![Milyen szabályoknak kell megfelelnem hitelfelvétel esetén? [2018]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/01/hitelezes-szabalyai.png)
Szerző: Szarvas Norbert | jan 15, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Nézzük meg a hitelfelvétel szabályok működését 2018. Miután beindult a hitelezési piac, a bankok megint dúskálnak az ügyletekben. Ennek következménye pedig, hogy már „nem annyira becsülik” meg az ügyfelet, könnyed szívvel nézik hülyének, rángatják az idegeit, hátráltatják az ügymenetet. Ennek oka időnként a „pénztárosból két nap alatt átképzett jelzálogspecialista” hozzánemértése, míg máskor a túlterheltség lehet a probléma. Az biztos, hogy az ügyfeleknek sokkal tudatosabbak és felkészültebbeknek kell lenniük a hiteligénylés kapcsán, amivel jelentősen gyorsíthatják az ügymenetet!
Többen írtatok nekem emailt, hogy más információt kaptatok ügynököktől, hitelközvetítőktől, mint ami a valóság. Erre nagyon oda kell figyelni, mivel ilyen esetben elindítod az ügyet abban a hiszemben, hogy megkapod a pénzt. Menet közben kifizeted a foglalót, a banki költségeket és az ügymenet egy pontján (miután elhúzták mindenféle kifogással az időt) azt mondják, hogy ez így nem fog működni…
Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (továbbiakban JTM)
32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról- update: 2018.okt.1-től szigorodik a JTM szabályozás a 10 éven belüli kamatozású hiteleknél
Ezalól egyetlen hitelt közvetítő és folyósító szervezet sem térhet ki. Világosság kell számodra is válnia, hogy a JTM szabályozás a TE hitelügyletedet is pontosan érinteni fogja. Szerencsére te is könnyedén ki tudod számítani, hogy milyen határaid vannak az adott hitelügylettel kapcsolatban.
A JTM alapja minden esetben az igazolt nettó jövedelem lesz. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.
Az igazolás lehet:
- munkáltatói
- állami adóhatóság által kiállított
- magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított,
- ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint
- a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék.
Az igényelt finanszírozás törlesztőrészletén felül az Adós és Adóstárs(ak) illetve Lízingbevevő és a lízingbevevővel közeli hozzátartozói, élettársi kapcsolatban álló Kezes(ek) valamennyi folyósított hitelének/lízingjének havi törlesztőrészlete és a hitelkártya szerződése vagy fizetési számlájához kapcsolódó hitelkeret 5%-a. Tehát például van egy 200 000 forintos hitelkereted, amiből 20 000 forintot használtál fel. Ebben az esetben is a JTM-be a 200 000 forint x 0,05 (5%)= 10 000 forint számít bele, mint meglévő havi törlesztőrészlet.
Update: az alábbi JTM arány 10 vagy hosszabb időre fixált jelzáloghitelek esetében érvényes!
A JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat a következőképpen történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.
Példa:
Tegyük fel, hogy a párodnak és neked az összes igazolható nettó jövedelmetek 330 000 forint / hó. 18 millió forintos hitelt szeretnétek.
Jelenleg van egy személyi kölcsönötök, aminek a havi törlesztése 22 000 forint. Emellett van egy folyószámla hitelkeretetek (200 000 forint), amit nem használtok. Ettől függetlenül 10 000 forintot kell levonnunk a JTM mutatóból, tehát:
330 000 x 0,5= 165 000 forint a figyelembe vehető jövedelemalap, amiből le kell vonnunk a – (22 000+10 000) meglévő hiteltörlesztést = 133 000 forintos maximális hiteltörlesztést vállalhattok be.
10 évre szeretnétek felvenni a hitelt, aminek a törlesztése 180 000 forint körül alakulna – Nem kaphatjátok meg a hitelt, mivel a törlesztés magasabb, mint a JTM szám
20 évre vennétek fel ugyanezt a hitelt, aminek a törlesztése 100 000 forint körül alakulna- Megkaphatjátok a hitelt, mivel a törlesztés a JTM mutatónál alacsonyabb szám
Köztes megoldás lehet a jelzáloghitelt lakástakarékkal kombinálni, hiszen a JTM mutató nem veszi figyelembe a lakástakarékba befizetett díjakat, viszont a lakástakarékból elő-, végtörleszteni tudjátok a hitelt futamidő vége előtt.
