Szerző: Szarvas Norbert | febr 27, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Az idő a legfontosabb, legértékesebb erőforrásunk. Az idő, amivel nem rendelkezünk, maximum behatárolhatjuk. Nagyon érdekes megnézni, hogy mennyire különböző módszerekkel határoljuk be. Az átlagos emberek januártól decemberig gondolkoznak éves szakaszokban, a cégek negyedéveket határoztak meg, az egyetemisták pedig szemesztereket. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a pénzügyeid esetében mért időt hosszabbítani vagy rövidíteni szükséges? Inkább koncentráljunk nagyob egységekre vagy a fókusz inkább az apróbbakon legyen?
Az idő értéke
Legyen egy bankszámlád, ahol minden reggel 86 400 forint kerül a számládra!
Ez nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használsz fel a nap folyamán.
Hát akkor mit lehet tenni?
Természetesen használd fel MINDET!
Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az IDŐ.
Minden reggel 86 400 másodperccel gazdagabbak vagyunk.
Minden este lenullázódik, elvész, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez.
Soha nem marad egyensúlyban. Soha nem lesz több, egy másodperccel sem.
Minden új nap új számlát nyit nekünk, és minden este felégeti a maradékot.
Ha elmulasztod felhasználni, az aznapi betéted értéke elveszik. Soha nem kapod vissza. Nem íródik jóvá másnap.
A jelenben kell élned, a mai betétet használva.
Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudj vásárolni.
Hogy megértsd, mennyit ér egy év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételni kell.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hónap, kérdezd meg az édesanyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd, mennyit ér egy óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár.
Hogy megértsd, mennyit ér egy perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd, mennyit ér egy másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd, mennyit ér egy tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki ezüstérmet nyert az Olimpián.
Forrás: http://alpha-dit.blogspot.hu/2011/01/az-ido-erteke.html
Az ötéves időtáv csapdája
Az idősebbek emlékezhetnek az ötéves tervgazdálkodásra. Nem lehet véletlen, hogyha az elmúlt 20 évben bármikor megkérdeztünk egy ingatlantulajdonnal nem rendelkező magyart arról, hogy mikor szeretne saját lakást, akkor kivétel nélkül mindenki azt válaszolta, hogy „5 éven belül”. Ennek ma már biztosan praktikus oka van, hiszen statisztikák szerint egy átlagos magyar az átlagos fizetésével 10,5 év alatt képes Pest megyében saját lakásra összegyűjteni a teljes vételárat.
Ez már akkora összeg, amit nem feltétlenül szabad ezernyi részegységre elnyújtani, hiszen az egy végeláthatatlan útnak venné a kezdetét. Helyette „kellemesebb” érzés azt gondolni, hogy „elég egyszer vagy kétszer átélnem az 5 éves tervet” és akkor elértem a célt. Magyarul az agyunkat becsapjuk azáltal, hogy a problémát nem 5×365= 1 825 nap alatt akarjuk 1 825 feladatba csomagolva megoldani, hanem 1×5 év alatt egyetlen egy feladatként.
A probléma ott kezdődik, hogy nem mindenre az ötéves terv a megoldás
Ha akarsz egy autót, akkor 5 éven belül szeretnéd
Ha akarsz egy álomnyaralást, akkor legkésőbb 5 év múlva
Ha veszel egy drága számítógépet, akkor 5 évre veszed
Ha veszel egy drága cipőt, akkor „5 évig biztosan jó lesz”
Tehát az 5 év egy univerzális időtáv, amivel egyetlen problémánk, hogy rendkívül kevés részegységből áll, elképesztő módon felpörgeti az évek múlását, mivel az agyunknak nem 1 825 feladatot kell megoldania, hanem egyetle egyre koncentrálni az adott időtávon belül!
Azt vegyük észre, hogy saját lehetőségeinket határoljuk be és teljesen feleslegesen stresszeljük saját magunkat, ami végül a megfelelhetetlenség miatt totális közönybe fordul át (feladjuk a hátralevő éveinket és beletörődünk mindenbe). Aki most 30 éves, az már túl van 6 perióduson. Aktív éveiből még hátravan 7 periódus.
Persze
ez a 7 periódus sem 7, hiszen ki álmodozna arról, hogy majd 50 éves korában éri el saját preferenciáinak a csúcsát, mint például az első saját lakás. Így kiesik már az aktív évekből ezen logika alapján a 3 aktív-felső periódus. Mivel most nincsen pénzünk belevágni, ezért most kezdjük megint az „5 év múlva lesz saját lakásunk projektet”. Tehát a következő 1 periódus is kiesett az önmegvalósításban.
Mi marad számunkra?
Összesen 3 periódus az aktív éveinkben, amikor még nem csalódásként élnénk meg a dolgokat. 35-45 év kor közötti időszakról beszélünk. És akkor tovább gondolkozik az ember, hogy 45 évesen már nyugdíjra kellene gondolni, nem pedig egy 20-25 évig tartó hitelbe belevágni. Így sikerült még egy 5 éves periódust kivenni a képletből. Leszűkítettük a lehetőségeinket kettő azaz 2 opcióra.
