A TBSZ (Tartós Befektetési Számla) egy olyan határozott idejű megtakarítási program, amin keresztül adózási előnyökre tehetünk szert, különféle befektetési lehetőségek közül válogathatunk és maximalizálhatjuk a kockázattűrő képességünkhöz mért hozamelvárásunkat.
A TBSZ (Tartós Befektetési Számla) a magyarok egyik legkedveltebb befektetési célja.
Hogyan működik a TBSZ számla?
A TBSZ számla megnyitásával alapvetően vállaljuk, hogy a pénzünket T+5 évre, de minimum T+3 évre lekötjük az adott pénzintézetnél. A számlára befizetni a számlanyitás naptári évében (T) lehetséges, amit TBSZ gyűjtőévnek hívunk.
Ebben az időszakban akár több alkalommal is teljesíthetünk befizetést, ezzel növelve a számlánk értékét. Amennyiben T+3 év után szeretnénk a pénzünkhöz jutni, úgy kedvezményes adózással (10% kamatadó) tehetjük meg.
Akik 5 év elteltével nyúlnak hozzá a TBSZ számlán vezetett pénzükhöz, azok adómentesen férhetnek hozzá a megtakarításukhoz.
A tartós befektetés kezelésének időszakai
Gyűjtési időszak – gyűjtőév
A szerződéskötéstől az adott naptári év végéig tartó időszak, amikor bármikor, bármekkora összeget el lehet helyezni a TBSZ számlán.
Lekötési időszak
További befizetések erre az adott TBSZ számlára nem lehetségesek. A megtakarítási számla összege értelemszerűen a befektetésen elért kamatok mértékével növekedhet. A lekötési időszakban „feltőrt számla” (átutalás, készpénz felvétel) azonnali hatállyal megszakítja a TBSZ szerződést.
A TBSZ számlából mikor lehet pénzt kivenni?
A klasszikus megtakarítási időtáv az 5 év, amikor kamatadómentesen férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz. Azonban előfordulhatnak váratlan élethelyzetek, amikor hamarabb fel kell törnünk a számlát.
3 év megtakarítási év előtt a TBSZ számlából pénzkivétel
Természetesen bármikor van lehetőségünk hozzáférni az itt elhelyezett pénzünkhöz. Azonban ebben az esetben a teljes kamatjövedelmünkre meg kell fizetni a (jelenleg) 15%-os kamatadót-t.
Részösszeget nem tudsz kivenni, így a számla teljes értékét mozgatnod kell.
a TBSZ számla megszűnik
a kamatadó levonás nem automatikus, azt neked kell bevallanod -befizetned
A TBSZ-n kezelt jövedelemadóbevallása és megfizetése a TBSZ számlatulajdonos ügyfél kötelezettsége, melyhez a Kincstár, a lekötési állomány megszakításakor, vagy a 3, illetve 5 éves lekötési időszak végét követő év január 31. napjáig igazolást állít ki és – amennyiben az ügyfél ettől eltérő értelmű rendelkezést nem adott – küld meg. A devizában kibocsátott állampapírok jövedelemadó igazolásán feltüntetett összegeket a Kincstár a kibocsátás devizanemében állapítja meg. Euróban kibocsátott állampapírok esetében a jövedelemadó forintra való átváltása és bevallása az ügyfél kötelezettsége.
3 év elteltével a TBSZ számlához hozzá lehet férni
3 év elteltével a TBSZ számlával kapcsolatban lehetőségünk van egyetlen alkalommal, kedvezményes kamatadó megfizetése mellett hozzáférni a megtakarításunk egy részéhez.
Fő szabály, hogy a részkivét után minimum 25 000 forintnak kell maradnia a számlán. Ezután a számlán maradt összeggel meg kell várnunk az 5 évet, hogy kamatadómentesen juthassunk hozzá.
Végül további két évet kell várnod, és a teljes összeg kamatadómentes lehet. Itt ismét eldöntheted, hogy veszel-e ki pénzt a számláról, vagy tovább folytatod, és egy újabb 5 éves ciklust indítasz. Ha időben nyilatkozol róla, akkor nem kell megvárnod az újabb gyűjtőévet, január elsejétől rögtön elindulhat az 5 éves ciklusod.
Példa:
3 év leteltével a TBSZ számlánk egyenlege 3 500 000 forint. Az eredetileg elhelyezett összeg 3 000 000 forint volt. Élni szeretnénk az egyszeri pénzfelvétel lehetőségével és kivennénk 1 750 000 forintot.
Ebben az esetben részarányos kell megfizetnünk a kamatadót a 250 000 forint kamat után. A fizetendő kamatadó ebben az esetben 25 000 forint.
A TBSZ számla adózása
A TBSZ számla megnyitását követő 3. év végéig (T+3) számlamegszüntetés = kivétel esetén a kamatunk után 15%-os adót kell megfizetnünk. Ez azt jelenti, hogy az eredeti összeget továbbra is adómentesen vehetjük ki, kizárólag a kamatjövedelmünk után kell megfizetnünk az adót.
Egészségügyi hozzájárulás (EHO) mértéke
2017. január 1-től hatályát veszti az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A §-a. A változás értelmében megszűnik a belföldi magánszemély 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, mely korábban a 2013. augusztus 1-jét követően megkötött és a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően megszüntetett tartós befektetési szerződések lekötési hozamát
A lekötési időszak 3.-5. éve között lehetőségünk van egy alkalommal a számlánk egy részéhez hozzáférni 10%-os kamatadó mellett.
A TBSZ számla 5. éve után viszont teljesen kamatadómentesen férhetünk hozzá a számlánk egyenlegéhez.
A tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig küld igazolást a pénzintézet a TBSz tulajdonosának.
Hosszabbítható a TBSZ számla?
A T+5 év leteltével lehetőségünk van a számlát meghosszabbítani. Arra kell figyelnünk, hogy a hosszabbítási igényünket még azelőtt tegyük meg, mielőtt ténylegesen lejár az ötéves lekötési időszak.
Lehetőségünk van a TBSZ számláról részösszeget kivenni és részösszeget (min. 25 000 forint) meghosszabbítani. Erről az SZJA 2017. január 01. napjától hatálybalépő módosítás rendelkezik.
Törvényi háttér
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA) 67/B. §. (10) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartására
A jogszabályi rendelkezés alapján az adott év december 31-én lejáró tartós befektetési számlákon nyilvántartott pénz-, és pénzügyi eszközök az ügyfél rendelkezése szerint további 3, ill. 5 évre tartós befektetési nyilvántartásban tarthatók az eszközökön elért jövedelem tartós befektetésekre vonatkozó adókedvezményeinek érvényesítésével.
A hosszabbítás főbb szabályai:
A meghosszabbított tartós befektetési számláról a megtakarítást 2023. december 31-én lehet adómentesen felvenni, illetve 3. év után van lehetőség a kedvezményes kivonásra.
Valamint az ötödik év végén részkivonás mellett is hosszabbítható a számla.
A meghosszabbított tartós befektetési számlán a meghosszabbítással érintett pénz-, és pénzügyi eszközök bekerülési értéke megszerzéskori és a T+5 év. december 31-i piaci érték közül a magasabb érték.
Hogyan lehet külföldi szolgáltatónál TBSZ számlát kötni?
2017.01.01-től kezdődően lehetőségünk nyílik külföldi szolgáltatónál megkötni a TBSZ számlánkat és igénybe venni az adókedvezményt.
A 2017 januárjától hatályos törvény értelmében a számla tulajdonosának a külföldön nyitott TBSZ-ről 30 napon belül tájékoztatnia kell a NAV-ot annak érdekében, hogy a magyar szabályok szerinti alacsonyabb adókulcs (3 éves lekötés után), vagy az adómentesség (5 éves lekötés után) vonatkozzon a számlán megszerzett jövedelemre. Így elkerülve a kettős adóztatást.
A bejelentésnek tartalaznia kell:
a befizető nevét,
adóazonosító jelét,
a befizetett pénzösszeget,
az átutalt pénzügyi eszközöket,
valamint a pénzösszeg értékét.
A bejelentésen túl rendelkeznie kell a külföldi pénzintézettől olyan igazolással, amelyből megállapítható a TBSZ-en keletkezett jövedelem.
Amennyiben a külföldi TBSZ lekötési ideje elérte az 5 évet, abban az esetben a TBSZ-ből származó jövedelmet nem kell feltüntetni a magyar adóbevallásban.
