Napjaink egyik legfontosabb társadalmi kihívása a „sikeres emberek” reprodukálása. Valójában honnan kezdődik az értelmetlen és hasztalan másolódás, és mikor ér véget a hasznos tudás újrahasznosítása? Mivel alapvetően mindenki ugyanabban az életmodellben gondolkodik (pénz-karrier-család háromszögben különböző súlyozással maradva), ezért a sikeres emberek tüzetes vizsgálata alapján létrehozott „közös nevező”, akár még hasznos és megfontolandó tanácsként is működhet. A cikkben 10 pontról lesz szó, ami a gondolkodásbeli különbséget hivatott bemutatni és nem egy újabb über-pozitív konzervtudást ad…
#1 Egy újabb probléma, egy újabb kihívás
Minden embernek a saját munkája a legkeményebb, a legfontosabb, a leg-leg-leg. És minden ember úgy érzi, hogy az ő problémája a legnagyobb, a legnehezebb, a legigazságtalanabb. Persze vannak emberek, akiknek az életét több probléma=megoldandó feladat keresztezi, míg másoknak kevesebbell kell megküzdeni.
Nem lehet a problémákat egymással összehasonlítani és végképp nem szabad a másik problémáját hivatkozási alapul venni (mert bezzeg ő sem oldotta meg…). Valójában a sikeres emberek egy probléma felmerülésekor a kezdeti megrökönyödés után átlendülnek a holtponton és újabb kihívásként, megoldandó feladatként értékelik azt.
Mert két dolgot tehetünk minden esetben: hagyjuk, hogy a probléma deaktivizáljon vagy hagyjuk, hogy a probléma proaktivizáljon.
#2 Célok helyett éves tervekben gondolkodnak
Tipikus alkalmazotti mentalitás lehet (sőt a vállalkozók jelentős részére is igaz), hogy célról célra élnek, napról napra. Ehhez van egy nagyon komoly számítási modellem, hogy hova lehet eljutni egy év alatt ezzel a mentalitással, és hova juthatnánk el a nagyobb perspektívában gondolkodással:
Célról célra gondolkodás
1+1=2, 1+1+1= 3, 1+1=2, 1=1
Perspektivikus gondolkodásmód
365×1=365
Ha megfigyeled a két számsort, akkor észreveheted a leglényegesebb különbséget, miszerint a napi mérőszámunk az 1 -amit bizonyos rövid időközönként felhasználva – amiből soha nem fogunk tudni kétszámjegyű-háromszámjegyű értéket produkálni. Második esetben viszont egy évre előre felmérjük a teljes „keretünket” és azzal rendelkezünk. A második számításban már olyan értéket kapunk, amivel lehetőségünk van nagyobb dolgokat-célokat is megvalósítani, és sikeresen elmozdulunk az ingóságok önjutalmazó szintjéről.
#3 Nem lakni, hanem építkezni akarnak
Ha jobban megvizsgáljuk az emberek életmódját, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a legtöbb ember mindig megpróbálja belakni a saját élethelyzetét. Tehát a céljait, elvárásait és lehetőségeit igazítja az adott helyzethez és nem a helyzetet igazítja az elképzeléseihez.
Valójában a legtöbb ember saját életének az albérlője.
Amikor találkozunk egy általunk sikeresnek gondolt emberrel, akkor észrevehetjük az élethez való hozzáállásban való különbséget, ahogyan a másik megpróbálja a saját életét tudatosan felépíteni és alakítani. Az alapvetően és szükségszerűen megfogalmazódott cél ebben az esetben nem a túlélés és stagnálás, hanem fejlődés és megélés.
#4 Minden ember egy új lehetőség
Attól még nem lett jobb soha senkinek, mert bebizonyította, hogy a másik nem jobb-okosabb-szebb valamiben nálunk. Márpedig jellemző attitüd, hogy állandóan magunkhoz mérjük a másikat és szüntelenül azon fáradozunk, hogy bizonyítsuk saját igazunkat, saját erőnket, saját életünk relevanciáját.
De miért nem tekintünk a másik emberre,mint egy értékes erőforrás? Mint egy lehetőség, hogy új perspektívába helyezzen egy gondolatot, egy ötletet vagy a világlátásunkat? Belegondoltál már abba, hogy mennyivel lenne jobb-könnyebb-egyszerűbb az életed, ha magadnál jobb kvalitású emberekkel vennéd körbe magadat és erőforrásként tudnád a másik képességét felhasználni?
Mindig win-win helyzetet kell kialakítani és közösen kitalálni, hogyan tudtok egymásból profitálni.
#5 A döntés az enyém, a felelősség az enyém, az eredmény az enyém
Miért adunk a másik véleményére olyan szinten, hogy azzal a saját belső megérzéseinket tompítjuk el? Miért lehetséges, hogy egy komoly üzleti döntés vagy életmegváltoztató lépés előtt szinte engedélyt kérünk a környezetünktől, és csak akkor vágunk bele valamibe, ha a környezetünk is látta ugyanazt a lehetőséget?
A válasz a felelősség hárítása. A legtöbben nem merik felvállalni a felelősséget , helyette mindenféle egérutat és megnyugtató választ kreálnak maguk köré, hogy a lehető legkényelmesebben tudjanak dönteni. Márpedig az igazi döntés magában hordozza a veszteség kockázatát. Nem véletlenül tartja magát a mondás, miszerint „kockázat nélkül nincsen győzelem”.
Ha képtelen vagy felvállalni mindenkitől függetlenül és mindenkivel szemben a saját véleményedet, akkor valójában nem kockáztatsz semmit. Ha nem kockáztatsz semmit, akkor beálltál a sorba, és soha nem tudsz előbbre kerülni az előtted levőnél.
#6 Nem várnak el túl sokat a másik embertől
Hajlamosak vagyunk a korrektséget összekeverni a hülyeséggel. Tipikus élethelyzet, amikor nem tisztázunk le egy közös munka előtt minden részletet (kinek mi a feladata, ki mennyit keres), hanem reménykedünk abban, hogyha mindent jól csinálunk, akkor a másik majd megjutalmaz érte.
Márpedig ez a fajta „megjutalmazó reflex” nem létezik, nem létezett soha a szabad kapitalizmusban. Mindenki pontosan annyit akar adni, amennyi elvárható. Éppen ezért fontos és létfontosságú képesség minden részletet előre letisztázni, a játékszabályokat minden esetben átbeszélni és pontosan ezeket betartatni. Egyszerűen nem lehet ennél többet várni senkitől, semmilyen helyzetben, mert nagy %-ban fogunk csalódni.
#7 Mernek nemet mondani
Valamiért úgy alakult a magyar kultúrában, hogy a „nem” egy sértő kifejezés. Valakinek valamire nemet mondani pedig kellemetlen, kényelmetlen, sőt kifejezetten progresszív. Ezek mind olyan társított érzések, amiket mindenki el akar kerülni. Ezért pedig nem mernek nemet mondani semmire.
