen.

Mindenki vegye figyelembe az MNB hatályos rendelkezéseit az értékesítéssel kapcsolatban: eddig egy Fundamenta ügynök egy megtakarítási programot értékesített hitelezési opcióval. Innentől pedig a hitel lehet a fő termék, amit TILOS tukmálni, tilos rábeszélni és végképp tilos eladósítani!

 

Milyen lehetőségei maradtak az ügyfeleknek?

Most nem fogok az ilyenkor szokásos felsorolásban átcsapni, ami ugyanazt a lerágott csontot (mínusz lakástakarék) próbálja nekünk eladni új megfejtésként. Lakás célra azt gondolom, hogy nem maradt egyetlen reális opció sem, ami az öngondoskodásról szólna. De azért nézzük meg mi ez a NOK (Nemzeti Otthonteremtési Közösség), amiről az “új ltp-ként” fogsz hallani minden nap.

 

NOK

Itt találod a részletes leírást: NOK vagy lakástakarék?

Hivatalosan angol mintára (ugyanakkor erősen dél-amerikai utalásokkal) létrehozott szövetkezet, amit lakáslottónak csúfolnak. Ennek a lényege, hogy egy szervező cég (jelen pillanatban egyedül a Central NOK zrt. végezhet ilyen tevékenységet) legalább 120 főt felkutatva hoz létre NOK közösségi csoportot, ahol a tagok ugyanabban a preferenciájú ingatlanban érdekeltek.

A tagok azonos havi vállalással és opcionális eseti befizetésekkel takarékoskodhatnak elő. Amint a közösségnek összegyűlik a befizetésekből (mínusz a szervező jutaléka) a lakás vételára, úgy a tagok között kisorsolnak egy lakást. A sorsolásnál előnyt élvez az a tag, amelyik a legtöbb plusz befizetést teljesítette (magyarul előbb az a tag kapja meg a közösségtől a lakást, aki többet fizetett be).

  • nincsen OBA védelem
  • nincsen garancia. hogy a következő 10 évben te költözöl
  • minél később sorsolnak ki, annál nehezebben jutsz új építésű lakáshoz az áremelkedés miatt
  • a NOK költsége elviheti az állami támogatás jelentős részét
  • a gazdagabbak előbb kaphatnak lakást az extra befizetésekkel, mint a szegényebbek, akik nem tudnak az elején extra pénzt befizetni

 

Mérlegeld a kockázatait a rendszernek, mielőtt beleugrasz!

Felkészülnek a nyugdíjmegtakarítások!

Logikus feltételezés lenne részedről, hogy akkor ideje jobban odafigyelni a nyugdíjra! Minisztériumi forrásunk szerint a kormány hamarosan (elkövetkezendő hónapokban)megemelheti a nyugdíjkorhatárt 70 évre! Magyarul tovább maradsz aktív dolgozó, és tovább kell fizetned a nyugdíjcélú megtakarításaid közül a NYESZ-t és az ÖNYP-t!!!

Egyedül a nyugdíjbiztosítás esetében létezik törvényileg az a megállapítás, miszerint a kötés pillanatában érvényes nyugdíjkorhatár lesz a lejáratod, függetlenül a jövőben hatályos határoktól!

Én lassan a nyugdíjbiztosítást is elfelejteném, hiszen a nyugdíjbiztosítás nem más, mint egy piaci termék (megtakarítás alapú biztosítás), aminél azért kötelezed el magadat 65 éves korodig, hogy kapj évi 20%-os adójóváírást.

Jóslat: szerintem hamarosan az adójóváírást is elveszik a nyugdíjbiztosítás eseténen. De ez csak egy tipp, semmilyen erre mutató jel vagy infóm nem létezik!

 

Az Állam is be akar lépni megint a magánnyugdíj piacra…

Kifejezetten cinikus hírként jelent meg a sajtóban, hogy az Állam megint tervezi a magánnyugdíjpiacra történő belépést valamilyen formában. A terveket nem ismerem sajnos, de élnék a gyanúperrel, hogy ez nagyon nem lesz jó a többi piaci szereplőnek!