A külföldi TBSZ megkötésének a folyamata
A külföldi TBSZ nyitásának a főbb lépései
Hogyan lehet a TBSZ rendszeres megtakarítás? Hány TBSZ számlánk lehet egyszerre?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a TBSZ számla milyen formában konvertálható rendszeres megtakarítássá, amikor a gyűjtőév után már nem lehet befizetéseket teljesíteni?
A megoldás az, hogy egyszerre rendelkezhetsz több TBSZ számlával. Ez azt jelenti, hogy minden évben kötsz egy másik TBSZ számlát, amire teljesíted havi szinten az általad elgondolt összegeket.
A TBSZ számla költségei
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a TBSZ számlavezetésnek is vannak költségei, míg a befektetésért alapkezelői díjat (bef. alapoknál átlagosan 1,75% / év) számíthatnak fel.
Előfordulhat például, hogy a számlavezetést a szolgáltató két külön alszámlán oldja meg, így kétszerezve a költségeket és minimumdíjakat.
Ha például te 0%-os kamat mellett 10M forintot tartasz a TBSZ számládon, akkor a havi költséged 350 HUF + 1 000 HUF = 1 350 HUF / hó, évente 16 200 forint.
Ezen felül „szembe jöhetnek veled” olyan költségek, mint kereskedési költség, inactivity fee, tranzakciós költség, devizaváltási díj.
Amennyiben a pénzünket befektetési alapba helyezzük, akkor úgynevezett alapkezelői költséget kell megfizetnünk, aminek mértéke függ az alap kockázati besorolásától és egyéb tényezőktől egyaránt.
Például te beszállnál egy ingatlanpiaci alapba, akkor jó eséllyel évi 1,75% alatt nem fogod megúszni. Ez azt jelenti, hogy 0%-os feltételezett hozam mellett az alapkezelő díjad 175 000 forint volt a 10M befektetéshez képest.
Minden befektetés előtt mérlegeljük a kockázatot, a potenciális megtérülési rátát a fix költségek figyelembevételével illetve értékeljük a pillanatnyi befektetési tapasztalatunkat az adott befektetési lehetőség tükrében.
Ez a cikk 2019. január 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogi leírás
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
11 000 nap. Átváltva 30 év az életedből. Ez a 11 000 nap jelöli a 25-55 év között aktív időszakodat a munkában és az egzisztencia felépítésében. Mindenkinek ennyi ideje van, hogy megalapozza az életét. Te mihez kezdtél eddig vele? És mihez fogsz kezdeni ezután?
Az anyagi függetlenség alapja: már nem vagy gyerek, még nem vagy idős
Mindenki számára mást jelent az anyagi függetlenség. Alapvetően egyéni preferenciák szerint kialakult állapotról beszélünk, amiben a közös, hogy az egyén valamilyen szinten anyagilag önállóvá válik.
Ha megpróbálunk egy általános érvényességű egyenletet megalkotni, ami az anyagi függetlenség [origo]-ját jelenthetné, akkor az alábbi számítást kell elvégeznünk:
(életkor x 11 000 forint ) x 12 hónap
Ez mit jelent egy 31 éves ember számára? Ha a folyószámláján levő összeg / likvid tartalék eléri / meghaladja a 31 x 11 000 x 12 = 4 092 000 forintot, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az ember anyagilag függetlennek tekinthető.
Természetesen ez az összeg nem tartalmazza az egyéb vagyontárgyak értékét (pl.: lakás), hiszen az anyagi függetlenség alapja valahol a biztonsági – likvid tartalék mértékétől függ.
Válassz olyan foglalkozást, amit szeretsz és soha többet nem kell dolgoznod – [Confucius]
Írd fel papírra a hiteleidet és rangsorold őket
A hitel olyan pénz, amit a jövőben fogsz megkeresni, ma költöd el és a köztes időben megfizeted az árát (kamat). A hitelnek akkor van értelme, ha értékteremtése használod és akkor haszontalan, amikor a vágyaidat fedezed belőle (pl.: nagyobb tv).
A legokosabb, amit megtehetsz, ha elkezded a hiteleidet rangsorolni és fontossági sorrend alapján elkészíted a megvalósítási -visszafizetési tervedet.
Milyen rangsorolási tényezőket vehetünk figyelembe?
kamat mértéke
hátralevő futamidő
kiszállás költsége
alternatív költségek (mivel járok jobban? ha kifizetem a hitelt vagyha befektetem a hitelre szánt pénzt?)
megtérülési ráta ( pl.: megéri megtartani a fixen 3%-os hitelt, ha a jövőben szeretnék majd felvenni másik lakásra másik hitelt. Ugyanis az vélhetően drágább lesz. Így jobb megoldás lehet megtartani a 3%-os hitelt és az új lakást magasabb önerővel megvásárolni)
Vegyél fel hitelt saját magadtól, fizess magadnak kamatmentesen törlesztőrészletet
Szeretek saját magamtól hitelt felvenni. Még sose jelzálogosítottam el magamat. – [Szarvas Norbert]
A hitelnek két alapvető természetét különböztetjük meg. A legnépszerűbb hiteltípus az, amikor a hitel felvétele és a cél szinte egyszerre valósul meg.
A másik eset sokkal kevésbé népszerű. Ebben az esetben a hitelt saját magunktól vesszük fel és akár 1-2 évvel előbb elkezdjük törleszteni, minthogy a célunkat megvalósítanánk. Ezt hívjuk pénzügyi stratégiának.
Tipikusan személyi kölcsönök, áruhitelek, fizetési előlegek esetében nem működik ez a megoldás. Hogy miért? Mert az ingó tételeket (pl.: elektronikai eszközök, utazások…stb) úgynevezett impulzusvásárlás során szerezzük meg. Vagyis egy hirtelen gondolattol vezérelve azonnal akarunk birtokolni!
De mi lenne, ha tudatosan felkészülnénk és a jövőbeni, kamattal terhelt hiteltörlesztés helyett felkészültünk volna a múltban a vásárlásra és már elkezdtük volna a „hiteltörlesztés összegét” félrerakni?
Valójában ugyanazt az összeget kell előre félretenni, mint amit utólag befizetnél a törlesztőbe. Ezzel minimum 1 hónapot nyerhetsz, azaz 8-10% azonnali hozamra tehetsz szert.
Gondolkodj értékteremtő beruházásokban
Minden, amire pénzt költünk saját zsebbúl vagy hitelből, valamilyen célt szolgál. Az anyagi függetlenség alapját éppen ennek a célnak a megfelelő definiálása szolgáltatja. Ha a költésünk valamilyen megtérülő célt szolgál, akkor nevezhetjük befektetésnek. Ha a költésnek nincsen célja, akkor pedig pazarlásnak.
Az elmúlt években nagyon felfutott a hazai ingatlanpiac. Gyakran szembesülök azzal, hogy családok 60-70-80 millió forintért építenek maguknak 2-3x nagyobb házat, mint amire szükségük lenne. Mindezt úgy, hogy semmilyen passzív jövedelemforrással nem rendelkeznek.
Tehát a hitelt a rendszeres, aktív bevételükből fizetik vissza.
Merül fel a kérdés: Nem lenne okosabb és megfontoltabb dolog első lépésként egy 40M forintos házat felépíteni / megvásárolni és mellé beruházni két kisgarzonba, amit aztán ki lehet adni albérletnek?
Mert mire számíthatunk az első esetben?
a saját pénzünkön ülünk
nincsen lehetőségünk a vagyonunkat felszabadítani, likvidizálni, újra befektetni
fizetjük a hitelt, de senki nem fizet nekünk a hitelért (albérlet)
Ezzel szemben a második eset azt jelenti, hogy passzív bevételi forrásra tehetünk szert a hitel / önerő hányadától függően. Tehát a vagyonunk egy része könnyen likvidizálható, újra befektethető és passzívan pénzt termelő.
Növeld a bevételeidet, csökkentsd a kiadásaidat
Két népszerű pénzügyi stratégia feszül egymásnak szemben, amikor a célunk egyfajta többletre szert tenni a jövedelmünkből. Érdekes módon a rendkívül sarkos vélemények között ritkán említik meg, hogy végső soron a kettő stratégia együtt működik igazán.
Azaz miközben növelem a bevételeimet (új munkahely, mellékállás, előléptetés, bértágyalás), ezzel párhuzamosan újra definiálom a saját anyagi szokásaimat és csökkentem a rendszeres kiadásokat.