Helyette olyan alternatív megoldásokat fejlesztettek ki az emberek, mint a sunyulás, kifogásolás, hazudozás. Inkább belemennek egy hazug információfolyamba, minthogy a legelső percben a másik szemébe nézve megmondjuk a valódi véleményünket.
Megfordítva a dolgot, valamiért a „szívességet kérni valakitől” azt jelenti, hogy a másiknak kötelező megtenni azt. Mivel azonban nem akarunk-tudunk mindig mindenkinek szívességet tenni és nemet se tudunk mondani, ezért kezdődik a fejvakarság és egymás hülyének nézése. Az élet sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb lenne, ha ettől nem éreznénk magunkat kényelmetlenül és gond nélkül tudnánk bármire nemet mondani.
Gondolj bele, hogy most el kell altatnod a szenvedő háziállatodat. Melyik megoldást választod? Hagyod, hogy napokig szenvedjen és magától hulljon el, vagy pedig megakarod kímélni a borzasztó szenvedéstől és beadsz neki egy fájdalommentes injekciót? Mindig erre a döntésre gondolj, amikor azon gondolkozol, hogy kitalálj egy kamu történetet vagy pedig megmond azonnal, hogy nem.
#8 Mások sikerének örülnek
Valójában elolvashatunk végtelen mennyiségű Coelho bölcsességre felhúzott konzerv tudást, ami ontja magából a pozitív bullshitet, ha valójában még mindig ott tartasz, hogy a másik sikerének nem tudsz önzetlenül és őszintén örülni. Ha képtelen vagy a nyilvánvaló irigység helyett azon gondolkozni, hogy a másik mit csinált jól.
Márpedig mindig azon gondolkozni, hogy ki hogyan csalt,lopott, hazudott, mind olyan negatív és destruktív gondolatok, amik megerősítenek téged a jelenlegi helyzetedben, mint az erkölcsi győztes, aki becsületes, korrekt és szorgalmas. Mintha a becsületesség és a siker megférhetetlen lenne egymás mellett. Most figyelj mit mondok neked erre: NEM
#9 Nem reszketnek az egyedülléttől
Szerintem ok-okozati összefüggés van az egyéni siker és az egyedülléthez való hozzáállás között. Ennek oka, a felelősség és a saját vélemény felvállalásának, és ezáltal egy erős jellem kialakulásának a közvetett hozadék, hogy nincsen szükségünk mások megerősítésére.
Ha pedig ezen megerősítések nélkül is tudunk teljes életet élni, akkor kevésbé félünk attól, hogy egyedül maradunk, azaz nem lesz senki a környezetünkben, aki „engedélyt adna, megerősíteni” valamire-valamiben. Mivel az ember társaslény, ezért ez nem azt jelenti, hogy a sikeres ember szívesen maradna egyedül. Ez azt jelenti, hogy bátran felvállalja minden esetben a valódi véleményét, mert nem fél attól, hogyha ezt teszi, akkor a környezete magára hagyja és emiatt meg kell felelni mindenkinek mindenben.
#10 Az eredményt nem azonnal, hanem tartósan akarják
Pénzügyi területen gyakran tapasztalom az ügyfelek részéről az „azonnali” elvárást egy 15-20-25 éves megtakarítási program esetében is. Tehát az eredmény a saját preferenciáik alapján 1 év múlva akanák látni, holott ezeknek a termékeknek a jellemzője a hosszútávúság és fenntarthatóság.
A „jobb ma egy túzog, mint holnap egy veréb” mentalitás sajnos nem minden esetben érvényes. Vegyük például az autóvásárlást. Hiába akarunk most azonnal autót venni, hogyha ma egy rosszabb autót vehetnénk rövidebb távra, miközben +1 év gyűjtögetéssel már lényegesen jobb autót tudnánk hosszabb távra megvásárolni.
Mindig stratégiában kell gondolkodnunk és elképzelni, hogy hol fogunk tartani az adott dologgal 1-3-5-10 év múlva. Látom magam előtt, hogy a ma megvásárolt autót a kivádalmaimnak megfelelően tudom használni 5 év múlva? Ha nem, akkor mihez akarok vele kezdeni? Tudatos döntés az autócsere, vagy pedig egy „majd meglátjuk” fantazmagória?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan legyek gazdag? Li Ka-Shing – 2018-ban a világ 23. leggazdagabb embere – 2017-ben elárulta a sikerreceptjét, egyfajta pénzügyi és életviteli útmutatót adott a mai fiataloknak, akik sikert akarnak elérni. A cikkben a legfontosabb gondolatokat beszéljük át és implementáljuk a magyar valóságba, hogy egy újabb közegidegen konzerv sikerrecept helyett számunkra hasznos és átélhető tippeket kapjunk.
Kicsoda ez a Li Ka-Shing?
Vagyonát jelen pillanatban 37,7 milliárd dollárra becsüli a Forbes, amivel a világ leggazdagabb embereinek a listáján az előkelő 23. helyett foglalja el. A májusban visszavonult Li Ka-Shing-et a világ vezető befektetőjének, fejlesztőjének tartják az egészség és szépség területén Ázsiától egészen Európáig.
Mit kell tennünk szerinte ahhoz, hogy 5 éven belül vagyonunk, saját házunk és autónk legyen?
Az ázsiai milliárdos szerint a jövedelmed
30%-át költsd a megélhetésre
20%-át költsd kapcsolatépítésre (ebéd, kávé…stb)
15%-át költsd könyvekre
10%-át külföldi utazásra
25%-át fektesd vállalkozásba, tehát ez a „startup” pénzed
A magyar gyakorlatban nem véletlenül mások az arányok
Az ember lehetőségeit nagyban meghatározzák az alábbi tényezők:
családi vagyon
környezeti hatások
kultúrális jegyek
gazdasági-politikai környezet
Végső soron be kell látnunk, hogy ugyanazok a konzerv trükkök nem alkalmazhatóak teljesen más kultúrális körből- anyagi háttérrel származó emberek esetében. Amikor magyaroknak írom a pénzügyi tanácsokat, akkor is gyakran kapom a felháborodott leveleket, hiszen teljesen mást képes megvalósítani egy alföldi közmunkás, mint egy budapesti ügyvéd vagy azoknak a gyermekeik.
Hogyan nézhetnének ki a számok?
30% megélhetésre – tökéletesen egyezik az 50-30-20-as szabállyal ez az arány. Ugyanakkor itt különveszi a megélhetést és a megélhetési költségeket (lásd: kávézás költségei). A lényeg, hogy a költségeinket (lakhatás, rezsi, étel) igyekezzünk leszorítani.
Valójában mégis nagyon nehéz, hiszen a fejlettebb nyugati országokban is pontosan a megélhetési költségek a magasak, nem ritkán 50-60% körüli értéket érnek el. Mivel egy szint alá nem tudod letornászi minőségromlás nélkül az életedet, így nem marad más választásod, mint növelni a bevételeidet!
Számít, hogy mennyit keresünk, mert egy szint alatt nem működik
Valójában képesek vagyunk 30%-át a bevételünknek megélhetésre fordítani? Vagy egyszerűen képtelenség?
