Szerző: Szarvas Norbert | márc 7, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, tippek&trükkök
Amikor a pénzügyi kultúráról beszélünk, akkor érdemes megnézni Átlag Jakab attitüdjét a pénzügyeivel szemben. Tulajdonképpen megtakarításokban vagy hitelekben gondolkozik élete során? Hogyan építette fel az életét saját maga körül? Az egyértelmű, hogy mindenki vágyik a megtakarítás szemlélet szerinti életre, de a folyamatos kifogások és önámítás közepette megragad a hitel szemléletben felépített életben, ahonnan már nagyon nehéz kitőrni. A cikkben végigvesszük a két szemléletmódnak a jellegzetes eltéréseit!
Hitel szemlélet: Úgy érzi, hogy a jövedelmében képtelen lenne megfelelő megtakarítást felhalmozni. Hitel nélkül soha nem jutott volna előbbre az életben, így sosem volt igazán választása ezzel kapcsolatban. Előbbre akar jutni, ezért hitelt vesz fel mindig. A törlesztést viszont mindenáron kifizeti akkor is, ha menet közben megemelkedik 10-20-30%-kal a havi fizetendő. Hitelből számítja a megtakarításait.
Megtakarítás szemlélet: Aki ebben a szemléletben próbál az élni, az ugyanúgy felveszi a hiteleit indokolt esetben, viszont sokkal tudatosabban készül fel a hitelfelvételre, megtervezve a lépéseit- biztosítva egy erős hátországot (biztonsági tartalék). Számára a hitel nem egy kötelezően rossz dolog, hanem egy eszköz, amit okosan felhasználva a javára válhat. A megtakarításaiból számítja a hiteleit.
#1 Megtakarítási képesség
Hitel szemléletben:
Azt figyelhettük meg, hogy az ebben a szemléletben élő emberek folyamatosan hivatoznak kilátástalan helyzetükre, alacsony jövedelümkre. Maga az „alacsony jövedelem” relatív, hiszen soha semmi nem elég, mivel ugyanazt érzi a 200 000 forinttal rendelkező, mint az aki 500 000 forintot keres havonta. Éppen ezért szemléletmódról beszélünk, ami szinte teljesen független az anyagi helyzettől.
Amikor nincsen hitel, akkor éppen nullára jön ki a családi költségvetés az adott hónapban. Ha hitelt szeretnének felvenni (megvan a kényszerítő motiváció) , akkor pedig úgy alakítják a kiadásokat, hogy mindenáron ki tudjá fizetni a havi törlesztést. Ők ezt úgy hívják, hogy „meghúzzák a nadrágszíjat”, a valóságban viszont optimalizálják a kiadásaikat.
Mivel a kiadások optimalizálása (amiből teremtődne a megtakarítani való összeg) negatív felütéssel rendelkezik, éppen ezért semmi semkészteti az ebben a szemléletben élőket, hogy hitel nélkül is végrehajtsák az optimalizálást és a bank helyett saját maguknak tegyél félre a jövőbeni havi törlesztőnek az összegét.
Nagyon érdekes megfigyelni, ahogyan tiltakoznak a megtakarítási képesség ellen, miközben kis túlzással korlátlan számú hitel felvételére vannak berendezkedve, amit bármi áron kifizetnének. Tehát holnaptól hajlandóak havi 80 000 forintos extra kiadást bevállalni (havi törlesztő), de tegnap még képtelenek voltak 10 000 forintot is félretenni.
Megtakarítás szemléletben:
A kiindulópont mindig egy optimalizált családi költségvetés, ami nem összetévesztendő a „nadrágszíj meghúzásával”. Attól még élhetnek pazarló életet az emberek, hogy megtakarítás szemléletben tengetik mindennapjaikat. Viszont hatalmas különbség, hogy ebben a szemléletben a megtakarítás azonosult a „sárga csekkel”, tehát egy olyan havi kiindulópont, amint mindenáron be kell fizetni, és a fennmaradó összegből lehet a hónapot megtervezni.
Éppen ezért számukra nem kérdés, hogy minden hónapban „saját maguk számára is fizetik a hiteltörlesztést”, azaz azt az összeget, amit akkor is kifizetnének, ha hitelt kellene felvenniük. Előnye ennek a szemléletnek, hogy mindig rendelkezni fognak megfelelő biztonsági tartalékkal, illetve pontosan látják, hogy mekkora hitelt tudnak bevállalni.
Hiszen a hitel törlesztőjének a mértékét nem önámítással és ígérgetésekkel („mostantól jobban odafigyelek”) számolják ki, hanem a múltból és tényekből indulnak ki, azaz az elmúlt időszakban ténylegesen mekkora szabad jövedelmet (amiből a törlesztés is megtörténik) voltak képesek elkülöníteni a havi kiadásoktól.
#2 Eladósodási hajlandóság
Hitel szemléletben:
Nem örökérvényű megállapítás, azonban egy sormintából már kikövetkeztethető és megfigyelhető, hogy tipikusan a hitel szemléletet alkalmazók fognak jobban eladósodni. Ez valahol logikus is, hiszen ebben a szemléletben a megtakarítás, ezáltal a biztonsági tartalékképzés másodlagos tényező, egyáltalán nem elég fontos ahhoz, hogy következetesen megvalósítsák.
Mivel soha nincsen megfelelő megtakarítás, ezért soha semmit nem tudnak önerőből megvásárolni. Tehát saját magukat kényszerítik bele a folyamatos hitelfelvételbe. A pénzügyeiket is ennek a folyamatnak rendelik alá és a kamatokat ahelyett, hogy megtermelnék, a banknak adják oda.
Megtakarítás szemléletben:
Természeténél fogva ez a szemlélet többek között alkalmas arra, hogy a lehető legmagasabb önerőhányaddal a lehető legalacsonyabb hitelösszeget vegyék fel. Ez többek között lényegesen kevesebb megfizetett kamatot jelent és kevesebb hitelt. A kevesebb hitelt azért jelenti ez a szemléletmód, mivel a megtakarításoknál fogva egy elromlott hűtőgép megvásárlása önerőből egyáltalán nem okoz gondot, nem kell a bankot bevonni az ügyletbe.
