Oldal kiválasztása
Miért fontos hosszú futamidejű hitelt felvenni akkor is, ha 10 éven belül ki szeretnénk fizetni?

Miért fontos hosszú futamidejű hitelt felvenni akkor is, ha 10 éven belül ki szeretnénk fizetni?

A legjellemzőbb ügyféligény, amivel az elmúlt hónapokban találkoztam: fix kamat mellett maximum 10-12 év alatt ki legyen fizetve a hitel. Amíg tíz évvel ezelőtt a „köztudatban” a 20-25 éves hitelek mentek, addig ez mára abszolút megdőlni látszik és megpróbálják az ügyfelek minél hamarabb letudni a lakáshitelüket. Ennek oka elsősorban az anyagi lehetőségek kibővülése, amit lehet többek között a pénzügyi tudatosság miatti többlet-önerő felhalmozásával is magyarázni, ami miatt kevesebb hitelre van szükség. De másik ok lehet az eladott lakások megemelkedett eladási árból származó többlet is. Ugyanakkor a kérdés az, hogy miért éri meg mai állapotok mellett mégis 20-25 évre felvenni a hitelt (hosszú futamidejű hitel) akkor is, ha hamarabb szeretnénk kifizetni?

 

Az alapfelvetésünk az, hogy a hosszútávra felvett jelzáloghitel mellé lakástakarékokat tudunk kötni, amiknek magasabb a kamata, mint a hitel kamata. Magyarul jobban dolgozik nekünk a pénz, mintha a banknak fizetnék. Tehát megtartjuk a „10 év múlva ki legyen fizetve a hitel” elvet, ugyanakkor más forrásösszetétellel elérjük a kevesebb visszafizetést.

Hogy milyen lakástakarékot érdemes hitel mellé kötni? Két szakértő egymással szembement ebben a cikkben:

A nagy összehasonlítás: 4 vagy 10 éves lakástakarékot kössünk a hitel mellé?

 

Bázisadat: a továbbiakban a kalkulált hitelösszeg 20 000 000 forint, a futamidőcél 10-12 év, az igazolt havi jövedelem folyószámlára 500 000 forint. A kamatperiódus 5 év

Ha változik a kamat, akkor egyáltalán nem mindegy a banknak fizetendő hányad

Az MNB 10 éves előrejelzésében alapvetően egy 3%-os kamatemelkedéssel számol-figyelmeztet. Ez a figyelmeztetés azoknak az ügyfeleknek lényeges, akik a 10 évesnél rövidebb kamatperiódusban gondolkoznak, mint például 5 éves kamatperiódus. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel konstrukciójának köszönhetően az ügyfelek elindultak a 3 vagy annál hosszabb kamatperiódusú hitelek irányába. De jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az 5 éves kamatforduló esetében a mostaninál 3%-kal magasabb kamatot állapít meg a bank?

 

Havi törlesztőrészlet változása 3%-os kamatemelkedés mellett 10 illetve 25 éves hosszú futamidejű hitel esetében

 

Az eredmény meglepő 

Ha megnézzük az összehasonlítást, akkor meglepő eredményt láthatunk. Ez alapján 3%-os kamatemelkedés esetén a 25 évre felvett jelzáloghitel havi törlesztése forintban kifejezeve nagyobb mértékben emelkedik, mint a 10 évre felvett hitel esetében. Ez azért lehet meglepő, mivel a hosszú futamidővel elnyújtjuk a fizetést is. Tehát önmagában drágább -nagyobb a havi törlesztőemelkedés- a kamatváltozás a hosszútávra felvett hitel esetében.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni a kiindulóállapotot sem, ami miatt mégis érdekes a hosszútávra felvett annuitásos (kamat+tőke) hitel. Egyáltalán nem mindegy, hogy a megemelkedett törlesztőrészletünk 227 096 forint vagy 135 041 forint lesz!

Biztonsági mechanizmus

Nem szabad a jelenlegi élethelyzetünkből kiindulni, amikor 10 évnél hosszabb időre kötelezzük el magunkat. Ez azt jelenti, hogy hiába „fér bele” most a magasabb törlesztőrészlet, ugyanis a jövőben elképzelhető, hogy

  • megbetegedünk
  • elveszítjük az állásunkat
  • jelentősen megnövekednek a megélhetési költségeink

Tehát valamilyen negatív kimenetelű esemény hatására már nem tudjuk tartani a kívánt életszinvonalat és a törlesztőrészletet. Ilyenkor megvan a lehetőségünk menet közben futamidőt hosszabbítani, de talán ennél is nagyobb megnyugvást jelenthet egy alacsonyabb törlesztésű hitel, amihez lakástakarékokat fizetünk az első perctől kezdve. Ugyanis a lakástakarékot bármikor fel tudjuk bontani és a teljes befizetést-(számlanyitási díj+állami támogatás-t levonva) visszakaphatjuk, tehát lesz olyan forrásunk, amihez legrosszabb esetben hozzá tudunk jutni.

 

Én azt gondolom, hogy a bank kevésbé rugalmas egy nem várt élethelyzetben (ráadásul drágább), mint limitálni a bank felé fizetendő havi törlesztést (indokolt esetben, mint például a különbözet lakástakarékba való elhelyezése) és ezzel stabilizálni a jövőbeni anyagi helyzetünket is.

 

Érdemes lehet a lakástakarék lehetőségével élni

Mivel a cikk elején megtalálod a linket a cikkről, amiben hosszasan kifejtettünk a konstrukció működését és kiszámoltuk a matekot, ezért csak olyan alapvető összefüggést szeretnék megmutatni számodra, minthogy:

Annuitásos hitel 10 éves futamidővel 5 éves kamatperiódussal (változatlan kamattal számolok) teljes visszafizetése 120x 197 772= 23 732 640 forint

Hosszú futamidejű lakáshitel (25 év) + 5db 10 éves ltp teljes visszafizetése (120x 100 125) + (120x5x20 150)= (12 015 000+ 12 090 000)- 350 000 forint = 23 755 000 forint

(10 év múlva ennek a hitelnek a tőketartozása 15 155 707 forint. 1 db 10 éves 20 150 forintos lakástakarékból a felvehető megtakarítás összege átlagosan 3,1M forint, 5×3,1M= 15,5M forint, amiből teljes mértékben kifizethető a hitel és még marad 350 000 forint).

Megint érdekes az eredmény

Gyakorlatilag a 10 éves ltp-s verzió a 10 éves lakáshitellel szemben semmilyen különbséget nem mutat teljes visszafizetés terén (a különbség 22 360 forint). Ebből következik, hogy azok a konstrukciók amikben rövidebb lakástakarékot forgatunk bele és ezáltal csökkentjük a tőketartozást, biztosan jobbak lesznek, hiszen ott összességében ennél kevesebbet kell visszafizetnünk. Viszont a folyamatos beforgatásnak a kockázata, hogy menet közben lecsökken az állami támogatás- erről a linkelt cikkben kifejtős magyarázat.

Viszont, ami ennél is fontosabb, az a biztonsági mechanizmus és a jövőbeni opciós lehetőség. Ugyanis adott két konstrukció, amik hasonló teljes visszafizetést és havi törlesztést mutatnak. Egyik esetben nehézkesen tudjuk megváltoztatni a paramétereket és a havi fizetendőt, míg a másik esetben a rétegelt termékkonstrukciónak köszönhetően akár lakástakarékról (20 150 ft/hó) lakástakarékra tudjuk csökkenteni a havi fizetendőt, és probléma esetén ezzel „enyhíteni” a családi költségvetés kiadás oldalát.

Magyarul probléma esetén nem szükséges a második esetben azonnal lemondani a teljes konstrukcióról, hanem elég annak egy részéről. Másrészről pedig a felmondott lakástakarékból is számíthatunk visszafizetésre, ami azért fontos, mert egy újabb likvid biztonsági keretet alkottunk meg saját maguknak.

Jövőbeni opció lehetősége

Nagyon érdekes, mondhatni alternatív közgazdasági meglátás a jövőbeni opció lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a lakástakarékkal ötvözött hitelkonstrukció esetében 10 év múlva nem kötelező a hiteltbe betörlesztenünk az összeget. Elkölthetjük egy másik lakás megvásárlására is. Ez egy nagyon fontos lehetőség, hiszen két esetben abszolút indokolt lenne ez a lépés:

  1. az ingatlanárak lezuhantak és befektetésként jobban megéri még egy lakást venni a lakástakarékból
  2. új lakást vennénk hitelből, de annak a kamata magasabb lenne, mint a meglévő hitel kamata. Így a megoldás, hogy a meglévő hitelt meghagyjuk és a jövőbeni hitel helyett a lakástakarékokat használjuk fel

Ez két olyan eset, amikor akár százezreket-milliókat is nyerhetünk egy okos döntéssel. Itt figyelmeztetek mindenki arra, hogy az első vizsgált konstrukció esetében (10 éves futamidő), amikor csak a banknak fizetünk, erre nem lesz lehetőségünk.