Ha…
100.000-ret keresel, akkor 100.000 forintod megy el a megélhetésre 100%
200.000-ret keresel, akkor 150.000 forintod megy el a megélhetésre 75%
300.000-ret keresel, akkor 200.000 forintod megy el a megélhetésre 66%
400.000-ret keresel, akkor 300.000 forintod megy el a megélhetésre 75%
Két dolgot tehetsz, ha jobban akarsz élni…
Fontos lenne kapcsolatot építeni, amire nem szabad sajnálni a pénzt
Persze ennél a tanácsnál valószínűleg nem a hétvégi bulikra gondolt Li úr, hanem olyan szakmai kapcsolatépítésekre, amik azzal az ígérettel és elvárással kecsegtetnek, hogy később profitálhatunk egymásból.
Jellemzően ilyen kapcsolatépítési költségek lehetnek a workshopok, szakmai szervezetek belépési költségeik, szakmai rendezvények. Persze önmagában megjelenni egy eseményen nagyon kevés, ha ott már képtelenek vagyunk másokkal kommunikálni, megismerkedni.
Sztori: Egy pénzügyi tanácsadó mesélte, hogy például ő az Oxygen wellnes és fitnesz központba jár edzeni annak ellenére, hogy a havi bérlet 30 000 forint felett van. Ennek az oka, hogy ott a szaunában mindig megismerkedik valakivel, aki idővel minőségi ügyfelévé válik -»a kapcsolatépítési költség (bérlet) sokszorosan megtérül
Ismerjük meg a világot és az ok-okozati összefüggéseket
A mai digitális bennszülötteknek nem feltétlenül érdemes olyan „hogyan legyek gazdag ” tanácsokat osztogatni, minthogy olvassanak könyveket. Legalábbis a szó hagyományos értelmében medő helyzet alakulna ki.
Sajnos a könyvek önmagukban már nem feltétlenül képesek az ingerküszöbét megugorni egy mai 15-21 éves fiatal felnőttnek. Viszont az üzenet, amit ez a tanács hordoz, univerzális és minden korban alkalmazható. Egyszerűen alkalmazkodni kell a jelenkorhoz, ami ebben az esetben:
Facebook szakmai csoportokat
Youtube szakmai(bb) videókat
Letölthető e-book-okat
Önéletrajzi könyveket jelenthet.
Érdekes, de ma már ez a fajta univerzális tudás szinte korlátlanul és minimális költséggel elérhető az interneten, ha ügyesen keresgélünk (nem a torrent letöltésre gondolokk!). A fizetős könyvek és anyagok mára már nem az abszurd tudást hordozzák magukban, hanem a specifikus-kiegészítő-fejlesztő információt, amivel tovább mélyülhetünk egy témában.
Indítsunk vállalkozást vagy fektessünk be egy startup-ba
A magyarok gondolatvilágához ma még sokkal közelebb áll egy egyéni vállalkozás elindítása, minthogy egy kockázati tőkeinjekción (azaz semmi sem garantált) elérhető rizikós startup.
Éppen ezért lehet fontos, hogy ma már egyre többen indítanak valamilyen szolgáltatás-orientált vállalkozást mellékállásban, amiben megvan a lehetősége a statikus alkalmazotti létből való kitőrésnek.
Végső soron minden tőled függ
Ezeknek a tanácsoknak az értelme inkább költői, mintsem gyakorlati. Az ok pedig, hogy helyetted senki nem fog semmit sem megcsinálni. Neked kell meghatároznod az utadat. Annyi azonban biztos, hogy bizonyos pontokat be kell tartanod minden esetben, ha valóban gazdag szeretnél lenni (anyagi vagy erkölcsi értelemben):
Tartsd alacsonyan a jövedelmedhez képest a havi fix kiadásaidat
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 14. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tudod miről szól az 50-30-20-as szabály? Hogy végre elindulhass (szinte bármilyen jövedelem mellett) az anyagi függetlenség útján. A megoldása annak, hogy végre ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz „dolgozzon” érted. A rendszer, aminek köszönhetően megszűnnek az anyagi sötét foltjaid, azaz innentől kezdve pontosan nyomon tudod követni a saját pénzed útját. De ez nem való mindenkinek! Ha most azt gondolod, hogy neked nincsen miből félretenni, akkor ez a cikk egyszerűen nem neked szól!
A rendszeres havi bevételed-jövedelmed maximum 50%-ából élj, maximum 30%-ából szórakozz és minimum 20%-ából takaríts meg. Ez nem egy „gyors meggazdagodási tipp”, hanem egy pénzügyi stílus alapvetése. Akkor működik hosszútávon, ha a gondolataidat alakítod át ezzel kapcsolatban!
Megengedhetem magamnak?
Alapvetően kétféle mentalitás az uralkodó ezzel a kérdéssel kapcsolatban:
hogyne, hiszen minek dolgozok, ha még ezt se engedhetem meg magamnak (akár hitel árán)?
kizárt, hiszen tudok nélküle is élni
Az igazság az, hogy mindkét vélekedés alapvetően hibás, hiszen nem mérlegel, nem alkudozik, nem gondolkodik. Helyette önigazol. Igazolja, hogy miért igen vagy miért nem. És ehhez mindenféle sztereotípiára gyártott demagógiát használ fel.
Kétségtelen, hogy a helyes kérdéseket kell feltennünk magunknak minden ilyen esetben és egy rögtönzött mini-SWOT analízissel kitalálni-kiszámolni, hogy inkább igen vagy inkább nem…
van rá pénzem?
(lét)szükségem van rá?
egy hét múlva is jó ötletnek fog tünni – nem fogom megbánni?
hitelt kell felvennem hozzá?
hosszútávon pénzbe kerül vagy pénzt termelő?
…
A válaszok alapján:
Osszuk fel a bevételünket tudatosan: a 50-30-20-as szabály
Miután felismertük magunkban, hogy valóban rosszul határoztuk meg személyes pénzügyeink póluspontjait (mire költünk pénzt és mire nem), ideje egy örökérvényű szabályt követni. A havi jövedelmünk maximum 50%-át szabad elköltenünk a havi kötelezettségeinkre (lakhatás, autófenntartás, utazás, étkezés, rezsi).
Tehát mindig olyan szerződéseket kössünk (szolgáltatóval vagy hitelezővel), hogy azoknak a havi fix kiadásoknak az összege nem haladhatja meg a RENDSZERES havi bevétel 50%-át
Jól sejted, az 50%-ba nem tartozik bele a jutalom, a Cafeteria és semmi egyéb olyan bevételed, amin nem a munkádból származik és „visszavonhatatlanul” a munkádnak, teljesítményednek az ellentételezése. Ennek oka, hogy minden más bevétel valaminek a függvénye:
függ a teljesítményedtől
függ a céged teljesítményétől
függ az ügyfelektől
függ az Államtól
függ a törvénytől
függ az adótól
függ…
Ilyen függőségi viszont pedig nem szabad kialakítanod. Az anyagi függetlenség első lépcsőfoka, hogy a havi rendszeres kötelezettségeidet akkor is tudod fedezni a rendszeres jövedelmedből, ha éppen egy hónapig harcképtelen vagy. Mindezt úgy, hogy ne kelljen a megtakarításaidhoz, biztonsági tartalékaidhoz nyúlnod…
Megérdemled, de a kérdés, hogy megengedheted-e magadnak?
