Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az összegyűjtött, pár százezer forintnyi megtakarításukkal mihez érdemes kezdeni, hogyan lehetne fialtatni. Ebben a cikkben arra próbálunk választ keresni, hogy egyáltalán milyen irányba lenne érdemes elindulnod, ha éppen eppen gondolkodol.És az sem véletlen, hogy a címben a második 500 000 forint megtakarítás szerepel…
Mihez kezdjünk az első 500 000 forintunkkal?
Nagyon sokan kerülnek abba az élethelyzetbe, hogy sikerül összegyűjteni az első 500 000 forintot és azt be szeretnék valamibe fektetni. Ha eljátszunk a számokkal, akkor meglepő összegeket kapunk:
betesszük bankbetét évi 1% nettó kamatért cserébe. Nyerünk 5 000 forintot egy év alatt
ha betettük volna bitcoinba 15 000 forintos árfolyamon, akkor ma a pénzünk 300 000 forintot érne, 200 000 forint veszteség mellett
ha olyan részvénybe fektetünk, ami fog hozni 10% nettó hozamot, akkor nyertünk 50 000 forintot
ha viszont ezt a pénzt valamilyen hasznos továbbképzésbe invesztáljuk, akkor elképzelhető, hogy magasabb fizetésre leszünk jogosultak a munkaerőpiacon. Ha eddig kerestél 200 000 forintot és 10%-kal magasabb fizetést kapsz a képzés miatt, akkor évente 240 000 forintot fogsz nyerni
A legjobb befektetés mindig a tudás. Ha már „nincs mit tudni”, akkor jöhetnek a pénzügyi eszközök
A biztonsági tartalék nélkül nincsen értelme!
Hogy mégis mit kezdenék a helyedben az első 500 000 forintommal? Elhelyezném egy likvid számlán és kinevezném biztonsági tartaléknak. Gondolj bele, hogy abba, hogy mennyivel nyugodtabbak azok az emberek, akiknek van a számlájukon pénz és nem hónapról hónapra élnek. Ma Magyarországon ehhez képest a lakosság 78%-a egy anyagi krízis esetén legkésőbb a harmadik hónapra csődbe menne, mivel egyáltalán nincs vagy minimális a biztonsági tartalékban elhelyezett összeg.
Fontos, hogy a maradék 22%-hoz tartozzunk…
Sajnos azok a családok, akik nem rendelkeznek megfelelő biztonsági tartalékkal és hónapról hónapra élnek, folyamatosan pénzügyileg kapkodó és buta döntéseket hoznak meg. Ráadásul számukra a legdrágább az élet, hiszen soha nem képesek 1-1 akcióval élni és ezáltal akár olcsóbban hozzájutni valamihez! Gondolj bele a Glamour kuponnapra, amikor 1 500 forintért megveheted egy évre előre a mosószert. Nah erre pont nincsen pénze annak a 78%-nak és helyette minden hónapban 2 000 forintért veszi meg ugyanezt…
Te melyiket engedheted meg magadnak?
Ez „csak” 18 000 forint. De ezt a mutatványt megengedheted magadnak bármikor 5-10 fajta dologgal, amire szükséged van? Amíg erre a válasz egy kényelmetlen-feszengős nem, addig nem azon kellene gondolkodnod, hogy hova fektess be. Azon kell gondolkodnod, hogyan tudod feltölteni a biztonsági tartalékodat!
Nem léteznek nagy csodák, így ekkora összegnél számodra nem lehet(ne) opció az értékpapírkereskedés, forexezés, kriptovalutázás, üzleti részesedés vásárlása sem. Ennek oka, hogy a tranzakciós költségek ilyen összegnél %-os értékben már igenis számítanak, ráadásul ez az összeg még pont nem elég arra, hogy az igazán jó lehetőségeket megtaláld.
Amiért óva intelek ezektől a „lehetőségektől”, az pedig az ezen befektetésekkel járó magas kockázat. Pusztán a tény, hogy a második 500 000 forintodról beszélünk (még), azt jelenti számomra, hogy erre az összegre bármikor szükséged lehet, komoly érvágás lenne, ha egyszercsak a felét a pénznek elveszítenéd.
A befektetésnél hasonlóan működik az emberi pszichológia, mint amit a biztonsági tartalékkal kapcsolatban írtam. Ha gyakorlatilag a befektetésre átcsoportosított rezsipénzt kockáztatod, akkor idegesen nézegeted napi szinten a számokat és nagyon hamar bepánikolhatsz. „Még mielőtt nem késő, kiszállsz veszteséggel”. Lehet, hogy te ezt a lépést veszteségoptimalizálásnak hívnád, én erre mondom, hogy butaság, amit a kényszer szült.
Kockáztatni kizárólag olyan összeget szabad, aminek elvesztése sem érintené érzékenyen a családi költségvetést. És akár éveket is tudod nélkülözni ezt az összeget, ha a piac nem alakul jól. Magyarul van időd kivárni az eredményt.
A második 500 000 forintból az alapvető szükségleteket kell biztosítanod magadnak
Alapvető szükséglet:
lakhatás
egészség
nyugdíj
autó
Azt gondolom, hogy amíg pár százezer forintos befektetni való pénzekről beszélünk, addig alapvetően a hagyományos lehetőségeket kell keresni és profitmaximalizálás reménye helyette reálisan nézve kell(ene) felkutatnod a kielégítő lehetőségeket. Ebből a pénzből nem lesz nyugdíjad, nem lesz lakásod, sőt egészségesebben is csak ideig-óráig tudsz élni.
Viszont remélhetőleg ezt az összeget évente meg tudod magadnak spórolni. Így pedig máris lehet azokban a lehetőségekben gondolkodni, mint egy egészségpénztár 20%-os adójóváírással vagy kötni egy lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe. Amennyiben konkrét cél nélkül szeretnél valamit kezdeni a pénzzel, akkor leginkább a befektetési alapokat keresném a helyedben, amikben nincsen akkora kockázat, mintha nekironatnál a Forex piacnak.
Nagyon jó befektetés lehet a hiteleink kifizetése
Most számold ki, hogy évente mennyi kamatot fizetsz ki a diákhiteledre (kamatos kamattal növekszik évről évre a tartozásod) vagy éppen a személyi kölcsönödre, esetleg az autóhitelre. Tedd fel magadban a kérdést, hogyha van még 500 000 forint tartozásod, amire egy év alatt ki kéne fizetned 50 000 forint kamatot (10%), akkor miért ne lépnéd meg?
Ugyanis ebben az esetben máris megnyerted magadnak azt az 50 000 forintot, amit nem kell kifizetned. Ráadásul következő évben már nem csak a harmadik 500 000 forintot tudod félretenni, hanem a hitel helyett keletkezett szabad jövedelmedet (mondjuk havi 20 000 forint). Így máris félretudsz majd tenni 740 000 forintot úgy, hogy már hiteled sincsen.
Állítom, hogy betonbiztods pénzügyi alapok nélkül soha nem leszel képes előre jutni az életben. Az alapok felépítésének egyik fontos pontja, hogy megszabadulj a drága hitelektől és onnantól kezdve ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon neked.