Alkalmazd az 1/2-es szabályt
A havi rendszeres kiadásaidat (magyarul megélhetési költség) mindig a 12 hónapra vetített átlagos havi bevételed 50%-ához igazítsad. Ha 1M forintot keresel, akkor élj úgy, mint aki 500e forintot keres. A többit tedd félre. Ha 500e forintot keresel, akkor élj úgy, mint aki 250e forintot keres és a többit tedd félre.
Sokan ott követik el a hibát, hogy az eseti bevételeket (prémium, rendkívüli pótlék…stb) nem osztják el 12-vel. Főleg a jutalékos szakmákban látom, hogy az ottani dolgozók mindig hónapról hónapra terveznek újra.
Ha 100 000 forintot kerestek az adott hónapban, akkor szűkölködnek. Ha 500 000 forintot, akkor úgy költenek, mintha minden hónapban ennyit keresnének. Ha 1M forint jött be, akkor pedig mintha nem is lenne holnap.
Pedig három hónapot vizsgálva a 100e+500e+1M = 1,6M /3 = 533 333 forint, amiből valójában él. Ha a követketkező 9 hónapban átlagosan 200 000 forintot keresett, akkor viszont abban az évben a valódi bevétele: 1,8M + 1,6M = 283 333 forint volt. Neki ebből kéne gazdálkodnia!
Ne légy kishitű a saját vagyonoddal kapcsolatban, mert könnyebben kifolyhat a pénz a kezedből
Gyakori hiba, hogy bele se gondolunk, középtávon milyen pénzösszeg „folyik át a kezünkön keresztül”. Biztosan te is ismered azt, amikor könnyebben megveszel 5 kacatot 2 000 forintért / db, mint 1 komolyabb dolgot 10 000 forintért.
Nagyobb perspektívában, pontosan ezt csinálják sokan a saját életükkel kapcsolatban is. A havi jövedelmükhöz képest szinte elérhetetlen álomnak tűnik egy tehermentes saját lakás vagy autó. Ezért nincsen motiváció, inkább felélik minden hónapban, amit megkeresnek.
1 hónap -» 400 000 forint 12 hónap -» 4 800 000 forint 60 hónap -» 24 000 000 forint 120 hónap -» 48 000 000 forint
Tudom, hogy ebből levonódik a megélhetési költség. De nem árt tisztázni, hogy mindenféle fizetésemelkedés nélkül is, optimális esetben a kezünkön keresztül átfolyik 10 év alatt 48M forint a példában.
Ha alkalmazod az 1/2-ed szabályt , akkor 10 év alatt összegyűlne 24M forint, ami minimum egy kisgarzonra elég lenne. Vagy egy rendkívül komoly biztonsági tartalékot jelentene. Azaz sokak számára elérhetővé válna az anyagi függetlenség.
Helyette mi történik? Felélik a bevételeket és 10 év múlva sincsen semmi.
Ez a cikk 2019. január 10. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogi leírás
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
A gazdagság elég relatív, hiszen megkülönböztetünk lelki és anyagi gazdagságot. A gazdagság az én olvasatomban egy egyéni mérföldkő, amit ha elér valaki, akkor onnantól kezdve számít szigorúan saját magához mérten gazdagnak! Olvasd el figyelmesen a cikket és mutasd meg mindenkinek, ugyanis most megismered a titkokat! Mert a gazdagság nem egy jó ötlettel vagy egy jó befektetéssel kezdődik!
Komplex pénzügyi stratégiában gondolkodjunk!
Az emberek általában célorientáltak. Mindig a következő célt akarják megoldani és közben elfelejtik, hogy az élet komplexebb, sok tényezős. A házat sem úgy építjük, hogy külön kezeljük a falakat, a födémeket, a tetőt. Egy komplex terv szerint haladunk lépésről lépésre. Az életed a házad…
A célorientált megvalósítással a legnagyobb probléma, hogy minden erődet és figyelmedet egy adott dologra, egy vágyra kontentrálod, amit ha elérsz, akkor mindent a nulláról kezdesz újra.
Ha az anyagi képességed az, hogy havonta 100 000 forintot tudsz félretenni, viszont célorientált vagy és a céljaid a saját lakás – aztán gyerek – aztán nyugdíj célok körül összpontosulnak, akkor a lehetőségeidet korlátozod be:
A céljaink megvalósítása mindig folytatólagos – a pénznek nincsen ideje dolgozni
A cikkben törekszem végig ugyanazokkal a költségekkel és hozamokkal számolni az összehasonlíthatóság miatt. A diagrammból láthatjuk, hogy
lakásunk önerejére összegyűlhet 6 962 706 forint 5 év alatt
lakáshitelünk végtörlesztéséhez 16 344 047 forint 10 év alatt
a gyerekünk életkezdéséhez 6 962 706 forint 5 év alatt
a nyugdíjas éveinkre 16 344 047 forint 10 év alatt
Kérdés az, hogy például nyugdíjas éveinkre elegendő 16 344 047 forint? A KSH adatai alapján Magyarországon a férfiak és a nők átlagosan 16,5 évet töltenek nyugdíjban, ha elérték a nyugdíjkorhatárt. 16 344 047 / 16,5= 990 548 forint évente, ami havi 82 545 forintnak felel meg mai nominális értéken. Vásárlóerőt tekintve ez az összeg sokkal kevesebbet érhet majd, hiszen az infláció miatt romlik a pénzünk.
Vagy a hozamokból szeretnénk megélni? Tételezzük fel, hogy ebből az összegből képesek vagyunk évi 10%-os nettó hozamot elérni minden évben. Ez évente 1 634 404 forintnak felel meg, ami havi 136 200 forint mai nominálértéken, ami nyugdíjas éveinkre lényegesen kevesebbet fog érni.
A megoldás a komplex pénzügyi stratégia, ami az egész életünket átszövi!
Feltetted magadnak a kérdést, hogy mi lenne, ha az életed minden pontján rendelkeznél egy teljes megvalósítási tervvel, ami átszövi a teljes életedet? Itt persze nem szabad jóslásokba bocsájtkozni. Egyszerűen jelöljük ki a sarokpontjait az életednek, mint például a lakás-lakáshitel-gyerek-nyugdíj.
Nézzük meg, hogyan alakulnának a számaid, ha betartanád a az 50-30-20-as szabályt és ezt alkalmaznád a példában szereplő havi 100 000 forint elosztásánál is?
Lakás-lakáshitelre 50%
Gyerekcélra 30%
Nyugdíjra 20%
Mi történt?
A kapott számokat kezeljük fenntartással és inkább egy példaként tekintsük rájuk. Ennek az oka, hogy ez egy számítási modell, ami minden költséget figyelembe vesz, br. 7%-os éves hozammal számol. Viszont nem tudja figyelembe venni a világgazdaság alakulását. A két diagramm számai viszont már összehasonlíthatóak éppen amiatt, hogy ugyanazon szabályrendszer alapján „készültek”.
Azáltal, hogy a rendelkezésünkre álló 100 000 forintot egyfajta komplex életstratégia mentén osztottuk el, a különböző célokra sokkal több pénzt tudtunk összegyűjteni a pénz+idő=több pénz alapvető szabály miatt.
Megállapítások:
kevesebb önerő gyűlt össze a lakásunkra, ami miatt kisebb lakásba „kell” költöznünk. Ez azt is jelenti, hogy a lehetőségeinkhez mérten valóban megfelelő lakásba mentünk túlköltekezés helyett
a lakáshitelünket nem 10, hanem 15 év alatt fizettük vissza
a gyerekünknek nem 5 évig, hanem 20 évig tudtunk félretenni. Így 98%-kal több pénzt adtunk oda.
a nyugdíjas éveinkre 121%-kal több pénzt gyűjtöttünk össze. Ennek oka, hogy az utolsó 10 évre „kifutott a többi célunk”, így onnantól már havi 100 000 forinttal tudtunk összpontosítani életünk utolsó, „nagy céljára”, míg az ezt megelőző 20 évben havi 20 000 forintokat tettünk félre.
Tényleg a hitel visszafizetése a legjobb befektetés?
Az előző fejezetben a rendelkezésre álló, szabad jövedelmünket osztottuk el komplex stratégiai szemléletben. De hogyan kezeljük, a már meglévő hiteleinket? Elterjett néphiedelem, hogy a hitelt azonnal vissza kell fizetni. Ezzel azonban nem értek teljesen egyet!
