Szerző: Szarvas Norbert | jan 29, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, megtakarítás
Az egy dolog, hogy elköteleződünk egy nyugdíjmegtakarítás mellett. Az pedig egy másik, hogy az elköteleződéssel egyfajta befektetési döntést kell meghoznunk, egy stratégiát kell saját magunknak felállítani. És ezt nem tudjuk kikerülni, a felelősséget nem tudjuk hárítani. De mégis milyen szempontok alapján hozzuk meg ezeket a döntéseket, miután/mialatt megkötünk egy nyugdíjbiztosítás, ami befektetési alapokkal dolgozik? Mi a helyes befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál?
A cikkben kifejezetten a nyugdíjbiztosításban elérhető befektetési alapokról lesz szó. Így nem foglalkozunk más befektetésekkel, vagyonfelhalmozással és egyéb, nyugdíjra is alkalmazott stratégiákkal.
Eddig rosszul értékelted a befektetési alapok eredményeit
Alapvetően egy nyugdíjbiztosítást 10-20-30 évre szoktunk megkötni, függően attól, hogy hány évre vagyunk a mágikus 65 éves öregségi nyugdíjkorhatártól. Tehát alapvetően az átlagos ember komfortzónáján kívül eső időtávról beszélgetünk, ami idő alatt sok minden megtörténhet. Szinte biztosan nem tudjuk megjósolni, hogy a világ ezen idő alatt milyen irányba halad.
A legrosszabb döntés, amit befektetési alapokkal kapcsolatban megtehetünk, hogy a múltbeli hozamokból indulunk ki (tényként kezeljük a jövőre nézve) és mindig az elmúlt év legmagasabb hozamát elérő alapot választjuk ki, mivel ebben „találjuk meg” a lehetőséget!
A legkényelmesebb befektetési indoklás, hogy megmutatjuk az elmúlt év legjobb eredményeit teljesítő befektetési alapokat. A döntés elméletben könnyű lehetne… De nem az
Havonta tőkésítünk, ami azt jelenti, hogy egy 20 éves szerződés esetében 240 alkalommal…
Ritkán esik szó arról, hogy nyugdíjbiztosítás keretein belül tipikusan havi tőkésítés történik (havonta fizetjük a díjat), tehát havonta vásárolunk befektetési egységeket a különböző befektetési alapokból. Ebben a 240-ben 20 év alatt még nincsen benne az adójóváírás utáni alapvásárlás (évi +1). Az egyszerűség kedvéért maradjunk 240 darab tőkésítésnél.
Amikor megnézed az alapok elmúlt időszakát, akkor tulajdonképpen mit látsz a %-ok mögött?
- Elmúlt 1 éves hozam esetén 12 darab tőkésítésnyi időszakot
- Elmúlt 3 éves hozam esetén 36 tőkésítésnyi időszakot
- Elmúlt 5 éves hozam esetén 60 tőkésítésnyi időszakot
Szóval összességében amit nézünk, az korántsem alkalmas arra, hogy a teljes futamidőre vetítve bármilyen következtetést levonjunk. Hogy mégis mit érdemes megnézni a befektetési alapok múltbeli eredményeivel kapcsolatban, azt kicsit később leírom…
Mit jelent a 240 darab tőkésítés számodra?
Az egyszerűség kedvéért nyugodtan nevezhetjük az első befizetésed és utolsó befizetésed közötti időszakot felhalmozási időszakban. Ilyenkor számodra alapvetően a legfontosabb cselekvés, hogy minél több befektetési egységet halmozz fel (darabszám), mivel a legvégén semmi mást nem csinálnak, minthogy az adott napi árfolyamot megszorozzák az általad felhalmozott befektetési egységek számával. Ez lesz a te megtakarításod kiszállási értéke.
Az igazán nehéz ebben, hogy „eltaláljuk”, melyik befektetési alapba érdemes beszállni, mikor és meddig.
Tehát a te érdeked nem az lenne, hogy minden hónapban „csúcson” vásárolj, hiszen nem abban a pillanatban akarod kivenni a pénzedet. A valódi érdeked, hogy ugyanazért a pénzért minél több befektetési egységet tudjál megszerezni. Ehhez pedig szükséges az árfolyam ingadozása. Itt is igaz a befektetések legfontosabb szabálya: „olcsón vegyél és drágán adj el”.
Nem érdemes menet közben hozamról beszélgetni- befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál
Gondolj bele, hogy bármit csinálsz, a szerződésed végig fog futni (feltéve, hogy fizeted). Tehát ez egy tartamos szerződés, hosszútávú megtakarítás. Számodra teljesen mindegy, hogy a megtakarításnak mennyi a névértéke az 5., a 10., vagy bármelyik évben. Hiszen a névérték semmi más, mint adott napi árfolyam megszorozva a te befektetési egységeid számával.
Jobban érzed magad, ha végig nyereséget mutat a névérték? Ne tedd. Ugyanis ez azt jelenti egyben, hogy az adott időszakban ugyanazért a pénzért kevesebb befektetési egységet fogsz vásárolni, hiszen a befektetési alap árfolyama magasan áll. Tehát drágább.
Sajnos az átlagos befektető ezeket a megtakarításokat évről évre ítéli meg az alapján, hogy éppen mit mutat a számláló. Valójában ez egy olyan számsor, ami megnyugtat/felidegesít, de semmi nem változik. Hiszen a megtakarításodat nem veszed ki, tehát nem forintosítod. Neked továbbra is ugyananni befektetési egységed lesz jó árfolyam és rossz árfolyam esetén. A cél, hogy a legvégén az árfolyam magasan álljon.
Ami magas az zuhanni fog, aztán emelkedik
Fontos megérteni, hogy egy nyugdíjbiztosítás esetében nem válogathatunk a korlátlan számú befektetési alap közül. A biztosító már előre „kiválogatott” számunkra 8-10-15 alapot, amik közül választhatunk és különböző mértékben feloszthatjuk a pénzünket. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyik alap tuti befektetés és biztosan működni fog számunkra. Ez azt jelenti, hogy egy olyan „játszótérre” engedtek be minket, amit folyamatosan ellenőriznek és túl nagy hülyeséget nem tudunk elkövetni.
Ettől még simán lehet hosszútávon veszteséges az általunk választott befektetési alap, főleg, ha folyamatosan ki-be ugrálunk mindenhonnan.