Ugyanis a nemzeti gazdaságpolitikát priorizáló környezetben miért adna az Állam milliárdokat más piaci szereplők termékeire, ha közben van saját terméket, amit úgy használ fel, ahogy (erős túlzással) akar?

Nyilván mindenki emlékszik a magánnyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítására. Azt gondolom, hogy egy jelentős bizalmi válság alakult ki ezzel kapcsolatban és az emberek addig nem fognak pénzt befizetni, amíg van másik lehetőségük. A kérdés, hogy meddig lesz más lehetőségük, meddig lesz más termék elérhető a szektorban?

 

Egyetlen lehetőségként én az egzisztenciális megtakarításokat látom

Ezidáig célhoz kötöttünk mindent! Akarok lakásra -gyerekre- nyugdíjra pénzt gyűjteni. Az Állam reagált a helyzetre és kihozta a saját, támogatott termékeit:

lakás: LTP, NOK
gyerek: Babakötvény, Start számla
nyugdíj: NYESZ, ÖNYP, Nyugdíjbiztosítás

Most pedig átrendezi a portfólióját:

lakás: NOK
gyerek: Babakötvény, Start számla
nyugdíj: ?

Azt látjuk, hogy a támogatások, adójóváírások valódi ára a korlátozottság veszélye. Személyes véleményem, hogy ideje felismernünk: az Állam nem jó gazda. A “termékei” szeszélyesek, hiszen nem a lakosság, hanem a gazdaságpolitika érdekét képviselik. Időnként az érdekek közelednek, máskor távolodnak egymástól.

 

Az egzisztenciális megtakarítás az, amikor cél nélkül, saját magam miatt teszek félre, egy jobb élet reményében!

Gyorsan rövidre zárnám ezt a blokkot! Aki arra fogékony, annak irány a bank és nyisson TBSZ számlát. Jó megoldás lehet. Aki szeretné a befektetéseit maga kezelni, az irány egy brókercég és nyisson bef. számlát. Aki semmit nem szeretne , de bízik abban, hogy az Állampapírok kamata tartósan magas lesz, annak irány a Magyar Államkincstár.

Ez mind szép és jó, de mi lesz azzal a réteggel, aki havi pár tízezer forintot szeretne államtól függetlenül elpakolni, nem akarja saját maga kezelni a pénzét, viszont hozamra és biztonságra vágyik?

 

Marad az életbiztosításos megtakarítás

Vagyis ez sem marad, hiszen Unit Linked megtakarítást alapesetben minimum 15 éve kötünk. Hamarabb hozzányúlni kizárólag abban az esetben jó ötlet (vis major kivételével), ha az eseti számlán helyeztünk el pénzt, és arra van szükségünk. A fő számlához viszont minden esetben 15 év után nyúljunk.

Tehát ez sem alkalmas arra, hogy nekünk majd lakásunk legyen a következő 10 évben. Gyerekprogramnak is akkor jó, ha van még 15 évünk mielőtt pénzt akarunk adni a gyereknek. Nyugdíjra pedig kiváló megoldás lehet, miközben nem köteleződünk el 65 éves korunkig!

Összeszedtem pár érvet:

  • a nemzetközi biztosítók által kezelt vagyon nem függ a gazdaságpolitikától alapvetően
  • a pénzünket a “biztósító jó híre” védi, hiszen az internet korában egy forint eltűnése- hibás kezelése nemzetközi bizalmi válságot eredményezne
  • kamatadómentes 10 év után
  • rugalmasan illeszkedik az életünkhöz hosszútávon
  • befektetési alapokban tarthatjuk a pénzünket

 

Hogyan tovább?

Lezárult egy fontos korszak Magyarországon a lakástakarékok állami támogatásának a megszüntetésével. A továbbiakban is csak rajtad múlik, hogy mihez kezdesz a pénzeddel!

