![Milyen szabályoknak kell megfelelnem hitelfelvétel esetén? [2018]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/01/hitelezes-szabalyai.png)
Szerző: Szarvas Norbert | jan 15, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Nézzük meg a hitelfelvétel szabályok működését 2018. Miután beindult a hitelezési piac, a bankok megint dúskálnak az ügyletekben. Ennek következménye pedig, hogy már „nem annyira becsülik” meg az ügyfelet, könnyed szívvel nézik hülyének, rángatják az idegeit, hátráltatják az ügymenetet. Ennek oka időnként a „pénztárosból két nap alatt átképzett jelzálogspecialista” hozzánemértése, míg máskor a túlterheltség lehet a probléma. Az biztos, hogy az ügyfeleknek sokkal tudatosabbak és felkészültebbeknek kell lenniük a hiteligénylés kapcsán, amivel jelentősen gyorsíthatják az ügymenetet!
Többen írtatok nekem emailt, hogy más információt kaptatok ügynököktől, hitelközvetítőktől, mint ami a valóság. Erre nagyon oda kell figyelni, mivel ilyen esetben elindítod az ügyet abban a hiszemben, hogy megkapod a pénzt. Menet közben kifizeted a foglalót, a banki költségeket és az ügymenet egy pontján (miután elhúzták mindenféle kifogással az időt) azt mondják, hogy ez így nem fog működni…
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (továbbiakban JTM)
32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról- update: 2018.okt.1-től szigorodik a JTM szabályozás a 10 éven belüli kamatozású hiteleknél
Ezalól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki. Világosság kell számodra is válnia, hogy a JTM szabályozás a TE hitelügyletedet is pontosan érinteni fogja. Szerencsére te is könnyedén ki tudod számítani, hogy milyen határaid vannak az adott hitelügylettel kapcsolatban.
A JTM alapja minden esetben az igazolt nettó jövedelem lesz. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.
Az igazolás lehet:
- munkáltatói
- állami adóhatóság által kiállított
- magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított,
- ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint
- a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék.
Az igényelt finanszírozás törlesztőrészletén felül az Adós és Adóstárs(ak) illetve Lízingbevevő és a lízingbevevővel közeli hozzátartozói, élettársi kapcsolatban álló Kezes(ek) valamennyi folyósított hitelének/lízingjének havi törlesztőrészlete és a hitelkártya szerződése vagy fizetési számlájához kapcsolódó hitelkeret 5%-a. Tehát például van egy 200 000 forintos hitelkereted, amiből 20 000 forintot használtál fel. Ebben az esetben is a JTM-be a 200 000 forint x 0,05 (5%)= 10 000 forint számít bele, mint meglévő havi törlesztőrészlet.
Update: az alábbi JTM arány 10 vagy hosszabb időre fixált jelzáloghitelek esetében érvényes!
A JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat a következőképpen történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.
Példa:
Tegyük fel, hogy a párodnak és neked az összes igazolható nettó jövedelmetek 330 000 forint / hó. 18 millió forintos hitelt szeretnétek.
Jelenleg van egy személyi kölcsönötök, aminek a havi törlesztése 22 000 forint. Emellett van egy folyószámla hitelkeretetek (200 000 forint), amit nem használtok. Ettől függetlenül 10 000 forintot kell levonnunk a JTM mutatóból, tehát:
330 000 x 0,5= 165 000 forint a figyelembe vehető jövedelemalap, amiből le kell vonnunk a – (22 000+10 000) meglévő hiteltörlesztést = 133 000 forintos maximális hiteltörlesztést vállalhattok be.
10 évre szeretnétek felvenni a hitelt, aminek a törlesztése 180 000 forint körül alakulna – Nem kaphatjátok meg a hitelt, mivel a törlesztés magasabb, mint a JTM szám
20 évre vennétek fel ugyanezt a hitelt, aminek a törlesztése 100 000 forint körül alakulna- Megkaphatjátok a hitelt, mivel a törlesztés a JTM mutatónál alacsonyabb szám
Köztes megoldás lehet a jelzáloghitelt lakástakarékkal kombinálni, hiszen a JTM mutató nem veszi figyelembe a lakástakarékba befizetett díjakat, viszont a lakástakarékból elő-, végtörleszteni tudjátok a hitelt futamidő vége előtt.
Fontos: A JTM mutató az összes jövőbeni hitelre is értendő. Ez azt jelenti, hogyha a jövőben akár egy sima áruhitelt szeretnétek felvenni, abban az esetben is kiszámolják a JTM jövedelmezhetőségeteket. Amennyiben „teljesen leterheltétek magatokat”, úgy nem tudtok további hitelt felvenni semmire!
10 éven belül fixált kamatozású hiteleknél csökken a JTM mutató
Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Miért nem szabad a JTM mutatót iránymutatónak tekintenünk?
A JTM mutató alapvetően egy jó kezdeményezés, ugyanakkor fontos mérlegelnünk a hitelfelvétel előtt, hogy számunkra megfelelő határokat húznak e meg a JTM mutatóval? Magyarországon (is) létező életkörülmény a „fekete jövedelem”, így biztos lehetsz abban, hogy lesznek olyan hitelfelvevők, akik kimaxolják a JTM mutatót, ugyanakkor a valós jövedelmük töredékét fizetik majd hitelre.
