Oldal kiválasztása

Csapjunk bele a lecsóba, annyira friss az élmény. Olvasóm mesélte el a történetet, ami annyira felháborító, annyira groteszk, hogy az minimum megérne egy MNB vizsgálatot. De miről is van szó?

Alaphelyzet a CSOK féle otthonteremtés

Történetünk szerintem egy rendkívül tipikus alaphelyzetből indul, amikor fiatal házaspár otthonteremtési vágytól fűtve megtalálja azt az ingatlant, amibe beköltözne. Ehhez igénybe venné a CSOK 10+10-et és egy kis piaci hitelt.

Új építésű projekt esetében előfordulhat az a csavar, amikor a kivitelező egy bankkal partneri szintre emelkedik és onnantól kezdve szinte kötelezi (burkoltan) a vásárlókat, hogy oda menjenek, függetlenül a kamatfelártól.

Több hónap szenvedés után megtörtént a folyósítás…

A Takarék Bank (volt FHB) levont közel 46 000 forintot a folyószámláról

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor számtalan extra kiadás után a feleség megnézi a “ráerőszakolt” takarékbanki folyószámláját, ami plusz 1-2000 forint helyett mínusz 46 000 forintba színpompázik.

Agyvérzés és egy gyors utánajárás alapján kiderül, hogy a bank a CSOK 10+10 támogatott hitelrészét nemes egyszerűséggel a folyószámlára helyezte technikai jelleggel kb. 1 másodpercre, miután továbbutalta volna a kivitelezőnek a takarékbanki számlájára.

Ennek a technikai jellegű manővernek az utalási költsége 46 000 forint volt anélkül, hogy az ügyfél tudna erről.

Oké, de miért csak a CSOK 10M támogatott hitel? A többivel mi történt?

Itt vesz a történet rendkívül extrém fordulatot, hiszen az ügyletben egy időben került folyósításra a CSOK 10M forint és a piaci hitel, ami láthatóan egyből az eladó számlájára került mindenféle technikai jelleg nélkül.

Erre válaszolta azt a Takarék bank fiókvezetője, hogy azért, mert a törvény tiltja Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a CSOK esetében ezt a technikai jelleget.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ezek szerint a “technikai jelleg” egy bújtatott költség, amire semmilyen szüksége nem lenne az ügyfélnek? Hiszen megtudták oldani a másik két pénzösszeg esetén…

Miről szólt a tájékoztatás?

Nyilván számonkérés. Mivel védekezik szinte sértődötten a Takarék képviselője? Hogy a hirdetményben feketén-fehéren benne van ez a költség. Nem kételkedem, elhiszem, hogy így van.

Arra már ő sem tud választ adni, hogy erre amúgy mi szükség van és miért nincsen erkölcsileg és üzletileg is indokolható felső kerete ennek a technikai jellegű manővernek? Mondjuk maximum 6 000 forint…

Erre sajnos nem sikerült választ kapni, mivel érzi a fiókvezető is, hogy ez nettó bullshit. Igazi bankos lehúzás. Mondhatni bújtatott szerződéskötési költség, ha már akcióban a névleges szerződéskötési költséget elengedték.

És amúgy az MNB miért engedi, hogy az államilag kamattámogatott hitellel ilyet műveljenek?

Próbáltam elérni a MÁK-ot és az MNB-t is, hogy erről valami hiteles információt szerezzek. Sajnos a cikk írásáig nem sikerült felvenniük a telefont.

Pedig nagyon kíváncsi lettem volna a magyarázatukra, hogy szerintük folyószámla csomag függetlenül és banktól független normális eljárás-e az, amikor 10M forintos CSOK támogatott hitelre a bank technikai jelleggel levon 46 000 forintot csak azért, hogy fél másodpercre megjelent az ügyfél számláján a pénz, amivel nem tudott volna semmit kezdeni?

Elárulom: szerintem ez nem normális. Szerintem ez kifejezetten bújtatott szerződéskötési költség. Szerintem a bank visszaél az erőfölényével. Szerintem ezek azok a tipikus helyzetek, amikor egy illetékesnek (mondjuk MNB) meg kéne fognia a kezét a Takarék banknak és ki kéne őket kézen fogva vezetni a bankolás világából, de minimum kötelezni a visszatérítésre…

Fontos: a hitelszerződést megnéztem, és annak egyik pontjában valójában megemlítik ezt a költséget. Tehát a cikkben nem a jogszerűségét firtatjuk, ami nyilván megvan. Itt az a kérdés, hogy erkölcsi illetve jogi értelemben ilyen módon falhoz állíthatja-e a bank az ügyfelet, ilyen extrém költséget terhelhet-e rá, illetve OTK hitel révén az MNB miért nem szabályozta le ezt?