Kerüld az „önjutalmazást”
Gyakori hiba, hogy miután sikerült az első/második/harmadik 500 000 forintot összegyűjteni, úgy érezzük, hogy valami rendkívüli dolgot értünk el. Előrébb tartunk, mint a többiek, de ezért sok dologról kellett lemondani, ami fárasztó. Ilyenkor megszólal egy hang mélyen magunkban, hogy „de jó lenne, ha…”.
Nah ez a hang semmi mást nem akar, mint drogosokra, alkoholistákra jellemző „3 perces extázist”, vagyis átélni a vásárlás örömét és a birtoklási vágy kielégítését. Meglépni valamit, amire eddig nem volt lehetőségünk és ezzel legit cselekvéssé tenni az addigi spórolási törekvéseinket. Ez a hang csak azt felejti el megmondani:
ha elköltöd a pénzt, amiért szenvedtél, akkor visszakerülsz a start mezőre és újra kezdheted az egészet.
Önjutalmazni sosem a megtakarításainkból szabad, hanem abból a keretből, amit havi szinten meghatározunk saját magunknak, mint rekreáció és szórakozás boríték.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 31. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egy dolog, hogy elköteleződünk egy nyugdíjmegtakarítás mellett. Az pedig egy másik, hogy az elköteleződéssel egyfajta befektetési döntést kell meghoznunk, egy stratégiát kell saját magunknak felállítani. És ezt nem tudjuk kikerülni, a felelősséget nem tudjuk hárítani. De mégis milyen szempontok alapján hozzuk meg ezeket a döntéseket, miután/mialatt megkötünk egy nyugdíjbiztosítás, ami befektetési alapokkal dolgozik? Mi a helyes befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál?
A cikkben kifejezetten a nyugdíjbiztosításban elérhető befektetési alapokról lesz szó. Így nem foglalkozunk más befektetésekkel, vagyonfelhalmozással és egyéb, nyugdíjra is alkalmazott stratégiákkal.
Eddig rosszul értékelted a befektetési alapok eredményeit
Alapvetően egy nyugdíjbiztosítást 10-20-30 évre szoktunk megkötni, függően attól, hogy hány évre vagyunk a mágikus 65 éves öregségi nyugdíjkorhatártól. Tehát alapvetően az átlagos ember komfortzónáján kívül eső időtávról beszélgetünk, ami idő alatt sok minden megtörténhet. Szinte biztosan nem tudjuk megjósolni, hogy a világ ezen idő alatt milyen irányba halad.
A legrosszabb döntés, amit befektetési alapokkal kapcsolatban megtehetünk, hogy a múltbeli hozamokból indulunk ki (tényként kezeljük a jövőre nézve) és mindig az elmúlt év legmagasabb hozamát elérő alapot választjuk ki, mivel ebben „találjuk meg” a lehetőséget!
A legkényelmesebb befektetési indoklás, hogy megmutatjuk az elmúlt év legjobb eredményeit teljesítő befektetési alapokat. A döntés elméletben könnyű lehetne… De nem az
Havonta tőkésítünk, ami azt jelenti, hogy egy 20 éves szerződés esetében 240 alkalommal…
Ritkán esik szó arról, hogy nyugdíjbiztosítás keretein belül tipikusan havi tőkésítés történik (havonta fizetjük a díjat), tehát havonta vásárolunk befektetési egységeket a különböző befektetési alapokból. Ebben a 240-ben 20 év alatt még nincsen benne az adójóváírás utáni alapvásárlás (évi +1). Az egyszerűség kedvéért maradjunk 240 darab tőkésítésnél.
Amikor megnézed az alapok elmúlt időszakát, akkor tulajdonképpen mit látsz a %-ok mögött?
Elmúlt 1 éves hozam esetén 12 darab tőkésítésnyi időszakot
Elmúlt 3 éves hozam esetén 36 tőkésítésnyi időszakot
Elmúlt 5 éves hozam esetén 60 tőkésítésnyi időszakot
Szóval összességében amit nézünk, az korántsem alkalmas arra, hogy a teljes futamidőre vetítve bármilyen következtetést levonjunk. Hogy mégis mit érdemes megnézni a befektetési alapok múltbeli eredményeivel kapcsolatban, azt kicsit később leírom…
Mit jelent a 240 darab tőkésítés számodra?
Az egyszerűség kedvéért nyugodtan nevezhetjük az első befizetésed és utolsó befizetésed közötti időszakot felhalmozási időszakban. Ilyenkor számodra alapvetően a legfontosabb cselekvés, hogy minél több befektetési egységet halmozz fel (darabszám), mivel a legvégén semmi mást nem csinálnak, minthogy az adott napi árfolyamot megszorozzák az általad felhalmozott befektetési egységek számával. Ez lesz a te megtakarításod kiszállási értéke.
Az igazán nehéz ebben, hogy „eltaláljuk”, melyik befektetési alapba érdemes beszállni, mikor és meddig.
Tehát a te érdeked nem az lenne, hogy minden hónapban „csúcson” vásárolj, hiszen nem abban a pillanatban akarod kivenni a pénzedet. A valódi érdeked, hogy ugyanazért a pénzért minél több befektetési egységet tudjál megszerezni. Ehhez pedig szükséges az árfolyam ingadozása. Itt is igaz a befektetések legfontosabb szabálya: „olcsón vegyél és drágán adj el”.
Nem érdemes menet közben hozamról beszélgetni- befektetési stratégia nyugdíjbiztosításnál
Gondolj bele, hogy bármit csinálsz, a szerződésed végig fog futni (feltéve, hogy fizeted). Tehát ez egy tartamos szerződés, hosszútávú megtakarítás. Számodra teljesen mindegy, hogy a megtakarításnak mennyi a névértéke az 5., a 10., vagy bármelyik évben. Hiszen a névérték semmi más, mint adott napi árfolyam megszorozva a te befektetési egységeid számával.
Jobban érzed magad, ha végig nyereséget mutat a névérték? Ne tedd. Ugyanis ez azt jelenti egyben, hogy az adott időszakban ugyanazért a pénzért kevesebb befektetési egységet fogsz vásárolni, hiszen a befektetési alap árfolyama magasan áll. Tehát drágább.
Sajnos az átlagos befektető ezeket a megtakarításokat évről évre ítéli meg az alapján, hogy éppen mit mutat a számláló. Valójában ez egy olyan számsor, ami megnyugtat/felidegesít, de semmi nem változik. Hiszen a megtakarításodat nem veszed ki, tehát nem forintosítod. Neked továbbra is ugyananni befektetési egységed lesz jó árfolyam és rossz árfolyam esetén. A cél, hogy a legvégén az árfolyam magasan álljon.
Ami magas az zuhanni fog, aztán emelkedik
Fontos megérteni, hogy egy nyugdíjbiztosítás esetében nem válogathatunk a korlátlan számú befektetési alap közül. A biztosító már előre „kiválogatott” számunkra 8-10-15 alapot, amik közül választhatunk és különböző mértékben feloszthatjuk a pénzünket. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyik alap tuti befektetés és biztosan működni fog számunkra. Ez azt jelenti, hogy egy olyan „játszótérre” engedtek be minket, amit folyamatosan ellenőriznek és túl nagy hülyeséget nem tudunk elkövetni.
Ettől még simán lehet hosszútávon veszteséges az általunk választott befektetési alap, főleg, ha folyamatosan ki-be ugrálunk mindenhonnan.