Persze 40 évesen azért már illene (a saját preferenciáink alapján) egy normális autóban ülni és legalább évente elmenni egyszer nyaralni. Tehát itt a lakásprojekt máris mégnehezebben valósulhat meg, így az igazán alkalmas időtáv valóban az „5 éven belül lesz saját lakásom”. Ezzel a számítással leszűkítettük a lehetőségeinket saját magunk számára egy opcióra, amit ha „kihagyunk”, akkor vége az életnek és kezdődhet a vegetálás és kompromisszumok időszaka, vagyis életünk levezetése…
Érdemes dinamikusan kezelni a célok időbeniségét
Gondolj bele, hogy mi lenne, ha te is negyedéves ciklusokban gondolkoznál? Akkor tulajdonképpen lenne egész életed során 320 periódusod, amibe azért sokkal több hibázási lehetőség fér bele, mint jelen pillanatban, amit biztosítasz saját magad számára. Persze jól hangzik, de kötve hiszem, hogy a lakáscélod vagy hasonló anyagi mértékegységgel járó kiadás negyedévente megvalósítható lenne. Viszont negyedéves célokra kiváló lehet egy nyaralás megtervezése financiális szempontból (pl.: most három hónapig meghúzom a nadrágszíjat és megspórolom a nyaralás költségeit).
De menjünk ennél is tovább! Az Apple naptára fél órás periódusokat határoz meg,tehát egész életünket rendkívül jól be tudjuk osztani. 80 éves élettartamot nézve 280 millió egységet tudunk megjelölni. Kérdezem én, hogy ennyi már elég lesz ahhoz, hogy ne stresszeld halálra?
A dinamikus célidő meghatározásához kategóriákat kell felállítanunk
A célokat a fenti 5 kategória egyikébe kell elhelyezni, így sikeresen meghatároztuk az időbeni megvalósítási keretünket is. Tehát például egy mozi a 2-es kategóriába eshet, míg egy autóvásárlás az 5-ösbe. Az újévkor jellegzetes fogyási-fogadalom pedig egyértelműen a 4-es kategóriába tartozhat. Ezeket a kategóriákat is rugalmasan kell kezelnünk és egyedileg meghatározni. Amire figyeljünk nagyon oda, hogy a kategóriákat lehetőleg ne változtassuk folyamatosan, mert akkor nem ér semmit az egész.
Támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Nyugdíjcélú megtakarítást keresek
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 27. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 21, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, tippek&trükkök
Az emberiség egyre inkább „felköltözik” a felhőbe, ami azt jelenti, hogy a világhoz immáron egyre szorosabban csatlakozunk online módon. Kialakult egyfajta függőség, így nem véletlen az a hihetetlen adatsor, miszerint egy átlagos felnőtt naponta 30-40 különböző honlapot néz meg, 1 órát tölt a közösségi média felületein (Facebook, Instagram…stb), 100-nál is több alkalommal nyúl hozzá a telefonjához és legalább 50 alkalommal ellenőrzi, hogy kapott e valakitől üzenetet vagy értesítést. Az biztos, hogy ma már szinte képtelenség összpontosítani a feladatainkra a minket körülvevő infosztráda és impulzuscunami ignorálásával! De akkor mit tehetünk? Hogyan tanuljunk meg összpontosítani?
David Allen (GTD módszer kialakítója) előadásán hallottam még 2,5 évvel ezelőtt, hogy az emberi agy alkalmatlan az adatok tárolására. Ez azt jelenti, hogy minden, amit a lexikális tudás fontosságáról tanítottak nekünk, teljes mértékben szembemegy az emberi agy biológiai-kémiai képességeivel. A technológiai fejlettségünk eljutott arra a pontra, amikor agyunkat rendeltetésszerűen, komplex feladatok megoldására használhatjuk ahelyett, hogy minden adatot megpróbálnánk rajta „tárolni”.
Az applikációk addig növelik a hatékonyságunkat, ameddig hagyjuk
Nagyon fontos megértenünk az applikációk működésének a narratíváját. Mind-mind olyan eszköz, ami elvileg a mi érdekünkben készült el, gyakorlatban viszont végtelenségig képesek megosztani a figyelmünket azáltal, hogy „mindegyik igényli a törődést”. Az életünk nem feltétlenül lett egyszerűbb azáltal, hogy a Snapchat-Facebook-Instagram féle eszközökkel sokkal könnyebben kapcsolatba tudunk lépni a világgal.
Hiszen mindegyik applikáció függőséget okoz, maga az érzés, hogy mások figyelnek minket- érdekesek vagyunk mások számára dopamint termel az agyban, ami pillanatnyi jóérzéssel tölt el minket. Ugyanolyan függőség alakul ki, mint az alkohol vagy dizájnerdorgok esetében. De ugyanez a függőség megfigyelhető az email-applikációk, hatékonyságnövelő programok vagy egyéb, számunkra használatos alkalmazás esetében is.