Mivel mindig gondoskodnak a fizetésükhöz mérten reális megtakarításról, éppen ezért szinte soha nem ütköznek likviditási probléma. A hitelfelvétel esetében pedig egy nagyobb beruházásnál (autó, lakás) könnyebb szívvel mondják azt, hogy várnak 5-8 hónapot és addig még gyűjtenek, mint a hitel szemléletű emberek. Ennek oka, hogy a megtakarítási szemléletben élők már bebizonyították saját maguk számára, hogy „könnyen tudnak félretenni”, tehát működik a rendszer. A másik csoport viszont nem mer ilyen megkötéseket használni, ugyanis fél attól, hogy eddig sem sikerült félretenni, ezután sem fog sikerülni.
#3 A realitáshoz való viszony
Hitel szemléletben:
Ez sem örökérvényű megállapításhoz, de szépen kirajzolódott az elmúlt években , hogy azok az emberek, akik nem képesek mindenféle kényszerítő motiváció nélkül megtakarítani, sokkal könnyebben túlértékelik saját financiális helyzetüket, sokkal könnyebben felvesznek magasabb hitelt.
Hányszor fordult már elő a világtörténelemben, hogy valaki bement a boltba megvásárolni valamit valamit hitelből, aztán mire kijött, addigra a hitelösszeg sokkal magasabb lett? Ennek oka, hogy ezen a ponton a birtoklási vágyunkat akarjuk kielégíteni, mondhatni „rápörgünk” a dologra és mindenáron a megvalósításon dolgozunk. Az azonnali „jutalom” eltompítja a realitást mérő receptorainkat-belső hangunkat és sokkal könnyebben aláírunk drágább szerződéseket.
Aláírjuk, hiszen ezidáig sem volt releváns tapasztalatunk a megtakarítási képességünkről, így pedig ami a kezünkben van ezen a ponton, az nem más, mint egy ígérvény a jövőre nézve, hogy majd jobb lesz. Ezt az ígérvényt pedig annyiszor írjuk át, amennyiszer akarjuk. Mit számít már pár ezer forint extra havi törlesztő, ha cserébe jobbat kapunk? Majd megoldjuk ezt is…
Megtakarítás szemléletben:
Mindig azt a pénzt a legnehezebb elkölteni, amit már megkerestünk. Hiszen ezen érezzük a verejtékünket és erről tudjuk pontosan, hogy mit kellett cserébe megkeresnünk. Mivel 1-1 vásárlásnál alapvetően a megtakarításunkat is „bedobjuk” a közösbe, éppen ezért sokkal megfontoltabbak leszünk, hiszen nem akarjuk elszórni ezt az összeget.
Ilyenkor sokkal határozottabb célokkal érkezünk a boltba, sokkal jobban ismerjük a határainkat és nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy a szabad jövedelmünk egy részét továbbra is megtakarításba tudjuk helyezni. Magyarul egyáltalán nem cél a szabad jövedelem 100%-os leterhelése a hitel miatt.
Miközben a hitel szemléletben élő emberek a jövőbeni reményekből táplálkoznak, addig a megtakarítás szemléletet alkalmazók számára a múlt tapasztalata a viszonyítási pont. Sokkal nehezebben vesznek fel „több hitelt magasabb törlesztéssel”, sokkal jobban eltompul a „birtoklási vágy”, hiszen már most is birtokolnak. Birtokolják a saját megtakarításukat!
Te melyik típus vagy?
Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Szeretnél nyugdíjcélra megtakarítani? Töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 07. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
![[3 érv] – Miért ne féljünk a hosszútávú megtakarítás ötletétől?](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/02/miert-ne-feljunk-a-megtakaritasoktol.png)
Szerző: Szarvas Norbert | febr 19, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, megtakarítás, Nyugdíj
Amikor nyugdíjmegtakarításról/gyerekmegtakarításról beszélünk, akkor rendszerint előkerülnek azok a félelmek, amik a jövő bizonytalanságából erednek. Egyszerűen nem tudjuk, mi fog történni, milyen irányba változik az élethelyzetünk. Ez a bizonytalanság pedig nagyban meghatározza kapcsolatunkat a hosszútávú megtakarítás ötletével szemben. Most nézzük meg, hogy milyen módon védhetjük meg saját magunkat és a pénzünket a bizonytalannal szemben?
A cikkben a hosszútávú öngondoskodásra koncepció-, és termékszinten (az egyik) leginkább alkalmas megtakarítási programokat vesszük figyelembe. Kifejezetten olyan termékeket kerestem a cikkhez, amik
- alkalmasak rendszeres, havidíjú megtakarításra változatlan feltételek mellett 15-20-25 évig
- a szolgáltató „esetleges kivonulásával” a szerződésünk nem szűnik meg, kötelező érvénnyel kell fenntartania a jogutódnak
#1 érv – A rugalmas termékkoncepció – hosszútávú megtakarítás, mint megoldás
Jogos a félelem, hogy hiába „tudok ma” havi 50 000 forintot félretenni a nyugdíjamra, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben nem történik a „saját életemben” egy olyan esemény(sorozat), ami miatt a díjat a továbbiakban nem tudom vállalni. Azt gondolom, hogy ilyen esetekben felértékelődik a rugalmas termékkoncepció szerepe, aminek köszönhetően lehetőségünk van a szerződésben vállalt havidíjat:
- Díjcsökkenteni
- Díjmentesíteni
- Díjszüneteltetni
- Díjemelni
A rugalmas termékkoncepció lényege pontosan az, hogy menet közben a szerződésben foglalt lehetőségekkel élve (szerződésenként eltérő) meg tudjuk változtatni a „kötelezettségünket”. Ilyen módon lehetőség van például (a vizsgált szerződésben) 10 évente 4×6 hónap szüneteltetést kérni, aminek a szerződésre vonatkozóan nincsenek „káros mellékhatásai”, pusztán annyi történik, hogy nem fizetjük a havidíjat.
Ugyanígy lehetőségünk van évfordulóra a vállalt havidíjat lecsökkenteni vagy akár megemelni (hiszen az életünk pozitív irányba is változhat). Biztonság szempontjából nyilván sokkal érdekesebb az a lehetőség, amikor a kezdetben vállalt havi 50 000 forintot x év után (akár ideiglenesen) lecsökkentjük havi 15 000 forintra, mert az abban a pillanatban „kényelmesebb megoldást jelent” élethelyzetünkhöz képest.
A díjmentesítés pedig azt jelenti, hogy soha többet nem akarunk befizetni, viszont az addig felhalmozott tőkét meghagyjuk a szerződésben, nem bontjuk fel és úgynevezett „stand by” üzemmódba kapcsolva további befizetés nélkül pusztán a felhalmozott összeget vagyonkezeljük-vagyonkezelik.