Főleg a részvény-túlsúlyos befektetési alapok „kilengése” magas, tehát az árfolyam folyamatosan mozog negatíg és pozitív irányba. Abban biztosak lehetünk, hogy az a részvény-túlsúlyos árfolyam, ami már egy ideje emelkedik, biztosan zuhanni fog. Ettől nem kell megijednünk, nem szabad pánikolnunk.
Mit nézzünk az alapokban, milyen stratégiát használjunk?
Mindenkit ez a kérdés izgat: „Oké, kötök egy nyugdíjbiztosítást, de nem értek a pénzügyekhez, mit csináljak?”. Nagyon fontos a minimum középtávú stratégiai szemléletmód, ami egy pénzügyekhez nem értő ember esetében azt jelenti, hogy „maradj a fenekeden és ne változtass a befektetési alapok összetételén”.
Portfólió stratégia
Ma már a legtöbb nyugdíjbiztosításban lehetőség van díjmentesen igénybe venni a biztosító alapkezelőjének portfólió ajánlását. Tehát elég egyetlen kérdésre választ adnunk (milyen a kockázathajlandóságunk) és ikszelni a három előre kialakított csomag valamelyikére. Ezt a stratégiát ne keverjük össze a régebben ügyfélmágnesnek nevezett stop-loss funkciónak, amit szerencsére a legtöbb biztosító mára elfelejtett ezekben a termékekben.
A stop-loss hamis ígérete az volt, hogy megvéd minket a nagyobb veszteségtől és amikor az alap árfolyama x %-nál nagyobb mértékben zuhan, akkor azonnal eladja a papírjainkat (veszteséget realizálunk) és kötvénybe helyezi át. Majd amikor az alap árfolyama emelkedik, és elér egy pontot, akkor visszahelyezi a pénzünket (drágán fogunk venni).
Tehát a stop-loss a havi tőkésítésű megtakarítási programokban a legveszélyesebb dolgot csinálta: mindig olcsón adott el és drágán vett.
Ezzel szemben a portfólió stratégia egyfajta iránymutatás, hogy mely befektetési alapokba érdemes beszállni közép illetve hosszútávon. Én azt tapasztaltam eddig, hogy ezek az ajánlások jól szoktak sikerülni és nagyo nehéz lenne adott pillanatban jobb portfóliót magunknak összeállítani.
Ingyenes az áthelyezés a nyugdíjbiztosításban
Egy hatalmas előnyét érdemes megemlíteni az átlagos nyugdíjbiztosításnak. Mégpedig azt, hogy menet közben bármikor díjmentesen át tudjuk rendezni a portfóliónkat, ha valamilyen ihletett állapotba kerültünk vagy szeretnénk saját magunk kézbe venni a dolgok intézését. Ez a költségelem akkor válik érdekessé, amikor már van 5-10M forint a számlán és más termékektől eltérően nem kell az átváltásokért kifizetni a 0,1-1%-os díjakat (10M forintnál ez 100 000 forint is lehet).
Nem szabad ki-be ugrálni
Remélem a cikkből ezidáig világossá vált a hosszútávú szemléletmód fontossága. Számos kutatást tudok felhozni, aminek az eredménye az volt, hogy az aktív alapkezelés egyáltalán nem képes hosszútávon magasabb-jobb eredményeket elérni, mintha az elején gondosan kiválasztott befektetési alapokban hagytuk volna a pénzünket.
Ennek az oka, hogy tényleg senki nem tudja biztosan, mikor van az alap a csúcson és mikor van a mélyponton. Vannak események, körülmények, amikből sejthetünk valamit, de ez inkább tipp, mintsem tudományos szintű cselekvés. Az átlagos ügyfél a ki-be lépkedéssel alapvetően veszteséget realizál, hiszen szinte biztos, hogy a rosszul teljesítő alapból vesz ki pénzt (olcsón ad el) és az aktuális trendnek megfelelő, szárnyaló alapba helyezi (drágán vesz). Olyat ritkán látni, hogy valaki a jól teljesítő alapból vesz ki pénzt (drágán ad el) és a rosszul teljesítőbe pumpálja a pénzt (olcsón vesz).
Ne a jót keressük, hanem a rosszat!
Talán a legfontosabb javaslatom az ügyben, hogyha végképp a saját kezedben szeretnéd tartani a gyeplőt. Ha elfogadod, hogy alapvetően ez a játék mindig ugyanarról szól, ugyanazok a játékszabályok:
- a tömeg mindig drágán vásárol
- a tömeg felveri az árat
- a tömeg bepánikol
- a tömeg olcsón ad el
, akkor mostanra rájöhettél, hogy neked mindig a tömeggel ellentétes irányba kell haladnod. Ha a tömeg veri fel a nemzetközi részvények befektetési alap árfolyamát, akkor neked a pénzt át kell pakolnod (és drágán adsz el, ha volt itt pénzed) olyan alapokba, amik lenn vannak, alulról indultak növekedésnek (lásd: Kelet-Európai részvény mostanában).
Persze ez elméletben jól hangzik, de a valóságban sosem tudod, hogy mikor tudsz jókor kiszállni és mikor van még a befektetési alapban kakaó. Éppen ezért jobb ötlet végig kitartani, és ha az alap lezuhant, akkor még több pénzt belerakni.
Ha aktívan szeretném kezelni a befektetési alapjaimat, akkor sem napi kereskedést folytatnék, hanem 2-4 éves periódusokban gondolkodnék. Vételi pontnak nem az abszolút mélységet, eladási pontnak pedig nem az abszolút magasságot jelölném meg, hiszen nem ismerem előre az adatokat. Keresném az ismétlődéseket, a mintákat az elmúlt 10 évből meghatároznám magamnak a ki és beszállási pontokat.
És én mit szoktam megnézni a múltbeli hozamokon?
Folyamatosan egyfajta sormintát keresek, ugyanis a piac végtelenül szentimentális és a sorminták ismétlődésére rendezkedett be. A befektetési alapoknál mindig megnézem minimum az elmúlt 10, de inkább 12-15 évet lehetőség szerint, amiből láthatom egyrészt a sormintát, másrészt azokat az átlagos értékeket, minthogy hogyan teljesített évente átlagosan az alap.
Ez az időtáv ráadásul tartalmaz egy gazdasági világválságot is, tehát láthatjuk, hogyan „reagált erre” az alap és milyen módon követte le a piaci változásokat. Ezenkívül megnézem a befektetési alap szórását is, tehát milyen kilengésekkel érte el az adott eredményt- ezzel meghatározhatjuk a valódi természetét az alapnak.
