Szerző: Szarvas Norbert | febr 5, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Ma egy nagyon érdekes, mindenkit érintő témáról fogunk beszélni! Mégpedig a mágikus „3”-as szám megjelenéséről a pénzügyeinkben (3-as szabály). Maga a mágikus hármas már ismerős lehet a népmesékből vagy éppen marketing anyagokból. Léteznek olyan számok, amik segítenek racionalizálni, megjegyezni és fejleszteni. Valószínűleg ilyen mágikus, évszázazadokra visszavezethető szám a „3” is. De mégis hogyan lehetséges az, hogy aki alkalmazza a „3”-as szabályt a pénzügyeiben, az mindig képes lesz fejlődni?
Azt vettem észre, hogy az emberek mindig az „1”-es vagy „2”-es szabályt alkalmazzák pénzügyeikben! Egy munkahelyük van, a családnak két helyről származik bevétele, nulla megtakarítással élnek. Mi lenne, ha ennél okosabb rendszerben élnének?
Érkezzen a jövedelem „3” különböző helyről!- 3-as szabály
A 21. században egyre inkább lebomlani látszanak az 1 ember- 1 munkahely struktúrák. Még abban az esetben, ha így érzed magad biztonságban, érdemes lenne legalább egyikőtöknek (pár esetén) magánvállalkozásba kezdenie vagy pedig szerezni egy második munkahelyet. Ennek oka az anyagi függetlenség elérése, amit hibásan mindig a gazdagsággal azonosítanak.
Anyagilag függetlenek lehetnek átlagos emberek is átlagos munkahelyeken!
Az anyagi függetlenség valójában azt jelenti, hogy bármikor nemet mondhatunk egy feladatra anélkül, hogy anyagilag nehéz helyzetbe kerülnénk a kieső jövedelem miatt. Tehát nem kell felesleges kompromisszumokat kötnünk! Ezt pedig egy átlagos ember kizárólag úgy érheti el, ha jövedelemportfólióját minimum kettő, de inkább három elemből állítja össze.
Tipp
Legyen egy fő jövedelemforrásunk és két „mellékes”. A rendszeres havi kiadásainkat viszont a fő jövedelemforráshoz igazítsuk, így abban az esetben sem érhet minket meglepetés, ha valamelyik mellékest el kell hagynunk.
Lakhatási költségeink a jövedelmünk maximum 30%-át tegyék ki
Laknunk mindenféleképpen kell valahol. Tehát ez egy létszükségletünk. Sokan azonban létszükséglet helyett végcélként tekintenek erre és ahelyett, hogy eszközként használnánk az otthonukat, inkább az egész életüket ennek rendelik alá. Évtizedekig küzdenek a birtoklásáért és lemondanak mindenről menet közben.
Milyen szabályoknak kell megfelelnem hitelfelvételkor? [2018]
A JTM mutató 50%-os maximális értéke önmagában életveszélyt jelent, hiszen tulajdonképpen a törvény azt mondja ki, hogy az igazolható jövedelmünk maximum 50%-át (400 000 forint felett 60%) költhetjük el hiteltörlesztésre. Persze ez még mindig jobban hangzik ahhoz a múltbeli állapothoz képest, amikor a családok jövedelmük 70-80%-át terhelték le a lakáshitellel.
Mitől ment meg minket a hármas szabály?
Ettől függetlenül stabil pénzügyi hátteret kizárólag úgy lehet építeni, ha a jövedelmünk maximum 30%-át fordítjuk lakhatásra. Ez két problémás helyzettől ment meg minket:
- Túlzott eladósodás
- Túlzott lakhatási minőség (luxus, amit nem engedhetnénk meg magunknak)
A táblázatból láthatjuk az ideális állapotot. A valóság ezzel szemben az, hogy preferáltabb városokban ennyiért nem lehet „lakni valahol”, kivéve, ha megfelelő önerővel hitelt fizetünk vagy pedig alapvetően saját/családi lakásban élünk ingyenesen. Nem szabad elfelejteni, hogy minden forint, ami a 30% felett lakhatásra kerül elköltésre, biztosan a potenciális megtakarításainkat csökkenti.
Tipp: Mivel az ingatlanárakat és a lakhatási költségeket nem tudjuk egy ponton túl befolyásolni, ezért nem marad más út, mint az első pont bevezetése. Tehát ki kell találnunk, hogyan tehetünk szert másodlagos és harmadlagos jövedelemre úgy, hogy közben nem rokkanunk bele a munkában!
3 hitelnél nem tarthatunk többet
Igen, ebbe a háromba beletartozik a „ki nem használt” folyószámla hitelkeret és a diákhitel is. De még az áruhitel sem jelent mentséget, ha az éppen a negyedik hitelünk lenne és csak rövid ideig keletkezne tartozás. Megfigyeltem, hogy expoenciálisan növekszik a kockázatunk az anyagi csődre, ha elkezdünk hiteleket felhalmozni.
Amíg 1 hitellel ritkábban mennek csődbe, kerülnek nehéz helyzetbe emberek, addig 3 hitel felett már problémás lehet minden, amennyiben megváltoznak a személyes feltételeink (jövedelem, egészség…stb.). Szokták mondani, hogy ne költekezzünk túl, ha pedig egy elektronikai eszközt nem tudunk kp-ra megvenni, akkor azt nem engedhetjük meg magunknak. Én ennél elnézőbb vagyok, hiszen egy áruhitel is lehet kedvező számunkra, ha okosan választunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell a folyószámlánkon csücsülnie a szükséges összegnek.