A diákhitel visszafizetése a legjobb befektetés
Mégis kezdjük a legrosszabb hitellel, amit el tudok kézpelni. Ez pedig a diákhitel, amit pénzügyileg fegyelmezetlen fiatalokkal vetetnek fel mindenféle bírálat vagy különösebb figyelmeztetés nélkül.
A diákhitel kamatos kamattal gyarapodik, ami azt jelenti, hogy az aktuális éves kamattal növelik minden évben a tőketartozásodat! Példa évi 3%-os kamatra, 3M forintos kezdő tőketartozásra:
év 3M forint
év 3 090 000 forint
év 3 182 700 forint
év 3 278 181 forint
év 3 376 526 forint
Figyelem: 5 év alatt a tőketartozásod 12,5%-kal növekedett, ha nem fizettél vissza semmit!
Márpedig teljesen reális pálya, hiszen a diákhitel az iskolás éveinkben is kamatozik. Tehát te felveszed, a suli miatt még nem törlesztesz és mire elkezdenél dolgozni, addigra már sokkal több a tartozásod, mint amennyit felvettél.
Így ebben az esetben ténylegesen jó megoldás azonnal letudni a hitelünket, mielőtt elviselhetetlen mértékűvé dagad!
Kedvezmény: Nőknek bevezették, hogy 1 gyereknél nem kamatozik a diákhitel, 2 gyereknél a felét, míg 3 gyerek felett a teljes tartozást elengedik
Fogyasztás alapú hitelek
Ide sorolom a személyi kölcsönöket, áruhiteleket és folyószámla hitelkereteket, hitelkártyákat. Itt mindig minden a túlfogyasztásról szól, azaz a többletköltésről. Persze vannak rendkívüli helyzetek, amikor jól jön az „extra pénz”.
Jellemzőjük, hogy viszonylag rövidtávra kapjuk a hitelt 10-20% közötti kamatra. Ezeknél a hiteleknél inkább az életmód diktálta alapszabályokra kell figyelnünk, amit ha betartunk, akkor nem fogunk eladósodni!
Életmód alapú pénzügyi szabályok:
a folyószámla hitelkereted nem lehet több, mint a havi rendszeres bevételed 30%-a. Hiszen csak így tudod minden hónapban kényelmesen visszafizetni a tartozást.
a hitelkártya keretére ugyanez a szabály igaz.
a hitelkártya esetében minden felhasznált összeget 30 napon belül 100%-ban vissza kell tennünk, így kamatmentesen használtuk a bank pénzét és újra kamatmentesen felhasználhatjuk.
áruhitellel kizárólag szükségletet és nem vágyat elégítünk ki! Szükséglet egy háztartási nagygép lehet. A vágy, amit viszont nem áruhitellel valósítunk meg, tipikusan a szórakoztatótechnikai elemek, mint egy nagyobb tv!
Jelzáloghiteltől akkor most szabaduljak vagy ne?
Erről megoszlanak a vélemények és órákig lehetne a pro- kontra érveket felhozni. Én abból indulok ki, hogy nem rendelkezel korlátlan mennyiségű szabadon felhasználható tőkével. Így pedig a hiteltől való mihamarabbi szabadulás azt jelenti, hogy egy másik célod feláldozásával fizeted meg az árát!
Lehet, hogy a hiteltől való szabadulással spórolsz a hitelkamaton, de kiszámoltad már, hogy egy másik célod beáldozásával mennyit veszíthetsz? Érdemes visszamenni a két diagrammhoz, ahol láthatod a valódi különbséget!
Szeretem megnyugtatásul felhozni a pénz időértékét és romlását, amit a javunkra fordíthatunk! Gondolj bele, hogy idővel nem csak a te 100 forintod romlik, hanem a bank 100 forintja is. Mivel a lakáshitelek ma már (reményeim szerint) minimum 10 évre fixált kamatozású forinthitelek, így a tőketartozásod fix (és nem emelkedő).
Ez mit jelent?
Ez azt jelenti, hogy ma tartozol 15M forinttal, akkor 10 év múlva is 15M forinttal (mínusz, amit már megfizettél tőketartozás) fogsz tartozni! Ez mit jelent 2%-os éves inflációval számolva?
12 305 224 forint.
A ma felvett 15M forintod 10 év múlva „esedékes” valódi értéke 2%-os infláció esetén. Magyarul te 2,7M forintot nyertél a jövőértéket figyelembe véve az ügyleten, ha nem holnap fizetted vissza a hitelt.
Persze ez egy egzakt szám, hiszen a nyereségedhez szükséges, hogy a fizetésed is emelkedjen évi 2%-ot legalább. Akkor van probléma, ha a következő 10 évben nem emelkedik a fizetésed, viszont a tartozásod névértéke ugyanaz mar (mínusz megfizetett tőketartozás).
De a fizetésed emelkedik!
Joggal bízhatsz abban, hogy a fizetésed (akár munkahelyváltással) emelkedni fog. Rendkívül fontos a folyamatos továbbképzés és a tudásod naprakészen tartása. Ha értékes tudsz maradni a munkaerőpiac számára, akkor nem kell ettől félned alapvetően.
Mennyit kerestél 10 éve? És mennyit keresel ma? Ez több vagy kevesebb névértéken? Ne feledd! A hiteled tőketartozását névértéken számítják és nem ahhoz viszonyítják, hogy ma mennyivel drágább az élet!
Bízhatsz az ingatlanod értéknövekedésében is
Ha tovább gondoljuk az ingatlanvásárlással és jelzáloghitellel kapcsolatos ügyeidet, akkor érdemes elgondolkodni az ingatlanárak természetes emelkedésén, amit többek között az infláció, a jövedelmek emelkedése és egyéb olyan tényezők befolyásolnak, amiket te is átélsz.
Pénzt csak pénzből lehet csinálni – A legnagyobb veszteségünk könnyen a legokosabbnak gondolt pénzügyi döntésünk lehet. Ha minél hamarabb visszafizetjük a hitelünket, akkor a későbbi céljaink mellett egyáltalán nem marad pénzünk egy másik lakás befektetési céllal való megvételére sem.
Az elmúlt 10 évben több olyan ügyféllel találkoztam, akik belátták, hogy az a lakás, amiben élnek, semmilyen pénzt nem termel számukra. Ez a holttőke. Pénzt lakásból csak egy másik megvételével lesznek képesek szerezni.
Mert egy másik lakásmegvétele esetén két bevételi forrásra számíthatunk:
albérleti díj
értéknövekedés különbözete
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy melyik a jobb? Kifizetni a hiteledet mindenáron, aminek a kamata évi 4-5-6%, vagy pedig átrendezni a tőkédet és megpróbálni még egy lakást venni, amiből szintén tudsz évi 5-6-10%-os nyereséget realizálni + árfolyamnyereség, ha emelkednek az árak!
A kockázatokat is mérlegeld egy ilyen döntésnél, minthogy nem tudod kiadni a lakást, sokat kell rákölteni vagy túl magas az adó. Azért nem választja mindenki ezt a megoldást, mert nem mindenki lenne képes több nyereséget elérni, mint amennyit elbukik a meglévő lakáshitelen!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. október 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„A 2018.10.17-án életbe lépett lakástakarékokat érintő törvénymódosítás következtében a továbbiakban az IFL Group nem tud lakástakarék érdeklődést befogadni.” -feszít a mi oldalunkon is a kiírás! Egy korszak zárult le gyorsabban, minthogy kimondhattuk volna: „lakástakarékpénztár”. Mi történt? Miért történt? A lakástakarékok hogyan fognak reagálni? És egyáltalán, nekünk ügyfeleknek milyen lehetőségeink maradtak? A cikkben sablonmentesen veszünk végig mindent!
Miért szűntették meg a lakástakarékot?
Kibogozva a hivatalos kormányzati kommunikációból az érdemi részt, hamar rájöhetünk, hogy a legfontosabb indok a forrásmegosztás lehetett. Közel évi 70 mrd forintot fizetett ki a Magyar Állam a lakástakarékok támogatására, ami valahonnan hiányzott nekik. Például a jelenértékkel bíró építőipari támogatásokból (NOK, CSOK). Ha igaz, amit a kormányinfón elmondtak, akkor ezt az összeget az Állam a továbbiakban a CSOK bővítésére fogja fordítani.