Dacból és csalódottságból sehova nem rakod be, hanem elköltöd? Tedd azt. Vagy gondolkozhatsz egy személyes pénzügyi stratégia felállításában is, ami egyre inkább függetlenedik az állami döntéshozataltól, mégis a portfólió szerves részét képezheti akár olyan támogatott program, mint egy Önsegélyező pénztár vagy Egészségpénztár.

A legfontosabb, hogy a pénzügyi stratégiánk nem lehet egy célra fókuszáló, beszűkült valami! A továbbiakban több olyan cikket fogok megírni, ami kifejezetten a személyes pénzügyi stratégiára fókuszál! Érdemes visszalátogatni rendszeresen, mert még nem veszett el minden!

 

Kommentbe írd meg a véleményedet, hogy te mit gondolsz a helyzetről, a jövőről. Hogyan élted meg a lakástakarékok megszűnését?

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerdd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. október 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pár ezer forintos nyugdíjmegtakarítás semmit nem ér…

A pár ezer forintos nyugdíjmegtakarítás semmit nem ér…

Rendszeresen előkerülnek azok a cikkek, amik a nyugdíjmegtakarítás kapcsán konkrét összegeket emlegetnek, ami már elegendő lehet a nyugdíjvagyon felhalmozásához, kiegészítéséhez. Ebben a cikkben végigvesszük ezeknek a cikkeknek a legnagyobb hamis állítását, illetve megmutatok egy stratégiát arra nézve, hogy lehet valódi nyugdíjkiegészítést felhalmozni az évek során…

 

Nyugdíjmegtakarítás havi pár ezer forintból elég lesz?

 

“Ha valaki már 25 éves korában elkezd félretenni nyugdíjas éveire, elég lehet havonta 7600 forint ahhoz, hogy 65 éves korára közel 5,5 millió forintot gyűjtsön és ezzel jelentős mértékben kiegészítse nyugdíját.”- írja az egyik konzervcikk ezzel kapcsolatban

 

Sajnos még mindig abba a tévhitbe kergetjük magunkat, hogy a “fájdalommentes havi pár ezer forint” elég lehet bármire is. Mert az emberek a nyugdíjat még mindig meg akarják úszni,még mindig reménykednek az Állam segítő kezeiben, az állami nyugdíjellátó és újraelosztó rendszer “megjavulásában”.

Az öngondoskodás nem fájdalommentes. 

Nem lehet úgy hozzáállni a nyugdíjmegtakarítás intézményéhez, hogy a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt majd havi “pár ezer forintból” megoldjuk a problémát. Nincsen értelme addig tovább olvasni a cikkben, amíg nem látod be az alábbi számítást:

 

A nyugdíjrendszer számai

2018-ban a nyugdíjjárulék összege-mértéke 10%, azaz 120 000 forint bruttóból 12 000 forintot vonnak le arra+ fizet a munkáltató utánad Szocho-t, ami 19,5% (24 300 forint), hogy a mai nyugdíjasokat kifizessék. Cserébe kapsz egy ígéretet, hogy mai értékekkel számolva ennek a bruttónak megkapod majd a 70%-át, ami lassan 40%, majd 30%. És még egyes számítási modellek szerint a 25% se lenne fenntartható.

Tehát 12 000-et+24 300-at= 36 300 forintot fizetsz (változókat most nem veszek figyelembe) azért, hogy 50-80 000 forint körüli nyugdíjat legjobb esetben. És tudjuk, hogy ez a rendszer nem fenntartható, ez a tőke nem kitermelhető.

Számoljuk ki:

40 évet dolgozol x 12 (év) x 36 300= 17 424 000 forintot fizetsz be ebben a példában (változók nélkül). Ha ebből adnának neked 80 000 forintot, akkor 218 hónapig, azaz 18,15 évig járna neked nyugdíj (ha megéled). Persze a várható nyugdíjkorhatár utáni élettartam Magyarországon 14 év körül alakul. Jól hangzik?