Az áruhitel, személyi kölcsön mindig választás és ne szükséglet kérdése legyen!
Legalább 3 megtakarítási céllal rendelkezzünk!
Örökérvényű szabály, hogy mindig több megtakarításod legyen, mint hiteled. Az biztos, hogy azok a családok, akik konkrét megtakarítási célokat határoznak meg maguknak és van egy konkrét megvalósítási tervük, sokkal sikeresebb pénzügyi alapokat képesek felépíteni maguknak. Nem elég valahova, valameddig, valamiért bedobálni a pénzt.
Tipikus megtakarítási cél lehet:
- nyugdíj
- gyermek életkezdési támogatása
- lakás
- vagyonmegőrzés
- vagyongyarapítás
- likvid biztonsági tartalék felhalmozása
- autó
- nyaralás
Javasolt minimum a jövedelmünk 30%-át megtakarításokba elhelyezni.
Az egészséges egyensúly a jövedelem 50%-a lenne, viszont a realitás ma még azt mutatja, hogy gyakran a 30% sem képes teljesülni! A „miből” helyett ugyanakkor fontos lenne megválaszolni a „hogyan” kérdést. Tehát hogyan takarítsak meg a kiválasztott céljaimra? Mindezt milyen arányban tegyem meg?
Figyelembe kell vennünk, hogy az idő+pénz= sok pénz egy legit megtakarítási elmélet. Tehát amikor adva van egy fix összeg, amihez a végeredményt igazítjuk, akkor bizony érdemes úgy felosztani az összegeket, hogy rangsoroljunk és közben az idő értékét is figyelembe véve súlyozzunk!
Legyen 3 szintű likvid biztonsági tartalékod
Nem győzöm eleget hangoztatni a biztonsági tartalék fontosságát és szükségességét. Ennek összege minimum 6 havi megélhetési költségednek kell lennie. Addig nincsen értelme saját ingatlanról vagy menő nyaralásról álmodozni, amíg nincsen legalább ekkora összegű tartalékod valahol a saját pénzügyi rendszeredben!
Én szeretem tovább bontani a biztonsági rendszert, szinteket létrehozni.
Egy igazán fejlett biztonsági tartalék nem azt jelenti, hogy egy malacperselybe dobálod a pénzt és majd lesz valami. Biztonsági tartalék címen létrehozhatsz három kategóriát (aranytartalék, vésztartalék, biztonsági tartalék), amihez különböző élethelyzetek esetén nyúlsz hozzá. Ennek a lényege, hogy mindig legyen egy B és egy C terved. Azok a családok, ahol mindig csak egy tartalék terv van, általában megtapasztalják az anyagi csőd esélyét.
Biztonsági tartalék- a pénzügyi rendszered első bástyája, ahova abban az esetben nyúlsz, amikor sos szükséged van pénzre. Ide kerüljön 1 havi megélhetési költséged
Vésztartalék- Ha ehhez a pénzhez hozzá kell nyúlnod, akkor már tudod, hogy baj van. Viszont a háromszintes tartalékképzésednek köszönhetően tudhatod, hogy van pár hónapod arra, hogy helyre álljál! Időt adtál saját magadnak! Ide rakj 2-3 havi megélhetési költséget.
Aranytartalék- Ezen a ponton villognak a piros fények. Nagyon közel kerültél a teljes összeomláshoz. Egyre inkább fogy az időd, de szerencsére még nincsen mindennek vége. Akkor intézd jól a pénzügyeidet és a végzed jól a munkádat, ha ezt a pénzt soha nem látod! Minimum 3 havi tartalékot kell ide elhelyezned!
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy “kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Nyugdíjra szeretnél félretenni?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 31, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az összegyűjtött, pár százezer forintnyi megtakarításukkal mihez érdemes kezdeni, hogyan lehetne fialtatni. Ebben a cikkben arra próbálunk választ keresni, hogy egyáltalán milyen irányba lenne érdemes elindulnod, ha éppen eppen gondolkodol.És az sem véletlen, hogy a címben a második 500 000 forint megtakarítás szerepel…
Mihez kezdjünk az első 500 000 forintunkkal?
Nagyon sokan kerülnek abba az élethelyzetbe, hogy sikerül összegyűjteni az első 500 000 forintot és azt be szeretnék valamibe fektetni. Ha eljátszunk a számokkal, akkor meglepő összegeket kapunk:
- betesszük bankbetét évi 1% nettó kamatért cserébe. Nyerünk 5 000 forintot egy év alatt
- ha betettük volna bitcoinba 15 000 forintos árfolyamon, akkor ma a pénzünk 300 000 forintot érne, 200 000 forint veszteség mellett
- ha olyan részvénybe fektetünk, ami fog hozni 10% nettó hozamot, akkor nyertünk 50 000 forintot
- ha viszont ezt a pénzt valamilyen hasznos továbbképzésbe invesztáljuk, akkor elképzelhető, hogy magasabb fizetésre leszünk jogosultak a munkaerőpiacon. Ha eddig kerestél 200 000 forintot és 10%-kal magasabb fizetést kapsz a képzés miatt, akkor évente 240 000 forintot fogsz nyerni
A legjobb befektetés mindig a tudás. Ha már „nincs mit tudni”, akkor jöhetnek a pénzügyi eszközök
A biztonsági tartalék nélkül nincsen értelme!