Amennyiben neked kizárólag igazolt és adózott jövedelmed van, akkor fontos, hogy megfelelően mérlegelj és a JTM követelménynél sokkal szigorúbb szabályokat állíts fel magadnak! Azt szokták mondani, hogy nem egészséges a jövedelmünk felét lakhatásra költeni! Ennek oka, hogy ebben a kiadásban még nincsen benne egy hitelfelvétel után a rezsi, az álagmegőrzés és egyéb járulékos költségek.
Mindig kövesd ezt a szabályt!
A legegyszerűbben megjegyezhető szabályt érdemes követned, azaz a jövedelmed
- 30%-át költsd hitelre maximum
- 30%-át költsd megtakarításra minimum
- 40%-ából fedezd a megélhetési kiadásaidat
Ebben az esetben garantálhatod az anyagi jólétedet a jelenben és a jövőben egyaránt. Csak így biztosíthatod, hogy egy esetleges kamatemelkedés vagy élethelyzet változás esetén sem kényszerülsz az életminőséged drasztikus rontására!
Hasznos cikkek, amiket feltétlenül olvass el:
11 000 nap
Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?
Hogyan használd a pénzügyi borítékos rendszert?
Hitelfedezeti mutató fogalma (továbbiakban HFM)
Sokan félnek attól, hogy az ingatlanjuk „nem bírja el” a szükséges hitelösszeget. A HFM mutató alapvetően azért született meg, mivel a válság előtti hitellázban a bankok túlfinanszírozták az ingatlanokat. Éppen ezért egyfajta féket építettek a rendszerbe, ami meggátolja, hogy megfelelő önerő nélkül bárki lakáshoz jusson!
A hitelfedezeti arányokat illetően – forint alapú finanszírozás esetén –jelzáloghiteleknél 80% a finanszírozási arány. Némi szigorítás a deviza alapú hitelek esetében történt: euró alapú hiteleknél 50%, egyéb devizában az ingatlanfedezet forgalmi értékének maximum 35%-a adható. Pénzügyi lízing esetén 5%-kal magasabb hitelfedezeti arány alkalmazható.
Ennél csak szigorúbbak a bankok a hitelfelvétel során
A gyakorlatban forint alapú hitel esetén a „piaci érték 80%” elmélet nem mindig teljesül. Ez azt jelenti, hogy hiába számoltad ki a (szerinted) 25 000 000 forint piaci értékű ingatlan esetében, hogy 20 000 000 forint hitelt kapsz meg, ha minden más feltételnek megfelelsz.
A bankok különféle módszerekkel változtatják az arányokat…
- Mindig a bank saját értékbecslése mondja ki a döntő piaci értéket! A gyakorlatban a banki értékbecslő mindig olyan „alul”értékkel számol, ami biztosítja a bankot. Ha 25 000 000 forintot ér szerinted a ház és az értékbecslő 10%-kal becsüli alá az ingatlant, akkor te 20 000 000 forint hitel helyett a legjobb esetben is 18 000 000 forint hitelt, azaz két millió forinttal kevesebbet kaphatsz meg.
- Hitelbiztosítéki értékkel (továbbiakban HBÉ) számolnak. Ez azt jelenti, hogy a megállapított piaci érték 70-90%-át veszi figyelembe a bank függően attól, hogy területileg milyen településen helyezkedik el a lakás. Tehát egy általad 25 000 000 forintra, viszont a bank szerint 23 000 000 forintra értékelt ingaltan esetén a HBÉ érték lehet 16 100 000 forint, aminek a 80%-a 12 880 000 forint, amit hitelbe megkaphatsz…
Hogyan határozható meg a hitelbiztosítéki érték?
A hitelbiztosítéki érték megállapítása az eddigi három módszer mellett most egy negyedikkel egészült ki:
- Piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés
- Hozamszámításon alapuló értékelés
- Költségalapú értékelés
- Statisztikai alapú értékelés
Olvasd el: Minősített Fogyasztóbarát Hitelről minden, amit tudni akartál
Pénz nélkül nem fog menni
Utolsó fő szabályként behoznám az élettani feltételét a hitelfelvételnek. Hiába kedvezőek a kamatok vagy remek lehetőséget jelent a CSOK (bővebben) , nem szabad azonnal elcsábulni a hitelfelvételnek. Át kell gondolni, hogy alapvetően milyen anyagi lehetőségekkel rendelkezünk és kizárólag akkor belevágni a folyamatba, ha elég önerőnk van (lakáshoz önerő, pénz a járulékos költségekre, ügyvédre, illetékre…stb).
Azok az ügyfelek sincsenek elkésve, akiknek még nincsen önerejük. Számukra javasolt először önerőgyűjtésbe kezdeni, hogy idővel megalapozott háttérrel tudjanak belevágni a hitelfelvételbe!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 15. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 11, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Ma olvastam az egyik Facebook csoportban, ahogyan az egyik kommentelő óvatosságra int a hitelközvetítőkkel szemben, hiszen ők a pénzpiac azon kupecei, akik oda viszik az ügyfelet, ahol többet jattol vissza a bank. Ebben a percben jöttem rá, hogy a legtöbben a mai napig nem tudják, hogyan kell egy hitelközvetítővel együtt dolgozni, egyáltalán a hitelközvetítő miért fontos egy hitelügyletben…
A hitelközvetítő az a személy, aki a bank és az ügyfél között áll, az ügyfél érdekeit érvényesíti, miközben a banknál szerzett sajátságos kapcsolatai révén tudja előre lendíteni az ügyletet. A hitelközvetítő az a személy, aki tapasztalatával és tudásával segít a megfelelő hitelkonstrukció kialakításában és szakmai támogatást nyújt- legalábbis ennek így kellene működnie…
A hitelközvetítő oda megy, ahol több a jutalék
Talán a legnagyobb félelme az embereknek, hogy a független hitelközvetítő egyáltalán nem független. Szimpla egyszerűséggel oda viszi az ügyfelet, ahol a legtöbb jutalékot kapja. 2016. március 21-től életbe lépett az a törvény, amely legfeljebb 2 százalékban maximalizálja a hitelközvetítésből származó közvetítői jutalékot. Ezt a 2%-ot azonban nem kapja meg a közvetítő egy összegben, hiszen ebből úgynevezett fenntartási jutalékként 0,4%-ot elkülönítenek, amit majd később fizet ki a bank.