A hozamelvárásod egy közepesen kockázatvállaló portfólió esetén nem lehet több, mint 6%. Számolj ezzel mindig és akkor nem ér nagy meglepetés.
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Szeretnél nyugdíjbiztosítást kötni? Megmutatom a lehetőségeket!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 25, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Viszonylag gyakran előkerül a téma: eladósodnak a magyarok?. Azt hitték sokan, hogy a gazdasági világválság hatására a magyar lakosság hitelfelvételi szokása átalakul, a pazarlás, mint hitelcél kikerül a repertoárból és egyre inkább tudatosan vesznek majd fel új és újabb hiteleket. Ma már a számokból látjuk, hogy ezzel szemben a lakosság maximum megilletődött. Éppenhogy eltelt egy kis idő és máris ugyanazokat a hibákat követik el az emberek. Gyakorlatilag a magyar lakosság elkezdett megint vészesen eladósodni!
A cikkben végigvesszük az eladósodás folyamatát és azokat a veszélyeket, amik az adósságcsapdába kergethetnek minket.
#1 Jobban élek-többek költök. Aztán ugyanúgy élek, mégtöbbet költök
Minden adósságcsapda a jobb élet reményével kezdődik. Tehát amikor az egyén úgy dönt, hogy „ő megérdemli” a valamit és ezt akár saját erőforrásain felül is igyekszik elérni (hitel). Ez az igény tipikusan akkor születik meg, amikor belépünk egy „magasabb jövedelmi” sávba és hirtelen nem tudunk mit kezdeni a jövedelmünkkel.
Tehát hibásan terjedt el a köztudatban, hogy kizárólag a rászorultak, a szegényebb emberek tudnak adósságcsapdába kerül. Az adósságcsapdba ugyanannyira veszélyes a papíron magasab jövedelműekre is. Ebben a cikkben kifejezetten róluk lesz szó, akik úgy kerültek adósságspirálba, hogy papíron mindenük megvolt a rendes élethez.
Az egész folyamatnak
a lényege a megfogalmazódott szükségleteken alapszik. Amikor elkezdünk többet keresni, akkor azzal párhuzamosan egyre több dolgot szeretnénk magunknak megengedni. Ez azonban sosem racionális döntés, hanem egy létező szükséglet kielégítése. Sok embert ismerek, akik átlagos, vagy annál szegényebb környezetből érkezve elkezdtek messze átlag fölött keresni, és kifejezetten késztetést éreznek arra, hogy mindig vegyek valamit (amire vagy van szükség vagy nincs).
#2 Magadnak egy tv-t, a banknak pedig egy ultraLED tv-t veszel?
Egy ponton túl már nincsen megállás és miután teljesen feléltük a megtakarításainkat, a megemelkedett jövedelmünket, nincsen más lehetőségünk, mint a bank felé fordulni és különféle hiteleket felvenni. A hitelintézetek, boltok pedig a „kezünkre” játszanak, hiszen folyamatosan ontják magukból a „jobbnál jobb lehetőségeket”.
Mivel az igény megfogalmazódott már bennünk és léteznek ezek az ajánlat, már csak idő kérdése, hogy egy gyenge pillanatban aláírjuk az adósságspirálunk papírjait.
Sokan nem gondolnak bele
abba a nyilvánvaló ténybe, hogy amikor például egy tv-t választanak maguknak hitelből, akkor tulajdonképpen „két modellt vásárolnak” meg. Egy tv-t maguknak és egy sokkal jobbat a banknak. De hogyan lehetséges ez? Az irodalom ezt hívja „megfizetett kamatnak”, azaz a banktól kölcsönkapott pénz használatának az árának. Optimális esetben a bank segítségével elkölthetjük a jelenben azt a pénzt, amit a jövőben fogunk megkeresni.
Ez olyan esetekben indokolt és logikus lépés, mint például amikor az albérletünket cseréljük le kedvező feltételekkel saját lakásra. Vagy amikor veszünk egy hasznosabb, alkalmasabb autót magunknak. Vagy amikor elromlik egy létfontosságú eszköz (pl.: mosógép) és azonnal pótolnunk kell.
Ezzel szembe kevésbé magyarázható az a helyzet, amikor teljesen felesleges, életünkhöz érdemben nem hozzájáruló dolgokat vásárolunk meg hitelből, mert képtelenek vagyunk arra, hogy x hónap alatt összegyűjtsük a szükséges tőkét hozzá. Pedig a havi tőke (megtakarítás vs havi törlesztő) már a rendelkezésünkre áll. Mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt a rendelkezésre álló tőkét a saját megtakarításába helyezi vagy pedig a havi törlesztésre fordítja.
#3 Mitől lesz egy ártalmatlan hitel az adósságspirál egyik pontja? Eladósodnak a magyarok?
Már a kérdésben benne van a válasz. Ugyanis ritkán állnak meg az emberek egy hitelnél, miután rákaptak egy „jobb élet” ízére. Ráadásul a jobb élet szükségességét „igazolja” a megnövekedett vagy alapból átlagnál magasabb jövedelem és bejátszik a „mert megérdemlem” faktor. Az adósságspirál úgy készül, hogy hitelt hitelre halmozunk, mire végzünk a folyamattal,
addigra a hitelek havi törlesztése teljesen felemészti a bevételünket.
Az adósságspirálból azért nagyon nehéz kitőrni, mert egyrészt le kellene mondani az addig kialakított életszinvonalból, másrészt egy ponton túl már ez is nagyon kevésnek bizonyulhat. Mert mi az igazi adósságspirál alapvetése? Csupa olyan dologra használjuk fel a bank pénzét, amivel nem teremtünk értéket, nem termelünk pénzt és már a vásárlás pillanatában értékét veszti.
Ilyen dolgok tipikusan az elektronikai eszközök, ruhák, a rendszeresn éttermezés, vagy a hitelből való utazgatás. Ezek egyikétől sem tudunk szükség esetén megfelelő áron „szabadulni” és ezzel valamit visszaszerezni a kidobott pénzből. Hibásan a jelzáloghiteleket szokták megnevezni, mint az eladósodás legveszélyesebb tétele!
A valóságban a sok „kis tétel” az, ami anyagi krízist idéz elő, hiszen egy lakástól „tudnánk időben szabadulni” és egyfajta értéket-vagyont képvisel. Most nézd meg egy 2009-es jegyzetemet egy ügyfélről, ahol férj-feleség + mama-papa vett részt az adósságspirál felépítésében és négyen együtt fel tudtak mutatni akkoriban közel 600 000 forintos összes családi jövedelmet. Szerinted mi okozta reményvesztettségüket?
