2017.december.15-től új termékcsaládok kerülnek bevezetésre a Fundamentánál. Már többen jeleztétek, hogy felkerestek titeket fundi-értékesítők, akik azzal „rámisztgetnek”, hogy most kössetek, mielőtt megváltozik minden! Most nézzük végig, mi ez a változás és mennyiben érint téged, mint magánszemély…
A lakástakarékhoz járó állami támogatás nem változik
Még mielőtt szívinfarktust kapnál, nem fog megváltozni az állami támogatás, ami a lakástakarékokhoz jár. Ez azt jelenti, hogy a maximális összeg évente 72 000 forint (illetve 30%) marad továbbra is. Persze most a Fundamenta csinált egy csavart a történeten és azzal fog támadni, hogy mostantól kezdve, ha Fundamenta Otthontervező lakásszámla B módozatot kötsz, akkor te már havi 40 000 forintot tehetsz félre és duplázhatod az állami támogatást!
Eddig sem tartott vissza senki, hogy több lakástakarék szerződést kössél és többszörözd az állami támogatást. Hangsúlyozom, hogy mind a Fundamenta Otthontervező lakásszámla B módozat, mind bármilyen más többszörözés esetén két feltétenek kell teljesülnie:
Több kedvezményezettnek kell a szerződésben szerepelnie
Többet kell befizetned, mint havi 20 000 forint
Oké, de nekem azt mondták, hogy egyedül is köthetek havi 40 000 forintos Fundamentát!
Ez így igaz! A Fundamenta Otthontervező lakásszámla B módozatát immáron megkötheted saját magadnak (közeli hozzátartozók hiányában) és fizethetsz havonta maximum 40 000 forintot (vagy ennél kevesebbett). Ez azonban nem jelenti azt, hogy többszörözted az állami támogatásodat! Ugyanúgy évi 72 000 forintot kapsz a 40 000 forintos befizetésre is.
Amitől érdekes lehet ez a koncepció, hogy immáron egy termék keretein belül tehetsz félre több pénzt lakáscélra. Persze ez csak akkor éri meg, hogyha nincsen elég közeli hozzátartozód és hajtasz a magasabb szerződéses összegre, a több Fundamenta hitelre. Mert önmagában nem hiszem, hogy túl vonzó a második 20 000 forintot befizetni a számlára, amire 0,1%-os betéti kamat jár (ennél még az átutalási költséged is magasabb…).
Csökken az EBKM?
A táblázatban szerintem minden benne van, ami ennek a változtatásnak a lényege. Az EBKM (betéti kamatmutató) fele annyira csökken az új módozatban 40 000 forintos befizetésnél, mintha kötnél két darab 20-20 000 forintos szerződést. Ennek oka, hogy nem kapsz több állami támogatást, viszont nincs is a szerződésben több kedvezményezett.
Láthatjuk azt is, hogy az elérhető szerződéses összeg magasabb két külön szerződésnél, mintha egybe kötöd. Így nyilván ez tényleg annak opció, aki nem tud bevonni további rokont a szerződésbe, viszont mindenáron a Fundamentától szeretne felvenni hitelt is a megtakarítás mellé (opcionális).
Mennyibe kerül a Fundamenta hitel?
Nem győzön elégszer hangsúlyozni, hogy a lakástakarék mellé felvehető hitel nem jár automatikusan, ugyanolyan jelzáloghitel (hitelbírálattal), mintha bármelyik banknál vennénk fel a hitelt. Amiért érdekes mégis a lakástakarék hitel, az a tény, hogy a szerződés megkötésével ma „szerzel magadnak egy opciót”, hogy x év múlva milyen garantált kamatra kaphatsz hitelt. Ez akkor érdekes, ha közben a kereskedelmi bankok kamatai emelkednek majd.
Ami pozitív irányba változik az új módozattal, hogy a hitel kamata immáron 3,5% lesz (igazodva a piaci trendekhez), miközben a mostani módozat kamata 3,9% (THM: 5,17%-5,94%) volt.
A Fundamenta hitel kamata mennyire versenyképes?
A táblázatban az 5 éves és 10 éves kamatozási piaci hiteleket hasonlítottam össze a Fundamenta Otthontervező lakásszámla 3,5%-os kamatával!
Kamatban alapvetően ez a 3,50%-os kamatajánlat azonos időtávra fixált kamatozás mellett talán a legversenyképesebb ajánlat a piacon, ha önmagában nézzük. Ugyanakkor egy valóban jól felépített hitelkonstrukciót nem nézhetünk pusztán önmagában. Lakástakarékot kötni hitel mellé akkor éri meg, ha a lakástakarékon elérhető kamatunk (EBKM) magasabb, mint a hitel kamata. Tehát jobban megéri a lakástakarékba fizetni, mint a hitelbe.
Ebből a szempontból a Fundamenta és más lakástakarékok hitelkonstrukciójának a legnagyobb hátránya, hogy fixen rövid futamidővel (módozattól függően: 58-63-74-94-112 hó) és ezáltal magas havi törlesztéssel lehet megkötni. A hitelfelvevő érdeke ezzel szemben gyakran az lenne, hogy a lehető legjobban eltolja a futamidőt (20-25 év), hogy ezáltal csökkentse a bank felé vállalt kötelező havi törlesztést, és a „megsprórolt” összegből indítson Fundamentát vagy más lakástakarékot.
Éppen emiatt léteznek azok az esetek (ezt mindig egyedileg kell kiszámolni), amikor jobban megéri 25 évre felvenni a 0,1-0,3%-kal magasabb kamatozású banki jelzáloghitelt, ami mellé lehet kötni a lakástakarékot (amit Minősített Fogyasztóbarát Jelzáloghitel esetén mindenhol díjmentesen tudunk előtörleszteni), minthogy alapból a lakástakarékhitelt vennénk fel rövidebb futamidővel és 0,1-03%-kal kedvezőbb kamatozással.
Módosulnak a megtakarítási időszakok
Az új módozatok esetében az új megtakarítási idő:
49 hónap helyett 50 hónapra ,76 hónap helyett 79 hónapra módosul. 97 hónap és 120 hónap marad. Ezzel kapcsolatban amire nagyon oda kell figyelni, hogy önmagában nem azért lesz több az állami támogatás, a szerződéses összeg vagy a teljes megtakarítás, mert valamire több pénzt kapunk. Itt arról van szó, hogy például a 6 év 6 hónapos (ebből 2 hónap a kiutalási időszak) eddigi kosntrukciónál 3 hónappal többször fizetünk be havi díjat és 3 hónappal tovább kapjuk emiatt az állami támogatást.
A Fundamenta tájékoztatása szerint A tarifáról (tehát maximum 20 000 forintos szerződés) B tartifára (amikor ugyanarra a szerződésre többet akarunk 20 000 forintnál befizetni, maximum havi 40 000 forint) bármikor válthat az ügyfél, de visszafelé nem lehetséges a lépkedés.