Hogy mégis mit kezdenék a helyedben az első 500 000 forintommal? Elhelyezném egy likvid számlán és kinevezném biztonsági tartaléknak. Gondolj bele, hogy abba, hogy mennyivel nyugodtabbak azok az emberek, akiknek van a számlájukon pénz és nem hónapról hónapra élnek. Ma Magyarországon ehhez képest a lakosság 78%-a egy anyagi krízis esetén legkésőbb a harmadik hónapra csődbe menne, mivel egyáltalán nincs vagy minimális a biztonsági tartalékban elhelyezett összeg.
Fontos, hogy a maradék 22%-hoz tartozzunk…
Sajnos azok a családok, akik nem rendelkeznek megfelelő biztonsági tartalékkal és hónapról hónapra élnek, folyamatosan pénzügyileg kapkodó és buta döntéseket hoznak meg. Ráadásul számukra a legdrágább az élet, hiszen soha nem képesek 1-1 akcióval élni és ezáltal akár olcsóbban hozzájutni valamihez! Gondolj bele a Glamour kuponnapra, amikor 1 500 forintért megveheted egy évre előre a mosószert. Nah erre pont nincsen pénze annak a 78%-nak és helyette minden hónapban 2 000 forintért veszi meg ugyanezt…
Te melyiket engedheted meg magadnak?
Ez „csak” 18 000 forint. De ezt a mutatványt megengedheted magadnak bármikor 5-10 fajta dologgal, amire szükséged van? Amíg erre a válasz egy kényelmetlen-feszengős nem, addig nem azon kellene gondolkodnod, hogy hova fektess be. Azon kell gondolkodnod, hogyan tudod feltölteni a biztonsági tartalékodat!
Hasznos cikk: Hogyan képezzünk biztonsági tartalékot?
Mihez kezdjünk a második 500 000 forintunkkal?
Nem léteznek nagy csodák, így ekkora összegnél számodra nem lehet(ne) opció az értékpapírkereskedés, forexezés, kriptovalutázás, üzleti részesedés vásárlása sem. Ennek oka, hogy a tranzakciós költségek ilyen összegnél %-os értékben már igenis számítanak, ráadásul ez az összeg még pont nem elég arra, hogy az igazán jó lehetőségeket megtaláld.
Amiért óva intelek ezektől a „lehetőségektől”, az pedig az ezen befektetésekkel járó magas kockázat. Pusztán a tény, hogy a második 500 000 forintodról beszélünk (még), azt jelenti számomra, hogy erre az összegre bármikor szükséged lehet, komoly érvágás lenne, ha egyszercsak a felét a pénznek elveszítenéd.
A befektetésnél hasonlóan működik az emberi pszichológia, mint amit a biztonsági tartalékkal kapcsolatban írtam. Ha gyakorlatilag a befektetésre átcsoportosított rezsipénzt kockáztatod, akkor idegesen nézegeted napi szinten a számokat és nagyon hamar bepánikolhatsz. „Még mielőtt nem késő, kiszállsz veszteséggel”. Lehet, hogy te ezt a lépést veszteségoptimalizálásnak hívnád, én erre mondom, hogy butaság, amit a kényszer szült.
Kockáztatni kizárólag olyan összeget szabad, aminek elvesztése sem érintené érzékenyen a családi költségvetést. És akár éveket is tudod nélkülözni ezt az összeget, ha a piac nem alakul jól. Magyarul van időd kivárni az eredményt.
A második 500 000 forintból az alapvető szükségleteket kell biztosítanod magadnak
Alapvető szükséglet:
- lakhatás
- egészség
- nyugdíj
- autó
Azt gondolom, hogy amíg pár százezer forintos befektetni való pénzekről beszélünk, addig alapvetően a hagyományos lehetőségeket kell keresni és profitmaximalizálás reménye helyette reálisan nézve kell(ene) felkutatnod a kielégítő lehetőségeket. Ebből a pénzből nem lesz nyugdíjad, nem lesz lakásod, sőt egészségesebben is csak ideig-óráig tudsz élni.
Viszont remélhetőleg ezt az összeget évente meg tudod magadnak spórolni. Így pedig máris lehet azokban a lehetőségekben gondolkodni, mint egy egészségpénztár 20%-os adójóváírással vagy kötni egy lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe. Amennyiben konkrét cél nélkül szeretnél valamit kezdeni a pénzzel, akkor leginkább a befektetési alapokat keresném a helyedben, amikben nincsen akkora kockázat, mintha nekironatnál a Forex piacnak.
Nagyon jó befektetés lehet a hiteleink kifizetése
Most számold ki, hogy évente mennyi kamatot fizetsz ki a diákhiteledre (kamatos kamattal növekszik évről évre a tartozásod) vagy éppen a személyi kölcsönödre, esetleg az autóhitelre. Tedd fel magadban a kérdést, hogyha van még 500 000 forint tartozásod, amire egy év alatt ki kéne fizetned 50 000 forint kamatot (10%), akkor miért ne lépnéd meg?
Ugyanis ebben az esetben máris megnyerted magadnak azt az 50 000 forintot, amit nem kell kifizetned. Ráadásul következő évben már nem csak a harmadik 500 000 forintot tudod félretenni, hanem a hitel helyett keletkezett szabad jövedelmedet (mondjuk havi 20 000 forint). Így máris félretudsz majd tenni 740 000 forintot úgy, hogy már hiteled sincsen.