Szerencsére egyre inkább működik a felnőttekben az önjutalmazó reflex. Főleg az Y generáció és az ezt követő generációkra jellemző már, hogy nem hajlandóak a semmiért dolgozni. Számukra a valami pedig az a dolog, amiért megéri küzdeni, ami örömet okoz számukra majd.
Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, elég egy étteremre, egy mozira vagy egy utazást felhoznunk példának. Azonban az önjutalmazó reflex kétélű fegyverként működik, hiszen
megfelelő mértékben motivál és felfrissít
túltolva viszont inflálja a törekvéseinket
Miért motivál és hat frissítően? Hiszen ennek a reflexnek köszönhetően élvezhetjük „munkánk gyümölcsét”, amikor egy kemény hét után elutazunk kedvenc horgászhelyünkre és a part mellett megiszunk egy jól behűtött sört. Márpedig ezekre az élményekre és pillanatokra szüksége van mindenkinek, máskülönben könnyen belefásulna és belefáradna abba a tevékenységbe, amit végez. Ez pedig teljesítménycsökkenéssel járna.
Viszont az elnagyolt önjutalmazás konkrétan „felélteti velünk” azokat az eredményeinket (értsd: felhalmozott pénz), amik miatt extrát nyújtottunk a munkahelyen. Tipikusan ilyen elnagyolt önjutalmazó reflex a „mindent bele nyaralás” amikor ész nélkül költekezünk, ameddig a pénztárca ki nem ürül.
Hitelkényszer helyett kerülj megtakarítási kényszerbe
A jelenleg uralkodó általános felfogás alapján a hitelkényszert tekintjük a normális állapotnak. Azaz mindig mindent utólag akarunk kifizetni, és lehetőleg azonnal akarjuk birtokolni. A hitelkényszerrel két probléma van:
meg kell fizetnünk a hitel árát
a hitelkényszer bizonyítja, hogy akár előre is képesek lennénk gondolkodni (hiteltörlesztő helyett megtakarítási díjat fizetni) —> ez egy döntés a fejben
Szabály szerint minimum a rendszeres bevételünk 20%-át kell valamilyen megtakarításba helyeznünk, de semmi sem tiltja az ennél magasabb arányt. A megtakarítási kényszert jelen pillanatban a „csekkes megtakarítási” programok képesek előidézni, ahol szerződésszerű kötöttségbe kerülünk- azaz nem tudunk akkor és úgy a pénzünkhöz nyúlni egy gyenge pillanatban, amikor kedvünk tartja.
A megtakarítási kényszer – egy olyan pénzügyi kultúrában, mint a magyar, ahol a hitelkényszert „éltetjük” – kifejezetten kellemetlen dolog, hiszen egyrészt az eredményét nem élvezhetjük azonnal (szemben a hitelek esetében), folyamatosan és következetesen kell cselekednünk (megtakarítani) és nem feltétlenül rendelkezünk minden pillanatban a pénz felett.
És mi lesz az eredmény? Ehhez szeretnék neked egy lakáscélú megtakarítási kényszerrel kapcsolatos kalkulációt megosztani veled, ahol a családnak a havi bevétele 500 000 forint havonta, amiből 100 000 forintot (20%) tud megtakarításba helyezni (erőforrásaikkal pedig a lakhatásra koncentrálnak).
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 11. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan működik a Patreon. Egyáltalán mi az a közösségi finanszírozás és miért fontos a kedvenc tartalomszolgáltatóinkat (bloggerek, vloggerek, esztéták, művészek…stb) támogatni akár pár dollárral / pár száz forinttal havi szinten? Amerikában már igen komoly kultúrája van a közösségi finanszírozásnak – közösségi támogatásnak, ami Magyarországon még nem igazán terjedt el. Most vegyük végig lépésről lépésre, hogy mi ez, miért jó és miért fontos!
Mi az a közösségi finanszírozás?
Az Európai Bizottság közösségi finanszírozási útmutatójában a közösségi finanszírozás alábbi főbb formáit különbözteti meg. Az egyes formák elhatárolása jelentőséggel bírhat például a finanszírozás szabályozottsága és engedélykötelezettsége kapcsán[*]:
Személyközi hitelezés – A közösség pénzt kölcsönöz egy vállalatnak azzal a feltétellel, hogy a pénzt kamattal növelve fizetik vissza. Ez nagyon hasonlít a banktól történő hagyományos hitelfelvételhez, csak éppen itt sok befektetőtől veszik fel a kölcsönt.
Sajáttőke-alapú közösségi finanszírozás – Befektetésért cserébe üzletrész eladása több befektetőnek. Az ötlet hasonló a rendes részvények értéktőzsdei adásvételének módjához vagy egy kockázati tőkéhez.
Jutalomalapú közösségi finanszírozás – Egyének adományoznak egy projektnek vagy vállalkozásnak, cserébe elvárva, hogy a hozzájárulásukért később valamilyen nem pénzbeli jutalmat kapnak, például árukat vagy szolgáltatásokat.
Adományalapú közösségi finanszírozás – Egyének adományoznak kis összegeket egy meghatározott jótékonysági projekt nagyobb finanszírozási céljának teljesítésére, amiért nem kapnak pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatást.
Nyereségrészesedés / jövedelemmegosztás – A vállalkozások megoszthatják jövőbeli profitjukat vagy jövedelmüket a közösséggel a mostani finanszírozás fejében.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír alapú közösségi finanszírozás – Egyének fektetnek a vállalat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, pl. kötvénybe.
Hibrid modellek – Lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak különböző közösségi finanszírozási típus elemeinek kombinálására.
Mi most a jutalomalapú közösségi finanszírozással foglalkozunk
Definíció szerint a mostani támogatásért cserébe a jövőben valamilyen exkluzív jutalmat vagy szolgáltatást várhatunk. Ez az ágazat azonban tovább fejlődött és mostmár megkülönböztethetjük az alábbi két módozatot:
előtámogatás jutalomért cserébe
utólagos jutalom a tartalomért cserébe
A második esetben mi történik? Nézzük például ennek a blognak a működési mechanikáját, hogy jobban megértsd ezt a pontot. Egy ilyen kategóriájú blog üzemeltetése és fenntartása eszméletlen időt és pénzt emészt fel.
Ugyanis 1-1 cikk megírása akár fél napot is igénybe vehet, míg a cikkben szereplő tartalomhoz évtizednyi szakmai tapasztalat szükségeltetik. Amíg írom ezeket a sorokat, addig nem tudok mással foglalkozni, máshonnan pénzt termelni.
És akkor még nem beszéltünk a folyamatos technikai és szakmai fejlesztésekről (honlap, marketing, hirdetés, továbbképzések…stb), amiknek igen komoly költsége van.