Partnerünk a Fundamenta, OTP, Erste lakástakarék.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 13. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Bitcoin rendkívüli módon terjed a világban, mindenki be akar szállni a buliba, de az emberek 90%-a egyáltalán nem tudná elmondani, hogyan is működik a rendszer, pontosan miről szól és miért lehet a Bitcoin technológiai (nem üzleti!) megvalósítása a fordulópont a pénzpiacon? Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázom neked a Bitcoin működésének az elvét!
A megbízható harmadik fél
Az online térben a legnagyobb problémát az jelentette, hogyan küldhetek át 100 000 forintot egy másik személynek teljes biztonsággal úgy, hogy a másik fél megkapja a pénzt? A megoldás pedig a megbízható harmadik (bank vagy pénzforgalmi szolgáltató) fél bevonása volt.
A harmadik félnél vezetjük, hogy kinek mennyi pénze van. Ő egy excel táblázatban végzi el a műveleteket, tehát tőlem levon, míg a másiknak hozzáad 100 000 forintot és az utalás teljesültnek tekinthető.
Problémák a rendszerrel
feltőrhető a rendszer
lassú átutalási idő
fragmentált
visszaélésekre ad okot
elköteleződést kíván
drága
centralizált
Amiatt, hogy ez a rendszer centralizált, alapvetően jogrendszerhez kötött. A jogrendszert pedig minden ország saját hatáskörben hozza létre és változtatja, sarcolja
A Bitcoin egy teljesen új megközelítése a rendszernek
Satoshi Nakamoto 2008-ban kiadott egy publikációt a „peer-to-peer electronic cash system” néven, amiben leírta a ma ismert Bitcoin rendszernek a működését. Ez a rendszer teljesen más megközelítést használt, mint az addig alkalmazott „harmadik megbízható fél”.
A hagyományos megbízhatósági modellben a bank számlaszám nyilvános és minden más személyes adat és, hogy mennyit utaltunk (főkönyvi adat) titkos. Nakamoto azt mondta, hogy az identitások legyenek titkosak és minden tranzakció legyen publikus.
Minden tranzakció legyen publikus
Éppen ezért mindenki leellenőrizheti, hogy a tranzakció helyes e. Tehát a Bitcoin rendszer ilyen módon egy sokkal inkább önellenőrzésre épülő technológiai megoldás, ahol az amúgy is divatos „közösségi” behatás és „önellenőrizhetőség” a mérvadó.
Egyetlen globális főkönyv létrehozása
Mivel a főkönyvben szereplő adatok a Bitcoin rendszerben publikusak, éppen ezért lehetséges egyetlen globális főkönyvet létrehozni, amit mindenki el tud fogadni.
Éppen ezért fontos, hogy a „személy” legyen a titkos, ami által nem fogja senki megtudni, hogy ki mire költött.
Push payment
A Bitcoin úgynevezett „push payment” elvet alkalmaz, ami azt jelenti, hogy átküldöm a pénzt és onnantól kezdve nem lehet többet kérni/levonni. Így nincsen szükség személyes adat megadására sem. Ez egy sima tranzakció.
A blockchain
A Bitcoin rendszer alapja, hogy láncokba felfűzött blokkokból áll a főkönyv. Egy blokkban több tranzakció található. Például te küldesz pénzt Jakabnak, meg Brazíliában Julio küld pénzt Amandának. Ez így megy 10 percig, amit a rendszer egy blokkba rendez. Ezután lezáródik az aktuális blokk és időpecsét kerül fel rá + egy hivatkozás az előző blokkra.
10 percenként van egy zárás a főkönyvben
Minden egyes blokkban van egy olyan adat, ami hivatkozik az előző blokkra (integritás ellenőrző adat). Éppen emiatt, ha valaki meghamisítana egy adatot utólag, akkor az azonnal kiderülne a rendszer számára és érvénytelenítené az adott blokkot.
A blokklánc egy megosztott, nyilvános főkönyv, amelyen a teljes Bitcoin-hálózat nyugszik. Az összes visszaigazolt tranzakció felfűződik a blokkláncra. Ily módon a Bitcoin-pénztárcák ki tudják számítani elkölthető egyenlegüket, valamint az új tranzakciók esetében visszaigazolható, hogy ténylegesen a tulajdonos által birtokolt bitcoinok elköltése történt-e meg. A blokklánc sértetlenségét és elemeinek időrendi sorrendjét kriptográfia biztosítja.
A tranzakció egy Bitcoin-pénztárcák közötti értéktranszfer, amely felfűződik a blokkláncra. A Bitcoin-pénztárcák tartalmaznak egy privát kulcsnak vagy magnak nevezett titkos adathalmazt, amely a tranzakciók aláírására szolgál, és amely matematikai bizonyításul szolgál arra nézvést, hogy a pénztárca tulajdonosától érkezik-e a tranzakció. Az aláírás mindemellett megakadályozza, hogy a tranzakciót bárki módosíthassa az elindítását követően. Az összes tranzakció felhasználók között folyik, és általában a tranzakció elindítását követő 10 percben megkezdődik visszaigazolásuk, egybányászatnak nevezett folyamaton keresztül. – bitcoin.org
A Bitcoin hálózat feltételezi…
hogy nem mindenki jóhiszemű, de a hálózat nagyrésze jóhiszemű. Ha pedig a nagy része a hálózatnak megbízható, akkor valószínűsíthetően maga a rendszer is megbízható.
A bányászat lényege
Egy matematikai műveletet kell végezni, aminek az eredményét könnyű leellenőrizni, viszont nagyon nehéz előállítani. Minden blokk esetében ezt a folyamatot kell végigvezetni.
Amikor a bányászok pecsételik a blokkokat és elvégzik a matematikai műveleteket (erőforrás igényes), akkor találhatnak egyfajta Bitcoin lottószerűséget, ami azt biztosítja, hogyaz adott bányász a hitelesítésért cserébe részesülhet a kibocsájtott Bitcoin-ból.
2017 év elején 12,5 Bitcoin-t kaptak a „nyertesek” 10 percenként, ami akkor megfelelt 5-6 millió forintnak. Ez a 12,5 Bitcoin mai értéke 55 millió forint!
Minél több „bányászgéppel” dolgoznak, annál több esélyük van ezen a Bitcoin lottón. Ezért rendkívüli módon fejlődik a technológia, hogy minél hatékonyabban működő, minél kevesebb energiafelvétellel rendelkező gépet tudjanak hadrendbe állítani.