Állítom, hogy betonbiztods pénzügyi alapok nélkül soha nem leszel képes előre jutni az életben. Az alapok felépítésének egyik fontos pontja, hogy megszabadulj a drága hitelektől és onnantól kezdve ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon neked.
Kerüld az „önjutalmazást”
Gyakori hiba, hogy miután sikerült az első/második/harmadik 500 000 forintot összegyűjteni, úgy érezzük, hogy valami rendkívüli dolgot értünk el. Előrébb tartunk, mint a többiek, de ezért sok dologról kellett lemondani, ami fárasztó. Ilyenkor megszólal egy hang mélyen magunkban, hogy „de jó lenne, ha…”.
Nah ez a hang semmi mást nem akar, mint drogosokra, alkoholistákra jellemző „3 perces extázist”, vagyis átélni a vásárlás örömét és a birtoklási vágy kielégítését. Meglépni valamit, amire eddig nem volt lehetőségünk és ezzel legit cselekvéssé tenni az addigi spórolási törekvéseinket. Ez a hang csak azt felejti el megmondani:
ha elköltöd a pénzt, amiért szenvedtél, akkor visszakerülsz a start mezőre és újra kezdheted az egészet.
Önjutalmazni sosem a megtakarításainkból szabad, hanem abból a keretből, amit havi szinten meghatározunk saját magunknak, mint rekreáció és szórakozás boríték.
Érdemes elolvasni: Hogyan használd a borítékos rendszert?
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 31. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 29, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, megtakarítás
Az egy dolog, hogy elköteleződünk egy nyugdíjmegtakarítás mellett. Az pedig egy másik, hogy az elköteleződéssel egyfajta befektetési döntést kell meghoznunk, egy stratégiát kell saját magunknak felállítani. És ezt nem tudjuk kikerülni, a felelősséget nem tudjuk hárítani. De mégis milyen szempontok alapján hozzuk meg ezeket a döntéseket, miután/mialatt megkötünk egy nyugdíjbiztosítás, ami befektetési alapokkal dolgozik? Mi a helyes befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál?
A cikkben kifejezetten a nyugdíjbiztosításban elérhető befektetési alapokról lesz szó. Így nem foglalkozunk más befektetésekkel, vagyonfelhalmozással és egyéb, nyugdíjra is alkalmazott stratégiákkal.
Eddig rosszul értékelted a befektetési alapok eredményeit
Alapvetően egy nyugdíjbiztosítást 10-20-30 évre szoktunk megkötni, függően attól, hogy hány évre vagyunk a mágikus 65 éves öregségi nyugdíjkorhatártól. Tehát alapvetően az átlagos ember komfortzónáján kívül eső időtávról beszélgetünk, ami idő alatt sok minden megtörténhet. Szinte biztosan nem tudjuk megjósolni, hogy a világ ezen idő alatt milyen irányba halad.
A legrosszabb döntés, amit befektetési alapokkal kapcsolatban megtehetünk, hogy a múltbeli hozamokból indulunk ki (tényként kezeljük a jövőre nézve) és mindig az elmúlt év legmagasabb hozamát elérő alapot választjuk ki, mivel ebben „találjuk meg” a lehetőséget!
A legkényelmesebb befektetési indoklás, hogy megmutatjuk az elmúlt év legjobb eredményeit teljesítő befektetési alapokat. A döntés elméletben könnyű lehetne… De nem az
Havonta tőkésítünk, ami azt jelenti, hogy egy 20 éves szerződés esetében 240 alkalommal…
Ritkán esik szó arról, hogy nyugdíjbiztosítás keretein belül tipikusan havi tőkésítés történik (havonta fizetjük a díjat), tehát havonta vásárolunk befektetési egységeket a különböző befektetési alapokból. Ebben a 240-ben 20 év alatt még nincsen benne az adójóváírás utáni alapvásárlás (évi +1). Az egyszerűség kedvéért maradjunk 240 darab tőkésítésnél.
Amikor megnézed az alapok elmúlt időszakát, akkor tulajdonképpen mit látsz a %-ok mögött?
- Elmúlt 1 éves hozam esetén 12 darab tőkésítésnyi időszakot
- Elmúlt 3 éves hozam esetén 36 tőkésítésnyi időszakot
- Elmúlt 5 éves hozam esetén 60 tőkésítésnyi időszakot
Szóval összességében amit nézünk, az korántsem alkalmas arra, hogy a teljes futamidőre vetítve bármilyen következtetést levonjunk. Hogy mégis mit érdemes megnézni a befektetési alapok múltbeli eredményeivel kapcsolatban, azt kicsit később leírom…
Mit jelent a 240 darab tőkésítés számodra?
Az egyszerűség kedvéért nyugodtan nevezhetjük az első befizetésed és utolsó befizetésed közötti időszakot felhalmozási időszakban. Ilyenkor számodra alapvetően a legfontosabb cselekvés, hogy minél több befektetési egységet halmozz fel (darabszám), mivel a legvégén semmi mást nem csinálnak, minthogy az adott napi árfolyamot megszorozzák az általad felhalmozott befektetési egységek számával. Ez lesz a te megtakarításod kiszállási értéke.
Az igazán nehéz ebben, hogy „eltaláljuk”, melyik befektetési alapba érdemes beszállni, mikor és meddig.