A pénz jövőbeni értéke a kezünkre játszhat a hosszú futamidejű hitel esetében is

A pénzünk ugye alapvetően romlik, azaz kevesebbet ér. Ma 1 kilo kenyeret 300 forintért tudunk megvenni, 15 évvel ezelőt ugyanez a kenyér 120 forintba került. Ugyanez igaz mindenre, aminek köze van a pénzünkhöz, így a lakáshitel törlesztőjének a jelentértéke szintén romlik. Tehát :

3%-os infláció mellett a havi törlesztőrészlet változása 10 illetve 25 év alatt

A táblázatból láthatjuk, hogyha megvalósulna (nem fog) az éves, konstans 3%-os pénzromlás, abban az esetben gyakorlatilag egyre kevesebbnek éreznénk- kevesebbet érne a havi törlesztésünk, miközben nominálisan ugyanannyit fizetünk a banknak. A romlás szépen kikövetkeztethető, ugyanakkor nem ismerjük a jövőt.

Itt megint egy elvi lehetőséget hagyjuk meg magunknak azzal, hogyha úgy döntenénk, hogy megtartjuk a hitelünket, akkor a kezünkre játszik a havi törlesztőnk jelenértékének a változása, ami miatt nem mindegy, hogy 10 évre vettük fel a hitelt, vagy hosszabb időre. Ugyanis a rövidebb futamidő azt jelenti, hogy rövidebb idő alatt kell magasabb törlesztőrészletekkel kifizetni a hitelt. A pénz romlása miatt így a legjobban nekünk „az első időszakban kifizetett törlesztő fáj”, hiszen ott a jelenérték váltás 1:1, azaz a 197 772 forintot ténylegesen 197 772 forintnak „érezzük”.

 

 

Az biztos, hogy nem létezik egyértelműen legjobb konstrukció. Minden megoldás mellett pro és kontra érvek sorakoznak fel, így mindig figyelembe kell vennünk a saját lehetőségeinket, illetve pénzügyi kultúránkat. Ismernünk kell a saját pénzügyi fegyelmünket annyira, hogy el tudjuk dönteni: milyen konstrukció nem való nekünk! Döntés előtt érdemes szakértővel átbeszélni a lehetőségeket!

 


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 27. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAGY ÖSSZEHASONLÍTÁS: 4 vs 10 éves lakástakarék a hitel mellé

A NAGY ÖSSZEHASONLÍTÁS: 4 vs 10 éves lakástakarék a hitel mellé

Évek óta vitatkozik a szakma arról, hogy a hitelhez stratégiailag hozzákapcsolt lakástakarék szerződések esetében a 4 évenként előtörlesztés a kifizetődőbb vagy pedig alapból kössünk 10 éves lakástakarék szerződést annak reményében, hogy a lehető legstabilabb konstrukciót tudjuk magunknak összeállítani (lakástakarék a hitel mellé)? A kérdés 2018-ban abszolút létjogosult, hiszen manapság egyre inkább reálissá válik a lehetősége a lakástakarék szerződések állami támogatásának a csökkentése, illetve egyre inkább kiéleződik a változó kamat kontra hosszan fixált hitelkamat elvi vita. A cikkben arra keresünk választ, – egy típuspéldán keresztül levezetve –  milyen irányba érdemes elmenni és milyen kockázatokat kell cserébe bevállalnunk!

 

Vendég társszerző: Váradi Marcell, független pénzügyi tanácsadó, hitelspecialista

 

A lakástakarék jövője

Mielőtt belekezdünk a cikk érdemi részébe(n), érdemes megnéznünk a lakástakarék jelenlegi és jövőbeni helyzetét Magyarországon. Röviden a lényeg: Magyarországon messze-messze a legmagasabb az állami támogatás aránya ezeken a szerződéseken (30%), mint a regionális szomszédaink esetében. Például az osztrákok 1,5% állami támogatást kapnak, mégis majdnem (majd 60%-os piaci lefedettségük, ellenben nálunk alig haladja meg a 15%-ot) mindenki rendelkezik ezzel a szerződéstípussal. Nem lennénk meglepve, ha egyszercsak módosítanának a lakástakarék feltételrendszerén.

Legvalószínűbb módosítási javaslat:

  • 30% helyett 20% lenne a támogatás, ami még mindig a legmagasabb lenne a régióban
  • havi 20 000 forint helyett 30 000 forintot kellene félretenni a maximális 72 000 forintos összegért

 

Javasolt cikk, amiben megtalálod az indoklásokat: Az osztrákok és a szlovákok lemaradtak a lakástakarékról?

 

Változó kamatozású hitelt vagy fixet vegyünk fel?

 

Váradi Marcell (vendégszerző)

Míg 2013-2017 első feléig a változó kamatozású hitel irányába tereltem az ügyfeleimet, azóta pedig már inkább a fix kamatozású hitelek felé. Miért mondom ezt? Pontosan azért, mert a kamatkörnyezet sok mindent befolyásol. Soha nem lehet azt mondani, hogy a változó lesz a jobb vagy a fix/fixebb lett volna az. Ezt mindig a jövő dönti el majd. Azt viszont lehet tudni (ha nem üt be valami krach, ami most nem is várható), hogy milyen irányba mutat a jegybank kamatpolitikája a következő 3-5 évben. Megpróbálom a saját példámon keresztül bemutatni ezt. 12,8M Ft kölcsönt vettünk fel a párommal 2017.02.24-i folyósítással a K&H banknál, ráadásul változó kamatozással (1 éves kamperrel, azaz BUBOR-os kamatszámítással). Azért döntöttünk akkor a K&H mellett (azontúl, hogy náluk volt a legolcsóbb az akkori ajánlat), mert egyedül náluk van/volt lehetőség arra, hogy évfordulón változtassunk a kamatperiódus hosszabbításán anélkül, hogy ez szerződésmódosítással (új közjegyzői stb.) járna. Ca. 10.000 Ft/ hó volt a különbség az 1 éves és 5 éves kamatperiódus között. Akkor úgy gondoltam, hogy 1-2 évig még biztosan keresünk az 1 éves verzióval, aztán majd módosítunk rajta. Most is így gondolom, de az MNB kamatpolitikája abba az irányba mutat, hogy ez tovább is tarthat, azaz 2020 márciusában is megléphetem a dolgot. Akkor most miért inkább a fix és nem a változó kamat? Egyrészt, azért, mert már beszűkült a tér és igen rövid az intervallum, mire elkezdenének emelkedni a kamatok, továbbá csökkent a rövid és a hosszú kamatok közötti különbség is (már alig 1%-os sok esetben), végül pedig már nem olyan egyeduralkodó a K&H kamatai  a többi bankkal szemben (leginkább csak a kamatperiódus váltás miatt) főleg a hosszabb kamatperiódusú hitelek esetén.

Szarvas Norbert (IFL alapítója)

Én átéltem a szakmában azt az időszakokat, amit sokan csak a devizahitelesek válságának hívnak Magyarországon. Sokkal többről volt szó a válság kapcsán, azonban leegyszerűsítve a problémát, valószínűleg ez marad meg az emberekben hosszútávon. Éppen ezért óvatos vagyok és mindenkinek ezt tanácsolom, amikor 10-15-20 évre szeretne elköteleződni a bankok irányába. Lehet, hogy rövidtávon drágább a hosszútávra fixált jelzáloghitel, viszont összességében nézve a témát és az MNB 10 éves előrejelzéseit figyelembe véve nem biztos, hogy annyival jobban járunk a változó kamatozással.

 

Két fontos érv, amiért nem lehetünk okosabbak a banknál változó kamatozás esetén sem:

  1. Mire mi eljutunk a kamatperiódus megváltoztatásához a hitelszerződésben, addigra a bank felemelte a kamatát. Piaci hitelnél ráadásul szabad kezet kap. Megoldásként tekinthetünk egyfajta hitelkiváltásra (de annak további százezres költségei vannak) minősített fogyasztóbarát hitellel. De azt nem szabad elfelejteni, hogy abban az esetben is magasabb beárazott kamaton tudunk fixálni.
  2. Ha emelkednek a kamatok, az mindig a hitelezés csökkenését jelenti. Ha csökken a hitelezés, akkor kevesebb ingatlant vásárolnak. Emiatt jelentős áresésnek lehetünk tanúi vagy pedig hónapokig egyáltalán nem találunk vevőt, mivel egyre szűkebb a fizetőképes keresletünk.

 

 

Egy konkrét kalkuláció

Alapul azt a statikus példát vettem, miszerint a következő 4 évben megmarad a változó kamatozású hitel kamata (2,23%). Ezután megvizsgáltam, hogyan viszonyul egymáshoz a változó kamatozású hitel törlesztése és az összes visszafizetés a 10 éves fix kamatozású minősített fogyasztóbarát hitelhez képest, amennyiben “legrosszabb” esetben az utolsó 6 évben a kamat 8%-os lenne a változó kamat esetén (5%-os kamatemelkedés).

Láthatjuk, hogy egy 5%-os kamatváltozás az ötödik évtől 41%-os emelkedést eredményezne eredeti törlesztőrészletünkben (változó kamat), míg a kezdetben magasabb fix kamatozású törlesztéshez képest ez az emelkedés 10,2%-os lenne. Az egyensúlyi állapot, amikor pontosan ugyanannyit fizetnénk vissza, a 7,55%-os kamat 4. év utántól a változó kamatozású hitelünk esetében.

Ebben a példában a végső következtetésünk az, hogy el tudjuk e képzelni azt a helyzetet, miszerint a következő 10 évből 6 évben a változó kamatunk magasabb lesz, mint 7,55%?

Teljes cikk: Ingatlanvásárlás befektetési céllal

 

 

Mikor éri meg lakástakarékkal kombinálni a hitelt?  Lakástakarék a hitel mellé?