Fontos: A JTM mutató az összes jövőbeni hitelre is értendő. Ez azt jelenti, hogyha a jövőben akár egy sima áruhitelt szeretnétek felvenni, abban az esetben is kiszámolják a JTM jövedelmezhetőségeteket. Amennyiben „teljesen leterheltétek magatokat”, úgy nem tudtok további hitelt felvenni semmire!
10 éven belül fixált kamatozású hiteleknél csökken a JTM mutató
Az elmúlt években látható nominális és reálbér-emelkedésre tekintettel a magasabb arányú törlesztőrészletek vállalását a rendelet 2019. július 1-jétől 500 ezer forint havi jövedelem esetén teszi lehetővé a jelenlegi 400 ezer helyett.
Miért nem szabad a JTM mutatót iránymutatónak tekintenünk?
A JTM mutató alapvetően egy jó kezdeményezés, ugyanakkor fontos mérlegelnünk a hitelfelvétel előtt, hogy számunkra megfelelő határokat húznak e meg a JTM mutatóval? Magyarországon (is) létező életkörülmény a „fekete jövedelem”, így biztos lehetsz abban, hogy lesznek olyan hitelfelvevők, akik kimaxolják a JTM mutatót, ugyanakkor a valós jövedelmük töredékét fizetik majd hitelre.
Amennyiben neked kizárólag igazolt és adózott jövedelmed van, akkor fontos, hogy megfelelően mérlegelj és a JTM követelménynél sokkal szigorúbb szabályokat állíts fel magadnak! Azt szokták mondani, hogy nem egészséges a jövedelmünk felét lakhatásra költeni! Ennek oka, hogy ebben a kiadásban még nincsen benne egy hitelfelvétel után a rezsi, az álagmegőrzés és egyéb járulékos költségek.
Mindig kövesd ezt a szabályt!
A legegyszerűbben megjegyezhető szabályt érdemes követned, azaz a jövedelmed
- 30%-át költsd hitelre maximum
- 30%-át költsd megtakarításra minimum
- 40%-ából fedezd a megélhetési kiadásaidat
Ebben az esetben garantálhatod az anyagi jólétedet a jelenben és a jövőben egyaránt. Csak így biztosíthatod, hogy egy esetleges kamatemelkedés vagy élethelyzet változás esetén sem kényszerülsz az életminőséged drasztikus rontására!
Hasznos cikkek, amiket feltétlenül olvass el:
11 000 nap
Hogyan képezzünk pénzügyi tartalékot?
Hogyan használd a pénzügyi borítékos rendszert?
Hitelfedezeti mutató fogalma (továbbiakban HFM)
Sokan félnek attól, hogy az ingatlanjuk „nem bírja el” a szükséges hitelösszeget. A HFM mutató alapvetően azért született meg, mivel a válság előtti hitellázban a bankok túlfinanszírozták az ingatlanokat. Éppen ezért egyfajta féket építettek a rendszerbe, ami meggátolja, hogy megfelelő önerő nélkül bárki lakáshoz jusson!
A hitelfedezeti arányokat illetően – forint alapú finanszírozás esetén –jelzáloghiteleknél 80% a finanszírozási arány. Némi szigorítás a deviza alapú hitelek esetében történt: euró alapú hiteleknél 50%, egyéb devizában az ingatlanfedezet forgalmi értékének maximum 35%-a adható. Pénzügyi lízing esetén 5%-kal magasabb hitelfedezeti arány alkalmazható.
Ennél csak szigorúbbak a bankok a hitelfelvétel során
A gyakorlatban forint alapú hitel esetén a „piaci érték 80%” elmélet nem mindig teljesül. Ez azt jelenti, hogy hiába számoltad ki a (szerinted) 25 000 000 forint piaci értékű ingatlan esetében, hogy 20 000 000 forint hitelt kapsz meg, ha minden más feltételnek megfelelsz.
A bankok különféle módszerekkel változtatják az arányokat…
- Mindig a bank saját értékbecslése mondja ki a döntő piaci értéket! A gyakorlatban a banki értékbecslő mindig olyan „alul”értékkel számol, ami biztosítja a bankot. Ha 25 000 000 forintot ér szerinted a ház és az értékbecslő 10%-kal becsüli alá az ingatlant, akkor te 20 000 000 forint hitel helyett a legjobb esetben is 18 000 000 forint hitelt, azaz két millió forinttal kevesebbet kaphatsz meg.