Ráadásul azok a közvetítők, akik nem önállóan szerződtek le bankokkal, hanem valamilyen közvetítő cégnél helyezkedtek el, gyakran ennek az összegnek a töredékét (kb.0,3-0,7%) kapják meg a szervezeti szintek (struktúrák) közötti jutalékleosztás következtében. Ezzel a törvénnyel kívánták legit elvárássá alakítani a hitelközvetítők függetlenségét, hiszen innentől kezdve minden bank ugyanakkora jutalékot fizethet.
Ráadásul a törvény megszüntette a „mindenféle” incentive utak és ajándékok osztogatását a közvetítők számára. Ma már kétszer át kell gondolnia az adott banknak, hogy akár egy pohár vizet is ajándékba ad e a közvetítőnek vagy sem. Mert akár ezzel is megsértheti a hitelközvetítéssel kapcsolatos törvényt!
Nem csak egységes, hanem átlagosan 60%-kal kevesebb lett a jutalék
Ennek az idézet törvénynek volt egy másik, kevésbé emlegetett hozadéka is. A törvény előtti időszakban a jutalékok mértékét a piaci verseny határozta meg. Így voltak olyan bankok, akik többet, míg mások kevesebbet fizettek ki. Abban egységes volt a piac, hogy a mostani 2%-nak átlagosan a duplája lett kifizetve a hitelközvetítő hálózatoknak.
Hazugság volt az indok, miszerint emiatt olcsóbbak lesznek a hitelek. Nem lettek olcsóbbak! Sőt, a törvény másnapján többek között az OTP bank kamatot emelt, aminek köze lehetett ahhoz a tényhez, miszerint a hitelközvetítői piac zsugorodásnak kezd a csökkentett jutalékok miatt, így töménytelen mennyiségű ügyfél „szakad rá” direkt módon ügyintézési időben a limitált kapacitási bankrendszerre. Magyarul a törvénnyel „kivették a féket” a rendszerből, tehát a hitelközvetítőt, aki átvette a banktól az ügyfélkapcsolati és ügyféltájékoztatási feladatokat.
Tényleg a hitelközvetítő jutaléka a sok?
Láthatjuk, hogy a hitel nagyságához képest a hitelközvetítő jutaléka közel sem volt akkora tényező, mint a banknak kifizetett kamat (és akkor a járulékos költségekről nem beszéltünk). Ráadásul a hitelközvetítők mindig ugyanazt a hitelt tudták közvetíteni, amit az ügyfél is elért a bankban. Tehát nem volt a hitelközvetítő miatt feláras a hitelszerződés!
Egyszerűen annyi történt, hogy a hitelközvetítőknek kifizetett jutalék jelentős része úgy maradt a bankok zsebében, hogy közben a hitelközvetítőkre hárult továbbra is a „vállalkozói rezsi”, az ügyfelek felhajtása, a marketing költség, a megemelkedett adminisztrációs teher, a vizsgamegfelelési kényszer, az utazási költség és egyéb kiadások.
Lehet azt mondani, hogy egy hitelközvetítőnek „ez a munkája”, de ezidáig sem az ügyfél fizette a független hitelközvetítőt (jó esetben), hanem a bank a saját nyereségéből. Hiszen az ügyfélnél emiatt nem keletkezett további teher!
A jó hitelközvetítő nem személyi asszisztens
Még a válság előtt egy nagyon sikeres és jó hitelközvetítő mondta: „Én nem vagyok senkinek sem a futára! Bejön az ügyfél, elmondom melyik hitelkonstrukcióval jár a legjobban, azt melyik bankban tudja elintézni, megmutatom kihez kell fordulnia, és végül összeírom a beszerzendő dokumentumok listáját. A kész anyagot egyszer beviszem a bankba, de onnantól kezdve már rajtuk múlik!
Egy jó hitelközvetítő legnagyobb hozzáadott értéke az idő:
- időt spórol a hitelfelvevőnek és a banknak egyaránt
- felgyorsítja az ügymenetet
- segíti a kommunikációt
- szaktudásával hamarabb megtalálja a legjobb konstrukciót
- és esetenként milliókat spórol
Ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy minden esetben így működik a valóságban minden közvetítő által intézett ügymenet. Saját példákon tudnám bemutatni, hogy a legnagyobb jószándék és megfelelő hitelezési tudás mellett sem zárható ki a banki folyamatokból azok a tényezők, amik gyakran hetekkel képesek hátráltatni egy ügyet.
A hitelközvetítőnek a tudását és ne az idejét használd el
Ezen a szakterületen az igazán jó hitelközvetítőnek az ideje a legfontosabb erőforrása, ami véges, hiszen sokan keresik fel. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy célirányosan, közösen együttműködve haladjon az ügyfél és a közvetítő. Hiszen a közös cél a hitel minél hamarabbi kifolyósítása. Éppen ezért ez az üzleti (esetenként baráti kapcsolat) nem olyan dinamikában működik, mintha beülnél a bankban az ügyintéző elé, aki az ülésért és sztorizgatásért is megkapja a fix fizetését.