Oké, csak nem mindenki után jár ekkora befizetés, ne mindenki dolgozik végig 40 évet, nem mindenki… Szóval a kockázati közösség ebben az esetben azt jelenti, hogy lesz egy szám, ami jár neked. Lehet, hogy neked a befizetéseid alapján több, lehet, hogy kevesebb járna…

De te nem 120 000 forintos bruttóra vagy bejelentve

Tudom, hogy vicces lehet számodra ez az összeg, amikor a nettó megélhetési költséged 300 000 forint van a családodnak. Akkor nevessünk együtt, hiszen még sokszor a 120 000 forintra vetített 12 000 forintot sem éri el a nyugdíjmegtakarítás összege.

Akkor milyen csodában bízol, hogy jelentős nyugdíjkiegészítést sikerül összegyűjtened (ahogyan a példa cikk is állítja) havi pár ezer forint félretételéből? Miből gondolod azt, hogy te megúszhatod a befizetést? Ha 10%-kal gondolkozunk – mint levonás- a (pl.:) 400 000 forintos bruttódból, akkor máris havi 40 000 forinttal kellene minimum elkezdeni a befizetést, amit aztán a fizetésemelkedés és infláció mértékével növelni minden évben.

Havi 40 000 forint sem elég…

A szépséghibája ezeknek a számításoknak, hogy mire te elkezdesz a nyugdíj témájával foglalkozni, addigra már 30-35 éves vagy a 25 helyett. Tehát alapból 10 évet elvesztegettél! 35 évesen elkezdeni 40 000 forintot félretenni azt jelenti, hogy 30x12x40 000= 14 400 000 forint (nem számoltam inflációval és hozammal, ami kiüti egymást optimális esetben). Ezt elosztod a várható 14 éves nyugdíjkorhatár utáni élettartammal, akkor megkapjuk, hogy 85 714 forint / hó nyugdíjkiegészítés vár rád! 

De számoljunk hozammal és mondjuk azt, hogy mindig jól fektettél be, ezért neked ebből az összegből havi 134 000 forint nyugdíjkiegészítés jött össze. Elég lesz?

 

A realitás a konstans befizetés, ami valójában egyre kevesebbet nyugdíjmegtakarítást jelent

Tehát adott egy túlzott optimalizmus a piacon, hogy “majd biztosan jól hoz a nyugdíjmegtakarításom”, ami mellé egyfajta gőg is párosul, azaz “én nem emelem a befizetéseket, hiszen ez is elég…”. De ez mit jelent valójában számodra?

 

nyugdíjmegtakarítás kalkuláció infláció nélküll

A diagrammból láthatod, hogy 2%-os éves infláció mellett hiába fizetsz be névértéken 20 000 forintot mindenhónapban, a valóságban ennek az összegnek a jelenértéke folyamatosan csökken. Tehát például a 15.évben az adott paraméterek mellett elképzelhető, hogy valójában 14 860 forintot fizetsz be!

Tényleg úgy akarsz nyugdíjcélra öngondoskodni, hogy évről évre valójában egyre kevesebbet fizetsz be?

 

De akkor mennyit érdemes félretenni nyugdíjcélra?

Már maga a kérdés is helytelen, ugyanis ez nem egy opcionális “verseny”, aminek nincsen semmi súlya az életünkre nézve. Talán még a “mennyit kell félretenni” is egy helytelen megközelítése a kérdésnek, hiszen mindenkinek adott egy anyagi lehetőség, és ahhoz mérten kell a lehető legtöbbet kihoznunk belőle!

Mivel nem tudsz előre tervezni, hogy az árszínvonal 10-20-30 év múlva hol tart éppen, ezért elég kockázatos abból kiindulni, hogy mennyi pénzre lehet szükséged. De mégis játszunk el ezzel is, és számoljuk ki, hogy 0%-os hozamkörnyezetben, infláció és indexálás nélkül mennyit kell egy mai 35 évesnek félretenni ahhoz, hogy nyugdíjasként garantáltan havi 200 000 forint legyen a számláján a nyugdíjmegtakarításból.

 

Számítás

Várható élettartam nyugdíjkorhatár után 14 év Magyarországon. 14x 200 000×12= 33 600 000 forintra lenne szükség.

/30 év (ennyi időnk van még hátra)= 1 120 000 forintot kell átlagosan évente félretenni. Ez havi 93 333 forintnak felel meg.