Mindig elmondom, hogy az Államnak nem érdeke téged pénzzel támogatni. Az Állam érdeke, hogy ösztönözze a lakosságait a nemzetgazdasági célok élérése okán. Jelenleg ez a nemzetgazdasági cél az új építésű ingatlanpiac erőteljes bővülése. Már korábban elhangzott, hogy a lakosság még mindig túl sok készpénzállományon csücsül és ezt valahogyan „integrálni kell az „ÁFA vérkeringésébe„.
A lakástakarék kifejezetten rossz nemzetstratégiai eszköz, ha a cél a jelenleg futó építkezések számának a növelése. A lakástakarék tervezhetősége okán közép és hosszútávon jelent építőipari mozgósítást! Ezt nem akarta megvárni a továbbiakban a Kormány
Túl nagyra nőttek a lakástakarékok
Talán mindenkinek feltűnt az elszaporodott Fundamenta logózott luxusautóállomány az utakon. Ez a jelenség is a szektor nyereségességét igazolja, ha nem elégszünk meg a fenti diagramm jelentősen növekedő pályájával.
A lakosságot nem érdekli, hogy aki belép a lakástakarék piacra, annak az első 4 év masszívan veszteséges, hiszen csak a 4. év után lesz képes hitelezni (LTP-hitel), ami a valódi bevételt jelenti a szektornak. Összességében elmondhatjuk, hogy a mostanában extranyereséges szektor az elmúlt évtizedben csak veszteséget realizált egy jövőbeni megtérülés reményében.
Most kezdett megtérülni a befektetés és ez sokaknak szemet szúrt.
Egyszerűen nem szolgálták a kormány célját
A lakástakarékok érdeke a lakástakarékhoz „járó” hitelek kihelyezése volt mindig is. Maga a lakástakarék megtakarítás volt a csali a horgon, ami elkötelezte az ügyfeleket, miközben betéti állományt gyűjtöttek a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan. Ezen a ponton (és a kedvező kamatoknak köszönhetően) nem volt nehéz az ügynöknek „megdumálni” az ügyfelet, hogy vegye fel náluk a hitelt.
A probléma nagyon összetett, de mégis könnyen definiálható. A magyarországi hitelkamatok tartósan alacsony szinten maradtak, ami gyakran az LTP hitelek kamata alá is ment. Egy olyan piaci környezetben, ahol „nagyjából” ugyanazt a kamatot megkapod a bankodtól is, csak a tömbösített törlesztés (rövid futamidő = magas törlesztő) helyett az elnyújtott visszafizetést választhatod (hosszú futamidő = alacsonyabb törlesztő) elveszik a lakástakarék szerepe és piaci előnye a legfontosabb területen.
ha pedig az emberek már ma megkaphatják „ugyanazt a hitel a banktól”, akkor az államnak már nincsen szüksége kifizetni évi 70 mrd forintot a szektornak. A lakástakarék érdeke a középtávú öngondoskodás + hitel, a gazdaságpolitika érdeke pedig az „azonnal hitelfelvétel + lakossági megtakarítások felhasználása”
Pár év múlva visszatérhet a lakástakarék
Szeretnék jóslásokba bocsájtkozni. Íme az első: szerintem idővel visszatér a lakástakarék valamilyen formában. Ennek oka az elöregedő lakásállomány Magyarországon, amit meg kell újítani. Erre pedig a lakástakarék nagyon jó és kézenfekvő megoldás volt, hiszen például 2017-ben a piac második legnagyobb szereplőjének (OTP) a kiutalt szerződések 70%-a felújításra célt „talált magának”.
Az energiahatékonyság jegyében a következő ciklusban a kormánynak két lehetősége marad:
kibővíti az Otthon Melege Program keretösszegét (becsléseim szerint 100x-osára)
újra támogatást ad és arra ösztönöz, hogy a lakosság elkezdjen gyűjteni
Mihez kezdenek a lakástakarékok és az ügynökök?
Egyik napról a másikra munkanélkülivé vált 5-6 000 lakástakarék ügynök és további pár ezer független közvetítő, alkusz megélhetése került veszélybe, akik a lakástakarékkal is foglalkoztak. De hogyan reagált erre a piac?
Az OTP-nek nagyjából minden mindegy, hiszen továbbra is a legnagyobb kereskedelmi bankként pontosan abból fognak megélni, amiből a lakástakarékok is próbáltak: hitelből. Az Erste esetében hasonló a helyzet és nem lövök nagyot mellé, ha azt mondom, hogy átképzéssel ez a két, kereskedelmi banki háttérrel rendelkező lakástakarék megoldja a munkaerőproblémáját is…
A Fundamenta teljesen más tészta…
Adott egy rendkívül pozitív piaci képet felépített cég több ezer képzett ügynökkel, aki hihetetlen pénzügyi tartalékon csücsül (révén a befektetése az elmúlt években kezdett megtérülni).
Miből éltek eddig? Hitelkihelyezésből. Ha azt mondjuk, hogy a Fundamenta tevékenységéből kivesszük az állami támogatást és a megtakarítási terméket, akkor láthatjuk, hogy egy tipikusan kereskedelmi banki tevékenységet folytattak: hitelt helyeztek ki, és betétet gyűjtöttek.
Azt látom, hogy a Fundamenta biztosan nem fogja feladni a tevékenységét, éppen ezért továbbra is folytatja hitelkihelyezési és betétgyűjtési tevékenységét az állami támogatás nélkül. Kérdés, hogy a bizalmi válság kellős közepette az ügyfelek mit gondolnak majd erről?
A munkanélküli ügynökök
Ami először eszembe jutott ezzel kapcsolatban, az két gondolat:
elképesztő munkaerőhiány tapasztalható a banki szektorban. Átképzéssel a piac felszívja őket
akik maradnak a „lakástakarék brand-vágányon”, azok hatalmas fognak csattanni a magyar betonon és elmondom, hogy miért:
Szeretik azt hinni magukról a lakástakarékkal foglalkozó ügynökök, hogy ők fantasztikus értékesítők. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen egy olyan terméket kellett „eladniuk”, amit mindenki ismert. Ha az ügyfél kételkedett volna, akkor elég volt bedobni az aranymondatot: „30% állami támogatás jár hozzá” és a vita eldőlt!
Állami támogatás nélkül értékesíteni pénzügyi terméket (legyen az hitel, biztosítás,) egy teljesen más szakma. Mivel a termékek sokkal bonyolultabbak, ezért jobban fel kell készülni. Innentől kezdve a „mellékállásban érkező ápolónénik” erős túlzással alkalmatlanok lesznek az új piaci helyzethez alkalmazkodni.
Féltem az embereket a saját naivitásuktól
Miért nem független pénzügyi közvetítő lett mindenki? Miért pont lakástakarék? Azért mert egy végtelenül egyszerű, könnyen értékesíthető termékről van szó, amivel mindenki tudott azonosulni. Egy hitel vagy biztosítás esetében ez már nem így van.
A bejön a tippem, hogy a Fundamenta folytatja hitelezési tevékenységét,akkor merül fel a kérdés, hogy a Fundamenta ügynökei hogyan fognak eladni hiteleket? A válasz: pontosan úgy, ahogyan a bank adna el. Nagyon nezehen.
Mindenki vegye figyelembe az MNB hatályos rendelkezéseit az értékesítéssel kapcsolatban: eddig egy Fundamenta ügynök egy megtakarítási programot értékesített hitelezési opcióval. Innentől pedig a hitel lehet a fő termék, amit TILOS tukmálni, tilos rábeszélni és végképp tilos eladósítani!
Milyen lehetőségei maradtak az ügyfeleknek?
Most nem fogok az ilyenkor szokásos felsorolásban átcsapni, ami ugyanazt a lerágott csontot (mínusz lakástakarék) próbálja nekünk eladni új megfejtésként. Lakás célra azt gondolom, hogy nem maradt egyetlen reális opció sem, ami az öngondoskodásról szólna. De azért nézzük meg mi ez a NOK (Nemzeti Otthonteremtési Közösség), amiről az „új ltp-ként” fogsz hallani minden nap.
Hivatalosan angol mintára (ugyanakkor erősen dél-amerikai utalásokkal) létrehozott szövetkezet, amit lakáslottónak csúfolnak. Ennek a lényege, hogy egy szervező cég (jelen pillanatban egyedül a Central NOK zrt. végezhet ilyen tevékenységet) legalább 120 főt felkutatva hoz létre NOK közösségi csoportot, ahol a tagok ugyanabban a preferenciájú ingatlanban érdekeltek.