Éppen emiatt a hozzáadott érték miatt (ügyfél érdekében történő ötletelés a konstrukcióról, piaci információk, tapasztalati tippek…stb) lenne fontos minden hitelfelvevő számára, hogy megtalálja a számára hiteles független hitelközvetítőt. Mert lehet, hogy a közvetítő nélkül is hozzájutnál ugyanahhoz a konstrukcióhoz, de lehet, hogy magadtól nem találnád meg. Az is lehet, hogy megtalálnád, de menet közben valami probléma adódik, amit egy hitelközvetítővel gyorsabban meg tudtok oldani, mint a bankfiókban agyonterhelt és teljesen közegidegen ügyintézővel.
Van, akinek az „ingyen” is túl sok
Saját tapasztalatból (is) látom, hogy vannak olyan ügyfelek, akiknek csak az információ kell. Ha szükséges, akkor hitegetik a hitelközvetítőt, több alkalommal találkoznak, amíg minden bonyolult kérdésre nem kapnak választ. Amikor már minden megvan, akkor a célegyenesbe ért az ügy és „már csak be kell adni a papírokat”.
Valami teljesen hülye logika mentén vannak olyanok, akik ezen a ponton lerázzák magukról a közvetítőt és az előre megbeszélt konstrukciót az előre kiválasztott banknál veszik önmaguktól ígénybe. Ilyenkor a hitelközvetítő elesik a munkája után járó fizetségtől és az erőforrásait ingyen bocsájtotta rendelkezésre annak ellenére, hogy nem ez volt a megállapodás. Külön érdekesség, hogy ezen a ponton (sem) éri anyagi hátrány az ügyfelet, ha a közvetítő által kerül beadásra az ügylet.
A vetésforgó örökérvényű törvénye alapján
ez egy rendkívül veszélyes folyamat, hiszen a hoppon maradt hitelközvetítők is emberek, akik elkeseredethenek, motivációjukat veszíthetik, vagy egyszerűen rákényszerülhetnek a „trükközésre”, hogy bebiztosítsák önmagukat. Hiszen senki nem szeret ingyen dolgozni. Ez pedig a szolgáltatás minőségének a romlásához vezethet.
Én mindig szorgalmazom, hogy hitelközvetítés esetén már a tárgyalástól megkezdve a törvény ne kizárólag az ügyfél érdekeit részesítse előnyben, hanem teremtse meg az egyenrangú és egyenfelelősségű kapcsolatot a két fél között, akik önszántukból, közös üzleti cél miatt találkoztak!
Milyen kiadásai merülnek fel a hitelközvetítőnek?
- adózás
- könyvelő
- utazás költsége
- parkolás költsége
- kávé költség
- munkaidő költsége
- „repi” költségek
- üzleti megjelenés költsége
- iroda fenntartása
- telefonköltség
- marketing költség
- …
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról a körülményről, miszerint egy hitelközvetítőnek rendszerint mindenről magának kell gondoskodnia. Amikor egy hitelközvetítő „csak találkozik” egy ügyféllel az ugyanúgy pénzbe kerül neki akkor is, ha semmi nem lesz.
Ma találkoztam egy ügyféllel, aki majd két hónap múlva szeretne valamit! Mostani költségeim a „csak találkozás” miatt:
- parkolás 650 forint
- üzemanyag 600 forint
- kávé: 550 forint
- munkaidő: 2 óra (számszerűsítve 10-25 000 forint közötti tartomány)
Gondolj bele abba, hogy egy hónapban találkozik egy közvetítő 15 olyan ügyféllel, aki „csak kíváncsi volt” és az imént leírt átlagköltséggel számolunk:
15×2 óra= 30 óra kuka
15×1 800 forint= 27 000 forint, aminek alapvetően abban a hónapban semmi haszna nem volt bevétel oldalon
Az „elmaradt haszon” magyarázata
Az olyan tevékenységeknél, ahol a munkavállaló a ténylegesen megvalósult termelésből kap pénzt, számolni kell az „elmaradt haszon” jelenségével is. Vagyis azzal a meg nem keresett összeggel, aminek megszerzésére időt fordított. Tipikusan ilyen cselekvés olyan ügyfelekkel találkozni, akik „csak kíváncsi voltam” vagy „meghallgatok minden ajánlatot”.
Ha a konverziós ráta 30%, azaz 10 találkozóból 3 szerződés lesz abban a hónapban (nagyon fontos, hogy ne jövőre, hanem most. Hiszen a számlát és az ételt is most kell kifizetni, nem jövőre), akkor már könnyen kiszámíthatjuk az „elmaradt haszon” összegét.
Ha kiszámítjuk, hogy egy ügyféltalálkozó átlagosan 2 óra, akkor 10 ügyféltalálkozó 20 órát jelent. 10 ügyféltalálkozót megszervezni sok-sok munkaóra függően attól, hogy milyen módon szeretne a hitelközvetítő ügyfelet szerezni. Nálunk ez a blogolás, a tartalom és értékátadás útján történő módszer, amikor az ügyfél magától jelentkezik, ha szeretne valamit. Ebben azonban irtózatos munka van, akár napi átlag 4 óra tartalomgyártás. Ezt is bele kell számolni.
