Szerző: Szarvas Norbert | aug 4, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Tegnap beszélgettem egy ismerősömmel arról, hogy volt neki a 11. kerületben egy panel lakása, amire 6 millió forintnyi devizahitelt vett fel még a válság előtt. Egy ponton feltette magának a kérdést: „nem tudom fizetni a lakáshitelemet, mit tegyek?”. Innentől nagyon tipikus a történet, ugyanis célorientált ember lévén eladta a lakást 11 millió forintért (nullán szállt ki) – ma ez a lakás 25-28 millió forintot érne – és elvesztette az esélyét annak, hogy a következő években kitőrjön az albérletből. De mi lett volna számára a valódi megoldás?
Az ember természetes reakciója
Az emberek jellemzően A pontból akarnak B pontba eljutni, ami egyfajta célorientált gondolkodásmódot feltételez a részükről. Ilyen esetben ténylegesen nem látják a fától az erdőt, nem képesek reálisan és perspektivikusan értelmezni saját helyzetüket.
A célorientált ember ebben az esetben hitelt vesz fel, hogy legyen lakása. Ha nem tudja fizetni a hitelt, akkor „visszaadja” a lakást, hogy megszabaduljon a hiteltől. Ahelyett, hogy megpróbálna a „győzelembe menekülni”, behúzza a féket és egy ősi reflextől vezérelve inkább visszafordul és meghúzza magát. Ilyenkor egy albérletben vagy a családnál…
Mi marad a legvégén?
Egy aranyos, ámbár elkeserítő történetet szeretnék elmesélni még 2010-ből. Egy bankos ismerős mesélte, hogy egyszer egy elkeseredett ügyfél megjelent a bankfiókban és a biztonsági őrnek odaadta a lakáskulcsát, mondván nem bírja fizetni a hitelét és részéről lezártnak tekinti az ügyet azzal, hogy „visszaadja a lakását”.
De gondoljunk bele, hogy tényleg ennyiről van szó ebben a történetben? Ha albérlet helyett a saját lakásomba akarom bedobálni a pénzt, akkor hitelt veszek fel. Ha nem tudom fizetni a hitelt évek múltán, akkor (akár veszteséggel) eladom a lakásom és vége van? Valójában éveket veszítettünk és ami a legfontosabb, az esélyünket!
A legnehezebb eljutni a saját lakás megvásárlásáig!
Meg kell értenünk, hogy a legnehezebb lépés mindig az, hogy eljussunk egyáltalán a lakásvásárlásig. A legtöbben pontosan azzal a problémával szembesülnek, hogy albérlet mellett, családi segítség hiányában képtelenek belátható időn belül akár a 20%-os önerőt is összegyűjteni. Enélkül pedig nem tudnak lakást venni.
Helyette gyakran az esetleges lakáshitel törlesztőjével megegyező / azt meghaladü albérleti díjat fizetnek minden hónapban, mert nincsen más választásuk! Tehát azok a családok, akiknek sikerült ezt az első lépcsőfokot meglépni, mondhatni olyan helyzetbe kerültek, ahonnan a legkilátástalanabb helyzetben is lesz választási lehetőségük!
Meg kell érteni egy nagyon fontos dolgot a lakással kapcsolatban
Az albérleti árak és az ingatlanok árai /hitelek kamata mindig kéz a kézben mozog. Az albérletet kiadó személy azért fektetett ingatlanba, hogy nyerjen rajta. Ő pontosan a te szerencsétlenségedet akarja meglovagolni, azaz azt, hogy
egyáltalán nincsen választási lehetőséged, mivel nem tudsz saját lakást venni (általában az önerő hiánya miatt).
Tehát ő akár pontosan akkora albérleti díjat is elkérhet, amekkora lenne a havi törlesztőd! Neked pedig ki kell fizetned, hiszen valahol mindenféleképpen laknotok kell. Az ingatlanpiac így működik és ezt nem árt nagyon jól a fejünkbe vésni.
Amikor azt mondom, hogyha bejutottál, akkor mindenáron maradjál benn, akkor erre gondolok. Attól, mert visszaadod a lakásod kulcsát, szinte garantáltan nem lesz könnyebb az életed, garantáltan nem fogsz kevesebbet kifizetni, mint a hiteledet! Csak onnantól kezdve már nem a saját hiteledet, hanem általában az albérleted tulajdonosának a hitelét fizeted vissza szorgalmasan.
De akkor mi a megoldás, ha lehetetlen helyzetbe kerülsz?
Az ismerősöm egy elgondolkodtató helyzetet vázolt fel saját tragédiájával kapcsolatban. Annyira félt a hiteltől, annyira nem értette a hitel működését, hogy 5 éves távlatban inkább okozott saját magának 28-11=17 millió forintos ingatlanérték veszteséget + az azóta kifizetett albérleti díjak, mintsem a hitelével játszott volna.
Ő úgy gondolta, hogy „játszott” vele, hiszen ameddig lehetett, addig nem fizette a törlesztőt. Ez azonban a legutolsó lépcsőfok, pláne ha lenne más lehetőségünk. Esetében meglepődtem, hogy a hitel 12 évre vette fel, tehát egyszerűen hosszabbíthatott volna a futamidőn, amivel
- drasztikusan csökkenthette volna a havi törlesztést
- időt nyerhetett volna saját magának, amíg az élete megint kedvező irányt vesz
Miért nem tette?
Félelemből és pénzügyi tudatlanságból. Mivel a hitelt nem értette, ezért mindenáron szabadulni akart tőle azon a ponton, amikor a tőketartozás elszabadult és már elviselhetetlenné vált. Nem vette észre, hogy ezen a ponton már nincsen visszaút. A szabadulás azt jelenti, hogy realizálja az árfolyamveszteséget és most fizeti ki a bank nyereségét. Időt akart magának nyerni, helyette idővel fizetett.
Másrészt az emberekbe van kódolva, hogy a hitelt minél hamarabb ki kell fizetni. Annyira képtelenek hosszútávon gondolkodni (20-30 évben), hogy inkább mennek önként a híd alá, minthogy aláírják a papírt egy 20-30 éves futamidőről (ez akár az életüket menthetné meg).
Hol leszel 20 év múlva?
Beszélgetés közben megkérdezte, hogy én hány évre veszem most fel a lakáshitelemet? Büszkén mondtam, hogy 25 évre, de szívem szerint 30 évre venném fel. Hüledezve nézett rám, mivel nem tudja ezt az időtávot elképzelni.
Én abból indulok ki, hogy 20-30 év múlva is laknunk kell valahol és biztosan fizetnem kell a lakhatásomért vagy a befektetéseimért (ingatlanvagyon) cserébe. Akkor miért kedveznék a bankomnak azzal, hogy minél hamarabb kifizetem a hitelemet, ha közben a felszabaduló tőkémből (hosszútáv-rövidtávú hitel különbözete havi törlesztésben) én már egy új befektetési célomat tudom megvalósítani?
Ha el kell költöznöd, akkor el kell a lakást is adnod?