 

Váradi Marcell (vendégszerző)

Régóta foglalkozom a témával. Jómagam 2012 óta ezzel a koncepcióval tanácsolom az ügyfeleimnek a hitelfelvételt is (korábban azért nem működött az elv, mert a lakáshitelek kamatai 10% vagy afelett voltak). Röviden a lényeg: ha felveszünk egy pl. 15M Ft-os lakáshitelt és megszabjuk, hogy van rá ca. 150e Ft-unk havonta (és nem akarunk meglepetést közben), akkor fix 10 éves kamatperiódussal 10 év alatt pont le is tudjuk röpke 18.215.000 Ft-ból. Ez nagyon jól hangzik annak, aki még a régi érában vett fel (netalán CHF alapú) hitelt, hiszen hírből sem hallhatott fix 4%-os hitelről árfolyamkockázat nélkül.

Ellenben, ha ugyanezt megfordítjuk és azt mondom, hogy kedves ügyfél, ne vegye fel 10 évre, hanem inkább 30-ra, akkor jön az első megrökönyödés. Miért akarnám őt eladósítani 30 évre? Származik nekem érdekem abból? A válaszom, igen! Na nem kell egyből félreérteni a dolgot, nem származik belőle több hasznom, ha hosszabb időre adósítom el az ügyfeleket.

Ez csak egy elvi dolog,

ugyanis, ha valaki felveszi a fent említett kölcsönt, 10 év esetén 151.796 Ft-os törlesztővel kell számoljon havonta – akkor is ha elveszíti a munkáját – akkor is ha esik, ha fúj, a bank minden hónapban azt az összeget fogja kérni tőle. Nincs is ezzel baj, erre szerződtünk. Na, de ha én elnyújtom TECHNIKAILAG a futamidőt 30 évre a törlesztőm kapásból ’’csak” 71.526 Ft lesz. Ezzel egy kockázatot már is csökkentettem, azaz feleakkora követelése van a banknak felénk minden hónapban. Önmagában ez viszont nem jelent jövőre nézve helyes megoldást. És akkor most jön a képletbe a jó öreg LTP-s megoldás

Szarvas Norbert (IFL alapítója)

Marcival egyetértünk abban, hogy egyfajta kockázatcsökkentő hatása van annak, ha a hitel futamidejét elnyújtjuk és ezzel csökkentjük a bank felé havonta fizetendő köteles részt. De ezt a műveletet szigorúan akkor szabad meglépni, ha a különbözetet nem zsebre tesszük, hanem lakástakarékokat indítunk belőle és törekeszünk a hitel minél hamarabbi visszafizetésére.

A legfontosabb szabályunk, hogy lakástakarékot csak abban az esetben szabad az „eltérített törlesztőrészből” nyitni, ha a lakástakarékon elért kamat (EKBM) magasabb, mint a hitelnek a kamata. Tehát jobban tudjuk a pénzünket dolgoztatni, mintha a banknak adnánk. Ha a hitelt felvesszük 20-25-30 évre és mellett fut 4-5 lakástakarék, akkor legjobb esetben hamarabb ki tudunk szállni a hitelből. Ha a legrosszabb esetet nézem, akkor ott van a lehetőségünk arra, hogy menet közben felmondjuk 1-2-3 lakástakarékot és az addigi befizetéseket 100%-ban (mínusz állami támogatás és számlanyitási díj)visszakapjuk. Mintha feltőrtük volna a malacperselyünket.

Exkluzív cikk egy speciális hitelkosntrukcióról: https://www.patreon.com/posts/egyenlito-hitel-16857393

 

 

 

4 évente vagy 10 évente törlesszünk be a hitelünkbe lakástakarékból?

A betörlesztés minden esetben díjmentes lakástakarékból, ugyanis feltételezzük, hogy Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt választjátok

 

 

lakástakarék a hitel mellé

 

A példában ugyan 4%-os kamattal számolunk végig, mégis nagyon fontos megjegyezünk, hogy a 10 évre fixált lakáshitel kamata legjobb esetben (jó ingatlan, magas jövedelem) 4,25%, az átlag pedig 4,6% körül alakul, de az 5 évesnél már elérhető 2,4% körüli kamat is. Ha pedig változó kamatozásra adjuk a fejünket, akkor hasonló feltételek esetén 2,1% körüli kamatot is el tudunk érni. Viszont ebben az esetben igen komoly az esély arra, hogy a következő években az MNB megemeli a jegybanki alapkamatot (ők 10 éven belül 3%-os emelkedésre figyelmeztetnek) és drasztikusan elszáll a változó  kamatunk, akár tartósan 5% fölé.

1%-os kamatváltozás egy 15 000 000 forint hitel esetében (4%-os kamat, 30 éves futamidő) 8 500 forintos havi törlesztőemelkedést jelent. Ez egy évben 102 000 forintot jelent, 10 év alatt pedig 1M forint ráfizetést.

2%-os kamatváltozás esetén ugyanez a hitel 17 000 forintos havi törlesztőösszeggel emelkedik meg, 10 év alatt a különbség 2M forint lenne.

Nagyon meg kell gondolnunk, hogy változó kamatozást vagy pedig fix kamatozású hitelt választunk!

 

1. Modell (4 éves LTP-vel)

  1. Lépés

360  Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft

Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (50 hónapig)

4 db LTP: 80.600 Ft (48 hónapig) (4x 20 000 forint betét + 4×150 forint adminisztrációs díj)

4 db LTP számlanyitási díja: 4x 28 000 = 112 000 forint

Összesen:  152.212 (71 612 + 80 600) x 48 + 71.612 x 2 = 7.449.400 Ft

Megj.: A lakástakarék kiutalási ideje 2 hónap, így a 48. hónap után két hónapig még kell fizetnünk a rendes tőrlesztőrészletet a banknak, mielőtt a lakástakarékból előtörlesztünk díjmentesen.

Aktuális tőketartozás: 13.826.238 – (1.250.496 Ft x 4) = 8.824.254 Ft 

Új törlesztőrészlet a bank felé: 45 705 Ft /hó

 

  1. Lépés

360 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 8.824.254 Ft

Bank felé fizetendő: 45.705 Ft/ Hó (50 hónapig)

5 db LTP (4x20e +5e): 105.900 Ft (48 hónapig)

5 db LTP számlanyitási díja: 5x 28 000 + 7 000 = 147 000 forint

Megj.: A teljes konstrukció elbukhat abban az esetben, ha 4 év után nem rendelkezünk 5 darab olyan „szabad adószámmal”, amire megköthetjük az új lakástakarékokat!

Összesen: 151.605 x 48 + 45.705 x 2 = 7.368.450 Ft

Aktuális tőketaertozás: 7.939.513 – (1.250.496 Ft x 5 + 312.638) = 1.374.395 Ft

 

  1. Lépés

310 – 50 = 260 Hó – (aktuális tőketartozás): 1.374.395 Ft

Bank felé fizetendő: 7.912 Ft/ Hó (50 hónapig)

1 db LTP: 20.150 Ft (48 hónapig)

1 db LTP számlanyitási díja: 28 000 forint

Összesen: 28.062 x 48 + 7.912 x 2 = 1.362.800 Ft

Tőketartozás: 1.193.513 – (1.250.496 Ft) = -56.983 Ft

 

Mibe került ez Összesen:

7 449 400 + 7 368 450 + 1 362 800 = 16 180 650 Ft – 56 983 (LTP túlfizetés)= 16 123 667 Ft

+ az LTP számlanyitási költségei

16 123 667 + 287 000 = 16 410 667 forint

2. Modell (10 éves LTP-vel) 

  1. Lépés

360  Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft

Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (122hónapig)

4 db LTP: 75.600 Ft (120 hónapig) (3x 20 000 + 1x 15 000 + a 4×150 forint adminisztrációs díj)

4 db LTP számlanyitási díja: 75 000 forint (akcióban, amúgy pedig 3x 76 000 forint+ 1x 57 000 forint lenne= 285 000,- helyett)

Összesen: 147.212 x 120 + 71.612 x 2 = 17.655.440 Ft

Tőketartozás: 11.753.046 – (3.135.630 Ft x 3 + 2.351.762 Ft) = -5.606 Ft

 

Mibe került ez Összesen:

17.655.440 Ft – 5.606 Ft (megmaradt összeg az előtörlesztés után) = 17.649.834 Ft

+ Költségek:

  • Számlanyitási díjak: 75.000 Ft

Összesítve: 17.649.834 Ft + 75.000 Ft = 17.724.834 Ft

 

Összességében elmondhatjuk, hogy változatlan feltételek mellett (azonos kamat, azonos állami támogatás) a 4 évenként betörlesztéssel 1 314 167 forinttal járunk jobban. Viszont fontos figyelembe venni azokat a konstrukciót működtető feltételezéseket, minthogy képesek vagyunk akár 5 lakástakarékot megkötni (5 szabad adószám), képesek vagyunk maximális havi törlesztést fizetni (és ez nem változik a jövőben sem) és folyamatosan fegyelmezettek leszünk.

 

 

Mi történik akkor, ha a lakástakarék állami támogatását lecsökkentik 20%-ra?

A számításban az első modellt, azaz a 4 évenként betörlesztősdit érintené, ha lecsökkene menet közben az állami támogatás, ugyanis a már megkötött lakástakarékok szerződésének az állami támogatását utólag nagy valószínűséggel nem fogják megváltoztatni. 10 éves lakástakarék 10 évig garantált állami támogatással működik. 