- Hitelbiztosítéki értékkel (továbbiakban HBÉ) számolnak. Ez azt jelenti, hogy a megállapított piaci érték 70-90%-át veszi figyelembe a bank függően attól, hogy területileg milyen településen helyezkedik el a lakás. Tehát egy általad 25 000 000 forintra, viszont a bank szerint 23 000 000 forintra értékelt ingaltan esetén a HBÉ érték lehet 16 100 000 forint, aminek a 80%-a 12 880 000 forint, amit hitelbe megkaphatsz…
Hogyan határozható meg a hitelbiztosítéki érték?
A hitelbiztosítéki érték megállapítása az eddigi három módszer mellett most egy negyedikkel egészült ki:
- Piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés
- Hozamszámításon alapuló értékelés
- Költségalapú értékelés
- Statisztikai alapú értékelés
Olvasd el: Minősített Fogyasztóbarát Hitelről minden, amit tudni akartál
Pénz nélkül nem fog menni
Utolsó fő szabályként behoznám az élettani feltételét a hitelfelvételnek. Hiába kedvezőek a kamatok vagy remek lehetőséget jelent a CSOK (bővebben) , nem szabad azonnal elcsábulni a hitelfelvételnek. Át kell gondolni, hogy alapvetően milyen anyagi lehetőségekkel rendelkezünk és kizárólag akkor belevágni a folyamatba, ha elég önerőnk van (lakáshoz önerő, pénz a járulékos költségekre, ügyvédre, illetékre…stb).
Azok az ügyfelek sincsenek elkésve, akiknek még nincsen önerejük. Számukra javasolt először önerőgyűjtésbe kezdeni, hogy idővel megalapozott háttérrel tudjanak belevágni a hitelfelvételbe!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 15. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 11, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Ma olvastam az egyik Facebook csoportban, ahogyan az egyik kommentelő óvatosságra int a hitelközvetítőkkel szemben, hiszen ők a pénzpiac azon kupecei, akik oda viszik az ügyfelet, ahol többet jattol vissza a bank. Ebben a percben jöttem rá, hogy a legtöbben a mai napig nem tudják, hogyan kell egy hitelközvetítővel együtt dolgozni, egyáltalán a hitelközvetítő miért fontos egy hitelügyletben…
A hitelközvetítő az a személy, aki a bank és az ügyfél között áll, az ügyfél érdekeit érvényesíti, miközben a banknál szerzett sajátságos kapcsolatai révén tudja előre lendíteni az ügyletet. A hitelközvetítő az a személy, aki tapasztalatával és tudásával segít a megfelelő hitelkonstrukció kialakításában és szakmai támogatást nyújt- legalábbis ennek így kellene működnie…
A hitelközvetítő oda megy, ahol több a jutalék
Talán a legnagyobb félelme az embereknek, hogy a független hitelközvetítő egyáltalán nem független. Szimpla egyszerűséggel oda viszi az ügyfelet, ahol a legtöbb jutalékot kapja. 2016. március 21-től életbe lépett az a törvény, amely legfeljebb 2 százalékban maximalizálja a hitelközvetítésből származó közvetítői jutalékot. Ezt a 2%-ot azonban nem kapja meg a közvetítő egy összegben, hiszen ebből úgynevezett fenntartási jutalékként 0,4%-ot elkülönítenek, amit majd később fizet ki a bank.
Ráadásul azok a közvetítők, akik nem önállóan szerződtek le bankokkal, hanem valamilyen közvetítő cégnél helyezkedtek el, gyakran ennek az összegnek a töredékét (kb.0,3-0,7%) kapják meg a szervezeti szintek (struktúrák) közötti jutalékleosztás következtében. Ezzel a törvénnyel kívánták legit elvárássá alakítani a hitelközvetítők függetlenségét, hiszen innentől kezdve minden bank ugyanakkora jutalékot fizethet.
Ráadásul a törvény megszüntette a „mindenféle” incentive utak és ajándékok osztogatását a közvetítők számára. Ma már kétszer át kell gondolnia az adott banknak, hogy akár egy pohár vizet is ajándékba ad e a közvetítőnek vagy sem. Mert akár ezzel is megsértheti a hitelközvetítéssel kapcsolatos törvényt!
Nem csak egységes, hanem átlagosan 60%-kal kevesebb lett a jutalék
Ennek az idézet törvénynek volt egy másik, kevésbé emlegetett hozadéka is. A törvény előtti időszakban a jutalékok mértékét a piaci verseny határozta meg. Így voltak olyan bankok, akik többet, míg mások kevesebbet fizettek ki. Abban egységes volt a piac, hogy a mostani 2%-nak átlagosan a duplája lett kifizetve a hitelközvetítő hálózatoknak.