Miután elkészült egy cikk, az számodra is láthatóvá válik. Lesznek olyan tartalmak, amik jobban, míg mások kevésbé érintenek téged. Viszont azért olvasod rendszeresen az oldalt, mert összességében számodra hasznos és/vagy szórakoztató tartalom jelenik meg. Ebben az esetben pedig nem arról beszélünk, hogy előre kellene jutalmaznod, hiszen már egy tudásbázisba csatlakoztál be, számodra elérhető az eddigi összes cikk. A jutalom az eddig megírt tartalmakért jár abban a hiszemben, hogy a támogatástól az oldal továbbra is jó tartalmat fog szolgáltatni.
Kritikák a jutalomalapú közösségi finanszírozás esetében
Nagyon vékony jégen táncolunk, amikor nem konkrét áruért / szolgáltatásért fizetünk, hanem vagy utólag vagy előre támogatunk egy alkotót, hiszen a végeredmény kevésbé kézzel fogható. A „jutalom” pedig felvet bizonyos etikai kérdéseket is, minthogy
meddig tart a támogató számonkérési joga (mire használod fel a pénzem)
és honnan kezdődik az alkotó önrendelkezése a támogatással kapcsolatban ( mi közöd hozzá, mire költöm a pénzt?)
Handras-t is számonkérték a youtube-on
Az egyik legsikeresebb magyar vlogger, aki igen szép összegeket szed be a Patreon által (bőven 1000 dollár felett havonta) is belefutott ebbe a morális kérdésbe, amikor részben szponzorokból, részben önköltségen és részben a Patreon támogatóinak a pénzéből több hétre elutazott Amerikába a Tesláról forgatni.
Többen kritizálták, hogy egy sztripper bárban biztosan elcsajozta a támogatók pénzét, akik ezt nem ezért adták oda, noha minden megígért tartalmat időben és megfelelő minőségben szállított.
Handrás véleménye erről a kritikáról:
Valójában jogosak e az elvárások a támogatók részéről?
Véleményem szerint a félreértés pontosan abból adódik, hogy a legtöbben a közösségi finanszírozást egységes egészként kezelik és nem tudnak különbséget tenni a fajtái között. Mert például egy IFL vagy egy handrás esetében nem arról van szó, hogy „azért támogass, mert a pénzből xy dolgot fogok azonnal vásárolni vagy megvalósítani”.
Mindkét projekt alapvetően saját zsebből működik és halad előre. A jutalomalapú közösségi finanszírozás pedig magára a projekt értékére „jön” és nem tényleges célokra (noha handrás meghatározott célokat is). Szinte teljesen mindegy, hogy a befolyó támogatásból nőkre vagy repülőjegyre megy el a pénz mindaddig, amíg az elvárható tartalom menetrendszerint érkezik.
A támogatókból meg lehetne élni
Az online térben az egyik legfontosabb erkölcsi kérdés, hogy a szponzorokat meddig lehet „beengedni” a tartalomba? Mert az internet népe a független véleményekre és tartalmakra vágyik, nem pedig fizetett hirdetésekre. Az elmúlt években pontosan emiatt a vágy miatt futottak nagyot amatőr bloggerek és vloggerek, szemben a hivatásosokkal vagy celebekkel, akiket kilóra megvettek a szponzorok.
Ha tartalomfogyasztók elvárják a függetlenséget, akkor miért nem akarnak érte fizetni? Egyáltalán miért tartják furcsának, ha egy tartalomszolgáltató a támogatásokból él meg és akár jól is él belőle? Mi másért kezdte volna el, ha nem azért hogy egyrészt a hobbijának éljen, majd a hobbiból egy prosperáló üzletet építsen fel?
Nem az a lényeg, hogy mennyi gyűlik össze, hanem hogy mennyit adunk
Az alkotók nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy nem kell hatalmas összegekre gondolni a jutalomalapú közösségi finanszírozás esetében. Ha mindenki csak 1 dollárt (kb.: 250 forint) tesz bele a közösbe minden hónapban, akkor az máris egy hatalmas segítség!
Számoljunk:
Te mit kapsz 250 forintért az IFL-en?
Gondolj bele, hogy csak az IFL prémium blogon egy hónapban megjelenik min. 20 cikk, ami hasznos, érdekes, és a pénzügyi kutlúrát fejleszteni hivatott. 1 cikk így 250/20= 12,5 forintba „került neked”. Ha egy évben támogatsz 3 000 forinttal, akkor cserébe kapsz kb. 200-300 cikket, amiből legalább egy fog olyan információt hordozni, amit felhasználva tízezreket, százezreket spórolhatsz meg.
A blog mit kap?
Ha van 10 000 követője az oldalnak és 30%-os lenne a konverzió (sose lesz ennyi), akkor 3 000 x 1 dollár érkezne támogatásként, ami bruttó (adózás és költségek előtt) 750 000 forintot jelentene. Hogy miért nem szabad irigyelni ezt az összeget? Mert tartalmat szolgáltatni ugyanolyan szakmai munka, mint mérnöknek lenni vagy informatikusnak. És ott sem keresnek kevesebbet egyébként.
Visszatérve handrásra, ha megnézed a videóit, elképesztő minőségben és szakmai szinvonalon készíti ezeket, amik versenyeznek akár a „profikkal” is. Akkor pedig miért várja el bárki is azt, hogy ezért a szinvonalért havonta ne keressen többet, mint az aktuális minimálbér?
Hogyan működik a Patreon, mint a legsikeresebb közösségi finanszírozási platform?
A Patreon oldalán egyre több alkotó jelenik meg szerte a világból. A rendszer lényege, hogy a számodra szimpatikus és támogatandó alkotók oldalait megtalálva magad tudod eldönteni, hogy az alkotó által előre beállított támogatási összegek közül melyiket szeretnéd.
A rendszer annyira automatikus, hogy egyrészt bankkártyás fizetésnek minősül és beállítás szerint lehet havonta megújuló és automatikus is. Tehát nem kell minden hónapban utalgatnod, meg ezzel foglalkoznod. Elég egyszer beállítani és cserébe minden automatikusan zajlik.
Hogyan tudom támogatni a Patreonon az oldalt?
kiválasztod a számodra megfelelő összeget és ráklikkelsz a „get $ reward-ra”
a rendszer tovább navigál a tényleges támogatói oldalra, ahol kiválasztod a támogatást és rákattintasz a „continue”-ra
az online vásárlás világából nagyon ismerős felületre jutsz, ahol a számla alatt tudod megnyomni a „confirm and pledge ” gombot és támogatni az oldalt
Nagyon egyszerű a folyamat, azonban láthatod, hogy az 1 dollár valójában 1.27 dollár lesz, ugyanis az ÁFA-t meg kell ezután fizetni. De ezt a rendszer automatikusan elvégzi, ezzel nincsen teendőd. Ha pedig kérdés merül fel, akkor a „help centerre” nyomva minden világossá válik!
A patreon minden hónap első napján vonja le a pénzt a számláról. Tehát, ha te június 5.-én támogatsz és 6.-án visszavonod a megbízást, akkor mégsem támogattad az oldalt. Meg kell várnod ebben az esetben július 2.-át a viszavonással, mert az alkotó csak így kapta meg júniusra a támogatásodat!