  1. Lépés

360  Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft

Bank felé fizetendő: 71.612 Ft/ Hó (50 hónapig)

4 db LTP: 80.600 Ft (48 hónapig)

4 db LTP számlanyitási díja: 4x 28 000 = 112 000 forint

Összesen: 152.212 x 48 + 71.612 x 2 = 7.449.400 Ft

Tőketartozás: 13.826.238 – (1.250.496 Ft x 4) = 8.824.254 Ft

 

  1. Lépés

360 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 8.824.254 Ft

Bank felé fizetendő: 45.705 Ft/ Hó (50 hónapig)

5 db LTP(4x20e +5e): 105.900 Ft (48 hónapig)

5 db LTP számlanyitási díja: 5x 28 000 + 7 000 = 147 000 forint

Összesen: 151.605 x 48 + 45.705 x 2 = 7.368.450 Ft

Aktuális tőketartozás: 7.939.513 – (1 181 089 Ft x 5 + 295 272) = 1 738 796 Ft

 

Figyelem: a 2. lépésben 6 db ltp-t kell kötni, azaz 6 db szabad adószámmal kellene rendelkezni 4 év múlva! Ezt vegyük figyelembe

 

  1. Lépés

310 – 50 = 260 Hó – (aktuális tőketartozás): 1.738.796 Ft

Bank felé: 10.010 Ft/ Hó (50 hónapig)

2 db LTP: 30.300 Ft (48 hónapig)

Számlanyitási díj: 42 000 forint

Összesen: 40.310 x 48 + 10.010 x 2 = 1.954.900 Ft

Tőketartozás: 1.509.956 – (1.181.089 Ft + 590.545 Ft) = -261.678 Ft

 

Mibe került ez Összesen:

  • 449.400 Ft + (2.) 7.368.450 Ft + (3.) 1.954.900 Ft = 17.042.750 Ft – 150 hó alatt (12 év 6 hó alatt).

17.042.750 Ft – 261.678 Ft (megmaradt összeg az előtörlesztés után) = 16.781.072 Ft

+ Költségek:

  • Számlanyitási díjak: 301.000 Ft

Összesítve: 16.781.072 Ft + 301.000 Ft = 17.082.072 Ft

 

Ebben a „maximális” kalkulációban láthatjuk, hogy még egy esetleges 20%-ra való lecsökkentett állami támogatás esetén is jobban jár az ügyfél (feltételezve, hogy biztosan tud kötni 4 év múlva 6 darab lakástakarékot és kezdésnek is 4-et), mintha 10 évre kötötte volna meg a szerződést.

 

 

Mi történik abban az esetben, ha egy átlagos ügyfél maximum 3 lakástakarékot tud kötni? 

Mivel kevesebb lehetőségünk van lakástakarékot kötni, éppen ezért képesek vagyunk nagyobb havi törlesztőrészletet vállalni, ami az annuitásos (kamat+tőke) konstrukcióban rövidebb futamidőt feltételez, mint az eddig kalkulált 360 hónap. A példa kedvéért most 240 hónapos futamidővel számolunk, míg a kamat (4%) megmarad az összehasonlíthatóság kedvéért.

 

10 éves lakástakarékokat kötünk

  1. Lépés

240  Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft

Bank felé fizetendő: 90.897 Ft

3 db LTP: 1×13 000+2×20 000Ft (120 hónapig)

3 db LTP számlanyitási díja: 2x 20 000+13 000 = 53 000 forint

Összesen:143 897×120 = 17 267 640 Ft

Tőketartozás: 8 977 917 – (3.135.630×2+2.038.185) = -68 472  Ft

Mibe került ez Összesen:

17 267 640 Ft + 68 472 Ft (megmaradt tartozás az előtörlesztés után) = 17 336 112Ft

+ Költségek:

  • Számlanyitási díjak: 53 000 Ft

Összesítve: 17 336 112 Ft + 53 000 Ft = 17 389 112 Ft

 

4 éves lakástakarékokat kötünk

  1. Lépés

240  Hó – (aktuális tőketartozás): 15.000.000 Ft

Bank felé fizetendő: 90.897 Ft (50 hónapig)

3 db LTP: 60 450 Ft (48 hónapig)

3 db LTP számlanyitási díja: 3×28 000Ft = 84 000 forint

Összesen: (151 347×48) +181 794= 7 446 450 forint

Tőketartozás: 12 875 005 – ( 3 751 488 Ft) =9 123 517 Ft

 

  1. Lépés

240 – 50 = 310 Hó – (aktuális tőketartozás): 9 123 517 Ft

Bank felé fizetendő: 64 896 Ft/ Hó (50 hónapig)

3 db LTP: 60 450 Ft (48 hónapig)

3 db LTP számlanyitási díja: 3×28 000Ft = 84 000 forint

Összesen: 125 346 x 48 +64 896 x 2 = 6 146 400 forint

Aktuális tőketartozás: 7 250 669 – (3 751 488 ) = 3 499 181 Ft

  1. Lépés

190– 50 = 140 Hó – (aktuális tőketartozás):3 499 181Ft

Bank felé: 31 319 Ft/ Hó (50 hónapig)

2 db LTP: 20 300 Ft (48 hónapig)

Számlanyitási díj: 56 000 forint

Összesen: 51 619 x 48 + 31 319 x 2 = 2 540 350 forint

Tőketartozás: 2 431 718 – 2 500 992 = + 69 274 forint lakástakarék megtakarítás maradt meg

Mibe került ez Összesen:

  • 7 446 450 forint + (2.) 6 146 400 forint + (3.)  2 540 350 forintt = 16 133 200 forint.

16 133 200-69 274= 16 063 926 forint

+ Költségek:

  • Számlanyitási díjak: 224 000 Ft

Összesítve: 16 133 200 Ft + 224 000 Ft = 16 357 200 Ft

 

Miben látjuk a kockázatokat és melyiket kötnéd?

Váradi Marcell

Mivel magára a konstrukcióra már régen rájöttem és eszerint az elv szerint tanácsoltam eddig is az ügyfeleimnek, ezért kitartok a 4 éves LTP-s verzió mellet. Norbinak sok mindenben igaza van és ténylegesen nevelni és vezetni kell az ügyfeleket, akiket ugye nem mindig lehet… Sőt benne van a pakliban, hogy több ügyfél végül jobban járt volna a 10 éves verzióval, mégis azt mondom, hogy a 4 éves a tuti. Én pénzügyi tanácsadó vagyok, a számok nem hazudnak, szóval ezzel jobban jársz, viszont a felelősség a tied, hogy végig is csinálod! Én az biztos, hogy ott leszek és fogom a kezed (mint az elmúlt 9 évben), sőt megmondom és fel is hívom a figyelmed rá, hogy miben állapodtunk meg! A jó hír, hogy nekem szinte csak pozitív tapasztalataim vannak. Sőt, többször előfordult már az is, hogy az ügyfél felülírta a célját, azaz nem 4 év után, hanem közben már 2 év után akart további LTP-t nyitni. Összefoglalva: felülírhatja sok minden a tervet, de az ügyfeleim esetében azt tapasztaltam, hogy ezt tudják fegyelmezetten komolyan véve végigcsinálni (sok ügyféllel túl vagyunk már az 1. 4 éves perióduson, szóval tapasztalatból beszélek)…

Szarvas Norbert

Láthattunk a laboratóriumi körülmények között megszületett számokat. Azt gondolom, hogy minden élethelyzet más, mint ahogyan minden ügyfélnek teljesen eltérő a kapcsolata a saját pénzügyeivel. Egy átlagos pénzügyi berendezkedésű család számára továbbra is fenntartom, hogy jelenlegi környezetben a hosszútávra fixált hitelkamat és a hosszabb futamidejű lakástakarék a nyerő. Ugyanis 100%-ig biztos vagyok benne, hogy 10 átlagos ügyfélből legjobb esetben is csak 4 kötné újra a lakástakarékokat 4 év után a megfelelő darabszámban. Onnantól kezdve pedig máris kedvezőbb a 10 éves ltp konstrukció, ha elsunnyogjuk az újrakötéseket. Márpedig az emberek mindig találnak jó alibit maguknak, amiért eltolják a dolgokat. Nekem van olyan ügyfelem, aki a hitelükhöz számolt második négy éves lakástakarékot pár hónappal később akarta megkötni, mint a hitelfelvétel. Ennek már 3 éve…

 

A konstrukció kockázatai

Összeszedem, hogy milyen kockázatokkal kell szembesülnöd abban az esetben, ha a 4 éves verziót választod (minden pozitívumával egyetemben)

  • állami támogatás kockázata, amit mi ugyan 20%-kal néztünk meg csökkenés esetén, de semmi nem garantálja, hogy pontosan ennyi lenne a jövőben
  • adószámok kockázata, ugyanis nem biztos, hogy a szükséges időben megfelelő számú lakástakarékot tudsz majd kötni. Ha pedig nem tudod megkötni, akkor a hitel máris drágább lehet
  • személyi kockázat,mivel bármikor felboríthatod a konstrukciót és jellemzően az emberek kényelemből vagy más indíttatásból meg is szokták tenni

 

Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk


Hitelt és CSOK-ot szeretnél? A független szakértő segít Budapest és Pest megye területi hatállyal

Az adatkezelési tájékoztató itt megtekinthető.

Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 06. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
CSOK változások részletesen- 2018.március

CSOK változások részletesen- 2018.március

Március 15-től változnak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény szabályai (CSOK változások). Ezeket a változásokat foglaltuk össze. Ebben a cikkhez a lehető legrészletesebben vesszük végig a változások pontjait és közérthetően vannak leírva a teendők. A cél, hogy mindenkihez eljusson az információ és meg tudja valósítani lakáscélját a támogatással egyetemben.