Legyünk reálisak! Kerülhet az ember olyan helyzetbe, amikor a csökkentett havi törlesztés is megugorhatatlannak látszik. Ilyenkor egyetlen megoldás, vissza az alma materbe, azaz a szülőkhöz, ahol feltehetőleg ingyen lakhatunk.
Persze középtávon mindenféleképpen ugyanúgy fogunk fizetni a lakhatásunkért, a kérdés az, hogy milyen jogcímen?
- a saját lakásunk törlesztését fizetjük?
- az albérletet fizetjük?
- a többgenerációs otthonunkba (szülők lakása) adunk bele?
Erre kell készülnöd, ha stratégiai gondolkodásmódban akarsz haladni. Komplex megoldást és várható következményeket kell megalkotnod, amiben egyik fix pont a sok változó mellett, hogy valahova fizetni fogsz.
Azt mondod, hogy ” nem tudom fizetni a lakáshitelemet „? Én azt mondom, hogy fizesse ki valaki más!
Emlékszel a cikk legelső megállapítására? A legnehezebb lakáson belülre kerülni. Pláne egy bebukott hitel után, amikor esélyed nem lesz új hitelt felvenni és önerőt összegyűjteni. Helyette mit csinálnak az ilyen helyzetbe került családok középtávon? Visszaadják a lakásukat /eladják áron alul és mennek albérletbe!
ahol majd másnak a hitelét fizetik vissza…
Megfordult a fejedben, hogy amikor elhagyod az otthonodat, – mert nem tudod fizetni a hiteledet – akkor ne eladd a lakást, hanem kiadd? Jól látod, nem elírás! Add ki albérletbe a lakást, amit éppen felszámolni készülsz! Keress valakit, aki olyan helyzetben van, mint amilyenbe te fogsz kerülni! Azaz olyat, aki
- lakni akar valahol
- nincsen elég önereje a saját lakásának a fizetéséhez
- kénytelen a te lakásod hitelét fizetni (albérlet)
Egyszerűen nem értem, hogyan lehet egy 11. kerületi lakást elbukni
Tudom, hogy nagyon provokatív a felütése, de legalább ugyanannyira igaz! Az országban léteznek olyan helyek, ahol szinte azonnal lehet albérlőt találni a lakásunkra. Budapesten a 11. kerület pontosan olyan környék, ahol mindig lehetett találni valakit.
Ráadásul ilyen helyeken bátran lehet számolni az ingatlanárak emelkedésével, mint ahogyan ebben a történetben is történt. Mert a bebukott hitelek mi a másik jellemzője? Hogy általában válságos időszakban, nyomott ingatlanárak mellett következnek be. Tehát az idővel ténylegesen pénzt keresünk, ha sikerül kibekkelni a következő gazdasági virágzási eltelt időt!
Tudod mi történt volna ezzel az ismerősömmel, ha 5 éve nem menekül a hitelből, hanem hosszabbítja egy egyszerű szerződésmódosítással a futamidőt és kiadja albérletbe?
- valaki fizette volna helyette a hitelét
- ma lenne egy 25-28 millió forint értékű ingatlanja, egy nagyjából 6-8 millió forintos tőketartozással
- ma az albérletért már nem 60 000 forintot kérhetne, hanem 150 000 forintot, ami kétszerese lenne a havi törlesztőjének. A különbözetet zsebre tehetné, lakástakarékba rakhatná vagy egyszerűen csökkenthetne megint a futamidőn…
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. augusztus 04. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | aug 2, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Az emberek jellemzően célokban és nem stratégiában gondolkodnak. Egy lakásvásárlásnál a célod lehet, hogy visszafizetnéd a lakáshiteledet. A stratégia viszont ennél sokkal perspektivikusabb, kevésbé ok-okozati összefüggésekkel és lineáris felépítéssel működik. A stratégiád ilyen esetben például a cikkben leírt folyamatok összessége lehet, tehát az út, aminek a végére komplett ingatlanvagyont építesz fel- erre koncentrálsz a hitel visszafizetése helyett…
Negatív berögződésünk, hogy a hitel rossz – azonnal szabadulnunk kell tőle!
Amikor azon agyalsz már a hitelfelvétel előtti, informálódós szakaszban is, hogyan fizethetnéd vissza a lehető leghamarabb (minden mást háttérbe szorítva) a lakáshiteledet, akkor stratégiai szempontból hibát követsz el. Mondhatni ezzel az egyszerű ok-okozati gondolatmenettel
- lemondasz a potenciális ingatlanvagyonod egy részéről
- lemondasz a potenciális albérleti díjakról
- lemondasz a potenciális ingatlanérték emelkedéséből származó árfolyamnyereségedről
A negatív berögződés alapja véleményem szerint évtizedekkel ezelőttre vezethető vissza, ahol még a „szerény, de becsületes élet” perspektívája nyújtotta menedékbe helyezkedtek el az átlagos emberek. Az ingatlanvagyont és magát a vagyont átlagos ember számára elérhetetlennek titulálták, míg a hitelt egy olyan kényszermegoldásnak, aminek az ára a bank felhízlalása volt.
Aminek a végén nem jutunk előre…
Ha logikusan belegondolunk, akkor mi történik, miután 10-15-20 év alatt kifizetted a lakáshiteledet (mindent ennek szentelve)? Valójában semmi. Hiszen ezidáig is itt éltél-laktál, tehát minőségbeli változás nem történik az életedben azáltal, hogy visszafizetted a hiteledet. Ez pedig generációs traumát okozhatott az elmúlt két évtizedben, hiszen az általános gondolkodásmód azonosult és teljesen elfogadta ezt az állapotot!
Az emberek pedig továbbgondolták ezt az állapotot
Amit magunkkal hoztunk otthonról, az általában a bankok és a hitel gyűlölete és a cél, hogy „csak az első lakás legyen meg- minden mást majd utána” mentalitás. Persze menet közben az újabb generációk elkezdtek egyre könnyebben egyre nagyobb jövedelmekre szert tenni.
Mi volt a természetes reakciójuk? Hát természetesen a hitelek futamidejének a csökkentése. Emlékszem, hogy 2008-ban még mindenki 15 év alatt akarta visszafizetni a lakáshitelét, míg ma már mindenki 10 év alatt akar szabadulni tőle. A lakáshitel futamidejének inflációja 5 év volt az elmúlt időszakban.
Ezzel pusztán van egy hatalmas probléma, mégpedig az, hogy nem vesszük figyelembe a környezetünket és nem tesszük fel magunknak a kérdéseket akkor, amikor felvesszük az első hitelünket:
- az ingatlanpiac fenn vagy lenn van?
- drágán vagy olcsón veszek most lakást?
- a hitelek kamata drágulni fog vagy olcsóbb lesz?
- a lakásom értéke nőni fog, stagnálni vagy csökkeni?
A stratégiai gondolkodásmódba nem fér bele a lakáshitel azonnali visszafizetése
Tegyük fel, hogy szeretnél egy 30 millió forint értékű lakást venni, amihez kell 24 millió forint hitelösszeg. Ezt a hitelt 10 év alatt akarod visszafizetni!