Hazugság volt az indok, miszerint emiatt olcsóbbak lesznek a hitelek. Nem lettek olcsóbbak! Sőt, a törvény másnapján többek között az OTP bank kamatot emelt, aminek köze lehetett ahhoz a tényhez, miszerint a hitelközvetítői piac zsugorodásnak kezd a csökkentett jutalékok miatt, így töménytelen mennyiségű ügyfél „szakad rá” direkt módon ügyintézési időben a limitált kapacitási bankrendszerre. Magyarul a törvénnyel „kivették a féket” a rendszerből, tehát a hitelközvetítőt, aki átvette a banktól az ügyfélkapcsolati és ügyféltájékoztatási feladatokat.
Tényleg a hitelközvetítő jutaléka a sok?
Láthatjuk, hogy a hitel nagyságához képest a hitelközvetítő jutaléka közel sem volt akkora tényező, mint a banknak kifizetett kamat (és akkor a járulékos költségekről nem beszéltünk). Ráadásul a hitelközvetítők mindig ugyanazt a hitelt tudták közvetíteni, amit az ügyfél is elért a bankban. Tehát nem volt a hitelközvetítő miatt feláras a hitelszerződés!
Egyszerűen annyi történt, hogy a hitelközvetítőknek kifizetett jutalék jelentős része úgy maradt a bankok zsebében, hogy közben a hitelközvetítőkre hárult továbbra is a „vállalkozói rezsi”, az ügyfelek felhajtása, a marketing költség, a megemelkedett adminisztrációs teher, a vizsgamegfelelési kényszer, az utazási költség és egyéb kiadások.
Lehet azt mondani, hogy egy hitelközvetítőnek „ez a munkája”, de ezidáig sem az ügyfél fizette a független hitelközvetítőt (jó esetben), hanem a bank a saját nyereségéből. Hiszen az ügyfélnél emiatt nem keletkezett további teher!
A jó hitelközvetítő nem személyi asszisztens
Még a válság előtt egy nagyon sikeres és jó hitelközvetítő mondta: „Én nem vagyok senkinek sem a futára! Bejön az ügyfél, elmondom melyik hitelkonstrukcióval jár a legjobban, azt melyik bankban tudja elintézni, megmutatom kihez kell fordulnia, és végül összeírom a beszerzendő dokumentumok listáját. A kész anyagot egyszer beviszem a bankba, de onnantól kezdve már rajtuk múlik!
Egy jó hitelközvetítő legnagyobb hozzáadott értéke az idő:
- időt spórol a hitelfelvevőnek és a banknak egyaránt
- felgyorsítja az ügymenetet
- segíti a kommunikációt
- szaktudásával hamarabb megtalálja a legjobb konstrukciót
- és esetenként milliókat spórol
Ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy minden esetben így működik a valóságban minden közvetítő által intézett ügymenet. Saját példákon tudnám bemutatni, hogy a legnagyobb jószándék és megfelelő hitelezési tudás mellett sem zárható ki a banki folyamatokból azok a tényezők, amik gyakran hetekkel képesek hátráltatni egy ügyet.
A hitelközvetítőnek a tudását és ne az idejét használd el
Ezen a szakterületen az igazán jó hitelközvetítőnek az ideje a legfontosabb erőforrása, ami véges, hiszen sokan keresik fel. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy célirányosan, közösen együttműködve haladjon az ügyfél és a közvetítő. Hiszen a közös cél a hitel minél hamarabbi kifolyósítása. Éppen ezért ez az üzleti (esetenként baráti kapcsolat) nem olyan dinamikában működik, mintha beülnél a bankban az ügyintéző elé, aki az ülésért és sztorizgatásért is megkapja a fix fizetését.
Éppen emiatt a hozzáadott érték miatt (ügyfél érdekében történő ötletelés a konstrukcióról, piaci információk, tapasztalati tippek…stb) lenne fontos minden hitelfelvevő számára, hogy megtalálja a számára hiteles független hitelközvetítőt. Mert lehet, hogy a közvetítő nélkül is hozzájutnál ugyanahhoz a konstrukcióhoz, de lehet, hogy magadtól nem találnád meg. Az is lehet, hogy megtalálnád, de menet közben valami probléma adódik, amit egy hitelközvetítővel gyorsabban meg tudtok oldani, mint a bankfiókban agyonterhelt és teljesen közegidegen ügyintézővel.