 

 

Egyszerűbb lett a csok igénylése: Eredeti igazolások helyett csak nyilatkozatok kellenek

Jelentősen egyszerűsödik március közepétől a csok igénylése.  A  korábbi számos eredeti dokumentum beszerzése helyett az igénylőnek csak nyilatkozatokat kell tennie, hogy megfelel a feltételeknek.

A csok-igénylés benyújtása után a bank csak azt fogja megvizsgálni, hogy az előírt nyilatkozatokat az igénylő rendben csatolta-e a kérelemhez. Azt a bank nem vizsgálja, hogy a nyilatkozatok valósak-e vagy nem. Például a házassági anyakönyvi kivonat helyett benyújtott házassági nyilatkozat esetén nem fogják lekérni az adatokat, hogy az igénylést tényleg házaspár adta-e be. A bank tehát csak az előírt papírok teljeskörűségét nézi, a valóságtartalmát nem.

A benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,

így a csok igénybe vételének jogszerűségét azonban a hatóságok később bármikor megvizsgálhatják.  Eddig csak a járási hivatalnak volt meg ez a jogosultsága, az új szabályok szerint a NAV is indíthat ilyen vizsgálatot.

Jogosulatlan igénylés esetén a folyósított összeget késedelmi kamattal kell visszafizetni.

Lényeges, hogy a beadott nyilatkozatoknak úgynevezett “teljes bizonyító erejű magánokiratnak” kell lenniük.Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül többek között az igénylő által aláírt, majd két tanú által hitelesített irat. Ezt várja el a rendelet az összes nyilatkozat esetében.

A szükséges nyilatkozatokra még visszatérünk, de előbb nézzük meg, hogy mi változik még!

Az igénylés egyszerűsítése mellett több szabályt is módosítottak, illetve pontosítottak.

 

 

Határidőt kaptak a bankok a bírálatra

Hivatalosan a benyújtás ideje az a nap, amikor a bankhoz minden szükséges irat és nyilatkozat hiánytalanul megérkezik. A bank egy egy igazolást állít ki:

  • a kérelem befogadásáról,
  • és a benyújtott iratokról.

Ebben az igazolásban az igénylőt tájékoztatni kell az elbírálás várható határidejéről is. Eddig a szabály változatlan. Az újdonság az, hogy mostantól a rendelet megszabja a maximális elbírálási időt is. A betartandó határidők a következők:

–    új és használt lakás vásárlása esetén 30 nap

–    új lakás építése és használt lakás bővítése esetén 60 nap.

A határidőt a hiánytalan benyújtás napjától kell számítani. A bank viszont a benyújtás után is kérheti a dokumentumok kiegészítését. Ilyenkor a hiánypótlásra adott határidő nem számít bele a rendelkezésre álló 30 vagy 60 napba.

 

 

 

Több támogatás kapható a bővítésre – CSOK változások

Bővítés esetén a bank által elfogadott költségvetés szerint számítódik a csok. Eddig a csok összege nem lehetett több, mint a bővítés bekerülési költségeinek a fele. Tehát a bővítési munkálatok felét saját zsebből kellet kifizetni. Ezt a szabályt eltörölték: most már a teljes bekerülési költségre kapható csok.

Fontos változás az is, hogy eddig a már megkezdett bővítésekre nem lehetett csok-ot igényelni. Csak azokat a bővítéseket támogatták, amelyeket a csok kérelem benyújtása után kezdtek el. Ez március 15-től megváltozik. Az új szabályok szerint a már megkezdett bővítésekhez is igényelhető csok, de a támogatást csak a hátralevő munkákra lehet felhasználni. Vagyis a már megkezdett bővítéseknél a bank által elfogadott költségvetésből a még fennmaradó bekerülési költségekre lehet a támogatást kapni.

 

 

 

Használt lakásra igényelt csok új szabályai

Szigorodtak a lakás közműveire vonatkozó feltételek. Előírás, hogy a támogatással érintett lakásnak szennyvíz-elvezetéssel és vezetékes ivóvízzel kell rendelkeznie. Ha nincs vezetékes ivóvíz, akkor elfogadható az ivóvíz-minőséget szolgáltató kút is, szennyvízhálózat helyett pedig az egyedi szennyvízkezelő berendezés. Ez annyiban szigorodott, hogy ez utóbbiak csak akkor fogadhatók el, ha az egész településen nem áll rendelkezésre az ivóvíz- és szennyvízhálózat. 

 

 

Gyerekek, akik után már kapott a család lakástámogatást

A csok-ot egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. Ha valamelyik gyermek után korábban már vettünk igénybe támogatást, az nem zárja ki  azt, hogy egy új lakásra újra igényeljünk támogatást. De ilyenkor a korábbi támogatás csökkenti az igényelhető összeget. A korábbi szabályok szerint ilyen esetben csak úgy kaphattunk csokot, hogy a korábban folyósított összeget levonták a most adható támogatás összegéből. Változás, hogy mostantól megtehetjük, hogy a levonás helyett egyszerűen azt a gyermeket az igénylésben figyelmen kívül hagyjuk, aki után korábban már vettünk fel valamilyen támogatást. Ennek a változásnak akkor lehet szerepe, ha a most igényelhető támogatás alacsonyabb, mint az az összeg, melyet korábban a másik gyermekre tekintettel már felvettünk.

 

 

 

Egylakásos lakóépület

Az eredeti rendelet a családi házakat egylakásos lakóépületként határozta meg. Ezekre vonatkozóan írta elő a legkisebb kötelező négyzetmétereket, illetve az adóvisszatérítésnél a 300 négyzetméteres felső határt.

A jogszabály azonban eddig nem fogalmazta meg pontosan, hogy mit kell e rendelet szerint egylakásos lakóépületnek tekintenünk. Bizonytalan volt például a sorházak, ikerházak megítélése, hogy ezeket egy- vagy többlakásos ingatlannak kell-e tekinteni. Ezt a hiányosságot most pótolták. Eszerint egylakásos lakóépület tulajdoni formájától függetlenül a következő lehet:

  1. Egy lakást magában foglaló lakóépület, amely
    • önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezik
    • és a terepszintről közvetlen bejárata van

A beépítési mód lehet:

  • szabadon álló,
  • oldalhatáron álló,
  • zártsorú
  • vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített
  1. Ikerház, sorház vagy láncház (A láncház összekapcsolódó házakat jelent, amelyeknél a homlokzat nincs egyvonalban.) Itt is feltétel, hogy a csok-os lakás
  • önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezzen
  • és a terepszintről közvetlen bejárata legyen.

Egy ikerházban vagy sorházban kialakított lakás tehát akkor számít egylakásos lakóépületnek, ha az önálló tetőszerkezettel és önálló épületszerkezettel is rendelkezik.  

 

 

 

Elhunyt szülő gyermekének tulajdona

A korábbi csok-szabályok szerint a támogatással érintett lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem kikerülhető, hogy a kiskorú gyermek is a tulajdonosok közé kerüljön.

Ilyen eset, ha az egyik szülő korábban, még a csok igénylése előtt meghal. A gyermek örökli a meglévő lakásban lévő tulajdonrészét. A család később nagyobb lakásba költözne vagy építkezne. Az új szabályok szerint ilyen esetben elfogadható, hogy a csok-ot igénylő, életben lévő szülő mellett a gyermek is résztulajdonosa legyen az új lakásnak vagy háznak a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben.

 

 

 

A támogatott lakás eladása 5 éven belül

Pontosítottak egy arra vonatkozó szabályt, hogy mi történik, ha valaki néhány éven belül eladja a csok-kal vásárolt vagy épített lakást, és kisebbe költözik. Eddig is érvényes volt az a szabály, hogy ha az új lakás alapterülete vagy értéke kisebb a régebbinél, akkor a csok összegét arányosan vissza kell fizetni. Ha például az új lakás 30 százalékkal olcsóbb, mint a csok-kal vásárolt előző, akkor a felvett támogatás 30 százalékát kell visszafizetni.

Az új szabály most azt pontosítja, hogy mennyit kell visszafizetni, ha az új lakás értéke és területe is kisebb. Ilyenkor a rendelet szerint azt kell alapul venni, ahol nagyobb az eltérés. Ha például az új lakás területe 20 százalékkal kisebb, ára pedig 25-tel alacsonyabb a korábbinál, akkor a támogatás 25 százalékát kell visszaadni.

 

 

ÁFA-visszaigénylés új lakásra

Újdonság, hogy az új lakás építése után igényelhető áfa-visszatérítés lehetőségével nyugdíjasok is élhetnek. A támogatást

–    az öregségi nyugdíjban

–    a korhatár előtti ellátásban és

–    szolgálati járandóságban részesülők is igényelhetik.

Nyugdíjas igénylő esetén nem kell igazolni a tb-jogosultságot.

Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatban lényeges pontosítás, hogy kizárólag a 27 százalékos áfát tartalmazó számlák után lehet az adót visszaigényelni. Azt a számlát nem vehetik figyelembe, mely 5 százalékos adót tartalmaz. (Ez eddig is így volt, de most egyértelműen bekerült a jogszabályba.)

