Ha tetszett a cikk, osszd meg ismerőseiddel is!
  • 48
    Shares

Hervé Boulhol és Christian Geppert szerző, legfrissebb elemzésükben arra mutatnak rá, ami ezidáig is nyilvánvaló volt számunkra. A jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható a demográfiai póluspont-eltolódás (öregedő társadalom) miatt, éppen ezért a kézenfekvő megoldás a nyugdíjkorhatár megemelése lehet-lesz. Ez azt jelenti Magyarországra vonatkoztatva, hogy optimális esetben 7 évvel kell, azaz 72 éves korra eltolni az öregségi nyugdíjkorhatárba való belépés időpontját. Ezzel kapcsolatban azonban van egy rossz hírünk…

 

A korfaprobléma, ami lehetetlenné teszi a mai nyugdíjrendszer működését

Magyarországon kötelező állami nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy a megkeresett jövedelemnek egy része kötelezően adó formájában ebben a zsebbe kerül befizetésre. Ez a rendszer úgynevezett kiróvó-elosztó elven működik, aminek a lényege, hogy a társadalom egyfajta kockázati közösséget alkotva, kivétel nélkül befizetést teljesít (hivatalos, adózott jövedelemből), amiért cserébe nyugdíjas korban életjáradékra (nyugdíj) számíthat.

Az 1928. évi XL. törvény vezette be Magyarországon a kötelező öregségi, rokkantsági és hátramaradotti nyugellátást illetve járadékot.

A rendszer ebben a formájában rendkívül érzékeny a magyar lakosság és az aktív keresők arányára. Tulajdonképpen az aktív befizetők tartják el a jelenben a mai nyugdíjasokat, akiknek a múltbeli befizetéseiből finanszírozták a múltbeli nyugdíjasokat. Ketyeg a bomba, mivel a magyar társadalom erőteljesen öregszik. Az öregedő társadalom úgynevezett “korfa” problémája azt jelenti, hogy egyre kevesebb befizetőre (aktív kereső) jut egyre több eltartandó nyugdíjas (passzív).

 

nyugdíjrendszer korfa probléma

 

Megbukott a többszintű nyugdíjrendszer

Amikor az 1997-es LXXXI. törvénnyel 1998.január.1-jétől bevezették a Magánnyugdíjpénztár inzézményét illetve az Önkéntes nyugdíjpénztárat, Magyarország a több pilléren alapuló nyugdíjrendszer alapvető elemeit tette le. Ez a rendszer csökkenteni kívánta az állam köteles szerepét a nyugdíjkifizetéseknél és megkívánta teremteni a magánnyugdíj intézményét önkéntes és köteles nyugdíjpillér által.

A Magánnyugdíjpénztár azt jelentette, hogy a kötelezően befizetendő nyugdíjhozzájárulások egy részét átirányították erre a “nevesített egyedi számlára”, ahol a tagok a befizetéseik arányában gyarapodtak és ezáltal elkülönültek az állami kockázatközösségtől. Azonban a 2008-tól kezdődő válság hatására a magyar kormány úgy döntött, hogy a Magánnyugdíjrendszerben felhalmozott köteles befizetéseket visszahelyezi az állami nyugdíjrendszerbe. Úgy ítélték meg, hogy a rendszer kizárólag ezen a módon tartható fenn és talán egyéb gazdasági illetve politikai döntések is szerepet játszottak.

 

a többszintű magyar nyugdíjrendszer pillérei

 

Ha 72 év lesz a nyugdíjkorhatár, akkor megszűnik Magyarországon a “nyugodt nyugdíjas évek” fantazmagória?

 

“Milyen nevetséges nyugdíjba menni 65 évesen! 65 évesen még pattanásaim voltak!”– George Burns amerikai humorista, aki élt 100 évet

 

A Bostoni Főiskola Kutatóközpontja kiszámolta pár éve, hogyha 66 év lenne a nyugdíjkorhatár, akkor a nyugdíjas háztartások csupán 50%-a tudná megőrizni jelenlegi életszínvonalát. Ha a korhatár 70 lenne, akkor pedig ugyanezen háztartások 86%-a tudna kényelmes életet élni!

Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban minél tovább képesek a háztartások aktívak maradni, annál nagyobb esélyük van a valóban “gondtalan nyugdíjas évekre”. Másrészről viszont ezeket a számokat fontos magyarországi kontextusba helyezni:

A magyarok várható átlagélettartama 76 év születéskor, az OECD adatai alapján. A nők nálunk is tovább élnek, az ő várható élettartamuk 79, míg a férfiaké 72 év. Ennél is fontosabb, hogy a KSH 2013-as adatai szerint Magyarországon a nyugdíj után a nők további 18,2, a férfiak pedig 14,5 évet élhetnek.

 

A férfiaknak nem túl rózsás kilátások

A KSH és az OECD számaiból láthatjuk, hogy a 72 éves öregségi nyugdíjkorhatárral azért oldódhat meg a nyugdíjkorhatár probléma, mivel a magyar férfiak várható születéskori élettartama pontosan ennyi. Tehát tényleg igazzá válhat a “meg sem érem” félelem.

Akik viszont megérik a nyugdíjkorhatárt, azok átlagosan a mai rendszerben 14,5 évet élnek. A nyugdíjkorhatár emelésével azonban ez is lecsökkenthető és 14,5-7= 7,5 évet töltenének nyugdíjban a nyugdíjkorhatárt megélt férfiak. Ez pedig már egy -50%-os nyomásenyhítést jelentene a költségvetésnek a férfi nyugdíjasok esetében.

