Szerző: Szarvas Norbert | febr 9, 2018 | Állami támogatás, Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon szeretünk hivatkozni valamire, amit [pénzügyi kultúraként] nevezünk. Vannak, akik ennek hiányát észlelik, míg mások jelentésén vitatkoznak. Hiszen a pénzügyi kultúra önmagában nem jelző, tehát még akkor is van az adott társadalomban, amikor hiányoljunk. Ebben az esetben a társadalom pénzügyi kultúrája az, hogy nem értenek a pénzhez. De most nézzük meg, hogy Átlag Jóska hogyan bukhatott el közel 1millió forintot egy év alatt egy rossz döntés miatt lakástakarékból?
Hipotézis: az Átlag Jóskák a céljaikat mindig a termékekhez igazítják. Pedig a helyes döntés az lenne, ha a termékeket igazítanák a célokhoz!
„Megvárom a kedvezményes lakástakarékot”
Bárcsak annyi pénzem lenne, ahányszor ezt hallottam már ügyfelek szájából. Átlag Jóska úgy gondolkodik, hogy neki jár az állami támogatás és az a piaci alapon működő ingyenes termék, amin keresztül elérheti ezt a pénzt. Éppen ezért gyakran megsértődik, ha a pénztár ki szeretné fizettetni vele azt a bizonyos 1%-os számlanyitási díjat (4 éves szerződésnél 26 000-32 000 forint).
Éppen ezért arra törekszik, hogy kivárja az akciót. Sokan már egy éve várakoznak egyébként, mivel a pénztárak egyre inkább bezárják a díjmentes számlanyitás kapuját fenntarthatósági és üzletpolitikai okokból. Azt látjuk, hogy Átlag Jóska ezzel az okosnak gondolt döntéssel megspórol 4 éves szerződés esetében közel 30 000 forintot. Ha 4 szerződést kötne, akkor 120 000 forint körüli összeget.
De mit veszít?
A pénzügyeinket mindig stratégiában kell vizsgálni
Lakástakarékot azért köt az ember, mert van/lesz lakáscélja, amire fel tudja használni ezt a pénzt. Nézzük a legjellemzőbb példát, amikor Átlag Jóska és családja egy albérletben él és szeretnének minél hamarabb elköltözni. Az önerő gyűjtésében segít például a lakástakarék is. Tehát ok-okozati összefüggés mutatkozik a lakástakarék futamideje/lejárata és az albérletből saját lakásba való költözés között.
Szögezzük le: saját lakásba való költözés esetén nem kell tovább albérleti díjat fizetni (ami egy feneketlen kút). Legrosszabb esetben az albérleti díjat felváltja a hiteltörlesztés, aminek jelentős része saját lakásunk „árába megy”.
Szerződésenként bukunk 72 000 forintot lakástakarékból
Gyakran nem gondolunk bele, hogy már a döntés pillanatában garantáltan elveszítjük az időarányos állami támogatást, amit nem kapunk meg amiatt, hogy várakozó üzemmódba váltunk. 20 000 forintos szerződésenként ez az összeg évente 72 000 forint „meg nem szerzett állami támogatás”, ami alanyi jogon járna.
Ha fél évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 36 000 forintot,
Ha 1 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 72 000 forintot,
Ha 1,5 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 108 000 forint.
Ne felejtsük el, hogy előre nem tudjuk mikor lesz pénztári akció! Tehát nem tudjuk „meddig kell várnunk”
Mindezt a veszteséget miért vállaljuk be? Hogy 4 éves szerződés esetében megússzunk 26-32 000 forintot? Legrosszabb esetben (10 éves szerződés) 76 000-80 000 forint körüli összeget? Az igazság az, hogy a számlanyitási díjat 1 éven belül visszanyerjük, amennyiben várakozás helyett megkötjük a szerződést!
Zavar minket, hogy nem maximalizáltuk az „állami támogatást”, mivel a kiadási oldalon megjelenik a számlanyitási díj? Minden pénzügyi szolgáltatásnak van költsége, így ezzel számolnunk kell. Az elvet kell megértenünk!
- 1 évet várni a megnyitással azt jelenti, hogy egy évvel később juthatunk hozzá a megtakarításunkhoz
- 1 évet csúszik a lakáscélunk
- 1 évvel tovább kell Átlag Jóskának fizetnie az albérleti díjat
- Semmi sem garantálja, hogy 1 év múlva ingyen tudjuk megkötni a szerződést. Ha ez így történik, akkor maximalizáltuk az elmaradt állami támogatás mértékét
Milliókat veszíthetünk az albérleti díjon
Az albérleti díjat értelmezhetjük úgy, mint ablakon kidobott költség, ami soha nem térül meg számunkra. Én azt gondolom, hogy az albérleti díj annak a szolgáltatásnak a havi díja, hogy lakjunk valahol. Tehát nem a haszonszerzés a cél ebben az esetben. Azonban ha terveink között szerepel a saját lakás, el szeretnénk hagyni az albérletet és ennek érdekében rendelkezünk egy megvalósítási tervvel és egy konkrétnak tekinthető időtávval, akkor minden, albérletben töltött „felesleges” hónap a mi veszteségünk lesz.
Ez egy erős kijelentés, de valójában ez történik. Hiszen Átlag Jóska akár 1 évig vár a lakástakarék számlanyitási díjkedvezményre és jó eséllyel nem teszi félre havi szinten azt az összeget, amit a lakástakarékba gondolt. Ha félre is teszi, még abban az esetben is elbukik valamennyi állami támogatást. Ha még ezzel sem foglalkozunk, akkor is frusztráló számokat kapunk azáltal, hogy belátjuk: a szükségesnél tovább fizettük az albérleti díjat.
Ha a lakástakarékot egy évvel később kezdjük el, akkor a pénzünkhöz is egy évvel később jutunk hozzá. Egy évvel tovább kell fizetnie Átlag Jóskának az albérleti díjat.
