Az iGeneráció volt itt előbb. Ők a világtörténelem legelső digitális bennszülött generációja, akik beleszülettek a határok nélküli, digitális világba. Ha elfogadjuk, hogy az online tér egy teljesen önálló és a jelenleg ismert realitástól egyre inkább távolódó valóság, akkor bizton állíthatjuk, hogy az iGeneráció volt itt előbb, míg az Y vagy az idősebb generációk csak megérkeztek ide és megpróbálnak alkalmazkodni!
Valójában kik ők? Mitől mások a pénzügyi szokásaik?
Általános vélekedés, hogy amíg az idősebb generációk két kezükkel változtatták meg a világot és a kemény munkában hittek, addig a „mai fiatalok” egy álomvilágban élnek, ahol a 25 az új 18. „Egyre lassabban akarnak felnőni” – állapítja meg Jean M. Twenge az iGeneráció – akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek című könyvében.
Véleményem a könyvről: ” Ők voltak itt előbb. A könyv megfogja az olvasó kezét és elvezet az iGeneráció megismeréséig. Nem ítélkezik, hanem megmutat. Nem változtat, hanem megtanít. #jövőkép
Miközben olvastam az iGeneráció című könyvet, született meg bennem a felismerés, hogy pénzügyi szemmel is érdemes megvizsgálni azt a generációt, akik beleszülettek a korlátan szabadság világába. Hogyan viszonyulnak ők a pénzügyeinkhez és milyen pénzügyi kritériumoknak kell feltétlenül megfelelniük?
Az iGeneráció feladta a zsebpénz intézményét
„Amikor pénzre van szükségük, mint Ellie-nek, a szüleitől kell kérniük… Nehéz megmondani, hogy a bevételek szülői felügyelése a szülők vagy a tinik ötlete-e. Ha a szülőké, akkor arra utal, hogy a szülők nem hiszik, hogy a végzős középiskolások készen állnak kezelni a saját pénzüket. Vagy talán a tinik rájöttek, hogy több pénzt szedhetnek ki a szüleikből?” – részlet az iGeneráció című könyvből
A zsebpénz a szülő egyik legfontosabb kötelezettsége!
Szerintem a legtöbb szülő egyszerűen nem érti a zsebpénz működésének a dinamikáját. Tipikusan hamis érzeteket társítanak hozzá, mint például:
- túl üzleties, ami egy családi viszonyba nem fér bele
- kellemetlen, mert nem fér bele a családi költségvetésbe
- felesleges, úgyis mindent megveszek a gyereknek
- remek lehetőség elhallgatattni a gyereket
- …
Egyszóval a szülők csak a legritkább esetben használják a zsebpénzt, mint gyerekünk felnőtt életére való felkészítésének egyik legfontosabb eszköze. Teszem fel a kérdést, hogyan máshogyan tudnád a gyerekedet a
- pénzügyi következetességre nevelni
- a számlák befizetésére felkészíteni
- megtanítani számára az önmérsékletet és pénzügyi tervezést
- „rákényszeríteni” a pénzügyi felelősségvállalásra (pl.: nem tud mindent megvenni, gyűjtenie kell-rangsorolnia és tervezni)
- és végső soron megmutatni számára a takarékoskodás értelmét, ha nem bízol rá zsebpénzt, amit majd arra költ, amire akar, úgy oszt be ahogy akar ésha mindezt rosszul csinálta, akkor nem a házát viszi a bank, hanem abban a hónapban nem fog tudni elmenni szórakozni vagy megvenni az új ruhát?
A gyereknek nagyon kényelmes állapot, mint ahogyan a szülőnek is
Nem várhatjuk el a felelősségvállalást a gyerekünk oldaláról, ha soha nem rakunk rá terhet. Persze milyen kényelmes a zsebpénzt intézményének a feladása egyfajta közös konszenzus alapján, aminek legfőbb előnye szülőként a totális anyagi kontroll a gyerek felett?
A gyereknek pedig mégideálisabb a helyzet, hiszen soha nem kell aggódnia semmi miatt, mivel csak kérnie kell. Legrosszabb esetben a válasz: „most nem fér bele”. Semmi felelősség, semmi kockázat, semmi következetesség. Minden súlytalan és ezzel a gyereket majd felkészületlenül lökjük a pénzügyi világ veszélyes terepére.
Persze addig is az iGeneráció szülei büszkén mesélhetik másoknak, hogy milyen jó barátnői saját gyermeküknek! Csak közben nevelés helyett, pénzügyi felkészítés helyett is megmaradnak mentor helyett barátnőnek-barátnak…
Az első generáció, amelyiknek már semmit nem jelent a készpénz!
