Hogyan működik a Patreon. Egyáltalán mi az a közösségi finanszírozás és miért fontos a kedvenc tartalomszolgáltatóinkat (bloggerek, vloggerek, esztéták, művészek…stb) támogatni akár pár dollárral / pár száz forinttal havi szinten? Amerikában már igen komoly kultúrája van a közösségi finanszírozásnak – közösségi támogatásnak, ami Magyarországon még nem igazán terjedt el. Most vegyük végig lépésről lépésre, hogy mi ez, miért jó és miért fontos!
Mi az a közösségi finanszírozás?
Az Európai Bizottság közösségi finanszírozási útmutatójában a közösségi finanszírozás alábbi főbb formáit különbözteti meg. Az egyes formák elhatárolása jelentőséggel bírhat például a finanszírozás szabályozottsága és engedélykötelezettsége kapcsán[*]:
- Személyközi hitelezés – A közösség pénzt kölcsönöz egy vállalatnak azzal a feltétellel, hogy a pénzt kamattal növelve fizetik vissza. Ez nagyon hasonlít a banktól történő hagyományos hitelfelvételhez, csak éppen itt sok befektetőtől veszik fel a kölcsönt.
- Sajáttőke-alapú közösségi finanszírozás – Befektetésért cserébe üzletrész eladása több befektetőnek. Az ötlet hasonló a rendes részvények értéktőzsdei adásvételének módjához vagy egy kockázati tőkéhez.
- Jutalomalapú közösségi finanszírozás – Egyének adományoznak egy projektnek vagy vállalkozásnak, cserébe elvárva, hogy a hozzájárulásukért később valamilyen nem pénzbeli jutalmat kapnak, például árukat vagy szolgáltatásokat.
- Adományalapú közösségi finanszírozás – Egyének adományoznak kis összegeket egy meghatározott jótékonysági projekt nagyobb finanszírozási céljának teljesítésére, amiért nem kapnak pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatást.
- Nyereségrészesedés / jövedelemmegosztás – A vállalkozások megoszthatják jövőbeli profitjukat vagy jövedelmüket a közösséggel a mostani finanszírozás fejében.
- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír alapú közösségi finanszírozás – Egyének fektetnek a vállalat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, pl. kötvénybe.
- Hibrid modellek – Lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak különböző közösségi finanszírozási típus elemeinek kombinálására.
Mi most a jutalomalapú közösségi finanszírozással foglalkozunk
Definíció szerint a mostani támogatásért cserébe a jövőben valamilyen exkluzív jutalmat vagy szolgáltatást várhatunk. Ez az ágazat azonban tovább fejlődött és mostmár megkülönböztethetjük az alábbi két módozatot:
- előtámogatás jutalomért cserébe
- utólagos jutalom a tartalomért cserébe
A második esetben mi történik? Nézzük például ennek a blognak a működési mechanikáját, hogy jobban megértsd ezt a pontot. Egy ilyen kategóriájú blog üzemeltetése és fenntartása eszméletlen időt és pénzt emészt fel.
Ugyanis 1-1 cikk megírása akár fél napot is igénybe vehet, míg a cikkben szereplő tartalomhoz évtizednyi szakmai tapasztalat szükségeltetik. Amíg írom ezeket a sorokat, addig nem tudok mással foglalkozni, máshonnan pénzt termelni.
És akkor még nem beszéltünk a folyamatos technikai és szakmai fejlesztésekről (honlap, marketing, hirdetés, továbbképzések…stb), amiknek igen komoly költsége van.
Miután elkészült egy cikk, az számodra is láthatóvá válik. Lesznek olyan tartalmak, amik jobban, míg mások kevésbé érintenek téged. Viszont azért olvasod rendszeresen az oldalt, mert összességében számodra hasznos és/vagy szórakoztató tartalom jelenik meg. Ebben az esetben pedig nem arról beszélünk, hogy előre kellene jutalmaznod, hiszen már egy tudásbázisba csatlakoztál be, számodra elérhető az eddigi összes cikk. A jutalom az eddig megírt tartalmakért jár abban a hiszemben, hogy a támogatástól az oldal továbbra is jó tartalmat fog szolgáltatni.
Kritikák a jutalomalapú közösségi finanszírozás esetében
Nagyon vékony jégen táncolunk, amikor nem konkrét áruért / szolgáltatásért fizetünk, hanem vagy utólag vagy előre támogatunk egy alkotót, hiszen a végeredmény kevésbé kézzel fogható. A „jutalom” pedig felvet bizonyos etikai kérdéseket is, minthogy
- meddig tart a támogató számonkérési joga (mire használod fel a pénzem)
- és honnan kezdődik az alkotó önrendelkezése a támogatással kapcsolatban ( mi közöd hozzá, mire költöm a pénzt?)
Handras-t is számonkérték a youtube-on
Az egyik legsikeresebb magyar vlogger, aki igen szép összegeket szed be a Patreon által (bőven 1000 dollár felett havonta) is belefutott ebbe a morális kérdésbe, amikor részben szponzorokból, részben önköltségen és részben a Patreon támogatóinak a pénzéből több hétre elutazott Amerikába a Tesláról forgatni.