 

Rövidebb nyugdíjas évek+ nyugdíjmegtakarítás = boldogabb nyugdíjas évek

A félelem jogos, azaz minden generációnak adott pillanatban rendelkezésére áll x összeg, amit nyugdíjcélú megtakarításba tud fektetni. Ez az összeg nem változik, tehát nem a nyugdíjkorhatár függvénye. Az x összegből felhalmozható vagyon esetében nem mindegy, hogy azt átlagosan 14 vagy 7 év alatt kell “felélni”…

 

nyugdíjmegtakarítás kalkuláció

 

Tehát jelenértéken összegyűlik 30 év átlagos megtakarítási hajlandóság mellett 29 123 413 forint, ami évi 2 008 511 forintnak felel meg (14,5 év nyugdíjjal számolva), azaz havi 167 375 forint (jelenértéken) nyugdíjkiegészítést sikerült összegyűjteni, ami még messze van a “nyugodt nyugdíjas évektől”.

Most gondoljunk bele, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével két dolog történik:

  1. 7 évvel tovább tudunk gyűjteni
  2. 7 évvel rövidebb időre kell “elosztani” az ősszegyűjtött vagyont

Összegszerűen ez azt jelenti, hogy jelenértéken 38 872 743 forint gyűlne össze a példa számításban, amit 7,5 évnyi nyugdíjban eltöltött idővel elosztva, évente 5 183 032 forint (jelenérték) állna rendelkezésre, azaz havi 431 919 forint. Ez pedig már tényleg közelebb áll a “nyugodt nyugdíjas évek” anyagi kivádalmaihoz.

 

A valóságban azonban az Állam “tehermentesül”, de az egyén ugyanúgy bajban marad

Az iménti számításban feltételeztük a 30 éven keresztüli rendszeresen emelkedő nyugdíjcélú befizetést. De mi van azokkal, akik

  • már nem rendelkeznek 30 évnyi megtakarítási idővel?
  • nem tudnak folyamatosan és egyre többet félretenni?
  • nem értik, miért kellene félretenniük?

És mi van azzal a (vélhetően széleskörű) társadalmi réteggel, akik a nyugdíjkorhatár felemelésére azzal az elemi logikával reagálnak, hogy ráérnek akkor 7 évvel később foglalkozni a nyugdíj kérdésével? Mint ahogyan a 65 éves korhatár esetében is van egy kritikus belépési pont (jellemzően 50-55 év között), amikor elkezdi az embereket a kérdés érdekelni.

 

A halogatás nem kifizetődő

mennyi pénzt bukunk ha halogatjuk a nyugdíjmegtakarítást?

A nyugdíjkorhatár emeléséből nem törvényszerűen következik a hosszabb nyugdíjcélú öngondoskodási időszak. Sokkal esélyesebb a kritikus belépési pont eltolódása, tehát nem az összeg, hanem a kezdet változik. Ez pedig mit jelent majd? Továbbra is a valós megélhetési költségek alatti megtakarításokkal fognak az akkori nyugdíjasok nekifutni a “szép időknek”.

Tudomásul kell venni, hogy havi megtakarítás esetén a sok idő + kevés pénz = sok pénz képlet a mérvadó. Minél hamarbab foglalkozunk a különböző témákkal, annál nagyobb esélyünk lesz érdemi eredményt elérni.

 

Milyen nyugdíjcélú megoldásokban gondolkodhatunk?

A megoldás nem kizárólag anyagi természetű, hiszen a befektetéseken átlagosan elérhető éves hozamnál jóval magasabb veszteségi rátát “érhetünk el”, ha nyugdíjas éveinkre nem megoldott a lakhatásunk vagy az egészségünkre nem figyeltünk oda!

Tehát a nyugdíj kérdését sokkal komplexebben kell értelmeznünk és bizony minden lehetőséget figyelembe kell vennünk!

 

A megoldások

  1. Neveljünk pénzügyileg sikeres embereket a gyerekekből
  2. Oldjuk meg a lakhatásunkat nyugdíjas éveinkre
  3. Figyeljünk oda az egészségünkre és építsünk fel egy egészségügyi alapot
  4. Minden hónapban tegyünk félre egy kis pénzt

 

Szeretnél nyugdíjmegtakarítást indítani?

 


Ha fontos számodra a pénzügyi tudatlanság elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé árával, egy mozijegy árával vagy egy könyv árával.


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkajánló


Ha tetszett a cikk, osszd meg ismerőseiddel is!
  • 48
    Shares

A nagy LTP könyv

Elkészítettem számodra a nagy lakástakarék bemutató könyvet, amibe minden jogszabályi értelmezést, feltételt, kalkulációt beleírtam. Mindezt közérthetően és olvasmányosan! A döntés leegyszerűsödik…

 

Teljes név:*
E-mail cím:*
Adatvédelem elfogadása:* Az adatkezelési tájékoztatót megismertem és elfogadom.
E-mail küldés:* Hozzájárulok, hogy a iflgroup.hu számomra e-mailt, eDM-et küldjön.


Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

You have Successfully Subscribed!

Családi vagyontervező

Elkészítettem számodra egy nagyszerű könyvet, amiben benne van majdnem minden ahhoz, hogy kezedbe vehesd a családi pénzügyeket és megtanuld a költségvetést pozitív irányban tartani. Érdekel?

 

Teljes név:*
E-mail cím:*
Adatvédelem elfogadása:* Az adatkezelési tájékoztatót megismertem és elfogadom.
E-mail küldés:* Hozzájárulok, hogy a iflgroup.hu számomra e-mailt, eDM-et küldjön.


Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

You have Successfully Subscribed!