Ha az albérleti díj 50 000 forint, akkor egy év alatt 600 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 100 000 forint, akkor egy év alatt 1 200 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 150 000 forint, akkor egy év alatt 1 800 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
A hitel kamatrészével azért nem kell foglalkozni, mert azt 1 év múlva is ugyanarra az időre vesszük fel, mint ma. Hitel szempontjából kamat nyereségünk vagy veszteségünk lehet a mai állapotokhoz képest, függően hogyan alakul a kamatfelár és a BUBOR.
A pénzügyi kultúra akkor jó, ha stratégiaelvű és célorientált
Azt láthatjuk, hogy Átlag Jóska azáltal, hogy meg akarta várni a „tökéletes döntést” és nyerni szerződésenként 26 000-80 000 forintot módozat és futamidőfüggően a lakéstakarékon, tulajdonképpen „milliós veszteséget” termelt saját magának azáltal, hogy 1 évvel később fog elköltözni.
Pontosan ezért mondom az ügyfeleimnek mindig, hogy sosem a termék alapján választunk magunknak célokat. El kell felejteni ezt a „éppen jó akció van, akkor ez lesz a célom” mentalitást. Helyette stratégiában kell(ene) gondolkodni és célokhoz megtalálni az adott pilanatban elérhető legjobb megoldást.
Nem tudunk az idővel versenyezni, és nem tudjuk a legjobb döntést meghozni. Mivel a ma ismert információk alapján meghozott döntés nem biztos, hogy azonos lesz az x év múlva x évnyi távlatban utólagosan vizsgált legjobb döntéssel. Amiből ki tudunk indulni, hogy van egy célunk (lakhatás, nyugdíj, gyerek, stb…) és ezt az ismert információk alapján szeretnénk megvalósítani.
Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel
Segítünk kiválasztani a ma elérhető legjobb lakástakarékot
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 25, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Viszonylag gyakran előkerül a téma: eladósodnak a magyarok?. Azt hitték sokan, hogy a gazdasági világválság hatására a magyar lakosság hitelfelvételi szokása átalakul, a pazarlás, mint hitelcél kikerül a repertoárból és egyre inkább tudatosan vesznek majd fel új és újabb hiteleket. Ma már a számokból látjuk, hogy ezzel szemben a lakosság maximum megilletődött. Éppenhogy eltelt egy kis idő és máris ugyanazokat a hibákat követik el az emberek. Gyakorlatilag a magyar lakosság elkezdett megint vészesen eladósodni!
A cikkben végigvesszük az eladósodás folyamatát és azokat a veszélyeket, amik az adósságcsapdába kergethetnek minket.
#1 Jobban élek-többek költök. Aztán ugyanúgy élek, mégtöbbet költök
Minden adósságcsapda a jobb élet reményével kezdődik. Tehát amikor az egyén úgy dönt, hogy „ő megérdemli” a valamit és ezt akár saját erőforrásain felül is igyekszik elérni (hitel). Ez az igény tipikusan akkor születik meg, amikor belépünk egy „magasabb jövedelmi” sávba és hirtelen nem tudunk mit kezdeni a jövedelmünkkel.
Tehát hibásan terjedt el a köztudatban, hogy kizárólag a rászorultak, a szegényebb emberek tudnak adósságcsapdába kerül. Az adósságcsapdba ugyanannyira veszélyes a papíron magasab jövedelműekre is. Ebben a cikkben kifejezetten róluk lesz szó, akik úgy kerültek adósságspirálba, hogy papíron mindenük megvolt a rendes élethez.
Az egész folyamatnak
a lényege a megfogalmazódott szükségleteken alapszik. Amikor elkezdünk többet keresni, akkor azzal párhuzamosan egyre több dolgot szeretnénk magunknak megengedni. Ez azonban sosem racionális döntés, hanem egy létező szükséglet kielégítése. Sok embert ismerek, akik átlagos, vagy annál szegényebb környezetből érkezve elkezdtek messze átlag fölött keresni, és kifejezetten késztetést éreznek arra, hogy mindig vegyek valamit (amire vagy van szükség vagy nincs).
#2 Magadnak egy tv-t, a banknak pedig egy ultraLED tv-t veszel?
Egy ponton túl már nincsen megállás és miután teljesen feléltük a megtakarításainkat, a megemelkedett jövedelmünket, nincsen más lehetőségünk, mint a bank felé fordulni és különféle hiteleket felvenni. A hitelintézetek, boltok pedig a „kezünkre” játszanak, hiszen folyamatosan ontják magukból a „jobbnál jobb lehetőségeket”.
Mivel az igény megfogalmazódott már bennünk és léteznek ezek az ajánlat, már csak idő kérdése, hogy egy gyenge pillanatban aláírjuk az adósságspirálunk papírjait.
Sokan nem gondolnak bele
abba a nyilvánvaló ténybe, hogy amikor például egy tv-t választanak maguknak hitelből, akkor tulajdonképpen „két modellt vásárolnak” meg. Egy tv-t maguknak és egy sokkal jobbat a banknak. De hogyan lehetséges ez? Az irodalom ezt hívja „megfizetett kamatnak”, azaz a banktól kölcsönkapott pénz használatának az árának. Optimális esetben a bank segítségével elkölthetjük a jelenben azt a pénzt, amit a jövőben fogunk megkeresni.
Ez olyan esetekben indokolt és logikus lépés, mint például amikor az albérletünket cseréljük le kedvező feltételekkel saját lakásra. Vagy amikor veszünk egy hasznosabb, alkalmasabb autót magunknak. Vagy amikor elromlik egy létfontosságú eszköz (pl.: mosógép) és azonnal pótolnunk kell.
Ezzel szembe kevésbé magyarázható az a helyzet, amikor teljesen felesleges, életünkhöz érdemben nem hozzájáruló dolgokat vásárolunk meg hitelből, mert képtelenek vagyunk arra, hogy x hónap alatt összegyűjtsük a szükséges tőkét hozzá. Pedig a havi tőke (megtakarítás vs havi törlesztő) már a rendelkezésünkre áll. Mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt a rendelkezésre álló tőkét a saját megtakarításába helyezi vagy pedig a havi törlesztésre fordítja.