A tagok azonos havi vállalással és opcionális eseti befizetésekkel takarékoskodhatnak elő. Amint a közösségnek összegyűlik a befizetésekből (mínusz a szervező jutaléka) a lakás vételára, úgy a tagok között kisorsolnak egy lakást. A sorsolásnál előnyt élvez az a tag, amelyik a legtöbb plusz befizetést teljesítette (magyarul előbb az a tag kapja meg a közösségtől a lakást, aki többet fizetett be).
nincsen OBA védelem
nincsen garancia. hogy a következő 10 évben te költözöl
minél később sorsolnak ki, annál nehezebben jutsz új építésű lakáshoz az áremelkedés miatt
a NOK költsége elviheti az állami támogatás jelentős részét
a gazdagabbak előbb kaphatnak lakást az extra befizetésekkel, mint a szegényebbek, akik nem tudnak az elején extra pénzt befizetni
Mérlegeld a kockázatait a rendszernek, mielőtt beleugrasz!
Felkészülnek a nyugdíjmegtakarítások!
Logikus feltételezés lenne részedről, hogy akkor ideje jobban odafigyelni a nyugdíjra! Minisztériumi forrásunk szerint a kormány hamarosan (elkövetkezendő hónapokban)megemelheti a nyugdíjkorhatárt 70 évre! Magyarul tovább maradsz aktív dolgozó, és tovább kell fizetned a nyugdíjcélú megtakarításaid közül a NYESZ-t és az ÖNYP-t!!!
Egyedül a nyugdíjbiztosítás esetében létezik törvényileg az a megállapítás, miszerint a kötés pillanatában érvényes nyugdíjkorhatár lesz a lejáratod, függetlenül a jövőben hatályos határoktól!
Én lassan a nyugdíjbiztosítást is elfelejteném, hiszen a nyugdíjbiztosítás nem más, mint egy piaci termék (megtakarítás alapú biztosítás), aminél azért kötelezed el magadat 65 éves korodig, hogy kapj évi 20%-os adójóváírást.
Jóslat: szerintem hamarosan az adójóváírást is elveszik a nyugdíjbiztosítás eseténen. De ez csak egy tipp, semmilyen erre mutató jel vagy infóm nem létezik!
Az Állam is be akar lépni megint a magánnyugdíj piacra…
Kifejezetten cinikus hírként jelent meg a sajtóban, hogy az Állam megint tervezi a magánnyugdíjpiacra történő belépést valamilyen formában. A terveket nem ismerem sajnos, de élnék a gyanúperrel, hogy ez nagyon nem lesz jó a többi piaci szereplőnek!
Ugyanis a nemzeti gazdaságpolitikát priorizáló környezetben miért adna az Állam milliárdokat más piaci szereplők termékeire, ha közben van saját terméket, amit úgy használ fel, ahogy (erős túlzással) akar?
Nyilván mindenki emlékszik a magánnyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítására. Azt gondolom, hogy egy jelentős bizalmi válság alakult ki ezzel kapcsolatban és az emberek addig nem fognak pénzt befizetni, amíg van másik lehetőségük. A kérdés, hogy meddig lesz más lehetőségük, meddig lesz más termék elérhető a szektorban?
Egyetlen lehetőségként én az egzisztenciális megtakarításokat látom
Ezidáig célhoz kötöttünk mindent! Akarok lakásra -gyerekre- nyugdíjra pénzt gyűjteni. Az Állam reagált a helyzetre és kihozta a saját, támogatott termékeit:
lakás: NOK
gyerek: Babakötvény, Start számla
nyugdíj: ?
Azt látjuk, hogy a támogatások, adójóváírások valódi ára a korlátozottság veszélye. Személyes véleményem, hogy ideje felismernünk: az Állam nem jó gazda. A „termékei” szeszélyesek, hiszen nem a lakosság, hanem a gazdaságpolitika érdekét képviselik. Időnként az érdekek közelednek, máskor távolodnak egymástól.
Az egzisztenciális megtakarítás az, amikor cél nélkül, saját magam miatt teszek félre, egy jobb élet reményében!
Gyorsan rövidre zárnám ezt a blokkot! Aki arra fogékony, annak irány a bank és nyisson TBSZ számlát. Jó megoldás lehet. Aki szeretné a befektetéseit maga kezelni, az irány egy brókercég és nyisson bef. számlát. Aki semmit nem szeretne , de bízik abban, hogy az Állampapírok kamata tartósan magas lesz, annak irány a Magyar Államkincstár.
Ez mind szép és jó, de mi lesz azzal a réteggel, aki havi pár tízezer forintot szeretne államtól függetlenül elpakolni, nem akarja saját maga kezelni a pénzét, viszont hozamra és biztonságra vágyik?
Marad az életbiztosításos megtakarítás
Vagyis ez sem marad, hiszen Unit Linked megtakarítást alapesetben minimum 15 éve kötünk. Hamarabb hozzányúlni kizárólag abban az esetben jó ötlet (vis major kivételével), ha az eseti számlán helyeztünk el pénzt, és arra van szükségünk. A fő számlához viszont minden esetben 15 év után nyúljunk.
Tehát ez sem alkalmas arra, hogy nekünk majd lakásunk legyen a következő 10 évben. Gyerekprogramnak is akkor jó, ha van még 15 évünk mielőtt pénzt akarunk adni a gyereknek. Nyugdíjra pedig kiváló megoldás lehet, miközben nem köteleződünk el 65 éves korunkig!
Összeszedtem pár érvet:
a nemzetközi biztosítók által kezelt vagyon nem függ a gazdaságpolitikától alapvetően
a pénzünket a „biztósító jó híre” védi, hiszen az internet korában egy forint eltűnése- hibás kezelése nemzetközi bizalmi válságot eredményezne
kamatadómentes 10 év után
rugalmasan illeszkedik az életünkhöz hosszútávon
befektetési alapokban tarthatjuk a pénzünket
Hogyan tovább?
Lezárult egy fontos korszak Magyarországon a lakástakarékok állami támogatásának a megszüntetésével. A továbbiakban is csak rajtad múlik, hogy mihez kezdesz a pénzeddel!
Dacból és csalódottságból sehova nem rakod be, hanem elköltöd? Tedd azt. Vagy gondolkozhatsz egy személyes pénzügyi stratégia felállításában is, ami egyre inkább függetlenedik az állami döntéshozataltól, mégis a portfólió szerves részét képezheti akár olyan támogatott program, mint egy Önsegélyező pénztár vagy Egészségpénztár.
A legfontosabb, hogy a pénzügyi stratégiánk nem lehet egy célra fókuszáló, beszűkült valami! A továbbiakban több olyan cikket fogok megírni, ami kifejezetten a személyes pénzügyi stratégiára fókuszál! Érdemes visszalátogatni rendszeresen, mert még nem veszett el minden!
Kommentbe írd meg a véleményedet, hogy te mit gondolsz a helyzetről, a jövőről. Hogyan élted meg a lakástakarékok megszűnését?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. október 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A befektetések világában (legyen az rendszeres díjas vagy egyösszegű) rendkívül fontos az időzítés! Mikor szálljunk be és ki? Erre a kérdésre keresi mindenki a választ (sajnos nagyon alacsony sikerességi rátával). Ebben a cikkben végigvesszük azokat az okokat, amikor kiszállhatsz. Minden más esetben hülyeség lenne és előre nem tervezett veszteséggel járna számodra!
Rendkívül rossz befektetésed van, ami folyamatosan alulteljesít
De valójában mi a különbség a ténylegesen rosszul teljesítő és a potenciálisan rosszul teljesítő befektetés között? Nagyon sokan annyit vesznek észre, hogy az eredmények elmaradnak a várttól, miközben a befektetési eredmények mögé nézve fel kellene tudnunk mérni a jövőbeni potenciált.
Egy ország hozott rossz befektetési döntés az MNYP-ből való kilépéssel
Amikor az ország a Magánnyugdíjpénztárból vissza Állami nyugdíjrendszerbe lázában égett, akkor a legfontosabb érv az alacsony MNYP hozamok voltak. Még a csapból is ez folyt. Az emberek pedig megijedtek ettől és inkább elfogadták a „biztos megoldást”.
Már akkor lehetett tudni, hogy ez egy kifejezetten rossz befektetői lépés lesz, hiszen a válsgá kezdetén törvényszerűen esnek a hozamok (akár negatív irányba). A visszaesés azonban ciklikus és időleges.