Mi mozgatja a Bitcoin árfolyamát
Eddig a Bitcoin technológiai megvalósításáról beszéltem, ugyanakkor nem mehetünk el a tény mellett, hogy a Bitcoin mögött nincsen tényleges gazdasági tevékenység vagy fedezet. Ez azt jelenti, hogyha valami oknál fogva a bányászok lekapcsolnák a gépeiket vagy a tömeg egy másik technológiai megoldást (fejlettebb megoldást) részesítene előnyben a jövőre nézve, akkor a Bitcoin szisztéma összeomlott és a bitcoinjaidat nem fogod tudni beváltani igazi pénzre.
Az árfolyamot a kereslet pumpálja fel anélkül, hogy bármiféle teljesítmény állna a háttérben. Amíg mindenki részesedni akar ebből és meg tudja fizetni, addig emelkedik az árfolyam. Amint ráunnak az emberek erre, összeomlik.
Egyetlen esetben vállhatna a Bitcoin azzá, amivé sokan szeretnék. Ha a bankrendszer átvenné ezt a technológiát. Azonban mindenkit emlékeztetnék arra, hogy a bankrendszer számára nagyon jövedelmező a „megbízható harmadik fél” szerepe, ugyanis így náluk landol a közvetítési jutalék és az információ. Erről nem hiszem, hogy lemondanának maguktól…
Olyan, mint a Pokemon Go
Emlékszel még a tavalyi év slágerére, a Pokémon Go alkalmazásra? „A Pokémon Go-őrület kezd kicsit lecsillapodni, legalábbis a Nintendo részvényeinél, hétfőn a cég árfolyama közel 20 százalékot esett.”-írta a Portfolió 2016 júliusában. A jóslat nem vált be, ugyanis az új fejlesztéseknek köszönhetően (ez már nem Pokemon) azóta is emelkedik az árfolyam.
Ettől függetlenül iparszági szakértők többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a Pokemon Go alkalmazás okozta hisztérikus felfutás nagyon hamar véget ért, a lufi kipukkadt és önmagában ez a projekt akár be is csődölhetett volna, ha nem egy Nintendo méretű tőkeerős vállalkozás áll a háttérben, hanem egy start up, aminek ez az egyetlen bevételi forrása.
Amit ezzel el szeretnék mondani, hogy mindig találunk lufikat a világtörténelemben, amiket felkaptak, majd túl magasra szállt és kipukkadt. Az biztos, hogy a Bitcoin idei árfolyam-szárnyalása sem tartható, hiszen az önmagában egy gazdasági világválságot tud előidézni, mivel a Bitcoin mögött nincsen valódi fedezet.
Az igazi kérdés az, hogy te mennyire hiszel ebben?
Nézd meg Youtube videónkat. Bálinttal a Bitcoinhoz kapcsolódó átverésekről beszélgettünk:
Ha korrekt pénzügyi tanácsadásra van szükséged
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 11. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mindennap használjuk, ezért megyünk dolgozni és végső soron ennek mértéke határozza meg az életünk minőségét. Igen, a pénzről van szó. A pénz, ami az életünk ugyanolyan nélkülözhetetlen része, mint a cipő. De biztosan ismered a pénzt? Most nézzünk olyan meglepő tényeket a pénzről, amiket eddig nem ismertél!
#1 Mennyibe kerül egy forint előállítása?
A naponta használt bankjegyek és érmék előállítása egyébként 2014-ben 4 milliárd forintba került, de az elmúlt 15 évben volt példa 9 milliárdos számlára is. A különböző bankjegyek és érmék darabonkénti előállítási költsége tehát nem ismert, a nagyságrendeket azonban érzékeltetik a hat évvel korábbi adatok, amikor még nyilvánosak voltak a bankjegy- és érmegyártási kiadások.
A Buksza szerzője ugyanis 2008-ban írt az Origón arról, hogy akkor a bankjegyek – áfát is tartalmazó – előállítási költsége darabonként 40 forint volt, az érmék bruttó ára pedig 15 és 50 forint között szóródott.
#2 Mennyi bankjegy van forgalomban?
Oké, sokkot kaptál? Tehát jelen pillanatban összesen 449,92 millió darab forint pénzjegy van forgalomban. Ennél is érdekesebb, hogy gyakorlatilag a néphiedelemmel ellentétben nem a „leggyakrabban” használt kis címletekből van több, hanem a legnagyobbakból.
Így már azért teljesen más értelmet nyer, amikor a boltban számon kérnek téged, hogy miért nincsen kisebb címleted! Nyugodtan mutasd meg a boltosnak ezt a grafikont és megérti!
#3 4 millióan élnek létminimum alatt
A Policy Agenda kutatásából kiderült, hogy 10-ből 4 magyar él létminimum alatt. Egy felnőttnek, ha egyedül él, 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse. Egy tipikus, két felnőttnél és két gyermekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége a nélkülözés elkerüléséhez.
Tehát ez azt jelenti, hogy egy egyedül élő felnőttnek a létminimum azt jelenti, hogy kap
4 db 20 000 forintos címletet
1 db 5 000 forintos címletet
1 db 2 000 forintos címletet
1 db 1 000 forintos címletet
Érdekességképpen a Monopolyban:
A játék kezdetén a bankár minden játékosnak kioszt 150.000 forintot 2 db 50.000, 4 db 10.000, 1 db 5.000, 4 db 1.000, 1 db 500 és 5 db 100 forintos címletekben.
#4 94%-a a bankjegyeknek baktérium hordozó
Egy 2002-es amerikai tanulmány szerint vélhetően a forgalomban levő bankjegyek 94%-a tartalmaz baktériumot, miközben kézről kézre járnak. Ezek a micro-orgazmusok alapvetően nem ártalmasak az egészségre, azonban 7%-nyi esélye van annak, hogy lesz valami bajunk.
Példának okáért a flu vírus, ami az emberi testen kívül is képes életben maradni 48 órán keresztül, a pénzjegyen akár 10 napig is megél a tanulmány szerint.
#5 Mennyit keresett tavaly a legügyesebb magyar és az átlag ember óránként?
Nagyon kedves barátommal beszélgettem tegnap a devizahitelezésről. Feltette nekem a kérdést, hogy „mi akkor tudtuk, hogy ez lesz?”. Miközben elmeséltem neki számos észrevételemet a témában, jöttem rá, hogy bizony ezeket az információkat nagyon kevesen ismerik. Állítom, hogy az emberek semmit nem tanultak a múltból és hamarosan újra megismétlődik a társadalmi pénzügyi katasztrófa! A devizahitelezés tanulságai …
Nagyon szeretném, ha végigolvasnád ezt a hosszú cikket, ugyanis sokak számára eddig nem ismert összefüggésekről fogok írni. Külön megköszönöm, ha megosztod Facebookon ezeket az információkat!
Hogyan nézett ki a devizahitelezés a gyakorlatban?