Van, akinek az „ingyen” is túl sok
Saját tapasztalatból (is) látom, hogy vannak olyan ügyfelek, akiknek csak az információ kell. Ha szükséges, akkor hitegetik a hitelközvetítőt, több alkalommal találkoznak, amíg minden bonyolult kérdésre nem kapnak választ. Amikor már minden megvan, akkor a célegyenesbe ért az ügy és „már csak be kell adni a papírokat”.
Valami teljesen hülye logika mentén vannak olyanok, akik ezen a ponton lerázzák magukról a közvetítőt és az előre megbeszélt konstrukciót az előre kiválasztott banknál veszik önmaguktól ígénybe. Ilyenkor a hitelközvetítő elesik a munkája után járó fizetségtől és az erőforrásait ingyen bocsájtotta rendelkezésre annak ellenére, hogy nem ez volt a megállapodás. Külön érdekesség, hogy ezen a ponton (sem) éri anyagi hátrány az ügyfelet, ha a közvetítő által kerül beadásra az ügylet.
A vetésforgó örökérvényű törvénye alapján
ez egy rendkívül veszélyes folyamat, hiszen a hoppon maradt hitelközvetítők is emberek, akik elkeseredethenek, motivációjukat veszíthetik, vagy egyszerűen rákényszerülhetnek a „trükközésre”, hogy bebiztosítsák önmagukat. Hiszen senki nem szeret ingyen dolgozni. Ez pedig a szolgáltatás minőségének a romlásához vezethet.
Én mindig szorgalmazom, hogy hitelközvetítés esetén már a tárgyalástól megkezdve a törvény ne kizárólag az ügyfél érdekeit részesítse előnyben, hanem teremtse meg az egyenrangú és egyenfelelősségű kapcsolatot a két fél között, akik önszántukból, közös üzleti cél miatt találkoztak!
Milyen kiadásai merülnek fel a hitelközvetítőnek?
- adózás
- könyvelő
- utazás költsége
- parkolás költsége
- kávé költség
- munkaidő költsége
- „repi” költségek
- üzleti megjelenés költsége
- iroda fenntartása
- telefonköltség
- marketing költség
- …
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról a körülményről, miszerint egy hitelközvetítőnek rendszerint mindenről magának kell gondoskodnia. Amikor egy hitelközvetítő „csak találkozik” egy ügyféllel az ugyanúgy pénzbe kerül neki akkor is, ha semmi nem lesz.
Ma találkoztam egy ügyféllel, aki majd két hónap múlva szeretne valamit! Mostani költségeim a „csak találkozás” miatt:
- parkolás 650 forint
- üzemanyag 600 forint
- kávé: 550 forint
- munkaidő: 2 óra (számszerűsítve 10-25 000 forint közötti tartomány)
Gondolj bele abba, hogy egy hónapban találkozik egy közvetítő 15 olyan ügyféllel, aki „csak kíváncsi volt” és az imént leírt átlagköltséggel számolunk:
15×2 óra= 30 óra kuka
15×1 800 forint= 27 000 forint, aminek alapvetően abban a hónapban semmi haszna nem volt bevétel oldalon
Az „elmaradt haszon” magyarázata
Az olyan tevékenységeknél, ahol a munkavállaló a ténylegesen megvalósult termelésből kap pénzt, számolni kell az „elmaradt haszon” jelenségével is. Vagyis azzal a meg nem keresett összeggel, aminek megszerzésére időt fordított. Tipikusan ilyen cselekvés olyan ügyfelekkel találkozni, akik „csak kíváncsi voltam” vagy „meghallgatok minden ajánlatot”.
Ha a konverziós ráta 30%, azaz 10 találkozóból 3 szerződés lesz abban a hónapban (nagyon fontos, hogy ne jövőre, hanem most. Hiszen a számlát és az ételt is most kell kifizetni, nem jövőre), akkor már könnyen kiszámíthatjuk az „elmaradt haszon” összegét.
Ha kiszámítjuk, hogy egy ügyféltalálkozó átlagosan 2 óra, akkor 10 ügyféltalálkozó 20 órát jelent. 10 ügyféltalálkozót megszervezni sok-sok munkaóra függően attól, hogy milyen módon szeretne a hitelközvetítő ügyfelet szerezni. Nálunk ez a blogolás, a tartalom és értékátadás útján történő módszer, amikor az ügyfél magától jelentkezik, ha szeretne valamit. Ebben azonban irtózatos munka van, akár napi átlag 4 óra tartalomgyártás. Ezt is bele kell számolni.