Mivel azonban a legtöbben nem tudnak ennyit félretenni, ezért az általánosan elfogadható tanács, hogy annyit tegyünk félre, amennyit tudunk. 

 

Nyugdíjmegtakarítás stratégia

Szerintem a legjobb nyugdíjcélú stratégia, ami egyszerűen betartható, ha egyrészt egy rendszeres, másrészt egy rugalmas nyugdíjmegtakarítási lábat, azaz dinamikus nyugdíjportfóliót alakítasz ki saját magad számára.

A rendszeres láb viszonylag egyszerű, hiszen a fizetésünk 15-20%-át “illene” legalább nyugdíjcélú”, de minimum hosszútávú megtakarításba helyezni.

A rugalmas láb viszont máris érdekesebb, hiszen függ a körülményektől. Minden évfordulókor-évben reagálnod kell az élethelyzetedre olyan megkötéssel, hogy negatívan nem változtathatod (magyarul nem csökkentheted) a befizetéseket!

Ilyen változások lehetnek:

  • fizetésemelés
  • bónusz
  • infláció
  • új munkahely
  • gyerek születése
  • új adókedvezmények
  • lejáró hitelek
  • örökség
  • mellékállás
  • vállalkozás
  • kedvezőbb adózási feltételek
  • családi adókedvezmény

Minden pozitív változás esetében el kell különítened a befolyó többlet legalább 10-15%-át a nyugdíjcélodra és ezzel megnövelni a rendszeres vagy eseti számlát. Csak így leszel képes valódi nyugdíjcélú kiegészítést felhalmozni magad és a családod számára.

Addig is tessék elfelejteni ezeket a “pár ezer forintból boldog nyugdíjasévek” fantazmagóriát, ami egyébként a pénzügyi piac természetes reakciója-kivetülése a saját téveszméidnek. Mert a piac azért versenyez, hogy te náluk kössél, ezért azt mondják, amit hallani akarsz.

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:


Ha fontos számodra a pénzügyi tudatlanság elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé árával, egy mozijegy árával vagy egy könyv árával.


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíjkorhatár emelése megszünteti a boldog nyugdíjas éveket?

A nyugdíjkorhatár emelése megszünteti a boldog nyugdíjas éveket?

Hervé Boulhol és Christian Geppert szerző, legfrissebb elemzésükben arra mutatnak rá, ami ezidáig is nyilvánvaló volt számunkra. A jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható a demográfiai póluspont-eltolódás (öregedő társadalom) miatt, éppen ezért a kézenfekvő megoldás a nyugdíjkorhatár megemelése lehet-lesz. Ez azt jelenti Magyarországra vonatkoztatva, hogy optimális esetben 7 évvel kell, azaz 72 éves korra eltolni az öregségi nyugdíjkorhatárba való belépés időpontját. Ezzel kapcsolatban azonban van egy rossz hírünk…

 

A korfaprobléma, ami lehetetlenné teszi a mai nyugdíjrendszer működését

Magyarországon kötelező állami nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy a megkeresett jövedelemnek egy része kötelezően adó formájában ebben a zsebbe kerül befizetésre. Ez a rendszer úgynevezett kiróvó-elosztó elven működik, aminek a lényege, hogy a társadalom egyfajta kockázati közösséget alkotva, kivétel nélkül befizetést teljesít (hivatalos, adózott jövedelemből), amiért cserébe nyugdíjas korban életjáradékra (nyugdíj) számíthat.

Az 1928. évi XL. törvény vezette be Magyarországon a kötelező öregségi, rokkantsági és hátramaradotti nyugellátást illetve járadékot.

A rendszer ebben a formájában rendkívül érzékeny a magyar lakosság és az aktív keresők arányára. Tulajdonképpen az aktív befizetők tartják el a jelenben a mai nyugdíjasokat, akiknek a múltbeli befizetéseiből finanszírozták a múltbeli nyugdíjasokat. Ketyeg a bomba, mivel a magyar társadalom erőteljesen öregszik. Az öregedő társadalom úgynevezett “korfa” problémája azt jelenti, hogy egyre kevesebb befizetőre (aktív kereső) jut egyre több eltartandó nyugdíjas (passzív).

