Jelzáloghitel feltételek – a lakásvásárlás menete – 2. rész

Szerző: Szarvas Norbert | jan 25, 2019 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel

A legtöbb család számára rendkívül fontos megismerni a jelzáloghitel feltételek részleteit és menetét. Hiszen egy lakásvásárlás során gyakran szükség van jelzáloghitel felvételére az önerő megfizetése mellett. A sorozat első részében végigvettük a lakásvásárlás menetének első szakaszát a jelzáloghitel igényléséig.

Jelzáloghitel feltételek és igénylés

A banki hitelfelvételnek alapvetően 3 fő szakaszát ismerjük! Az első szakaszban meg kell határoznunk a hitel paramétereit, a második részben teljesítenünk kell az igénylés formai követelményeit, a harmadik felvonásra pedig el kell végeznünk az utómunkát.

Szeretnénk igényelni a CSOK-ot?

A lakásvásárlás finanszírozása alapvetően három fő tételből lehetséges:

• Önerő
• CSOK
• Hitel

Az önerő része lehet a saját megtakarításunk, lakástakarék-pénztári megtakarítás, vagy éppen egy családi kölcsön.

A hitelt két részre kell bontanunk, amennyiben CSOK-t is szeretnénk igénybe venni. Ha új építésű lakásban / házban gondolkozunk és minimum két gyerekben, akkor igénybe vehetjük a kétgyerekes CSOK 2,6+10-et vagy a háromgyerekes CSOK 10+15-öt, amiben a 10 illetve 15 millió forint az államilag támogatott lakáshitelt jelenti.

Milyen kockázatot vállalunk a CSOK-kal?

A CSOK kapcsán a legfontosabb kockázat egyértelműen a vállalt gyerek. Ha „mégse jön össze”, akkor kamatostul kell visszafizetnünk (mindenkori büntetőkamat ötszöröse) a jogosulatlanul használt CSOK pénzt.

A másik fő kockázata a CSOK-nek a kiválasztott ingatlanra terhelt kincstári bejegyzés a tulajdoni lapon, ami gyakorlatilag korlátozza 10 évig a lakásunkkal kapcsolatos jogi lépéseket (továbbértékesítés, albérletbe adás, vállalkozás székhelyének a létesítése, haszonélvezeti jog, egyéb banki hitel felvétele).

Ha mégis úgy döntünk, hogy igénybe vesszük a CSOK-t, akkor az így kapott pénz az önerőnk részét fogja képezni.

Hitelezhetőek vagyunk? Két főszabály létezik!

A legfontosabb kérdés mindig az, hogy mennyire vagyunk hitelezhetőek. Természetesen minden eset annyira egyedi, hogy szükséges egy szakértő segítsége a szálak kibogozásához.

Viszont általánosságban elmondható, hogy két fő szabállyal már „nagyjából” megtudjuk saját magunk határozni, hogy a jelzáloghitel feltételek alapján hitelképesek vagyunk-e vagy sem?

Hitelfedezeti mutató (továbbiakban HFM)

Sokan félnek attól, hogy az ingatlanjuk “nem bírja el” a szükséges hitelösszeget. A HFM mutató alapvetően azért született meg, mivel a válság előtti hitellázban a bankok túlfinanszírozták az ingatlanokat. Éppen ezért egyfajta féket építettek a rendszerbe, ami meggátolja, hogy megfelelő önerő nélkül bárki lakáshoz jusson!

A hitelfedezeti arányokat illetően – forint alapú finanszírozás esetén –jelzáloghiteleknél 80%  a finanszírozási arány. Némi szigorítás a deviza alapú hitelek esetében történt: euró alapú hiteleknél 50%, egyéb devizában az ingatlanfedezet forgalmi értékének maximum 35%-a adható. Pénzügyi lízing esetén 5%-kal magasabb hitelfedezeti arány alkalmazható.

Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (továbbiakban JTM)

A JTM mutató az egyik legfontosabb a jelzáloghitel feltételek közül. Gyakorlatilag mindennek az alapja. Minden esetben az igazolt nettó jövedelem lesz. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.

A jövedelemigazolás lehet:

• munkáltatói
• állami adóhatóság által kiállított
• magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított,
• ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint
• a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék.