Az igazság az, hogy a képet tovább árnyalja, hogy a családi házban 4-en laktak (két generáció), tehát a 139 000 forintos törlesztőből még le kéne vonnunk azt az elméleti összeget, amit ki kellett volna fizetniük, ha nem saját házban laknak, hanem mindketten külön albérletben. Tehát az egy olyan összeg, ami mindenféleképpen kifizetendő.
#4 Hogyan kerülheted el az eladósodást?
Most felírok neked listaszerűen olyan ötleteket, amiket megfogadva garantáltan elkerülheted az olyan adósságspirált, amiből soha nem tudsz kitőrni és megtakarítás helyett a banki kamatokat halmozod fel.
- Ha emelkedik a. fizetésed, akkor ahhoz igazítod a pénzügyi rendszeredet ( Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?)
- Innentől kezdve hitelből kizárólag értékteremtő dolgokat vásárolsz. Figyelem: a nagyobb tv nem értékteremtő!
- Ha szeretnél valami „nem értékteremtő” dolgot vásárolni, akkor hitel helyett minden hónapban félreteszed minimum azt az összeget, amit a hitelbe kéne fizetned. Amint összegyűlt a pénz, önerőből megvásárolod azt, amit szeretnél.
- Nem vagy spekuláns, így törekszel a „garantált törlesztőrészletekre”
- Elfelejted a „mert megérdemlem mentalitást” és helyette a „mennyit kell ezért dolgoznom” mentalitásra váltasz. Azonnal!
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot
Szeretnél a gyermekednek félretenni pénzt?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 18, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, Nyugdíj, nyugdíj oldal jobb
A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…
A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!
Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]
Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.
Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:
- nem tudjuk, hogy meddig élünk
- nem ismerjük az inflációs rátát
- nem tudjuk mennyit fogunk keresni
- nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
- nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)
Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:
- szeretnénk saját lakást
- a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
- mindig kényelmesen akarunk élni
- gondoskodni szeretnénk a családunkról
Harmadik nyugdíjas zsebünk- Nyugdíjbiztosítás
A 3 részes cikksorozat utolsó részéhez érkeztünk, ahol mostmár tényleg a konkrét pénzről kell beszélnünk. Egyszerűen nem létezhet olyan nyugdíjcélú portfólió, aminek nem eleme a szabadfelhasználású nyugdíjas tőkénk. Ennek oka, hogy végső soron a pénzre mindig szükségünk lesz, így ebben a formában is gondolnunk kell a jövőre.
Jó megoldást jelenthet erre a célra a megfelelően kiválasztott nyugdíjbiztosítás, mint egy olyan megtakarítási forma, amire 20%-os adójóváírást is tudunk ígénybe venni, viszont feltételeiben rugalmasan, kedvezményrendszerében kiemelkedően teljesít a mostani piacon!
A szekció során bemutatott, ugyanazon paraméterek (egységesen 40 éves ügyfél, nettó évi 5%-os hozam, 25 év) mellett meghatározott mobilszámítások alapján egy nyugdíjbiztosítás megverte a NYESZT-t, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárt is, a második helyen a NYESZ végzett. Adójóváírás nélkül számítva is a nyugdíjbiztosítás győzött, a második helyre a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, a harmadikra a NYESZ került, és a negyedik lett az önkéntes nyugdíjpénztár a 25 év végi egyenleg (potenciális kifizetés) alapján. – írja a Portfólió
A nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye, hogy lejárata a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Így a szerződés a NYESZ-el és Önkéntes Nyugdíjpénztárral szemben „függetlenedik” a jövőben egy esedékes öregségi nyugdíjkorhatár emeléstől. Mivel egyre többet cikkeznek arról, hogy megemelhetik 68-70 évre a nyugdíjkorhatárt, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy szerződésszerűen mikor juthatunk a pénzünkhöz először.
Befektetési alapokba fektethetünk
A befektetési alap tulajdonképpen egy olyan befektetési lehetőség, ahol a kisbefektetők pénzeit egy szolgáltató „összegyűjti” és egyfajta „befektetési közösséget létrehozva” használja nagy volumenben azt. Éppen ezért a pénzünket mindig előnyösebben és biztonságosabban tudják befektetni, mintha a kisbefektetők egyenként tennék meg.
Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre.
Nyugdíjbiztosítás esetében, ahol havonta fizetünk be (havonta tőkésítünk) alapvetően két tényező számít a befektetési alappal szemben: hány darab befektetési jegyet tudtunk vásárolni és amikor kivesszük a pénzt, akkor azért mennyit hajlandóak fizetni (mennyi az árfolyam?).
Mintha vennél egy Nike pullóvert…
Sokan attól félnek, hogy egy 10-20-30 éves megtakarítási programban (nyugdíjbiztosítás) adott napon az alap értéke lezuhant és kevesebbet ér a pénzünk. Az árfolyammozgás ebben az esetben az előnyükre szolgálhat, hiszen az olcsóbb befektetési jegy azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzünkért több darabot tudunk megvásárolni.
Tehát a gyűjtési-felhalmozási időszakban több papírom lesz: több papír x árfolyam = több pénz
Amikor befektetési alapba szeretnék a pénzt elhelyezni, akkor gondoljunk arra, mintha vásárolnánk egy Nike pullóvert. Tudjuk, hogy relatív jó minőségű, többszörösen ellenőrzött és értékálló terméket vásárolunk. Ha a Nike pullóver 30 000 forintba kerül alapvetően, de valamiért lezuhan az ára 10 000 forintra, akkor mit csinálunk?
Biztosan nem esel pánikba. Hiszen ez még mindig ugyanaz a minőség, márka és érték. Ha befektető fejjel gondolkozol, akkor ugyanazért a pénzért (30 000 forint) veszel 3 darabot és megvárod, amíg az ára megint felmegy/kompenzál. Így amikor megint 30 000 forint az ár, akkor eladod és kerestél vele 90 000 forintot (60 000 forint haszonnal). Hasonlóan működik a befektetési alap is. Hány darab „papírt” tudok az évek során megvásárolni és adott napon milyen árfolyamon tudom eladni azokat?
5 ok, amiért haldoklik a magyar nyugdíjrendszer
Kevesebbet kockáztatsz, ha…
A befektetési alap jellegéből adódóan nem egy cégbe fektetsz be. Az alap egyfajta „gyűjtő”, amit különféle szempontok alapján tudsz kiválasztani. Találsz olyan alapot, ami egyszerre több országba (regionális) fektet be, azokon belül is különböző iparágakba, de találhatsz olyan alapot is, ahol a kockázatot porlasztják különféle lehetőségekkel.