#2 érv – Jelenértéken egyre kevesebbet fizetünk
A hosszútávú megtakarításokkal szemben legit aggodalom, hogy az infláció (a pénz értékének romlása) egyszerűen „felzabálja” a hasznunkat. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására szokták azt javasolni, hogy úgynevezett indexálást kérjük a szerződésünkre, azaz évről-évre fizessünk 3-5%-kal többet, mint előző évben.
Logikus, hiszen ha a pénzünk évről évre romlik 3-5%-kal (10-15-20 éves távlatokat megfigyelve), akkor nekünk 3-5%-kal kell(ene) többet befizetnünk, hogy ugyanazt az értéket elérjük, mint amit kezdetben célul tűztünk ki.
Azonban ne felejtsük el, hogy minden igaz és annak az ellenkezője is. Esetünkben a legfontosabb megállapítás, hogyha mindig ugyanannyit fizetünk (nominálérték), akkor jelenértéken évről évre az infláció mértékével megegyező mértékben csökken a tényleges ráfordításunk.
Gondolj bele, hogy mit jelent ma számodra 10 000 forint és mit jelentet 10 évvel ezelőtt 10 000 forint? És mit jelentet ez az összeg 15 évvel ezelőtt? Könnyen beláthatjuk, hogy egyre kevesebbet ér ez az összeg, egyre kevesebb dolgot tudunk belőle vásárolni! Akkor pedig miért gondoltuk azt ezidáig, hogyha minden évben ugyanannyit fizetünk be a megtakarításunkba, akkor a pénzünk egyre többet fog érni? Rejtély!
Ez azt jelenti, hogy…
Amennyiben úgy gondolkozol, hogy minden hónapban x éven keresztül azonos összeget fogsz félrerakni, akkor azzal azt mondod, hogy évről évre kevesebb összeget szánsz a megtakarítási célodra. Amennyiben éves 3%-os inflációval számolunk, úgy a 20. év környékén ez a döntés azt jelentené, mintha ma 50 000 forint helyett 25 000 forint körüli összeget raknál félre.
Az inflációt előre nem tudjuk megmondani. Amíg az elmúlt években alapvetően nem volt infláció, addig 2012-ben például 5% feletti volt. Éppen ezért számoltunk hosszútávon 3%-os átlagos inflációs értékkel.
Ugyanakkor biztonságot nyújt(hat) számodra, mint egy újabb eszköz a kezedben. Vegyük elő a legnagyobb félelmedet, miszerint nem fogod tudni valami miatt kifizetni az általad meghatározott havidíjat (a példában ez 50 000 forint/hó). Az első pontban már megnéztük a szerződésben foglalt lehetőségeket, így például a díjcsökkentést is.
Ha például a havi 50 000 forintos díjat lecsökkentenéd az 5. évben 15 000 forintra (nominálérték) és ehhez veszünk egy 3%-os átlagos inflációt, akkor elképzelhető, hogy a 15 000 forint jelenértéken tulajdonképpen 12 939 forintot jelentene számodra. Tehát ekkora összegnek „éreznéd” a kiadást. Minél hosszabb időben gondolkozunk, az infláció előnye biztonsági szempontból annál innkább felértékelődik. 15 000 forintra visszacsökkentett díj 3%-os inflációval számolva 15 év múlva 9 627 forintnak „érezteti magát”.
A kérdés tehát az, hogy el tudod e képzelni 15 év múlva magadat, amint gondot okoz mai értéken számolva 9 627 forint kifizetése a hosszútávú megtakarítási programodba?
#3 érv – Növekvő fizetés
Optimális esetben (erre semmi garancia nincs) az évek előrehaladtával, szakmai tapasztalatod emelkedésével, a munkaerőpiacon bekövetkezett értéknövekedéseddel párhuzamosan a jövedelmednek is kell(ene) emelkednie. Nem akarok „belekapaszkodni” az elmúlt 1-2-3 évben tapasztalható drasztikus jövedelememelkedésbe Magyarországon, aminek okai nagyon messzire vezethetőek vissza és valószínűleg egy „rendkívüli helyzetnek” az eredménye.
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy valamilyen formában mindenkinek a jövedelme (legalább nominálértéken) emelkedik. Az más kérdés, hogy ehhez az emelkedéshez milyen formában viszonyulnak az áremelkedések… Több keresünk, mint amennyivel többe kerül a kenyér?- teszik fel a kérdést mindig a közgazdászok.
Fontos, hogy ezek átlagkeresetek. Így párhuzamban állítva a példával (50 000 forint/hó) egyértelműen nem az átlagkeresetűek mércéjével számítható összegről beszélünk. A magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében hatványozottan felértékelődik a [munkában eltöltött idő x szakmai tapasztalat ], így a munkaerőpiacon ezen szegmens képviselői egyre magasabb jövedelemre tehetnek szert.
Ettől függetlenül a táblázatban vizsgált átlagjövedelmek esetében érdemes megnézni azt a példát, amikor 2003-ban Átlag Jakab havi 5 000 forintot tett félre (átlagjövedelmének 5,9%-át) nyugdíjcélra. 13 évvel később két fontos számot határozhatunk meg, amennyiben Átlag Jóska mindig következetesen 5 000 forintot tett félre havonta (nem indexált, nem emelt díjat):
- 2016-os átlagjövedelmének pusztán 2,7%-át teszi félre. Ez 3,2%-os csökkenés önmagához képest.
- 2003-as jelenértéken számolva (feltételezve a 3%-os inflációt) az 5 000 forint 2016-ban számára 3 404 forintot jelent.
Magyarul Átlag Jóska a fizetéséhez képest feleakkora arányban, az inflációhoz mérten majd’ feleakkora összeget tesz félre 2016-ban, mint 2003-ban.
Átlag Jóska számára a reális 2016-ban a kezdeti 5 000 forinthoz viszonyítva havi 10 496 forintos megtakarítás lenne. Ez 2003-as jelenértéken számolva 7 147 forintnak felelne meg a 2003-as 5 000 forint értékéhez képest. Ez 42,94%-os növekedés, miközben a fizetése 219%-kal emelkedett.
Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel
Szeretnél nyugdíjas éveidre félretenni? Akkor töltsd ki, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást számodra!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 19. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 12, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Gyerekmegtakarítás, info
Évről évre egyre több szülő méri fel a gyerekmegtakarítás szükségességét. Hiszen a pénz olyan előnyöket jelenthet gyermekünk számára a jövőben, ami az egyre nyíló szociális ollónak köszönhetően már-már a létszükségletet és egyetlen esélyt jelentheti. Egyre drágább a felsőoktatás, egyre nehezebb elköltözni otthonról és egyre költségesebb megkezdeni az önálló felnőtt életet. Jogosan vetődik fel azonban a kérdés, hogy 2018-ban melyik a legjobb gyerekmegtakarítás?
Fontos az elején leszögezni, hogy a különféle megtakarítási lehetőségek különféle időtávokra és célokra nyújtanak megoldást.
CIB malacpersely
A CIB malacpersely (ahogyan a neve is mutatja) egy online malacpersely. Nem sokkal tud többet, minthogy a pénzünket ide pakolgassuk, majd online felületen nézegessük. Alacsony kamatot és (első ránézésre) ingyenes számlavezetést kapunk. Azonban az ördög a részletekben rejtezik, így érdemes kicsit jobban megnézünk azokat a költségeket!
A cikk alapja a 2018.01.13.-án hatályos CIB kondíciós lista
Láthatjuk, hogy a kamat éves 0,05% jelenleg. Azért jelenleg, mert ez változhat, amint a kamatkörnyezet változik. Ennek a számlának nem is célja a kamat mértékének a maximalizálása. Tehát 1 000 000 forintonként évente kapunk jelen pillanatban 500 forintot évente! De fontos egy feltételt észrevenni. A 0,05%-os éves kamat abban az esetben jár, ha 5 millió forint alatti a megtakarításunk (alatti részre) és a vizsgált hónapban nem történt terhelés (nem vettünk ki pénzt).
Az 5M feletti részre illetve 10 000 forint alatti számlaérték esetén a kamat 0,01% lesz. EBKM: 0,01-0,05%.
A CIB malacpersely nagy előnye,
hogy díjmentes a számlavezetés és a számlanyitás. Ettől függetlenül azonban felmerülnek a számlával kapcsolatban járulékos költségek, mint például:
- csekkes befizetés esetén 113 Ft + 0,39% tranzakció (10 000 forintos havi befizetés esetén: 152 forint/ hó)
- biztonsági sms üzenetek előfizetési díja 56 forint/felhasználó/hó
- Token használati díja: 56 forint/felhasználó/hó
- Sms üzenetek: 236 Ft/hó vagy 25 ft/sms (mondjuk havi egy befizetésnél 25 forint a költség)
Így a CIB malacpersely havi használati költsége egy átlagos felhasználás esetén 289 forint lesz. A bank persze azt írja, hogy a fenntartási költség díjmentes, éppen ezért játszunk a szavakon és írok „használati költséget”.
Amennyiben kiszeretnénk a CIB malacperselyből pénzt venni,
akkor figyelnünk kell a terhelések költségeire. Ez azt jelenti, hogy 1 000 000 forintonként a hatályos kondíciós lista alapján CIB bankszámlára való kiutalás esetén a költség: 0,64% azaz 6 400 forint.
Lehet azonban kérni átvezetést, amikor a Malacpersely számla és a folyószámla is ugyanazé a személyé (szülő). Ebben az esetben díjmentes. Viszont fontos figyelembe vennünk, korántsem biztos, hogy x év múlva is számunkra a CIB folyószámla lesz a legoptimálisabb megoldás. Így elképzelhető, hogy nem fogjuk tudni a díjmentes átvezetést kérni.
Babakötvény és Start-értékpapírszámla
Minden 2005. december 31. után született belföldi gyermek* és 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek** számára az állam 42 500 forint életkezdési támogatást ad, amit egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön és ott Babakötvényben kamatozzon egy ún. Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban.
Bababkötvény jellemzői
- Futamideje a kibocsátás napjától számított 19 év.
- Az éves kamat mértéke a kamatbázis és a kamatprémium értékének összegével egyenlő.
- A kamatbázis megegyezik a kamat megállapításának évét megelőző naptári évre vonatkozóan, a KSH által közzétett éves átlagos infláció (fogyasztói árindex) százalékos mértékével.
- A kamatprémium mértéke 3%.
- A kamat Start-értékpapírszámlán történő jóváírása évente február 1-jén*** történik.
- Az éves befizetések 10%-ának megfelelő, de maximum 6.000 forint összegű támogatás is jóváírásra kerül.
- A számlanyitást követően a Babakötvények vásárlása automatikusan történik a Start-értékpapír számlán jóváírt összegekből.
Tehát az alanyi jogon járó állami támogatást (6 000 forint /év) abban az esetben tudjuk teljes mértékben megszerezni, ha havonta 5 000 forintot rakunk félre ezen a számlán. Tehát hiába szeretnénk ennél magasabb összeget félretenni, nem fogunk több állami támogatást kapni.
A babakötvénnyel kapcsolatban a felhasználhatóságot szokták mondani, mint kifejezetten negatív tényező. Ugyanis kifejezetten kötött termékről beszélünk, amit az aktuális jogszabály határoz meg. Tehát a jövőben az alább felsorolt felhasználhatóság szigorodhat/enyhülhet.
2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról
Jelen pillanatban felhasználható magyarországi lakhatás, magyarországi tanulmányok, gyerekvállalás feltételeinek megteremtése, pályakezdés és egyéb, a jogszabályban meghatározott célra. Egy rendkívül kötött termékről beszélünk, hiszen például a gyermekünk nem tudja ezt az összeget felhasználni „hivatalosan” külföldi tanulmányaira vagy utazásaira.
Nyilatkozni kell a felhasználhatóságról, tehát elvileg ki lehet játszani a rendszert ezáltal, mivel nem kell bizonyítani semmit. Én határozottan figyelmeztetek mindenkit, hogy ne erre játsszon, ugyanis bármikor módosíthatják ezzel kapcsolatban a rendeletet, ráadásul nem túl szerencsés „hazugságba” kényszeríteni a gyermekünket.
Nagyon népszerű termék a lakástakarékpénztár, aminek azonban korlátozott a felhasználhatósága (kizárólag lakáscél). Ez azért lehet problémás, mivel a gyermekünk kizárólag lakásvásárlásra vagy az ingatlannal kapcsolatos munkálatokra tudja majd a pénzt felhasználni. Ráadásul a maximális futamidejű lakástakarék esetében is (10 év) maximális befizetés mellett (havi 20 000) nagyjából 3,2M forint körüli összeget tudunk összegyűjteni, ami alapvetően önerőnek lehet elég.