Rákényszerítjük saját magunkat, hogy az aktuális, koncentrációt igénylő teendőnket megszakítsuk „egy pillantásra”.
Sajnos ez az „egy pillantás” sosem csak egy pillantás lesz. Az egy pillantás jó esetben 5 percre, rosszabb esetben akár fél órára lefoglal minket. Ráadásul a feladatunkra „visszamenet” újra fel kell vennünk a fonalat, át kell szellemülnünk és ott folytatni, ahol abbahagytuk. Ez pedig nem megy mindig azonnal és egyszerűen.
Alakítsunk ki egy rendszert – Hogyan tanuljunk meg összpontosítani?
Az összpontosítás-modellben a legfontosabb, hogy kialakítsuk a saját subrutinunkat, amihez mindig viszsatérünk. Mindennek meg kell lennie az életünkben a helyének, az applikációk alkalmazásához is szükséges egyfajta „menetrendet” kialakítani, ha kontrollálni akarjuk a folyamatot és a továbbiakban nem vagyunk hajlandóak tovább megosztott figyelemmel „működni”!
Nagyon nehezen működik, hogy a telefonodat nyomogatod, miközben a munkára gondolsz és közben hallgatod, ahogyan a gyereked meséli a napját…
Első lépés a „repülő mód” bekapcsolása
Akkor tudunk valamire összpontosítani kellőképpen, ha figyelmünket nem vonja el semmi. A semmi, pedig tényleg semmi legyen. Tegyünk arról, hogy nem kapunk értesítéseket a Facebookról, nem vesszük fel a telefonunkat …stb. Tehát totálisan az uralmunk alá hajtjuk a pillanatot. Érdemes egyfajta „repülő módba” kapcsolni, amihez az alábbi lépéseket biztosan meg kell tennünk:
- a böngészőben bezárni az összes, a feladathoz szükségtelen ablakot (híroldalak, Facebook…stb)
- a számítógépen beállítani lehetőség szerint a „repülő módot” vagy a „ne zavarjanak” módot. Így munka közben biztosan nem látjuk az emaileket és egyéb bejövő impulzusokat
- letisztázni a szeretteinkkel, hogy kizárólag SOS helyzetben hívjanak a feladat (munka) közben
- ismeretlen számról jövő hívást nem felvenni- majd akkor hívod vissza, amikor erre időt szánsz. Így nem szakítják meg a gondolataidat folyamatosan
Tehát tegyünk meg mindent, hogy elkerüljük a felesleges impulzusokat!
Második lépés a szubrutin kialakítása
A napi szubrutin nem rossz dolog és a spontaenitásnak sem ellensége. Itt arról van szó, hogy az emailjeidet nem nézed meg percenként, a Facebookra nem mész fel céltalanul. Tehát alapvetően nem töröd meg a napi lendületedet ezekkel a modern „fekvőrendőrökkel”, amik mind megosztanák a figyelmedet.
Megoldásként javasolt kijelölni óránként 5-5 percet, amikor:
- megnézed a Facebook, Instagram…stb dolgaidat
- megnézed az emailjeidet (csak azokat válaszolod meg, amiket gyorsan, fél perc alatt le tudsz rendezni)
- visszahívod azokat, akik kerestek téged és az egyszerű dolgokat lebeszéled, a bonyolultabb beszélgetésekhez pedig visszahívást igérsz
- elolvasod azokat a cikkeket, amik felkeltették az érdeklődésedet
Napi szintű megoldásként pedig fontos lenne kijelölni azokat a konkrét időket (pl.: reggel és délután 5-kor), amikor
- megválaszolod a bonyolultabb emaileket
- visszahívod a komplikáltabb ügyekkel kereső embereket
- aktívan kommentelsz Facebook csoportokban (tehát nem egész nap ad hoc jelleggel kommentelgetsz, mert egy komolyan szakmai párbeszéd egy ilyen csoportban képes egész napra lefoglalni téged és megosztani a figyelmedet)
- elintézed a hivatalos ügyeket, adminisztrációdat
Harmadik lépés a digitális „no signal” menetrendszerinti beiktatása
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infosztrádán olyan mértékű impulzus ér minket, aminek hatására túlterheljük az agyunkat. Míg pár évvel ezelőtt évenkénti szüneteket tartottak a szakemberek érdemesnek, addig ma már havi „no signal”-ok beiktatását lenne érdemes legalább egy hétvégére megtervezni.
A „no signal” lényege, hogy egy hónapban minimum két napig kikapcsolod a telefonodat, nem nyitod meg a számítógépet, nem nézegetsz semmit a neten és lehetőség szerint semmilyen elektronika közelébe nem merészkedsz. Helyette a családodra és a lelki békédre fókuszálsz.