#3 Mitől lesz egy ártalmatlan hitel az adósságspirál egyik pontja? Eladósodnak a magyarok?
Már a kérdésben benne van a válasz. Ugyanis ritkán állnak meg az emberek egy hitelnél, miután rákaptak egy „jobb élet” ízére. Ráadásul a jobb élet szükségességét „igazolja” a megnövekedett vagy alapból átlagnál magasabb jövedelem és bejátszik a „mert megérdemlem” faktor. Az adósságspirál úgy készül, hogy hitelt hitelre halmozunk, mire végzünk a folyamattal,
addigra a hitelek havi törlesztése teljesen felemészti a bevételünket.
Az adósságspirálból azért nagyon nehéz kitőrni, mert egyrészt le kellene mondani az addig kialakított életszinvonalból, másrészt egy ponton túl már ez is nagyon kevésnek bizonyulhat. Mert mi az igazi adósságspirál alapvetése? Csupa olyan dologra használjuk fel a bank pénzét, amivel nem teremtünk értéket, nem termelünk pénzt és már a vásárlás pillanatában értékét veszti.
Ilyen dolgok tipikusan az elektronikai eszközök, ruhák, a rendszeresn éttermezés, vagy a hitelből való utazgatás. Ezek egyikétől sem tudunk szükség esetén megfelelő áron „szabadulni” és ezzel valamit visszaszerezni a kidobott pénzből. Hibásan a jelzáloghiteleket szokták megnevezni, mint az eladósodás legveszélyesebb tétele!
A valóságban a sok „kis tétel” az, ami anyagi krízist idéz elő, hiszen egy lakástól „tudnánk időben szabadulni” és egyfajta értéket-vagyont képvisel. Most nézd meg egy 2009-es jegyzetemet egy ügyfélről, ahol férj-feleség + mama-papa vett részt az adósságspirál felépítésében és négyen együtt fel tudtak mutatni akkoriban közel 600 000 forintos összes családi jövedelmet. Szerinted mi okozta reményvesztettségüket?
Az igazság az, hogy a képet tovább árnyalja, hogy a családi házban 4-en laktak (két generáció), tehát a 139 000 forintos törlesztőből még le kéne vonnunk azt az elméleti összeget, amit ki kellett volna fizetniük, ha nem saját házban laknak, hanem mindketten külön albérletben. Tehát az egy olyan összeg, ami mindenféleképpen kifizetendő.
#4 Hogyan kerülheted el az eladósodást?
Most felírok neked listaszerűen olyan ötleteket, amiket megfogadva garantáltan elkerülheted az olyan adósságspirált, amiből soha nem tudsz kitőrni és megtakarítás helyett a banki kamatokat halmozod fel.
- Ha emelkedik a. fizetésed, akkor ahhoz igazítod a pénzügyi rendszeredet ( Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?)
- Innentől kezdve hitelből kizárólag értékteremtő dolgokat vásárolsz. Figyelem: a nagyobb tv nem értékteremtő!
- Ha szeretnél valami „nem értékteremtő” dolgot vásárolni, akkor hitel helyett minden hónapban félreteszed minimum azt az összeget, amit a hitelbe kéne fizetned. Amint összegyűlt a pénz, önerőből megvásárolod azt, amit szeretnél.
- Nem vagy spekuláns, így törekszel a „garantált törlesztőrészletekre”
- Elfelejted a „mert megérdemlem mentalitást” és helyette a „mennyit kell ezért dolgoznom” mentalitásra váltasz. Azonnal!
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot
Szeretnél a gyermekednek félretenni pénzt?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 22, 2018 | info
Mivel kifejezetten a fronton dolgozom ebben a témában, így úgy gondoltam, hogy megosztom veletek a gondolataimat, hogy mi is zajlik jelenleg a hitelezési szektorban, milyen aggodalmaim vannak ezzel kapcsolatban. Sajnos egy ideje ezen a téren lezártuk az ügyfelek szempontjából értett aranykorszakot, amikor a bankok kapdostak az ügyfelekért és szinte könyörögtek nekik. Az sem volt ideális állapot, de ami most van, az még rosszabb mindenkinek…
Már a bank kiválasztása sem egyszerű
Ugye azt hinnénk, hogy az online összehasonlító kalkulátorokkal sokkal egyszerűbbé vált a bank kiválasztása. Sokan kifejezetten erre támaszkodnak és úgynevezett „bull taktikát” alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kezdő havi törlesztést látják maguk előtt és mindenáron meg is akarják azt szerezni.
Ilyenkor másodlagos szempontnak látszik még a bank hitelezési kedve, folyamata,a papírmunka, a buktatók vagy éppen az ügyintéző személye. Persze joggal gondolhatnánk, hogy egy ideális világban kizárólag a számok számítanak, hiszen nem mindegy a két hitel közötti x százezer forintos különbség a teljes visszafizetésben…
Már a papírok mennyisége sem életszerű
Egy konkrét hozadékát már látjuk a devizahitelezésnek és a hibás kommunikációnak. Ez pedig a brutálisan megnövekedett papírmunka, ami konkrétan többszörösére duzzasztotta a benyújtandó banki nyomtatványok számát. Mára elérkeztünk ahhoz a túlszabályozott bürokratikus keretrendszerhez, amikor mindenről nyilatkozni kell. Még arról is nyilatkozunk, hogy nyilatkoztunk arról, hogy nyilatkozni fogunk.
Ez az OTP banki nyomtatványomagjának két egymás utáni oldala,amin láthatjuk, hogy háromszor kell tanúzni és aláírni minimális szöveg mellett.
forrás: https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Lakashitel_nyomtatvanycsomag_20171201_v2.pdf
Extrém eset a CSOK
Azt gondolom, hogy nem normális, hogy egy hitelkérelmi csomag a mindenféle beszerzendő papírral 70-100 oldal, amiben többek között minimum 4x kérdeznek rá olyan adatokra, mint a neved, miközben a végén a bank úgyis a csatolt személyes okmányaid másolatából fog „dolgozni”. De ez az őrületes bürokrácia megjelenik egy CSOK ügyletben, ahol a CSOK10+10 mellé piaci hitelt is szeretne felvenni ugyanarra a célra az ügyfél.