 

nyugdíjrendszer korfa probléma

 

Megbukott a többszintű nyugdíjrendszer

Amikor az 1997-es LXXXI. törvénnyel 1998.január.1-jétől bevezették a Magánnyugdíjpénztár inzézményét illetve az Önkéntes nyugdíjpénztárat, Magyarország a több pilléren alapuló nyugdíjrendszer alapvető elemeit tette le. Ez a rendszer csökkenteni kívánta az állam köteles szerepét a nyugdíjkifizetéseknél és megkívánta teremteni a magánnyugdíj intézményét önkéntes és köteles nyugdíjpillér által.

A Magánnyugdíjpénztár azt jelentette, hogy a kötelezően befizetendő nyugdíjhozzájárulások egy részét átirányították erre a “nevesített egyedi számlára”, ahol a tagok a befizetéseik arányában gyarapodtak és ezáltal elkülönültek az állami kockázatközösségtől. Azonban a 2008-tól kezdődő válság hatására a magyar kormány úgy döntött, hogy a Magánnyugdíjrendszerben felhalmozott köteles befizetéseket visszahelyezi az állami nyugdíjrendszerbe. Úgy ítélték meg, hogy a rendszer kizárólag ezen a módon tartható fenn és talán egyéb gazdasági illetve politikai döntések is szerepet játszottak.

 

a többszintű magyar nyugdíjrendszer pillérei

 

Ha 72 év lesz a nyugdíjkorhatár, akkor megszűnik Magyarországon a “nyugodt nyugdíjas évek” fantazmagória?

 

“Milyen nevetséges nyugdíjba menni 65 évesen! 65 évesen még pattanásaim voltak!”– George Burns amerikai humorista, aki élt 100 évet

 

A Bostoni Főiskola Kutatóközpontja kiszámolta pár éve, hogyha 66 év lenne a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjas háztartások csupán 50%-a tudná megőrizni jelenlegi életszínvonalát. Ha a korhatár 70 lenne, akkor pedig ugyanezen háztartások 86%-a tudna kényelmes életet élni!

Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban minél tovább képesek a háztartások aktívak maradni, annál nagyobb esélyük van a valóban “gondtalan nyugdíjas évekre”. Másrészről viszont ezeket a számokat fontos magyarországi kontextusba helyezni:

A magyarok várható átlagélettartama 76 év születéskor, az OECD adatai alapján. A nők nálunk is tovább élnek, az ő várható élettartamuk 79, míg a férfiaké 72 év. Ennél is fontosabb, hogy a KSH 2013-as adatai szerint Magyarországon a nyugdíj után a nők további 18,2, a férfiak pedig 14,5 évet élhetnek.

 

A férfiaknak nem túl rózsás kilátások

A KSH és az OECD számaiból láthatjuk, hogy a 72 éves öregségi nyugdíjkorhatárral azért oldódhat meg a nyugdíjkorhatár probléma, mivel a magyar férfiak várható születéskori élettartama pontosan ennyi. Tehát tényleg igazzá válhat a “meg sem érem” félelem.

Akik viszont megérik a nyugdíjkorhatárt, azok átlagosan a mai rendszerben 14,5 évet élnek. A nyugdíjkorhatár emelésével azonban ez is lecsökkenthető és 14,5-7= 7,5 évet töltenének nyugdíjban a nyugdíjkorhatárt megélt férfiak. Ez pedig már egy -50%-os nyomásenyhítést jelentene a költségvetésnek a férfi nyugdíjasok esetében.