Hidd el, hogy a devizahitelezés csúcsán nem volt egyértelműen fekete és fehér a folyamat. Mára sokan elhitték, hogy a gonosz bankok előre megfontolt szándékkal vezették félre az ügyfeleket. Az igazság az, hogy senki nem tudta. Devizakockázat lábjegyzetben mindenki arra számított, hogy az 50 000 forintos hitel legrosszabb esetben felmegy 65 000 forintra. De úgy voltak vele, hogy ez egy vállalható kockázat…
2008. december 31-én a lakáshitelek állománya 3875 milliárd Ft volt – ami a GDP több mint 14 százalékának felel meg –, ennek 61 százalékát a devizaalapú lakáshitelek tették ki. A bankok által 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege szintén jelentõsen nõtt: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, 2008-ra meghaladta a 60 százalékot. A 2007. végi állapothoz képest a teljes hitelállomány összege közel 25 százalékkal, a devizaalapú állományé 62 százalékkal emelkedett.
forrás:KSH
Ez a számsor azt jelenti, hogy a devizahitelezés csúcsán már nem volt „választása” sem az ügyfélnek, sem a közvetítőnek, bankosnak.
2008-ra már szinte mindenki devizahitelt vett fel
Szerinted mi történt abban a ritka esetben, amikor a hitelközvetítő azt mondta az ügyfélnek, hogy havi 50 000 forint helyett fizessen havi 80 000 forintot HUF alapon, mert a devizának komoly kockázatai vannak? Mindezt egy olyan időszakban, amikor boldog-boldogtalan csatlakozott a tömeghez és még a csapból is ez folyt?
Elmondom a megoldást! Az ügyfél meghallgatta a másfél órás szakmai kiselőadást (aminek a felét nem értette), megköszönte, felállt és átment egy másik bankba/közvetítőhöz, aki megerősítette abban, hogy biztosan nem történik semmi baj. Aki devizahitelt akart felvenni, az már előre eldöntötte, hogy számára ez a megoldás. A bankban a döntéséhez kereste a megerősítést.
Forint alapú hitelt alapvetően kétfajta ember vett fel: aki beszari volt és/vagy az átlagosnál több pénze volt
Bár a második opció igencsak kérdőjeles, hiszen megszámlálhatatlan embert lehetne felsorolni, aki akkoriban a felső-középosztályhoz tartozott, mégis a devizahitelezést választotta. Persze nagyon erős kijelentés, hogy valaki „beszari” lett volna, de ezzel igazából súroljuk a valóságot. Nagyon kevés ember hozott tudatos, racionális és szakmai döntést, aminek a végeredménye a forint alapú hitel lett volna. Sokkal jellemzőbb volt, hogy annak az időszaknak a forintalapú hitelese egyszerűen félt az árfolyamkockázattól. Kockázatosnak ítélte meg.
Nem célom senkit megbántani. Viszont most őszintén szeretnék beszélni az akkori piacnak a jellemzőiről. Persze utólag mindenki atomfizikusnak állítja be magát, de akkoriban ez egyáltalán nem volt feltétlenül egy jövőbelátó jóslat. Sokkal inkább a forint hitel mellett, mint a devizahitel ellen döntöttek. Ez hatalmas különbség.
Sokáig a devizahitelesek jártak jobban- a devizahitelezés tanulságai
Nagyon kevesen vették észre menet közben, hogy még a megemelkedett törlesztéssel is sokkal jobban jártak, mint azok, akik alapból forint alapú hitelt vettek fel. Mindenki annyit érzékelt 2008 után, hogy az addigi „álom devizahitel törlesztőrészlet” elkezdett emelkedni.
Senki nem foglalkozott a forinthitelesekkel, senki nem beszélt a forinthitelesek „devizahitelhez viszonyított” veszteségéről, ami már évek óta ketyeget. Hogy miért? Mert akkor észrekellett volna vennie mindenkinek, hogy a megemelkedett törlesztő még mindig kedvezőbb, mintha alapból forintalapon vették volna fel a hitelt.
És mi lett volna ebből a logikus következtetés? Az, hogy az ember jellemzően túlvállalták magukat. A többség nem tudta volna a célját megvalósítani a drágább forintalapú hitellel, hiszen nem lett volna pénze a törlesztésre.
A devizahitelezés egy társadalmi közmegegyezésen alapult, amiben mindenki részt vett (állam, adós, bank, közvetítő, ingatlanos). A lényege az volt, hogy nagyobb lakásba költözhettek olyanok (jobb autókat vehettek), akiknek nem lett volna rá pénz.
Folyamatosan a devizahiteleseknek kedveztek, főleg a rossz adósoknak
Miután elértük a devizakockázat azon fokát, amikor gyakorlatilag a devizhitel törlesztése megegyezett a forintalapú hitelével, lépni kellett valamit. Tulajdonképpen kiborultak a csontvázak a szekrényben, és kiderült, hogy a lakosság jelentős része
nagyobb lakásban él (hitelből), mint amit megengedhetne magának
forintalapú hitelből sosem tudta volna kifizetni a törlesztés
a társadalom lebukott, és ez magával ránt minden passzív résztvevőt is
Az a bizonyos első mentőcsomag, ami a gazdagokat mentette meg…
Amikor bejelentették az első mentőcsomagot, akkor két esemény is történt, amiről sokan nem tudnak, mert elvoltak foglalva saját kálváriájukkal!
A Fundamenta felfüggesztette a hitelezését arra a három hónapra
„Likviditási problémánk nincs, de a saját tőkére is oda kell figyelnünk. Tőkemegfelelési mutatónk a minimális 8 százalékkal szemben 11 százalék, de magas e tekintetben az anyavállalat elvárása. Nem helyezhetünk ki akármennyi hitelt” – mondta Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója
A Fundamenta-Lakáskassza ügyfelei kizárólag a 2011. augusztus 31. előtt megkötött, vagy ez előtt megosztással létrejött szerződéseikre igényelhetnek forintban áthidaló kölcsönt devizahitelük fix árfolyamon történő végtörlesztéséhez – közölte a lakástakarékpénztár. Ez azt is jelentette, hogy számos Fundamenta ügyfél rekedt „házon kívül”, amikor az utolsó valódi szalmaszálba kapaszkodhattak volna azáltal, hogy 180 forintos árfolyamon fizethették volna ki a devizahitelüket Fundamenta áthidaló kölcsönnel.
A hitelkiváltás sem igazán működött abban a három hónapban
A rendkívül szigorú határidőkhöz kötött első mentőcsomag gyakorlatilag 2 hónapra redukálta a menekülési időt az addigra már jelentősen megemelkedett (forintalapú hiteltörlesztésekhez végleg közelítő) devizahitelekből. Egyértelmű, hogy több tíz millió forintot egy átlagos család nem igazán tudott a semmiből előteremteni.
