Évek óta vitatkozik a szakma arról, hogy a hitelhez stratégiailag hozzákapcsolt lakástakarék szerződések esetében a 4 évenként előtörlesztés a kifizetődőbb vagy pedig alapból kössünk 10 éves lakástakarék szerződést annak reményében, hogy a lehető legstabilabb konstrukciót tudjuk magunknak összeállítani (lakástakarék a hitel mellé)? A kérdés 2018-ban abszolút létjogosult, hiszen manapság egyre inkább reálissá válik a lehetősége a lakástakarék szerződések állami támogatásának a csökkentése, illetve egyre inkább kiéleződik a változó kamat kontra hosszan fixált hitelkamat elvi vita. A cikkben arra keresünk választ, – egy típuspéldán keresztül levezetve – milyen irányba érdemes elmenni és milyen kockázatokat kell cserébe bevállalnunk!
Vendég társszerző: Váradi Marcell, független pénzügyi tanácsadó, hitelspecialista
A lakástakarék jövője
Mielőtt belekezdünk a cikk érdemi részébe(n), érdemes megnéznünk a lakástakarék jelenlegi és jövőbeni helyzetét Magyarországon. Röviden a lényeg: Magyarországon messze-messze a legmagasabb az állami támogatás aránya ezeken a szerződéseken (30%), mint a regionális szomszédaink esetében. Például az osztrákok 1,5% állami támogatást kapnak, mégis majdnem (majd 60%-os piaci lefedettségük, ellenben nálunk alig haladja meg a 15%-ot) mindenki rendelkezik ezzel a szerződéstípussal. Nem lennénk meglepve, ha egyszercsak módosítanának a lakástakarék feltételrendszerén.
Legvalószínűbb módosítási javaslat:
- 30% helyett 20% lenne a támogatás, ami még mindig a legmagasabb lenne a régióban
- havi 20 000 forint helyett 30 000 forintot kellene félretenni a maximális 72 000 forintos összegért
Javasolt cikk, amiben megtalálod az indoklásokat: Az osztrákok és a szlovákok lemaradtak a lakástakarékról?
Változó kamatozású hitelt vagy fixet vegyünk fel?
Váradi Marcell (vendégszerző)
Míg 2013-2017 első feléig a változó kamatozású hitel irányába tereltem az ügyfeleimet, azóta pedig már inkább a fix kamatozású hitelek felé. Miért mondom ezt? Pontosan azért, mert a kamatkörnyezet sok mindent befolyásol. Soha nem lehet azt mondani, hogy a változó lesz a jobb vagy a fix/fixebb lett volna az. Ezt mindig a jövő dönti el majd. Azt viszont lehet tudni (ha nem üt be valami krach, ami most nem is várható), hogy milyen irányba mutat a jegybank kamatpolitikája a következő 3-5 évben. Megpróbálom a saját példámon keresztül bemutatni ezt. 12,8M Ft kölcsönt vettünk fel a párommal 2017.02.24-i folyósítással a K&H banknál, ráadásul változó kamatozással (1 éves kamperrel, azaz BUBOR-os kamatszámítással). Azért döntöttünk akkor a K&H mellett (azontúl, hogy náluk volt a legolcsóbb az akkori ajánlat), mert egyedül náluk van/volt lehetőség arra, hogy évfordulón változtassunk a kamatperiódus hosszabbításán anélkül, hogy ez szerződésmódosítással (új közjegyzői stb.) járna. Ca. 10.000 Ft/ hó volt a különbség az 1 éves és 5 éves kamatperiódus között. Akkor úgy gondoltam, hogy 1-2 évig még biztosan keresünk az 1 éves verzióval, aztán majd módosítunk rajta. Most is így gondolom, de az MNB kamatpolitikája abba az irányba mutat, hogy ez tovább is tarthat, azaz 2020 márciusában is megléphetem a dolgot. Akkor most miért inkább a fix és nem a változó kamat? Egyrészt, azért, mert már beszűkült a tér és igen rövid az intervallum, mire elkezdenének emelkedni a kamatok, továbbá csökkent a rövid és a hosszú kamatok közötti különbség is (már alig 1%-os sok esetben), végül pedig már nem olyan egyeduralkodó a K&H kamatai a többi bankkal szemben (leginkább csak a kamatperiódus váltás miatt) főleg a hosszabb kamatperiódusú hitelek esetén.