Nézzünk meg egy konkrét példát:
A képen a Concorde 2000 nevezetű eszközalapot láthatod és annak összetételét. Talán így lehet a legjobban megérteni, hogy mit is jelent valójában a befektetési alap. Láthatod, hogy ebben az egy befektetési alapban egyszerre fektethetsz be (különböző súlyozással) részvényekbe, befektetési jegyekbe, állampapírba és kötvényekbe egyaránt.
Vagyis a befektetést az alapkezelő végzi,
akit a nyugdíjbiztosítás keretein belül megbíztál azzal, hogy „felügyelje” a pénzedet. A táblázatban láthatod, hogy ennél a konkrét alapnál milyen „jogosítványt” kap az alapkezelő ahhoz, hogy átrendezze az alap összetételét, amennyiben úgy látja jónak. Így például soha nem fektethet be minden pénzt (100%) magyar részvénybe, hiszen csak az alap maximum 60%-át helyezheti ide.
A nyugdíjbiztosításban lehetőséged van átlagosan 6-10 befektetési alap közül választani, de akár többet is választhatsz és különböző logika szerint súlyozhatod azokat. Ráadásul a legjobb nyugdíjbiztosításokban menet közben díjmentesen tudod átrendezni a portfóliódat. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek már „válogatott alapok”, tehát a biztosító helyetted kiszűrte a rossz lehetőségeket, az általuk javasolt legjobb alapok közül választhatsz biztosítva ezzel azt, hogy azok se hozzanak végzetes és rossz döntést, akik nem értenek a pénzügyekhez!
A banki lehetőségeknél magasabb hozamot érhetsz el
Maradva a Signal Nyugdíjbiztosításánál, az alábbi hozamokat érték el a biztosító által javasolt különböző kockázati szinthez összeállított „csomagok”. Ma már a legtöbb biztosító tesz javaslatot, hogyan érdemes összeállítani ezeket az alapokat!
Fontos: a múltbeli hozamok eredményeit nem tekinthetjük a jövőre nézve egyértelműnek. A jövőt nem ismerjük. Ezekből a számokból azt szűrhetjük le, „mi lett volna, ha x éve kezdtük volna el…”.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kalkulációkat 6%-os éves hozamra szokta a piac kiszámolni. Vannak, akik ennél kevesebbet számolnak, míg mások ennél többet. Láthatod a számokból, hogy a konkrét példában mindhárom portfólió az elmúlt 5 évben 10% feletti éves hozamot teljesített. (Azonban az elmúlt 5 évben a piac folyamatosan növekedett!).
Itt találsz egy kalkulációt, hogy mit érhetsz el nyugdíjbiztosítással 6%-os hozam mellett akkor, ha minden évben 5%-kal többet fizetsz be (értékkövetést választasz) és minden évben megkapod a 20%-os adójóváírást:
És mik a költségek?
Mint minden pénzügyi terméknél, így itt is meg kell fizetnünk a termék költségeit. Ehhez 2018.01.01-től segítséget nyújt számunkra a KID tájékoztatási kötelezettség, amiben konkrét termékre levonva kapunk választ a kérdésünkre.
Először is az átlagos nyugdíjbiztosításnak az alábbi egységes költségelemei vannak:
- Szerződéskötési költség (első 3 évben vonják le)
- Adminisztrációs költség
- Vagyonkezelési költség
(forrás: www.signal.hu)
Láthatjuk a táblázatból,
hogy havi 25 000 forintos befizetés mellett a nyugdíjbiztosításban a költségünk 20 éves futamidő mellett akár 4 666 686 forint is lehet. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számítások nem mutatják meg, hogy a saját szerződésünk költségei pontosan mekkora összeget jelentenek majd, az átláthatóság javításában és a termék más termékekkel való összehasonlításban viszont segítenek.
„Előfordulhat, hogy a költségek meghaladják a befizetett tőkét bizonyos termékeknél: ez akkor lehetséges, ha például rendkívül kedvező piaci körülmények közt kimagasló hozamot ér el egy életbiztosítási termék. Például a MetLife termékénél szélsőségesen jó esetben a KID szerint 147,5 millió forintos lejárati értéket is el lehet érni, ebben az esetben 10,9 millió forint lesz a költség (a realitása ennek persze erősen a nullához közelít, a számításban egy időszakosan kiemelkedően teljesítő, rövid track recorddal rendelkező magyar részvényalapot vettek alapul).”- írja a Portfólió
Lefordítva a RIY
alapvetően azért nem képes a valódi költségeket tételesen megmutatni, mivel százalékos értékeket vesz alapul és a múltbeli hozamokból táplálkozik, amik bőven 10% felettiek voltak. Emiatt pedig a megtakarított összeg is elképeztően magas a számítási modell szerint. Tehát sokat fizetünk, de sokat kapunk elv érvényesül. Viszont egy 20-25-30 évre megkötött nyugdíjbiztosítás esetében lesznek hasonlóan jó, és sokkal rosszabb időszakok is, amik mind hatással lesznek a költségekre is.
A költségkalkulációk tipikusan 20 éves távlatban számolnak, miközben az átlagos nyugdíjbiztosítási futamidő 27 év felett van. Emiatt a költségek is kedvező arányba módosulnak, hiszen nagyobb pénztömegre oszlik meg a százalékos és fix költség egyaránt.
Nem drágább, mintha magadnak fektetnél be és aktívan kezelnéd a befektetésed
Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy milyen komplex szolgáltatást vásárolnak meg a nyugdíjbiztosítással:
- előre fixált költségszerkezetet, ami nem emelkedik, amikor az árak emelkednek
- portfoliómenedzser szolgáltatást
- a biztosító intézményrendszerét, amivel garantált a termék 30 éves kifutása
- rendszer felügyeleti és tőkepiaci felügyeletet
Tehát összességében biztonságot és kényelmet kapsz egy nyugdíjbiztosítás által szemben azokkal a DIY megoldásokkal, amikor az állítólagosan alacsonyabb költségekért cserébe te kezdesz el befektetni és napi szinten monitorozod a lehetőségeket.
Nagyon fontos számolnod azzal a nagyon fontos körülménnyel, hogy a nyugdíjbiztosítás esetén nem kell áthelyezés költséget fizetned, amennyiben szeretnéd átalakítani a portfóliódat, míg egy befektetési számlánál ez a leglényegesebb költségelem.