Mennyit kap meg ebből az alkotó?
Sokan nem tudják, de a Patreonnak van költsége, amit azonnal levon majd a támogatásból, így csökkentve a végső összeget. Ez nagyjából 20%, tehát 10 dollárból az alkotó 8 dollár patreon jóváíráshoz jut. Ez például 100 dollárnál máris 20 dollár (közel 5 000 forint) veszteség.
De ugye a pénzt ki kell tudnunk venni innen, ezért a Payoneer vagy PayPal rendszerén keresztül juthatunk hozzá. Én a PayPal-t használom, aminek a tranzakciós díja 1%, azaz 100 dollárnál 1 dollárt von le. Azonban az igazi veszteség az átváltási árfolyamon keletkezik, ugyanis dollárban érkezik meg a pénz, amit majd át kellene váltani forinttá. Itt az elképzelhető legrosszabb árfolyamon, dolláronként akár -15 forinttal is számolhatunk, ami 100 dollár esetében újabb 1 500 forint mínusz.
Tehát 100 dollárból ténylegesen nagyjából 18 600 forint jut el (bruttó) az alkotóhoz, amiből még adózni kellene. Az ökölszabály szerint ilyen összegnél még nem kell bevallani (kivéve,ha alapból van vállalkozásod (pl.: KATA), mert akkor mindenféleképpen érdemes), viszont nagyobb összegeknél már keményen adózni kell majd ebből!
A közösségi finanszírozás a jövő
Eljött az idő, amikor felelősséget kell vállalnunk a saját tartalomfogyasztásunk miatt is. Főleg a GDPR hatályba lépése után felértékelődik az egyén adatvagyona és online biztonsága. Miután a szolgáltatók kezét egyre inkább megkötik, a minőség fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy a számunkra szimpatikus bloggereket és vloggereket támogassuk havi szinten.
Ez olyan, mint egy Spotify előfizetés (csak sokkal olcsóbb), ahol a pénzünkért cserébe zenét kapunk. Ha egy vlog oldalt támogatunk, akkor jogosan várhatjuk el a szponzor-független tartalmakat és a minőségi tartalmat. Ha ezt nem tesszük meg, akkor semmilyen jogalapunk nincsen azon háborogni, amikor a kedvenc vlogunkban feltűnik egy két méteres kétlábon járó Fanta reklám…
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 06. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 25.-e elmúlt, beköszöntött a GDPR adatvédelemmel egy új világ. Mindenki megvan még? Volt, akit már elmeszelt a NAIH, mint kirendelt adatvédelmi hatósági jogkörrel rendelkező szervezet? És, mint ügyfél, túlélted a GDPR miatt kiküldött hírlevél cunamit, ahol újra fel akartak téged iratkoztatni?
Nagyszerű, akkor foglalkozzunk végre a konkrét, hétköznapi feladatokkal…
Az elmúlt hónapokban fokozódott a GDPR őrület és bővült a kínálati oldal
Noha a GDPR rendeletet 2016 óta ismerjük, mégis az utolsó pár hónap tekinthető felkészülés szempontból a GDPR „szezonjának”, amikor számos dezinformáció, félinformáció és kétségbeesett lépés látott napvilágot.
Azonban mindezzel párhuzamosan megjelentek azok a szolgáltatások, GDPR megfelelést segítő vállalati szolgáltatások is, amik dokumentációs oldalon (különböző könyvek, útmutatók, segédeszközök és szoftverek egyaránt) segítik a vállalkozások minél költséghatékonyabb átállását a GDPR kompatibilis világra.
Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi hazai kínálatot ezen a területen. Mivel az eszközök elképesztően sokszínűek, ezért rendkívül nehéz volt egy olyan kritérium-, és pontozási rendszert felállítani, ami a lehető legobjektívebben értékeli a különböző cégek GDPR termékeit.
A GDPR-rel kapcsolatos eszközök összehasonlítása
Már a különböző szoftverek összehasonlítása sem lenne egyszerű feladat, hát még az ennyire különböző termékeké, ahol az egyetlen összekötő kapocs a GDPR. Éppen ezért nem is lehet a szokványos paramétereket használni, új megközelítést kell alkalmazni.
Egy szoftver funkcionalitását egy kézikönyv kínálatával nagyon nehéz összevetni. Ezért inkább a különböző eszközök szakmai hátterét, megbízhatóságát, használhatóságát, gyakorlati hasznát próbáltuk meg összehasonlítani.
Amivel a cégek kénytelenek szembesülni
Az elmúlt hónapokban elég rendesen belevetettem magam az adatvédelemmel kapcsolatos dolgokba, elég sok céget elemeztem a GDPR felkészülés alapján, még több szakmai egyeztetésen vagyok túl. Körvonalazódott, hogy mik a leggyakrabban felmerülő kérdések, tudom mi az, ami az érintetteket foglalkoztatja, mi lenne számukra a napi, konkrét, gyakorlati segítség. Aktív információval rendelkezem a GDPR-ral kapcsolatban, pontosan tudom mivel találkoznak az ügyfelek a hétköznapokban. Mik az igényeik, elvárásaik, hogyan tudnak a leggyorsabban haladni, milyen napi nehézségekkel szembesülnek.
Ezért éreztem úgy, hogy a különböző eszközöknek a használhatóság, a napi, konkrét, azonnali segítség az egyetlen igazi mércéje.
A GDPR eszközök rangsorolásának speciális fókuszpontjai
A rangsorolás során kiemelt figyelmet kapott a GDPR eszközöket fejlesztő és forgalmazó vállalat alkalmassága is, amit olyan objektív paraméterek figyelembevételével modelleztünk le, mint a cég életkora, vállalatfejlesztési szempontból érettségi szakasza vagy éppen financiális háttere. De ugyanígy fontos volt definiálni a vállalat működésének archetípusait is:
Valódi szervezetről beszélünk?
A GDPR miatt megalakultról?
Vagy egy one man show-nak lehetünk tanúi?
A legfontosabb szempontok között volt (és ez látszik is a súlyozásban) a használhatóság és az ár mellett, a termék érettsége: most adták ki néhány hete vagy már megvolt a „tesztüzem” is? Vagy egy olyan termékről beszélünk, amin még dolgoznak („hamarosan”)? Vagy már időben, előre látva a várható igényeket viszonylag nyugodt körülmények között készült el a termék (esetleg többször átnézve, ellenőrizve, lektoráltatva, stb.)?
Mivel nem szabad per pillanat foglalkozni?
A tanácsadási-konzultációs üzletágegy külön könyvet is megérne, hiszen ott különösen nagy a kínálat. Jogászok és informatikusok tömege jelent meg egyik napról a másikra a piacon, akik már a régi görögök előtt is adatvédelmet oktattak – elmondásuk szerint. Ezek a dezinformációk kifejezetten károsak az ügyfelek számára, hiszen egyre nehezebb a tömegből kiemelni a VALÓDI szakértőjét egy adott területnek a sok kókler közül.