Ezután a tényleges ügyfelekkel az átlagos foglalkozási idő
(további találkozók, bemenni többször a bankba, telefon és e-mail beszélgetések, probléma esetén ügyintézés, utazási idő, konstrukciók és változatok megalkotása) 10-20 óra között is lehet. Tehát 3 valódi ügyfél esetén a hitelközvetítő akár 60 órát is „elkölthet”.
Azaz ebben az esetben az adott hónapban ez a hitelközvetítő a 315 000 forintért cserébe dolgozott:
- 20 óra ügyféltalálkozót
- 80 óra tartalomgyártást
- 60 óra hitelközvetítéssel kapcsolatos dolgokat
Ez így összesen 160 óra az adott hónapban, amit elosztva munkanapra, kijön a napi 8 óra! Az emberek hajlamosak a hitelközvetítőkre úgy tekinteni, mint akik a semmiért nagyon sok pénzt kapnak. 315 000 forint sok pénz? Ez még csak a bruttó! Ebből lejön legjobb esetben is a havi 50 000 forint KATA EV általányköltsége, iparűzési adó, havi 5-10 000 forint könyvelői költség, illetve a többi működéssel kapcsolatosan már felsorolt költség.
Tehát akár ez a 315 000 forintos kiutalás az adott hitelközvetítőnek simán jelentheti azt is, hogy ingyen dolgozott az adott hónapban, ez a saját létminimuma a működéshez. Természetesen nem sajnáltatni szerettem volna a hitelközvetítőket, hanem egy sokkal komplexebb képet adni a tevékenységükkel és annak vonzataival kapcsolatban.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 11. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 3, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Nemrég töltötték be a hitelláz 2.0 szisztematikusan megalapozott intézményét, ami a kedvező kamatozás mellett további kérdéseket vet fel azokban, akik még emlékeznek a devizahitelezés korában tapasztalt hibáira. Az már most jól látszik, hogy a társadalom ijesztően könnyen felejt és néhány éves távlatból is ugyanazokat a ciklikusnak tekinthető hibákat követik el. Ennek a folyamatnak pedig nem lehet jelen pillanatban kevdezőbb kimenetele, mint volt…
A cikkben végigvesszük azoknak a fontosabb pontokat, amikben nem tapasztalható fejlődés (legalábbis nem elégséges)
A devizahitelezés sosem emlegetett összefüggése
Ahelyett, hogy végigfutnánk a kötelező köröket, inkább beszéljünk egy olyan összefüggésről, amit nem nagyon emlegettek a devizahitelezés kapcsán. Ez pedig a fókuszpontvesztés helyreállítása. A devizakárosultak megragadták a két végpontot [az ingatlan vételára és a devizahitel kiszállási pontja] és elkezdték összehasonlítani.
Ezalapján egy ijesztően kedvezőtlen számot kaptunk minden esetben. A cikkben vizsgált konkrét ügyfél esetében ez a két szám a 7 millió forintos vételár szemben a 28 millió forintos teljes hitelvisszafizetéssel. Tehát papíron az ügyfél 4x fizette vissza a lakás árát és jogosan érezheti becsapva magát.
Azonban…
Hibás a fókuszpont, ugyanis a két tétel között eltelt 8-10 év. Az össszes hitelvisszafizetés azért ilyen magas, mert az árfolyamkockázat valósággá vált és megemelkedett a törlesztés. Ezen a ponton viszont az időbeliségre hivatkozva fontos megemlíteni, hogy menet közben az ingatlan értéke is megemelkedett a kezdeti 7 millióról 18 millió forintra a kiszállási ponton (2015 környékén). A köztes időszakban az ingatlanválság miatt az ingatlan értékvesztést is elszenvedhetett. Erre szokták mondani, hogy mindig az nyer, aki kitart!
Ha viszont ezzel szemben az ingatlan 2015-ös értékére koncentrálunk, akkor láthatjuk, hogy 11 millió forinttal, azaz 18 millió forintra emelkedett meg az értéke 9 év alatt. Ha ezt a lakást nem hitelből, hanem készpénzből vettük volna meg, akkor senki nem panaszkodna a nyereség miatt. Így megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen (ez egy utólagos vizsgálat, amit adott időpontokban nem tudtunk volna távlatosan értékelni) egy 18 millió forint értékű ingatlant tudott a vizsgált ember 9 évvel korábban 7 millió forintért megvásárolni.
Mégsem 4x fizettük vissza a lakás árát?
Nagyon közkedvelt érv, hogy a lakásunk árát 4x fizettük vissza. De ismét az időbeliségre hivatkozva, miért nem vesszük figyelembe, hogy menet közben a vizsgált ingatlan ára is 2,5x-ét éri (konkrét példa)? Tehát egyáltalán nem igaz ez az állítás, hiszen menet közben a vizsált embernél a tényleges ingatlanvagyon értéke is emelkedett.
18 millió forintos ingatlanérték a kiszállási ponton (eladás), amikor összességében 28M forintot fizettünk be a hitelre, tekinthető csapdának? Ma azt tartjuk, hogy a kiszámítható forint alapú hitelek kedvező kamatozás mellett nyújtanak kielégítő megoldást számunkra. Ha ma szeretnénk 20 évre felvenni 18M forintot, hogy ezt az ingatlant megvegyük, akkor 10 éves kamatperiódus esetén 26,6M forintot kellene visszafizetnünk.
Ha utólagosan ismerjük a beszállási és kiszállási pontokat, akkor valójában elviselhetetlen különbség összességében 18M forintra devizahitelben kifizetni 28M forintot, amikor a mai legjobb ajánlat is 26,6M forintos visszafizetésről szól 10 éves kamatperiódus mellett?