Nem éri meg halogatni a döntést
Sokan vannak úgy, hogy még erőteljesen gondolkodnak, mikor és mennyivel kellene indítani egy ilyen szerződést. Az biztos, hogy minden elvesztegetett hónap a hátralevő időt figyelembe véve elképesztő mértékű vesztedéget is okozhat nekünk, hiszen „annyival kevesebb pénz gyűlik össze”.
Ez nem azt jelenti, hogyha 1 évvel később indítod a megtakarítást akkor az első éves befizetéseddel (mondjuk 240 000 forint) lesz kevesebb a számládon lejáratkor. Ez azt jelenti, hogy a teljes pénztömegnek egy évvel lesz kevesebb ideje termelni…
Mennyivel érdemes elkezdeni?
Érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban az alábbi cikket:
Hogyan építsünk nyugdíjvagyont?
Alapvetően érdemes körültekintően eljárni a kérdéssel kapcsolatban és egy olyan havi összeget meghatározni, amit minden körülmények között tudsz tartani. Tanácsadások során gyakran javaslom, hogy a nyugdíjra szánt pénzt bontsuk ketté, és csak egy részét helyezzük el rendszeres díjba (kötelezettség, ami havi szinten keletkezik), míg a másik részt eseti díjként is be tudjuk fizetni a szerződésre (szabad döntésünk). ennek előnye, hogyha éppen nem szeretnénk a „másik részt” befizetni, akkor semmi nem történik, hiszen nem vállaltunk erre kötelezettséget.
Viszont az eseti díjra ugyanúgy kaphatunk adójóváírást, mint a rendszeres díjra!
Ez volt a 3 részes sorozat első része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő két részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!
Az 1. részben- A lakhatás, mint nyugdíjcél
A 2. részben- Egészség állami támogatással nyugdíjcélra
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 18. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 2, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
A legnehezebb módja a saját megtakarításaink kezelésének, ha saját magunknak kell hétről hétre, hónapról hónapra gondoskodnunk róla, Gondolj bele, hogyha minden héten magadnak kellene félretenni pénzt, akkor öt év alatt összesen 52×5= 260 alkalommal kell odafigyelned, ami átlagosan 5 perccel számolva is 1300 perc, azaz 21,66 órát jelent az életedből! Ehhez képest egy automatizált megtakarítási rendszer megnyugtató megoldást jelenthet számunkra…
Megtakarítani abból a pénzből tudunk, amit nem látunk. Mert, ami már a kezünkben van, annak hajlamosak vagyunk egy „jobb célt” találni…
1. Lépés- Mi számít jövedelemnek?
Az automatizált megtakarítási rendszerünk kiépítésének alapja mindenféleképpen annak a tisztázása, hogy tulajdonképpen milyen jövedelemből gazdálkodunk és mit nem szabad figyelembe vennünk! Gyakori hiba, hogy jövedelmünknek megtakarítási szempontból az összes olyan pénzt tekintjük, amit megkapunk.
Fontos: megtakarítási szempontból jövedelemnek kizárólag a rendszeresen érkező (és tervezhető) pénzek számítanak. Az eseti pénzek (jutalmak, örökség, rendkívüli pótlékok) ebbe a halmazba nem számítanak bele, mert nem fenntarthatóak
Máris egy nagyon fontos következtetést vonhatunk le. Mégpedig attól, mert havonta megkeresünk 600 000 forintot, még nem azt jelenti, hogy a rendszeres jövedelmünk is ez az összeg. Az automatizált megtakarítási rendszerünk szempontjából kizárólag azokkal a tételekkel számolhatunk, amik alapvetően „nem eshetnek ki”, „nem csökkenhetnek”, ” nem időszakhoz köthetőek”. Mindig számolj a biztossal. Ami ezen felül marad, az mehet az eseti megtakarítási számládra.
2. Lépés- Keress egy szolgáltatót a céljaidhoz
Az automatizált megtakarítási rendszerben rendkívül fontos szerepet töltenek be azok a pénzügyi szolgáltatók, akiknél meg tudod kötni a céljaidhoz megfelelő pénzügyi termékeket. Igaz, hogy ezért cserébe meg kell fizetned a költségeket, de alapvetően ez az ára annak, hogy legyen egy privát „felügyeleti szerved”, ami figyelmeztet téged arra, ha le akarsz térni az általad meghatározott útról.
Sokan alulbecsülik, felesleges elköteleződésnek tartják a pénzügyi szerződéseket. Ezzel szemben azonban egy lakástakarék, egy bank vagy egy biztosító törvényileg fel van hatalmazva arra, hogy a „fejünkre járjon”, ha elmaradunk. Sokaknak ez az idegesítő jogkör az, ami megmenteni a hosszútávú szerződéseket az enyészettől és totális csődtől.
Minden megtakarítási célhoz…
találni kell egy stabil szolgáltatót, ahol szükségszerű lenne beállítani a rendszeres átutalási megbízást. Az automatizmus pontosan azt jelenti, hogy a rendszer saját magától, a mi megbízásunkból indítja el hónap elején a megtakarítási befizetéseinket. Így sosem csúszunk el, sosem felejtjük el és sosem tudjuk „elkölteni” ezt a pénzt másra!
A tapasztalat pontosan alátámasztja ezt. Ha „nem jön” a megtakarítási csekk, nincsen beállítva semmi automatizmus, akkor egy idő után megunjuk, elfelejtjük ezt a „játékot”. Ha viszont beállítjuk a rendszert és nem veszünk róla tudomást, akkor egyszercsak azon vesszük észre magunkat, hogy egy jelentős összeget gyűjtöttünk össze!
Mitől rendszeres egy megtakarítás? – avagy az automatizált megtakarítási rendszer lényege
A megtakarításnak azt nevezzük, amikor rendszeres időközönként félretesszük ugyanazt az összeget. Én ezt tovább bontanám és az automatizált megtakarítási rendszerünk szempontjából azt nevezném rendszeres megtakarításnak, ami megfelel az alábbi kritériumoknak:
- konkrét időtávra szól
- meghatározott összeget fizetünk be
- valamelyik pénzügyi szolgáltatóval szerződünk le
- határozott célt akarunk megvalósítani vele
Amikor nem kell szolgáltató
Figyelmedbe ajánlom a pénzügyi borítékos rendszert, ami viszont a hétköznapi életedhez nyújthat fantasztikus megoldást. Így ezt a borítékos rendszert felhasználhatod azokra a megtakarítási céljaidra, amik tipikusan olyan rövidtávúak, mint egy nyaralás, egy új elektronikai eszköz vagy egy 1-2-3 éven belül esedékes autó. Ilyenkor nem érdemes pénzügyi szolgáltató termékét választani, hiszen túl rövid az idő ahhoz, hogy kockázatmentesen megforgasd a pénzedet!