Megoldás lett volna a hitelkiváltás egy másik banki hitellel, de több tucat olyan esetről tudok beszámolni (ügyfél beszámolókból), amikor hiába adták be a papírokat időben, a bank mindenféle időhúzó trükkel gyakorlatilag szabotálta a kiváltás. Lekésték a határidőt és bennragadtak a hitelben, ami már bőven 215 forintos árfolyamon pörgött tovább.
Sztori: Bankosok mesélték nekem, hogy Miskolcon a törvény érvényességének a napján valaki besétált egy táskával, hogy kifizesse 180 forintos árfolyamon a hitelét! A táskában 80-90 millió forint kp. volt… Egyébként az abszolút rekorder közel 100 millió forintot nyert Magyarországon ezzel az adósmentő programmal, ami elgondolkodtató, hogy mennyire létkérdés lehetett számára a hitel…
A Parlament is kiszórta a devizahiteleit
Egy dologra biztosan hasznos volt az első mentőcsomag. De erről idézzük meg az Origo.hu hírportál írásának egy részét, aminek a címe: Képviselők is milliókat spóroltak a végtörlesztéssel
Csak az átlagos emberek nem éltek a kedvezményekkel
A legkedveltebb mentőcsomag lehetőséget biztosított a devizahitel árfolyamfixálására és ezáltal havi szinten több tízezer forint megspórolására. Talán ez volt az utolsó lehetőség, hogy az emberek megoldást találjanak, hiszen kaptak 5 évnyi türelmi időt arra, hogy talpra álljanak, miközben a havi törlesztés is csökkent!
Azonban sokan nem éltek a lehetőséggel. Egy olyan esetben, amikor a kötelezően fizetendő törlesztés egy részét nem kell adott pillanatban kifizetni (gyűjtőszámlára megy a pénz), a legokoksabb megoldás, ha mégis ugyanannyit fizetünk havi szinten, mint amennyit eredetileg kellene. Az okosabb hitelesek legkésőbb ezen a ponton a havi fennmaradó összegből megkötötték a lakástakarékokat, hogy állami támogatással a gyűjtőszámlánál nagyobb mértékben tudják a tőketartozást csökkenteni.
Árfolyamgát+ LTP
A táblázatban egy 20 évre felvett 6M forintos hitelt néztünk meg, amit 2007-ben vettek fel. Az induló törlesztőrészlet 45 130 forint volt, míg az árfolyamgát előtt már 72 767 forintot kellett befizetni. Az árfolyamgát miatt viszont a havi törlesztés visszament 5 évre fixen 44 660 forintra.
A hitelből elengedtek 1,3 millió forintot, míg a tőketartozás az árfolyam kezdetekor 6,2 millió forint lett volna. Amenniyben ez az ügyfél a „megspórolt” havi 30 000 forintból indított volna lakástakarékot, akkor 5 év után be tudott volna törleszteni nagyjábül 2,4 millió forintot, amivel a tőketartozás több, mint egyharmad részét letudta volna.
Ezzel pedig azt érte volna el, hogy az árfolyamgát után a hitelnének havi törlesztése nem szabadult volna el (törvényben van egy felső korlát, ami viszont azt jelenti, hogy a futamidő hosszabodik a legrosszabb esetben). A most lejáró árfolyamgátas hiteleket ki lehet váltani mai kamaton, ami azt jelenti, hogy:
6,2M-2,4M (LTP)= 3,8M forint tőketartozás. Ennek a havi törlesztése 10 évre 5 éves kamattal átlagosan 28 000 forint / hó. Emellé hozzá kell adni a gyűjtőszámla értékét (amennyiben nem kombinált hitelünk volt), ami egy ekkora hitelnél maximum 1 000 000 forint lett, aminek a törlesztése további 5-8000 forint/hó lenne.
Így lehetett volna élni a lehetőséggel. Sokan nem tették meg.
Az embereket nem érdekli az információ
Elérkeztünk a jelenbe, amikor már a forinthitel az egyedüli opció, amit ráadásul egyre versenyképesebb kamattal érhetünk el. Ráadásul az MNB bevezette a minősített fogyasztói hitelt (bővebben itt: Klikk) , és elindított egy kampányt ezzel kapcsolatban, aminek a lényege, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy több ajánlatot nézzenek át (vagy dolgozzank független hitelközvetítővel), gondosan döntsenek és ehhez mindenféle eszközt adnak.
Itt egy Facebook hirdetés:
Erre érkezett 83 hozzászólás (amikor néztem). A kommentelők 90% ugyanazt írta…
SEHOGY
Számomra rendkívül ijesztő állapotok uralkodnak a hitelezéssel kapcsolatban ügyféloldalról. A devizahitelezés válsága után (és állami kedvezmények után) nem azt a következtetést vonta le a társadalom jelentős része, hogy sokkal több információ birtokában, felelősségteljesen kell hitelt felvenni. Hiába kapnak meg minden lehetőséget az emberek (törvényi, tájékoztatás, blogok, összehasonlító oldalak…stb), a totális elutasítás a jellemző.
Hitelt sehogyan ne vegyünk fel. Ahelyett, hogy informálódnának, elutasítanak minden segítséget. Az átlagos ember nem tudja kikerülni, megkerülni a hitelt, ha autót vagy lakást akar vásárolni, hiszen a hitel a mi jövőbeni keresetünk egy része, amit kamatért cserébe ma elkölthetünk. Ennek a „sehogy”-nak a következménye pedig az, hogy továbbra is megalapozatlan, hirtelen döntések születnek majd a témában, és a legtöbbenn továbbra sem fogják érteni a kockázatokat és stratégiákat!
A hitellel akkor kell foglalkozni, amikor van pénzünk. Ebben az időszakban kell olvasni, számolni. Amikor már szükségünk van rá, akkor késő. Ugyanis az idő ellenünk dolgozik és kapkodni fogunk.
6 végzetes hiba a hitelfelvételnél
1. A szakember megkérdőjelezése
Nem csupán az információhiány okozhat problémákat. A hitelezés ugyanolyan szakma, mint a bútoros vagy a taxis. Ehhez képest amíg a bútorosnak nem akarják elmagyarázni hogyan dolgozzon, addig létezik egy olyan ügyfélréteg, aki okosabbnak hiszi magát a hitelközvetítőnél. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen adjuk át magunkat, mert az butaság lenne. Viszont egyfajta köztes állapot megtalálása fontos lenne, ha nem akarunk rossz döntést hozni.