Ilyen esetben írd és mond mindenből 3 példány kell, azaz 3x nagyjából 100 oldal dokumentumot kell benyújtani, mert a bank ezt „külön ügyként” kezeli, miközben végső soron egy ügylet 3 részének számít. Mindezt állítom, hogy meg lehetne oldani egyetlen nyomtatványcsomaggal, amiben lehetőséget adnak a többféle hiteltípus bejelőlésére, amennyiben ugyanaz az ingatlancél, a feltételrendszer és végső soron az ügy.
Hiánycikk a jelzálogspecialista, aki szakmailag és emberileg is megfelel
Egyszerűen nem szabad a hitelfelvételt úgy kezelni, mint egy semleges ügyintézést. El kell fogadni azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy miközben a Bank, mint intézmény, kifejezetten szívtelen és semleges velünk szemben, már-már végtelenül bürokratikus, addig a status quo másik oldalán elhelyezkedve a konkrét banki ügyintézés során mindig emberek ülnek egymással szemben.
És amikor emberek együtt dolgoznak valamin, akkor benne van a hibázás lehetősége. Lehet, hogy az ügyintézőnek rossz napja van, lehet, hogy el van havazva, vagy az is lehet, hogy embereileg-erkölcsileg nem megfelelő. Ez sajnos egyfajta lutri, hiszen a mezei ügyfeleknek nincsenek megfelelő banki kapcsolataik. De még hitelközvetítővel való „felfegyverkezés” során sem lehet teljes mértékben kizárni ezt a hibázási pontot.
Sajnos mára eljutottunk odáig, hogy jellemző a pár hét alatt pénztárosból átképzett „jelzálogspecialista”, akinek semmi tapasztalata, sem ideje, hogy belenőjjön a szerepébe. A probléma, hogy végső soron ezeken az embereken nagyon sok múlik az ügyintézés során. De ugyanígy probléma az „átképzés ok-okozati összefüggése is”, azaz a bankszektorban elképesztű mennyiségű ember hiányzik ebből a pozícióból. A szakma itt is felhigult és a folyamatosan változó jogszabályi-CSOK-szabályi környezetet nem tudják megfelelő ütemben lereagálni.
A törvény megvan az ügyintézéshez, de megy a csiki-csuki
Mostmár a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel konstrukciójával beléptünk abba a korszakba, amikor a banknak elméletileg van 14 munkanapja arra, hogy eldöntse a hiteledet (most a részletekről nem beszélünk). Tiszta sor, hiszen jogos elvárás, hogy az elképesztően pörgő ingatlanpiacon a mi pénzünkből nem szórakozzanak és várakoztassanak hetekig minket.
Azonban ott van a banki kiskapu, miszerint „teljes dokumentáció esetén”. Így pedig könnyű kitalálni, hogy a bankrendszer milyen lazán kezeli az ügylet befogadását és a dokumentációt. Ha úgy akarja az ügyintéző (mert éppen havazik és nincsen ideje), akkor simán kimarad egy apró nyilatkozat, amit „majd utólag” bekérnek az ügyféltől.
Így pedig már lehet törvényesen tologatni a határidőket, lehet az ügyfélre/hitelközvetítőre hárítani mindent. Holott jogosan merülne fel a kérdés, hogy ennek miért kell így történnie, amikor a banki ügyintézés feladata a leadott dokumentáció azonnali átvizsgálása és az esetleges hiánypótlásokról való tájékoztatás? A válasz egyszerű: sok az ügylet, kevés az ügyintéző és megy a csiki-csuki.
Nem lehet kihez fordulni, ha baj van
Simán találhatjuk magunkat egy csiki-csuki helyzet közepén, amikor a saját adás-vételi határidőnk már a lejárat közelében van, érezzük, hogy az ügyintéző szórakozik velünk és mégis tehetetlenek vagyunk. Az ügyet már késő elvinni máshova és újra kezdeni az egészet. Így csak abban reménykedünk, hogy végre leszerződhessünk a bankkal.
A rendszer kifejezetten zárt. Ha ilyen csiki-csuki a helyzet, akkor tipikusan az ügyintézőnél megakadunk. A vérmesebb ügyfelek vagy kapcsolatokkal rendelkező hitelközvetítők még eljutnak a fiókvezetőig, aki rend szerint menti a menthetőt és védi kollegájának a hátát, miközben minket hiteget. (Nagyon ritka, amikor a tényleges érdekünkben tesz rendet az amúgy túlterhelt fiókvezető a munkatársa kárára).
Ennél tovább abban a percben nem tud az ügyfél tovább menni. Ha hitelközvetítő van az ügyletben, akkor legalább a remény halovány szikrája adott, hogy a központi kapcsolattartóján keresztül sikerül valamilyen módon felgyorsítani az ügyet és „felülről” intézni valamit. Mivel azonban ott is a túlterheltség és a jogkör megnyírbálása a jellemző, ezért a siker akár minimális is lehet.
Semmi más nem marad ilyen esetben, mint a fenyegetőzés, stressz és reménykedés. Panasszal, jogorvoslattal élhetünk, de egy „két héten belül fizetnünk kell” helyzetben ezek nem feltétlenül célravezetőek, ha két hét múlva fizetni szeretnénk.
Összegezve
Nagyon aggódom a piac jelenlegi állapota miatt, ugyanis abszolút túlterhelt a rendszer, miközben egy jutalékmaximalizált hitelközvetítői törvénnyel megfelezték (minimum) a közvetítők létszámát, és ennek tetejébe még igen komoly deinformációval működik a komplett ügyintézői állomány (tisztelet a kivételnek).
