Nézzünk szembe a kellemetlen ténnyel, hogy a magyar nyugdíjrendszer intézményét egy hajszál választja el a teljes összeomlástól. Az okai rendkívül sokrétűek, amit fontos megértenünk ahhoz, hogy szükségszerűen fel tudjunk készülni időben. Ugyanis a nyugdíjrendszer teljes összeomlása azt is jelentheti, hogy nyugdíjas generációk találhatják magukat egy kellemetlen helyzetben, amikor a nyugdíj összege nem éri el a létminimumot sem…
#5 A nyugdíjrendszer egy pilótajáték
Magyarországon kötelező állami nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy a megkeresett jövedelemnek egy része kötelezően adó formájában ebben a zsebbe kerül befizetésre. Ez a rendszer úgynevezett kiróvó-elosztó elven működik, aminek a lényege, hogy a társadalom egyfajta kockázati közösséget alkotva, kivétel nélkül befizetést teljesít (hivatalos, adózott jövedelemből), amiért cserébe nyugdíjas korban életjáradékra (nyugdíj) számíthat.
Az 1928. évi XL. törvény vezette be Magyarországon a kötelező öregségi, rokkantsági és hátramaradotti nyugellátást illetve járadékot.
A rendszer ebben a formájában rendkívül érzékeny a magyar lakosság és az aktív keresők arányára. Tulajdonképpen az aktív befizetők tartják el a jelenben a mai nyugdíjasokat, akiknek a múltbeli befizetéseiből finanszírozták a múltbeli nyugdíjasokat. Ketyeg a bomba, mivel a magyar társadalom erőteljesen öregszik. Az öregedő társadalom úgynevezett „korfa” problémája azt jelenti, hogy egyre kevesebb befizetőre (aktív kereső) jut egyre több eltartandó nyugdíjas (passzív).
#4 Megbukott a többszintű nyugdíjrendszer
Amikor az 1997-es LXXXI. törvénnyel 1998.január.1-jétől bevezették a Magánnyugdíjpénztár inzézményét illetve az Önkéntes nyugdíjpénztárat, Magyarország a több pilléren alapuló nyugdíjrendszer alapvető elemeit tette le. Ez a rendszer csökkenteni kívánta az állam köteles szerepét a nyugdíjkifizetéseknél és megkívánta teremteni a magánnyugdíj intézményét önkéntes és köteles nyugdíjpillér által.
A Magánnyugdíjpénztár azt jelentette, hogy a kötelezően befizetendő nyugdíjhozzájárulások egy részét átirányították erre a „nevesített egyedi számlára”, ahol a tagok a befizetéseik arányában gyarapodtak és ezáltal elkülönültek az állami kockázatközösségtől. Azonban a 2008-tól kezdődő válság hatására a magyar kormány úgy döntött, hogy a Magánnyugdíjrendszerben felhalmozott köteles befizetéseket visszahelyezi az állami nyugdíjrendszerbe. Úgy ítélték meg, hogy a rendszer kizárólag ezen a módon tartható fenn és talán egyéb gazdasági illetve politikai döntések is szerepet játszottak.
Miután visszavezették a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, az Állam azt mondta, hogy megmarad az eredeti kirovó-elosztó és egyfajta hibrod megoldásként meghagyja a lehetőséget a lakosságnak, hogy nyugdíjkiegészítésre tudatosan megtakarítson pénzt. A nyugdíjcélú megtakarításokat ráadásul az adókedvezmény (20% adójóváírás) ösztönzővel próbálja meg a lakosság körében még kedveltebbé és időszerűbbé tenni. Sajnos még mindig nagyon kevesen és jellemzően alacsony összeggel indítanak nyugdíjcélú megtakarításokat.
#3 A kivándorlás negatív hatása a nyugdíjrendszerre
A megnyílt határok, a jobb élet lehetősége, az urbanizáció hatása mind hatással van a magyar aktív korú lakosság kivándorlására. Évről évre kétszámjegyű mértékben növekszik az előző évekhez képest azoknak a száma, akik külföldön vállalnak munkát. Ennek a folyamatnak kettős, egyesek szerint hármas hatása van Magyarországra és a nyugdíjrendszerre vetítve.
