Oldal kiválasztása

Valószínűleg minden szülőt foglalkoztatja az örökzöld kérdés, miszerint alapjövedelmet (zsebpénz) vagy jövedelmet (fizetés) biztosítson a gyermeke számára? Nézzük meg, hogy mire nem gondoltál feltétlenül…

Elmondom a véleményemet

Mire költ egy gyerek?

Határozzuk meg azokat a tételeket, amikre a gyerek költ. Az ő költési szokásai még nem olyanok, mint a felnőtteké. Egyértelműen impulzusvásárlások jellemzik, az “erre szükségem van ” féle racionalitást felülírja az “ez nekem kell” féle belső inger.

Játékok, játékok, játékok

Egy gyerek legfontosabb célja azon játékok megvásárlása, amiket a környezetében látott (barátoktól, reklámban, közösségi médiában). El kell fogadnunk, hogy még a legrosszabb játék is biztosan fejleszti gyermekünket valamely képességét.

Azt mondani egy gyereknek, hogy “ez a játék hülyeség”, pont annyira buta lépés, mint azt mondani egy felnőttnek, hogy ” ez a számítógép vagy autó vagy ruha” hülyeség. Segítsük a választásban, de ne döntsünk helyette.

A felnőtté válás szimbóluma a ruha

A gyerekek mindig idősebbnek szeretnének látszani. Ez egy ösztönös viselkedés. Már kis korban megfigyelhetjük, ahogyan a másfél éves kislány anyuka cipőjét próbálgatja fel. Ez a fajta szerepjáték rendkívül fontos a fejlődésben.

A Youtube és Instagram miatt a gyerekek láthatóan egyre korábban kezdenek “megváltozni”, mivel az öltözködésük is egyre felnőttesebb. Ennek oka, hogy a “celebek másolásával” egyre kevésbé választanak gyerekes ruhákat, egyre kevésbé a saját útjukat járják. Sokkal inkább lemásolják azokat, akiket követnek.

Szórakozás és junk food

Egy gyerek költéseinek a harmadik jól definiálható csoportja a szórakozás & junk food. Azaz, amikor elmegy a barátaival moziba és előtte/utána beugranak a mekibe enni valamit.

Mennyibe kerül egy hónap?

Számoljuk ki reálisan, hogy 2019-ben mennyi pénzre van szüksége a gyereknek? Készítettem az IFL Facebook online pénzügyi csoportjában egy felmérést, hogy ki mennyi zsebpénzt tart indokoltnak…

Mennyi zsebpénzt adjunk 2019-ben?
Mennyibe kerül egy játék?

Különösebb kategorizálás nélkül a játékokat három fő kategóriára oszthatjuk:

“kis játék” – 4 000 forint átlagosan

“közepes játék” – 10 000 forint átlagosan

” nagy játék” 15 000 forinttól felfele

A nagy játékkal egyszerű a gyerek dolga, hiszen normális esetben ilyet kizárólag “szülői segítséggel” valamilyen jeles alkalomra (pl.: karácsony főajándék) tud beszerezni.

A közepes játékért véleményem szerint a kisebb ünnepekkor juthat hozzá a gyerek. Vagy ami ennél is hasznosabb: ha gyűjt rá a zsebpénzéből.

A kis játék viszont az a kategória, amit szinte “azonnal” meg tud szerezni, ha hajlandó lemondani az addig összespórolt zsebpénzéről. Ebben a kategóriába esik életkortól függően nemcsak a hagyományos játék, de például a sporteszköz, sportruha (focimez…) is.

Havi egy “kis játék” 4000 forintba kerülne a gyereknek… Ez olyan, mint egy felnőttnek havonta két alkalom sportolás, vagy egy apa-anya mozinak a fele.

Ruházkodás nem olcsó mulatság

Azonban segítséget nyújthatnak a folyamatos leárazások és a fast fashion olcsóbb ruháinak az elterjedése. Azt gondolom, hogy önmagában a gyerek ruháztatása nem a gyerek feladata, hanem a szülő kötelezettsége.

Ettől függetlenül vannak azok az “extra” ruhadarabok, amiket a gyereknek (tininek) kell saját magának beszereznie a pénzéből. Nem feltétlenül érdemes túlkapatni a gyereket és korlátlan mennyiségű pénzforráshoz juttatni.

Ha abból indulunk ki, hogy havonta egy új fast fashion szett fér bele, akkor: nadrág + póló kombináció 5000 forintba kerül a legjobb esetben is.