Főleg a részvény-túlsúlyos befektetési alapok „kilengése” magas, tehát az árfolyam folyamatosan mozog negatíg és pozitív irányba. Abban biztosak lehetünk, hogy az a részvény-túlsúlyos árfolyam, ami már egy ideje emelkedik, biztosan zuhanni fog. Ettől nem kell megijednünk, nem szabad pánikolnunk.
Mit nézzünk az alapokban, milyen stratégiát használjunk?
Mindenkit ez a kérdés izgat: „Oké, kötök egy nyugdíjbiztosítást, de nem értek a pénzügyekhez, mit csináljak?”. Nagyon fontos a minimum középtávú stratégiai szemléletmód, ami egy pénzügyekhez nem értő ember esetében azt jelenti, hogy „maradj a fenekeden és ne változtass a befektetési alapok összetételén”.
Portfólió stratégia
Ma már a legtöbb nyugdíjbiztosításban lehetőség van díjmentesen igénybe venni a biztosító alapkezelőjének portfólió ajánlását. Tehát elég egyetlen kérdésre választ adnunk (milyen a kockázathajlandóságunk) és ikszelni a három előre kialakított csomag valamelyikére. Ezt a stratégiát ne keverjük össze a régebben ügyfélmágnesnek nevezett stop-loss funkciónak, amit szerencsére a legtöbb biztosító mára elfelejtett ezekben a termékekben.
A stop-loss hamis ígérete az volt, hogy megvéd minket a nagyobb veszteségtől és amikor az alap árfolyama x %-nál nagyobb mértékben zuhan, akkor azonnal eladja a papírjainkat (veszteséget realizálunk) és kötvénybe helyezi át. Majd amikor az alap árfolyama emelkedik, és elér egy pontot, akkor visszahelyezi a pénzünket (drágán fogunk venni).
Tehát a stop-loss a havi tőkésítésű megtakarítási programokban a legveszélyesebb dolgot csinálta: mindig olcsón adott el és drágán vett.
Ezzel szemben a portfólió stratégia egyfajta iránymutatás, hogy mely befektetési alapokba érdemes beszállni közép illetve hosszútávon. Én azt tapasztaltam eddig, hogy ezek az ajánlások jól szoktak sikerülni és nagyo nehéz lenne adott pillanatban jobb portfóliót magunknak összeállítani.
Ingyenes az áthelyezés a nyugdíjbiztosításban
Egy hatalmas előnyét érdemes megemlíteni az átlagos nyugdíjbiztosításnak. Mégpedig azt, hogy menet közben bármikor díjmentesen át tudjuk rendezni a portfóliónkat, ha valamilyen ihletett állapotba kerültünk vagy szeretnénk saját magunk kézbe venni a dolgok intézését. Ez a költségelem akkor válik érdekessé, amikor már van 5-10M forint a számlán és más termékektől eltérően nem kell az átváltásokért kifizetni a 0,1-1%-os díjakat (10M forintnál ez 100 000 forint is lehet).
Nem szabad ki-be ugrálni
Remélem a cikkből ezidáig világossá vált a hosszútávú szemléletmód fontossága. Számos kutatást tudok felhozni, aminek az eredménye az volt, hogy az aktív alapkezelés egyáltalán nem képes hosszútávon magasabb-jobb eredményeket elérni, mintha az elején gondosan kiválasztott befektetési alapokban hagytuk volna a pénzünket.
Ennek az oka, hogy tényleg senki nem tudja biztosan, mikor van az alap a csúcson és mikor van a mélyponton. Vannak események, körülmények, amikből sejthetünk valamit, de ez inkább tipp, mintsem tudományos szintű cselekvés. Az átlagos ügyfél a ki-be lépkedéssel alapvetően veszteséget realizál, hiszen szinte biztos, hogy a rosszul teljesítő alapból vesz ki pénzt (olcsón ad el) és az aktuális trendnek megfelelő, szárnyaló alapba helyezi (drágán vesz). Olyat ritkán látni, hogy valaki a jól teljesítő alapból vesz ki pénzt (drágán ad el) és a rosszul teljesítőbe pumpálja a pénzt (olcsón vesz).
Ne a jót keressük, hanem a rosszat!
Talán a legfontosabb javaslatom az ügyben, hogyha végképp a saját kezedben szeretnéd tartani a gyeplőt. Ha elfogadod, hogy alapvetően ez a játék mindig ugyanarról szól, ugyanazok a játékszabályok:
a tömeg mindig drágán vásárol
a tömeg felveri az árat
a tömeg bepánikol
a tömeg olcsón ad el
, akkor mostanra rájöhettél, hogy neked mindig a tömeggel ellentétes irányba kell haladnod. Ha a tömeg veri fel a nemzetközi részvények befektetési alap árfolyamát, akkor neked a pénzt át kell pakolnod (és drágán adsz el, ha volt itt pénzed) olyan alapokba, amik lenn vannak, alulról indultak növekedésnek (lásd: Kelet-Európai részvény mostanában).
Persze ez elméletben jól hangzik, de a valóságban sosem tudod, hogy mikor tudsz jókor kiszállni és mikor van még a befektetési alapban kakaó. Éppen ezért jobb ötlet végig kitartani, és ha az alap lezuhant, akkor még több pénzt belerakni.
Ha aktívan szeretném kezelni a befektetési alapjaimat, akkor sem napi kereskedést folytatnék, hanem 2-4 éves periódusokban gondolkodnék. Vételi pontnak nem az abszolút mélységet, eladási pontnak pedig nem az abszolút magasságot jelölném meg, hiszen nem ismerem előre az adatokat. Keresném az ismétlődéseket, a mintákat az elmúlt 10 évből meghatároznám magamnak a ki és beszállási pontokat.
És én mit szoktam megnézni a múltbeli hozamokon?
Folyamatosan egyfajta sormintát keresek, ugyanis a piac végtelenül szentimentális és a sorminták ismétlődésére rendezkedett be. A befektetési alapoknál mindig megnézem minimum az elmúlt 10, de inkább 12-15 évet lehetőség szerint, amiből láthatom egyrészt a sormintát, másrészt azokat az átlagos értékeket, minthogy hogyan teljesített évente átlagosan az alap.
Ez az időtáv ráadásul tartalmaz egy gazdasági világválságot is, tehát láthatjuk, hogyan „reagált erre” az alap és milyen módon követte le a piaci változásokat. Ezenkívül megnézem a befektetési alap szórását is, tehát milyen kilengésekkel érte el az adott eredményt- ezzel meghatározhatjuk a valódi természetét az alapnak.
A hozamelvárásod egy közepesen kockázatvállaló portfólió esetén nem lehet több, mint 6%. Számolj ezzel mindig és akkor nem ér nagy meglepetés.
Szeretnél nyugdíjbiztosítást kötni? Megmutatom a lehetőségeket!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Viszonylag gyakran előkerül a téma: eladósodnak a magyarok?. Azt hitték sokan, hogy a gazdasági világválság hatására a magyar lakosság hitelfelvételi szokása átalakul, a pazarlás, mint hitelcél kikerül a repertoárból és egyre inkább tudatosan vesznek majd fel új és újabb hiteleket. Ma már a számokból látjuk, hogy ezzel szemben a lakosság maximum megilletődött. Éppenhogy eltelt egy kis idő és máris ugyanazokat a hibákat követik el az emberek. Gyakorlatilag a magyar lakosság elkezdett megint vészesen eladósodni!
