Oldal kiválasztása

Amikor a pénzügyi kultúráról beszélünk, akkor érdemes megnézni Átlag Jakab attitüdjét a pénzügyeivel szemben. Tulajdonképpen megtakarításokban vagy hitelekben gondolkozik élete során? Hogyan építette fel az életét saját maga körül? Az egyértelmű, hogy mindenki vágyik a megtakarítás szemlélet szerinti életre, de a folyamatos kifogások és önámítás közepette megragad a hitel szemléletben felépített életben, ahonnan már nagyon nehéz kitőrni. A cikkben végigvesszük a két szemléletmódnak a jellegzetes eltéréseit!

 

Hitel szemlélet: Úgy érzi, hogy a jövedelmében képtelen lenne megfelelő megtakarítást felhalmozni. Hitel nélkül soha nem jutott volna előbbre az életben, így sosem volt igazán választása ezzel kapcsolatban. Előbbre akar jutni, ezért hitelt vesz fel mindig. A törlesztést viszont mindenáron kifizeti akkor is, ha menet közben megemelkedik 10-20-30%-kal a havi fizetendő. Hitelből számítja a megtakarításait.

 

Megtakarítás szemlélet: Aki ebben a szemléletben próbál az élni, az ugyanúgy felveszi a hiteleit indokolt esetben, viszont sokkal tudatosabban készül fel a hitelfelvételre, megtervezve a lépéseit- biztosítva egy erős hátországot (biztonsági tartalék). Számára a hitel nem egy kötelezően rossz dolog, hanem egy eszköz, amit okosan felhasználva a javára válhat. A megtakarításaiból számítja a hiteleit.

Olvasd el: Hogyan kell felkészülni a hitel felvételére?

 

 

#1 Megtakarítási képesség

Hitel szemléletben:

Azt figyelhettük meg, hogy az ebben a szemléletben élő emberek folyamatosan hivatoznak kilátástalan helyzetükre, alacsony jövedelümkre. Maga az “alacsony jövedelem” relatív, hiszen soha semmi nem elég, mivel ugyanazt érzi a 200 000 forinttal rendelkező, mint az aki 500 000 forintot keres havonta. Éppen ezért szemléletmódról beszélünk, ami szinte teljesen független az anyagi helyzettől.

Amikor nincsen hitel, akkor éppen nullára jön ki a családi költségvetés az adott hónapban. Ha hitelt szeretnének felvenni (megvan a kényszerítő motiváció) , akkor pedig úgy alakítják a kiadásokat, hogy mindenáron ki tudjá fizetni a havi törlesztést. Ők ezt úgy hívják, hogy “meghúzzák a nadrágszíjat”, a valóságban viszont optimalizálják a kiadásaikat.

Mivel a kiadások optimalizálása (amiből teremtődne a megtakarítani való összeg) negatív felütéssel rendelkezik, éppen ezért semmi semkészteti az ebben a szemléletben élőket, hogy hitel nélkül is végrehajtsák az optimalizálást és a bank helyett saját maguknak tegyél félre a jövőbeni havi törlesztőnek az összegét.

 

Nagyon érdekes megfigyelni, ahogyan tiltakoznak a megtakarítási képesség ellen, miközben kis túlzással korlátlan számú hitel felvételére vannak berendezkedve, amit bármi áron kifizetnének. Tehát holnaptól hajlandóak havi 80 000 forintos extra kiadást bevállalni (havi törlesztő), de tegnap még képtelenek voltak 10 000 forintot is félretenni.

 

Megtakarítás szemléletben:

A kiindulópont mindig egy optimalizált családi költségvetés, ami nem összetévesztendő a “nadrágszíj meghúzásával”. Attól még élhetnek pazarló életet az emberek, hogy megtakarítás szemléletben tengetik mindennapjaikat. Viszont hatalmas különbség, hogy ebben a szemléletben a megtakarítás azonosult a “sárga csekkel”, tehát egy olyan havi kiindulópont, amint mindenáron be kell fizetni, és a fennmaradó összegből lehet a hónapot megtervezni.

Éppen ezért számukra nem kérdés, hogy minden hónapban “saját maguk számára is fizetik a hiteltörlesztést”, azaz azt az összeget, amit akkor is kifizetnének, ha hitelt kellene felvenniük. Előnye ennek a szemléletnek, hogy mindig rendelkezni fognak megfelelő biztonsági tartalékkal, illetve pontosan látják, hogy mekkora hitelt tudnak bevállalni.

Hiszen a hitel törlesztőjének a mértékét nem önámítással és ígérgetésekkel (“mostantól jobban odafigyelek”) számolják ki, hanem a múltból és tényekből indulnak ki, azaz az elmúlt időszakban ténylegesen mekkora szabad jövedelmet (amiből a törlesztés is megtörténik) voltak képesek elkülöníteni a havi kiadásoktól.