Adás-vételi szerződés a bank elvárásai alapján

A folyamatban ott tartunk, hogy egy szakértő vagy a bank által megtörtént a szükséges előminősítés, megírtuk a szándéknyilatkozatot a kiválasztott ingatlan tulajdonosával, kiválasztottuk a számunkra megfelelő hitelkonstrukciót és megkötnénk az eladóval az adás-vételi szerződést.

A hitelkonstrukcióban meg kell határoznunk a számunkra megfelelő konstrukciót, kamatperiódust, futamidőt, fizetendő költségek mértékét, törlesztési tervet. Ehhez mindenféleképpen szükségünk van szakértő segítségére, ugyanis az olyan összehasonlító oldalakon, mint a bankmonitor, kizárólag sablonszámokat kapunk, amitől a bank eltérhet. Pontosan ismerni kell minden bank „egyedi és speciális szabályrendszerét”.

Adás-vételi szerződés formai követelményei

Miután kiválasztottuk a bankot, nincsen akadálya az adás-vételi megkötésének. A szerződésbe részletesen bele kell foglalnunk a választott bankot, a finanszírozás ütemezését és finanszírozását egyaránt.

Minden banknak létezik saját pdf dokumentuma, amiben leírja több oldalon keresztül az általa elvárt formai és tartalmi követelményeket. Ezt az adott bank honlapján le tudjuk tölteni vagy elkérhetjük a hitelközvetítőtől is.

Az aláírt adás-vételit az ügyvéd a földhivatalban érkezteti és erről az eredeti, érkeztetett példányt kell beadnunk a bankba a többi dokumentummal egyetemben.

Banki ügyintézés folyamata

Mindig kapunk egy listát az összegyűjtendő dokumentumokról. Én például a saját ügyfeleimmel azt szoktam megcsinálni, hogy előre összeállítom a listát és teljes dokumentációs csomagot adok be a bankba – elkerülve a több körös hiánypótlásokat – .

• Beadjuk a nyomtatványcsomagot a bankba és megrendeljük az értékbecslést
• pár napon belül kimegy az értékbecslő, akinek banktól függően vagy a helyszínen kell fizetni, vagy utalni kell vagy egyáltalán nem kell fizetni
• pár nappal később az elkészült értékbecslét felkerül a központi rendszerbe és a banki ügyintéző előkészíti a teljes anyagot központi döntésre
• amennyiben valamilyen dokumentum hiányzik, azt ilyenkor bekérik tőlünk
• 15 napon belül megszületik a központi döntés. Amennyiben pozitív a döntés, úgy további pár napot vesz igénybe a személyre szabott hitelszerződés elkészítése
• a hitelszerződést (és CSOK szerződést, ha van) elküldik részünkre e-mailen vagy személyesen odaadják. Ezután minimum 3 napunk van az átolvasásra.
• a 3 nap leteltével mehetünk előre egyeztetett időpontra aláírni a hitelszerződést és közjegyzői okiratot (a kettő nem ugyanaz).
• teljesítenünk kell a folyósítási feltételek, mint például lakásbiztosítás engedményeztetése vagy a hitelszerződés érkeztetése a földhivatalban, illetve önerő megfizetéséről igazolás.
• a folyósítási feltételek teljesítése után a bank pár napon belül, kérésünkre kiutalja a hitelösszeget.
• utalás után teljesítenünk kell az előírt folyósítás utáni feltételeket. Ilyen például CSOK esetében az új lakcímkártya bemutatása 30 napon belül.
• a hiteltörlesztést a legtöbb bank esetében mindig a folyósítást követő hónapban kezdjük meg.

A jelzáloghitel felvételének a buktatói

Legjobb esetben a beadástól számított 30 napon belül végzünk a teljes folyamattal. Azonban ez messze nem ennyire egyszerű. Menet közben számos buktatóval szembesülhetünk, ami akár anyagi károkat is okozhat nekünk.

Nézzünk pár példát:

Lejár a fizetési határidő

Előfordulhat, hogy a banki ügyintézés csúszása és a folyamatos hiánypótlások miatt egyszerűen kifutunk az időből. Tegyük fel, hogy az adás-vételi szerződésben a fizetési határidő február 15.