Mégis miért volt hatalmas visszaesés, ami sokakat megijeszthetett? Gondoljunk bele, hogy a Magánnyugdíjpénztárakba a pénzünket 20-30-40 éves időtartamra helyeztük el a lehető legmagasabb hozam elérésének a reményében. A pénztár éppen ezért hosszútávú befektetési stratégiákat alkalmazott. Egyáltalán nem volt igazságos saját befektetésünkkel szemben, hogy a hosszútávú eredmény a válság kezdetekor, már rövidtávon el akartuk érni.
Mi történt azóta?
Nagyon megérte maradni befektetési szempontból a Magánnyugdíjpénztárban…
Akik pontosan felmérték a helyzetet és maradtak, azok rendkívül magas hozamot voltak képesek elérni. Átlagosan, a kiegyensúlyozott portfólióból 6,415%-os éves hozamot voltunk képesek realizálni. Viszonyításképpen az 5 éves Erste lakástakaréknak az EBKM-je (egységesített betéti kamatmutató) 6,55%.
Ennek függvényében érdemes értékelnünk az elért hozamokat, hiszen gyakorlatilag versenyben voltak az 5 éves, államilag támogatott lakástakarékokkal elérhető hozammal. Azonban az MNYP esetében 10 éves hozamokról beszélünk. Ha összehasonlítjuk a 10 éves lakástakarék EBKM-jével (4,22%), akkor kimondhatjuk:
Ugyanaz a 20 000 forintunk 2008-2018 között jobban kamatozott az MNYP-ben, mintha kötöttünk volna lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe!
Amikor hiba menekülni a Unit Linked szerződéseből
Tipikusan „menekülési termék” volt az elmúlt években a Unit Linked szerződés sokak számára. A folyamat ismert:
megkötötték valamilyen célra 15-20 évre előre,
viszont (a költségstruktúrájának köszönhetően) pár év múlva még mindig a befizetett összeg alat/körül mozog a befektetési érték.
meginog a bizalom és menekülni kell
ezzel realizálod a veszteséget
Havonta tőkésítünk, ami azt jelenti, hogy egy 20 éves szerződés esetében 240 alkalommal…
Ritkán esik szó arról, hogy a szerződés keretein belül tipikusan havi tőkésítés történik (havonta fizetjük a díjat), tehát havonta vásárolunk befektetési egységeket a különböző befektetési alapokból.
Amikor megnézed az alapok elmúlt időszakát, akkor tulajdonképpen mit látsz a %-ok mögött?
Elmúlt 1 éves hozam esetén 12 darab tőkésítésnyi időszakot
Elmúlt 3 éves hozam esetén 36 tőkésítésnyi időszakot
Elmúlt 5 éves hozam esetén 60 tőkésítésnyi időszakot
Szóval összességében amit nézünk, az korántsem alkalmas arra, hogy a teljes futamidőre vetítve bármilyen következtetést levonjunk. Hogy mégis mit érdemes megnézni a befektetési alapok múltbeli eredményeivel kapcsolatban, azt kicsit később leírom…
Mit jelent a 240 darab tőkésítés számodra?
Az egyszerűség kedvéért nyugodtan nevezhetjük az első befizetésed és utolsó befizetésed közötti időszakot felhalmozási időszakban. Ilyenkor számodra alapvetően a legfontosabb cselekvés, hogy minél több befektetési egységet halmozz fel (darabszám), mivel a legvégén semmi mást nem csinálnak, minthogy az adott napi árfolyamot megszorozzák az általad felhalmozott befektetési egységek számával. Ez lesz a te megtakarításod kiszállási értéke.
A te megtakarításodban van például 1 000 befektetési egység. Ha az árfolyam 100, neked akkor is 1 000 befektetési egységed van. Ha az árfolyam 500, neked akkor is 1 000 befektetési egységed van. Az árfolyam változása egyedül akkor lesz számodra fontos az 1 000 egység vetületében, ha ki akarod venni a pénzed. A két értéket összeszorozzák és kiderül, hogy nyertél vagy vesztettél.
Tehát innen sem éri meg feltétlenül menekülni
Léteznek jó és rossz unit linked szerződések. Most kifejezetten a befektetési eredmények alapján valószínűsíthető cselekvésről beszélünk. Itt is érvényes a hosszútávúság stratégiája. Attól, mert az elmúlt években az alapok rosszul teljesítettek, az alapvetően számodra pozitív is lehet, hiszen olcsón vásároltál, több darab befektetési egységet, ami hosszútávon (következő 10-15 év) valószínűsíthetően magasabb árfolyamon fog állni.
Oké, de akkor mikor számít valami rossz befektetésnek?
Számtalan rossz befektetés létezik, de most feltételezem, hogy
nem a „rezsire szánt pénzedet” akarod befektetni
elég időd van a megtérülésre
körültekintően és kizárólag megbízható helyen fektetsz be
Ha kizártuk a fenti okokat, mint a pénzszükséglet, a kevés idő vagy az extra kockázatos befektetés, akkor beláthatjuk, hogy megfelelő befektetési stratégia esetén nem feltétlenül létezik „rossz befektetés”, hiszen mindig lesz egy fenn (bika) és egy lenn (medve) időszak.
„Azonnal kiszállok, mert zuhan a piac”
Nézd meg, hogy mi történik „A” típusú befektetővel, aki a magas megtérülés reményében fektet be minden évben 1 000 000 forintot, viszont a befektetésének az értéke folyamatosan csökken, emiatt 4 év alatt kiszáll a 8 éves befektetésből…
Láthatjuk a táblázatokból, hogy az árfolyam folyamatos csökkenése miatt a befektetésének az értéke az eredeti befizetések mértékéhez képest folyamatosan elmaradt. Viszont ezzel párhuzamosan egyre több befektetési egységet tudtunk vásárolni ugyanazért a pénzért.
A „B” típusú ügyfél azért nyer, mert stratégiában gondolkodik
És ezen a ponton érkezik el a „B” típusú ügyfél ideje, aki ugyanakkor szállt be, viszont teljesen más stratégiai gondolatmenetet követve kivárásra játszik. Hiszen neki van ideje, pénze és türelme! A piac egyszercsak megfordul és akkor az aktuális befektetési érték helyett a megvásárolt befektetési egységek darabszáma lesz a mérvadó…
Az összehasonlíthatóság miatt a „B” típusú ügyfél is ugyanúgy, 4 évig évente 1 000 000 forintot fektetett be. Az ő stratégiája az volt, hogy miután megtalálta a számára megbízható befektetési alapot, addig vásárol, amíg az alap értéke alacsony /csökken, hiszen így ugyanazért a pénzért több darab egységet tud megvásárolni és kivárja az árfolyam emelkedését…
Hosszútávon mindig a befektetési stratégia a nyerő
A táblázat számaiból láthatod, hogy a „B” típusú befektető 2010-ben (és onnantól kezdve) szintén 50 22 db befektetési egységgel rendelkezett, mint az „A” típusú befektető. A különbség tehát nem ebben volt. Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy az „A” befektető -600 000 forinttal szállt ki, míg a „B” befektető +500 000 forinttal?
Ez az idő értéke a befektetések vetületében. Hiszen a stratégiája megengedte, hogy ne kapkodjon és kivárja a számára kedvező időszakot. Éppen ezért gondolom azt, hogy nagyon sok „rossznak látszó” befektetés egy másfajta megközelítéssel és stratégiával egy jó befektetés lenne-lehetne.
Ez a cikk volt egy három részes sorozat első része! Látogass vissza rendszeresen, mert hamarosan érkezik a következő rész
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. október 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mi az az öt pénzügyi hiba, amit szinte minden harmincas elkövet élete során? Tudtad, hogy a legtöbben reményekkel telve érkeznek meg a harmadik x-be, és mégis ennek az életszakasznak a végére válnak reményvesztetté? Ennek a változásnak okai egészen a pénzig, családig és karrierig vezethetőek vissza. Ezekből mi most a pénzügyi vonatkozást fogjuk megbeszélni, mire érdemes odafigyelni, ha reményvesztett negyvenes helyett egy önmegvalósító negyvenest képzelsz el magadnak!
#1 „ezt adod? ezt adom!”
A harmincévesek tulajdonképpen az élet folyásának a salátástálja. Egy kicsit mindenből van bennük, hiszen már nem fiatalok, de még nem idősek. Már nem szegények, de még nem gazdagok. Már nem újoncok, de még nem öregek. A karrierjüket már nem most kezdték, de még nem értek fel a csúcsra. Már családban gondolkodnak, de még nincsen családjuk (iskolás korú gyerekekre értendő).