A lakás-takarékpénztár legnagyobb előnye az alanyi jogon járó állami támogatáa (30%), ami azt jelenti, hogy minden befizetéshez az állam 30%-ot hozzátesz, maximum évi 72 000 forintot. A szerződéseket lehet többszörözni, amennyiben a családban „elég szabad adószám” található. Ugyanis a családtagok nyilatkozhatnak arról, hogy a lakástakarékukat a mi céljainkra akarják fordítani.
Gyakran emlegetik lehetőségként a Fundi-mini szerződést, mint legit opciót gyerekmegtakarításnak. Ebben az esetben 10 éven túlmenően is szerződéses viszonyban állhatunk a pénztárral, ami egy gyerekmegtakarításnál gyakran szempont tud lenni. Azonban hatalmas csodát nem várhatunk, ugyanis a Fundi-mini konstrukció nem más, mint két, maximum 10 éves LTP szerződés összecsatolása, ami egymás után következik, míg az első 10 éves szerződésre a második 10 éves szakaszban nem kapunk állami támogatást, pusztán a betéti kamatot + az első lakás-előtakarékossági szerződésen, a második szerződés futamideje alatt a módozat szerinti betéti kamaton felül 1,5% kamatprémiumot.
Tehát ezt úgy kell érteni, hgy 20 éves fundimini konstrukció esetében két 10 éves szerződés keretein belül (összesen) 2×10 évig kapjuk az évi 72 000 forintos állami támogatást. Magyarul az első 10 éves szerződésre nem jár a második 10 éves szakaszban az állami támogatás.
EBKM állami támogatással 1,83-4,18% állami támogatás nélkül 0,29-0,66%
TBSZ számla
Vannak, akik a [tartós befektetési számlát] szeretnék gyerekmegtakarításként megkötni abban a reményben, hogy költségminimalizálás mellett tudják a hozamot maximalizálni azáltal, hogy ezen a mód fektetnek be. A TBSZ egyfajta befektetési-megtakarítási program, ami élvezi a kamatadómentességet! Azonban fundamentálisan alkalmatlan egy hosszútávú, 18-21 éves megtakarítási programként funkcionálni sajátosságai miatt!
Megkötések
A gyűjtőévet követően nem utalhatjuk ki a pénzt a TBSZ-ről. Ha akár csak egy kis részt is fel akarunk venni, akkor a TBSZ számlát egészében meg kell szüntetni. Ekkor sincs büntető kamat, de az árfolyamnyereség után az adót be kell fizetni.
A másik megkötés, hogy a TBSZ –re csak az első évben, azaz a „gyűjtő évben” lehet pénzt befizetni. A gyűjtő év minden évben január 1-től, december 31-ig tart. Ha tehát 1.000.000 forintot szeretnénk TBSZ –en keresztül befektetni, akkor a kamatadó-mentessé váláshoz szükséges 5 év csak december 31-el fog elindulni. A TBSZ is 5 évvel később december 31-én fog lejárni.
A gyakorlatban a TBSZ számla megkötésének az évében fizethetünk be a számlára akárhányszor. Példaként vegyük azt, hogy a szülő havi 25 000 forintot szeretne a gyermekének félretenni. Köt egy TBSZ számlát július, és decemberig összesen 6 alkalommal tud befizetni. Ezután lezárul a felhalmozási időszak és többet nem lehet a számlára befizetni. Magyarul lezárják a számlát és legközelebb 5 év után történik a kifizetés, amit nem terhel kamatadó.
Mivel mi havonta szeretnénk befizetni,
ezért következő évben és onnantól kezdve minden évben kell egy TBSZ számlát kötni , így miután beállít a rendszer, az 5. évtől egyszerre mindig 5 TBSZ számlát.
Ennek veszélye, hogy kifizetéskor elköltjük a pénzt vagy nem tudunk azonos feltételek mellett újat kötni. Esetleg megváltoznak a költségek.
TBSZ stratégiában 20 éves távon minimum 14 TBSZ számlát kell nyitni. Ráadásul a legutolsót a 15. évben tudjuk megkötni, hiszen 5 év a kifutási ideje. Magyarul az utolsó 5 évben nem tudunk TBSZ számlákra befizetni! Valami más megoldást kell akkor találnunk a havi 20 000 forintoknak.
TBSZ számlavezetési díja
A TBSZ vezetésének nincs külön díja, az benne foglaltatik a normál értékpapír számlavezetési díjában. A számlavezetési díjszámítás alapja a normál és a TBSZ számlák összesített értékpapír záróállománya (készpénz és határidős pozíciók nélkül). Amennyiben a normál és TBSZ számlák összesített egyenlege 0, úgy számlavezetési díjat nem számítunk fel. A díj levonása a hónap első napján az előző hónap záróállományára vetítve történik.
Az értékpapírok költsége évente 0,7-2% között alakul általánosságban véve
Megtakarítási életbiztosítás
Termékszerkezetét tekintve a biztosítónál kiválasztott megtakarítási életbiztosítás tökéletesen alkalmas a hosszútávú elkötelezésre, ugyanis a termék futamideje (15-25 év) biztosított. Amikor hosszútávra tervezünk, akkor nem szabad megfeledkezünk az időbeliség kritériumairól sem. Tehát rendszeres, havidíjas megtakarítás esetén nagyon fontos szempont lehet, hogy a kiválasztott termék biztosan működjön 15-25 évig is.
Az ilyen típusú megtakarítások mögött mindig egy tőkeerős biztosító áll, akiken keresztül a megtakarításunkat a legjobb befektetési alapkezelők kezelik. Befektetési szempontból a megtakarítási életbiztosítás félúton helyezkedik el a befektetési számla és a nyugdíjpénztári portfóliórendszer között. Ugyanis lehetőségünk van magunk kiválasztani az alapokat, de támaszkodhatunk a biztosító ajánlására is (így ebben az esetben azt kell kiválasztanunk, hogy a lendületes, kiegyensúlyozott vagy konzervatív csomagot kérjük).
A megtakarítási életbiztosítás minimális életbiztosítást tartalmaz. A rendszer pedig teljesen automatikus és önműködő az ügyfél szemszögéből. Tehát nem igényel különösebb befektetői tudást.
A megtakarítási életbiztosítás is rendelkezik
a kamatadómentességel, amennyiben legalább 10 évig megtartjuk a szerződést. Mivel ilyen típusú szerződés minimálisan ajánlott időtávja alapvetően 15+ év,így ez a kitétel nem okozhat számunkra gondot.