A cikkben végigvesszük az eladósodás folyamatát és azokat a veszélyeket, amik az adósságcsapdába kergethetnek minket.
#1 Jobban élek-többek költök. Aztán ugyanúgy élek, mégtöbbet költök
Minden adósságcsapda a jobb élet reményével kezdődik. Tehát amikor az egyén úgy dönt, hogy „ő megérdemli” a valamit és ezt akár saját erőforrásain felül is igyekszik elérni (hitel). Ez az igény tipikusan akkor születik meg, amikor belépünk egy „magasabb jövedelmi” sávba és hirtelen nem tudunk mit kezdeni a jövedelmünkkel.
Tehát hibásan terjedt el a köztudatban, hogy kizárólag a rászorultak, a szegényebb emberek tudnak adósságcsapdába kerül. Az adósságcsapdba ugyanannyira veszélyes a papíron magasab jövedelműekre is. Ebben a cikkben kifejezetten róluk lesz szó, akik úgy kerültek adósságspirálba, hogy papíron mindenük megvolt a rendes élethez.
Az egész folyamatnak
a lényege a megfogalmazódott szükségleteken alapszik. Amikor elkezdünk többet keresni, akkor azzal párhuzamosan egyre több dolgot szeretnénk magunknak megengedni. Ez azonban sosem racionális döntés, hanem egy létező szükséglet kielégítése. Sok embert ismerek, akik átlagos, vagy annál szegényebb környezetből érkezve elkezdtek messze átlag fölött keresni, és kifejezetten késztetést éreznek arra, hogy mindig vegyek valamit (amire vagy van szükség vagy nincs).
#2 Magadnak egy tv-t, a banknak pedig egy ultraLED tv-t veszel?
Egy ponton túl már nincsen megállás és miután teljesen feléltük a megtakarításainkat, a megemelkedett jövedelmünket, nincsen más lehetőségünk, mint a bank felé fordulni és különféle hiteleket felvenni. A hitelintézetek, boltok pedig a „kezünkre” játszanak, hiszen folyamatosan ontják magukból a „jobbnál jobb lehetőségeket”.
Mivel az igény megfogalmazódott már bennünk és léteznek ezek az ajánlat, már csak idő kérdése, hogy egy gyenge pillanatban aláírjuk az adósságspirálunk papírjait.
Sokan nem gondolnak bele
abba a nyilvánvaló ténybe, hogy amikor például egy tv-t választanak maguknak hitelből, akkor tulajdonképpen „két modellt vásárolnak” meg. Egy tv-t maguknak és egy sokkal jobbat a banknak. De hogyan lehetséges ez? Az irodalom ezt hívja „megfizetett kamatnak”, azaz a banktól kölcsönkapott pénz használatának az árának. Optimális esetben a bank segítségével elkölthetjük a jelenben azt a pénzt, amit a jövőben fogunk megkeresni.
Ez olyan esetekben indokolt és logikus lépés, mint például amikor az albérletünket cseréljük le kedvező feltételekkel saját lakásra. Vagy amikor veszünk egy hasznosabb, alkalmasabb autót magunknak. Vagy amikor elromlik egy létfontosságú eszköz (pl.: mosógép) és azonnal pótolnunk kell.
Ezzel szembe kevésbé magyarázható az a helyzet, amikor teljesen felesleges, életünkhöz érdemben nem hozzájáruló dolgokat vásárolunk meg hitelből, mert képtelenek vagyunk arra, hogy x hónap alatt összegyűjtsük a szükséges tőkét hozzá. Pedig a havi tőke (megtakarítás vs havi törlesztő) már a rendelkezésünkre áll. Mindenkinek el kell döntenie, hogy ezt a rendelkezésre álló tőkét a saját megtakarításába helyezi vagy pedig a havi törlesztésre fordítja.
#3 Mitől lesz egy ártalmatlan hitel az adósságspirál egyik pontja? Eladósodnak a magyarok?
Már a kérdésben benne van a válasz. Ugyanis ritkán állnak meg az emberek egy hitelnél, miután rákaptak egy „jobb élet” ízére. Ráadásul a jobb élet szükségességét „igazolja” a megnövekedett vagy alapból átlagnál magasabb jövedelem és bejátszik a „mert megérdemlem” faktor. Az adósságspirál úgy készül, hogy hitelt hitelre halmozunk, mire végzünk a folyamattal,
addigra a hitelek havi törlesztése teljesen felemészti a bevételünket.
Az adósságspirálból azért nagyon nehéz kitőrni, mert egyrészt le kellene mondani az addig kialakított életszinvonalból, másrészt egy ponton túl már ez is nagyon kevésnek bizonyulhat. Mert mi az igazi adósságspirál alapvetése? Csupa olyan dologra használjuk fel a bank pénzét, amivel nem teremtünk értéket, nem termelünk pénzt és már a vásárlás pillanatában értékét veszti.
Ilyen dolgok tipikusan az elektronikai eszközök, ruhák, a rendszeresn éttermezés, vagy a hitelből való utazgatás. Ezek egyikétől sem tudunk szükség esetén megfelelő áron „szabadulni” és ezzel valamit visszaszerezni a kidobott pénzből. Hibásan a jelzáloghiteleket szokták megnevezni, mint az eladósodás legveszélyesebb tétele!
A valóságban a sok „kis tétel” az, ami anyagi krízist idéz elő, hiszen egy lakástól „tudnánk időben szabadulni” és egyfajta értéket-vagyont képvisel. Most nézd meg egy 2009-es jegyzetemet egy ügyfélről, ahol férj-feleség + mama-papa vett részt az adósságspirál felépítésében és négyen együtt fel tudtak mutatni akkoriban közel 600 000 forintos összes családi jövedelmet. Szerinted mi okozta reményvesztettségüket?
Az igazság az, hogy a képet tovább árnyalja, hogy a családi házban 4-en laktak (két generáció), tehát a 139 000 forintos törlesztőből még le kéne vonnunk azt az elméleti összeget, amit ki kellett volna fizetniük, ha nem saját házban laknak, hanem mindketten külön albérletben. Tehát az egy olyan összeg, ami mindenféleképpen kifizetendő.
#4 Hogyan kerülheted el az eladósodást?
Most felírok neked listaszerűen olyan ötleteket, amiket megfogadva garantáltan elkerülheted az olyan adósságspirált, amiből soha nem tudsz kitőrni és megtakarítás helyett a banki kamatokat halmozod fel.
Innentől kezdve hitelből kizárólag értékteremtő dolgokat vásárolsz. Figyelem: a nagyobb tv nem értékteremtő!
Ha szeretnél valami „nem értékteremtő” dolgot vásárolni, akkor hitel helyett minden hónapban félreteszed minimum azt az összeget, amit a hitelbe kéne fizetned. Amint összegyűlt a pénz, önerőből megvásárolod azt, amit szeretnél.
Nem vagy spekuláns, így törekszel a „garantált törlesztőrészletekre”
Elfelejted a „mert megérdemlem mentalitást” és helyette a „mennyit kell ezért dolgoznom” mentalitásra váltasz. Azonnal!