Ahelyett, hogy albérletben laktunk volna…
Mert a devizahitelezés és az egész hitelláz motorja éppen a választási lehetőség volt aközött, hogy ugyanazt az összeget a saját lakásunk törlesztésébe vagy albérletbe fizetjük ki. Legalábbis az első években ez volt a terv. Ha a konkrét példát nézzük, akkor tulajdonképpen nem történt más, minthogy az ember 2015-ben eladta a lakását 18M forintért és ebből teljesen kifizette a hitelét. A köztes időben pedig befizetett további 10M forintot, ami a lakhatási költségének, alternatív albérleti díjnak feleltethető meg.
A megkérdezett ember azt mondta,
hogy akkoriban ezt a lakást 70 000 forintért tudta volna kibérelni. Ez évente 840 000 forint, 9 év alatt (2006-2015) 7 560 000 forint lenne papíron. Viszont azt is tudjuk, hogy az albérleti árak az elmúlt években jelentősen megnőttek, így feltételezhetjük, hogy szerződésről szerződésre (2 évente) valamilyen albérleti díjemelkedés lehetett volna.
Ezzel szemben a 10M forintos hitelkülönbséget visszaosztva láthatjuk, hogy évente a lakhatás a bank lakásában 1 111 111 forintjába került, ami havi 92 592 forintnak felel meg. Valójában az erkölcsi, lelki veszteséget leszámítva az anyagi vesztesége a vizsgált embernek havi szinten a 92 592 és az albérleti díj különbsége volt. Ez pedig máris nem 4x visszafizetést jelent…
Fontos: ezek a megállapítások kizárólag utólagosan tehetőek meg, előre nem láthatta senki a folyamatot. Most egy konkrét ügyről volt szó, azonban minden ügylet különbözik és eltérő számokat produkálhat pozitív illetve negatív tartományba egyaránt!
A devizahitelezés legnagyobb rákfenéje a lakosság likviditási felkészületlensége volt!
Az imént tettem egy olyan megjegyzést, miszerint „mindig az nyer, aki kitart”. Viszont a valóban devizakárosult családok képtelenek voltak kitartani, mivel elfogyott a pénzük és nem tudták fizetni a törlesztésüket. A lakosság megtakarításainak a hiánya tekinthető a legnagyobb tanulságának a 2007-től kezdődő, 2008 végétől Magyarországon hatását éreztető gazdasági és banki bizalmi válságnak. Ehhez képest a legfrisebb MNB felmérések azt mutatják, hogy ezt a tanulságot elfelejtettük levonni…
A felmérésből láthatjuk, hogy a megkérdezettek 65-70%-a családi vis major esetén legkésőbb a harmadik hónap után kénytelen lenne csődöt jelenteni, lejjebb adni az életszinvonalából illetve képtelen lenne tovább fizetni a hitelét (függően attól mennyire ügyesen képesek a családi költségvetést átalakítani). Mindez az eredmény különösen azért lehangoló, mivel Magyarországon a jövedelmi szintek folyamatosan javulnak, az emberek elkezdtek lényegesen többet keresni.
Mégsem képeznek likvid tartalékokat! [ Ha te szeretnéd tudni, hogyan kell tartalékot képezni, akkor olvasd el ezt a cikket: Pénzügyi tartalék képzése)
A végső következtetés egyértelmű: egy erős likvid anyagi tartalékkal rendelkező hitelfelvevő réteg túlélte volna a devizahitel válságát. Rosszul érintette volna őket, de nem okozott volna létbizonytalanságot és teljes kiszolgáltatottságot!
A jövőben a devizahitelezés megismétlődhet a változó kamatozású forinthitelekkel
Hívhatjuk cinikusan devizahitel 2.0-ának a mai 2%-os kamaton futó változó kamatozású hiteleket, amiket a legtöbben nem tudatosan, befektetési céllal és kiszállási tervvel vesznek igénybe, hanem újfent anyagi kényszerből vagy tudatlanságból. Ijesztő statiszika, miszerint a 2017-ben felvett lakáshitelek 75%-a 5 éven belüli kamatozású, míg a teljes új állomány közel 50%-a változó kamatozású hitelt jelöl. Ez azt jelenti, hogy az arány a stabil és az instabil hitelek között kísértetiesen hasonlít a devizahitel és a forintalapú hitel különbségére…
A diagram rendkívüli hasonló értékeket mutat, aminek a közös nevezője tulajdonképpen az, hogy a többség a „biztos, de drágább” vagy a „bizonytalan, de olcsóbb” hitelek irányába mozdul e el. Ez annak fényében ijesztő és figyelmeztető adatsor, hogy az imént taglaltuk a lakosság likviditási problémáit. Hiszen a bizonytalan hitelek drágulása esetén könnyen előidézhető egy újabb hitelezési válság, ahol az adósok létbizonytalanságba kerülnek.
Az MNB is folyamatosan figyelmeztet…
Az MNB nemrégiben kiadott figyelmeztetésében felhívják a figyelmet arra, hogy 10 éven belül 3%-os kamatemelkedéssel számolnak. Márpedig 3%-os kamatemelkedés a jelzáloghitelek esetében azt jelentené (maradva a példa 18M forintnál 20 évre), hogy a havi törlesztés 30-35 ezer forinttal is megemelkedhet, ami önmagában 25-35%-os törlesztőemelkedés eredményezhetne.