A célorientált hitelfelvétel során alapvetően a diagrammban látható két összehasonlítás érdekli az embereket! Mennyi lesz a havi törlesztőrészlet és mennyit kell teljesen visszafizetni! Amikor meglátják, hogy 25 év alatt közel 10 millió forinttal kell többet fizetni, akkor mindent megtesznek azért, hogy a kék oszlopot válasszák ki.
De miért nem számolunk soha megtérülési rátát és miért nem nézzük meg, hogy a pénz alternatív felhasználásával mit érhetnénk el? Miért nem rakjuk hozzá ehhez a diagrammhoz például a két havi törlesztő különbségéből megkötött lakástakarékok hozamrátáját? Azaz miért nem nézzük meg, hogy mennyit nyernénk azon, ha a bank helyett a saját zsebünkbe rakosgatnánk a pénzt?
A lakástakarékon egyébként csak nyerni tudunk
110 000 forint a havi különbsége a 10 éves és a 25 éves futamidejű hiteltörlesztésnek. Ez azt jelenti, hogy a kiindulópontunk (van 245 000 forintod havonta, hiszen máskülönben hogyan akarnál 10 év alatt szabadulni a hiteltől?) ez a keret.
Miközben a célorientált gondolkodásmódban azon izgulsz, hogy a rövidebb futamidővel 10 millió forintnyi kamatot akarsz megspórolni, addig nem veszed észre, hogy a tőke átirányításával egy államilag garantált termékben (feltéve, hogy a családodban tudnál 6 lakástakarékot kötni a példa alapján)
- 10 év alatt nyersz 17 245 970 forintnyi lakáscélra fordítható „likvid” tőkét
- 20 év alatt nyersz 34 491 940 forintnyi lakáscélra fordítható „likvid” tőkét
Nem tudom, hogy 17 millió forint mire lesz elég 10 év múlva az ingatlanpiacon, de egy dolog biztos…
A stratégiai gondolkodásmódban mindig három verziót számolunk:
- legrosszabb
- optimális
- legjobb
Azt nem tudom megmondani, hogy 17 millió forintnyi lakástakarék mire lesz elég számodra, de azt pontosan tudjuk, hogy a 25 évre felvett, 10 éves kamatperiódusú 24 millió forintos lakáshiteled tőketartozása 10 év múlva 17 530 000 forint. Ez azt jelenti, hogy legrosszabb esetben a lakástakarékból kifizeted a hiteledet és ugyanúgy lezártad, mintha mindent a banknak fizettél volna 10 évig.
Az optimális lehetőség, hogy ez a 17 millió forint lakástakarékban felhalmozott összeg, több mint a szükséges önerő egy lakás megvásárlásához. Lehet, hogy 30%, -40%- 50% önerőt is jelenthet számodra, amihez hitelt kell felvenni. Viszont kiadva a lakást albérletbe, máris kitermelheti a hiteled és ezáltal a lakásod árát.
De azt is jelentheti ez az összeg, hogy 100%-os önerőként meg tudsz egy lakást tehermentesen vásárolni, amit aztán kiadsz albérletbe (ez egyébként a legjobb verzió).
Az ingatlanvagyon értelme pontosan a vagyon és a havi bevétel növelése
Amikor ingatlanvagyonban gondolkodunk és ehhez lépésről lépésre kell haladnunk (akár hitelek felvételével), akkor alapvetően két bevételi forrás reményében cselekszünk:
a, vagyonfelhalmozás, ugyanis egy ingatlan alapvetően (álagmegóvással) tartja az értékét, de a ciklikus piaci felfutás idején emelkedik a négyzetméterár, ami a te nyereséged. Az infláció miatt biztos drágábban tudod eladni a lakást később, mint amennyiért ma megveszed. Ez egy esély arra, hogy névlegesen több pénzed legyen- nagyobb vagyonod.
b, albérleti díj, ami egyfajta fix bevételi forrásod. Ez a pénzt lehet az abszolút nyereséged (5-8%-os megtérülési rátával), vagy pedig a lakásra felvett hitel havi törlesztőjének a fedezete. Ha belegondolunk, akkor az albérleti piacnak két szereplője van: az aki felveszi a hitelt és az, aki kifizeti a másik hitelét.
Reálisan az albérleti díj elég lehet a lakásra felvett hitel 10 éven belüli visszafizetésére- vagy pedig további ingatlanok vásárlására (stratégia)
Ha abból indulok ki, hogy a 17 millió forintnyi lakástakarékból 10 év múlva tudsz venni 10-15 millió forintnyi hitellel szinte biztosan egy panelt, amit aztán ki tudsz adni albérletbe, akkor a stratégia működni fog. A hitel törlesztése akkor sem lesz több, mint havi 100 000 forint, viszont az albérleti díj ilyen árak mellett biztosan 150 000 körül lesznek.
Nem szabad elfelejteni, hogy az albérleti árak mindig kéz a kézben járnak az ingatlanárakkal. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ingatlanár emelkedésnél nem feltétlenül a hitel egységnyi kamata drágul (sőt!), hanem a minimális önerő mellett felvevendő hitelösszeg emelkedik.
Ez azt jelenti, hogyha te képes vagy a minimálisnál nagyobb önerőt összegyűjteni (lásd: stratégia), akkor téged nem fog érinteni az áremelkedésből eredő havi kötelezettségemelkedés, mivel bebiztosítottad magadat erre az esetre is és a legrosszabb verzióban sem kell lényegesen több hitelt felvenned!
Mi történik, ha megmaradsz célorientáltnak?
Akkor a példában 10 év alatt lesz egy ingatlanod, ami mai értéken 30 millió forintot ér. Viszont nincsen önerőd, így megint kell várnod 5-10 évet arra, hogy elkezdd a következő lépést megvalósítani. Ez pedig lehet, hogy végzetes, hiszen ma vagy 35 éves, akkor 45 évesen jár le ez a hitel és 55 éves korodra akarod a következő lakást beütemezni?
És mi történik, ha stratégiában gondolkodtál?
10 év múlva van 17 millió forintnyi lakástakarékod, ami elegendő fedezet egy másik lakáshoz (akár hitelből) + a meglévő lakásod tőketartozása 17 millió forint, amit továbbra is fizetned kell (135e forint). Ha veszel (akár részben hitelből) egy másik lakást és kiadod albérletbe, akkor legrosszabb esetben az albérlőid kifizetik a hiteledet 10 év alatt. Ráadásul megszerezted az esélyt arra, hogy az ingatlanod értéke is emelkedjen, így ezt a nyereséget is zsebre vághatod, ha egyszer eladod a lakást.
És mi lesz 20 év múlva? Az első hiteledből tartozol még 7,2 millió forinttal. De közben a 30 milliós lakásod mellett van egy másik lakás, aminek éppen lejár a hitele (köszönd meg az albérlőidnek) + ha okos voltál akkor 10. évnél újrakötötted a lakástakarékokat és most megint van (ha addig nem változott az állami támogatás mértéke) 17 millió forint lakáscélra elkölthető összeged! -»ezt hívjuk stratégiai vagyonfelhalmozásnak.