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot
Szeretnél a gyermekednek félretenni pénzt?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 25. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Úgy döntöttem, hogy azoknak az olvasóknak, akik alapvetően Apple Macbookot használnak munkához, segítségükre leszek és leírom, hogy nálam milyen programok könnyítik meg a mindennapjaimat! Ez egy abszolút szubjektív cikk, amiben bemutatom a saját szokásaimat. Az biztos, hogy egy hatékonyan felépített rendszerben sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni. Most következzenek a tanácsaim Apple Macbook felhasználóknak!
#1 Tripmode, ami kezeli a mobilnetet utazáskor
Talán az első programom volt, amit megvásároltam (szerintem ilyen 5 euro volt) és telepítettem a Macbookra. Ez az okos program azt tudja, hogy segít kontrollálni az internet (főképpen mobilnet) felhasználásodat és akár program szinten tudod meghatározni, hogy adott pillanatban „ki” csatlakozhat fel a netre. Segítségével vége a lutrinak, vége a mobilnetzabáló frissítéseknek és egyéb adatforgalommal kapcsolatos kellemetlen meglepetéseknek.
Ez írtó hasznos specifikációja a Similarwebnek. Arról van szó, hogy főleg az online területeken (marketing, seo, honlapkészítés) viszonylag gyakran vagyunk kíváncsiak a konkurencia oldalának adataira, mint például:
látogatottság
hivatkozások
a látogatók honnan érkeznek
Viszonylag pontos adatokat kaphatunk a similarweb adatai alapján, de ehhez mindig meg kellett nyitni az oldalukat, majd begépelni az érintett honlapcímet. Mostmár ennek vége, ugyanis Safari bővítményként könnyen hozzáférhetővé váltak ezek az adatok, ahogyana. videón is megnézheted.
Sokféleképpen lehet munkát végezni. Én nagyon szeretek munka közben zenét hallgatni, ami megadja nekem az alapritmust és „elzár” a világtól. Alapvetően Spotify-t használok Youtube helyett, mivel itt a prémium csomagban (pár euró / hó) reklámmentesen férek hozzá a zenéhez és akár offline is tudom hallgatni.
Egyetlen problémám volt az applikációval, mégpedig az, hogy a menüsoron nem jelent meg egyszerűen amit hallgatok és nem tudtam navigálni. Két lehetőségem volt:
belépek mindig a programban és ott klikkelek
a touch baron (ez nem minden gépen van) beállítom és korlátozott funkcióban tudok „következő számot kérni”, de az zenét továbbra sem látom.
Kerestem egy harmadik megoldást, ami azonban egy ilyen fél megoldásnak tűnik. Sikerült egy külső appot találni, aminek köszönhetően a képen látható módon sikerült a menüsorra helyeznem a zene címét és az alapvető irányítási funkciókat.
érdemes a fájlt a „zene” mappába helyezni, mert időnként (kb hetente egyszer) eltűnik a menüsorról és ilyenkor újra kell indítani a progit
#4 Post it a képernyőn
Én szeretem leírni a feladataimat és ehhez általában papírcetliket szoktam használni. Persze ez út közben nem mindig egyszerű dolog, aztán rájöttem, hogy az OS-nek van egy fantasztikus beépített „post it” programja, amit magyarul „ragacsok”-nak neveztek el valami érthetetlen oknál fogva.
A lényege, hogy a programot állandóan nyitva tartod és az asztalra különböző színű és megjelenésű Post It-et tudsz korlátlan számban és méretben elhelyezni. Így tökéletesen be tudod osztani az időd és mindig tudod, hogy milyen feladatod van még hátra. Semmit nem felejtesz el.
#5 Vivaldi, a +1 böngésző
Nagyon fontos, hogy mindig legyen több böngésző feltelepítve, ha azt szeretnénk, hogy mindent garantáltan meg tudjunk problémamentesen nyitni. Ehhez tipikusan a Safari mellett a Firefox vagy a Chrome szokott lenni a jó választás.
Ha unod ezeket a böngészőket, akkor érdemes megnézned a Chrome fejlesztői változatát, vagyis a Vivaldi böngésző, ami egy kicsit más megjelenésben nyújt tök jó B opciót. Amennyiben Macbookot használsz, úgy kötelező szerintem a Safarit fő böngészőnek használni, márcsak az optimalizáltsága miatt. Ráadásul az Apple eszközök tökéletesnek tekinthető adatmegosztása miatt könnyen elérheted bárhonnan a beállított könyvjelzőidet is!
#6 Safari trükk a reszponzív design
Most egy olyan trükköt osztok meg veletek, ami sokatoknak biztosan új információ lesz és életet menthet. Ez pedig a Safari böngészőnek azon lehetősége, hogy a „Fejlesztés” menüpontot tudod aktiválni, amin belül rengeteg játékszer található.
Safari beállítások
Speciális
Legalul a „fejlesztés menü megjelenítése”
A legfontosabb az úgynevezett „Belépés a Responsive Design módba”, ami által ugyanebben a böngészőben meg tudod nézni egyszerűen az adott oldal megjelenését különböző felbontásokban, mint például mobilon, tabletet. De még a különböző böngészőket is be tudod állítani, így nem kell a kezedben tartani egyszerre 5 eszközt, hogy leellenőrizd az oldalad resszponzív megjelenését!
Zseniális, nem?
Remélem tudtam a cikkben néhány okosságot írni, ami hasznodra lehet a jövőben!
Mivel kifejezetten a fronton dolgozom ebben a témában, így úgy gondoltam, hogy megosztom veletek a gondolataimat, hogy mi is zajlik jelenleg a hitelezési szektorban, milyen aggodalmaim vannak ezzel kapcsolatban. Sajnos egy ideje ezen a téren lezártuk az ügyfelek szempontjából értett aranykorszakot, amikor a bankok kapdostak az ügyfelekért és szinte könyörögtek nekik. Az sem volt ideális állapot, de ami most van, az még rosszabb mindenkinek…
Már a bank kiválasztása sem egyszerű
Ugye azt hinnénk, hogy az online összehasonlító kalkulátorokkal sokkal egyszerűbbé vált a bank kiválasztása. Sokan kifejezetten erre támaszkodnak és úgynevezett „bull taktikát” alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kezdő havi törlesztést látják maguk előtt és mindenáron meg is akarják azt szerezni.
Ilyenkor másodlagos szempontnak látszik még a bank hitelezési kedve, folyamata,a papírmunka, a buktatók vagy éppen az ügyintéző személye. Persze joggal gondolhatnánk, hogy egy ideális világban kizárólag a számok számítanak, hiszen nem mindegy a két hitel közötti x százezer forintos különbség a teljes visszafizetésben…
Már a papírok mennyisége sem életszerű
Egy konkrét hozadékát már látjuk a devizahitelezésnek és a hibás kommunikációnak. Ez pedig a brutálisan megnövekedett papírmunka, ami konkrétan többszörösére duzzasztotta a benyújtandó banki nyomtatványok számát. Mára elérkeztünk ahhoz a túlszabályozott bürokratikus keretrendszerhez, amikor mindenről nyilatkozni kell. Még arról is nyilatkozunk, hogy nyilatkoztunk arról, hogy nyilatkozni fogunk.