Mondhatni ezzel tehermentesíted az agyadat és picit visszatérsz a hétköznapi-offline életbe, ami másfajta szabályok és elvárások alapján működik, mint az online tér. Az agyadnak szüksége van arra, hogy időnként mentesítsük a véget nem érő, komplikált feladatokat jelentő információ cunami alól.
Tetszett a cikk? Itt tudsz meghívni egy virtuális kávéra: Érdekel
Szeretnél nyugdíj célra félretenni és keresed a legjobb megoldásokat?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 21, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Amikor pénzügyekről van szó, amikor vásárolni szeretnénk valamit, akkor alapvetően meg kell hoznunk egy döntést. A döntés lehet túlzó-elhamarkodott-megfontolt-logikus-gazdaságos-gazdaságtalan-kétségbeesett. Képzeljük el, hogy létezik olyan döntésmodell, ami segíthet nekünk a számunkra legmegfelelőbb döntés meghozatalában. Ebben a cikkben egy konkrét példán keresztül mutatom be a saját döntésmodellemet!
Tegyük fel, hogy már hónapok óta szemezgettünk egy Nespresso kávégéppel, mivel megfogott boltjainak exkluzivitása, a kávé minősége vagy éppen egyfajta életérzés. Aztán egy nap a boltban szemjön velünk egy „soha vissza nem térő” akció, aminek keretében 50%-os kedvezménnyel tudjuk a gépet megvásárolni. Hogyan döntünk?
1. Keressünk viszonyítási pontot – a döntésmodell kiindulási pontja
Azt pontosan érezzük, hogy az 50%-a valaminek egy rendkívüli lehetőség a cselekvésre (vásárlásra). DE valójában minek az 50%-áról van szó? Hihetünk az árcetlin lengedező „eredeti árnak”? Egyáltalán ugyanazt a minsőgéet kapjuk meg ezzel a vásárlással, mint amire vágytunk?
Nagyon fontos, hogy keressünk az adott helyzettől teljesen független viszonyítási pontot, azaz elő a mobiltelefonnal és keressünk rá a neten az adott termékre. Ha eddig nem tettük meg, akkor itt az idő, hogy
- elolvassunk véleményeket
- megnézzük az árgépen, hogy valójában mennyibe kerül ez a termék
- helyezzük el ezt a nespresso kávégépet a nespresso kínálatának minőségi hiearchiájában.
Pontosan tudnunk kell, hogy ez a kávégép valóban jó áron, számunkra megfelelő minőséget szolgáltatva érhető e el, vagy csak szimplán egy „-50% cetlibe” futottunk bele!
2. Szűkítsük le a választékot!
A választási paradoxon azt jelenti, hogy azt hisszük, minél nagyobb a választék, annál jobb lesz a döntésünk. Valójában a bőséges kínálat megosztja a figyelmünket és a végén nem leszünk képesek meghozni a saját magunk számára megfelelő döntést. Nem véletlenül szokták mondani, hogy a kisebb választékból könnyebb dönteni.
Ott állunk a kávéfőző előtt és azon gondolkozunk, hogy megvegyük e ezt a terméket vagy sem. Döntésünket az aggodalom akadályozza, hiszen egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy jó döntést hozunk. Hogy megkönnyítsük saját esélyeinket, érdemes az első pont keresésére hagyatkozni és egy másik szemüvegen keresztül megvizsgálni a kínálatot.
A Nespresso ebben a percben 13 féle gépet kínál különböző méretben, felszerelésben, kinézetben. A belépő terméktől kezdve a prémium katagóriáig. A legolcsóbb és legdrágább közötti árkülönbség 6x-os, ami jogosan ébreszt bennünk kételyt a minőséggel kapcsolatban. Vajon mindegyik kép ugyanazt a minőséget képviseli?
Nagyon fontos, hogy a választékból alakítsunk ki magunknak három kategóriát:
- Belépő termék
- Minőségi közép
- Prémium
A három kategóriába nagyjából 4-4 gép fog belekerülni. A cél, hogy a három csoportból egyértelműen kiválasszuk az egyiket, így máris 66%-kal csökkentsük a választási kínálatunkat. A döntésben nyilván közrejátszik az ár, kinézet, funkciónalitás…stb. Most válasszuk a [minőségi közepet]. Vessük össze ezt a kategóriát az előttünk álló géppel. Beleillik ebbe a kategóriába?
Igen/Nem
A döntésmodellünk legfontosabb elem, hogy bármikor visszafordulhatunk. Nem az a célunk, hogy mindenáron vásároljunk és ehhez találjunk önigazolást. A cél kideríteni, hogy számunkra a legjobb döntés ez az akciós Nespresso kávégép lenne e vagy sem. Ha az általunk választott kategória és a gép kategóriája stimmel, akkor már csak a kategórián belülre helyezett 3-4 opcióból kell kiderítenünk, hogy ez az a gép e, amit meg akarunk vásárolni.
3. Fogadjuk el, hogy a döntésünknek nem lesz végzetes következménye
A racionális döntésünket erőteljesen befolyásolja a következményektől való félelem. Ilyenkor folyamatosan kongatjuk a vészharangot magunkban:
- Mi lesz, ha kihagyom ezt a lehetőséget?