Szarvas Norbert (IFL alapítója)
Én átéltem a szakmában azt az időszakokat, amit sokan csak a devizahitelesek válságának hívnak Magyarországon. Sokkal többről volt szó a válság kapcsán, azonban leegyszerűsítve a problémát, valószínűleg ez marad meg az emberekben hosszútávon. Éppen ezért óvatos vagyok és mindenkinek ezt tanácsolom, amikor 10-15-20 évre szeretne elköteleződni a bankok irányába. Lehet, hogy rövidtávon drágább a hosszútávra fixált jelzáloghitel, viszont összességében nézve a témát és az MNB 10 éves előrejelzéseit figyelembe véve nem biztos, hogy annyival jobban járunk a változó kamatozással.
Két fontos érv, amiért nem lehetünk okosabbak a banknál változó kamatozás esetén sem:
- Mire mi eljutunk a kamatperiódus megváltoztatásához a hitelszerződésben, addigra a bank felemelte a kamatát. Piaci hitelnél ráadásul szabad kezet kap. Megoldásként tekinthetünk egyfajta hitelkiváltásra (de annak további százezres költségei vannak) minősített fogyasztóbarát hitellel. De azt nem szabad elfelejteni, hogy abban az esetben is magasabb beárazott kamaton tudunk fixálni.
- Ha emelkednek a kamatok, az mindig a hitelezés csökkenését jelenti. Ha csökken a hitelezés, akkor kevesebb ingatlant vásárolnak. Emiatt jelentős áresésnek lehetünk tanúi vagy pedig hónapokig egyáltalán nem találunk vevőt, mivel egyre szűkebb a fizetőképes keresletünk.
Egy konkrét kalkuláció
Alapul azt a statikus példát vettem, miszerint a következő 4 évben megmarad a változó kamatozású hitel kamata (2,23%). Ezután megvizsgáltam, hogyan viszonyul egymáshoz a változó kamatozású hitel törlesztése és az összes visszafizetés a 10 éves fix kamatozású minősített fogyasztóbarát hitelhez képest, amennyiben “legrosszabb” esetben az utolsó 6 évben a kamat 8%-os lenne a változó kamat esetén (5%-os kamatemelkedés).
Láthatjuk, hogy egy 5%-os kamatváltozás az ötödik évtől 41%-os emelkedést eredményezne eredeti törlesztőrészletünkben (változó kamat), míg a kezdetben magasabb fix kamatozású törlesztéshez képest ez az emelkedés 10,2%-os lenne. Az egyensúlyi állapot, amikor pontosan ugyanannyit fizetnénk vissza, a 7,55%-os kamat 4. év utántól a változó kamatozású hitelünk esetében.
Ebben a példában a végső következtetésünk az, hogy el tudjuk e képzelni azt a helyzetet, miszerint a következő 10 évből 6 évben a változó kamatunk magasabb lesz, mint 7,55%?
Teljes cikk: Ingatlanvásárlás befektetési céllal
Mikor éri meg lakástakarékkal kombinálni a hitelt? Lakástakarék a hitel mellé?
Váradi Marcell (vendégszerző)
Régóta foglalkozom a témával. Jómagam 2012 óta ezzel a koncepcióval tanácsolom az ügyfeleimnek a hitelfelvételt is (korábban azért nem működött az elv, mert a lakáshitelek kamatai 10% vagy afelett voltak). Röviden a lényeg: ha felveszünk egy pl. 15M Ft-os lakáshitelt és megszabjuk, hogy van rá ca. 150e Ft-unk havonta (és nem akarunk meglepetést közben), akkor fix 10 éves kamatperiódussal 10 év alatt pont le is tudjuk röpke 18.215.000 Ft-ból. Ez nagyon jól hangzik annak, aki még a régi érában vett fel (netalán CHF alapú) hitelt, hiszen hírből sem hallhatott fix 4%-os hitelről árfolyamkockázat nélkül.
Ellenben, ha ugyanezt megfordítjuk és azt mondom, hogy kedves ügyfél, ne vegye fel 10 évre, hanem inkább 30-ra, akkor jön az első megrökönyödés. Miért akarnám őt eladósítani 30 évre? Származik nekem érdekem abból? A válaszom, igen! Na nem kell egyből félreérteni a dolgot, nem származik belőle több hasznom, ha hosszabb időre adósítom el az ügyfeleket.