Tehát a te érdeked nem az lenne, hogy minden hónapban „csúcson” vásárolj, hiszen nem abban a pillanatban akarod kivenni a pénzedet. A valódi érdeked, hogy ugyanazért a pénzért minél több befektetési egységet tudjál megszerezni. Ehhez pedig szükséges az árfolyam ingadozása. Itt is igaz a befektetések legfontosabb szabálya: „olcsón vegyél és drágán adj el”.
Nem érdemes menet közben hozamról beszélgetni- befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál
Gondolj bele, hogy bármit csinálsz, a szerződésed végig fog futni (feltéve, hogy fizeted). Tehát ez egy tartamos szerződés, hosszútávú megtakarítás. Számodra teljesen mindegy, hogy a megtakarításnak mennyi a névértéke az 5., a 10., vagy bármelyik évben. Hiszen a névérték semmi más, mint adott napi árfolyam megszorozva a te befektetési egységeid számával.
Jobban érzed magad, ha végig nyereséget mutat a névérték? Ne tedd. Ugyanis ez azt jelenti egyben, hogy az adott időszakban ugyanazért a pénzért kevesebb befektetési egységet fogsz vásárolni, hiszen a befektetési alap árfolyama magasan áll. Tehát drágább.
Sajnos az átlagos befektető ezeket a megtakarításokat évről évre ítéli meg az alapján, hogy éppen mit mutat a számláló. Valójában ez egy olyan számsor, ami megnyugtat/felidegesít, de semmi nem változik. Hiszen a megtakarításodat nem veszed ki, tehát nem forintosítod. Neked továbbra is ugyananni befektetési egységed lesz jó árfolyam és rossz árfolyam esetén. A cél, hogy a legvégén az árfolyam magasan álljon.
Ami magas az zuhanni fog, aztán emelkedik
Fontos megérteni, hogy egy nyugdíjbiztosítás esetében nem válogathatunk a korlátlan számú befektetési alap közül. A biztosító már előre „kiválogatott” számunkra 8-10-15 alapot, amik közül választhatunk és különböző mértékben feloszthatjuk a pénzünket. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyik alap tuti befektetés és biztosan működni fog számunkra. Ez azt jelenti, hogy egy olyan „játszótérre” engedtek be minket, amit folyamatosan ellenőriznek és túl nagy hülyeséget nem tudunk elkövetni.
Ettől még simán lehet hosszútávon veszteséges az általunk választott befektetési alap, főleg, ha folyamatosan ki-be ugrálunk mindenhonnan.
Főleg a részvény-túlsúlyos befektetési alapok „kilengése” magas, tehát az árfolyam folyamatosan mozog negatíg és pozitív irányba. Abban biztosak lehetünk, hogy az a részvény-túlsúlyos árfolyam, ami már egy ideje emelkedik, biztosan zuhanni fog. Ettől nem kell megijednünk, nem szabad pánikolnunk.
Mit nézzünk az alapokban, milyen stratégiát használjunk?
Mindenkit ez a kérdés izgat: „Oké, kötök egy nyugdíjbiztosítást, de nem értek a pénzügyekhez, mit csináljak?”. Nagyon fontos a minimum középtávú stratégiai szemléletmód, ami egy pénzügyekhez nem értő ember esetében azt jelenti, hogy „maradj a fenekeden és ne változtass a befektetési alapok összetételén”.
Portfólió stratégia
Ma már a legtöbb nyugdíjbiztosításban lehetőség van díjmentesen igénybe venni a biztosító alapkezelőjének portfólió ajánlását. Tehát elég egyetlen kérdésre választ adnunk (milyen a kockázathajlandóságunk) és ikszelni a három előre kialakított csomag valamelyikére. Ezt a stratégiát ne keverjük össze a régebben ügyfélmágnesnek nevezett stop-loss funkciónak, amit szerencsére a legtöbb biztosító mára elfelejtett ezekben a termékekben.
A stop-loss hamis ígérete az volt, hogy megvéd minket a nagyobb veszteségtől és amikor az alap árfolyama x %-nál nagyobb mértékben zuhan, akkor azonnal eladja a papírjainkat (veszteséget realizálunk) és kötvénybe helyezi át. Majd amikor az alap árfolyama emelkedik, és elér egy pontot, akkor visszahelyezi a pénzünket (drágán fogunk venni).
Tehát a stop-loss a havi tőkésítésű megtakarítási programokban a legveszélyesebb dolgot csinálta: mindig olcsón adott el és drágán vett.
Ezzel szemben a portfólió stratégia egyfajta iránymutatás, hogy mely befektetési alapokba érdemes beszállni közép illetve hosszútávon. Én azt tapasztaltam eddig, hogy ezek az ajánlások jól szoktak sikerülni és nagyo nehéz lenne adott pillanatban jobb portfóliót magunknak összeállítani.
Ingyenes az áthelyezés a nyugdíjbiztosításban
Egy hatalmas előnyét érdemes megemlíteni az átlagos nyugdíjbiztosításnak. Mégpedig azt, hogy menet közben bármikor díjmentesen át tudjuk rendezni a portfóliónkat, ha valamilyen ihletett állapotba kerültünk vagy szeretnénk saját magunk kézbe venni a dolgok intézését. Ez a költségelem akkor válik érdekessé, amikor már van 5-10M forint a számlán és más termékektől eltérően nem kell az átváltásokért kifizetni a 0,1-1%-os díjakat (10M forintnál ez 100 000 forint is lehet).
