Oldal kiválasztása

Állandóan a felnőttek problémáiról beszélgetünk, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy fiatal felnőttnek tekinthető középiskolásnak is megvannak a maga pénzügyi kihívásai az életben. De mik lehetnek ezek a kihívások, egyáltalán mire lehet elég az az összeg, amit szánunk neki arra, hogy hónapról hónapra, hétről hétre legyen lehetősége a haverokkal lenni? Mire elég a zsebpénz? Ennek járunk most utána a teljesség igénye nélkül…

Nagyon nehéz konkrét összeget megállapítani, hiszen egy gyereknél még a havi 20 000 forint egy elfogadható összeg, de az már szinte lehetetlen, hogy 3 gyerek esetén egy majdnem minimálbérnek megfelelő összeget (60 000/hó) fizessenek ki a szülők csak zsebpénznek. Kivéve, ha a családi támogatást egy az egyben továbbadják és kipótolják. Nálunk ez úgy fog működni márciustól (akkor érkezik a baba), hogy a családi pótlék egyből megy egy gyerekmegtakarításba.

Milyen zsebpénz stratégiákat követhetnek a szülők?

Minden egyben stratégia- ilyenkor a szülő egy előre meghatározott összeget ad a gyereknek, amiből mindent magának kell megvennie (ruha, szórakozás, sport, reggeli, bérlet). Ebben az esetben nincsen becsomagolt reggeli, megfőzött ebéd vagy bulira zsebbe csúsztatott ezres.

Csak a szórakozásra- akik ezt a stratégiát választják, azok a szülők abban gondolkodnak, hogy a gyermekük számára biztosítják a “létezéshez” szükséges hátteret, így az étkezéseket, öltözkedést, utazást és külön órákat/ edzést kifizetik. A zsebpénz ebben az esetben funkciója szerint a “felesleges” dolgokra szánt összeg, mint a szórakozás, haverozás.

Dolgozzon meg érte- Harmadik csoportnak felírhatjuk a zsebpénz intézményének kivezetését, ugyanis az otthoni monetáris tanács (szülők) úgy döntenek, hogy szigorú pénzügyi intézkedést kell bevezetniük és arra késztetik a gyermeküket, hogy diákmunkában keresse meg azt a pénzt, amire szüksége van. Ebben az esetben is biztosítanak mindent a “létezéshez”.

20 000 forint mire elég?

Az biztos, hogy amennyiben a 20 000 forint nem csak szórakozásra kell, hanem öltözködésre, nap közbeni étkezésre és egyéb dolgokra, akkor a gyerek már viszonylag fiatalon rákényszerül a nélkülözésre (nem eszik, hogy legyen pénze valami másra) vagy a bliccelésre (pl.: mindent letölt a netről, mert nincsen pénze jogtiszta dolgokat vásárolni). Nem biztos, hogy helyes irány a gyermekünket ebbe az irányba terelni, noha ezt senki sem direkt csinálja

Mozi- Ha feltesszük, hogy a gyerekünk havonta egyszer elmegy moziba, akkor diákjeggyel 1 320 forintot kell kifizetni a pénztárnál. Emellé mondjuk egy közepes üdítőt azért megenged magának, akkor az további 550 forint, ha pedig közepes popcornt is szeretne, akkor a büfében 1 000 forintot költött el. Tehát összesen egy mozi 2 320 forint.

Buli- Szerintem egy nyugodtabb gyerek esetén is beláthatjuk, hogy a havi egy buli simán benne van a pakliban (középiskolásokról beszélünk). Azt gondolom, hogy ebben a korban az iskolatársakkal megszervezett házibuli sokkal jobb megoldás, mint bemenni a “felnőttbe, ahol izzik a tesztoszteron a levegőben”. A házibuli esetében illik azért egy üveg piát bevinni, meg valami rágcsát. A legspórolósabb felállásban is simán elmegy 1 500 forint.

Iskola utáni lazítás- A szórakozás számtalan fajtája van (billiárd, bowling, stb…), amit persze nem lehet egy életen keresztül elkerülni, főleg nem azoknak a tinédzsereknek, akik éppen megpróbálnak önálló életre “kelni”. BIZTOSAN valakinek az osztályból eszébe jut elmenni billiárdozni, hogy a közös “sörözést” már le se írjam. 1 ilyen programon biztosan elmegy 2 000 forint a legnagyobb spórolás közepette is. Irreális elvárás, hogy ebből a programfajtából havonta “csak” 2-őt engedjen meg magának a gyerek, de most számoljunk ezzel 4 000 forint.