Lehetőségünk van a havidíjat emelni illetve csökkenteni. Ezenkívül az ilyen típusú termékek rendkívül rugalmasan viszonyulnak az élethelyzetünkhöz, hiszen lehetőségünk van akár 10 évente 2 év szüneteltetnia. programot különösebb következmények nélkül. Mivel ennek a megtakarításnak nincsen fix lejárati ideje, ezért tökéletesen alkalmazkodik a szükségleteinkhez. Pontosan akkor és annyi összeget tudunk kivonni a számláról, mint amire éppen szükségünk van.
Ha a 21 éves gyermekünknek a tandíja 500 000 forint, akkor nem szükséges a számlán levő 5 000 000 forintot mozgatni. Elég kivenni az 500 000 forintot és a többi pénzt bent hagyni tovább kamatozni.
Hosszútávon kedvező költségszerkezet
A megtakarítási életbiztosításokról általánosságban elmondhatóak, hogy hosszútávú költségstratégiát követnek. Ez azt jelenti, hogy a biztosító komolyan veszi az ügyfelet és elhiszi, hogy 15-25 évig szeretne előtakarékoskodni. Így nem szabad például az 5. évben hozzányúlni a pénzhez, mivel akkor nagyon magasak lesznek a költségek.
Azonban a különféle bónuszrendszereknek köszönhetően az ügyfél többek között 100%-ban visszakapja a szerződés elején levont költségeket. Így hosszútávon egy kifejezetten jó ár/érték arányú szerződés büszke tulajdonosa lehet. Másik hatalmas fegyvertény, hogy ezekben a szerződésekben az alapok közötti váltás díjmentes. Tehát, amikor már 5-10 millió forintot szeretnénk mozgatni, akkor az díjmentesen tehetjük meg! Ebben sokkal kedvezőbb, mint egy TBSZ, ahol az alapok közötti átváltásnak komoly költségei vannak!
A bónuszokkal csökkentett vagyonkezelési költség nagyon kedvező
Azonban a megtakarítási életbiztosítások között is tapasztalhatok különbségeket az alapkezelői díjak között. A táblázatban két rendkívül kedvező terméket hasonlítottunk ebből a szempontból össze. A cél az volt, hogy „nagyjából” számmal ki tudjuk mutatni a különbséget két termék között, amiknél 0,39% évente a különbség alapkezelői költségként.
Láthatjuk, hogy 25 éves távlatban még ez a minimális különbség is majd’ milliós különbséget eredményezhet. És persze itt két top költségű termékről beszélünk, szemben a TBSz számlának az átlagos alapkezelői díjáról (átlagosan, 1,5%).
Hozamkilátások
A vizsgált termék eszközalapjait összevetve láthatjuk a magasnak mondható hozamkilátásokat! De hogy milyen portfóliót érdemes kialakítani és a speciálisan kialakított portfóliók milyen teljesítményre voltak képesek, arról itt olvashatsz bővebben: exkluzív cikk
Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel
Segítsek kiválasztani a megfelelő gyerekmegtakarítást?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 9, 2018 | Állami támogatás, Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon szeretünk hivatkozni valamire, amit [pénzügyi kultúraként] nevezünk. Vannak, akik ennek hiányát észlelik, míg mások jelentésén vitatkoznak. Hiszen a pénzügyi kultúra önmagában nem jelző, tehát még akkor is van az adott társadalomban, amikor hiányoljunk. Ebben az esetben a társadalom pénzügyi kultúrája az, hogy nem értenek a pénzhez. De most nézzük meg, hogy Átlag Jóska hogyan bukhatott el közel 1millió forintot egy év alatt egy rossz döntés miatt lakástakarékból?
Hipotézis: az Átlag Jóskák a céljaikat mindig a termékekhez igazítják. Pedig a helyes döntés az lenne, ha a termékeket igazítanák a célokhoz!
„Megvárom a kedvezményes lakástakarékot”
Bárcsak annyi pénzem lenne, ahányszor ezt hallottam már ügyfelek szájából. Átlag Jóska úgy gondolkodik, hogy neki jár az állami támogatás és az a piaci alapon működő ingyenes termék, amin keresztül elérheti ezt a pénzt. Éppen ezért gyakran megsértődik, ha a pénztár ki szeretné fizettetni vele azt a bizonyos 1%-os számlanyitási díjat (4 éves szerződésnél 26 000-32 000 forint).
Éppen ezért arra törekszik, hogy kivárja az akciót. Sokan már egy éve várakoznak egyébként, mivel a pénztárak egyre inkább bezárják a díjmentes számlanyitás kapuját fenntarthatósági és üzletpolitikai okokból. Azt látjuk, hogy Átlag Jóska ezzel az okosnak gondolt döntéssel megspórol 4 éves szerződés esetében közel 30 000 forintot. Ha 4 szerződést kötne, akkor 120 000 forint körüli összeget.
De mit veszít?
A pénzügyeinket mindig stratégiában kell vizsgálni
Lakástakarékot azért köt az ember, mert van/lesz lakáscélja, amire fel tudja használni ezt a pénzt. Nézzük a legjellemzőbb példát, amikor Átlag Jóska és családja egy albérletben él és szeretnének minél hamarabb elköltözni. Az önerő gyűjtésében segít például a lakástakarék is. Tehát ok-okozati összefüggés mutatkozik a lakástakarék futamideje/lejárata és az albérletből saját lakásba való költözés között.
Szögezzük le: saját lakásba való költözés esetén nem kell tovább albérleti díjat fizetni (ami egy feneketlen kút). Legrosszabb esetben az albérleti díjat felváltja a hiteltörlesztés, aminek jelentős része saját lakásunk „árába megy”.
Szerződésenként bukunk 72 000 forintot lakástakarékból
Gyakran nem gondolunk bele, hogy már a döntés pillanatában garantáltan elveszítjük az időarányos állami támogatást, amit nem kapunk meg amiatt, hogy várakozó üzemmódba váltunk. 20 000 forintos szerződésenként ez az összeg évente 72 000 forint „meg nem szerzett állami támogatás”, ami alanyi jogon járna.
Ha fél évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 36 000 forintot,
Ha 1 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 72 000 forintot,
Ha 1,5 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 108 000 forint.