Ezen a ponton kell minden hitelfelvevőnek elgondolkodnia azon, hogy ténylegesen milyen arányban akarja éppen leterhelni a jövedelmét (az IFL ajánlása maximum 35% a rendszeres bevételnek), és mit jelentene a családi költségvetés számára egy 30 ezer forintos törlesztőemelkedés. A stressztesztek azt mutatják, hogy ez nagyon sok családnak fájna, ami kíséretitesen emlékeztetne a devizahitelezés végkimenetelére.
Ha hitelt szeretnél felvenni, akkor mindenféleképpen kérd a segítségünket a tervezéshez és ügyintézéshez
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 03. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | dec 28, 2017 | Állami támogatás, Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Az MNB stabilitási jelentésében előrejelzést tett közzé, eszerint a következő 10 évben a változó kamatozású lakáshitel kamata közel 4 százalékkal nőhet meg. Ezzel a törlesztő is közel 40 százalékkal emelkedhet meg az induláshoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy mai 15 000 000 forintos hitel kezdeti 80 000 forintos havi törlesztése változó kamatozású lakáshitel esetében pár év múlva könnyen 112 000 forintba is kerülhet…
Hibás vélekedés, miszerint „most könnyen megúszhatjuk” és nem kell megfizetnünk a változozó kamatozású lakáshitel árát! Ha nem mérlegeljük a kamatkockázatokat, akkor pár éven belül a devizahitelezéshez hasonló helyzet állhat elő, ami senki számára nem lenne kedvező…
Kiszámoltuk, hogy meddig „éri meg a változó kamatozású lakáshitel”, és mikortól veszteséges
Alapul azt a statikus példát vettem, miszerint a következő 4 évben megmarad a változó kamatozású hitel kamata (2,23%). Ezután megvizsgáltam, hogyan viszonyul egymáshoz a változó kamatozású hitel törlesztése és az összes visszafizetés a 10 éves fix kamatozású minősített fogyasztóbarát hitelhez képest, amennyiben “legrosszabb” esetben az utolsó 6 évben a kamat 8%-os lenne a változó kamat esetén (5%-os kamatemelkedés).
Láthatjuk, hogy egy 5%-os kamatváltozás az ötödik évtől 41%-os emelkedést eredményezne eredeti törlesztőrészletünkben (változó kamat), míg a kezdetben magasabb fix kamatozású törlesztéshez képest ez az emelkedés 10,2%-os lenne. Az egyensúlyi állapot, amikor pontosan ugyanannyit fizetnénk vissza, a 7,55%-os kamat 4. év utántól a változó kamatozású hitelünk esetében.
Ebben a példában a végső következtetésünk az, hogy el tudjuk e képzelni azt a helyzetet, miszerint a következő 10 évből 6 évben a változó kamatunk magasabb lesz, mint 7,55%?
Teljes cikk
A lakosság elbukna a stressz teszten
Az igazán hatalmas problémát az okozza jelen pillanatban, hogy hitelfelvevők jelentős része nem stratégia megfontolásból választja a változó kamatozású lakáshitelt, hanem anyagi kényszerhelyzetből (mint anno a devizahitelek esetében). Ez azt jelenti, hogy azért vágnak bele az alacsonyabb törlesztésű hitelbe a legtöbben, mert csak így tudják megkapni az általuk szükségesnek vélt összeget.
Az MNB felméréséből kiderül, hogy milyen súlyos likviditási problémával küzd a lakosság, akiknek 65%-a elvérezne már a negyedik olyan hónapban, amikor egyik családtag sem keres pénzt és munkanélküli. Persze messzemenő következtetéseket nem feltétlenül szabad ebből levonnunk, hiszen könnyen lehet, hogy a hitelüket alacsonyabb életszínvonal mellett is teljesítenék…
Mégis a hitelfelvevők közel fele a változó kamatozású lakáshitelt választja
Ha megnézzük a vonatkozó statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy milyen magas nálunk a változó kamatozású lakáshitelek aránya (új hitelek), míg a teljes (új) hitelállomány 73%-át viszi el az 5 éven belüli (változó kamatozás, 1-5 év közötti fix kamat) kamatozású hitelek aránya. Ez rendkívül magas arány annak tükrében, hogy az MNB figyelmeztetése szerint a következő 10 éven jelentősen emelkedhet a kamatkörnyezet.
Mi a megoldás? Milyen hitelt vegyünk fel?
A legfontosabb általános megoldás az lehet, hogy a kiindulópontnak mindig az 5/10 éves kamatozású lakáshitel törlesztését tekintjük. Ha úgy gondolkozunk, hogy számunkra megérheti az ismert kockázatok mellett a változó kamatozású hitel, abban az esetben is vállalt törlesztésnek az 5/10 éves fix kamatozású hitel ismert törlesztőjét tekintjük.
A különbözetet, ami az eltérő kamatozásból megmarad számunkra, azt befektetjük lakástakarékba , így duplán védjük saját magunkat:
- ha 4 éven belül vállalhatatlanul megemelkedik a hitelünk kamata a változó kamatozású lakáshitel esetében, akkor felmondjuk a lakástakarékot és annak díját a hiteltörlesztésre fordítjuk
- ha 4 éven túl emelkedik meg vállalhatatlanul a kamat, akkor a lakástakarék 30%-os állami támogatását felhasználva előtörlesztünk (csökken a tőketartozás és a részarányos havi törlesztőrészlet) illetve a lakástakarékon megspórolt havi díj lesz a mozgó törlesztő-keretünk, amiből tudjuk finanszírozni az emelkedést
- ha igazunk van és nem emelkedik meg vállalhatatlanul a változó kamatozású lakáshitel, abban az esetben végig tudjuk fizetni a lakástakarékot (vagy többet) és ezáltal folyamatosan tudunk előtörleszteni, végtörleszteni.