Mi hiába teljesítjük a feltételeket február 14.-ére, elképzelhető, hogy a bank valamilyen oknál fogva nem tud folyósítani. Ilyenkor szükség van az eladótól egy nyilatkozatra (legtöbb bank elfogadja) a fizetési idő hosszabbításáról.

A probléma, hogy ez mindig jóindulatot és jóhiszeműséget feltételez minden fél részéről. Jogilag azonban nem teljesítésnek minősül, aminek következményeivel szembesülnünk kell, ha az eladó „nem rugalmas”. Éppen ezért érdemes az adás-vételi szerződésben bebiztosítani magunkat egy a „bank hibájából…” bekezdéssel és határidő hosszabbítási opcióval.

Megakad az értékbecslés

Tipikus veszélyforrás lehet az értékbecslő. Tudni kell, hogy a bankok mindig külsős cégekkel dolgoznak, akikre minimális ráhatásuk és akikkel korlátozott kommunikációs csatornáik vannak.

Láttam már olyan esetet, amikor az értékbecslő másfél hét után sem ment ki és csak kifejezett kérdésre árulta el, hogy vár egy dokumentumra (pl.: címigazolás önkormányzattól), mert addig nem tud becsülni. Persze ezt magától nem mondta volna…

Javaslat: ha három napon belül nem jelentkezik az értékbecslő, akkor kérdezzünk rá a hitelközvetítőnél / banki ügyintézőnél. Sürgessük meg.

De túlterheltség miatt is késhet az értékbecslés. Legutóbb decemberben hallottam, hogy bizonyos bankoknál annyira felhalmozódtak az ügyek, hogy az értékbecslők két hétre mentek ki a sok megrendelés miatt.

Lassú központi döntéshozatal

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek korszakában 15 napra ígérik a döntést. Zárójelben pedig: teljes dokumentációs csomag esetén. Nem véletlen, hogy a banki ügyintéző egyesével kéri be a papírokat és nem egyszerre.

Sajnos egy esetleges központi túlterheltség / döntéshozói munkaerőhiány esetén a bank érdeke a hiányos dokumentáció, amivel ki tud bújni a 15 napos határidő alól.

Elhúzódó szerződésírás

A saját tapasztalatom, hogy a bankok a hitelszerződést 1-2-3 napon belül elkészítik. Azonban előfordult már, hogy másfél hetes csúszásba futottunk bele, amikor egymást érték tavaly év végén a hosszú hétvégék és ünnepek. Ez + a munkaerőhiány azt eredményezte, hogy több hetes csúszással készültek el a szerződések.

Cikkhez kapcsolódó tartalomA

Vagyonszerzési illeték 2018 – konkrét példa

CSOK 2019 – Több pénzt kaphatunk, de jó ez nekünk?

Szükséged van a segítségemre?

Bankfüggetlen hitelközvetítés és CSOK tanácsadás

Nyugdíjcélú megtakarítás tanácsadás

Gyerekmegtakarítás tanácsadás

Ez a cikk 2019. január 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakásvásárlás menete és buktatói – 1. rész

Szerző: Szarvas Norbert | jan 23, 2019 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel

Érdemes előre tudnunk, hogy mi lesz a lakásvásárlás menete és milyen kritikus veszélyekre, buktatókra kell odafigyelnünk. Ezeket szedtem össze részletesen, mintegy vezérfonal, ami mentén érdemes haladni a lakásvásárlás során.

Hogyan döntsem el, hogy mikor KELL lakást vásárolnom? [útmutató]

A hitelfelvétel előtti lépések

Miután elhatároztuk magunkat a lakásvásárlás mellett, a folyamatot több szakaszra bonthatjuk. Első lépésként az ingatlan tulajdonosával-ingatlanközvetítővel kell elvégzeni az ilyenkor szükséges dolgokat, mielőtt beadjuk a hitelkérelmünket a bankba.

A tulajdon lap ellenőrzése

Miután megtaláltuk a számunkra megfelelő ingatlanhirdetést – vagy figyelmünkbe ajánlotta valaki- , érdemes a tulajdoni lapot lekérnünk előre. Így megkímélhetjük magunkat a felesleges köröktől és a saját tárgyalási pozíciónkat is erősíthetjük, ha a tulajdoni lapon észreveszünk valamit (pl.: haszonélvezeti jog…stb).