- Mi lesz, ha élek a lehetőséggel és rosszul döntök?
Ez a fajta örlődés Daniel Gilbert amerikai pszichológus szerint könnyen feloldható, ha elfogaduk, hogy a döntéseink következményének hatása a végtelent alapul véve sosem lesz olyan hosszú, mint azt az adott pillanatban meg tudnánk ítélni. Magyarul a félelmeink ebben a helyzetben teljesen alaptalanok, kifejezetten károsak a döntésünket megnézve.
4. Alkudozzunk magunkkal az árról
Ott találtuk magunkat egy döntési heyzetben, amire nem készültünk fel. Most éppen egy Nespresso kávégépet szeretnénk féláron megvásárolni és döntenünk kell. Persze minden döntésnek van egy anyagi vonzata, így ebben az esetben is számolnunk kell. Kétfajta ember létezik:
- nem érdekli a pénz
- számára fontos a pénz
Ebben a döntésmodellben viszont a pénz szerepe felértékelődik, sőt kifejezetten azonosul saját életminőségünkkel, életfelfogásunkkal. Nem csak arról van szó, hogy megengedhetjük e magunknak vagy sem. Szinte másodlagos körülmény, hiszen hosszútávon sokkal komolyabb hasznot is szerezhetünk magunknak egy okos elhatározással.
Számomra ez az elhatározza a következő volt, amikor ott álltam ebben a helyzetben:
Ha megveszem a gépet, akkor annak feltétele, hogy onnantól kezdve tudatosan kerülöm a cukros üdítőket, nem veszek otthonra. Gyakorlatilag a kávét felcseréltem az üdítőre, amiből értelemszerűen nem tudok meginni annyit (napi 2 liter), mint mondjuk egy kólából. Gyorsan kiszámoltam, hogy egy hónapban elköltöttem az utóbbi időben üdítőre havi minimum 10 000 forintot. A kávégépbe való kapszulára egy hónapban maximum 5-6 000 forintot fogok elkölteni. Gyakorlatilag ezzel az „életmódváltással” és saját magamnak tett ígérettel 1 éven belül visszahozom a gép árát (tehát ingyenessé teszem saját magam számára), másrészt onnantól kezdve évente 40-50 000 forintot spórolok mindamellett, hogy egészségesebben élek.
5. Hallgassunk a belső hangunkra, de kérjünk külső véleményt
Meg kellene mindenkinek tanulnia meghallania a saját belső hangját, odafigyelni az első benyomásra. Ha helyesen tudjuk értelmezni ezeket a jelzéseket, akkor ösztönösen fogunk sokkal jobb döntéseket meghozni. Gyakorlatilag ez lenne az első szűrője a döntésünknek, hiszen mit akarunk, ha még saját magunknak sincsen abszolút jó érzésünk a vásárlással kapcsolatban?
Persze a belső hang gyakran nem az érzést, hanem a vágyat nagyítja fel. Tehát gátolja a helyes döntés meghozatalát. Éppen ezért, amikor ott állsz a boltban, hívj fel valakit, akiben megbízol. Kérd meg, hogy hallgasson meg és kezd el neki a számodra objektívnek tűnő érveket felsorolni. Előnyöket és hátrányokat egyaránt!
Tehát hangosan, egy barátodnak mond ki azokat az ellenvetéseket, amik az adott dologgal kapcsolatban felmerülhetnek. Fejtsd meg, hogy miért nem szabad ezt megvenni. Előtte vagy utána pedig érvelj a kávégép mellett. Amint befejezted, hallgasd meg az ismerősöd gondolatait és kezdjetek el alkudozni erről. Nem azért hívtad fel, hogy engedélyt kérjél tőle. Azért beszélsz vele, hogy egy független ember szempontjait és kérdéseit meghallgasd.
A beszélgetésnek lesz egy eredmény, a negatív vagy pozitív. Általában az ilyen beszélgetés közben már megszületik bennünk az ösztönös döntés, maximum még tépelődünk rajta ideig-óráig, hogy megértsük az okokat.
A döntés a tied. A felelősség a tied. Ha úgy döntesz, hogy a barátod tanácsát követed anélkül, hogy te ugyanazt a döntést hoznád meg, akkor sem ő lesz a felelős, hanem te. Mert te döntöttél úgy…!
6. A helyes döntés három napig tart
Vannak olyan helyzetek, mint a Nespresso kávégépé, ami annyira rendkívüli akció volt, hogy alig pár darab volt belőle. Tehát ejtőernyő nélkül kellett beleugranunk és meghozni egy döntést helyben. Viszont szerencsére a döntéshelyzeteink 90%-ában van elég időnk és terünk arra, hogy a megfelelő döntést hozzuk meg.