A törvények nem eléggé kemények az ügyfelek érdekében a bankokkal szemben, viszont másik oldalról elképesztően bürokrtatikussá vált a rendszer, aminek keretében extrém mennyiségű, teljesen feleslegesnek tűnő papírt kell kitölteni a jogászok nagy örömére. Azt gondolom, hogy az MNB feladata lenne az ügyfelek érdekében fellépni és racionalizálni-egységesíteni a dokumentációs követelményeket.
Nagyon meg kell gondolnunk, hogy bele szeretnénk e vágni a hitelügyintézésbe, illetve mindezt kivel szeretnénk megtenni. És még ebben az esetben is fel kell készülni két doboz Xanax-szal illetve két hónap átfutási idővel.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 22. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
![Milyen szabályoknak kell megfelelnem hitelfelvétel esetén? [2018]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/01/hitelezes-szabalyai.png)
Szerző: Szarvas Norbert | jan 15, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Nézzük meg a hitelfelvétel szabályok működését 2018. Miután beindult a hitelezési piac, a bankok megint dúskálnak az ügyletekben. Ennek következménye pedig, hogy már „nem annyira becsülik” meg az ügyfelet, könnyed szívvel nézik hülyének, rángatják az idegeit, hátráltatják az ügymenetet. Ennek oka időnként a „pénztárosból két nap alatt átképzett jelzálogspecialista” hozzánemértése, míg máskor a túlterheltség lehet a probléma. Az biztos, hogy az ügyfeleknek sokkal tudatosabbak és felkészültebbeknek kell lenniük a hiteligénylés kapcsán, amivel jelentősen gyorsíthatják az ügymenetet!
Többen írtatok nekem emailt, hogy más információt kaptatok ügynököktől, hitelközvetítőktől, mint ami a valóság. Erre nagyon oda kell figyelni, mivel ilyen esetben elindítod az ügyet abban a hiszemben, hogy megkapod a pénzt. Menet közben kifizeted a foglalót, a banki költségeket és az ügymenet egy pontján (miután elhúzták mindenféle kifogással az időt) azt mondják, hogy ez így nem fog működni…
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (továbbiakban JTM)
32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról- update: 2018.okt.1-től szigorodik a JTM szabályozás a 10 éven belüli kamatozású hiteleknél
Ezalól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki. Világosság kell számodra is válnia, hogy a JTM szabályozás a TE hitelügyletedet is pontosan érinteni fogja. Szerencsére te is könnyedén ki tudod számítani, hogy milyen határaid vannak az adott hitelügylettel kapcsolatban.
A JTM alapja minden esetben az igazolt nettó jövedelem lesz. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.
Az igazolás lehet:
- munkáltatói
- állami adóhatóság által kiállított
- magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított,
- ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint
- a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék.
Az igényelt finanszírozás törlesztőrészletén felül az Adós és Adóstárs(ak) illetve Lízingbevevő és a lízingbevevővel közeli hozzátartozói, élettársi kapcsolatban álló Kezes(ek) valamennyi folyósított hitelének/lízingjének havi törlesztőrészlete és a hitelkártya szerződése vagy fizetési számlájához kapcsolódó hitelkeret 5%-a. Tehát például van egy 200 000 forintos hitelkereted, amiből 20 000 forintot használtál fel. Ebben az esetben is a JTM-be a 200 000 forint x 0,05 (5%)= 10 000 forint számít bele, mint meglévő havi törlesztőrészlet.
Update: az alábbi JTM arány 10 vagy hosszabb időre fixált jelzáloghitelek esetében érvényes!
A JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat a következőképpen történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.
Példa:
Tegyük fel, hogy a párodnak és neked az összes igazolható nettó jövedelmetek 330 000 forint / hó. 18 millió forintos hitelt szeretnétek.
Jelenleg van egy személyi kölcsönötök, aminek a havi törlesztése 22 000 forint. Emellett van egy folyószámla hitelkeretetek (200 000 forint), amit nem használtok. Ettől függetlenül 10 000 forintot kell levonnunk a JTM mutatóból, tehát:
330 000 x 0,5= 165 000 forint a figyelembe vehető jövedelemalap, amiből le kell vonnunk a – (22 000+10 000) meglévő hiteltörlesztést = 133 000 forintos maximális hiteltörlesztést vállalhattok be.
10 évre szeretnétek felvenni a hitelt, aminek a törlesztése 180 000 forint körül alakulna – Nem kaphatjátok meg a hitelt, mivel a törlesztés magasabb, mint a JTM szám
20 évre vennétek fel ugyanezt a hitelt, aminek a törlesztése 100 000 forint körül alakulna- Megkaphatjátok a hitelt, mivel a törlesztés a JTM mutatónál alacsonyabb szám
Köztes megoldás lehet a jelzáloghitelt lakástakarékkal kombinálni, hiszen a JTM mutató nem veszi figyelembe a lakástakarékba befizetett díjakat, viszont a lakástakarékból elő-, végtörleszteni tudjátok a hitelt futamidő vége előtt.
Fontos: A JTM mutató az összes jövőbeni hitelre is értendő. Ez azt jelenti, hogyha a jövőben akár egy sima áruhitelt szeretnétek felvenni, abban az esetben is kiszámolják a JTM jövedelmezhetőségeteket. Amennyiben „teljesen leterheltétek magatokat”, úgy nem tudtok további hitelt felvenni semmire!
10 éven belül fixált kamatozású hiteleknél csökken a JTM mutató
Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Miért nem szabad a JTM mutatót iránymutatónak tekintenünk?
A JTM mutató alapvetően egy jó kezdeményezés, ugyanakkor fontos mérlegelnünk a hitelfelvétel előtt, hogy számunkra megfelelő határokat húznak e meg a JTM mutatóval? Magyarországon (is) létező életkörülmény a „fekete jövedelem”, így biztos lehetsz abban, hogy lesznek olyan hitelfelvevők, akik kimaxolják a JTM mutatót, ugyanakkor a valós jövedelmük töredékét fizetik majd hitelre.