- A kivándorlók nem Magyarországon termelik a GDP-t, nem itt fizetik a nyugdíjhozzájárulást. Tehát csökkenek a nyugdíjbefizetések.
- A kivándorlóknak vannak nyugdíjas vagy hamarosan nyugdíjba lépő rokonaik, akiket a mostani nyugdíjbefizetésekből kellene kifizetni-eltartani. Tehát ami történik, hogy nemcsak elmegy az aktívkorú fiatal, de a rendszerben „hátrahagyja” az eltartandó rokonát.
- Mivel a kivándorlók nem Magyarországon fogyasztanak és dolgoznak, ezért drasztikusan csökken a hazai adóbevétel, ami átcsoportosításokat és megszorításokat eredményez. Ez pedig hatással van a nyugdíjra fordítható összegekre is- vagy pedig más fontos területekről kell elvonni a pénzt.
#2 Nem érdekeltek az emberek a magas jövedelemben
Magyarország a világ egyik legbrutálisabb adózást megkövetelő országa, mind az adók számában, mind az adók mennyiségében. Sajnos az elmúlt évek intézkedései által nem sikerült érdekeltté tenni az embereket abban, hogy a lehető legmagasabb jövedelmet vallják be magunknak. A magas bejelentett jövedelemért cserébe a dolgozóra (és cégre) két dolog vár:
- az Állam elviszi céges és személyadó jogcímen a pénz 50-60%-át
- A dolgozó kap egy ígéretet, hogy majd magas nyugdíja lesz – A nyugdíjrendszer bizonytalansága miatt ebben nem hisznek az emberek és feleslegesnek értékelik a befizetéseket.
Cserébe az EV KATA megérkezésével aki tehette, az áttért erre az adózási formára, ami azt jelenti, hogy évi 12M forintig fixen havi 50.000-et vagy 75.000 (ha emelt összeget akarunk fizetni) kell megfizetni, míg a többi bevétel a nettó nyereségünk. Ez az intézkedés a jelennek szól és komoly felelősséggel ruházza fel a lakosságot. Ugyanis az 50.000 forint pontosan a minimálbér után megfizetett járulékokat fedezi. Ez egyben azt jelenti, hogy minimális nyugdíjra lehet majd számítani. A lakosságnak el kell kezdeni komoly összegeket félrerakni valamelyik önkéntes pillérbe…
#1 Késik a magyar nyugdíjrendszer reformja
Azt ma már mindenki elismeri, hogy a fenti pontokban sorolt problémák miatt a rendszer hosszútávon fenttarthatatlan. Olyan átalakításokra és paradigma váltásokra lenne szükség, amit a politika öngyilkosságként élne meg. Egyfajta oroszrulettet játszanak a pártok és a végsőkig húzzák a lépést, hátha nem éppen ők lesznek hatalmon.
A nyugdíjrendszert kizárólag abban az esetben lehet megmenteni, ha erőteljesen csökkentjük az állam szerepét (mind az elvett pénz, mind a kiosztott pénz esetében) és az emberek megtanulnak öngondoskodni. Ez különféle állami ösztönzőkkel lehetne meggyorsítani, de látszólag a 20%-os adójóváírás sem bizonyult eddig elégséges ösztönzőnek ahhoz, hogy a kritikus tömeget elérje a paradigmaváltás.
Több országban tervezik a mindenkinek járó alapnyugdíj bevezetését, ami azt jelentené, hogy mindenki ugyanazt az össszeget kapja az államtól, ami önmagában nem elég a megélhetésre. Viszont a lakosság a saját megtakarításaiból, gyermekei segítségével önfenntartó módon tudná finanszírozni saját nyugdíjas éveit. Ennek a rendszernek a bevezetése akár 20-30-40 évet és hibrid köztes megoldásokat jelentene. Merül fel a kérdés, hogyha a magyar rendszer 2033 környékén összeomlik és most írunk 2017-et, akkor elkéstünk e a rendszer totális átalakításával?
Cikkajánló: Megoldás nyugdíjas éveinkre