A XVI. században Loyolai Szent Ignác azt a módszert javasolta a helyes döntéshez, hogy
három napig tegyünk úgy, mintha az egyik lehetőség mellett döntöttünk volna. De közben minden érzésünket, gondolatunkat a dologgal kapcsolatban jegyezzük fel. Majd fordítsunk a helyzeten és éljünk úgy, mintha a másik döntést hoztuk volna meg. Jegyezzünk fel mindent. Amikor letelt az idő, akkor vessük össze a két tapasztalatot és látni fogjuk a helyes döntést.
Exkluzív: a cikkhez készült egy [döntésmodell] tervrajz
Ezen a linken éred el: https://www.patreon.com/posts/dontesmodell-17122222
(kizárólag az IFL támogatói láthatják, mint VIP tartalom. Akkor támogasd a blogot, ha exkluzív anyagokhoz szeretnél hozzáférni a jövőben is, illetve hasznosnak találod a cikket/blogot. A támogatás összege már havi 1 dollártól elérhető függően attól, mennyire tartod értékesnek az itt olvasott dolgokat)
Cikk ajánló:
A „3”-as szabály alkalmazása a pénzügyeinkben pénzügyi sikerhez vezethet!
Tetszett a cikk? Itt tudsz meghívni egy virtuális kávéra: Érdekel
Szeretnél nyugdíj célra félretenni és keresed a legjobb megoldásokat?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 7, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy tulajdonképpen hogyan kell reagálni a 21. századi munkaerőpiaci változásokra? Hogyan keressünk pénzt, mire kell felkészülnünk akár már fiatalként, ha a saját mércénk szerint sikeressé szeretnénk válni! Tulajdonképpen ezt a cikket úgy írom meg, hogyha tehetném, akkor mit javasolnék a 16 éves önmagamnak! Tehát nézzük mi várt ránk…
A multitasking megjelenése a munkában
Nagyon érdekes, ahogyan a multitasking gyakorlata beépült a munkakörökbe. Ma már nem elég valamihez éppenhogy érteni. Szinte alapelvárássá vált, hogy az adott pozícióban foglalt feladatokon túlmenő rendelkezzünk egyéb képességekkel, amikkel a különféle feladatokat meg tudjuk oldani. A megosztott figyelem az új normalitás. Ha jobban belegondolunk otthon is multitask feladatokat végzünk, hiszen vasalás közben nézzük a tv-t és pár percenként nézünk a telefonon a Facebookra. Nagyon fontos, hogy a multitaskingot megfelelően sajátítsuk el, és megtanuljunk szegmentálni a feladatok fontossági sorrendje között! Szegmentálási paraméterek lehetnek:
- feladatra fordítandó idő
- fontosság
- technikai szükséglet
- anyagi haszon
- morális haszon
A célorientált szakmai célok
Szokták mondani, hogy csak az nem keres pénzt, aki nem akar. Én ezt annyiban finomítanám, hogy csak az képes igazán pénzt keresni, aki alapvetően célorientált szakmai célokat tűz ki maga elé. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyi alibizés idejének szépen lassan leáldozott. Mint ahogyan a munkahelyek, úgy egyre több dolgozó is a hatékonyságot, célorientáltságot részesíti előnyben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig pontosan tudjuk mit akarunk elvégezni, és az milyen módon illeszkedik a saját magunk (vagy munkahelyünk) által felállított cél-koordinátarendszerbe. Mert végső soron akkor van értelme bármire időt és energiát (magyarul forrást) biztosítani, ha annak lesz megtérülése.
A menedzserszemlélet beszökött a nappalinkba
Nyitottság a világ felé
A szociális életünk mára az online világ szerves részévé vált. Lebomlottak a területi akadályok. Immáron bárki, bárhol, bárkivel képes kapcsolatba lépni, ami jelentős mértékben megváltoztatta a munkahelyi játékszabályokat. A kitárult világ szabadságot jelent és kötetlenséget. Már egyáltalán nem kell reszketni attól, hogy elveszítjük a munkahelyünket, hiszen megfelelő tudással bármikor, bárhol találunk másik lehetőséget. A lehetőséget pedig azáltal is meg tudjuk magunknak teremteni, ha folyamatosan nyitunk a világ felé és a különböző Facebook és LinkedIn csoportokban emberi és szakmai kapcsolatokat építünk fel. Ma már nem kell a haverokra, a szomszédra hagyatkoznunk, hiszen jóval tágabb értelemben vett köröket is érinteni tudunk, ha nyitunk kifelé.
Impulzáló munkakörnyezet
El kell fogadni, hogy a monoton, kihívást egyáltalán nem jelentő munkakörök kiveszőben vannak a technológiai és emberi fejlődésnek köszönhetően. A „gyári munkásokat” a gyártósorok váltják, míg a mai fiatal a sok impulzus és információmorzsa miatt képtelen egyetlen feladatra koncentrálni és évtizedekre elköteleződni. Folyamatosan keresik a kihívások. Folyamatosan kell keresni a kihívásokat. Hiú ábránd a munkahelytől várnunk azt az impulzáló munkakörnyezetet, amire szükségünk lenne a fásultság ellen. Persze vannak nagyon jó kezdeményezések, ugyanakkor fontos, hogy folyamatosan új kihívásokat találjunk magunknak. Bizonyított tény, hogy azok az emberek, akik időszakosan és rendszeresen a váltás mellett döntenek, sikeresebbek és egészségesebbek. Egyszerűen frissebbek lesznek, mint azok, akik ugyanabban a székben ülnek évtizedekig.