Címszavakban, amikkel nem számoltunk
Persze nem akartam a végtelenségig bonyolítani a cikket, de még a malmodra hajthatja a vizet (vagy éppen kifoghatja a vitorládból a szelet)
- a hitelkamatok változása – ha később drágább lesz a hitel, mint ma, akkor mégjobban megéri a mostani hitelt tartani és az új lakásra kevesebb hitelt felvenni, mintsem a régit kifizetni és az újból többet, drágábban felvenni
- az ingatlanpiac árainak változása – árfolyamnyereséget és veszteséget is elszenvedhetsz.
- demográfiai változás
- az épület és utcakép amortizálódása / fejlődése
- dinamikusabb befektetési stratégia, azaz nem pont 10 évenként lépsz, hanem igazodva a piaci viszonyokhoz, hamarabb eladod az új lakást (realizálva a nyereséget) és az ingatlanpiac mélypontján veszel megint – közben a lakástakarékokat fizeted tovább
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. augusztus 02. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | júl 26, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Lakáshitel felvételében gondolkozol? Akkor ideje leszámolni egy rendkívül káros berögződéssel, ami meggátol téged abban, hogy elkerüld a devizahitelesek szomorú sorsát. Márpedig ma még minden lehetőség adva van a jó döntés meghozatalához. A legfontosabb feladatunk, hogy kapzsiság helyett konzervatív hitelfelvevőként viselkedjünk!
Hülyeség a lakáshitel kamatát pusztán számok alapján kiválasztani!
Nem tudok mit mondani, minthogy totális családi költségvetési harakirit követsz el, ha
- megpróbálsz okosabb lenni, mint a bank
- a legjobb hitelkonstrukció szerinted azonos a legjobb havi törlesztővel
- a legjobb havi törlesztőt kamatperiódusok összehasonlításával is figyelembe veszed (tehát a rövidebb kamatperiódust választod, mert az mégolcsóbb)
- hiszel abban, hogy a gazdaság a végtelenségig erősödni fog
- tagadod a következő ciklikus gazdasági válság eljövetelét
És a lényeg pontosan ez: a bank százmilliókat költ el arra, hogy megfizessen egy szakértői aparátust, akik egész nap a várható gazdasági események megjósolásával foglalkoznak. Innentől kezdve, amikor azt hallom egy lakossági ügyféltől, hogy majd akkor vált át hosszabban fixált kamatperiódusra, amikor már látja, hogy bekövetkezik a drasztikus kamatemelkedés, akkor csak fogom a fejem és kikérem a következő gyömbéremet a pincértől.
A bank mindig beépíti az ajánlatba a kamatkockázatát = a bank mindig nyer
A bank mindig nyer, viszont konzervatív befektetőként ő sem az abszolút győzelemre törekszik. A hiteleknél nem a nyereségét maximalizálja (egy folyamatos kamatemeléssel), hanem a potenciális veszteségét csökkenti azáltal, hogy a kamatárazásában mindig a saját „üzemi hőmérsékletét” éri el.
Erre jön Gipsz Jakab – aki nagyjából 2 hete foglalkozik a hitel témájával – és megpróbálja egy kávé közben megjósolni a jövőt és a bankon nyerészkedni olyan buta módon, hogy most változó kamatozással / rövidebb kamatozással veszi fel a hitelt az alacsony törlesztésért, majd menet közben hosszabbítja.
Meg kell érteni, hogy mire te észreveszed ezt, addigra a bank már régen kamatot emelt. Ráadásul egy lusta dög vagy, így 10-ből 9-en lustaságból és kényelmetlenségből nem fognak a bankba rohanni úgy sem…
Ennél mégrosszabb, ha azért választod a rövidebb kamatperiódust, mert a hosszabbat nem tudnád kifizetni
Persze sokan kényszerűségből választják az olcsóbb, ámbár rövidebb ideig fix kamatozású hiteleket. Hiszen számukra nem fér bele az átlagosan 12%-kal magasabb törlesztésű 10 éves fix a változó kamatozású lakáshitellel szemben.
Nagyon veszélyes egy olyan hitelbe belevágni, aminél egy esetleges 10-15%-os törlesztőemelkedés máris megnyomorítaná a családi költségvetést. Ilyenkor mindig felteszem magamban a kérdést, hogy ezek az ügyfelek mihez kezdenek 6 hónap / 1 év múlva, amikor elérkeznek az első kamatfordulóhoz?
Mi lesz velük, ha éppen náluk emelkedik a kamat mondjuk 1%-kal? Mert tudod mit jelent 20M forintos 20 éves hitel esetében az 1%-os kamatváltozás?
Nem fogod elhinni, de 1%-os kamatemelkedés esetén máris ugyanannyit kell fizetned, mintha alapból 10 évre fixált kamatozású hitelt vettél volna fel! Tehát máris 12%-kal emelkedett a törlesztőrészleted! Mire számítasz, mi lesz egy év múlva? Könnyebben ki tudjátok fizetni, mint most?
És mi történik, ha a bank úgy dönt (indokolt esetben), hogy 1,3%-kal emeli meg a kamatodat? Akkor már 16%-kal magasabb a törlesztőd, mint az elején! Ésha mondjuk megtörténik az, ami a világtörténelemben már megtörtént? A bankod (akár több lépésben 2 év alatt)megemeli a kamatot 2,6%-kal? Akkor a havi törlesztésed 27%-kal lesz magasabb belátható időn belül! Ezt miből fizeted ki?
Amikor döntesz, akkor ne a mai számok alapján és a jövő megjóslása alapján döntsd el a lakáshitel kamatperiódusát!
A legfontosabb üzenete ennek a cikknek, hogy döntésnél még véletlenül se azért válassz rövidebb kamatperiódust, mert a drágábbat nem tudod megfizetni. És ne gondolkodj abban, hogy te jobban meg tudod a várható „gazdasági jövőt” jósolni, mint a bank.
Tehát nem két számot hasonlítasz össze a kamatperiódus során. Mert úgy nyilván az olcsóbb a jobb. A döntésnél amit mérlegelned kell, az a saját hitelfelvételi stratégiád:
- hány év alatt akarom visszafizetni?
- milyen lakástakarékot kötöttem mellé?
- milyen egyéb forrásokkal rendelkezem?
- befektetési vagy lakhatási céllal vettem a lakást -»milyen könnyen tudok tőle szabadulni?
- az ingatlan típusa milyen likvidizálási időre predesztinál?
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. július 26. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | júl 12, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Eszter két éve kötöttem 3db lakástakarékpénztári szerződést 4 évre. Akkor azzal a céllal, hogy megforgatjuk a pénzt, amiből (plusz más forrás) fog tudni a gyermekének egy lakást vásárolni. Miután az ingatlanpiacot egy újabb áremelési hullám fogja súlytani az újépítésű 5%-os ÁFA emelkedésével 2020-tól, ezért elgondolkodott, hogy most kéne lépnie és akár felmondani a lakástakarékokat is! Számoljuk ki, mi a megoldás ilyen esetben!