A tulajdoni lapon továbbá meg kell néznünk, hogy van-e rajta bármilyen teher, vagy nincs. Ez javítja az alkupozíciónkat, másrészről viszont hosszabb ügyintézési időt jelent. Első körben mindig a terhet kell rendezni, amire fedezet az önerő. Amennyiben az önerő nem elég, akkor a hitelt két részletben folyósítja a bankod, elsőként a másik bankot kifizetve.

Milyen kockázatokra figyeljünk oda?

A dokumentumban rögzítve van, hogy pontosan kik a tulajdonosok, milyen arányban, van-e bármilyen teher (jelzálog) bejegyezve az ingatlanra, illetve van-e bármiféle jogcím, ami alapján valaki előállhat még követeléssel.

Érdemes odafigyelni a legutóbbi tulajdonosváltásra. Gyanakodjunk, ha a tulajdonosváltás mostanában történt, és a piaci árnál lényegesebb kedvezőbb áron akarják „ránk sózni” az ingatlant.

Másik „ügyintézés szempontjából veszélyes tényező” a külföldi (kínai, amerikai, arab) tulajdonos személye, akik gyakran nem élnek ebben az országban. Alapvetően semmi gond nincs ezzel a tulajdonlással, viszont jelentős kockázatot jelent, ha menet közben módosítani kéne a tulajdonosokkal az adás-vételi szerződést, ami fizikailag lehetetlen.

Megoldás külföldi tulajdonos esetén: ellenőrizzük a közbenjáró ügyvéd hatáskörét. Teljeskörű engedélyt kapott az eladótól? Tehát aláírhat a nevében? Csak ebben az esetben minimalizálható a kockázat.

Az ajánlattétel

Miután megtaláltuk a számunkra megfelelő ingatlant és a tulajdoni lap is viszonylag rendben van, időpontot egyeztetünk. A lakás bejárása során úgy érezzük, hogy nekünk erre most kell lecsapni.

A lakásvásárlási szándékot írásban, a vételi ajánlatban (szándéknyilatkozat) kell rögzíteni. Az adásvétel akkor valósulhat meg, ha a vételi ajánlatot az eladó elfogadja, és csak ezután indul el a szerződéskötés folyamata.

A vételi ajánlatban rögzíteni kell:

–          hogy milyen összeget ajánlunk az ingatlanért,

–          a fizetési határidőket,

–          ha már lakják az ingatlant, akkor a kiköltözés határidejét.

Szándéknyilatkozat letölthető minta

A foglaló mértéke

A foglaló általában 200 000 és 500 000 forint között alakul, függően az ingatlan értékétől. Ez az összeg bizonyítja az ajánlattétel komolyságát. A foglalót sikeres ügylet esetén beszámítják a vételárba. Viszont ha az ajánlatot az eladó elutasítja, akkor a teljes összeget visszakapjuk. Vételi ajánlatot csak olyan lakásra szabad tenni, amit valóban meg akarunk vásárolni, mivel a vevő visszalépése esetén a foglalót nem fizetik vissza.

Használt ingatlannál érdemes tisztázni már az ajánlattételben, milyen bútorok, eszközök maradnak a lakásban, hogy egyértelmű legyen, mire is vonatkozik pontosan az árajánlat. A konyhabútort például leggyakrabban nem viszik magukkal a kiköltözők, de előfordul, hogy a tűzhely, mosógép, hűtő is a lakásban marad, de akár teljes bútorzattal is cserélhetnek gazdát lakások. Ezeket a feltételeket természetesen a szerződésben mindenképpen rögzíteni kell majd.

Hogyan válasszunk ügyvédet és milyen költségei vannak?

Amikor egy új építésű lakóparkba szeretnél lakást vásárolni, akkor általában van egy „közös” ügyvédi iroda, aki az összes lakóparki szerződést intézi kedvezményes ügyvédi díjért cserébe.