Amennyiben neked kizárólag igazolt és adózott jövedelmed van, akkor fontos, hogy megfelelően mérlegelj és a JTM követelménynél sokkal szigorúbb szabályokat állíts fel magadnak! Azt szokták mondani, hogy nem egészséges a jövedelmünk felét lakhatásra költeni! Ennek oka, hogy ebben a kiadásban még nincsen benne egy hitelfelvétel után a rezsi, az álagmegőrzés és egyéb járulékos költségek.
Mindig kövesd ezt a szabályt!
A legegyszerűbben megjegyezhető szabályt érdemes követned, azaz a jövedelmed
- 30%-át költsd hitelre maximum
- 30%-át költsd megtakarításra minimum
- 40%-ából fedezd a megélhetési kiadásaidat
Ebben az esetben garantálhatod az anyagi jólétedet a jelenben és a jövőben egyaránt. Csak így biztosíthatod, hogy egy esetleges kamatemelkedés vagy élethelyzet változás esetén sem kényszerülsz az életminőséged drasztikus rontására!
Hasznos cikkek, amiket feltétlenül olvass el:
11 000 nap
Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?
Hogyan használd a pénzügyi borítékos rendszert?
Hitelfedezeti mutató fogalma (továbbiakban HFM)
Sokan félnek attól, hogy az ingatlanjuk „nem bírja el” a szükséges hitelösszeget. A HFM mutató alapvetően azért született meg, mivel a válság előtti hitellázban a bankok túlfinanszírozták az ingatlanokat. Éppen ezért egyfajta féket építettek a rendszerbe, ami meggátolja, hogy megfelelő önerő nélkül bárki lakáshoz jusson!
A hitelfedezeti arányokat illetően – forint alapú finanszírozás esetén –jelzáloghiteleknél 80% a finanszírozási arány. Némi szigorítás a deviza alapú hitelek esetében történt: euró alapú hiteleknél 50%, egyéb devizában az ingatlanfedezet forgalmi értékének maximum 35%-a adható. Pénzügyi lízing esetén 5%-kal magasabb hitelfedezeti arány alkalmazható.
Ennél csak szigorúbbak a bankok a hitelfelvétel során
A gyakorlatban forint alapú hitel esetén a „piaci érték 80%” elmélet nem mindig teljesül. Ez azt jelenti, hogy hiába számoltad ki a (szerinted) 25 000 000 forint piaci értékű ingatlan esetében, hogy 20 000 000 forint hitelt kapsz meg, ha minden más feltételnek megfelelsz.
A bankok különféle módszerekkel változtatják az arányokat…
- Mindig a bank saját értékbecslése mondja ki a döntő piaci értéket! A gyakorlatban a banki értékbecslő mindig olyan „alul”értékkel számol, ami biztosítja a bankot. Ha 25 000 000 forintot ér szerinted a ház és az értékbecslő 10%-kal becsüli alá az ingatlant, akkor te 20 000 000 forint hitel helyett a legjobb esetben is 18 000 000 forint hitelt, azaz két millió forinttal kevesebbet kaphatsz meg.
- Hitelbiztosítéki értékkel (továbbiakban HBÉ) számolnak. Ez azt jelenti, hogy a megállapított piaci érték 70-90%-át veszi figyelembe a bank függően attól, hogy területileg milyen településen helyezkedik el a lakás. Tehát egy általad 25 000 000 forintra, viszont a bank szerint 23 000 000 forintra értékelt ingaltan esetén a HBÉ érték lehet 16 100 000 forint, aminek a 80%-a 12 880 000 forint, amit hitelbe megkaphatsz…
Hogyan határozható meg a hitelbiztosítéki érték?
A hitelbiztosítéki érték megállapítása az eddigi három módszer mellett most egy negyedikkel egészült ki:
- Piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés
- Hozamszámításon alapuló értékelés
- Költségalapú értékelés
- Statisztikai alapú értékelés
Olvasd el: Minősített Fogyasztóbarát Hitelről minden, amit tudni akartál
Pénz nélkül nem fog menni
Utolsó fő szabályként behoznám az élettani feltételét a hitelfelvételnek. Hiába kedvezőek a kamatok vagy remek lehetőséget jelent a CSOK (bővebben) , nem szabad azonnal elcsábulni a hitelfelvételnek. Át kell gondolni, hogy alapvetően milyen anyagi lehetőségekkel rendelkezünk és kizárólag akkor belevágni a folyamatba, ha elég önerőnk van (lakáshoz önerő, pénz a járulékos költségekre, ügyvédre, illetékre…stb).
Azok az ügyfelek sincsenek elkésve, akiknek még nincsen önerejük. Számukra javasolt először önerőgyűjtésbe kezdeni, hogy idővel megalapozott háttérrel tudjanak belevágni a hitelfelvételbe!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 15. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 11, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Ma olvastam az egyik Facebook csoportban, ahogyan az egyik kommentelő óvatosságra int a hitelközvetítőkkel szemben, hiszen ők a pénzpiac azon kupecei, akik oda viszik az ügyfelet, ahol többet jattol vissza a bank. Ebben a percben jöttem rá, hogy a legtöbben a mai napig nem tudják, hogyan kell egy hitelközvetítővel együtt dolgozni, egyáltalán a hitelközvetítő miért fontos egy hitelügyletben…
A hitelközvetítő az a személy, aki a bank és az ügyfél között áll, az ügyfél érdekeit érvényesíti, miközben a banknál szerzett sajátságos kapcsolatai révén tudja előre lendíteni az ügyletet. A hitelközvetítő az a személy, aki tapasztalatával és tudásával segít a megfelelő hitelkonstrukció kialakításában és szakmai támogatást nyújt- legalábbis ennek így kellene működnie…
A hitelközvetítő oda megy, ahol több a jutalék
Talán a legnagyobb félelme az embereknek, hogy a független hitelközvetítő egyáltalán nem független. Szimpla egyszerűséggel oda viszi az ügyfelet, ahol a legtöbb jutalékot kapja. 2016. március 21-től életbe lépett az a törvény, amely legfeljebb 2 százalékban maximalizálja a hitelközvetítésből származó közvetítői jutalékot. Ezt a 2%-ot azonban nem kapja meg a közvetítő egy összegben, hiszen ebből úgynevezett fenntartási jutalékként 0,4%-ot elkülönítenek, amit majd később fizet ki a bank.