Nem szabad ki-be ugrálni
Remélem a cikkből ezidáig világossá vált a hosszútávú szemléletmód fontossága. Számos kutatást tudok felhozni, aminek az eredménye az volt, hogy az aktív alapkezelés egyáltalán nem képes hosszútávon magasabb-jobb eredményeket elérni, mintha az elején gondosan kiválasztott befektetési alapokban hagytuk volna a pénzünket.
Ennek az oka, hogy tényleg senki nem tudja biztosan, mikor van az alap a csúcson és mikor van a mélyponton. Vannak események, körülmények, amikből sejthetünk valamit, de ez inkább tipp, mintsem tudományos szintű cselekvés. Az átlagos ügyfél a ki-be lépkedéssel alapvetően veszteséget realizál, hiszen szinte biztos, hogy a rosszul teljesítő alapból vesz ki pénzt (olcsón ad el) és az aktuális trendnek megfelelő, szárnyaló alapba helyezi (drágán vesz). Olyat ritkán látni, hogy valaki a jól teljesítő alapból vesz ki pénzt (drágán ad el) és a rosszul teljesítőbe pumpálja a pénzt (olcsón vesz).
Ne a jót keressük, hanem a rosszat!
Talán a legfontosabb javaslatom az ügyben, hogyha végképp a saját kezedben szeretnéd tartani a gyeplőt. Ha elfogadod, hogy alapvetően ez a játék mindig ugyanarról szól, ugyanazok a játékszabályok:
- a tömeg mindig drágán vásárol
- a tömeg felveri az árat
- a tömeg bepánikol
- a tömeg olcsón ad el
, akkor mostanra rájöhettél, hogy neked mindig a tömeggel ellentétes irányba kell haladnod. Ha a tömeg veri fel a nemzetközi részvények befektetési alap árfolyamát, akkor neked a pénzt át kell pakolnod (és drágán adsz el, ha volt itt pénzed) olyan alapokba, amik lenn vannak, alulról indultak növekedésnek (lásd: Kelet-Európai részvény mostanában).
Persze ez elméletben jól hangzik, de a valóságban sosem tudod, hogy mikor tudsz jókor kiszállni és mikor van még a befektetési alapban kakaó. Éppen ezért jobb ötlet végig kitartani, és ha az alap lezuhant, akkor még több pénzt belerakni.
Ha aktívan szeretném kezelni a befektetési alapjaimat, akkor sem napi kereskedést folytatnék, hanem 2-4 éves periódusokban gondolkodnék. Vételi pontnak nem az abszolút mélységet, eladási pontnak pedig nem az abszolút magasságot jelölném meg, hiszen nem ismerem előre az adatokat. Keresném az ismétlődéseket, a mintákat az elmúlt 10 évből meghatároznám magamnak a ki és beszállási pontokat.
És én mit szoktam megnézni a múltbeli hozamokon?
Folyamatosan egyfajta sormintát keresek, ugyanis a piac végtelenül szentimentális és a sorminták ismétlődésére rendezkedett be. A befektetési alapoknál mindig megnézem minimum az elmúlt 10, de inkább 12-15 évet lehetőség szerint, amiből láthatom egyrészt a sormintát, másrészt azokat az átlagos értékeket, minthogy hogyan teljesített évente átlagosan az alap.
Ez az időtáv ráadásul tartalmaz egy gazdasági világválságot is, tehát láthatjuk, hogyan „reagált erre” az alap és milyen módon követte le a piaci változásokat. Ezenkívül megnézem a befektetési alap szórását is, tehát milyen kilengésekkel érte el az adott eredményt- ezzel meghatározhatjuk a valódi természetét az alapnak.
A hozamelvárásod egy közepesen kockázatvállaló portfólió esetén nem lehet több, mint 6%. Számolj ezzel mindig és akkor nem ér nagy meglepetés.
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Szeretnél nyugdíjbiztosítást kötni? Megmutatom a lehetőségeket!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 26, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Nyugdíj
A Visual Capitalist ábráján jól látható, amit a FED adatai alapján készített el, hogy a különböző vagyoni helyzetben levő emberek milyen portfóliót alakítanak ki saját magunknak, hova fektetnek be szívesen, miben tartják pénzüket. Már az elején érdemes leszögezni, hogy ezek az információk leginkább érdekességek, mintsem potens ötletek a jövőre nézve. El kell fogadnunk, hogy a különböző jövedelmi helyzetben levő embereknek eltérő lehetőségeik és információik vannak, amik alapján nem biztos, hogy ugyanaz a kedvező lehetőség mindenki számára elérhető lenne.
Az átlagos vagy annál szegényebbek az alapkihívásokat próbálják megoldani!
A táblázatból láthatjuk, hogy minél kevesebb pénze van valakinek, vagyonának annál nagyobb hányadát tartja készpénzben. Ennek oka valószínűleg a dezinformáció és a megfelelő befektetői tudás- pénzügyi kultúra hiánya. Elképzelhető ok-okozati összefüggés aközött, hogy valakinek kevés vagyona van és aközött, hogy nem bízik meg a pénzpiac szereplőiben.
Az életcélokat tekintve egy hatalmas szórásból merítve kijelenthetjük, hogy a fejlett világ embere számára az alapvető életcél a
lakhatás- megélhetés- nyugdíj vonal a mérvadó.