 

 

 

Otthonteremtési kamattámogatás feltételei

Itt bevezet egy új szereplőt a rendelet, ő a „nem támogatott hiteladós”. Azt a személyt jelenti, aki nem tartozik a csok igénylői közé, de a banki feltételek miatt adóstársként szerepelnie kell a felvett hitelnél. Szüksége lesz egy nyilatkozatra. Akkor lehet a nem támogatott szereplő adóstárs, ha nyilatkozatban vállalja, hogy eddig nem vett fel, és nem is fog felvenni a csok keretében támogatott hitelt. Arról is nyilatkoznia kell, hogy neki nem lesz lakóhelye a támogatással épített vagy vásárolt lakásban.

 

 

Milyen nyilatkozatokat kell a kérelemhez benyújtani?

Nyilatkozat a megadott adatok ellenőrzéséről. Mivel a korábban előírt igazolások helyett most a legtöbb állítást csak nyilatkozattal támasztjuk alá, szükség lehet ezek utólagos ellenőrzésére. E nyilatkozattal ahhoz járulunk hozzá, hogy a NAV és a járási hivatal a különböző hatóságoktól beszerezze az adatainkat, és ellenőrizze azokat.

Nyilatkozat a korábban már felvett vissza nem térítendő támogatásról. Az új szabály szerint nyilatkozni kell arról, hogy csak olyan gyermek után nyújtjuk be az igényt, aki után vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást korábban nem vettünk igénybe.

 

 

 

Gyerekek, akik után már kapott a család lakástámogatást

A csok-ot egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. Ha valamelyik gyermek után korábban már vettünk igénybe támogatást, az nem zárja ki  azt, hogy egy új lakásra újra igényeljünk támogatást. De ilyenkor a korábbi támogatás csökkenti az igényelhető összeget. A korábbi szabályok szerint ilyen esetben csak úgy kaphattunk csokot, hogy a korábban folyósított összeget levonták a most adható támogatás összegéből. Változás, hogy mostantól megtehetjük, hogy a levonás helyett egyszerűen azt a gyermeket az igénylésben figyelmen kívül hagyjuk, aki után korábban már vettünk fel valamilyen támogatást. Ennek a változásnak akkor lehet szerepe, ha a most igényelhető támogatás alacsonyabb, mint az az összeg, melyet korábban a másik gyermekre tekintettel már felvettünk.

Nyilatkozat a fennálló házasságról.

A korábbi szabályok szerint be kellett mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot, az új szerint ez nem kell. A házasságról elég nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket:

–    a házastársak neve

–    személyi számuk

–    születési adataik

–    a házasságkötés helye és ideje.

Nyilatkozat a gyermekekről.

Nem kell bemutatni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát sem, helyette a következőket kell nyilatkozatba foglalni:

–    a nyilatkozattevő és a gyermek neve

–    adóazonosító jele

–    születési adatai

–    örökbefogadott, vagy nevelt gyermekek esetén: az örökbefogadásról, vagy a gyám kirendeléséről szóló a döntést meghozó hatóság megnevezése, és a döntés időpontja

–    elvált szülők esetén, ha a gyermek kiskorú: az elhelyezésről döntő hatóság, bíróság megnevezése és a döntés időpontja.

Nyilatkozat a közös háztartásban élésről.

Házastársak esetén is nyilatkozni kell arról, hogy közös háztartásban élnek. Élettársak esetén ennek az együttélésnek a kezdeti időpontjáról is nyilatkozni kell. (Házastársak esetén erre nincs külön szükség, hiszen a házasságról külön nyilatkozat készül.)

Nyilatkozat több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén.

Ilyen esetben arról kell nyilatkozatot készíteni, hogy a támogatással érintett lakáson a kérelmezőnek kizárólagos használati joga áll fenn, melyet az ingatlan-nyilvántartás is tartalmaz.

Nyilatkozat büntetlenségről.

Ez a nyilatkozat az erkölcsi bizonyítványt váltja ki. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy büntetlen előéletűnek számít. A nyilatkozathoz itt egy hozzájárulást is csatolni kell arról, hogy ezt a csok megítélésével összefüggésben ellenőrizhesse

  • a bank,
  • az adóhatóság
  • és a járási hivatal.

Külön hozzájárulásra itt azért van szükség, mert a büntetett előéletre vonatkozó információ különleges adatnak minősül, s csak kifejezett hozzájárulás alapján kezelhető.

Nyilatkozat köztartozás-mentességről.

Az egyik legfontosabb nyilatkozat, mely a NAV által kiállított „nullás” igazolást váltja ki. A köztartozás-mentességről nem kell külön nyilatkoznia annak, aki szerepel a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában.

Nyilatkozat vállalt gyermek esetén, ha a család nem igényel családtámogatási ellátást.

Ha a csok-ot a család vállalt gyermekre igényli, akkor a gyermek megszületésének a tényét a családi pótlékot és gyest folyósító Kincstár jelzi a csok-ot intéző banknak. Külön intézkedés akkor kell, ha a család nem igényel ilyen ellátást. Korábban ilyenkor be kellett mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, adóigazolványát és lakcímkártyáját is a banknak. Az új szabály szerint erre nincs szükség. A lakcímkártyát továbbra is be kell mutatni, a többi dokumentum helyett azonban csak egy nyilatkozatot kell tenni a gyermek nevével, születési adataival és adóazonosító jelével.

Nyilatkozat arról, hogy nem családtagtól veszik a lakást.

A szabályok szerint a lakás vásárlásához kapcsolódó csok esetén a megvenni kívánt lakás eladója nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha pedig az eladó egy gazdálkodó szervezet, akkor az igénylő nem lehet semmilyen tulajdonosi kapcsolatban ezzel a céggel. Az eddigi jogszabály is tartalmazta ezt a feltételt, de nem rendelkezett az igazolás módjáról. Most erről is külön nyilatkozatot kell írni.

Vállalt gyermek esetén nyilatkozat az örökbe fogadott gyermek családba kerüléséről.

Megelőlegező csok esetén a gyermek megszületését a Kincstár igazolja a támogatást elbíráló bank számára. Ha viszont a gyermek nem most születik, hanem örökbe fogadás, vagy bírósági határozat révén kerül a családba, akkor az igénylőnek ezt egy nyilatkozattal kell igazolnia. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell

  • a háztartásba került gyermek személyes adatait,
  • a döntést hozó bíróság vagy hatóság megnevezését
  • és a határozathozatal időpontját.

Megváltozott munkaképességű az igénylő, vagy a gyermek.

A megváltozott munkaképesség igazolásához korábban az illetékes orvosszakértői szerv igazolására volt szükség. Most egy nyilatkozat lesz kötelező, mely tartalmazza:

  • a megváltozott munkaképességű személy nevét, adatait,
  • a döntést hozó hatóság megnevezését
  • és a döntés időpontját.

Továbbra sem elég a nyilatkozat, hanem igazolás kell

a tb-jogviszonyról, de nem minden esetben. Az igénylőnek, vagy házastársak esetén legalább az egyik félnek igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes társadalombiztosítással. Ennek kötelező időtartama

  • egy vagy két gyermek után 180 nap,
  • 3 vagy több gyermek után legalább 2 év.

Ezen időszakok alatt folyamatos biztosítás kell.

A rendelet három esetet különböztet meg:

–    az igénylő az előírt idő szerint biztosított – erről továbbra is igazolást kell hoznia a tb-től.

–    Az igénylő középfokú oktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatásban részt vevő, nappali tagozatos hallgató – erről nem igazolást kell hoznia, hanem nyilatkoznia kell. A nyilatkozat tartalmazza:

  • az igénylő személyes adatait,
  • az oktatási intézmény azonosítóját,
  • a képzés kezdeti idejét és várható befejezését is.

–    Az igénylő valamelyik másik európai államban volt biztosított – ehhez be kell mutatnia az illetékes EU tagállam hatóságának igazolását.  Továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy 180 napon belül Magyarországon is biztosítottá válik.

 

Forrás: 26/2018 kormányrendelet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének adminisztratív egyszerűsítéséhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról

 

Cikk ajánló: 

Létezik „0 forintos” jelzáloghitel konstrukció?

 

Köszönjük a www.csoktanacs.hu-nak, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta Magyarország első CSOK könyvéből ezeket az új információkat!

 

Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Létezik 0 forintos jelzáloghitel konstrukció?

Létezik 0 forintos jelzáloghitel konstrukció?

Nagyon sok ügyfelem kérdezi tőlem, hogy milyen stratégiával érdemes hitelt felvenni?Létezik egyáltalán a  „0 forintos” jelzáloghitel konstrukció? Számtalan konstrukció közül kell választanunk. Ebben a cikkben megnézünk egy megoldást, aminek a legfontosabb eleme a kiszámíthatóság és biztonság. Tehát ebben a példában nem akarunk trükközni a kamatperiódusokkal, nem akarjuk legyőzni a bankot, és nem kockáztatjuk meg, hogy 4 év múlva, amikor újra kötnénk a lakástakarékot, addigra már megváltoztak a feltételek (alacsonyabb állami támogatás), ami borítja a teljes konstrukciót. A hagyományos értelemben vett legstabilabb megoldásra törekszünk konzervatív ügyfelek részére!