Ne felejtsük el, hogy előre nem tudjuk mikor lesz pénztári akció! Tehát nem tudjuk „meddig kell várnunk”
Mindezt a veszteséget miért vállaljuk be? Hogy 4 éves szerződés esetében megússzunk 26-32 000 forintot? Legrosszabb esetben (10 éves szerződés) 76 000-80 000 forint körüli összeget? Az igazság az, hogy a számlanyitási díjat 1 éven belül visszanyerjük, amennyiben várakozás helyett megkötjük a szerződést!
Zavar minket, hogy nem maximalizáltuk az „állami támogatást”, mivel a kiadási oldalon megjelenik a számlanyitási díj? Minden pénzügyi szolgáltatásnak van költsége, így ezzel számolnunk kell. Az elvet kell megértenünk!
- 1 évet várni a megnyitással azt jelenti, hogy egy évvel később juthatunk hozzá a megtakarításunkhoz
- 1 évet csúszik a lakáscélunk
- 1 évvel tovább kell Átlag Jóskának fizetnie az albérleti díjat
- Semmi sem garantálja, hogy 1 év múlva ingyen tudjuk megkötni a szerződést. Ha ez így történik, akkor maximalizáltuk az elmaradt állami támogatás mértékét
Milliókat veszíthetünk az albérleti díjon
Az albérleti díjat értelmezhetjük úgy, mint ablakon kidobott költség, ami soha nem térül meg számunkra. Én azt gondolom, hogy az albérleti díj annak a szolgáltatásnak a havi díja, hogy lakjunk valahol. Tehát nem a haszonszerzés a cél ebben az esetben. Azonban ha terveink között szerepel a saját lakás, el szeretnénk hagyni az albérletet és ennek érdekében rendelkezünk egy megvalósítási tervvel és egy konkrétnak tekinthető időtávval, akkor minden, albérletben töltött „felesleges” hónap a mi veszteségünk lesz.
Ez egy erős kijelentés, de valójában ez történik. Hiszen Átlag Jóska akár 1 évig vár a lakástakarék számlanyitási díjkedvezményre és jó eséllyel nem teszi félre havi szinten azt az összeget, amit a lakástakarékba gondolt. Ha félre is teszi, még abban az esetben is elbukik valamennyi állami támogatást. Ha még ezzel sem foglalkozunk, akkor is frusztráló számokat kapunk azáltal, hogy belátjuk: a szükségesnél tovább fizettük az albérleti díjat.
Ha a lakástakarékot egy évvel később kezdjük el, akkor a pénzünkhöz is egy évvel később jutunk hozzá. Egy évvel tovább kell fizetnie Átlag Jóskának az albérleti díjat.
Ha az albérleti díj 50 000 forint, akkor egy év alatt 600 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 100 000 forint, akkor egy év alatt 1 200 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 150 000 forint, akkor egy év alatt 1 800 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
A hitel kamatrészével azért nem kell foglalkozni, mert azt 1 év múlva is ugyanarra az időre vesszük fel, mint ma. Hitel szempontjából kamat nyereségünk vagy veszteségünk lehet a mai állapotokhoz képest, függően hogyan alakul a kamatfelár és a BUBOR.
A pénzügyi kultúra akkor jó, ha stratégiaelvű és célorientált
Azt láthatjuk, hogy Átlag Jóska azáltal, hogy meg akarta várni a „tökéletes döntést” és nyerni szerződésenként 26 000-80 000 forintot módozat és futamidőfüggően a lakéstakarékon, tulajdonképpen „milliós veszteséget” termelt saját magának azáltal, hogy 1 évvel később fog elköltözni.
Pontosan ezért mondom az ügyfeleimnek mindig, hogy sosem a termék alapján választunk magunknak célokat. El kell felejteni ezt a „éppen jó akció van, akkor ez lesz a célom” mentalitást. Helyette stratégiában kell(ene) gondolkodni és célokhoz megtalálni az adott pilanatban elérhető legjobb megoldást.
Nem tudunk az idővel versenyezni, és nem tudjuk a legjobb döntést meghozni. Mivel a ma ismert információk alapján meghozott döntés nem biztos, hogy azonos lesz az x év múlva x évnyi távlatban utólagosan vizsgált legjobb döntéssel. Amiből ki tudunk indulni, hogy van egy célunk (lakhatás, nyugdíj, gyerek, stb…) és ezt az ismert információk alapján szeretnénk megvalósítani.
Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel
Segítünk kiválasztani a ma elérhető legjobb lakástakarékot
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 31, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az összegyűjtött, pár százezer forintnyi megtakarításukkal mihez érdemes kezdeni, hogyan lehetne fialtatni. Ebben a cikkben arra próbálunk választ keresni, hogy egyáltalán milyen irányba lenne érdemes elindulnod, ha éppen eppen gondolkodol.És az sem véletlen, hogy a címben a második 500 000 forint megtakarítás szerepel…
Mihez kezdjünk az első 500 000 forintunkkal?
Nagyon sokan kerülnek abba az élethelyzetbe, hogy sikerül összegyűjteni az első 500 000 forintot és azt be szeretnék valamibe fektetni. Ha eljátszunk a számokkal, akkor meglepő összegeket kapunk:
- betesszük bankbetét évi 1% nettó kamatért cserébe. Nyerünk 5 000 forintot egy év alatt
- ha betettük volna bitcoinba 15 000 forintos árfolyamon, akkor ma a pénzünk 300 000 forintot érne, 200 000 forint veszteség mellett
- ha olyan részvénybe fektetünk, ami fog hozni 10% nettó hozamot, akkor nyertünk 50 000 forintot
- ha viszont ezt a pénzt valamilyen hasznos továbbképzésbe invesztáljuk, akkor elképzelhető, hogy magasabb fizetésre leszünk jogosultak a munkaerőpiacon. Ha eddig kerestél 200 000 forintot és 10%-kal magasabb fizetést kapsz a képzés miatt, akkor évente 240 000 forintot fogsz nyerni
A legjobb befektetés mindig a tudás. Ha már „nincs mit tudni”, akkor jöhetnek a pénzügyi eszközök
A biztonsági tartalék nélkül nincsen értelme!
Hogy mégis mit kezdenék a helyedben az első 500 000 forintommal? Elhelyezném egy likvid számlán és kinevezném biztonsági tartaléknak. Gondolj bele, hogy abba, hogy mennyivel nyugodtabbak azok az emberek, akiknek van a számlájukon pénz és nem hónapról hónapra élnek. Ma Magyarországon ehhez képest a lakosság 78%-a egy anyagi krízis esetén legkésőbb a harmadik hónapra csődbe menne, mivel egyáltalán nincs vagy minimális a biztonsági tartalékban elhelyezett összeg.