Ez az OTP banki nyomtatványomagjának két egymás utáni oldala,amin láthatjuk, hogy háromszor kell tanúzni és aláírni minimális szöveg mellett. forrás: https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Lakashitel_nyomtatvanycsomag_20171201_v2.pdf
Extrém eset a CSOK
Azt gondolom, hogy nem normális, hogy egy hitelkérelmi csomag a mindenféle beszerzendő papírral 70-100 oldal, amiben többek között minimum 4x kérdeznek rá olyan adatokra, mint a neved, miközben a végén a bank úgyis a csatolt személyes okmányaid másolatából fog „dolgozni”. De ez az őrületes bürokrácia megjelenik egy CSOK ügyletben, ahol a CSOK10+10 mellé piaci hitelt is szeretne felvenni ugyanarra a célra az ügyfél.
Ilyen esetben írd és mond mindenből 3 példány kell, azaz 3x nagyjából 100 oldal dokumentumot kell benyújtani, mert a bank ezt „külön ügyként” kezeli, miközben végső soron egy ügylet 3 részének számít. Mindezt állítom, hogy meg lehetne oldani egyetlen nyomtatványcsomaggal, amiben lehetőséget adnak a többféle hiteltípus bejelőlésére, amennyiben ugyanaz az ingatlancél, a feltételrendszer és végső soron az ügy.
Hiánycikk a jelzálogspecialista, aki szakmailag és emberileg is megfelel
Egyszerűen nem szabad a hitelfelvételt úgy kezelni, mint egy semleges ügyintézést. El kell fogadni azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy miközben a Bank, mint intézmény, kifejezetten szívtelen és semleges velünk szemben, már-már végtelenül bürokratikus, addig a status quo másik oldalán elhelyezkedve a konkrét banki ügyintézés során mindig emberek ülnek egymással szemben.
És amikor emberek együtt dolgoznak valamin, akkor benne van a hibázás lehetősége. Lehet, hogy az ügyintézőnek rossz napja van, lehet, hogy el van havazva, vagy az is lehet, hogy embereileg-erkölcsileg nem megfelelő. Ez sajnos egyfajta lutri, hiszen a mezei ügyfeleknek nincsenek megfelelő banki kapcsolataik. De még hitelközvetítővel való „felfegyverkezés” során sem lehet teljes mértékben kizárni ezt a hibázási pontot.
Sajnos mára eljutottunk odáig, hogy jellemző a pár hét alatt pénztárosból átképzett „jelzálogspecialista”, akinek semmi tapasztalata, sem ideje, hogy belenőjjön a szerepébe. A probléma, hogy végső soron ezeken az embereken nagyon sok múlik az ügyintézés során. De ugyanígy probléma az „átképzés ok-okozati összefüggése is”, azaz a bankszektorban elképesztű mennyiségű ember hiányzik ebből a pozícióból. A szakma itt is felhigult és a folyamatosan változó jogszabályi-CSOK-szabályi környezetet nem tudják megfelelő ütemben lereagálni.
A törvény megvan az ügyintézéshez, de megy a csiki-csuki
Mostmár a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel konstrukciójával beléptünk abba a korszakba, amikor a banknak elméletileg van 14 munkanapja arra, hogy eldöntse a hiteledet (most a részletekről nem beszélünk). Tiszta sor, hiszen jogos elvárás, hogy az elképesztően pörgő ingatlanpiacon a mi pénzünkből nem szórakozzanak és várakoztassanak hetekig minket.
Azonban ott van a banki kiskapu, miszerint „teljes dokumentáció esetén”. Így pedig könnyű kitalálni, hogy a bankrendszer milyen lazán kezeli az ügylet befogadását és a dokumentációt. Ha úgy akarja az ügyintéző (mert éppen havazik és nincsen ideje), akkor simán kimarad egy apró nyilatkozat, amit „majd utólag” bekérnek az ügyféltől.
Így pedig már lehet törvényesen tologatni a határidőket, lehet az ügyfélre/hitelközvetítőre hárítani mindent. Holott jogosan merülne fel a kérdés, hogy ennek miért kell így történnie, amikor a banki ügyintézés feladata a leadott dokumentáció azonnali átvizsgálása és az esetleges hiánypótlásokról való tájékoztatás? A válasz egyszerű: sok az ügylet, kevés az ügyintéző és megy a csiki-csuki.
Nem lehet kihez fordulni, ha baj van
Simán találhatjuk magunkat egy csiki-csuki helyzet közepén, amikor a saját adás-vételi határidőnk már a lejárat közelében van, érezzük, hogy az ügyintéző szórakozik velünk és mégis tehetetlenek vagyunk. Az ügyet már késő elvinni máshova és újra kezdeni az egészet. Így csak abban reménykedünk, hogy végre leszerződhessünk a bankkal.
A rendszer kifejezetten zárt. Ha ilyen csiki-csuki a helyzet, akkor tipikusan az ügyintézőnél megakadunk. A vérmesebb ügyfelek vagy kapcsolatokkal rendelkező hitelközvetítők még eljutnak a fiókvezetőig, aki rend szerint menti a menthetőt és védi kollegájának a hátát, miközben minket hiteget. (Nagyon ritka, amikor a tényleges érdekünkben tesz rendet az amúgy túlterhelt fiókvezető a munkatársa kárára).
Ennél tovább abban a percben nem tud az ügyfél tovább menni. Ha hitelközvetítő van az ügyletben, akkor legalább a remény halovány szikrája adott, hogy a központi kapcsolattartóján keresztül sikerül valamilyen módon felgyorsítani az ügyet és „felülről” intézni valamit. Mivel azonban ott is a túlterheltség és a jogkör megnyírbálása a jellemző, ezért a siker akár minimális is lehet.
Semmi más nem marad ilyen esetben, mint a fenyegetőzés, stressz és reménykedés. Panasszal, jogorvoslattal élhetünk, de egy „két héten belül fizetnünk kell” helyzetben ezek nem feltétlenül célravezetőek, ha két hét múlva fizetni szeretnénk.
Összegezve
Nagyon aggódom a piac jelenlegi állapota miatt, ugyanis abszolút túlterhelt a rendszer, miközben egy jutalékmaximalizált hitelközvetítői törvénnyel megfelezték (minimum) a közvetítők létszámát, és ennek tetejébe még igen komoly deinformációval működik a komplett ügyintézői állomány (tisztelet a kivételnek).
A törvények nem eléggé kemények az ügyfelek érdekében a bankokkal szemben, viszont másik oldalról elképesztően bürokrtatikussá vált a rendszer, aminek keretében extrém mennyiségű, teljesen feleslegesnek tűnő papírt kell kitölteni a jogászok nagy örömére. Azt gondolom, hogy az MNB feladata lenne az ügyfelek érdekében fellépni és racionalizálni-egységesíteni a dokumentációs követelményeket.
Nagyon meg kell gondolnunk, hogy bele szeretnénk e vágni a hitelügyintézésbe, illetve mindezt kivel szeretnénk megtenni. És még ebben az esetben is fel kell készülni két doboz Xanax-szal illetve két hónap átfutási idővel.
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 22. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…
A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!
Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]
Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.
Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:
nem tudjuk, hogy meddig élünk
nem ismerjük az inflációs rátát
nem tudjuk mennyit fogunk keresni
nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)
Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:
szeretnénk saját lakást
a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
mindig kényelmesen akarunk élni
gondoskodni szeretnénk a családunkról
Harmadik nyugdíjas zsebünk- Nyugdíjbiztosítás
A 3 részes cikksorozat utolsó részéhez érkeztünk, ahol mostmár tényleg a konkrét pénzről kell beszélnünk. Egyszerűen nem létezhet olyan nyugdíjcélú portfólió, aminek nem eleme a szabadfelhasználású nyugdíjas tőkénk. Ennek oka, hogy végső soron a pénzre mindig szükségünk lesz, így ebben a formában is gondolnunk kell a jövőre.
Jó megoldást jelenthet erre a célra a megfelelően kiválasztott nyugdíjbiztosítás, mint egy olyan megtakarítási forma, amire 20%-os adójóváírást is tudunk ígénybe venni, viszont feltételeiben rugalmasan, kedvezményrendszerében kiemelkedően teljesít a mostani piacon!
A szekció során bemutatott, ugyanazon paraméterek (egységesen 40 éves ügyfél, nettó évi 5%-os hozam, 25 év) mellett meghatározott mobilszámítások alapján egy nyugdíjbiztosítás megverte a NYESZT-t, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárt is, a második helyen a NYESZ végzett. Adójóváírás nélkül számítva is a nyugdíjbiztosítás győzött, a második helyre a foglalkoztatói nyugdíjpénztár, a harmadikra a NYESZ került, és a negyedik lett az önkéntes nyugdíjpénztár a 25 év végi egyenleg (potenciális kifizetés) alapján. – írja a Portfólió
A nyugdíjbiztosítás egyik legnagyobb előnye, hogy lejárata a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Így a szerződés a NYESZ-el és Önkéntes Nyugdíjpénztárral szemben „függetlenedik” a jövőben egy esedékes öregségi nyugdíjkorhatár emeléstől. Mivel egyre többet cikkeznek arról, hogy megemelhetik 68-70 évre a nyugdíjkorhatárt, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy szerződésszerűen mikor juthatunk a pénzünkhöz először.
Befektetési alapokba fektethetünk
A befektetési alap tulajdonképpen egy olyan befektetési lehetőség, ahol a kisbefektetők pénzeit egy szolgáltató „összegyűjti” és egyfajta „befektetési közösséget létrehozva” használja nagy volumenben azt. Éppen ezért a pénzünket mindig előnyösebben és biztonságosabban tudják befektetni, mintha a kisbefektetők egyenként tennék meg.
Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre.
Nyugdíjbiztosítás esetében, ahol havonta fizetünk be (havonta tőkésítünk) alapvetően két tényező számít a befektetési alappal szemben: hány darab befektetési jegyet tudtunk vásárolni és amikor kivesszük a pénzt, akkor azért mennyit hajlandóak fizetni (mennyi az árfolyam?).
Mintha vennél egy Nike pullóvert…
Sokan attól félnek, hogy egy 10-20-30 éves megtakarítási programban (nyugdíjbiztosítás) adott napon az alap értéke lezuhant és kevesebbet ér a pénzünk. Az árfolyammozgás ebben az esetben az előnyükre szolgálhat, hiszen az olcsóbb befektetési jegy azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzünkért több darabot tudunk megvásárolni.
Tehát a gyűjtési-felhalmozási időszakban több papírom lesz: több papír x árfolyam = több pénz
Amikor befektetési alapba szeretnék a pénzt elhelyezni, akkor gondoljunk arra, mintha vásárolnánk egy Nike pullóvert. Tudjuk, hogy relatív jó minőségű, többszörösen ellenőrzött és értékálló terméket vásárolunk. Ha a Nike pullóver 30 000 forintba kerül alapvetően, de valamiért lezuhan az ára 10 000 forintra, akkor mit csinálunk?
Biztosan nem esel pánikba. Hiszen ez még mindig ugyanaz a minőség, márka és érték. Ha befektető fejjel gondolkozol, akkor ugyanazért a pénzért (30 000 forint) veszel 3 darabot és megvárod, amíg az ára megint felmegy/kompenzál. Így amikor megint 30 000 forint az ár, akkor eladod és kerestél vele 90 000 forintot (60 000 forint haszonnal). Hasonlóan működik a befektetési alap is. Hány darab „papírt” tudok az évek során megvásárolni és adott napon milyen árfolyamon tudom eladni azokat?
A befektetési alap jellegéből adódóan nem egy cégbe fektetsz be. Az alap egyfajta „gyűjtő”, amit különféle szempontok alapján tudsz kiválasztani. Találsz olyan alapot, ami egyszerre több országba (regionális) fektet be, azokon belül is különböző iparágakba, de találhatsz olyan alapot is, ahol a kockázatot porlasztják különféle lehetőségekkel.
Nézzünk meg egy konkrét példát:
A képen a Concorde 2000 nevezetű eszközalapot láthatod és annak összetételét. Talán így lehet a legjobban megérteni, hogy mit is jelent valójában a befektetési alap. Láthatod, hogy ebben az egy befektetési alapban egyszerre fektethetsz be (különböző súlyozással) részvényekbe, befektetési jegyekbe, állampapírba és kötvényekbe egyaránt.
Vagyis a befektetést az alapkezelő végzi,
akit a nyugdíjbiztosítás keretein belül megbíztál azzal, hogy „felügyelje” a pénzedet. A táblázatban láthatod, hogy ennél a konkrét alapnál milyen „jogosítványt” kap az alapkezelő ahhoz, hogy átrendezze az alap összetételét, amennyiben úgy látja jónak. Így például soha nem fektethet be minden pénzt (100%) magyar részvénybe, hiszen csak az alap maximum 60%-át helyezheti ide.
A nyugdíjbiztosításban lehetőséged van átlagosan 6-10 befektetési alap közül választani, de akár többet is választhatsz és különböző logika szerint súlyozhatod azokat. Ráadásul a legjobb nyugdíjbiztosításokban menet közben díjmentesen tudod átrendezni a portfóliódat. Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek már „válogatott alapok”, tehát a biztosító helyetted kiszűrte a rossz lehetőségeket, az általuk javasolt legjobb alapok közül választhatsz biztosítva ezzel azt, hogy azok se hozzanak végzetes és rossz döntést, akik nem értenek a pénzügyekhez!
A banki lehetőségeknél magasabb hozamot érhetsz el
Maradva a Signal Nyugdíjbiztosításánál, az alábbi hozamokat érték el a biztosító által javasolt különböző kockázati szinthez összeállított „csomagok”. Ma már a legtöbb biztosító tesz javaslatot, hogyan érdemes összeállítani ezeket az alapokat!
Fontos: a múltbeli hozamok eredményeit nem tekinthetjük a jövőre nézve egyértelműnek. A jövőt nem ismerjük. Ezekből a számokból azt szűrhetjük le, „mi lett volna, ha x éve kezdtük volna el…”.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kalkulációkat 6%-os éves hozamra szokta a piac kiszámolni. Vannak, akik ennél kevesebbet számolnak, míg mások ennél többet. Láthatod a számokból, hogy a konkrét példában mindhárom portfólió az elmúlt 5 évben 10% feletti éves hozamot teljesített. (Azonban az elmúlt 5 évben a piac folyamatosan növekedett!).