Ráadásul azok a közvetítők, akik nem önállóan szerződtek le bankokkal, hanem valamilyen közvetítő cégnél helyezkedtek el, gyakran ennek az összegnek a töredékét (kb.0,3-0,7%) kapják meg a szervezeti szintek (struktúrák) közötti jutalékleosztás következtében. Ezzel a törvénnyel kívánták legit elvárássá alakítani a hitelközvetítők függetlenségét, hiszen innentől kezdve minden bank ugyanakkora jutalékot fizethet.
Ráadásul a törvény megszüntette a „mindenféle” incentive utak és ajándékok osztogatását a közvetítők számára. Ma már kétszer át kell gondolnia az adott banknak, hogy akár egy pohár vizet is ajándékba ad e a közvetítőnek vagy sem. Mert akár ezzel is megsértheti a hitelközvetítéssel kapcsolatos törvényt!
Nem csak egységes, hanem átlagosan 60%-kal kevesebb lett a jutalék
Ennek az idézet törvénynek volt egy másik, kevésbé emlegetett hozadéka is. A törvény előtti időszakban a jutalékok mértékét a piaci verseny határozta meg. Így voltak olyan bankok, akik többet, míg mások kevesebbet fizettek ki. Abban egységes volt a piac, hogy a mostani 2%-nak átlagosan a duplája lett kifizetve a hitelközvetítő hálózatoknak.
Hazugság volt az indok, miszerint emiatt olcsóbbak lesznek a hitelek. Nem lettek olcsóbbak! Sőt, a törvény másnapján többek között az OTP bank kamatot emelt, aminek köze lehetett ahhoz a tényhez, miszerint a hitelközvetítői piac zsugorodásnak kezd a csökkentett jutalékok miatt, így töménytelen mennyiségű ügyfél „szakad rá” direkt módon ügyintézési időben a limitált kapacitási bankrendszerre. Magyarul a törvénnyel „kivették a féket” a rendszerből, tehát a hitelközvetítőt, aki átvette a banktól az ügyfélkapcsolati és ügyféltájékoztatási feladatokat.
Tényleg a hitelközvetítő jutaléka a sok?
Láthatjuk, hogy a hitel nagyságához képest a hitelközvetítő jutaléka közel sem volt akkora tényező, mint a banknak kifizetett kamat (és akkor a járulékos költségekről nem beszéltünk). Ráadásul a hitelközvetítők mindig ugyanazt a hitelt tudták közvetíteni, amit az ügyfél is elért a bankban. Tehát nem volt a hitelközvetítő miatt feláras a hitelszerződés!
Egyszerűen annyi történt, hogy a hitelközvetítőknek kifizetett jutalék jelentős része úgy maradt a bankok zsebében, hogy közben a hitelközvetítőkre hárult továbbra is a „vállalkozói rezsi”, az ügyfelek felhajtása, a marketing költség, a megemelkedett adminisztrációs teher, a vizsgamegfelelési kényszer, az utazási költség és egyéb kiadások.
Lehet azt mondani, hogy egy hitelközvetítőnek „ez a munkája”, de ezidáig sem az ügyfél fizette a független hitelközvetítőt (jó esetben), hanem a bank a saját nyereségéből. Hiszen az ügyfélnél emiatt nem keletkezett további teher!
A jó hitelközvetítő nem személyi asszisztens
Még a válság előtt egy nagyon sikeres és jó hitelközvetítő mondta: „Én nem vagyok senkinek sem a futára! Bejön az ügyfél, elmondom melyik hitelkonstrukcióval jár a legjobban, azt melyik bankban tudja elintézni, megmutatom kihez kell fordulnia, és végül összeírom a beszerzendő dokumentumok listáját. A kész anyagot egyszer beviszem a bankba, de onnantól kezdve már rajtuk múlik!
Egy jó hitelközvetítő legnagyobb hozzáadott értéke az idő:
- időt spórol a hitelfelvevőnek és a banknak egyaránt
- felgyorsítja az ügymenetet
- segíti a kommunikációt
- szaktudásával hamarabb megtalálja a legjobb konstrukciót
- és esetenként milliókat spórol
Ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy minden esetben így működik a valóságban minden közvetítő által intézett ügymenet. Saját példákon tudnám bemutatni, hogy a legnagyobb jószándék és megfelelő hitelezési tudás mellett sem zárható ki a banki folyamatokból azok a tényezők, amik gyakran hetekkel képesek hátráltatni egy ügyet.
A hitelközvetítőnek a tudását és ne az idejét használd el
Ezen a szakterületen az igazán jó hitelközvetítőnek az ideje a legfontosabb erőforrása, ami véges, hiszen sokan keresik fel. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy célirányosan, közösen együttműködve haladjon az ügyfél és a közvetítő. Hiszen a közös cél a hitel minél hamarabbi kifolyósítása. Éppen ezért ez az üzleti (esetenként baráti kapcsolat) nem olyan dinamikában működik, mintha beülnél a bankban az ügyintéző elé, aki az ülésért és sztorizgatásért is megkapja a fix fizetését.
Éppen emiatt a hozzáadott érték miatt (ügyfél érdekében történő ötletelés a konstrukcióról, piaci információk, tapasztalati tippek…stb) lenne fontos minden hitelfelvevő számára, hogy megtalálja a számára hiteles független hitelközvetítőt. Mert lehet, hogy a közvetítő nélkül is hozzájutnál ugyanahhoz a konstrukcióhoz, de lehet, hogy magadtól nem találnád meg. Az is lehet, hogy megtalálnád, de menet közben valami probléma adódik, amit egy hitelközvetítővel gyorsabban meg tudtok oldani, mint a bankfiókban agyonterhelt és teljesen közegidegen ügyintézővel.