Fontos megjegyezni:senkinek sem lehet tapasztalata a GDPR bevezetéséről és a hatósági ellenőrzési gyakorlatról. Tehát a GDPR kapcsán döntő szempontnak kell(ene) lennie az adott cég adatvédelemmel foglalkozó üzletágának a szakmai múltja. Vagyis milyen minőségben és sikerrel voltak képesek megfelelni az elmúlt évtizedek adatvédelmi kihívásainak.
A valódi GDPR eszközök, segítségek különböző szempontok alapján rangsorolva
Gyakorlatiasság
Akinek fontos a gyakorlatiasság, azaz a GDPR törvénynek a vállalat hétköznapi életbe való integrálása, akkor a különböző könyvek,jogszabálygyűjtemények, vagy magyarázatok azonnal ki is hullanak a rostán. Hiába ezek a legolcsóbb eszközök, ha egy laikus számára, az adatvédelemmel ezidáig felületesen sem foglalkozó cégvezető számára értelmezhetetlen és integrálhatatlan.
Akit megbíznak a GDPR felkészüléssel, azt sem igazán segíti egy akár többszáz oldalas könyv. Egyszerűen nincs ideje könyveket bújni, tanulmányozni, belemélyedni. Ilyenkor a legköltséghatékonyabb megoldás, ha megbíznak egy olyan GDPR adatvédelmi szakértőt, aki meg tudja mondani, hogy
Mit
Mikor
Hogyan
Miért
Képes integrálni és összehangolni a GDPR elvárásokat a belső vállalati mechanizmusokkal, folyamatokkal. Mivel ezek nem legit megoldások, ezért a tanulmányból kiestek a könyvek.
Ingyenes eszközök
Azingyenes eszközöket sem soroltam fel, ugyanis amiről mi tudunk, az pontosan annyit is ér. Összeollózott, felületes, hiányos anyagok, amelyek azt az illúziót keltik, hogy csináltunk valamit, holott ennek éppen ellenkezője a helyzet. Itt is igaz: a valódi értéket meg kell fizetni.
Akik szintén kimaradtak, azok a szállítók, akik garanciát ígérnek. Azt ígérik, hogy X óra alatt felkészítenek, garanciát vállalnak a felkészítésre, a hatósági ellenőrzésre, a büntetés kifizetésére.
Ilyenkor joggal merülhet fel bennünk a kétség, hogy milyen garanciát nyújt számunkra egy ilyen felkészítő szervezettermék? Ha a vállalatunkat a hatóság több millió (milliárd?) forintra (indokolt cégméret esetén) bünteti, akkor mennyire életszerű, hogy ezt kifizeti számunkra garanciavállalással a felkészítő?
A GDPR eszközök rangsorolásának a szempontrendszere
A minősítést önkényesen, a fentiekben már említett szempontok alapján ítéltem meg, és a súlyozásról is a gyakorlati előnyök szerint döntöttem. Ezzel természetesen lehet vitatkozni, de sokkal egyszerűbb, ha az alábbi táblázatba mindenki a saját súlyozását és osztályozását helyettesíti be, és határoz meg más sorrendet…
A listánk nyilvánvalóan nem lehet teljes, nem csak azért, mert a mi erőforrásaink is végesek, hanem azért is mert az ilyen eszközök szó szerint gombamód szaporodnak. A legfontosabb, legkomolyabb szállítókat azért megpróbáltuk összeírni.
A lista
A 2018 május végén Magyarországon az EU általános adatvédelmi rendeletének bevezetését, az érintett szervezetek felkészítést segítő legfontosabb eszközök:
Termékösszehasonlítás (pontozásos, súlyozva)
* A táblázatokban előforduló esetleges hibákért, elnézést kérünk az érintettektől. Amint jelzik felénk, úgy javítjuk ezeket.
Hogyan tovább?
Nyilvánvaló, hogy „az adat az új olaj”, és ennek EU szintű egységes szabályozása már igencsak aktuális volt. A személyes adatok védelme igenis komolyabb figyelmet érdemel, még az érintettek (magánszemélyek) részéről is. A rendelet meg olyan amilyen, életbe lépett és meg kell neki felelni. Menet közben finomodni fog, változni, fejlődni.
A GDPR körül generált cirkusz viszont nem feltétlenül szerencsés. Jó, hogy ráirányítja a figyelmet az adatvédelem kérdésére nem csak a cégeknél, de a magánszemélyek tudatosságát is növeli. Nem túl jó, hogy (ezt is) túlkombináljuk. Adatvédelmi törvényünk eddig is volt, (az utolsó a 2011. évi CXII Infotörvény), sok más (akár ágazati) törvény, rendelet, etikai kódex szabályozta eddig is az adatkezelésünket, de az egyéb napi munkákat is.
Ez is egy olyan jogszabály,
aminek alkalmazását be lehet és be is kell illeszteni a meglévő napi üzemszerű folyamataink közé. Azaz: a GDPR nem informatikai, és nem jogi feladat, hanem céges!
Az eddig is jogkövető, korrekt adatkezelést folytató szervezetek a GDPR felkészülést is meg fogják oldani kisebb-nagyobb erőbedobással, nyugodtan fogják várni az esetleges hatósági ellenőrzést és agyvérzés veszélye nélkül fogják kezelni az adatkezelési kérelmeket.
Őszintén reméljük, hogy a fenti összevetés segít egy picit a piaci tisztábban látásban. Biztos, hogy nem tökéletes, éppen ezért minden pozitív és konstruktív észrevételt örömmel fogadunk.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. május 30. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kríziskommunikáció az a terület, ahol a cégek rendszerint elbuknak. Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő szerint gyakran fújják fel öntudatlanul a „krízislufit” és nem ismerik fel időben az adott krízis életszakaszát, vagy non-krízis jellegét. Mondhatni adott egy helyzet, amit rendszerint „félrekezelnek” és súlyosbítanak. Pedig a kríziskommunikáció a kommunikáció azon speciális területe, amire tökéletesen fel lehetne előre készülni!
A kríziskommunikáció 7 alapszabálya
#1 A kríziskommuikációban nincsen helye az egyénieskedésnek
if it bleeds it leads – Írja Böhm Kornél a „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” című, kríziskommunikációval foglalkozó szakmai sikerkönyvében!
Az igazság az, hogy a hatékony kríziskommunikációval rendelkező szervezetek mind-mind előre meghatározott krízis-panellekből, azaz sablonokból dolgoznak. Semmit nem szabad a véletlenre bízni, pontosan meg kell határozni a szervezetben elhelyezkedők felelősségét és feladatát egy kialakul(ó)t krízis esetén. A szereplőknek a moduláris forgatókönyvet előre kell ismerni, hogy egyetlen másodpercig se kelljen „rögtönözni”.
#2 Sose bizonygassuk az igazat
Egy kialakult krízishelyzet alapvetően nem alkalmas arra, hogy mindenáron bebizonyítsuk az igazunkat, vagyis „megmagyarázzuk a bizonyítványunkat.” Krízishelyzetben a közönség bizalmának a megőrzése a cél és ennek érdekében kell úgynevezett eltérő fókuszpontot alkalmazni a hagyományos PR-ral kapcsolatban.
