Azokban az országokban, amelyekben már megtörtént a nyugdíjreform, mind kettő- vagy többpilléres rendszerre álltak át. A nyugdíjrendszer egyfajta biztosítás a társadalom számára, amelynek keretében kockázati közösséget alkotva garantálják egymásnak a tagok, hogy inaktív éveikben kapnak pénzt. Nézzük meg hogy a nyugdíjrendszer Európában hogyan működik!
Németországban pontoznak
Németországban jelenleg 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár (a következő 20 évben fokozatosan 67 év fölé emelik), és minimum 5 év járulékbefizetés után jár nyugdíj. A kötelező állami nyugdíjrendszer egypilléres, kereset alapú folyófinanszírozású rendszer. Az úgynevezett Riester-nyugdíj rendszer.
Ez a rendszer pontozásos számítású, tehát a hozzájárulás mértéke attól függ, hogy mennyit keres a dolgozó. Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor visszamenőleg kiszámolják minden egyes évre vonatkozóan a pontszámokat, és ezeket összesítik. Majd az összesített pontokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ami 2014-ben 337,68 euró volt. Az érték évente igazodik a GDP-hez.
A bruttó kereset legalább 4%-át kell befizetni, de legföljebb évi 2100 eurót. Az állami rendszer mellett létezik önkéntes nyugdíjpénztár is, ami adó és állami támogatást élvez. Eltartott gyermek után további támogatás jár.
Cikkajánló: Milyen befektetési stratégiát alkalmazzunk nyugdíjcélú megtakarítás esetén?
Két pillér a lengyeleknél
Lengyelországban a nyugdíjrendszer kétpillérű.
A kereset 16,6 százaléka egy fiktív számlára megy, ezen felül pedig 2,9 százalék járulékként egy másik alszámlára kerül a társadalombiztosítási rendszerben, amely tőkefedezeti elven működik.
Tehát mindenkinek van egy személyre szabott alszámlája, ahová a kereset 2,9 százaléka kerül, és a dolgozó döntheti el, hogy ezt az összeget milyen kockázatú befektetésbe helyezi. Ha ebből a két pillérből nem jön ki a meghatározott minimum nyugdíj (mert mondjuk a befektetés nem hozta a várt hozamot), akkor az állam kipótolja a hiányzó részt.
Lengyelországban a nyugdíj egyébként 21 év járulékfizetés után jár.
A svéd minta
A svéd nyugdíjrendszer egy folyó-finanszírozású, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott rendszerből áll.
Nyugdíjjárulékként minden biztosított a bére 7 százalékát, a munkáltatója pedig 10,21 százalékát, ketten összesen a bruttó bér 17,21 százalékát fizetik.
Az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva 18,5 százalékos nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16 százalékot az egyéni számlákon írják jóvá és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban. A fennmaradó 2,5 százalék pedig az egyén által választott befektetési alap valamelyikébe kerül. Ezek összessége miatt a svéd nyugdíjbiztosítás alapvetően önfenntartó.
Közeleg a katasztrófa
A fenti példákból az látszik, hogy mindenhol többpilléres nyugdíjrendszert vezettek be, ahol már megvalósult a reform.
„Ha nem történik reform, akkor katasztrófa előtt állunk. Vannak jó nemzetközi példák, amelyeket lehetne mintaként használni a magyar rendszer átalakításához” – mondta Mihály Nikolett, a Szent István Egyetem adjunktusa.
A fenti, nemzetközi példákból viszont az is jól látszik, hogy mindegyik nyugdíjrendszer a dolgozók nyugdíjcélú megtakarításaira is építkezik. Érdemes a magyar lakosságnak is minél előbb elkezdeni az előtakarékosságot a nyugdíjas éveikre, ugyanis még mindig tartja magát a megtakarítás legfontosabb elmélete: „kevés pénz+ hosszú idő = sok pénz”
forrás: OECD, Pénzcentrum