 

Rövidebb nyugdíjas évek+ nyugdíjmegtakarítás = boldogabb nyugdíjas évek

A félelem jogos, azaz minden generációnak adott pillanatban rendelkezésére áll x összeg, amit nyugdíjcélú megtakarításba tud fektetni. Ez az összeg nem változik, tehát nem a nyugdíjkorhatár függvénye. Az x összegből felhalmozható vagyon esetében nem mindegy, hogy azt átlagosan 14 vagy 7 év alatt kell “felélni”…

 

nyugdíjmegtakarítás kalkuláció

 

Tehát jelenértéken összegyűlik 30 év átlagos megtakarítási hajlandóság mellett 29 123 413 forint, ami évi 2 008 511 forintnak felel meg (14,5 év nyugdíjjal számolva), azaz havi 167 375 forint (jelenértéken) nyugdíjkiegészítést sikerült összegyűjteni, ami még messze van a “nyugodt nyugdíjas évektől”.

Most gondoljunk bele, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével két dolog történik:

  1. 7 évvel tovább tudunk gyűjteni
  2. 7 évvel rövidebb időre kell “elosztani” az ősszegyűjtött vagyont

Összegszerűen ez azt jelenti, hogy jelenértéken 38 872 743 forint gyűlne össze a példa számításban, amit 7,5 évnyi nyugdíjban eltöltött idővel elosztva, évente 5 183 032 forint (jelenérték) állna rendelkezésre, azaz havi 431 919 forint. Ez pedig már tényleg közelebb áll a “nyugodt nyugdíjas évek” anyagi kivádalmaihoz.

 

A valóságban azonban az Állam “tehermentesül”, de az egyén ugyanúgy bajban marad

Az iménti számításban feltételeztük a 30 éven keresztüli rendszeresen emelkedő nyugdíjcélú befizetést. De mi van azokkal, akik

  • már nem rendelkeznek 30 évnyi megtakarítási idővel?
  • nem tudnak folyamatosan és egyre többet félretenni?
  • nem értik, miért kellene félretenniük?

És mi van azzal a (vélhetően széleskörű) társadalmi réteggel, akik a nyugdíjkorhatár felemelésére azzal az elemi logikával reagálnak, hogy ráérnek akkor 7 évvel később foglalkozni a nyugdíj kérdésével? Mint ahogyan a 65 éves korhatár esetében is van egy kritikus belépési pont (jellemzően 50-55 év között), amikor elkezdi az embereket a kérdés érdekelni.

 

A halogatás nem kifizetődő

mennyi pénzt bukunk ha halogatjuk a nyugdíjmegtakarítást?

A nyugdíjkorhatár emeléséből nem törvényszerűen következik a hosszabb nyugdíjcélú öngondoskodási időszak. Sokkal esélyesebb a kritikus belépési pont eltolódása, tehát nem az összeg, hanem a kezdet változik. Ez pedig mit jelent majd? Továbbra is a valós megélhetési költségek alatti megtakarításokkal fognak az akkori nyugdíjasok nekifutni a “szép időknek”.

Tudomásul kell venni, hogy havi megtakarítás esetén a sok idő + kevés pénz = sok pénz képlet a mérvadó. Minél hamarbab foglalkozunk a különböző témákkal, annál nagyobb esélyünk lesz érdemi eredményt elérni.

 

Milyen nyugdíjcélú megoldásokban gondolkodhatunk?

A megoldás nem kizárólag anyagi természetű, hiszen a befektetéseken átlagosan elérhető éves hozamnál jóval magasabb veszteségi rátát “érhetünk el”, ha nyugdíjas éveinkre nem megoldott a lakhatásunk vagy az egészségünkre nem figyeltünk oda!

Tehát a nyugdíj kérdését sokkal komplexebben kell értelmeznünk és bizony minden lehetőséget figyelembe kell vennünk!

 

A megoldások

  1. Neveljünk pénzügyileg sikeres embereket a gyerekekből
  2. Oldjuk meg a lakhatásunkat nyugdíjas éveinkre
  3. Figyeljünk oda az egészségünkre és építsünk fel egy egészségügyi alapot
  4. Minden hónapban tegyünk félre egy kis pénzt

 

Szeretnél nyugdíjmegtakarítást indítani?

 


Ha fontos számodra a pénzügyi tudatlanság elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé árával, egy mozijegy árával vagy egy könyv árával.


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.