 

"0 forintos" jelzáloghitel konstrukció család jövedelme lakáshitelnél

 

 

 

 

 

 

A hitelstratégia legfontosabb megállapításai – „0 forintos” jelzáloghitel konstrukció

 

1. Először a piaci hitelt kell visszafizetni

Ebben a konstrukcióban kétfajta hitelt fogunk felvenni. Egyrészt a „3%”-os kamatozású CSOK hitelt, másrészt egy piaci hitelt, aminek a kamata mai napon 10 éves fix kamatozású konstrukció esetében 4,37%. Mivel két hitel fut párhuzamosan egymás mellett, így döntenünk kell, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretből hogyan cselekszünk:

  1. Párhuzamosan csökkentjük mindkettő hitel tőketartozását
  2. Először a CSOK hitelt fizetjük vissza
  3. Először a piaci kamatozású hitelt rendezzük le

Nem árulok el nagy titkot, hogy pénzügyileg mindig a drágább hitelt éri meg minél hamarabb kifizetnünk. Így a teljes konstrukciónak az alapja a piaci hitel elsődleges végtörlesztésén alapul.

2. Először 10 éves lakéstakarékban gondolkodunk

Már készül a cikk a blogon, amiben kielemezzük az ősrégi kérdést: „melyik éri meg jobban? 4 éveset vagy 10 éveset kötni hitel mellé?”. Előre elárulom, hogy a válasz nem annyira egyszerű, minthogy a két módozatnak az EBKM értékét egymás mellé téve ráböknénk a nagyobbra. A bevezetőben jeleztem, hogy ennek a konstrukciónak a narratívája, hogy végig garantált legyen, esélye ne legyen a feltételeknek változnia. Mivel egyre gyakrabban kerül elő az állam azon terve, miszerint csökkentik a támogatást a lakástakarék szerződésekre, így a választás egyértelmű: 10 éves periódusban gondolkozunk ebben az esetben, így biztosítva saját magunk számára a konstrukció „sérthetetlenségét”.

3. Minél hosszabb futamidőre vesszük fel a hitelt

Alapvetően az ügyfelek 10-15 év között szeretnék a hitelüket visszafizetni. Ilyenkor a legkonzervatívabb megoldás, hogy 10-15 éves futamidőre felvesszük a hitelt, amit végig fizetünk. Ennél lényegesen jobb megoldás lehet bizonyos konkrét feltételek teljesülése esetén, ha papíron hosszabb futamidőre felvéve a hitelt, minimalizáljuk a bank felé fizetendő havi kötelezettségünket.

Példának okáért a 10 000 000 forintos piaci hitelnek a törlesztőrészlete 10 évre 10 éves fix kamat mellett 103 332 forint lenne havonta. 25 évre ugyanez a konstrukció viszont 55 215 forint. A két összeg közötti különbség a mi „játszóterünk”, azaz az összeg, amit okosan megforgatva lakástakarékban magasabb hozamot tudunk termelni, mint amennyi a hitel kamata lenne. Tehát érdekünk a banknak minél kevesebbet fizetni.

A futamidő eltolásnak nem célja, hogy a hitel törlesztésére minél kevesebbet fizessük, mivel a különbséget is visszaforgatjuk lakástakarékba.

A különbség jelen esetben: 44 883 forint (a konstrukcióban 45 000 forintra kerekítve számolok tovább)

4. Egy évvel hamarabb indítjuk a lakástakarékot

Ebben a konstrukcióban egy nagyon tipikus élethelyzetet szeretnék bemutatni. Mivel a CSOK10+10 feltétele az új építésű lakás megvásárlása vagy építése, éppen ezért egyfajta időkorlátba is ütközünk. Hiszen ezek az ingatlanok gyakorlatilag nem elérhetőek azonnal. Legalább fél év-1 év telik el a papírozás és az ingatlan átvétele között. Értelemszerűen akár 1 évnyi tolódás is lehet a hitel törlesztésének elkezdésében is.

Ha a megfelelő hitelstratégiát már kiválasztottuk, akkor százezreket és éveket nyerhetünk azáltal, hogy a hitelhez megkötendő lakástakarékot azonnal elindítjuk és megszerezzük rá az állami támogatást. Ezzel a lépéssel azt érjük el, hogy például a 10 éves lakástakarékot immáron nem a hitel 10. évében, hanem a hitel 9. évében be tudjuk törleszteni, hiszen már egy éve ketyeget a megtakarítás!

A konstrukcióban ezzel mit nyerünk?

12x 55 215 forint törlesztést már nem kell megfizetnünk (1 évet nyertünk magunknak) = + 662 580 forint azonnali nyereség 

A konstrukció

 

lakástakarék és annuitásos lakáshitel betörlesztési terv

 

 

 

Az ábrán láthatjuk, hogyan alakul a két hitel illetve a lakástakarék „kapcsolata” egymáshoz. Így az első díjmentes előtörlesztés mostantól számított 10 év múlva (a hitel 9. évében) esedékes lakástakarékból. Ez azt jelenti, hogy a piaci hitelt teljes mértékben kifizetjük és megszűnik. A 3 db 10 éves lakástakarékból felhalmozott összegből azonban megmarad számunkra közel 1,5M forint, amit a CSOK 10M hitel díjmentes előtörlesztésére tudunk fordítani.

Így mostantól számított 10 év (a hitelek 9. évében) az állás:

  1. a piaci hitel kifizetve
  2. a CSOK 10M forint hitelnek az aktuális tőketartozása 6 050 275 forint
  3. Kötnünk kell 3 db 20 150 és 1 db 16 150 forintos lakéstakarékot 4 évre

Miután mostantól számított 13 év múlva (a hitel 12. évében) lejár a 10 év múlva 4 évre újrakötött lakástakarék szerződés, így minden adott ahhoz, hogy a CSOK10M forintos hitel fennmaradó tőketartozását kifizetve kiszálljunk ebből a hitelből is. Ennél a számításnál maradt 45 971 forint különbözet a tőketartozás javára, amit egy összegben kifizetünk.

 

Mennyit fizettünk összesen?

 

"0 forintos" jelzáloghitel konstrukció havi törlesztés

 

 

 

A táblázatból láthatjuk, hogy a 20 000 000 forint felvett hitelre 13 év alatt (+1 év, amikor csak lakástakarékot fizetünk) 1 932 424 forintot fizettünk vissza. Ez már egy nagyon jó ajánlatnak számít, amit annak köszönhetünk, hogy hamarabb elkezdtük a megtakarítást illetve felhasználtuk a rendelkezésre álló állami támogatást.

A kalkulációban

a második lakástakarék konstrukcióban 4 db lakástakarékot kellett kötnünk, ami lehetséges, hiszen a CSOK 10+10 3 gyerek esetén jár, tehát papírformaszerűen a szűk családban minimum 5 „szabad adószám” van. Viszont a konstrukcióban figyelembe kell vennünk:

  • a lakástakarékok szerződéskötési költségét, amit most akciósan tudsz megkötni. 10 éves szerződés esetén szerződésenként 76 000-80 000 forint lenne, azaz nagyjából 240 000 forint. Akcióban viszont 60 000 forintba kerülne a három szerződés megkötése. (itt tudod kérni az akciót: ltp kötés)
  • a 10 év múlva esedékes 4db 4 éves lakástakaréknak a számlanyitási költségei nem ismertek, ugyanis módozattól és kedvezménytől függ. Jelenleg nagyjából 100 000 forintba kerülne.
  • benne van a pakliban, hogy 10 év múlva már más feltételekkel tudjuk megkötni a lakástakarékot, tehát nem lesz elég a számítás a teljes végtörlesztéshez
  • mindenféle akció mellett ekkora hitel felvételi költsége nagyjából 50-100 000 forint is lehet+ ügyvédi költségek. Tehát a teljes visszafizetéshez ezt mindig vegyük figyelembe.

 

Extra konstrukció: a teljes visszafizetést tovább lehet csökkenteni, ugyanis a piacon létezik egy olyan egyedi konstrukció, ahol a folyószámlán parkoltatott pénzedre a hiteled kamatával megegyező látraszóló kamatot biztosítanak. Ennek működéséről itt olvashatsz (amennyiben a blog támogatója vagy, illetve most válsz azzá. Támogatás összege havi 1-3 dollár) : Egy különleges hitelkonstrukció

 

Tetszett a cikk? Itt tudsz meghívni egy virtuális kávéra: Érdekel


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 20. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan kell felkészülni a hitel felvételére? – Az iskolában nem tanították

Hogyan kell felkészülni a hitel felvételére? – Az iskolában nem tanították

Tudtad, hogy a hitelfelvétel nem akkor kezdődik, amikor bemész a bankba? A hitel felvételére való felkészülés első fejezete az a pillanat, amikor bevillan az agyadba, hogy szükséged van valamire, amire nincsen elég pénzed. Ezután számos szakaszon átesel, mire eljutsz a bankba vagy hozzám (mint korrekt független hitelközvetítő). A cikkben olyan praktikákat mutatok be, amik segítenek meghozni a valóban jó döntést számodra! Segítek rácsatlakozni az infosztrádára, segítek fejleszteni a hitelfelvételi kultúránkat!

A hitel az a pénz, amit a jövőben fogunk megkeresni, de ma szeretnénk elkölteni. A hitelnek akkor van értelme, ha értéket teremtünk vele és nem pusztán öncélú költekezésbe kezdünk!

 

 

A szükséglet- tényleg szükségem van hitel felvételére vagy csak kezdeti fellángolás?

Minden hitel egy fellángolással kezdődik. Látunk valamit a boltban, a barátunknál vagy csak kellemes benyomást szerzünk. Az emberi ösztönünk, a mérhetetlen birtoklási vágyunk az, ami azt mondatja velünk, hogy ezt meg kell vennünk. Értelemszerűen a vágy után a pénztárcánkhoz vezet az utunk, ahol mindenféle matematikai művelettel kiszámoljuk, hogy tulajdonképpen van e erre pénzünk vagy sem.