Minél jobban megismerem az iGeneráció szokásait, annál inkább gondolom azt, hogy a pénzügyi világ elérkezett egy olyan volumenű fordulathoz, mint amilyen legutóbb talán az aranyfedezet elszakadása volt a forgalomban levő pénzmennyiségtől.
Az iGeneráció az életetét „feltöltötte online”, így teljesen logikus, hogy számára a valódi, pénzben kifejezhető érték is kizárólag akkor releváns, ha ugyanúgy a mobilra követi őket egy applikáció formájában. Nem véletlen a fintech szektor forradalma sem, ahol a pénzügyi szolgáltatók őrületes fejlesztési versenybe kezdtek az iGeneráció megnyerése érdekében.
A Bitcoin mindent megtestesít, amire szükség lesz
Nem akarok kriptovaluta diskurzusba átcsapni, de talán a Bitcoin testesíti meg minden szempontból azt, amire az iGeneráció a jövőben vágyni fog.
- online egyenleg
- decentralizált (ugyanis nem bíznak a bankokban)
- real time fizetés (az iGeneráció türelmetlen. Számukra a világ szekundumokban leírható, ami nem fér bele a több órás átutalási idő)
- potenciális befektetés (önmagában a pénz nem ér semmit, ha nincsen meg a lehetősége a fejlődésnek. Az iGeneráció számára mintha szimpatikusabb a nyereség-veszteség lehetősége, mint az, hogy a pénzük stagnál és folyamatosan veszít az értékéből.)
Digitalizált malacpersely
Számomra kifejezetten furcsa, hogy a pénzügyi szektor képtelen lépést tartani a felfokozódott elvárásokkal. Márpedig a malacpersely egy rendkívül okos találmány, ami a pénzügyi kultúrára nevel. Ettől függetlenül már az én gyermekem is értetlenül fog pislogni rám, amikor 3-5 év múlva majd beállítok egy malacpersellyel!
Miért nem alap fejlesztés ma már az online malacpersely, ahova lehet pakolni a pénzt? Gyakran meglepődöm, amikor időnként 1-1 cég megjelenik a piacon valamiféle kezdetleges online malacpersellyel és rendkívül örülnek maguknak az innovációnak hitt dolog miatt.
A jövő kulcsa egyértelműen a digitalizáció lesz. Az iGenerációt is a digitalizációval és az online (azonnali) megoldásokkal lehet majd megfogni. Szülőként egyetlen feladatunk a tradícionális pénzügyi nevelési eszközök update-elése és digitalizációja. Kezdetnek megteszi, ha egy műanyag malacpersely helyett letöltesz a gyereknek egy applikációt, ahol láthatja a pénzét…
Mivel nem lázadnak, ezért a szüleik hibáit újra elkövetik
Régi vesszőparipám, hogy Magyarországon az utca embere egyszerűen nem érti a hitel intézményét. Mivel nem érti, ezért rosszul használja, ami negatív érzéseket kelt bennem- anyagi károkat okoz. Ez a folyamat pedig elidegeníti a rendszertől és csalódottá teszi.
Miután tudjuk számos kutatási anyagból, hogy az iGeneráció a pénzügyi döntéshozatal helyett mindent a szüleire hárít, mindent a szülők döntenek el, ezért egyértelmű következmény a szülői pénzügyi negatív öröklődése.
Ez egy „beletörődöm” generáció, aki Jean M. Twenge szerint sem nagyon ellenkezik a szüleivel. Nem lázadnak, nem kételkednek. A totális elfogadás pedig azt jelenti, hogy az iGeneráció ugyanúgy utálni fogja a bankokat és a pénzügyeket, mint a szüleik, hiszen nincsen senki akitől megtanulhatnák a helyes működést.
Meg kell érteni, hogy hitellel kizárólag értékteremtő dolgokat valósítunk meg. Tehát nem hitelből megyünk nyaralni, mert annak nincsen értelme, mint ahogyan jobb tv-t sem így veszünk. A hitel olyan pénz, amit majd a jövőben fogunk megkeresni, de ma költhetjük el. A köztes időre felszámolt költség a kamat.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
- Lakástakarékot szeretnék kötni
- Nyugdíjcélra szeretnék félretenni
- Gyerekmegtakarítást szeretnék kötni
- Hitelt szeretnék felvenni lakásra
Hasznos cikkek számodra:
- Ingatlanvagyon 35 évesen? Lehetséges!
- Öt pénzügyi hiba, amit minden harmincas elkövet!
- Ha nem ismerted eddig az 50-30-20-as szabályt, akkor van egy jó hírem…
Adj értéket az értékért cserébe, azaz ismerdd el a blog minőségét havi 1 dollár támogatással!