Van, akinek az „ingyen” is túl sok
Saját tapasztalatból (is) látom, hogy vannak olyan ügyfelek, akiknek csak az információ kell. Ha szükséges, akkor hitegetik a hitelközvetítőt, több alkalommal találkoznak, amíg minden bonyolult kérdésre nem kapnak választ. Amikor már minden megvan, akkor a célegyenesbe ért az ügy és „már csak be kell adni a papírokat”.
Valami teljesen hülye logika mentén vannak olyanok, akik ezen a ponton lerázzák magukról a közvetítőt és az előre megbeszélt konstrukciót az előre kiválasztott banknál veszik önmaguktól ígénybe. Ilyenkor a hitelközvetítő elesik a munkája után járó fizetségtől és az erőforrásait ingyen bocsájtotta rendelkezésre annak ellenére, hogy nem ez volt a megállapodás. Külön érdekesség, hogy ezen a ponton (sem) éri anyagi hátrány az ügyfelet, ha a közvetítő által kerül beadásra az ügylet.
A vetésforgó örökérvényű törvénye alapján
ez egy rendkívül veszélyes folyamat, hiszen a hoppon maradt hitelközvetítők is emberek, akik elkeseredethenek, motivációjukat veszíthetik, vagy egyszerűen rákényszerülhetnek a „trükközésre”, hogy bebiztosítsák önmagukat. Hiszen senki nem szeret ingyen dolgozni. Ez pedig a szolgáltatás minőségének a romlásához vezethet.
Én mindig szorgalmazom, hogy hitelközvetítés esetén már a tárgyalástól megkezdve a törvény ne kizárólag az ügyfél érdekeit részesítse előnyben, hanem teremtse meg az egyenrangú és egyenfelelősségű kapcsolatot a két fél között, akik önszántukból, közös üzleti cél miatt találkoztak!
Milyen kiadásai merülnek fel a hitelközvetítőnek?
- adózás
- könyvelő
- utazás költsége
- parkolás költsége
- kávé költség
- munkaidő költsége
- „repi” költségek
- üzleti megjelenés költsége
- iroda fenntartása
- telefonköltség
- marketing költség
- …
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról a körülményről, miszerint egy hitelközvetítőnek rendszerint mindenről magának kell gondoskodnia. Amikor egy hitelközvetítő „csak találkozik” egy ügyféllel az ugyanúgy pénzbe kerül neki akkor is, ha semmi nem lesz.
Ma találkoztam egy ügyféllel, aki majd két hónap múlva szeretne valamit! Mostani költségeim a „csak találkozás” miatt:
- parkolás 650 forint
- üzemanyag 600 forint
- kávé: 550 forint
- munkaidő: 2 óra (számszerűsítve 10-25 000 forint közötti tartomány)
Gondolj bele abba, hogy egy hónapban találkozik egy közvetítő 15 olyan ügyféllel, aki „csak kíváncsi volt” és az imént leírt átlagköltséggel számolunk:
15×2 óra= 30 óra kuka
15×1 800 forint= 27 000 forint, aminek alapvetően abban a hónapban semmi haszna nem volt bevétel oldalon
Az „elmaradt haszon” magyarázata
Az olyan tevékenységeknél, ahol a munkavállaló a ténylegesen megvalósult termelésből kap pénzt, számolni kell az „elmaradt haszon” jelenségével is. Vagyis azzal a meg nem keresett összeggel, aminek megszerzésére időt fordított. Tipikusan ilyen cselekvés olyan ügyfelekkel találkozni, akik „csak kíváncsi voltam” vagy „meghallgatok minden ajánlatot”.
Ha a konverziós ráta 30%, azaz 10 találkozóból 3 szerződés lesz abban a hónapban (nagyon fontos, hogy ne jövőre, hanem most. Hiszen a számlát és az ételt is most kell kifizetni, nem jövőre), akkor már könnyen kiszámíthatjuk az „elmaradt haszon” összegét.
Ha kiszámítjuk, hogy egy ügyféltalálkozó átlagosan 2 óra, akkor 10 ügyféltalálkozó 20 órát jelent. 10 ügyféltalálkozót megszervezni sok-sok munkaóra függően attól, hogy milyen módon szeretne a hitelközvetítő ügyfelet szerezni. Nálunk ez a blogolás, a tartalom és értékátadás útján történő módszer, amikor az ügyfél magától jelentkezik, ha szeretne valamit. Ebben azonban irtózatos munka van, akár napi átlag 4 óra tartalomgyártás. Ezt is bele kell számolni.
Ezután a tényleges ügyfelekkel az átlagos foglalkozási idő
(további találkozók, bemenni többször a bankba, telefon és e-mail beszélgetések, probléma esetén ügyintézés, utazási idő, konstrukciók és változatok megalkotása) 10-20 óra között is lehet. Tehát 3 valódi ügyfél esetén a hitelközvetítő akár 60 órát is „elkölthet”.
Azaz ebben az esetben az adott hónapban ez a hitelközvetítő a 315 000 forintért cserébe dolgozott:
- 20 óra ügyféltalálkozót
- 80 óra tartalomgyártást
- 60 óra hitelközvetítéssel kapcsolatos dolgokat
Ez így összesen 160 óra az adott hónapban, amit elosztva munkanapra, kijön a napi 8 óra! Az emberek hajlamosak a hitelközvetítőkre úgy tekinteni, mint akik a semmiért nagyon sok pénzt kapnak. 315 000 forint sok pénz? Ez még csak a bruttó! Ebből lejön legjobb esetben is a havi 50 000 forint KATA EV általányköltsége, iparűzési adó, havi 5-10 000 forint könyvelői költség, illetve a többi működéssel kapcsolatosan már felsorolt költség.
Tehát akár ez a 315 000 forintos kiutalás az adott hitelközvetítőnek simán jelentheti azt is, hogy ingyen dolgozott az adott hónapban, ez a saját létminimuma a működéshez. Természetesen nem sajnáltatni szerettem volna a hitelközvetítőket, hanem egy sokkal komplexebb képet adni a tevékenységükkel és annak vonzataival kapcsolatban.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 11. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