2. A kamatorgia
Egy hitelnél minden a számokról szól- gondolhatná a mezei ügyfél. Két számot összehasonlítani mennyire kézenfekvő megoldásnak tűnik. Ugyanakkor azt kell megérteni, hogy a kamat nem minden egy hitelnél. Fontos látni, hogy az adott kamatot milyen feltételekkel kapjuk meg, a hitelszerződésben milyen jogokat kapunk (előtörlesztési díj, stb…) illetve a bank alapvetően milyen gyorsan képes folyósítani. Számos tényezőt kell figyelembe venni ami miatt nem biztos, hogy a legjobb kamattal rendelkező hitel lesz a számunkra legkedvezőbb ajánlat…
3. Rossz határidők
Meglepő számomra, hogy az emberek e-bayen megrendelnek egy 1000 forintos vackot, amire képesek várni 6 hetet, de amikor 10 millió forintot akarnak a banktól, akkor azt azonnal, de két héten belül legalább meg akarják kapni! Persze érthető, hogy a felgyorsult ingatlanpiacon minden perc számít, azonban ezt áthidalandó ott a foglaló/előleg intézménye. A minősített hitelekkel az elméleti határidő 14 munkanapra csökkent, de ez nem tartalmazza az értékbecslés idejét (ami 1-2-5 nap is lehet). Ráadásul mindig van egy hiánypótlás, ami miatt húzódik az ügy. Mindig számítsatok másfél hónapra és akkor nem érhet meglepetés.
4. A DIY
Elhiszem, hogy sokak számára nagyon izgalmas folyamat, amikor először vesznek fel lakáshitelt és gyakorlatilag minden ponton jelen akarnak lenni. Merül fel a kérdés, hogy miután egy hitelközvetítőtől minden információt megszereztünk, miért ne mennénk be saját magunk a bankba és intéznénk el az ügyet. Az erkölcsi felelősségen túl (ingyen dolgoztatod a hitelügyintézőt) meg kell érteni, hogy az átlagos ügyfélnek soha nem lesz olyan ismerettsége és ráhatása a hitelére, mint egy közvetítőnek. Ez akkor értékelődik fel igazán, amikor valami porszem kerül a gépezetbe és megakad a folyamat.
5. Nincsen ” legrosszabb eshetőségünk”
A legtöbben azért buktak bele a hitelükbe az elmúlt években, mert a hitelfelvételnél a legjobb eshetőséggel számoltak. Adottságnak vették a jelenlegi jövedelemüket, egzisztenciális helyzetüket. Holott ez csak egy állapot, ami lehet jobb vagy rosszabb. Minden hitelfelvétel előtt számolni kell egy legrosszabb eshetőséggel is, és egy tervet készíteni arra az esetre, ha „apa” 5 hónapig nem fog dolgozni. Akkor mi lesz?
6. Befektetési cél, amivel csak nyerhetünk
Sokan vannak, akik alapvetően befektetési céllal vesznek egy lakást meg. Azt tapasztaltam ezeken a beszélgetéseken, hogy szinte szitokszónak, szakmaiatlannak hangzik az ügyfél számára, ha arról beszélünk, hogy ez a befektetés rosszul is elsülhet. Mert mondjuk az ingatlanlufi kipukkad. Mert nem találunk albérlőt. Mert az ingatlanárak zuhannak. Mert többet kell a lakásra költeni, mint terveztünk. Meg kell érteni, hogy a befektetés nem egy alapvetően pozitív cselekvés. A végeredmény lehet jó vagy rossz vagy semleges.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. november 26. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Állandóan a felnőttek problémáiról beszélgetünk, ugyanakkor azt gondolom, hogy egy fiatal felnőttnek tekinthető középiskolásnak is megvannak a maga pénzügyi kihívásai az életben. De mik lehetnek ezek a kihívások, egyáltalán mire lehet elég az az összeg, amit szánunk neki arra, hogy hónapról hónapra, hétről hétre legyen lehetősége a haverokkal lenni? Mire elég a zsebpénz? Ennek járunk most utána a teljesség igénye nélkül…
Nagyon nehéz konkrét összeget megállapítani, hiszen egy gyereknél még a havi 20 000 forint egy elfogadható összeg, de az már szinte lehetetlen, hogy 3 gyerek esetén egy majdnem minimálbérnek megfelelő összeget (60 000/hó) fizessenek ki a szülők csak zsebpénznek. Kivéve, ha a családi támogatást egy az egyben továbbadják és kipótolják. Nálunk ez úgy fog működni márciustól (akkor érkezik a baba), hogy a családi pótlék egyből megy egy gyerekmegtakarításba.
Milyen zsebpénz stratégiákat követhetnek a szülők?
Minden egyben stratégia- ilyenkor a szülő egy előre meghatározott összeget ad a gyereknek, amiből mindent magának kell megvennie (ruha, szórakozás, sport, reggeli, bérlet). Ebben az esetben nincsen becsomagolt reggeli, megfőzött ebéd vagy bulira zsebbe csúsztatott ezres.
Csak a szórakozásra- akik ezt a stratégiát választják, azok a szülők abban gondolkodnak, hogy a gyermekük számára biztosítják a „létezéshez” szükséges hátteret, így az étkezéseket, öltözkedést, utazást és külön órákat/ edzést kifizetik. A zsebpénz ebben az esetben funkciója szerint a „felesleges” dolgokra szánt összeg, mint a szórakozás, haverozás.
Dolgozzon meg érte- Harmadik csoportnak felírhatjuk a zsebpénz intézményének kivezetését, ugyanis az otthoni monetáris tanács (szülők) úgy döntenek, hogy szigorú pénzügyi intézkedést kell bevezetniük és arra késztetik a gyermeküket, hogy diákmunkában keresse meg azt a pénzt, amire szüksége van. Ebben az esetben is biztosítanak mindent a „létezéshez”.
20 000 forint mire elég?
Az biztos, hogy amennyiben a 20 000 forint nem csak szórakozásra kell, hanem öltözködésre, nap közbeni étkezésre és egyéb dolgokra, akkor a gyerek már viszonylag fiatalon rákényszerül a nélkülözésre (nem eszik, hogy legyen pénze valami másra) vagy a bliccelésre (pl.: mindent letölt a netről, mert nincsen pénze jogtiszta dolgokat vásárolni). Nem biztos, hogy helyes irány a gyermekünket ebbe az irányba terelni, noha ezt senki sem direkt csinálja
Mozi- Ha feltesszük, hogy a gyerekünk havonta egyszer elmegy moziba, akkor diákjeggyel 1 320 forintot kell kifizetni a pénztárnál. Emellé mondjuk egy közepes üdítőt azért megenged magának, akkor az további 550 forint, ha pedig közepes popcornt is szeretne, akkor a büfében 1 000 forintot költött el. Tehát összesen egy mozi 2 320 forint.
Buli- Szerintem egy nyugodtabb gyerek esetén is beláthatjuk, hogy a havi egy buli simán benne van a pakliban (középiskolásokról beszélünk). Azt gondolom, hogy ebben a korban az iskolatársakkal megszervezett házibuli sokkal jobb megoldás, mint bemenni a „felnőttbe, ahol izzik a tesztoszteron a levegőben”. A házibuli esetében illik azért egy üveg piát bevinni, meg valami rágcsát. A legspórolósabb felállásban is simán elmegy 1 500 forint.