Ez csak egy elvi dolog,
ugyanis, ha valaki felveszi a fent említett kölcsönt, 10 év esetén 151.796 Ft-os törlesztővel kell számoljon havonta – akkor is ha elveszíti a munkáját – akkor is ha esik, ha fúj, a bank minden hónapban azt az összeget fogja kérni tőle. Nincs is ezzel baj, erre szerződtünk. Na, de ha én elnyújtom TECHNIKAILAG a futamidőt 30 évre a törlesztőm kapásból ’’csak” 71.526 Ft lesz. Ezzel egy kockázatot már is csökkentettem, azaz feleakkora követelése van a banknak felénk minden hónapban. Önmagában ez viszont nem jelent jövőre nézve helyes megoldást. És akkor most jön a képletbe a jó öreg LTP-s megoldás
Szarvas Norbert (IFL alapítója)
Marcival egyetértünk abban, hogy egyfajta kockázatcsökkentő hatása van annak, ha a hitel futamidejét elnyújtjuk és ezzel csökkentjük a bank felé havonta fizetendő köteles részt. De ezt a műveletet szigorúan akkor szabad meglépni, ha a különbözetet nem zsebre tesszük, hanem lakástakarékokat indítunk belőle és törekeszünk a hitel minél hamarabbi visszafizetésére.
A legfontosabb szabályunk, hogy lakástakarékot csak abban az esetben szabad az „eltérített törlesztőrészből” nyitni, ha a lakástakarékon elért kamat (EKBM) magasabb, mint a hitelnek a kamata. Tehát jobban tudjuk a pénzünket dolgoztatni, mintha a banknak adnánk. Ha a hitelt felvesszük 20-25-30 évre és mellett fut 4-5 lakástakarék, akkor legjobb esetben hamarabb ki tudunk szállni a hitelből. Ha a legrosszabb esetet nézem, akkor ott van a lehetőségünk arra, hogy menet közben felmondjuk 1-2-3 lakástakarékot és az addigi befizetéseket 100%-ban (mínusz állami támogatás és számlanyitási díj)visszakapjuk. Mintha feltőrtük volna a malacperselyünket.
Exkluzív cikk egy speciális hitelkosntrukcióról: https://www.patreon.com/posts/egyenlito-hitel-16857393
4 évente vagy 10 évente törlesszünk be a hitelünkbe lakástakarékból?
A betörlesztés minden esetben díjmentes lakástakarékból, ugyanis feltételezzük, hogy Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt választjátok
A példában ugyan 4%-os kamattal számolunk végig, mégis nagyon fontos megjegyezünk, hogy a 10 évre fixált lakáshitel kamata legjobb esetben (jó ingatlan, magas jövedelem) 4,25%, az átlag pedig 4,6% körül alakul, de az 5 évesnél már elérhető 2,4% körüli kamat is. Ha pedig változó kamatozásra adjuk a fejünket, akkor hasonló feltételek esetén 2,1% körüli kamatot is el tudunk érni. Viszont ebben az esetben igen komoly az esély arra, hogy a következő években az MNB megemeli a jegybanki alapkamatot (ők 10 éven belül 3%-os emelkedésre figyelmeztetnek) és drasztikusan elszáll a változó kamatunk, akár tartósan 5% fölé.
1%-os kamatváltozás egy 15 000 000 forint hitel esetében (4%-os kamat, 30 éves futamidő) 8 500 forintos havi törlesztőemelkedést jelent. Ez egy évben 102 000 forintot jelent, 10 év alatt pedig 1M forint ráfizetést.
2%-os kamatváltozás esetén ugyanez a hitel 17 000 forintos havi törlesztőösszeggel emelkedik meg, 10 év alatt a különbség 2M forint lenne.
Nagyon meg kell gondolnunk, hogy változó kamatozást vagy pedig fix kamatozású hitelt választunk!
1. Modell (4 éves LTP-vel)
-
Lépés
360 Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft
Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (50 hónapig)
4 db LTP: 80.600 Ft (48 hónapig) (4x 20 000 forint betét + 4×150 forint adminisztrációs díj)
4 db LTP számlanyitási díja: 4x 28 000 = 112 000 forint
Összesen: 152.212 (71 612 + 80 600) x 48 + 71.612 x 2 = 7.449.400 Ft
Megj.: A lakástakarék kiutalási ideje 2 hónap, így a 48. hónap után két hónapig még kell fizetnünk a rendes tőrlesztőrészletet a banknak, mielőtt a lakástakarékból előtörlesztünk díjmentesen.