A válasz rendszerint az, hogy nem. Nem, nincsen elég pénzünk egy új számítógépre, egy új házra, egy új autóra. Ilyenkor a vágyunk már olyannyira erős, hogy rákényszerülünk alternatív megoldásokat keresni, mint például a hitel. Csodák csodájára a remarketingnek köszönhetően a következő hetekben arra kárhoztatjuk magunkat, hogy minden felugró reklámban minden honlapon ajánlatokkal bombázzanak minket.

A legfontosabb: el kell döntenünk, hogy ez vágy vagy pedig szükséglet? A kettő között az a különbség, hogy az elsővel öncélú költekezésbe kezdesz (, amit ezek szerint nem engedhetsz meg magadnak), míg a másodikkal értéket akarsz teremteni. Hogy ezt biztosan meg tudjuk különböztetni, tilos azonnal dönteni. Tartsd be a három napos szabályt, azaz három napig zárd ki a fejedből ezt a vágyat, ne is gondolj rá, ne agyalj rajta. Foglald le magad, és ha 3 nap múlva is úgy gondolod, hogy meg kell venned, akkor ez több, mint kezdeti fellángolás.

Persze ettől még lehet öncélú a költekezés, amit megideologizáltál. Viszont bizonyított tény, hogy a hitelből történő vásárlások legalább 50%-a hirtelen döntésből születik, amit később megbánnak az emberek.

 

A kalkuláció- nem az a kérdés, hogy mennyi pénzem van, hanem az, hogy mennyi pénzem lesz!

 

Mielőtt hitelt veszel fel, fizess saját magadnak három hónapig törlesztőrészletet. Csak ebben az esetben ismered meg a saját korlátaidat.

 

A legnagyobb hiba a kalkulációkban, hogy a „mai anyagi helyzetet” rögzítjük és a jövőre nézve kiindulási pontnak tekintjük. Ráadásul gyakran  már itt jelezné felünk a pénztárcánk, hogy erre nem lesz pénzünk. Ilyenkor teszünk magunknak mindenféle ígéretet spórolással és kigazdálkodással kapcsolatba. Tehát ideológiát gyártunk, ami mögé elbújva megmagyarázzuk, hogy miért valósítsuk meg a vágyunkat hitelből, miközben nem lenne pénzünk a törlesztőre sem.

Beszélgettem az egyik legjobb barátommal, aki autót szeretne venni. Nézegeti a törlesztőket és kijött egy nagyjából 30-40e forintos összeg. Megkérdezte, hogy mit gondolok. Első kérdésem az volt, hogy az elmúlt fél évben mennyi pénzt tudott félretenni?

A válasz elkeserítő: „semennyit”-mondta.

Én ezt lefordítottam számára, hogy mit jelent. A „semennyi” azt jelenti, hogy minden hónapban nullára jött ki a rendszeres és nem várt kiadásoknak köszönhetően. Tehát ebben az esetben a havi 30-40e forintos törlesztő (+ az autó fenntartásával kapcsolatos költségek) hatalmas lyukat ütnének a költségvetésen és eladósodáshoz vezetne.

Persze ellenkezett, hogy majd jobban meghúzza a nadrágszíjat és kigazdálkodja ezt a pénzt. Ilyenkor érkeznek a laboratóriumi körülmények között működő patyolat-matekok, minthogy: fix kiadásom havi 60e forint, keresek 200 ezret, tehát marad 140, amiből 40 a hitel, tehát marad 100e még így is, amiből meg kell élnem.

Ez nem így működik, hiszen akkor a válasza az lett volna, hogy minden hónapban félretett eddig is legalább 40e forintot. És ezt mindannyian tudjuk…

 

hitel felvétele való tudatos felkészülés folyamata

 

Fizessünk saját magunknak 

Főleg a hosszútvávú hiteleknél, mint autólízing vagy lakáshitel, lehet érdekes koncepció a felkészülési időszak. Én 6 hónapot tartok indokoltnak abban az esetben, ha a családi pénztárca-matek után nem teljesen egyértelmű, hogy gond nélkül tudjuk majd fizetni a havi törlesztést.

Meg amúgy is… Ha jobban belegondolok, aki 8-10-15-20 évre akar elköteleződni, annak bele kellene férnie, hogy legalább hat hónapig a saját számlájára rakosgatja azt az összeget, ami majd a hitel törlesztőrészlete (+járulékos költségek) lesznek.

Ezzel a technikával olyan előnyökre teszünk szert, minthogy:

  • megtudhatjuk, hogy mit okozna a családi költségvetésben a hitel
  • nem kockáztatunk semmit, még mondhatjuk, hogy nem veszünk fel hitelt, mert látjuk, hogy nem fogjuk bírni
  • sikerül felhalmozni további biztonsági tartalékot. Legjobb esetben úgy indulunk neki a hitelnek, hogy pluszba van a számlánkon 6 havi tartalék gond esetén. Tehát adtunk magunknak 6 havi laufot, ha gond van.
  • legrosszabb esetben rájövünk, hogy nem szabad hitelt felvennünk és valamekkora összeget sikerült összegyűjtenünk.

Ez még mindig jobb megoldás, mint egy fizethetetlen hitel(ek) terhei alatt évekig szenvedni!

 

Fontos: a próbaidőszakban összegyűjtött pénz nem arra való, hogy majd

  1. ebből fedezzük a hitelfelvétel költségeit
  2. elköltsük egyből valami szépre

Ennek a pénznek érintetlenül meg kell maradni a hitelcélra elkülönített biztonsági tartalékban!

Az ajánlatok és ne az ügyintézők között válogassunk

Elterjedt tévhit, hogy a független hitelközvetítő ugyanolyan fogyóeszköz, mint egy darab ceruza. Éppen ezért sokan nem tudják értékelni egy jó közvetítőnek a szolgáltatását. Simán válogatnak a közvetítők között és azt választják, aki jobban lemegy kutyába. Ez egy nagyon veszélyes helyzetet teremthet!

A hitelközvetítő feladata, hogy több bank ajánlatából szemezgetve segítse a döntésünket (legyen hitel-ne legyen? Milyen stratégiát alkalmazzunk? Meddig mehetünk el?…stb), segítsen az előkészületekben (dokumentáció). Ez egy bizalmi kapcsolat. Vagyis annak kéne kialakulnia, ha azt szeretnénk, hogy a közvetítővel 100%-os hatékonyságban tudjunk együtt dolgozni és probléma esetén tudja az ügyünket támogatni a bankkal szemben.

Mivel egy komolyabb hitelre való felkészülés komoly dolog, ezért kulcsfontosságú, hogy időben megtaláljuk azt az embert, akiben meg tudunk bízni, akinek a szakmai tudását elismerjük és akire rá mernénk bízni a legfontosabb anyagi beruházásunkat. Ha ez az ember megvan, akkor már nem szabad versenyeztetni másokkal, nem szabad fogyóeszköznek tekinteni.

Premium cikk: Hogyan lehet 10 évre fixált hitelünk THM értéke 2,8%? A blog támogatói számára elérhető tartalom. Támogató már havi 1-3 dollártól lehetsz, amivel jogosultságot szerzel a jelenlegi és a jövőben megjelenő, kifejezetten szakmai-értékadó tartalmak elolvasására! Klikk

A költségek optimalizálása – Nagyon hasznos tud lenni, ha előre optimalizáljuk a pénzügyeinket

Állítom, hogy egy komolyabb hitelt nem lehet felvenni hirtelen meghozott döntésből. Pláne anélkül, hogy előtte rendbe szednénk a pénzügyeinket. Így érdemes végignézni a biztosításaink költségeit, a folyószámlánkat (és akár a kiválasztott bankhoz még a felvétel előtt átvinni a jövedelmet, ezzen optimalizálva a meglévő számlánk kiadásait + előnyt szerezni a hitelfelvétel során).

De ugyanígy érdekes lehet legkésőbb a hitelfelvétel előtt elkezdeni a borítékos rendszer használatát is, aminek köszönhetően csökkenteni tudod a felesleges kiadásaidat.

Hogyan működik a borítékos rendszer?

Az optimalizálási folyamat első lépése összeszedni egy excel táblában az összes bevételt és kiadást.

Bevételek rangsorolási tényezői:

  • állandó
  • eseti
  • állami

Jövőbeni gyermekvállalás esetén pedig bele kell kalkulálnunk a kieső jövedelmet is!

Kiadás rangsorolási tényezők:

  • fix kiadás
  • havi szinten átlagos „nem várt” kiadás
  • szórakozási tételek
  • luxus
  • hosszútávú megtakarítások
  • biztonsági tartalékképzés
  • likvid megtakarítások
  • középtávú megtakarítások
  • gyerekekkel kapcsolatos kiadások

El kell helyeznünk a családi költségvetésben a felvevendő hitel havi törlesztését, járulékos költségeit. Pontosan látnunk kell a helyét a rendszerben. Csak úgy mehetsz neki a hitelnek, ha te irányítod a pénzügyeidet, és nem a pénzügyeid irányítanak téged!

 

Letölthető: Családi költségvetés excel

Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel


Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?


Hasznos cikkek számodra:

 


Ismerdd el ennek a pénzügyi blognak a hasznosságát azáltal, hogy támogatod! Fizess értékért értékkel!


Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 14. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.