Mcdonalds- Persze ez lehet egy gyorséttermi kajálda vagy salátabár. Legyünk őszinték, és lássuk be, hogy a gyerekünk nem a legegészségesebb ételeket fogja elfogyasztani egy normális éttermeben. Átlag 1 600 forint egy rendes menü és mondjuk ebből havonta 3x eszik. Megint alulbecsült szám, főleg edzés után, amikor a csapattársakkal, haverokkal mennének enni és beszélgetni, de számoljunk ezzel. 4 800 forint

Most vagyunk 12 620 forintnál…

Sport a haverokkal- Nem lehet mindenkiből élsportoló, mint ahogyan sokan nem is szeretnének edzésekre eljárni, ahol tagdíjat kell fizetni. De mondjuk jó lenne, ha hetente egyszer el tudnának menni focizni/kosarazni/edzeni vagy bármit sportolni a haverokkal. Ehhez ki kell fizetni a terembérletet, amit alkalmanként 1 000 forinttal meg lehet szorozni simán. Havonta 4 000 forint a legalsóbb hangon.

A kóla problémája- Te láttál már olyan tinédzsert, aki kizárólag vizet ivott? Mert én még nem. Bele kell számolnunk, hogy azért kétnaponta biztosan becsúszik egy doboz üdítő nap közben (nyilván gyakrabban), vagy egy csoki/chips/nasi. Tehát biztosan jut minden napra valami apróság, aminek a napi kerete legyen átlag 250 forint. Ez 20×250= 5 000 forint

Vége. Már most túlmentünk a 20 000 forintos kereten és még szó sem volt az öltözködésről, könyvekről, az ünnepi ajándékokról vagy a párkapcsolati “szorzóról”. Bármiféle megtakarításról ne is beszéljünk…

Most persze azon gondolkozol, hogy ennek a cikknek semmi értelme

Nagyon nehéz hatalmas igazságokat írni ebben a témában, hiszen a szülő eredendően mindent megadna a gyerekének, de nem biztos, hogy az anyagi helyzete megengedi. Ráadásul ahány gyerek, annyiféle szokás és megoldás létezik. Lesz, aki nem jár el a haverokkal bulizni, de cserébe egy vagyont költene el könyvekre.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, korántsem biztos, hogy ismered a gyereked pénzügyi szükségleteit.

Nem hiszem, hogy lehetne általánosítani vagy elintézni egy “a gyerek maradjon gyerek és ne költekezzen”-nel. A saját életében megvannak a maga szintjén jelentőséggel bíró problémák, amiket nem szabad lebecsülni. Érdemes lehet kideríteni, hogy mire szeretne költeni (legjobb eset, ha leültök és meghallgatjátok) és ezt összefésülitek a családi lehetőségekkel.

Sosem a Mekin volt a hangsúly

Gyakran hallom szülőktől, ahogyan ítélkeznek és könnyen elintézik a problémát. A “meki amúgy is egészségtelen, nincsen rá szükség” féle buta gondolatokkal. Meg kell érteni, hogy a meki sosem a mekiről szól, hanem a közösségről, a barátokról, a programról. Hogy az éppen egy meki, egy kfc vagy egy gyros, az teljesen mindegy. Az viszont nem mindegy, ha a gyerek rendszeresen kiesik ezekből, mert nincsdn a zsebében elég pénz és nem akar “leégni” a többiek előtt…

Mennyi zsebpénzt adjunk?

Mindenekelőtt annyit, amitől nem megy csődbe a családi költségvetés. Ez a legfontosabb szabály. Másodsorban pedig törekedni lehet erre a havi 15-20 000 forintos keretre, de csak akkor, ha az nem okoz problémát. Persze az egy gyerekeseknek ebben az értelemben könnyebb, hiszen nekik “csak” egyszer kell ezt az összeget kifizetni.

Viszont a szülők rengeteg pénzt tudnak előteremteni, ha jobban odafigyelnek például a pénzügyi termékeikre (lehet olcsóbbá tenni?), segítenek megszervezni a gyerek iskolai étkeztetését, a könyveket alternatív útvonalon szerzik be és így tovább. Tehát csupa olyan költségcsökkentő lépést eszközölnek, amivel pénzt spórolhatnak. Ha pedig több marad hónap végén a családi kasszában, akkor kevésbé megterhelő a gyerek zsebpénze.

Nem szükséges mindent magunkra vállalni. Sok családban ott vannak a nagyszülők, keresztszülők. Tudom, hogy ennek nem igazán van még kultúrája, de logikus megoldás lehetne, ha ezek a közeli hozzátartozók havi 2500-2500 forinttal beszállnának a zsebpénzbe. Az máris évente gyerekenként 60 000 forintot jelent, amit nem a szülőnek kell kigazdálkodnia.