Aktuális tőketartozás: 13.826.238 – (1.250.496 Ft x 4) = 8.824.254 Ft
Új törlesztőrészlet a bank felé: 45 705 Ft /hó
-
Lépés
360 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 8.824.254 Ft
Bank felé fizetendő: 45.705 Ft/ Hó (50 hónapig)
5 db LTP (4x20e +5e): 105.900 Ft (48 hónapig)
5 db LTP számlanyitási díja: 5x 28 000 + 7 000 = 147 000 forint
Megj.: A teljes konstrukció elbukhat abban az esetben, ha 4 év után nem rendelkezünk 5 darab olyan „szabad adószámmal”, amire megköthetjük az új lakástakarékokat!
Összesen: 151.605 x 48 + 45.705 x 2 = 7.368.450 Ft
Aktuális tőketaertozás: 7.939.513 – (1.250.496 Ft x 5 + 312.638) = 1.374.395 Ft
-
Lépés
310 – 50 = 260 Hó – (aktuális tőketartozás): 1.374.395 Ft
Bank felé fizetendő: 7.912 Ft/ Hó (50 hónapig)
1 db LTP: 20.150 Ft (48 hónapig)
1 db LTP számlanyitási díja: 28 000 forint
Összesen: 28.062 x 48 + 7.912 x 2 = 1.362.800 Ft
Tőketartozás: 1.193.513 – (1.250.496 Ft) = -56.983 Ft
Mibe került ez Összesen:
7 449 400 + 7 368 450 + 1 362 800 = 16 180 650 Ft – 56 983 (LTP túlfizetés)= 16 123 667 Ft
+ az LTP számlanyitási költségei
16 123 667 + 287 000 = 16 410 667 forint
2. Modell (10 éves LTP-vel)
-
Lépés
360 Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft
Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (122hónapig)
4 db LTP: 75.600 Ft (120 hónapig) (3x 20 000 + 1x 15 000 + a 4×150 forint adminisztrációs díj)
4 db LTP számlanyitási díja: 75 000 forint (akcióban, amúgy pedig 3x 76 000 forint+ 1x 57 000 forint lenne= 285 000,- helyett)
Összesen: 147.212 x 120 + 71.612 x 2 = 17.655.440 Ft
Tőketartozás: 11.753.046 – (3.135.630 Ft x 3 + 2.351.762 Ft) = -5.606 Ft
Mibe került ez Összesen:
17.655.440 Ft – 5.606 Ft (megmaradt összeg az előtörlesztés után) = 17.649.834 Ft
+ Költségek:
- Számlanyitási díjak: 75.000 Ft
Összesítve: 17.649.834 Ft + 75.000 Ft = 17.724.834 Ft
Összességében elmondhatjuk, hogy változatlan feltételek mellett (azonos kamat, azonos állami támogatás) a 4 évenként betörlesztéssel 1 314 167 forinttal járunk jobban. Viszont fontos figyelembe venni azokat a konstrukciót működtető feltételezéseket, minthogy képesek vagyunk akár 5 lakástakarékot megkötni (5 szabad adószám), képesek vagyunk maximális havi törlesztést fizetni (és ez nem változik a jövőben sem) és folyamatosan fegyelmezettek leszünk.
Mi történik akkor, ha a lakástakarék állami támogatását lecsökkentik 20%-ra?
A számításban az első modellt, azaz a 4 évenként betörlesztősdit érintené, ha lecsökkene menet közben az állami támogatás, ugyanis a már megkötött lakástakarékok szerződésének az állami támogatását utólag nagy valószínűséggel nem fogják megváltoztatni. 10 éves lakástakarék 10 évig garantált állami támogatással működik.