Köztes állapotban élnek
A köztes állapot pedig nagyobb felelősséget is jelent, sokkal következetesebb hozzáállást. Máskülönben azon veszik észre magukat, hogy telnek az évnek, felgyorsul az idő és hirtelen a lelkes harmincasból a csalódott negyvenessé alakulnak át.
Ebben a korban nagyon nehéz pénzügyileg józannak maradni, hiszen optimális esetben biztosan felhalmozódott már a költségvetési többlet, azaz pár tízezer-pár százezer-pár millió forinttal több pénz áll rendelkezésre, ami még túl kevés valami nagyobb dologhoz (pl.: saját lakás), de megnyugtatóan elegendő az olyan lazasághoz, mint a „mindent bele balatoni nyarak”, ahol oly könnyen csábulunk el a napi kettő étteremnek és a mérhetetlen költekezésnek.
Egy átlagos harmincas legnagyobb ellensége
ha megpróbál versenyezni a kortársaival, az idősebbekkel és a pénzügyileg kevésbé fegyelmezett fiatalokkal. Meg kell érteni, hogy pénzügyi szempontból ez az időszak a legképlékenyebb, legveszélyesebb , hiszen itt történnek a legnagyobb változások. Mondhatni itt válunk valójában pénzügyileg felnőtté és önállóvá.
Legyen egy terved, egy megvalósítási célod és ahhoz mereven tartsd magadat. Ebben a korban az „ezt adod? ezt adom!” féle utazásokra, éttermekre és szórakozásokra mondjuk nehezebben igent, helyette keressük a jövedelmező kiadásokat (lakás, befektetés, vállalkozás).
Nem is annyira üres frázis: Itt kell megalapozni a saját és családod jövőjét
#2 Karrierválságból stagnálás
Legkésőbb a harmincas évek elejére utolér bennünket a felismerés, „hogyan tovább?”. Úgy érezzük, hogy mindent megtettünk, mégsem tartunk ott, mint a kortársaink vagy az idősebbek. Az elképzeléseink nehezen valósulnak meg és a legjobb esetben is 20 évre el kell adósítani magunkat ahhoz, hogy egy saját lakásunk lehessen egyáltalán.
Ennek oka pedig gyakran a kényelmes komfortzóna, aminek köszönhetően százszor átgondoljuk, hogy munkahelyet/területet váltsunk-e, merjünk-e egyáltalán kockáztatni és továbblépni. Hiába minden kutatás eredmény, még mindig nem elég ösztönző sokak számára a tény, hogy a rendszeres munkahelyváltás exponenciálisan növekvő fizetést jelent, miközben stagnálni egy munkahelyen egyenlő azzal,
mintha aláírtad volna, hogy a következő évtizedben nem akarsz többet keresni!
#3 Hitelkényszer helyett legyen cél a megtakarítási kényszer
Bárcsak annyi forintom lenne, ahányszor hallottam már éppen „kifutó” hitelesektől, hogy „soha többet” és „bárcsak többet tettünk volna anno félre” mondatokat. A probléma a társadalom közgondolkodásának a legmélyebb bugyraiban uralkodó pénzügyi kultúrális jegyekben rejtezik.
A magyar társadalomban még mindig a hitelkényszer az uralkodó, általánosan elfogadott nézőpont. Ha nem megy valami első nekifutásra önerőből, akkor azonnal segítséget kérünk, hitelt veszünk fel. Mert a legfontosabb a jelen birtoklása, akár a jövő felélése árán is. Nagyon nehéz megérteni, hogy bizony vannak olyan helyzetek, amikor várni kellene, gyűjtögetni és átgondolni a következő lépést.
A hitel nem rossz,
ha okosan és tudatosan használjuk fel. Ugyanakkor a hitel nem jelenthet mindenre megoldást és segítséget. Az az ember, aki az elmúlt 3-5-10 évben nem tudott havi 10 000 forintot sem meghagyni a számlán, de most belevágna egy nagyobb és drágább hitelbe, annak kifejezetten nem való, hiszen hitelkényszerben éli az életetét.
Ha ez az ember mindig tudott volna takarékoskodni, a költségvetésének kötelezően betartandó részét képezték volna a megtakarításai, akkor egyrészt ma kevesebb hitelt, alacsonyabb törlesztést kellene bevállalnia. Ez az ember egyfajta megtakarítási kényszerben éli az életét, aki pontosan tudja, hogy a céljait megtakarítással és pénzügyi fegyelemmel fogja elérni. A hitel pedig könnyítés lehet.
#4 Csak még egy álmot, meg még egyet…
A harmincasok mindig szembesülnek azzal a képtelen helyzettel, hogy már megfelelő hátterük van minden, az elmúlt 30 évben felhalmozódott álmuk megvalósítására. Ilyenkor jogosan vetnek számot magukkal szemben, hogy „miért küzdöttek ezidáig”, ha nem az álmok megvalósításáért.
Ez a tipikus nulladik kapuzárási pánik, azaz a családalapítás és elköteleződés előtti pánikroham, amikor a lehető legtöbb „álmot” meg akarja az ember valósítani, mielőtt még nem késő! Ilyenkor mennek el százezrek videójátékokra, legókra, utazásokra és minden vágyra, ami az adott emberben megfogalmazódott.
Valójában ezek mind pillanatnyi örömet okoznak, amit a legvégén bánunk meg, amikor rájövünk, hogy éppen az első lakásunk önerejét szórtuk szét a „tengerben” teljesen értelmetlenül. Talán ez a mértéktelen önjutalmazó inger az, ami a legnagyobb hibája majd’ minden harmincasnak.
#5 Célról célra akarsz haladni
Ugyan nem hoztam most nektek bizonyításképpen számokat, de el kell fogadnod az alábbi örökérvényű képletet:
pénz+idő=sok pénz
Ez azt jelenti, hogy bizony időre van szükségünk ahhoz, hogy nagy dolgokat érjünk el (tipikus nagy dolog az ember életében: a gyermekei támogatása, saját lakás, gondtalan nyugdíjas évek, jó autó). Mivel jellemzően korlátozott anyagi forrásokkal rendelkezünk, ezért meg kell tanulni a megfelelő arányt kialakítani az erőforrások felhasználása között.
Sajnos a célról célra haladás ebben az esetben nem feltétlenül kifizetődő, hiszen aki a következő 10-15 évben minden pénzét a saját lakásra /hitelre fordítja, annak nem marad elég ideje a nyugdíjra gyűjteni. Mint ahogyan a legtöbb gyerek sem a szülői szándék hiánya miatt nem kapott megfelelő támogatást felnőttként, hanem az idő hiánya miatt. Mire a szülők kifizették a hitelt (amire minden pénzt öszpontosítottak), addig a gyerek felnőtt…
A megoldás, ha a pénzedet felosztod!
A felosztás jelen esetben egyfajta súlyozást is jelent, hiszen 3 cél esetében nem megfelelő a 1/3-1/3-1/3 megosztás. Fontossági sorrendet kell kialakítani és az idő értékével is számolni. Például:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 18. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Neked. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része.
A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatod be.
A szigorúan szükséges cookie-t mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a cookie-beállításokhoz.
Ha letiltja ezt a cookie-t, nem tudjuk menteni a beállításokat. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor meglátogatja ezt a weboldalt, újra engedélyeznie vagy tilthatja le a cookie-kat.
Harmadik fél által használt cookie-k
A weboldal a Google Inc. („Google”) Google Analytics rendszerét használja a látogatottságának elemzésére. A Google Analytics rendszere ún. „cookie-kat” – egyszerű, rövid, kisméretű szöveges fájlokat – tárol el az Ön informatikai eszközén és ezek segítségével elemzi a weboldalunk látogatottságát, segítve ezzel a weboldalunk fejlesztését a felhasználói élmény fokozása érdekében.
A „cookie-ban” rögzített, weboldal látogatottságára vonatkozó adatok (a látogatás időpontjával és az Ön IP címével együtt) a Google USA szervereire kerülnek átvitelre és letárolásra. A Google arra használja ezeket az adatokat, hogy az Ön honlap-látogatási szokásait kiértékelje, jelentéseket állítson össze ezekről a XY számára, valamint arra, hogy egyéb, a weboldallal és az internet használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson.
Fontos lépés: először engedélyezd a cookie-kat, hogy az oldal rendesen működjön! Később tudod a beállításokat változtatni!