Hitelstratégia, CSOK, lakástakarék egy helyen egy független szakembertől
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 28. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | dec 20, 2017 | Állami támogatás, Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Amikor közel 2 évvel ezelőtt derült égből megformázták december végén a CSOK10+10 féle családi támogatást, akkor számos fórumon (iflgazdaság, Magyarul Balóval, egyéb portálok) megfogalmaztak aggályaimat, hogy ez egy rendkívül átgondolatlan támogatás, amit túl hirtelen és megalapozatlanul hoztak be a köztudatba. A kezdetektől hangoztattam, hogy az építőipar egy az egyben beépíti az áraiba a CSOK10+10-et és még az 5M forint ÁFA visszaigénylést is, ahol tudja. Ez így történt…
Másik problémám az ingatag jogszabályi környezet volt, amit bizonyított, hogy a CSOK 10+10 indulása ugyan január 1 volt, mégis az első 1-1,5 hónapban egyik bank sem fogadott be ügyletet. Ráadásul utána is hatalmas zavar volt a jogszabályi értelmezésben, gondolok itt az áprilisi NGM utólagos értelmezésre, ami szerint a tetőtérbe nem egy, hanem két különálló lakást kell építeni társasház rendszerben, amit aztán hónapokkal később eltöröltek és a CSOK „engedi” az osztatlan közös tulajdont…
Mostanra kialakult a gyakorlat
Nem lehet elvitatni, hogy minden olyan intézkedés, ami képes minden társadalmi réteget megszólítani, az elején nem feltétlenül működik rendesen. Ettől független jogos kritika a törvénykezéssel szemben, hogy adhattak volna időt ennek élesítés előtt, konzultálhattak volna a szakmával és engedhették volna a gyakorlati félelmek „beszivárgását” a folyamatba, ami alapján lehetett volna egy kezdetektől stabilabb feltételrendszer.
Mostanra viszont már kialakult a tényleges gyakorlat a CSOK 10+10 folyósításával kapcsolatban, amihez a bankrendszer jelzálogspecialistái is felnőttek végre. Mert komoly problémát jelentett az is, hogy maguk az ügyleteket befogadók sem voltak tisztában sok mindennel, hatalmas káosz volt, ráadásul elképzelhetetlen mennyiségű érdeklődőt és igénylőt kellett kiszolgálniuk.
Mivel azonban a CSOK hosszú ideje változatlanul fut, így alapvetően az ügyintézés is felgyorsult általánosságban, kialakultak a „banki rutinok”.
Update: 2018-03- 15-től leegyszerűsödött a CSOK igénylés folyamata. A változásokról részletesen itt írok:
Az ingatlanárak növekedése megtorpant
A CSOK 10+10-nek addig nem igazán volt értelme, amíg a piac erőszakosan beépítette az áraiba, hiszen gyakran olyan képtelen helyzet fordult elő, hogy a CSOK 10+10-el felpumpált és drágább ingatlan hosszútávon kevesebbet fog érni, mintha a család abban a pillanatban egy használt lakásba költözött volna.
Ennek oka, hogy beköltözés után máris elveszik a CSOK 10+10 előnye, mivel használt ingatlanként tudják majd továbbértékesíteni azt.
Mostanra a piac megnyugodott és vélhetően túlvagyunk az áremelkedési hullámon, amit igazolni látszik, hogy már nem emelkednek alapvetően tovább az árak. A piac minden ingatlantípushoz megtalálta azt az árcímkét, amiért még az ügyfelek hajlandóak vásárolni.
Mivel azonban ehhez az árcímkéhez a közeljövőben biztosan ragaszkodni fognak, így beállt egy egyensúlyi helyzet, amihez képest a CSOK 10+10 ebben a pillanatban tényleges segítségként funkcionálhat azon családok számára, akik most döntöttek a költözés mellett.
Van olyan ügyfelem, akik találtak 30 millió forintért új építésű házat. Van három gyerek, így az ő esetükben talált pénz a CSOK 10M forint, amihez jár a piac legkedvezőbb, végig fix kamatozású jelzáloghitele 10M forintig. Tehát ez a család minimális, 5M forintos önerővel és 5M forintos piaci hitellel már most tud költözni! Végső soron 15M forintos hitelállománnyal, aminek a törlesztése nem lesz magasabb 80-100e forintnál, ami olcsóbb, mint egy albérlet.
Továbbra is él az „ingyen hitel” konstrukció
Jogosan merül fel a kérdés, hogyha eljutunk a számolásig, a konstrukció megalkotásáig, akkor hogyan járunk a legjobban? Nem kell túlságosan messze menni hiszen adva van a lakástakarék a maga 30%-os állami támogatásával. De mégis mikor éri meg a legjobban és valójában az állami támogatás többet hozhat a konyhára, mint a hitel kamata?
Azoknak a családoknak, akik havi szinten képesek az átlagosnál magasabb összeget beforgatni lakástakarékba, elképzelhető, hogy a 10M forintos hitelüket 8 év alatt visszafizethetik úgy, hogy kamatmentes volt, sőt nyertek rajta az állami támogatásnak köszönhetően közel 350 000 forintot! Azt gondolom, hogy ez már tényleg jó ajánlat, ugyanakkor nem javasolt azonnal a bankba rohanni. A hitelfelvételt minden esetben át kell gondolni, máskülönben könnyen hibás döntést hozhatunk!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 20. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