Ne féljünk a váltástól. Semmi sem betonbiztos.
Értékteremtés
A pénz mostanra másodlagos, kiegészítő velejárójává vált a valódi értékteremtésnek. A felfokozott versenyben mostanra végérvényesen azok az emberek és cégnek kerülnek nyertes helyzetbe, akik valamilyen értéket teremtenek és közvetítenek. A 21. században az információsztrádának köszönhetően egyre inkább eltünnek az értéket nem adó, lehúzós cégek és emberek, akik csak elvenni akarnak, de hozzáadni nem. Erre fel kell készülnünk és megértenünk, hogy a szakmai tudásunk és tapasztalatunk megszerzése-megőrzése soha nem volt olyan fontos feladat, mint ma. Az infosharing intézményének köszönhetően egyfajta paradigmaváltás következtében az általunk birtokolt információt önzetlenül érdemes lenne megosztanunk másokkal ahelyett, hogy örökre konzerválnánk azokat. Ennek oka, hogy az infosztráda folyamatosan fejlődik és változik. Ma már a tudás nem jelent biztonságot a következő 10 évre sem, ha azt nem fejlesztjük tovább. Tehát már nem a tudás az érték, hanem a tudás fejlesztése. Fejleszteni és fejlesztve lenni. Talán ez lehet a 21. század első felének az igazi mottója! Aki ezt megérti, az sikeressé fog válni!
Legyünk vállalkozók- Hogyan keressünk pénzt
Felejtsük el nagyszüleink berögződéseit. A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, így ideje szembesülni a felelősségvállalás áldásos, ámbár veszélyes létezésével. Lezárult egy korszak, amikor az életünkért cserébe az Állam védőhálót nyújtott számunkra és nem tudtunk kitőrni. A szabad kapitalizmusban minden megengedett. Hamar kitőrhetünk, de mindent el is veszíthetünk. Ez egy kevésbé egyértelmű világ. Mára megjelentek a valódi freelancer pozíciók, amik nem a „maszek” modern megfelelője, hanem egyfajta életfelfogást jelöl. Mert a freelancer az a vállalkozó, aki a saját munkaidejét és tudását adja bérbe azoknak a cégeknek, akik hajlandóak „kibérelni” őt. Ha pénzt akarunk keresni, akkor minél hamarabb szabadulni kell az alkalmazotti státuszból és átváltani freelancerré (egyéni vállalkozásban kezdetnek), hogy a valódi értékünk alapján ítéljenek meg minket.
Freelancerként a piac áraz be minket és nem esünk áldozatul munkáltatónk költségcsökkentésének
Exkluzív fizetős tartalom egy csésze kávé áráért: Kérem a tartalmat
Nyugdíjra szeretnél gyűjteni? Töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 07. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 5, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog
A munkahelyi stressz szerintem mindenkit valamilyen szinten érintő probléma. Hiszen még a leginkább kék vérű embert is kellemetlen percek elé tudja állítani egy fontos határidő, vagy éppen az ideges felsővezetés. De mit tehetünk ez ellen az ingencsak káros folyamat ellen? Hogyan dolgozzuk fel a munkahelyi stresszt, hogy az ne menjen egészségünk és családunk kárára? Mi a helyes módszer a munkahelyi stressz kezelése esetén?
Vezesd ki a munkahelyi minimumot
Főleg alkalmazottaknál létezik az a kifejezés, hogy munkahelyi minimum. Ez tulajdonképpen az elvárásoknak és a megfizetett bérnek azon keresztmetszete, ami még megfelel a munkáltatónak és már tökéletes a munkavállalónak is. Az a baj a munkahelyi minimummal, hogy kevésbé produktív,kevésbé izgalmas és kifejezetten a „túlélésre” játszik.
Önmagában a minimumteljesítmény kódolja, hogy soha nem nyújtunk kiemelkedőt, tehát soha nem fogunk elismerésben részesülni. Akárhogyan nézzük, mindenki számára fontos a pozitív, tartalmas visszacsatolás. A munkahelyi minimum éppen ezért egy jelentős stresszfaktor, ami hétről hétre növeli a belső feszültséget. Amit tehetünk, hogy olyan munkahelyet keresünk, ahol megéri többet hozni a minimumnál!
A vállalat fontos része vagy, de nem vállalhatod fel a teljes felelősséget
Tipikus munkahelyi stresszfaktor a túlzott felelősségvállalás a lojális munkavállalók részéről. Tehát, amikor már többet vállal, mint ami a feladata lenne és sokkal mélyebben átérzi, ha valami nem sikerül, mint ami elvárható lenne. Meg kell értenünk, hogy egy bármilyen vállalat életében a csapat teljesítménye a mérvadó, minden részfeladatnak megvan a maga felelőse.