Többen kritizálták, hogy egy sztripper bárban biztosan elcsajozta a támogatók pénzét, akik ezt nem ezért adták oda, noha minden megígért tartalmat időben és megfelelő minőségben szállított.
Handrás véleménye erről a kritikáról:
Valójában jogosak e az elvárások a támogatók részéről?
Véleményem szerint a félreértés pontosan abból adódik, hogy a legtöbben a közösségi finanszírozást egységes egészként kezelik és nem tudnak különbséget tenni a fajtái között. Mert például egy IFL vagy egy handrás esetében nem arról van szó, hogy „azért támogass, mert a pénzből xy dolgot fogok azonnal vásárolni vagy megvalósítani”.
Mindkét projekt alapvetően saját zsebből működik és halad előre. A jutalomalapú közösségi finanszírozás pedig magára a projekt értékére „jön” és nem tényleges célokra (noha handrás meghatározott célokat is). Szinte teljesen mindegy, hogy a befolyó támogatásból nőkre vagy repülőjegyre megy el a pénz mindaddig, amíg az elvárható tartalom menetrendszerint érkezik.
A támogatókból meg lehetne élni
Az online térben az egyik legfontosabb erkölcsi kérdés, hogy a szponzorokat meddig lehet „beengedni” a tartalomba? Mert az internet népe a független véleményekre és tartalmakra vágyik, nem pedig fizetett hirdetésekre. Az elmúlt években pontosan emiatt a vágy miatt futottak nagyot amatőr bloggerek és vloggerek, szemben a hivatásosokkal vagy celebekkel, akiket kilóra megvettek a szponzorok.
Ha tartalomfogyasztók elvárják a függetlenséget, akkor miért nem akarnak érte fizetni? Egyáltalán miért tartják furcsának, ha egy tartalomszolgáltató a támogatásokból él meg és akár jól is él belőle? Mi másért kezdte volna el, ha nem azért hogy egyrészt a hobbijának éljen, majd a hobbiból egy prosperáló üzletet építsen fel?
Nem az a lényeg, hogy mennyi gyűlik össze, hanem hogy mennyit adunk
Az alkotók nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy nem kell hatalmas összegekre gondolni a jutalomalapú közösségi finanszírozás esetében. Ha mindenki csak 1 dollárt (kb.: 250 forint) tesz bele a közösbe minden hónapban, akkor az máris egy hatalmas segítség!
Számoljunk:
Te mit kapsz 250 forintért az IFL-en?
Gondolj bele, hogy csak az IFL prémium blogon egy hónapban megjelenik min. 20 cikk, ami hasznos, érdekes, és a pénzügyi kutlúrát fejleszteni hivatott. 1 cikk így 250/20= 12,5 forintba „került neked”. Ha egy évben támogatsz 3 000 forinttal, akkor cserébe kapsz kb. 200-300 cikket, amiből legalább egy fog olyan információt hordozni, amit felhasználva tízezreket, százezreket spórolhatsz meg.
A blog mit kap?
Ha van 10 000 követője az oldalnak és 30%-os lenne a konverzió (sose lesz ennyi), akkor 3 000 x 1 dollár érkezne támogatásként, ami bruttó (adózás és költségek előtt) 750 000 forintot jelentene. Hogy miért nem szabad irigyelni ezt az összeget? Mert tartalmat szolgáltatni ugyanolyan szakmai munka, mint mérnöknek lenni vagy informatikusnak. És ott sem keresnek kevesebbet egyébként.
Visszatérve handrásra, ha megnézed a videóit, elképesztő minőségben és szakmai szinvonalon készíti ezeket, amik versenyeznek akár a „profikkal” is. Akkor pedig miért várja el bárki is azt, hogy ezért a szinvonalért havonta ne keressen többet, mint az aktuális minimálbér?
Hogyan működik a Patreon, mint a legsikeresebb közösségi finanszírozási platform?
A Patreon oldalán egyre több alkotó jelenik meg szerte a világból. A rendszer lényege, hogy a számodra szimpatikus és támogatandó alkotók oldalait megtalálva magad tudod eldönteni, hogy az alkotó által előre beállított támogatási összegek közül melyiket szeretnéd.
A rendszer annyira automatikus, hogy egyrészt bankkártyás fizetésnek minősül és beállítás szerint lehet havonta megújuló és automatikus is. Tehát nem kell minden hónapban utalgatnod, meg ezzel foglalkoznod. Elég egyszer beállítani és cserébe minden automatikusan zajlik.
Hogyan tudom támogatni a Patreonon az oldalt?