Gondolkozzunk startégiában!
Az alaphelyzetünk az, hogy Eszter rendelkezik megfelelő mértékű önerővel (legyen mondjuk a példa kedvéért 20 millió forint) és emelett fut 3 db 4 éves lakástakarék, amiből 2 év múlva várunk 3 x 1,25 millió = 3,75 millió forintot. Ezeket a szerződéseket díjmentesen kötöttük két éve, viszont idő előtti felmondás esetén ki kell fizetnie a kedvezményt + nem kapja meg az állami támogatásokat.
– 3×28 000 = 84 000 forint
– 3 x 72 000 (éves állami támogatás) x 4 = 864 000 forint
Amit kivehet a számláról a 2. év után, az az összes befizetése (24 x 3 x 20 000 = 1 728 000) – (3 x 28 000 = 84 000) = 1 644 000 forint
A jogos kérdés az, hogy jobban járna-e Eszter azzal, ha megtartaná a lakástakarékokat és hitelt venne fel az értékükben?
Első gondolatom az volt, hogy nem érdemes veszni hagyni a lakástakarékok állami támogatását félúton, miközben relatív minimális és nem feltétlenül szügséges összeget tudunk csak innen szerezni (ne felejtsd el, hogy van 20 millió önerő). Tudjuk, hogy két év múlva garantáltan kapunk innen 3,75 millió forint. Érdemes lenne most 3,75 millió forint hitelt felvennünk, amit majd két év múlva visszafizetünk a lakástakarékokból?
Hitel
A különböző banki akciók keretében ilyen mértékű hitelt gyakorlatilag díjmentesen tudunk felvenni, hiszen az értékbecslési díjat és a közjegyzői díjat is teljes mértékben visszatéríti több bank, folyósítási jutaléktól eltekint. Ezzel tehát most nem kell számolnunk.
20 évre a 3,75 millió forintos lakáshitel 3 éves fix kamatperiódussal Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel esetén havi 22 000 forintos törlesztőrészletet jelent nekünk. Itt három fontos körülményt kell figyelembe vennünk:
- 2018 októberétől változik a JTM szabály, és 3 éves kamatperiódusnál az igazolt jövedelem 25%-a költhető el összes törlesztésre (beleszámít a meglévő hitele törlesztése is)
- a 3 éves kamatperiódus azért indokolt, mivel 2 év múlva garantáltan végtörlesztjük lakástakarékból a hitelt, így felesleges a 10 éves kamatfix felárát fizetgetnünk
- az MFB hitel miatt bármelyik lakástakarékból díjmentesen törleszthetünk elő – viszont olyan bankot kell találni, ahol két év a megadott kedvezmények elévülési ideje (tehát ne járjunk úgy, hogy vissza kell fizetni a kedvezményeket (értékbecslés, közjegyző), mert túl hamar törlesztünk be
A hitel számai
3,75 millió forinttal kezdtünk, viszont itt lesz egy apró problémánk. Ugyanis pontosan ekkora összegre számítunk a lakástakarékból, viszont a következő két évben csökken a tőketartozásunk és végül 3 482 000 forintot vár tőlünk a bank. A különbözetet ebben az esetben vagy elkölthetjük valami más lakáscélunkra (napelem?) vagy pedig alapból több hitelt kell felvennünk.
Én azzal számolok, hogy a lakástakarékban megmaradó közel 300 000 forintot el tudjátok valamire költeni.
A következő két évben tehát a hitelre megfizetett kamat, azaz a hitel tényleges költsége: 255 074 forint
Ha tovább fizetjük a lakástakarékot, akkor nyerünk
Mégpedig a megfizetett kamatköltség mellett is, hiszen egyrészt nem kell kifizetnünk a 3×28 000 = 84 000 forint számlanyitási kedvezményt, másrészt nem mondtunk le a 3 x 72 000 (éves állami támogatás) x 4 = 864 000 forint támogatásról sem.
255 074 forintot fizetünk azért, hogy megkapjunk garantáltan 864 000 forintot+ ne kelljen visszafizetni 84 000 forintot = 692 926 forintot nyerünk azon, hogy nem mondjuk fel a lakástakarékot, hanem hitelt veszünk fel helyette két évre.
Mit kockáztatunk?
A probléma sokkal inkább egy kérdésfelvetés: van elegendő fedezetünk arra, hogy ezt a havi 22 000 forint hiteltörlesztést + a 3 x 20 150 forintos lakástakarékot továbbra is fizessük? Itt ugye kérdés, hogy mihez kezdünk a meglévő lakással? Eladjuk vagy kiadjuk? Mivel ebben a történetben az albérletbe adás a válasz, így egyértelműen „igen” a válasz, hiszen mihez kezdenénk a befolyó albérleti díj egy részével?
Úgyis lakástakarékba forgatnánk. Akkor miért ne hagyjuk meg a már futó szerződéseket extra állami támogatásért ahhoz képest, mintha most nulláról indulnánk?
Másik varriációban, amikor a meglévő lakás eladása lenne a mi önerőnk az új lakás esetében, akkor már más a kérdés. Eddig is fizettünk 3 lakástakarékot, így a kérdés, hogy ezen felül be tudjuk két évig vállalni a 22 000 forintos havi törlesztést? 24x 22 000= 528 000 forint befizetést?
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. július 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jún 5, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Albérlet vagy saját lakás? Szerintem nem létezik olyan felnőtt ember az országban, aki(nek) ezt a kérdést még nem tette/tették volna fel valamilyen szövegkörnyezetben. Hiszen laknunk mindig kell valahol, tehát ez egy viszonylag konstans igény és szükséglet. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a cikket, akkor szerintem a legnagyobb butaság albérletet fizetni, ha a lehetőségeink engednék a saját lakást. A cikket akkor olvasd tovább, ha érdekelnek a „nem tipikus” indokok és okok…
Azért jobb az albérlet, mert mobilisabb vagyok…
Mielőtt elkezdenénk kiszámolni, hogy az albérlet vagy a saját lakást éri e meg számunkra jobban anyagilag, érdemes végigmenni a „tipikus” pro és kontra érveken. Elsőként nekem mindig a mobilitás jut eszembe az albérletről, mint legit érv. Hiszen albérletből:
- könnyebb költözni
- könnyebb váltani munkahelyet városok között
De mit jelent ez a mobilitás – ami nagyon jól hangzik és kielégíti az Y-Z generációk alapvető létszükségleteit – Magyarországra vetítve? Ahhoz, hogy értsük ezt a felvetést, fontos megjegyeznünk, hogy a mobilitás iránti vágy az USA-ból vagy Franciaországból érkezett meg hozzánk. Mivel szívjuk magunkba a nyugati kultúrát, így egyértelmű, hogy ez is terítékre került!