#3 A proaktivitás a kommunikációnkban elengedhetetlen
Sokan ott követik el a hibát, hogy megpróbálják ignorálni a krízist és ezzel gyakorlatilag szabadjára eresztik azokat a mechanizmusokat, amik egy ártalmatlan krízishelyzetből is képesek krízosválságot kerekíteni. Bármilyen kialakult vagy kialakuló helyzetben elengedhetetlen, hogy az érintettek minden esetben első kézből, azaz tőlünk szerezhessék be az információt, amit önkéntesen adunk közre minél gyakrabban.
Egy sztori jut eszembe erről:
Puzsértól hallottam egyszer, hogy rádiós korában behívta Demszky főpolgármestert, hogy elküldje a francba, mert a Kálvinon történelmi épületeket bontottak le, és helyére építettek egy közegidegen irodaházat. Demszky bement és mielőtt Puzsér elkezdhette volna az offenzívát, Demszky kiakadt és elmondott mindent, amivel Puzsér támadta volna!
Ez volt a lényege: „Botrányos, gusztustalan. Tudom-tudom. Ha rajtam múlna, akkor lerombolnám az épületeket és helyreállítanám a városképet. De sajnos nem rajtam múlott…” Ez egy annyira sikeres kríziskommunikációs taktikának bizonyult, hogy az maúgy vitriolos Puzsér szóhoz sem tudott jutni.
#4 Minden esetben mikromenedzseljünk – javasolja Böhm Kornél a könyvében is
Számomra egyébként teljesen új perspektívát jelentett (egyébként annyira logikus és magától értetődő lenne), amikor a könyvben olvastam a mikromenedzselés fontosságát. Krízishelyzetben – mint minden más tevékenységben – elengedhetetlen a szervezet integritása és a részfeladatokért felelősök kijelölése. Miközben a média megpróbálja a „legsebezhetőbb” embereket megtalálni és „belekényszeríteni” pr-katasztrófa nyilatkozatokba, addig a cég feladata pontosan ezen kellemetlen helyzetek elkerülése.
#5 Tilos tiltani bármit
A világtörténelemben számos cég tiltással próbálta kezelni a krízishelyzetet, ami talán 30 évvel ezelőtt a nyomtatott sajtó idejében működhetett, viszont a 21. századi közösségi kommunikációban – ahol hatványozottan igaz: az internet nem felejt – PR harakirinek is tekinthető.
Amikor tiltunk valamit, akkor az emberek mégjobban odafigyelnek rá. A tiltás önmagában egy negatív hangulatú, passzív cselekvés, aminek az üzenete az „eltusolás”. Márpedig ártatlan, és társadalmilag felelős cégek miért akarnának bármit eltusolni? – gondolhatja az utca embere.
#6 Tudjuk mikor kell bocsánatot kérni
Akik követik a South Parkot, azok most elmosolyodnak..
A bocsánatkérésnek is megvannak a kríziskommunikációs szempontok alapján jól definiálható fajtája és alkalmazásának ideje. Nagyon át kell gondolni, hogy mikor dobjuk be a köztudatba ezt a „csontot”, hiszen könnyen a vélt erkölcsi győzelem helyett egy még súlyosabb krízishelyzetben találhatjuk magunkat!
#7 Az objektivitás, mint kötelező elem
A kríziskommunikációnk során megfelelő arányban kell alkalmaznunk az objektív információközlést, aminek lehetőség szerint semlegesnek kell maradnia. Tehát tényekkel nem kelthetjük azt a látszatot, hogy bárkit is hibáztatunk, bárkire áttoljuk a felelősséget.
Ha emlékszünk a veronai magyar buszbalesetre, akkor emlékezhetünk, hogy az objektív információközlést felváltotta az objektív áldozathibáztatás, azaz minden felelősséget megpróbáltak a buszsofőrre tolni, mint aki „saját szakállára” indult el nem megfelelő állapotú busszal. Ez egy helytelen és kifejezetten káros kríziskezelés, hiszen a sajtó hamar bebizonyította, hogy a buszsofőrnek gyakran nincsen mérlegelési lehetősége, ha meg akarja tartani a munkáját…
A kríziskommunikáció egy Facebook poszt alatt is hasznos lehet
Viszonylag gyakran találkozom Facebook csoportokban 1-1 vitaindító poszt alatt olyan kommunikációs fertővel, amiben szakemberek (akik alapvetően a saját personal brand-jüket viszik vásárra) kikelnek saját magukból és indulatosan kommunikálnak. Tehát kifejezetten felelőtlenek a kialakult kríziskommunikációval kapcsolatban.
Rendkívül fontos ilyen esetben is átgondolni a saját prioritásunkat! Tegyük fel a kérdést, hogy amikor egy 20 000 fős csoportban kommentelünk, vitatkozunk, akkor mit nyerhetünk és mit veszíthetünk? Ki fogja látni a kommentünket? Kinek írunk valójában? A 10 000 passzív figyelőnek vagy pedig annak az egy trollnak, akivel a semmiről vitatkozunk?
Ajánló: A cikk ötlete Böhm Kornél: „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” című, most megjelent kríziskommuikációval foglalkozó könyv elolvasása után született. Kifejezetten ajánlom mindenkinek, akik számára fontos a saját brandjük fenntartása és a követőikkel/ügyfeleikkel való kommunikáció hatékonysága. Közérthetően és szórakoztatóan vezet be minket Kornél a kríziskommunikáció világába…
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. május 28. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Neked. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része.
A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatod be.
A szigorúan szükséges cookie-t mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a cookie-beállításokhoz.
Ha letiltja ezt a cookie-t, nem tudjuk menteni a beállításokat. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor meglátogatja ezt a weboldalt, újra engedélyeznie vagy tilthatja le a cookie-kat.
Harmadik fél által használt cookie-k
A weboldal a Google Inc. („Google”) Google Analytics rendszerét használja a látogatottságának elemzésére. A Google Analytics rendszere ún. „cookie-kat” – egyszerű, rövid, kisméretű szöveges fájlokat – tárol el az Ön informatikai eszközén és ezek segítségével elemzi a weboldalunk látogatottságát, segítve ezzel a weboldalunk fejlesztését a felhasználói élmény fokozása érdekében.
A „cookie-ban” rögzített, weboldal látogatottságára vonatkozó adatok (a látogatás időpontjával és az Ön IP címével együtt) a Google USA szervereire kerülnek átvitelre és letárolásra. A Google arra használja ezeket az adatokat, hogy az Ön honlap-látogatási szokásait kiértékelje, jelentéseket állítson össze ezekről a XY számára, valamint arra, hogy egyéb, a weboldallal és az internet használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson.
Fontos lépés: először engedélyezd a cookie-kat, hogy az oldal rendesen működjön! Később tudod a beállításokat változtatni!
![GDPR eszközök rangsorolása alkalmassági szempontból [tanulmány]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/05/GDPR-eszkozok.png)