Itt találsz egy kalkulációt, hogy mit érhetsz el nyugdíjbiztosítással 6%-os hozam mellett akkor, ha minden évben 5%-kal többet fizetsz be (értékkövetést választasz) és minden évben megkapod a 20%-os adójóváírást:
És mik a költségek?
Mint minden pénzügyi terméknél, így itt is meg kell fizetnünk a termék költségeit. Ehhez 2018.01.01-től segítséget nyújt számunkra a KID tájékoztatási kötelezettség, amiben konkrét termékre levonva kapunk választ a kérdésünkre.
Először is az átlagos nyugdíjbiztosításnak az alábbi egységes költségelemei vannak:
Szerződéskötési költség (első 3 évben vonják le)
Adminisztrációs költség
Vagyonkezelési költség
(forrás: www.signal.hu)
Láthatjuk a táblázatból,
hogy havi 25 000 forintos befizetés mellett a nyugdíjbiztosításban a költségünk 20 éves futamidő mellett akár 4 666 686 forint is lehet. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számítások nem mutatják meg, hogy a saját szerződésünk költségei pontosan mekkora összeget jelentenek majd, az átláthatóság javításában és a termék más termékekkel való összehasonlításban viszont segítenek.
„Előfordulhat, hogy a költségek meghaladják a befizetett tőkét bizonyos termékeknél: ez akkor lehetséges, ha például rendkívül kedvező piaci körülmények közt kimagasló hozamot ér el egy életbiztosítási termék. Például a MetLife termékénél szélsőségesen jó esetben a KID szerint 147,5 millió forintos lejárati értéket is el lehet érni, ebben az esetben 10,9 millió forint lesz a költség (a realitása ennek persze erősen a nullához közelít, a számításban egy időszakosan kiemelkedően teljesítő, rövid track recorddal rendelkező magyar részvényalapot vettek alapul).”- írja a Portfólió
Lefordítva a RIY
alapvetően azért nem képes a valódi költségeket tételesen megmutatni, mivel százalékos értékeket vesz alapul és a múltbeli hozamokból táplálkozik, amik bőven 10% felettiek voltak. Emiatt pedig a megtakarított összeg is elképeztően magas a számítási modell szerint. Tehát sokat fizetünk, de sokat kapunk elv érvényesül. Viszont egy 20-25-30 évre megkötött nyugdíjbiztosítás esetében lesznek hasonlóan jó, és sokkal rosszabb időszakok is, amik mind hatással lesznek a költségekre is.
A költségkalkulációk tipikusan 20 éves távlatban számolnak, miközben az átlagos nyugdíjbiztosítási futamidő 27 év felett van. Emiatt a költségek is kedvező arányba módosulnak, hiszen nagyobb pénztömegre oszlik meg a százalékos és fix költség egyaránt.
Nem drágább, mintha magadnak fektetnél be és aktívan kezelnéd a befektetésed
Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy milyen komplex szolgáltatást vásárolnak meg a nyugdíjbiztosítással:
előre fixált költségszerkezetet, ami nem emelkedik, amikor az árak emelkednek
portfoliómenedzser szolgáltatást
a biztosító intézményrendszerét, amivel garantált a termék 30 éves kifutása
rendszer felügyeleti és tőkepiaci felügyeletet
Tehát összességében biztonságot és kényelmet kapsz egy nyugdíjbiztosítás által szemben azokkal a DIY megoldásokkal, amikor az állítólagosan alacsonyabb költségekért cserébe te kezdesz el befektetni és napi szinten monitorozod a lehetőségeket.
Nagyon fontos számolnod azzal a nagyon fontos körülménnyel, hogy a nyugdíjbiztosítás esetén nem kell áthelyezés költséget fizetned, amennyiben szeretnéd átalakítani a portfóliódat, míg egy befektetési számlánál ez a leglényegesebb költségelem.
Nem éri meg halogatni a döntést
Sokan vannak úgy, hogy még erőteljesen gondolkodnak, mikor és mennyivel kellene indítani egy ilyen szerződést. Az biztos, hogy minden elvesztegetett hónap a hátralevő időt figyelembe véve elképesztő mértékű vesztedéget is okozhat nekünk, hiszen „annyival kevesebb pénz gyűlik össze”.
Ez nem azt jelenti, hogyha 1 évvel később indítod a megtakarítást akkor az első éves befizetéseddel (mondjuk 240 000 forint) lesz kevesebb a számládon lejáratkor. Ez azt jelenti, hogy a teljes pénztömegnek egy évvel lesz kevesebb ideje termelni…
Mennyivel érdemes elkezdeni?
Érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban az alábbi cikket:
Alapvetően érdemes körültekintően eljárni a kérdéssel kapcsolatban és egy olyan havi összeget meghatározni, amit minden körülmények között tudsz tartani. Tanácsadások során gyakran javaslom, hogy a nyugdíjra szánt pénzt bontsuk ketté, és csak egy részét helyezzük el rendszeres díjba (kötelezettség, ami havi szinten keletkezik), míg a másik részt eseti díjként is be tudjuk fizetni a szerződésre (szabad döntésünk). ennek előnye, hogyha éppen nem szeretnénk a „másik részt” befizetni, akkor semmi nem történik, hiszen nem vállaltunk erre kötelezettséget.
Viszont az eseti díjra ugyanúgy kaphatunk adójóváírást, mint a rendszeres díjra!
Ez volt a 3 részes sorozat első része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő két részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 18. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Neked. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része.
A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatod be.
A szigorúan szükséges cookie-t mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a cookie-beállításokhoz.
Ha letiltja ezt a cookie-t, nem tudjuk menteni a beállításokat. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor meglátogatja ezt a weboldalt, újra engedélyeznie vagy tilthatja le a cookie-kat.
Harmadik fél által használt cookie-k
A weboldal a Google Inc. („Google”) Google Analytics rendszerét használja a látogatottságának elemzésére. A Google Analytics rendszere ún. „cookie-kat” – egyszerű, rövid, kisméretű szöveges fájlokat – tárol el az Ön informatikai eszközén és ezek segítségével elemzi a weboldalunk látogatottságát, segítve ezzel a weboldalunk fejlesztését a felhasználói élmény fokozása érdekében.
A „cookie-ban” rögzített, weboldal látogatottságára vonatkozó adatok (a látogatás időpontjával és az Ön IP címével együtt) a Google USA szervereire kerülnek átvitelre és letárolásra. A Google arra használja ezeket az adatokat, hogy az Ön honlap-látogatási szokásait kiértékelje, jelentéseket állítson össze ezekről a XY számára, valamint arra, hogy egyéb, a weboldallal és az internet használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson.
Fontos lépés: először engedélyezd a cookie-kat, hogy az oldal rendesen működjön! Később tudod a beállításokat változtatni!
Sokan attól félnek, hogy egy 10-20-30 éves megtakarítási programban (nyugdíjbiztosítás) adott napon az alap értéke lezuhant és kevesebbet ér a pénzünk. Az árfolyammozgás ebben az esetben az előnyükre szolgálhat, hiszen az olcsóbb befektetési jegy azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzünkért több darabot tudunk megvásárolni.