Iskola utáni lazítás- A szórakozás számtalan fajtája van (billiárd, bowling, stb…), amit persze nem lehet egy életen keresztül elkerülni, főleg nem azoknak a tinédzsereknek, akik éppen megpróbálnak önálló életre „kelni”. BIZTOSAN valakinek az osztályból eszébe jut elmenni billiárdozni, hogy a közös „sörözést” már le se írjam. 1 ilyen programon biztosan elmegy 2 000 forint a legnagyobb spórolás közepette is. Irreális elvárás, hogy ebből a programfajtából havonta „csak” 2-őt engedjen meg magának a gyerek, de most számoljunk ezzel 4 000 forint.
Mcdonalds- Persze ez lehet egy gyorséttermi kajálda vagy salátabár. Legyünk őszinték, és lássuk be, hogy a gyerekünk nem a legegészségesebb ételeket fogja elfogyasztani egy normális éttermeben. Átlag 1 600 forint egy rendes menü és mondjuk ebből havonta 3x eszik. Megint alulbecsült szám, főleg edzés után, amikor a csapattársakkal, haverokkal mennének enni és beszélgetni, de számoljunk ezzel. 4 800 forint
Most vagyunk 12 620 forintnál…
Sport a haverokkal- Nem lehet mindenkiből élsportoló, mint ahogyan sokan nem is szeretnének edzésekre eljárni, ahol tagdíjat kell fizetni. De mondjuk jó lenne, ha hetente egyszer el tudnának menni focizni/kosarazni/edzeni vagy bármit sportolni a haverokkal. Ehhez ki kell fizetni a terembérletet, amit alkalmanként 1 000 forinttal meg lehet szorozni simán. Havonta 4 000 forint a legalsóbb hangon.
A kóla problémája- Te láttál már olyan tinédzsert, aki kizárólag vizet ivott? Mert én még nem. Bele kell számolnunk, hogy azért kétnaponta biztosan becsúszik egy doboz üdítő nap közben (nyilván gyakrabban), vagy egy csoki/chips/nasi. Tehát biztosan jut minden napra valami apróság, aminek a napi kerete legyen átlag 250 forint. Ez 20×250= 5 000 forint
Vége. Már most túlmentünk a 20 000 forintos kereten és még szó sem volt az öltözködésről, könyvekről, az ünnepi ajándékokról vagy a párkapcsolati „szorzóról”. Bármiféle megtakarításról ne is beszéljünk…
Most persze azon gondolkozol, hogy ennek a cikknek semmi értelme
Nagyon nehéz hatalmas igazságokat írni ebben a témában, hiszen a szülő eredendően mindent megadna a gyerekének, de nem biztos, hogy az anyagi helyzete megengedi. Ráadásul ahány gyerek, annyiféle szokás és megoldás létezik. Lesz, aki nem jár el a haverokkal bulizni, de cserébe egy vagyont költene el könyvekre.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, korántsem biztos, hogy ismered a gyereked pénzügyi szükségleteit.
Nem hiszem, hogy lehetne általánosítani vagy elintézni egy „a gyerek maradjon gyerek és ne költekezzen”-nel. A saját életében megvannak a maga szintjén jelentőséggel bíró problémák, amiket nem szabad lebecsülni. Érdemes lehet kideríteni, hogy mire szeretne költeni (legjobb eset, ha leültök és meghallgatjátok) és ezt összefésülitek a családi lehetőségekkel.
Sosem a Mekin volt a hangsúly
Gyakran hallom szülőktől, ahogyan ítélkeznek és könnyen elintézik a problémát. A „meki amúgy is egészségtelen, nincsen rá szükség” féle buta gondolatokkal. Meg kell érteni, hogy a meki sosem a mekiről szól, hanem a közösségről, a barátokról, a programról. Hogy az éppen egy meki, egy kfc vagy egy gyros, az teljesen mindegy. Az viszont nem mindegy, ha a gyerek rendszeresen kiesik ezekből, mert nincsdn a zsebében elég pénz és nem akar „leégni” a többiek előtt…
Mennyi zsebpénzt adjunk?
Mindenekelőtt annyit, amitől nem megy csődbe a családi költségvetés. Ez a legfontosabb szabály. Másodsorban pedig törekedni lehet erre a havi 15-20 000 forintos keretre, de csak akkor, ha az nem okoz problémát. Persze az egy gyerekeseknek ebben az értelemben könnyebb, hiszen nekik „csak” egyszer kell ezt az összeget kifizetni.
Viszont a szülők rengeteg pénzt tudnak előteremteni, ha jobban odafigyelnek például a pénzügyi termékeikre (lehet olcsóbbá tenni?), segítenek megszervezni a gyerek iskolai étkeztetését, a könyveket alternatív útvonalon szerzik be és így tovább. Tehát csupa olyan költségcsökkentő lépést eszközölnek, amivel pénzt spórolhatnak. Ha pedig több marad hónap végén a családi kasszában, akkor kevésbé megterhelő a gyerek zsebpénze.
Nem szükséges mindent magunkra vállalni. Sok családban ott vannak a nagyszülők, keresztszülők. Tudom, hogy ennek nem igazán van még kultúrája, de logikus megoldás lehetne, ha ezek a közeli hozzátartozók havi 2500-2500 forinttal beszállnának a zsebpénzbe. Az máris évente gyerekenként 60 000 forintot jelent, amit nem a szülőnek kell kigazdálkodnia.
Érdekes felvetést olvastam a Portfólióban, miszerint az Y generáció egyszerűen kivégzi a ma ismert BANK-ot, mivel egyszerűen nem bíznak a pénzügyi intézményekben és nem szeretnek ide járni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon elgondolkodtató felvetés, amit érdemes körbejárni. Már látom magam előtt, hogy vége ennek a kőkorszaki bankolási intézménynek…
Az Y generáció szokásai
Én a bizalmi faktort a sokadik helyre sorolnám, és inkább az adott generáció szokásait helyezném nagyító alá. Ugyanis ahogyan élik a generáció tagjai a mindennapjaikat, amilyen megszokásokat alkalmaznak, nagyban befolyásolja a különböző intézményekhez való hozzáállásukat!
Az Y generáció tagjai sokkal interaktívabb életet élnek, mint a szüleik (X generáció). Ez azt is jelenti, hogy számukra létszükséglet a folyamatos impulzus, a technológia és a hatékonyság. Amikor azt olvasom, hogy az Y generáció nem szeret bankba járni, annak nem az elsődleges oka a bizalmatlanság.