Fontos, hogy a maradék 22%-hoz tartozzunk…
Sajnos azok a családok, akik nem rendelkeznek megfelelő biztonsági tartalékkal és hónapról hónapra élnek, folyamatosan pénzügyileg kapkodó és buta döntéseket hoznak meg. Ráadásul számukra a legdrágább az élet, hiszen soha nem képesek 1-1 akcióval élni és ezáltal akár olcsóbban hozzájutni valamihez! Gondolj bele a Glamour kuponnapra, amikor 1 500 forintért megveheted egy évre előre a mosószert. Nah erre pont nincsen pénze annak a 78%-nak és helyette minden hónapban 2 000 forintért veszi meg ugyanezt…
Te melyiket engedheted meg magadnak?
Ez „csak” 18 000 forint. De ezt a mutatványt megengedheted magadnak bármikor 5-10 fajta dologgal, amire szükséged van? Amíg erre a válasz egy kényelmetlen-feszengős nem, addig nem azon kellene gondolkodnod, hogy hova fektess be. Azon kell gondolkodnod, hogyan tudod feltölteni a biztonsági tartalékodat!
Hasznos cikk: Hogyan képezzünk biztonsági tartalékot?
Mihez kezdjünk a második 500 000 forintunkkal?
Nem léteznek nagy csodák, így ekkora összegnél számodra nem lehet(ne) opció az értékpapírkereskedés, forexezés, kriptovalutázás, üzleti részesedés vásárlása sem. Ennek oka, hogy a tranzakciós költségek ilyen összegnél %-os értékben már igenis számítanak, ráadásul ez az összeg még pont nem elég arra, hogy az igazán jó lehetőségeket megtaláld.
Amiért óva intelek ezektől a „lehetőségektől”, az pedig az ezen befektetésekkel járó magas kockázat. Pusztán a tény, hogy a második 500 000 forintodról beszélünk (még), azt jelenti számomra, hogy erre az összegre bármikor szükséged lehet, komoly érvágás lenne, ha egyszercsak a felét a pénznek elveszítenéd.
A befektetésnél hasonlóan működik az emberi pszichológia, mint amit a biztonsági tartalékkal kapcsolatban írtam. Ha gyakorlatilag a befektetésre átcsoportosított rezsipénzt kockáztatod, akkor idegesen nézegeted napi szinten a számokat és nagyon hamar bepánikolhatsz. „Még mielőtt nem késő, kiszállsz veszteséggel”. Lehet, hogy te ezt a lépést veszteségoptimalizálásnak hívnád, én erre mondom, hogy butaság, amit a kényszer szült.
Kockáztatni kizárólag olyan összeget szabad, aminek elvesztése sem érintené érzékenyen a családi költségvetést. És akár éveket is tudod nélkülözni ezt az összeget, ha a piac nem alakul jól. Magyarul van időd kivárni az eredményt.
A második 500 000 forintból az alapvető szükségleteket kell biztosítanod magadnak
Alapvető szükséglet:
- lakhatás
- egészség
- nyugdíj
- autó
Azt gondolom, hogy amíg pár százezer forintos befektetni való pénzekről beszélünk, addig alapvetően a hagyományos lehetőségeket kell keresni és profitmaximalizálás reménye helyette reálisan nézve kell(ene) felkutatnod a kielégítő lehetőségeket. Ebből a pénzből nem lesz nyugdíjad, nem lesz lakásod, sőt egészségesebben is csak ideig-óráig tudsz élni.
Viszont remélhetőleg ezt az összeget évente meg tudod magadnak spórolni. Így pedig máris lehet azokban a lehetőségekben gondolkodni, mint egy egészségpénztár 20%-os adójóváírással vagy kötni egy lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe. Amennyiben konkrét cél nélkül szeretnél valamit kezdeni a pénzzel, akkor leginkább a befektetési alapokat keresném a helyedben, amikben nincsen akkora kockázat, mintha nekironatnál a Forex piacnak.
Nagyon jó befektetés lehet a hiteleink kifizetése
Most számold ki, hogy évente mennyi kamatot fizetsz ki a diákhiteledre (kamatos kamattal növekszik évről évre a tartozásod) vagy éppen a személyi kölcsönödre, esetleg az autóhitelre. Tedd fel magadban a kérdést, hogyha van még 500 000 forint tartozásod, amire egy év alatt ki kéne fizetned 50 000 forint kamatot (10%), akkor miért ne lépnéd meg?
Ugyanis ebben az esetben máris megnyerted magadnak azt az 50 000 forintot, amit nem kell kifizetned. Ráadásul következő évben már nem csak a harmadik 500 000 forintot tudod félretenni, hanem a hitel helyett keletkezett szabad jövedelmedet (mondjuk havi 20 000 forint). Így máris félretudsz majd tenni 740 000 forintot úgy, hogy már hiteled sincsen.
Állítom, hogy betonbiztods pénzügyi alapok nélkül soha nem leszel képes előre jutni az életben. Az alapok felépítésének egyik fontos pontja, hogy megszabadulj a drága hitelektől és onnantól kezdve ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon neked.
Kerüld az „önjutalmazást”
Gyakori hiba, hogy miután sikerült az első/második/harmadik 500 000 forintot összegyűjteni, úgy érezzük, hogy valami rendkívüli dolgot értünk el. Előrébb tartunk, mint a többiek, de ezért sok dologról kellett lemondani, ami fárasztó. Ilyenkor megszólal egy hang mélyen magunkban, hogy „de jó lenne, ha…”.
Nah ez a hang semmi mást nem akar, mint drogosokra, alkoholistákra jellemző „3 perces extázist”, vagyis átélni a vásárlás örömét és a birtoklási vágy kielégítését. Meglépni valamit, amire eddig nem volt lehetőségünk és ezzel legit cselekvéssé tenni az addigi spórolási törekvéseinket. Ez a hang csak azt felejti el megmondani:
ha elköltöd a pénzt, amiért szenvedtél, akkor visszakerülsz a start mezőre és újra kezdheted az egészet.
Önjutalmazni sosem a megtakarításainkból szabad, hanem abból a keretből, amit havi szinten meghatározunk saját magunknak, mint rekreáció és szórakozás boríték.
Érdemes elolvasni: Hogyan használd a borítékos rendszert?
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 31. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