Azonban van ezzel egy kis probléma…
A déli agglomeráció elérhetősége Budapestről csúcsidőben
A példa kedvéért a déli agglomerációt vettük szemügyre (de itt megnézheted a többi is: agglomerációs térkép) Itt is vannak olyan települések, amelyek két kiindulási pontról is elérhetők 30 percen belül, ezek:
- a budai oldalon: Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és Érd
- a Csepel-szigeten: Halásztelek és Szigetszentmiklós
- a pesti oldalon: Dunaharaszti
A Déli szektorban mindössze Budaörs az a település, amelyik elmondhatja magáról, hogy Pestről és Budáról is elérhető 30 percen belül. Sajátságos helyzetben van a Csepel-sziget, mely szintén elérhető 30 percen belül, de csak a két legközelebb eső vizsgálati ponttól (István és Imre), a távolabbiaktól már nem.
Hogy ez miért annyira fontos, hogy legit érvként megdőljön a mobilitás kérdése? Az agglomeráció folyamatosan bővül, az utazási sebesség gyorsul. Ma már több ügyfelem van, akik Székesfehérvárról, Tatabányáról járnak be minden nap dolgozni Budapestre. Az utazási idő jellemzően 1-1 és negyed óra szokot lenni.
A mobilitás Magyarországon egyre inkább jelentőségét veszti (talán sosem volt jelentős?), hiszen még a Budapest-Győr útvonal is megtehető másfél óra alatt, ami nem több, mint a Deák térről tömegközlekedéssel hazamenni Budaörsre délután…
Azért jobb az albérlet, mert nincsen álagmegőrzési költségem
A következő tipikus „albérletes” érv, hogy megúszhatjuk a felújítás költségeit. Elsőre nagyon jól hangzik, hogy nem kell újrafestenünk, penészteleníteni a fürdőt vagy újra járólapozni a lakást. Mint ahogyan bármi komolyabb probléma keletkezik, azonnal dobbanthatunk. Abba belegondoltál már, hogy ezeket a költségeket továbbra is te fizeted meg (vagy a soron következő albérlő)? Hiszen ezek a fenntartási költségek mind bele vannak építeni az albérleti díjba.
A CIB Bank és az NRC reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a válaszadók szerint 670 000 forint (jelenértéken) az átlagos lakásfelújítási költség. Ha abból indulunk ki, hogy nem kell minden héten felújítani a lakást, akkor számolhatunk 5 évente nagyjából 670 000 (jelenértéken) forintos teljes kiadással, ami fedez minden álagmegőrzési kiadást. Ezt elosztva, havi 11 166 forint átlagos költsége keletkezhet az ingatlantulajdonosnak.
Neked kell megfizetni az adót az albérlet után
Gondolhatod, hogy az albérlet tulajdonosának van egy elképzelése arról, hogy mennyit szeretne nyereségként kapni a lakásáért. A bevételt terhelő adót egyszerűen „rád tolja”. Ha a 10%-os költséghányad alkalmazása ingatlanbérbeadás esetével számolunk, akkor az alábbi adót fizeted meg minden hónapban a tulaj helyett:
Ennél az adózási módnál nem kell a számlák gyűjtögetésével szórakozni egész évben. Nem szükséges a számlákat, bizonylatokat gyűjtögetned, a bevételből egyszerűen levonsz 10 %-ot (csak úgy, mindenféle számlák nélkül) és a fennmaradó 90% lesz a jövedelmed, ami után adót fizetsz.
Ha a bérlőd megfizeti a rezsi fogyasztását neked (lakást így szokás kiadni), akkor az is bevételnek számít! Az oké, hogy te továbbfizeted a közműveknek, de akkor is bevétel!
Bevétel – 10% = Bevétel * 90% = Jövedelem
A fenti példával:
(150 000 Ft bérleti díj + 40 000 Ft rezsi a bérlőtől) * 90% =171 000 * 0,9 = 153 900 Ft
Fizetendő személyi jövedelemadó: 153 900 * 15% = 23 085 forint / hó
Gondolj bele abba, hogy albérlet esetén közvetetten, de neked kell a példa alapján havi 23 085 forintot megfizetni. Még mindig jobban hangzik, mint a 11 166 forintos általánykiadás kalkuláció az álagmegőrzésre?
Duplán buksz, hiszen a lakástakarékkal még olcsóbb lenne a felújítás
A lakástakarék az a lakáscélú megtakarítási termék, amiből többek között ki tudod fizetnia. felújításodat is. Minden befizetésedhez az állam 30%-ot hozzátesz. Ez azt jelenti, hogy most tudjuk, hogy neked majd 670 000 forintos lakásfelújítási kiadásod lesz 5 év múlva (vagy amikorra tervezed), akkor biztos lehetsz abban, hogy lakástakarékkal máris 30%-ot meg tudsz spórolni.
Nem számoltam ki pontosan a 670 000 forintos felújítási költséggel (kb. havi 8 500 forintot kéne ehhez lakástakarékban félretenni), de a lényeg tökéletesen kirajzolódik: Miközben attól félsz, hogy a saját lakással extra kiadásod lenne, sokszorosát fizeted meg albérlőként (egyrészt a rád terhelt adóval, másrészt a fel nem használható lakástakarékkal) ennek az összegnek.
Azért jobb az albérlet, mert fixek a költségek
Teljes joggal rettegnek az emberek az ismeretlen, és folyamatosan emelkedő költségektől. Éppen ezért érthetetlen, hogy miért tartják sokan sokkal kiszámíthatóbbnak a 2-3-5 évenként lejáró albérleti szerződésüket, mint egy hosszú futamidőre fixált forinthitellel megvásárolt saját lakást?
Tegyük fel, hogy háromévente kötsz új szerződést. Joggal feltételezheted, hogy az albérlet tulajdonosa mindig a maximális nyereségre koncentrál, így a piaccal együtt „mozgatja” az árait, amint már semmilyen bérleti szerződésből eredő korlátozás nem hátráltatja.
A példa kedvéért Budapesten 2012-ben 65 000 forintért írtál alá 4 évre egy albérleti szerződést, ami 2016-ban lejárt. Akkor 120 000 forinttal tudtad újra megkötni. Ez 84%-os emelkedést jelent, 8 éves időtávra vetítve pedig extra 2 640 000 forint megfizetendő albérleti díjat.
Az a banki ügyfél, aki saját lakást vásárolt és hitelét 10 évre előre fixálta, jelen esetben nem kényszerült extra „veszteséget” elkönyvelni a piaci árváltozás miatt, ami jelen esetben extrémebb volt, mint amennyire a kereskedelmi bankok kamatai változtatk az elmúlt években.
Azért jobb az albérlet, mert olcsóbb… vagyis az albérlet vagy a saját lakás éri meg jobban anyagilag?
Mindig megpróbálják az albérletet és a saját lakást összehasonlítani matematikailag. Ebből a megközelítésből egyrészt a havi felmerülő kiadásokat (albérleti díj vs banki hiteltörlesztés) lehet összehasonlítani, illetve az ingatlanvagyon vs likvid vagyon mértékét-értékét.