Egyszerűen nem szeretnek beülni az ügyintéző elé és időtpazarlóan beszélgetni valamiről, amit véleményük szerint online, interneten vagy telefonon is el tudnának végezni. Ez egy hatalmas különbség az attitüdben, ami miatt egyre inkább háttérbe szorulhat a ma ismert „bankbajárós rendszer”.
Semmi szükség a bankfiókra
Gyakorlatilag miért kell bejárnunk a bankba ügyet intézni? Azért, mert ez így szokás és törvényi kötelezettségnek kell eleget tennie a bankfióknak a személyes azonosítás végett. Ez azonban egy egyre kevésbé indokolható rendszer, ha a bank tényleges működését vesszük alapul!
Amikor autót lízingeltem
Bankba alapvetően miért megy az ember? Mert hitelt akar felvenni, vagy a meglévő pénzét akarja igazgatni. Ma már az online bankolás miatt ezt a funkcióját egyre inkább elveszti a bankfiók. Marad(na) a hitelfelvétel, mint létjogosultságát firtató tényező, de már ez sem feltétlenül igaz.
Két éve cégemre szerettem volna lízingelni egy autót és a számlavezető bankomnál talákoztam egy olyan lehetőséggel, miszerint telefonos hitelügyintézőt kapok és mindent meg tudunk beszélni! Képzeld el, hogy telefonon + emailen keresztül intéztem el a teljes hitelt és csak a legvégén kellett bemennem aláírni a papírokat.
A hitelfelvétel lépései egy Y generációs szemével
Előbírálat-konstrukció
Tulajdonképpen miért kell emiatt bemenni a bankba és órákat ott ücsörögni, mikor alapvetően semmi érdemleges nem történik? Az ügyintéző kinyomtat 100 oldalnyi papírt (hírdetmények, kölcsönkérelmi nyomtatványok), amit aztán úgyis haza kell vinni és átolvasni.
A konstrukcióban viszont már nyújthat(na) számunkra segítséget egy jó ügyintéző. A probléma az, hogy nagyon kevés a jó jelzálogspecialista, aki nem pénztárosból kényszerből átképzett ember, hanem több éves tapasztalattal rendelkező szakember.
Ráadásul ma már a független pénzügyi tanácsadók illetve az online hitelkalkulátorok + tömérdek cikk a hitelstratégiáról egyre inkább infalálja a banki ügyintéző szerepét. Hiszen először úgyis interneten informálódunk és „nem bankos bankost” kérdezünk meg.
Ezt nem lehetne mind emailen és telefonon elintézni?
Papírok beszerzése
Ehhez tipikusan semmi köze nincsen a banknak. Adnak egy listát, mi meg rohangálunk a papírok után. Ha megvagyunk, akkor (mint az iskolában) odaadjuk a „tanárnéninek”, hogy ellenőrizze ezeket.
De miért ragaszkodnak a személyes átvételhez?
Ha jobban belegondolunk, akkor miért ne lehetne emailen beküldeni a dokumentumokat, amiknek nagy része alapból másolat (személyes okmányok, alaprajz, folyószámla kivonat…stb)? Nehéz megtalálni 2017-ben ezeknek a racionális magyarázatát, hiszen már ismerjük a rendszer működését…
Bírálat és Hitelszerződés
Az első valódi pont, amit azt gondolom, hogy kizárólag személyesen lehet (ma még) elintézni. Persze amint megérkeznek az elektronikus személyi azonosítók és a globális rendszer alkalmas lesz az online szerződéskötésre, megváltozik minden.
De addig is az egész folyamatot le lehetne egyszerűsíteni erre az utolsó találkozóra. Talán erre vágyik az Y-tól fiatalabb generáció! Inkább kapjanak 10 email-t a banktól, minthogy 1 órát kelljen a bankfiókban ücsörögni…
Milyen lesz a jövőben a BANK?
Én nem látom azt a világot a közeljövőben, ahol a BANK elveszti funkcióját és már nem gyűjt pénzt- nem helyez ki pénzt. Sokkal inkább gondolom, hogy a megváltozott fogyasztói szokásokhoz egyre inkább alkalmazkodni fog a rendszer, ami már középtávon is a bankfiókok bezárásával és az online marketingverseny erősödését jelentheti.
A folyamat a nagyvárosokból indul és idővel a vidék is követni fogja a trendet
Összeszedtem nektek pontokba, hogy milyennek látom a jövő bankját:
a kommunikációs a Facebook messengerre irányul, ahol rendkívül fejlett chatbotokkal lehet első körben kommunikálni
a telefonos ügyintézés már nem kizárólag információszerzésre lesz hatékony megoldás, hanem konkrét tanácsokat, konstrukciókat kaphatunk- hitelt ügyintézhetünk
megszűnik a papír alapú nyomtatványcunami, aminek a helyét többszörösen minősített-védett elektronikus aláírással ellátott (mint az ÁNYK, csak használhatóbb?) kitöltőprogramok cserélnek fel
A hiteligénylés ideje 14 munkanapról lecsökken akár aznapi válaszra is, amit a jövőben már nem döntnökök fognak elvégezni, hanem mesterséges intelligenciák, amik sorminták alapján kalkulálnak kockázati szintet.
A bankok egyre inkább kizárják az emberi tényezőt- emberi hiba lehetőségét a folyamatból
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Neked. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része.
A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatod be.
A szigorúan szükséges cookie-t mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a cookie-beállításokhoz.
Ha letiltja ezt a cookie-t, nem tudjuk menteni a beállításokat. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor meglátogatja ezt a weboldalt, újra engedélyeznie vagy tilthatja le a cookie-kat.
Harmadik fél által használt cookie-k
A weboldal a Google Inc. („Google”) Google Analytics rendszerét használja a látogatottságának elemzésére. A Google Analytics rendszere ún. „cookie-kat” – egyszerű, rövid, kisméretű szöveges fájlokat – tárol el az Ön informatikai eszközén és ezek segítségével elemzi a weboldalunk látogatottságát, segítve ezzel a weboldalunk fejlesztését a felhasználói élmény fokozása érdekében.
A „cookie-ban” rögzített, weboldal látogatottságára vonatkozó adatok (a látogatás időpontjával és az Ön IP címével együtt) a Google USA szervereire kerülnek átvitelre és letárolásra. A Google arra használja ezeket az adatokat, hogy az Ön honlap-látogatási szokásait kiértékelje, jelentéseket állítson össze ezekről a XY számára, valamint arra, hogy egyéb, a weboldallal és az internet használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson.
Fontos lépés: először engedélyezd a cookie-kat, hogy az oldal rendesen működjön! Később tudod a beállításokat változtatni!
Egy matematikai műveletet kell végezni, aminek az eredményét könnyű leellenőrizni, viszont nagyon nehéz előállítani. Minden blokk esetében ezt a folyamatot kell végigvezetni.