3. Lépés- A Likvid megtakarítás automatizálása
Talán eddig a pontig nem mondtam sok újdonságot, hiszen nem nagy varázslat leszerződni valakivel, majd a csekkeket befizetni. Azonban sokan nem tudják, de a likvid (azaz hozzáférhető) megtakarításainkat is tudjuk automatizálni és kiszámíthatóvá, tervezhetővé tenni.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint az első pontban meghatározott rendszeres bevételünkből kivonni a rendszeres és fix havi kiadásainkat (rezsi, hitelek, étel, utazás, rendszeres megtakarítások…stb), majd a fennmaradó összeg X százalékát „kinevezni” likvid tartalékba szánt összegnek.
Mennyi legyen?
A rendszeres bevételed 600 000 forint. Ebből a rendszeres kiadásod 350 000 forint. A fennmaradó 250 000 forintnak veszed a 10%-át (25 000 forint), amit elkülönítesz és átirányítasz egy erre a célra kinvezett, különálló folyószámlára. Az átirányítás azt jelenti, hogy adsz a bankodnak egy rendszeres átutalási megbízást, hogy minden hónapban (amíg fenáll ez a jövedelmi helyzeted. Ha csökken, akkor csökkentesz, ha növekszik, akkor növelsz a megbízás értékén) azt az összeget ugyanúgy „utalja át”, mintha a rendszeres megtakarításodat fizetnéd be.
Tehát létrehozol magadnak egy „csekket”, egy kötelezően fizetendő pénzügyi eszközt. Ez olyan pénz lesz, amit szintén nem tartasz majd a kezedben, egy idő után nem is fog „hiányozni neked”, mert hozzászoksz, , hogy ez az összeg nem hozzáférhető, nem létezik.
Ez még csak a likvid 1
A táblázatból látható, hogy kamatok (és költségek nélkül) az adott példa jövedelmi szint mellett automatizált likvid megtakarítási rendszerelemből nagyon hamar már szabad szemmel is látható összeget tudunk magunknak felépíteni. Gyakorlatilag „észrevétlenül” gyűlik össze egy 7 számjegyű összeg néhány év elteltével.
Azt láthatjuk, hogy pusztán ez az összeg kellő fedezetet nyújthat(na) számunkra vészhelyzet esetén. A csavar azonban pontosan az, hogy ez a rendszeresített likvid tartalékunk, mondhatni a hozzá nem férhető likvid pénzünk. Mert a rendszer szerves része lesz a likvid 2 is…
4. Lépés- A likvid 2
Sokan nagyon büszkék a megtakarításaikra, miközben nem alakítják ki a saját portfóliójukat. Mert portfóliót nem kizárólag a befektetéseinkben tudunk kialakítani, hanem az egész megtakarítási rendszerünkben is. Fontos lenne a különböző célokra félretett pénzt tovább bontani, mint például a likvid tartalékot is egy tervezhető automatizált elemből (megmaradó havi jövedelmünk fix százaléka) és egy ad hoc elemből összeállítani.
Az ad hoc elemet nevezzük likvid 2 tartaléknak.
Vagyis erre a számlára/titkos helyre megy a jövedelmünk azon része, ami minden hónapban megmarad/nem marad meg, hiszen függ az adott havi költekezéseinktől. Szokták mondani, hogy:
Ne azt a pénzt tedd félre, ami megmarad a költekezéseidből, hanem azt a pénzt költsd el, ami megmaradt a megtakarításaid után!
És mi van azzal a tétellel, ami megmarad a megtakarítások és költekezések után? Nem törvényszerű mindig minden pénzt elkölteni. Helyette hozzuk létre a likvid 2 tartalékot, ami kifejezetten a hónap végén fennmaradó összegre koncentrál. Ez lesz az a persej, amihez először hozzányúlunk, ha szükségünk van plusz pénzre.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 02. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | dec 16, 2017 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, info
Az embernek olyan érzése támadhat, hogy a magyar ingatlanpiac teljesen felpörgött, az árak az egekig emelkedtek (ezt igazolja a tény, miszerint eladó lakás Budapesten átlagban az elmúlt két évben 90%-os áremelkedés történt a lakásárakban) és innentől már csak az összeomlás jöhet. Most nézzük meg, hogy miért nem késő beszállni a piacra?
A lakáspiac összeomlása alapvetően egy tervezhető eseménye a modern gazdaságnak. Képzeljünk el egy lufit, amit folyamatosan fújunk, ameddig ki nem pukkad. Aztán előveszünk egy másik lufit, amit megint elkezdünk fújni… Az ingatlanpiac hasonló ciklikusságon esik át. Csak két tényezőt nem ismerünk: mettől meddig?
#1 Alacsony tranzakciószám
Noha a lakáspiaci árak 2014 elejétől megfigyelve mintegy évi 14%-kal emelkedtek, miközben a piaci környezet rendkívül kedvező (alacsony kamatok, növekvő jövedelmek, magas állami támogatások), a hosszútávon annualizált átlagos 157 ezres forgalmat így sem értük el a 150 ezres tranzakciószámmal.
Ez azt jelenti, hogy relatív alacsony számú ingatlan cserél gazdát lényegesen magasabb áron. Mivel azonban a különböző régiók fejlettségükben eltérőek, ezért ezt az országos mintát árnyékolhatjuk, hiszen míg Budapest sokkal inkább telített piacnak tekinthető önmagához képest is, addig az adatsort jelentősen csökkenthetik a Kelet-Magyarországról érkezők számok.
Az alacsony tranzakciószám azt is jelenti, hogy a piacnak még mindig van lehetősége a bővülésre rövid időn belül.
#2 Olcsó hitelek segítik a vásárlást
Magyarországon újra beindult a hitelezés, köszönhetően az alacsony kamatközegnek. Ez azt jelenti, hogy önmagához képest forint alapú, kiszámítható hitelhez jutni soha nem volt annyira költséghatékony, mint jelenleg. A kérdés viszont mégsem ennyire egyszerű, ugyanis hiába az alacsony kamatozású hitel, ha információ hiányában rossz stratégiát választunk ki magunknak!
Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelről itt olvashatsz
Választhatjuk a legalacsonyabb kamatozású változó kamatozású hiteleket, amik a kezdeti alacsony törlesztés ígéretével kecsegtetnek, míg a drágább, évekre fixált kamatozású hitelek magasabb kezdeti törlesztő mellett garanciát nyújtanak, hogy nem változik a havi fizetendő. Előző cikkünkben kiszámoltuk már, hogy mikor éri meg befektetési céllal vásárolt ingatlan esetében a változó kamat és milyen kockázatokkal kell számolni illetve pontosan milyen kamatszint mellett járhatunk jobban a fix kamatozású hitellel? Ehhez készítettünk egy excel táblát is, hogy könnyebb legyen a számolás! Ugyanarra a következtetésre jutottunk, mint az MNB, vagyis a kritikus időtáv az 5 év azaz 60 hónap, amikortól egy vélt forgatókönyv alapján jobban járunk a fixált hitelekkel.
Ingatlanvásárlás befektetési céllal
Az emberek még nem így gondolják
A legnagyobb tanulság a devizaválságból az volt, hogy nem szabad a kezdeti alacsony kamatért cserébe kockázatos szerződéseket aláírni, amiket nem is értünk. Hiába minimalizáljuk a kezdeti törlesztést, ha hosszútávon veszítünk vele.
Ezzel szemben 2017-ben a legkedveltebb kamatozású jelzáloghitel még mindig a változó kamatozású volt, ugyanakkor egyre inkább terjed az évekre fixált hitel. Ennek oka kevésbé a pénzügyi információ alapján meghozott jó döntés, mintsem a félelem a „devizahitelek” megismétlődésétől. A feladat ugyanakkor az lenne, hogy ezeket a döntéseket az ügyfelek tudatosan hozzák meg!
Ezzel szemben sajnos a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a lakosság döntő többsége a mai napig nem rendelkezik a megfelelő pénzügyi tudással ahhoz, hogy tudatosan jó döntést hozzon. Emiatt mégjobban felértékelődik a felelősségteljes, jó hitelközvetítők szerepe a piacon, akiknek a feladata, hogy közérthetően rávilágítson a különböző stratégiák előnyeire és hátrányaira!
#3 Magyarországon kevesebbet kell dolgozni a lakásért
Örökös vita a magyar lakosság jövedelmi helyzete és az ingatlanárak. Ehhez képest nemzetközi viszonylatban megállapíthatjuk, hogy Magyarországon „lényegesen kevesebbet kell dolgozni” a jövedelmünkhöz képest egy átlagos lakásért, mint Európa legtöbb országában.
Ez pontosan azt jelenti, mint aminek látszik. Hiába látjuk a számokon, érzékeljük a pénztárcánkon, hogy brutálisan drágulnak az ingatlanok, perspektívába helyezve a kilátásokat, megállapíthatjuk, hogy a magyar ingatlanpiacba lehet „kódolva további drágulás”.
Egy átlagos, 70 nm-es lakás megvásárlásához 8 év körüli bruttó jövedelem szükséges Magyarországon, míg mondjuk Csehországban ugyanez a szám 11 évet jelent. Az összehasonlítást nehezíti ugyanakkor az eltérő adórendszerek, illetve a változó árszinvonal.
Ettől függetlenül a rendszer legnagyobb veszélye a hitelfelvevők anyagi kiszolgáltatottsága
Mivel alapvetően a hitel nem úgy működik, mint egy biztosítás, tehát nem vállalunk kockázatközösséget más emberekkel, így alapvetően függetlenedhetünk a „rossz adósok” okozta károktól. Ugyanakkor a rossz adósok magas aránya könnyen destabilizálhatja a teljes bankrendszert, ami már hatással lehet például a változó kamatozású hitelünkre.
Itt csatolnék vissza a hosszútávra fixált lakáshitelek létjogosultságára. Ugyanis az alábbi diagramból láthatjuk, hogy a hitelfelvevők 60-65%-a nem rendelkezik annyi megtakarítással, hogy vis major esetén a 7. hónapban is ki tudja fizetni a hitelét. Ez a rendszerbe kódolt egyik leglényegesebb kockázat, amit figyelembe kell vennünk!
Mindenkinek javasolt megfelelő likvid és nem likvid megtakarítási hátországot felépíteni, amihez itt találtok egy nagyon használható útmutatót: Pénzügyi tartalékképzés
#4 Még mindig magas lehet a megtérülés aránya
Lakást alapvetően lakhatási vagy befektetési céllal vásárolunk. A második esetben mindig azt kell kiszámolni, hogy mikor éri ez meg nekünk. Az biztosnak látszik, hogy az ingatlanárak növekedésének az üteme lassul, hiszen a kezdeti CSOK10+10 lelkesedés lezajlott, az építőipar már sikeresen reagált az új keresletre, a CSOK kompatibilis lakások lassan átadásra kerülnek. Végső soron számolhatunk a következő években a lufi kipukkanásáig akár évi 5-10%-os bruttó áremelkedésre, ami mellé illesztve az albérleti díjból beérkező bruttó 5-10%-os éves megtérülést, akkor láthatjuk, hogy alapvetően nem rossz befektetésről van szó.
Ugyanakkor figyelembe kell venni az ingatlan birtoklásával kapcsolatos járulékos költségeket, mint felújítás, mint álagmegőrzés, mint illeték…stb. Ennek függvényében mégsem annyira egyértelmű a lakásvásárlás befektetési céllal, hiszen akár ráfizetés is lehet számunkra ez a tranzakció az előre nem látható, de felmerülő költségek miatt, a kamatfizetési kötelezettség miatt vagy éppen a pénzünk alternatív befektetéséből elmaradt haszon nagysága miatt!
Érdekes elgondolás lehet, hogyha van egységnyi 100 forintom, akkor mivel járok jobban 5 éves távlatban? Ha lakást veszek, aminek összességében évi 10% a megtérülése vagy pedig, ha kötök 30%-os támogatással lakástakarékot? Első esetben 5 év múlva lesz 161 forintom, míg a lakástakarékos változatban egységnyi pénzből összegyűjtöttem 130 forintot. De mi van, ha az első esetben felmerült 40 forint költségem? Az biztos, hogy nagyon át kell gondolnunk mibe fektetjük a pénzünket!
#5 Mert konzervatív befektetőként mindig is keresni fogod a lakásokat
Lakáshitelt (esetleg CSOK-ot) szeretnél? Bankfüggetlenül segítünk!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 16. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