Ezekre a problémákra próbál meg választ találni. Ezért első lépésként a saját lakhatását akarja megoldani, beszerezni egy saját járművet, megnyugtató mértékű készpénzt felhalmozni és hosszabb távon biztosítani a nyugdíját. Mondhatni ezek a pénzügyi kultúra alapbeállításai, a stand by üzemmód. Ezen a szinten nem történnek csodák, elsődleges cél pedig nem a pénzt megmozgatása, többszörözése, hanem az alapvető vagyon felhalmozása és birtoklása.
1M dolláros vagyon felett előtérbe kerülnek a valódi befektetések- miben tartják pénzüket
Számomra ez a kimutatás egyrész nem meglepő, másrészt figyelmeztetnék mindenkit, hogy itt még nem a pénzügyi kultúra eltérő jegyeit tapasztalhatjuk szegényebb és gazdagabb között. Egyértelmű, hogy a vagyonosabb emberek is először megoldották (többgenerációs család esetén már kézhez kapták születéskor) az alapvető vagyoni szükségleteket, mint például az otthon megteremtése.
Nem arról van tehát szó,
hogy a vagyonosabb ember kevesebbet költ otthonra, mint a szegényebb. Inkább azt láthatjuk, hogy az átlagos vagy annál szegényebb emebereknek az anyagi lehetőségeik kimerülnek egy otthon és egy autó birtoklásában. Gxyakorlatilag ez felemészti a teljes vagyon több, mint 60%-át.
Szokták mondani, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni. Innentől fogva adott, hogy akinek nagyobb a vagyona, úgy sokkal több marad arra az alapvető vagyon biztosításán felül, hogy megforgassa a pénzét. Teljesen más lélekállapotban van, más információkkal rendelkezik és más lehetőségeket próbálgat.
A gazdagabbak kihagyják a közvetítőket és kerülik a struktúrákat
Érdekes megállapítás lehet viszont a befektetési portfólió összeállítása. Azt láthatjuk, hogy minél gazdagabb valaki, annál inkább keresi az üzleti részesedéseket, annál inkább kerüli azokat a struktúrált befektetési formákat, ahol jellemzően egy köztes szereplőt megbízva lehet eredményt elérni, cserébe viszont fizetni kell a díját és le kell mondani a teljes irányításról.
Minél limitáltabb anyagi lehetőséggel bír valaki, a kimutatás szerint annál inkább választják azokat a struktúrált rendszereket, amikben kevesebb „élet-halál befektetési döntést kell hozni”, mivel valaki a „fejük felett” már a kész eredménnyel szolgál.
Azt gondolom, hogy alapvetően három fő csoportra lehet bontani a táblázat alapján az embereket:
- csoport, akik mindenáron birtokolni akarják a dolgokat (pénz, lakás, autó)
- csoport, akik passzív kiegészítő jövedelemre szeretnének szert tenni (lásd: befektetési alapok)
- csoport, akik aktívan részt akarnak venni a döntéshozatalban, kockáztatnak és nyerni akarnak (lásd: üzleti részesedés)
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Keresel nyugdíjmegtakarítást? Akkor töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 26. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 25, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Viszonylag gyakran előkerül a téma: eladósodnak a magyarok?. Azt hitték sokan, hogy a gazdasági világválság hatására a magyar lakosság hitelfelvételi szokása átalakul, a pazarlás, mint hitelcél kikerül a repertoárból és egyre inkább tudatosan vesznek majd fel új és újabb hiteleket. Ma már a számokból látjuk, hogy ezzel szemben a lakosság maximum megilletődött. Éppenhogy eltelt egy kis idő és máris ugyanazokat a hibákat követik el az emberek. Gyakorlatilag a magyar lakosság elkezdett megint vészesen eladósodni!
A cikkben végigvesszük az eladósodás folyamatát és azokat a veszélyeket, amik az adósságcsapdába kergethetnek minket.
#1 Jobban élek-többek költök. Aztán ugyanúgy élek, mégtöbbet költök
Minden adósságcsapda a jobb élet reményével kezdődik. Tehát amikor az egyén úgy dönt, hogy „ő megérdemli” a valamit és ezt akár saját erőforrásain felül is igyekszik elérni (hitel). Ez az igény tipikusan akkor születik meg, amikor belépünk egy „magasabb jövedelmi” sávba és hirtelen nem tudunk mit kezdeni a jövedelmünkkel.
Tehát hibásan terjedt el a köztudatban, hogy kizárólag a rászorultak, a szegényebb emberek tudnak adósságcsapdába kerül. Az adósságcsapdba ugyanannyira veszélyes a papíron magasab jövedelműekre is. Ebben a cikkben kifejezetten róluk lesz szó, akik úgy kerültek adósságspirálba, hogy papíron mindenük megvolt a rendes élethez.
Az egész folyamatnak
a lényege a megfogalmazódott szükségleteken alapszik. Amikor elkezdünk többet keresni, akkor azzal párhuzamosan egyre több dolgot szeretnénk magunknak megengedni. Ez azonban sosem racionális döntés, hanem egy létező szükséglet kielégítése. Sok embert ismerek, akik átlagos, vagy annál szegényebb környezetből érkezve elkezdtek messze átlag fölött keresni, és kifejezetten késztetést éreznek arra, hogy mindig vegyek valamit (amire vagy van szükség vagy nincs).
#2 Magadnak egy tv-t, a banknak pedig egy ultraLED tv-t veszel?