#2 Eladósodási hajlandóság

Hitel szemléletben:

Nem örökérvényű megállapítás, azonban egy sormintából már kikövetkeztethető és megfigyelhető, hogy tipikusan a hitel szemléletet alkalmazók fognak jobban eladósodni. Ez valahol logikus is, hiszen ebben a szemléletben a megtakarítás, ezáltal a biztonsági tartalékképzés másodlagos tényező, egyáltalán nem elég fontos ahhoz, hogy következetesen megvalósítsák.

Mivel soha nincsen megfelelő megtakarítás, ezért soha semmit nem tudnak önerőből megvásárolni. Tehát saját magukat kényszerítik bele a folyamatos hitelfelvételbe. A pénzügyeiket is ennek a folyamatnak rendelik alá és a kamatokat ahelyett, hogy megtermelnék, a banknak adják oda. 

 

Megtakarítás szemléletben:

Természeténél fogva ez a szemlélet többek között alkalmas arra, hogy a lehető legmagasabb önerőhányaddal a lehető legalacsonyabb hitelösszeget vegyék fel. Ez többek között lényegesen kevesebb megfizetett kamatot jelent és kevesebb hitelt. A kevesebb hitelt azért jelenti ez a szemléletmód, mivel a megtakarításoknál fogva egy elromlott hűtőgép megvásárlása önerőből egyáltalán nem okoz gondot, nem kell a bankot bevonni az ügyletbe.

Mivel mindig gondoskodnak a fizetésükhöz mérten reális megtakarításról, éppen ezért szinte soha nem ütköznek likviditási probléma. A hitelfelvétel esetében pedig egy nagyobb beruházásnál (autó, lakás) könnyebb szívvel mondják azt, hogy várnak 5-8 hónapot és addig még gyűjtenek, mint a hitel szemléletű emberek. Ennek oka, hogy a megtakarítási szemléletben élők már bebizonyították saját maguk számára, hogy “könnyen tudnak félretenni”, tehát működik a rendszer. A másik csoport viszont nem mer ilyen megkötéseket használni, ugyanis fél attól, hogy eddig sem sikerült félretenni, ezután sem fog sikerülni.

#3 A realitáshoz való viszony

Hitel szemléletben:

Ez sem örökérvényű megállapításhoz, de szépen kirajzolódott az elmúlt években , hogy azok az emberek, akik nem képesek mindenféle kényszerítő motiváció nélkül megtakarítani, sokkal könnyebben túlértékelik saját financiális helyzetüket, sokkal könnyebben felvesznek magasabb hitelt.

Hányszor fordult már elő a világtörténelemben, hogy valaki bement a boltba megvásárolni valamit valamit hitelből, aztán mire kijött, addigra a hitelösszeg sokkal magasabb lett? Ennek oka, hogy ezen a ponton a birtoklási vágyunkat akarjuk kielégíteni, mondhatni “rápörgünk” a dologra és mindenáron a megvalósításon dolgozunk. Az azonnali “jutalom” eltompítja a realitást mérő receptorainkat-belső hangunkat és sokkal könnyebben aláírunk drágább szerződéseket.

Aláírjuk, hiszen ezidáig sem volt releváns tapasztalatunk a megtakarítási képességünkről, így pedig ami a kezünkben van ezen a ponton, az nem más, mint egy ígérvény a jövőre nézve, hogy majd jobb lesz. Ezt az ígérvényt pedig annyiszor írjuk át, amennyiszer akarjuk. Mit számít már pár ezer forint extra havi törlesztő, ha cserébe jobbat kapunk? Majd megoldjuk ezt is…

 

Megtakarítás szemléletben:

Mindig azt a pénzt a legnehezebb elkölteni, amit már megkerestünk. Hiszen ezen érezzük a verejtékünket és erről tudjuk pontosan, hogy mit kellett cserébe megkeresnünk. Mivel 1-1 vásárlásnál alapvetően a megtakarításunkat is “bedobjuk” a közösbe, éppen ezért sokkal megfontoltabbak leszünk, hiszen nem akarjuk elszórni ezt az összeget.

Ilyenkor sokkal határozottabb célokkal érkezünk a boltba, sokkal jobban ismerjük a határainkat és nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy a szabad jövedelmünk egy részét továbbra is megtakarításba tudjuk helyezni. Magyarul egyáltalán nem cél a szabad jövedelem 100%-os leterhelése a hitel miatt.

Miközben a hitel szemléletben élő emberek a jövőbeni reményekből táplálkoznak, addig a megtakarítás szemléletet alkalmazók számára a múlt tapasztalata a viszonyítási pont. Sokkal nehezebben vesznek fel “több hitelt magasabb törlesztéssel”, sokkal jobban eltompul a “birtoklási vágy”, hiszen már most is birtokolnak. Birtokolják a saját megtakarításukat!

 

Te melyik típus vagy?

 

Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk


Szeretnél nyugdíjcélra megtakarítani? Töltsd ki!

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 07. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.