- kiválasztod a számodra megfelelő összeget és ráklikkelsz a „get $ reward-ra”
- a rendszer tovább navigál a tényleges támogatói oldalra, ahol kiválasztod a támogatást és rákattintasz a „continue”-ra
- az online vásárlás világából nagyon ismerős felületre jutsz, ahol a számla alatt tudod megnyomni a „confirm and pledge ” gombot és támogatni az oldalt
Nagyon egyszerű a folyamat, azonban láthatod, hogy az 1 dollár valójában 1.27 dollár lesz, ugyanis az ÁFA-t meg kell ezután fizetni. De ezt a rendszer automatikusan elvégzi, ezzel nincsen teendőd. Ha pedig kérdés merül fel, akkor a „help centerre” nyomva minden világossá válik!
A patreon minden hónap első napján vonja le a pénzt a számláról. Tehát, ha te június 5.-én támogatsz és 6.-án visszavonod a megbízást, akkor mégsem támogattad az oldalt. Meg kell várnod ebben az esetben július 2.-át a viszavonással, mert az alkotó csak így kapta meg júniusra a támogatásodat!
Mennyit kap meg ebből az alkotó?
Sokan nem tudják, de a Patreonnak van költsége, amit azonnal levon majd a támogatásból, így csökkentve a végső összeget. Ez nagyjából 20%, tehát 10 dollárból az alkotó 8 dollár patreon jóváíráshoz jut. Ez például 100 dollárnál máris 20 dollár (közel 5 000 forint) veszteség.
De ugye a pénzt ki kell tudnunk venni innen, ezért a Payoneer vagy PayPal rendszerén keresztül juthatunk hozzá. Én a PayPal-t használom, aminek a tranzakciós díja 1%, azaz 100 dollárnál 1 dollárt von le. Azonban az igazi veszteség az átváltási árfolyamon keletkezik, ugyanis dollárban érkezik meg a pénz, amit majd át kellene váltani forinttá. Itt az elképzelhető legrosszabb árfolyamon, dolláronként akár -15 forinttal is számolhatunk, ami 100 dollár esetében újabb 1 500 forint mínusz.
Tehát 100 dollárból ténylegesen nagyjából 18 600 forint jut el (bruttó) az alkotóhoz, amiből még adózni kellene. Az ökölszabály szerint ilyen összegnél még nem kell bevallani (kivéve,ha alapból van vállalkozásod (pl.: KATA), mert akkor mindenféleképpen érdemes), viszont nagyobb összegeknél már keményen adózni kell majd ebből!
A közösségi finanszírozás a jövő
Eljött az idő, amikor felelősséget kell vállalnunk a saját tartalomfogyasztásunk miatt is. Főleg a GDPR hatályba lépése után felértékelődik az egyén adatvagyona és online biztonsága. Miután a szolgáltatók kezét egyre inkább megkötik, a minőség fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a számunkra szimpatikus bloggereket és vloggereket támogassuk havi szinten.
Ez olyan, mint egy Spotify előfizetés (csak sokkal olcsóbb), ahol a pénzünkért cserébe zenét kapunk. Ha egy vlog oldalt támogatunk, akkor jogosan várhatjuk el a szponzor-független tartalmakat és a minőségi tartalmat. Ha ezt nem tesszük meg, akkor semmilyen jogalapunk nincsen azon háborogni, amikor a kedvenc vlogunkban feltűnik egy két méteres kétlábon járó Fanta reklám…
Személyre szabott cikkajánló:
Lakást szeretnél vásárolni? Akkor ez neked szól!
Ha fontos számodra a pénzügyi tudatlanság elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé árával, egy mozijegy árával vagy egy könyv árával.
Üdvözlet.
A miért nagyon jól érthetően le van írva.
De a hogyan. Mert idehaza sokan, köztük én is, nem szokásunk inerneten fizetgetni. Alapvetően készpénzes ember vagyok.
Bankkártyám nincs, bankszámlám van. Lehet-e patronálni így, és hogyan?
Pl. a patreonnál lehet-e egy „számlát nyitni” ahova átutalok pénzt, és onnan adogatni a havi támogatást?
sajnos ilyet nem lehet. mögé kell rakni egy káryát
Szép napot!
Nagyon jó a cikk, köszönet érte hogy megszületett 🙂
Közben az a kérdés fogalmazódott meg bennem hogy a kezdeményezett miként adózik a bevételei után? Ahogy próbáltam beleásni magam a témába kiderült, hogy ez egyike azon tipik kérdéseknek amenyek egyszerűnek tűnnek de csak több kérdést vetnek fel ahogy mélyebben próbáljuk feltárni :,)
Nincs rá recept, ez érthető, de valahogy az az érzésem hogy a jogalkotó sem igazán tudja miként kellene az ilyen jövedelmeket kezelni (pl patreon vagy youtube bevételek)
Pl ha kata úton halad az illető, akkor mégis milyen tevékenységet kell felvennie? Vagy ha adószámos magánszemély akkor hogyan számláz külföldre? Mi van ha a pledge-ért cserébe mondjuk küld valami apróságot, onnantól szolgáltatást és terméket is értékesít EORI számmal stb?
Tl;dr
Mi lehet a legjobb módszer informálódni a közösségi támogatások „túloldaláról” és mechanikájáról?
Ez a kérdés hozott engem ide, és lám, neked sem tudtak itt válaszoni június óta. 🙁