Szórakozni kell…

Még a legszerényebb költségvetés mellett is a gyereknek életkortól függően havi két “pénzes” szórakozásra el kellene jutnia, ha nem akarjuk, hogy mindenből kimaradjon.

Persze lehet spórolni a szórakozás megválogatásán (mozi a drágább bowling helyett…stb), illetve a “mekizésnél” menü helyett két sajtburger. Kérdés, hogy mi az a lélektani minimum, ami alá nem szeretnéd a gyerekedet kényszeríteni.

Diák mozijegy 1500, kis üditő+popcorn 1000, meki legolcsóbb menü 1200 forint. Egy ilyen alkalom 3700 forintba is kerülhet. A legtöbb program ennél csak drágább. Tehát ebből kettő havonta máris 6-7000 forint lehet.

2008 – zsebpénz 10 000. 2019 – zsebpénz 10 000

Valahogy a zsebpénzen nem feltétlenül érezhető az a fajta bérnövekmény, mint ami az elmúlt években jellemezte amúgy az országot. Vajon 2008-ban adtak a lehetőségekhez képest túl sok zsebpénzt, vagy 2019-ben akarnak a szülők túl keveset adni?

Az biztos, hogy a fenti számítás alapján havi 16 000 forint zsebpénzre minimum szüksége lenne a gyermekünknek…

Általánossá válik a gyerekmunka

Nem rossz értelembe véve, hanem kifejezetten fejlesztő és ösztönző célzattal motiválják a szülők a gyerekeiket a munkára, amiből extra bevételre tehetnek szert. Mondván így tanulja meg a gyerek a pénz értékét.

Itt ne keverjük bele a történetbe azokat a középiskolásokat, akiknek a megnövekedett anyagi igényeik miatt kell a nyári szünetben munkát vállalni.

Szerintem egy gyerek főállása az iskola és az ahhoz tartozó túlóra (házi feladat…stb). Minden áldott nap a gyereknek (kivéve szünetek) reggel 6 környékén kell kelni, hogy beérjen a 8 órai első órára. Alapvetően 3 óráig biztosan a suliban marad és tanul 45/15 perces bontásokban. Ez bruttó 7 óra “ülő munkának számít).

Túlórákat számoljuk bele

Miután a gyerek hazaért (1 óra utazási idő), máris kezdhet neki a házi feladatnak (1 óra minimum naponta). Ha ez nem lenne elég, akkor még ott vannak a különórák, szakkörök, edzések. A gyerekünk gyakorlatilag este 7-ig le van végig foglalva.

De van, amikor estébe nyúlóan kell “dolgoznia”, hiszen még nem olvasott ki egy kötelezőt vagy nem végzett a házi feladattal. Ha a szülők felelősségteljesek, akkor ezen felül még valamilyen házimunkára is fogják a gyereket.

Kérdezem én… ha belátjuk, hogy milyen szinten terheljük le a gyerekünket, akkor

  • mikor marad idejük gyereknek maradni és játszani céltalanul, ami a fejlődéshez és kiegyensúlyozott felnőtté váláshoz elengedhetetlen?
  • miért tartjuk szükségesnek további munkára kényszeríteni a gyereket, hogy megtanítsuk őt a munkára, amikor így is gyakorlatilag többet dolgozik munkaórákat tekintve, mint a szülők?
Rossz a szülők kommunikációja?

Lehet, hogy az egész probléma egy félreértésen alapul? A szülő azért akarja általában a gyereket munkára küldeni a zsebpénzért, hogy ne essen minden az ölébe. Vagyis ilyet ne érezzen a gyerek.

De akkor a szülő miért nem ezt kommunikálja a gyermekének? Miért nem erősíti benne azt az érzetet, hogy a gyerek munkája a tanulás és a “gyereknek lenni, ezáltal fejlődni” ?

Mert valójában erről van szó! A gyereknek a tanulás nem a kötelessége, hanem a munkája. És mint tudjuk, a munkáért jár a zsebpénz…

Segítség

Szívesen segítek neked közvetíteni a babavárót és/vagy a lakáshiteledet, CSOK-ot. Átbeszéljük a többi igénybe vehető támogatást és akár jelzáloghitel konstrukciókat is nézünk, ha éppen lakásvásárlás előtt állsz. Ez egy komplex szolgáltatás.

szarvas.norbert@iflgroup.hu

Jogi

Ez a cikk 2019. szeptember 23. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikkben szereplő információk nem teljes körűek és nem számítanak pénzügyi tanácsadásnak. A felelősségteljes döntéshez javasolt minden esetben a szolgáltató honlapján tájékozódni!