-
Lépés
360 Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft
Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (50 hónapig)
4 db LTP: 80.600 Ft (48 hónapig)
4 db LTP számlanyitási díja: 4x 28 000 = 112 000 forint
Összesen: 152.212 x 48 + 71.612 x 2 = 7.449.400 Ft
Tőketartozás: 13.826.238 – (1.250.496 Ft x 4) = 8.824.254 Ft
-
Lépés
360 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 8.824.254 Ft
Bank felé fizetendő: 45.705 Ft/ Hó (50 hónapig)
5 db LTP(4x20e +5e): 105.900 Ft (48 hónapig)
5 db LTP számlanyitási díja: 5x 28 000 + 7 000 = 147 000 forint
Összesen: 151.605 x 48 + 45.705 x 2 = 7.368.450 Ft
Aktuális tőketartozás: 7.939.513 – (1 181 089 Ft x 5 + 295 272) = 1 738 796 Ft
Figyelem: a 2. lépésben 6 db ltp-t kell kötni, azaz 6 db szabad adószámmal kellene rendelkezni 4 év múlva! Ezt vegyük figyelembe
-
Lépés
310 – 50 = 260 Hó – (aktuális tőketartozás): 1.738.796 Ft
Bank felé: 10.010 Ft/ Hó (50 hónapig)
2 db LTP: 30.300 Ft (48 hónapig)
Számlanyitási díj: 42 000 forint
Összesen: 40.310 x 48 + 10.010 x 2 = 1.954.900 Ft
Tőketartozás: 1.509.956 – (1.181.089 Ft + 590.545 Ft) = -261.678 Ft
Mibe került ez Összesen:
- 449.400 Ft + (2.) 7.368.450 Ft + (3.) 1.954.900 Ft = 17.042.750 Ft – 150 hó alatt (12 év 6 hó alatt).
17.042.750 Ft – 261.678 Ft (megmaradt összeg az előtörlesztés után) = 16.781.072 Ft
+ Költségek:
- Számlanyitási díjak: 301.000 Ft
Összesítve: 16.781.072 Ft + 301.000 Ft = 17.082.072 Ft
Ebben a „maximális” kalkulációban láthatjuk, hogy még egy esetleges 20%-ra való lecsökkentett állami támogatás esetén is jobban jár az ügyfél (feltételezve, hogy biztosan tud kötni 4 év múlva 6 darab lakástakarékot és kezdésnek is 4-et), mintha 10 évre kötötte volna meg a szerződést.
Mi történik abban az esetben, ha egy átlagos ügyfél maximum 3 lakástakarékot tud kötni?
Mivel kevesebb lehetőségünk van lakástakarékot kötni, éppen ezért képesek vagyunk nagyobb havi törlesztőrészletet vállalni, ami az annuitásos (kamat+tőke) konstrukcióban rövidebb futamidőt feltételez, mint az eddig kalkulált 360 hónap. A példa kedvéért most 240 hónapos futamidővel számolunk, míg a kamat (4%) megmarad az összehasonlíthatóság kedvéért.
10 éves lakástakarékokat kötünk
-
Lépés
240 Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft
Bank felé fizetendő: 90.897 Ft
3 db LTP: 1×13 000+2×20 000Ft (120 hónapig)
3 db LTP számlanyitási díja: 2x 20 000+13 000 = 53 000 forint
Összesen:143 897×120 = 17 267 640 Ft
Tőketartozás: 8 977 917 – (3.135.630×2+2.038.185) = -68 472 Ft
Mibe került ez Összesen:
17 267 640 Ft + 68 472 Ft (megmaradt tartozás az előtörlesztés után) = 17 336 112Ft
+ Költségek:
- Számlanyitási díjak: 53 000 Ft
Összesítve: 17 336 112 Ft + 53 000 Ft = 17 389 112 Ft
4 éves lakástakarékokat kötünk
-
Lépés
240 Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft
Bank felé fizetendő: 90.897 Ft (50 hónapig)
3 db LTP: 60 450 Ft (48 hónapig)
3 db LTP számlanyitási díja: 3×28 000Ft = 84 000 forint
Összesen: (151 347×48) +181 794= 7 446 450 forint
Tőketartozás: 12 875 005 – ( 3 751 488 Ft) =9 123 517 Ft
-
Lépés
240 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 9 123 517 Ft
Bank felé fizetendő: 64 896 Ft/ Hó (50 hónapig)
3 db LTP: 60 450 Ft (48 hónapig)
3 db LTP számlanyitási díja: 3×28 000Ft = 84 000 forint
Összesen: 125 346 x 48 +64 896 x 2 = 6 146 400 forint
Aktuális tőketartozás: 7 250 669 – (3 751 488 ) = 3 499 181 Ft
-
Lépés
190– 50 = 140 Hó – (aktuális tőketartozás):3 499 181Ft
Bank felé: 31 319 Ft/ Hó (50 hónapig)
2 db LTP: 20 300 Ft (48 hónapig)
Számlanyitási díj: 56 000 forint
Összesen: 51 619 x 48 + 31 319 x 2 = 2 540 350 forint
Tőketartozás: 2 431 718 – 2 500 992 = + 69 274 forint lakástakarék megtakarítás maradt meg
Mibe került ez Összesen:
- 7 446 450 forint + (2.) 6 146 400 forint + (3.) 2 540 350 forintt = 16 133 200 forint.