Egy ponton túl már nincsen megállás és miután teljesen feléltük a megtakarításainkat, a megemelkedett jövedelmünket, nincsen más lehetőségünk, mint a bank felé fordulni és különféle hiteleket felvenni. A hitelintézetek, boltok pedig a „kezünkre” játszanak, hiszen folyamatosan ontják magukból a „jobbnál jobb lehetőségeket”.
Mivel az igény megfogalmazódott már bennünk és léteznek ezek az ajánlat, már csak idő kérdése, hogy egy gyenge pillanatban aláírjuk az adósságspirálunk papírjait.
Sokan nem gondolnak bele
abba a nyilvánvaló ténybe, hogy amikor például egy tv-t választanak maguknak hitelből, akkor tulajdonképpen „két modellt vásárolnak” meg. Egy tv-t maguknak és egy sokkal jobbat a banknak. De hogyan lehetséges ez? Az irodalom ezt hívja „megfizetett kamatnak”, azaz a banktól kölcsönkapott pénz használatának az árának. Optimális esetben a bank segítségével elkölthetjük a jelenben azt a pénzt, amit a jövőben fogunk megkeresni.
Ez olyan esetekben indokolt és logikus lépés, mint például amikor az albérletünket cseréljük le kedvező feltételekkel saját lakásra. Vagy amikor veszünk egy hasznosabb, alkalmasabb autót magunknak. Vagy amikor elromlik egy létfontosságú eszköz (pl.: mosógép) és azonnal pótolnunk kell.
Ezzel szembe kevésbé magyarázható az a helyzet, amikor teljesen felesleges, életünkhöz érdemben nem hozzájáruló dolgokat vásárolunk meg hitelből, mert képtelenek vagyunk arra, hogy x hónap alatt összegyűjtsük a szükséges tőkét hozzá. Pedig a havi tőke (megtakarítás vs havi törlesztő) már a rendelkezésünkre áll. Mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt a rendelkezésre álló tőkét a saját megtakarításába helyezi vagy pedig a havi törlesztésre fordítja.
#3 Mitől lesz egy ártalmatlan hitel az adósságspirál egyik pontja? Eladósodnak a magyarok?
Már a kérdésben benne van a válasz. Ugyanis ritkán állnak meg az emberek egy hitelnél, miután rákaptak egy „jobb élet” ízére. Ráadásul a jobb élet szükségességét „igazolja” a megnövekedett vagy alapból átlagnál magasabb jövedelem és bejátszik a „mert megérdemlem” faktor. Az adósságspirál úgy készül, hogy hitelt hitelre halmozunk, mire végzünk a folyamattal,
addigra a hitelek havi törlesztése teljesen felemészti a bevételünket.
Az adósságspirálból azért nagyon nehéz kitőrni, mert egyrészt le kellene mondani az addig kialakított életszinvonalból, másrészt egy ponton túl már ez is nagyon kevésnek bizonyulhat. Mert mi az igazi adósságspirál alapvetése? Csupa olyan dologra használjuk fel a bank pénzét, amivel nem teremtünk értéket, nem termelünk pénzt és már a vásárlás pillanatában értékét veszti.
Ilyen dolgok tipikusan az elektronikai eszközök, ruhák, a rendszeresn éttermezés, vagy a hitelből való utazgatás. Ezek egyikétől sem tudunk szükség esetén megfelelő áron „szabadulni” és ezzel valamit visszaszerezni a kidobott pénzből. Hibásan a jelzáloghiteleket szokták megnevezni, mint az eladósodás legveszélyesebb tétele!
A valóságban a sok „kis tétel” az, ami anyagi krízist idéz elő, hiszen egy lakástól „tudnánk időben szabadulni” és egyfajta értéket-vagyont képvisel. Most nézd meg egy 2009-es jegyzetemet egy ügyfélről, ahol férj-feleség + mama-papa vett részt az adósságspirál felépítésében és négyen együtt fel tudtak mutatni akkoriban közel 600 000 forintos összes családi jövedelmet. Szerinted mi okozta reményvesztettségüket?
Az igazság az, hogy a képet tovább árnyalja, hogy a családi házban 4-en laktak (két generáció), tehát a 139 000 forintos törlesztőből még le kéne vonnunk azt az elméleti összeget, amit ki kellett volna fizetniük, ha nem saját házban laknak, hanem mindketten külön albérletben. Tehát az egy olyan összeg, ami mindenféleképpen kifizetendő.
#4 Hogyan kerülheted el az eladósodást?
Most felírok neked listaszerűen olyan ötleteket, amiket megfogadva garantáltan elkerülheted az olyan adósságspirált, amiből soha nem tudsz kitőrni és megtakarítás helyett a banki kamatokat halmozod fel.
- Ha emelkedik a. fizetésed, akkor ahhoz igazítod a pénzügyi rendszeredet ( Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?)
- Innentől kezdve hitelből kizárólag értékteremtő dolgokat vásárolsz. Figyelem: a nagyobb tv nem értékteremtő!
- Ha szeretnél valami „nem értékteremtő” dolgot vásárolni, akkor hitel helyett minden hónapban félreteszed minimum azt az összeget, amit a hitelbe kéne fizetned. Amint összegyűlt a pénz, önerőből megvásárolod azt, amit szeretnél.
- Nem vagy spekuláns, így törekszel a „garantált törlesztőrészletekre”
- Elfelejted a „mert megérdemlem mentalitást” és helyette a „mennyit kell ezért dolgoznom” mentalitásra váltasz. Azonnal!
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot
Szeretnél a gyermekednek félretenni pénzt?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