Használt lakás vásárlásakor vagy egyedi építésű új lakás esetén viszont el kell döntenünk, hogy saját ügyvédet viszünk vagy az eladó ügyvédjét fogadjuk-e el. Amennyiben az eladó ügyvédjével szerződünk, fontos a szerződést aláírás előtt alaposan átolvasni, akár véleményeztetni egy független ingatlan szakjogásszal is pár tízezer forintért cserébe.

Az ügyvéd, vagy közjegyző lesz, aki megírja az adásvételi szerződést.

Jellemző ügyvédi költség a vételár 0,5-1%-a között szokott alakulni. Tehát egy 25M forintos használt lakásnál az ügyvédi költség elérheti a 250 000 forintot is.

Megfelelő bank kiválasztása

A banki hitelt többféleképpen el tudjuk indítani.

• kérhetünk előzetes értékbecslést az adásvételi előtt, ami 90 napig felhasználható a hitelhez is
• elindíthatjuk szándéknyilatkozattal a folyamatot és hiánypótlással visszük be az eredeti, földhivatalban érkeztetett adás-vételit
• megvárhatjuk a földhivatalban érkeztetett adás-vételi szerződést és teljes anyagot adhatunk le a bankban

Rendkívül fontos – bármelyik megoldást választjuk – a lakásvásárlás menete szempontjából, hogy az adás-vételi szerződést már a kiválasztott bank „birtokában” írjuk meg, hiszen a bank által támasztott tartalmi követelményeknek meg kell felelnie a szerződésnek illetve a konkrét bankot és a finanszírozás összegét be kell írnunk.

[Az IFL javaslata]
Én azt szoktam javasolni az ügyfeleknek, hogy amint megvan a kiválasztott ingatlan és a szándéknyilatkozat, akkor hívjanak a hitelanyag összeállítása miatt. Természetesen a foglaló előtt fontos lenne megnézni a hitelképességet és egy várható törlesztőrészletet kalkulálni

Erre is van nálunk lehetőség díjmentesen

Válasszunk ki egy jó hitelközvetítőt

A hitelközvetítő aranyat érhet. A mi esetünkben például díjmentes a hitelközvetítés folyamata, hiszen a kiválasztott banktól (függetlenek vagyunk) kapunk jutalékot.

Fontos látni, hogy az általunk közvetített hitelek nem drágábbak, mint amit a bankban kaphatsz ajánlat. Mi is ugyanazt tudjuk bemutatni neked. Viszont esetenként rendkívüli kedvezményeket tudunk biztosítani, mint például a teljes futamidőre vetített díjmentes elő és végtörlesztés készpénzből – utalásból, aminek a díja alapból 1% lenne. Tehát 10M forintonként 100 000 forintot tudunk megspórolni ezzel az ügyfeleknek.

Mi a hitelközvetítő feladata? Miben segít neked?

Összeszedtem egy listába, hogy milyen előnyökkel jár, ha olyan közvetítővel dolgozol, mint amilyen én is vagyok:

• munkaidőn kívül, rugalmasan tudtok találkozni
• nem kell rohangálnod a bankfiókba és sorban állni
• komplett hitelanyagot állítunk össze és előre felkészülünk a bank kérdéseire
• minket VIP kiszolgálásban, soron kívül enged be több banki ügyintéző
• központi szintig rendelkezünk banki kapcsolatokkal
• tudjuk gyorsítani az ügyletet
• felmerülő probléma esetén tudunk segíteni, közbenjárni
• esetenként scannelve elfogad tőlünk a bank olyan hiánypótlást, amit tőled csak személyesen és eredeti példányban fogadna el. Hidd el, hogy a harmadik „berohangálás a bankba” után nem olyan vicces az ügyfeleknek
• ismerjük a bankok működését, tudjuk, hogy a „kedvező hitelajánlatok” mögött mire kell odafigyelni
• segítünk a megfelelő hitelstratégia kialakításában

Cikkhez kapcsolódó tartalomA

Vagyonszerzési illeték 2018 – konkrét példa

CSOK 2019 – Több pénzt kaphatunk, de jó ez nekünk?

Szükséged van a segítségemre?

Bankfüggetlen hitelközvetítés és CSOK tanácsadás

Nyugdíjcélú megtakarítás tanácsadás

Gyerekmegtakarítás tanácsadás

Ez a cikk 2019. január 23. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.