Így alapvetően nem vállalhatunk mindenért felelősséget, pláne nem idegesíthetjük magunkat, ha valami nem sikerül. El kell fogadnunk, hogy emberek vagyunk, akik időnként hibázhatnak. Az igazán fontos, hogy ezeket a hibákat időben felismerjük és megpróbáljuk kijavítani!
Kezdesz depressziós lenni a munkád miatt? – a munkahelyi stressz kezelése
Ma már nem feltétlenül divat ugyanazon a munkahelyen megmaradni 10-20-30 évig. Mindamellett, hogy új impulzusokra van szükségünk a befásultság ellen, anyagiakban is megéri a 2-3-4 évenkénti váltás. Felmérések szerint 10 éves távlatban a 3 évente munkahelyet váltók átlagosan 30-40%-kal keresnek többet, mint azok, akik ugyanazon a helyen maradtak.
Az a helyzet, hogy egyfajta felgyülemlet belső feszültés is okozhat munkahelyi stresszt, amikor reggel közönnyel, sőt undorral készülődünk a munkába menet, mivel már nincsen perspektívánk, se kedvünk ott dolgozni. Ilyenkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk túlélni a heteket, hónapokat, reménykedve, hogy majd jobb lesz! Figyeljünk oda ezekre a jelekre és akár munkahelyen belül keressünk új kihívásokat. Amennyiben sikertelenül keresünk, akkor elgondolkozhatunk a munkaváltás és akár iparágváltás lehetőségén!
Hagyd ott a munkahelyi stresszt! Ne vidd haza!
Szerintem a legtöbb munkavállaló már beleesett a munkahely-otthon közötti végtelennek látszó csapdájába. Amikor stresszesek vagyunk a munka miatt, akkor azt akaratlanul is hazavisszük. Már otthon is idegesen reagálunk, fáradékonyabbak vagyunk, nincsen kedvünk semmihez. Ezt a család megérzi és a párunk elkezd velünk emiatt vitatkozni.
Rajtunk pedig egyre növekvő lelkiismeret furdalás lesz úrrá, hiszen nem így terveztük az otthoni dolgokat és még álmunkban sem akarnánk a családunkat büntetni a munkahely miatt. Éppen ezért megszületnek a komoly elhatározások és sokkal feszültebbek leszünk a munkahelyen, majd otthon. Egy önmagát exponenciális generáló folyamat veszi kezdetét, miközben a megoldást keressük. A legfontosabb, hogy éles és egyértelmű határokat húzzunk meg! Otthon nincsen munka. Munkában nincsenek otthoni dolgok.
Legyen súlya a szavadnak
Főleg a bankszektorban tapasztaltam, amikor ügyfelekkel foglalkoznak az ügyintézők, hogy 1-1 rosszul elejtett mondat, egy kis hazugság az ügylettel kapcsolatban és máris kész a baj. Lehet idegeskedni hetekig a semmin. Hiszen alapvetően az igazság sokkal megnyugtatóbb és célravezetőbb lett volna mindenki számára. Az ügyfél pontosan tudta volna, hol tart az ügy. Az ügyintéző pedig nem azon idegeskedett volna, hogy rajtakapják a hazugságon.
Valójában hihetetlenül stresszmentes környezetet tudunk saját magunk számára a munkahelyen kialakítani, amennyiben nyomatékot adunk a szavunkat és mindenki tudja rólunk, hogy amit mondunk, az úgy lesz. És ezt a főnök felé is kommukálni kell. Sőt! Egyenesen megkövetelni visszafele is. Tehát mindig pontosan annyit vállalni, amit képesek vagyunk kivitelezni.
Nagyon fontos a rekreációs idő
Mivel nem vagyunk gépek, ezért rendkívül fontos, hogy akár napszakon belül is tartsunk szünetet és számunkra relaxációs hatást nyújtó tevékenységeket végezzünk. A napi mini-tevékenységek mellett ugyanakkor fontos a szervezetünk és lelki frissességünk érdekében, hogy tartsunk bizonyos időszakonkét olyan rekreációs időszakot, amikor kifejezetten magunkkal foglalkozunk, amikor képesek vagyunk megfeledkezni a munkahelyi problémákról.
És ez a rekreációs idő nem lehet a gyerekekkel, családdal való program. Sokan azt hiszik, hogy ez az a hasznos idő, amire szükségünk van. Valójában a munkahelyi stressz feloldása miatt nagyon fontos, hogy ne a gyerekekre kelljen figyelni, hanem önmagunkra. Ilyen program lehet egy szauna szeánsz, egy fél napos séta egyedül, sport, sorozat nézés, olvasás…stb
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy “kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Töltsd ki, ha szeretnél nyugdíjadra félretenni
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.