16 133 200-69 274= 16 063 926 forint
+ Költségek:
- Számlanyitási díjak: 224 000 Ft
Összesítve: 16 133 200 Ft + 224 000 Ft = 16 357 200 Ft
Miben látjuk a kockázatokat és melyiket kötnéd?
Váradi Marcell
Mivel magára a konstrukcióra már régen rájöttem és eszerint az elv szerint tanácsoltam eddig is az ügyfeleimnek, ezért kitartok a 4 éves LTP-s verzió mellet. Norbinak sok mindenben igaza van és ténylegesen nevelni és vezetni kell az ügyfeleket, akiket ugye nem mindig lehet… Sőt benne van a pakliban, hogy több ügyfél végül jobban járt volna a 10 éves verzióval, mégis azt mondom, hogy a 4 éves a tuti. Én pénzügyi tanácsadó vagyok, a számok nem hazudnak, szóval ezzel jobban jársz, viszont a felelősség a tied, hogy végig is csinálod! Én az biztos, hogy ott leszek és fogom a kezed (mint az elmúlt 9 évben), sőt megmondom és fel is hívom a figyelmed rá, hogy miben állapodtunk meg! A jó hír, hogy nekem szinte csak pozitív tapasztalataim vannak. Sőt, többször előfordult már az is, hogy az ügyfél felülírta a célját, azaz nem 4 év után, hanem közben már 2 év után akart további LTP-t nyitni. Összefoglalva: felülírhatja sok minden a tervet, de az ügyfeleim esetében azt tapasztaltam, hogy ezt tudják fegyelmezetten komolyan véve végigcsinálni (sok ügyféllel túl vagyunk már az 1. 4 éves perióduson, szóval tapasztalatból beszélek)…
Szarvas Norbert
Láthattunk a laboratóriumi körülmények között megszületett számokat. Azt gondolom, hogy minden élethelyzet más, mint ahogyan minden ügyfélnek teljesen eltérő a kapcsolata a saját pénzügyeivel. Egy átlagos pénzügyi berendezkedésű család számára továbbra is fenntartom, hogy jelenlegi környezetben a hosszútávra fixált hitelkamat és a hosszabb futamidejű lakástakarék a nyerő. Ugyanis 100%-ig biztos vagyok benne, hogy 10 átlagos ügyfélből legjobb esetben is csak 4 kötné újra a lakástakarékokat 4 év után a megfelelő darabszámban. Onnantól kezdve pedig máris kedvezőbb a 10 éves ltp konstrukció, ha elsunnyogjuk az újrakötéseket. Márpedig az emberek mindig találnak jó alibit maguknak, amiért eltolják a dolgokat. Nekem van olyan ügyfelem, aki a hitelükhöz számolt második négy éves lakástakarékot pár hónappal később akarta megkötni, mint a hitelfelvétel. Ennek már 3 éve…
A konstrukció kockázatai
Összeszedem, hogy milyen kockázatokkal kell szembesülnöd abban az esetben, ha a 4 éves verziót választod (minden pozitívumával egyetemben)
- állami támogatás kockázata, amit mi ugyan 20%-kal néztünk meg csökkenés esetén, de semmi nem garantálja, hogy pontosan ennyi lenne a jövőben
- adószámok kockázata, ugyanis nem biztos, hogy a szükséges időben megfelelő számú lakástakarékot tudsz majd kötni. Ha pedig nem tudod megkötni, akkor a hitel máris drágább lehet
- személyi kockázat,mivel bármikor felboríthatod a konstrukciót és jellemzően az emberek kényelemből vagy más indíttatásból meg is szokták tenni
Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