A banki hitel vagy az albérleti díj a magasabb?
Fontos leszögeznünk az elején, hogy saját lakást kizárólag az tud vásárolni, aki megfelel a hitelezés szabályainak és rendelkezik minimum 20% önerővel vagy tehermentes ingatlannal. Így máris nagyon sokak számára nem jelent valódi alternatívát a saját lakás, hiszen nincsen rá anyagi lehetőségük jelen pillanatban.
Mégis feltételezzük azt, hogy egy 25M forintos lakást meg tudnánk venni 20% (5M forint) önerő és 20M forint hitel felvétele mellett. Azt láthattuk, hogy egy ilyen értékű ingatlan albérleti díja Budapestben már elérte a 150 000 forintot havi szinten.
20 éves futamidőre, 10 évben fixált kamatperiódus mellett a 20M forint havi törlesztője 125 000 forint lenne (piaci átlagár). Már önmagában ez a törlesztő alacsonyabb, mint az albérlet díja. Ha a különbséget beforgatnánk lakástakarékba és előtörlesztenénk ebből a hitelt, akkor további pénzeket tudnánk megspórolni.
Pl.: 10 évre megkötött 20 000 forintos lakástakarék esetében 3,2M forint gyűlik össze, amivel csökkenthető a tőketartozás. Ez havi szinten a betörlesztés után 93 000 forint körüli törlesztőt jelentene (ha nem emelkedik a kamat), míg a tőketartozásunk 10 év után 12,2M helyett 9M forintra csökkenne.
Tényleg számít az elmaradt haszon mértéke?
Nézzük meg, hogy azzal az 5M forinttal mihez tudnánk kezdeni, amit nem ingatlanvásárlásba, és önerőre költenénk el. Mivel teljesen átlagos piaci befektetőként viselkedünk, ezért azt gondolom, hogy reálisan 20 éves távlatban az évi nettó 2%-os hozam az indokolt.
13 266 488 forintunk lenne 20 év múlva.
Ehhez képest a saját lakás megvásárlásával és a 20 év múlva lejárt hitel mellett rendelkeznénk egy minimum 25M forint értékű ingatlanvagyonnal. De mivel ismerjük az ingatlanpiac mozgását, ezért vélhetően az ingatlan értéke minimum az infláció mértékével emelkedne. Tehát 1%-os annualizált infláció mellett 30 504 000 forint értékű ingatlannal rendelkeznénk.
Ez 2,5x magasabb felhalmozott vagyon. Azonban nem szabad elfelejteni a kiadásokat sem!
A 20 év alatt kalkulált kiadások
A befeketetés esetében a kiadásokkal ne kalkuláljunk, hiszen 5M forintot befektettünk és nettó 2%-os hozammal számoltunk. A hitel esetében azonban:
0-10 év között fizettünk 125 000+ 20 000 (lakástakarék) = 145 000 forintot, azaz összesen 17 400 000 forintot
10-16 év között fizettünk 93 000+ 40 000 (lakástakarék) = 133 000 forintot, azaz összesen 9 576 000+ 300 000 forint maradványérték az előtörlesztés után
16 év alatt a hitelbe befizettünk és kifizettünk összesen 26 976 000 forintot, tehát közel 7M forintot fizettünk rá a hitelre.
Ha feltételezzünk, hogy pénzügyileg fegyelmezettek vagyunk és ezt a 7M forint ráfizetést megspóroltuk volna, akkor… jah várjunk egy pillanatra! Ugyanis ez a tipikus érve a saját lakást hitelből ellenzőknek, hogy mennyi pénzt lehet megspórolni. Emlékszel még feljebb, hogy a albérlet konstans drágább, mint a hosszútávra fixált hitel törlesztése? Tehát nem tudtunk volna ugyanazon ráfordítással 7M forintot megspórolni…
Viszont az albérletbe elégettünk volna 20 év alatt (változatlan albérleti díj mellett- biztosan nem marad változatlan…) 240x 150 000= 36 000 000 forintot, amiért cserébe lakhatást béreltünk magunknak!
Hogyan legyen saját lakásom, ha nincsen önerőm?
Ha pedig beláttuk, hogy igazam van és az albérlet Magyarországon egy „nincsen jobb megoldás”, akkor ideje egy megvalósítási tervet alkalmazni arra vonatkozóan, hogyan lehet saját lakásunk belátható időn belül!
A következő években hanyagold a „mindent bele nyarakat”
Én csak „mindent bele nyárnak, nyaralásnak” hívom azt a jelenséget, amikor egész évben feszesen gürizünk, hogy az év dedikált 1-2-3 hetében „mert megérdemlem” jogcímen minden pénzünket elköltsük olyan túlárazott hülyeségekre, mint a tízcsillagos hotel, a „nem főzök” minden étkezés étteremben vagy éppen a meglátom-megveszem csodaduó.
Szüntesd meg a hiteleidet
Tavaly kérdezte tőlem az egyik legjobb barátom, hogy mit csináljon az 1 millió forintjával. Fektesse be vagy fizesse a diákhitelt? A válasz egyértelmű, ugyanis rövid távon és biztonságosan 2-3%-ot nyerhetünk, míg a diákhitel (szab. fel) esetében 4-5% kamatos kamatot bukunk tőkearányosan.
Ugyanez a szabály igaz a hitelkeretekre, hitelkártyákra, személyi kölcsönökre. Kezdjük el felszámolni ezeket, és hitelkényszer helyett megtakarítási kényszerbe helyezni saját magunkat. Ugyanis a megspórolt hitelkamatok önmagukban milliókat jelenthetnek neked a következő években.
Sose vásárolj terv nélkül
Demagóg, de mégis itt csúsznak el a legtöbben. Állítom, hogy az emberek 99%-a havi szinten minimum 15 000 forinttal többet költ el a bevásárlásoknál, mint amit tervezett-indokolt lenne. Ennek az oka a „még egy akció” a boltban és az, hogy terv-bevásárló lista nélkül érkezünk meg. Ha előre megtervezed, hogy mit akarsz a következő héten főzni és ehhez tartod magadat, akkor garantálom, hogy spórolni fogsz.
15 000x 5 x 12= 900 000 forint extra megtakarítás…
Iktasd ki az ünnepi ajándékozásokat
Ideje leszámolni a családban a felnőttek közötti végeláthatatlan és brutálisan drága ajándékozgatásoknak, amikor rendszerint felesleges (de legalább drága) kacatokat vásárolunk egymásnak. A pénzt költsük a gyerekekre kollektíven és lehetőleg szabjunk meg egy határt.
Tudtad, hogy karácsonykor átlagosan 50 000 forintot költ egy magyar felnőtt ajándékokra? És akkor még holn van mindenkinek az éves születésnapja és egyéb ünnepek (valentin nap, évfordulók…stb)? Őrület…
Azonnal kössél egy rendszeres díjas megtakarítást
Lehet, hogy neked most éppen nem lakáscélod van, hanem gyerek vagy nyugdíjcélod.
Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 3. Rész A nyugdíjbiztosításról őszintén
Minden esetben azonnal el kell indítanod valamilyen kötött megtakarítást, ugyanis nem bízhatsz abban, hogy majd te leszel elég fegyelmezett ahhoz, hogy 5-10-15 éven keresztül minden hónapban félretedd a pénzed. Mert vis major mindig bekövetkezhet. A probléma, hogy vis majornak tekinjük azt is, ha el akarunk menni étterembe, de már csak a megtakarított pénzünk maradt meg…
Ez már egy egész okos terv, hogyan lehet lakásod. Nem kell túlbonyolítanod. Minél többet tudsz félretenni rendszeres megtakarításba, annál kevesebb hitelre lesz szükséged. Ha elfogadjunk, hogy egy átlagos felnőtt ma 250 000 forintot keres nettó (szerintem többet) és ketten vagytok, akkor fejenként 40-40 ezer forint rendszeres megtakarítás nem szabadna megterhelőnek lennie.
Hitellel kapcsolatos cikkek
A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel jellemzői
Ingatlanvásárlás befektetési céllal fogyasztóbarát hitelből mikor éri meg?
Miért használod rosszul a hitelközvetítőt?
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jún 4, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Egy baráti jótanácsra úgy döntöttem, hogy lehetőség szerint megkérdezek ügyfeleket a tapasztalataikről a hitelügyintézésről, a bankról, a hitelközvetítőről és magáról a folyamatról. Jó lenne látni mindenkinek, hogy mi van a banki marketingszörny mögött, miről szól az egész és mikre érdemes odafigyelni. Mert hidd el, hogy még a hasi-tasi is kódot kér… Íme Andi és Tom hitelügylete, amiről érdemes azt tudnod, hogyhárom hét alatt papírleadástól számítva megvolt a szerződéskötés a bankkal.
1. Amikor a lakásvásárlást tervezgettétek, akkor miben és milyen mértékben tudtam segíteni nektek, mint hitelközvetítő? Gondolok itt a stratégia megalkotására vagy gyakorlati tipppekre!
Nagyon sokat olvastunk a blogon, a csoportban a témában. Őszintén szólva elég idegen téma volt nekünk ez, így kifejezetten sok utánajárát igényelt, hogy átlássunk és megértsünk mindent. A
lakástakarék megkötésekor választottunk először, akkor is nálad taláktunk meg minden hasznos infót összegyűjtve a legemészthetőbb formában, és a lakáshitel témában is hasonlóan éreztük ezt. A blog is és a személyes találkozó, a közte váltott emailek egyaránt rettentő hasznosak voltak.
2. Mielőtt elkezdtük a közös munkát, akkor milyen elvárásaitok voltak velem kapcsolatban, mire számítottatok?
Nyilván arra, hogy nekünk semmi dolgunk nem lesz, csak hallgatni és aláírni 🙂 Persze nem. Teljeskörű információt és segítséget vártunk, rugalmasságot, és mindezt meg is kaptuk. Bármikor árasztottunk el kérdéssel, szinte azonnal kaptunk választ, bármilyen fórumon is tegyük azt fel. A papírok kitöltésénél vártunk volna több segítséget, azzal nagyon sok kérdést megspórolhattunk volna, de végül így is simán ment minden, és számomra még mindig hihetetlen gyorsasággal futott végig az ügy.
3. Mi az oka annak, hogy nem magatok mentetek be a bankba, hiszen egyértelmű, hogy elég képzettek vagytok ahhoz, hogy körbenézzetek az ajánlatok között!
Megtettük, körbenéztünk, mégsem éreztük azt, hogy minden információt megkaptunk. Voltunk bankfiókban is, igaz csak az akkori saját banknál, érdeklődni a feltételekről, de csalódtunk, bár nem volt meglepő, hogy nem ők adják a legjobb ajánlatot. Egyrészt kényelmesebb dolgunk volt, mert érthető formában kaptunk tájékoztatást minden felmerülő kérdésről, másrészt sokkal könnyebb sok kérdést egy email/telefon által letudni, mint rohangálni a bankba, és meggyőződésem, hogy még gyorsabban is jutottunk hitelhez így.
4. Miután elkezdtük a hitelügyintézést, mi volt számotokra a legmeglepőbb dolog?
A rengeteg papírmunka, és a sebesség, amivel a bank dolgozott. Egyik napról a másikra történt minden, és alig bírtuk kapkodni a fejünket, olvasni és aláírni. Személyesen csak egyszer találkoztunk, és mégis minden gördülékenyen ment végig.
5. Volt olyan, ami máshogyan történt, mint amire számítottatok vagy akár csalódtatok valamiben?
Picit emelkedett a kamat, ami persze nem a te hibád, pláne, hogy a lakás kiszemelése és a hitel folyósítás között 30 nap telt el, mindenesetre ez nyilván rosszul esik mindenkinek, még ha kicsi emelkedésről is van szó. Az annál megnyugtatóbb, hogy azóta tovább emelkedtek a lakásárak és a kamatok is, és még jobb érzés, hogy végre túlvagyunk rajta, és a miénk a lakás (a banké 🙂 ) A sok induló papírkitöltést említettem fentebb, az nagy segítség lenne, ha a sok adatot, amit már egyébként ismersz, és jobban tudsz, nem nekünk kell kitölteni.
Ezt is olvasd el: Kiszámoltuk, hogy melyik a legjobb hitelkonstrukció
6. Hogyan éltétek meg, hogy volt olyan nyilatkozat, amit újra ki kellett töltenetek, mert a bank valamiért újra bekért valamit?
Nem mindig értettük ezt a részt, főleg mert voltunk olyan szerencsések, hogy a jó előre lefoglalt utazásunkat élveztük a papírok beadását követően, így mikor 6 óra eltolódással kellett ügyet intézni, mikor minden gondolatunk máshol járt, az nem volt egyszerű. Nagy könnyebbség, hogy emailben tudtunk intézni nagyon sok papírmunkát, és az eredeti példányokat elegendő volt a szerződéskötéskor vinni. Persze itthon is volt még kacifántos eset, furcsa, hogy egy ilyen szigorú szervezetnél is csúsznak be hibák, de ők is emberek. Végül minden elrendeződött, az utolsó nap hajráját pedig csak nektek köszönhetjük, csodás összjátékot folytattatok a bankkal.
7. Mit gondoltok a kommunikációról, ami folyt közöttünk és a bank között? Hogyan jellemeznétek?
Rugalmas, ez a szó jutott először eszembe. Nem csak az emailes kommunikáció nyújtott óriási könnyebbséget, az utolsó napokban, mikor a szerződéskötés végső feltételeinél tartottunk, a bankos kapcsolattartót is hívhattuk a kérdésekkel még esti órákban is (az ügyvédi papírok intézése közben), gyorsítva a folyamaton. Köszönjük még egyszer a sok segítséget!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. június 04. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