Ezután a tényleges ügyfelekkel az átlagos foglalkozási idő
(további találkozók, bemenni többször a bankba, telefon és e-mail beszélgetések, probléma esetén ügyintézés, utazási idő, konstrukciók és változatok megalkotása) 10-20 óra között is lehet. Tehát 3 valódi ügyfél esetén a hitelközvetítő akár 60 órát is „elkölthet”.
Azaz ebben az esetben az adott hónapban ez a hitelközvetítő a 315 000 forintért cserébe dolgozott:
- 20 óra ügyféltalálkozót
- 80 óra tartalomgyártást
- 60 óra hitelközvetítéssel kapcsolatos dolgokat
Ez így összesen 160 óra az adott hónapban, amit elosztva munkanapra, kijön a napi 8 óra! Az emberek hajlamosak a hitelközvetítőkre úgy tekinteni, mint akik a semmiért nagyon sok pénzt kapnak. 315 000 forint sok pénz? Ez még csak a bruttó! Ebből lejön legjobb esetben is a havi 50 000 forint KATA EV általányköltsége, iparűzési adó, havi 5-10 000 forint könyvelői költség, illetve a többi működéssel kapcsolatosan már felsorolt költség.
Tehát akár ez a 315 000 forintos kiutalás az adott hitelközvetítőnek simán jelentheti azt is, hogy ingyen dolgozott az adott hónapban, ez a saját létminimuma a működéshez. Természetesen nem sajnáltatni szerettem volna a hitelközvetítőket, hanem egy sokkal komplexebb képet adni a tevékenységükkel és annak vonzataival kapcsolatban.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 11. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
![Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 2. rész [egészség]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/01/Hogyan-építs-fel-nyugdíjvagyont-Kipróbált-tippek-2.png)
Szerző: Szarvas Norbert | jan 9, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, Nyugdíj, nyugdíj oldal jobb
A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…
A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!
Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]
Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.
Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:
- nem tudjuk, hogy meddig élünk
- nem ismerjük az inflációs rátát
- nem tudjuk mennyit fogunk keresni
- nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
- nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)
Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:
- szeretnénk saját lakást
- a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
- mindig kényelmesen akarunk élni
- gondoskodni szeretnénk a családunkról
Második nyugdíjas zsebünk az egészség
Amikor nyugdíjról és a nyugdíjas éveinkről beszélünk, akkor mindig a pénz kerül szóba. De ez miért van így? Miért vagyunk hajlamosak megfeledkezni az egészségünkről, mint befektetés, mint nyugdíjcél, mint lehetőség? Miért felejtjük ki, hogy a nyugdíjas lét második legköltségesebb eleme az egészségünkkel összefüggő kiadások?
A legtöbbet, 16 milliárd forintot az idősek, a 65–69 éves korosztály költi gyógyszerre. Magyarországon a betegségcsoportokat tekintve a szív- és érrendszeri betegségekre írják fel a legtöbb orvosságot, évente ezekre a szerekre több mint 35 milliárd forintot költünk.- Írja a Világgazdaság
Láthatjuk, hogy az EU átlaghoz képest a magyar nyugdíjasok közel a dupláját fordítják a havi jövedelmükből egészségügyi kiadásokra. A KSH szerint 2016-ban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 51 331 forint volt. Az egészségügyi kiadás tízből kilenc háztartásban merült fel költségként, és az összes kiadás 5 %-át tette ki.
Minden 10 000 forintból átlagosan 810 forintot költenek el…
Nem kell komolyabb számítást bemutatnunk, ha az adatokat összefésülni szeretnénk. 2016-ban az átlagnyugdíj összege 111 535 forint volt a KSH adatai alapján. Ha vesszük az egészségügyi kiadásokra fordított átlagos értéket, akkor megkapjuk a 9 592 forintot, amit havi szinten költenek a nyugdíjasok el.
Ha azt vesszük, hogy azok a magyarok, akik elérik a 65 évet, átlagosan 15 évet élnek, akkor könnyen kikalkulálhatunk egy viszonyított értéket, amit az egészségügyi kiadásainkra kellene félretennünk nyugdíjas éveinkre: 15x12x9 592 forint= 1 726 560 forint mai értéken!
Ha ezt a mai értéket évi 3%-os inflációval vesszük és meg akarjuk tudni, hogy 15 év múlva mennyit ér: akkor kapunk egy értéket, 2 689 924 forint, amit vélhetően biztosan el kell költenünk majd egészségügyi kiadásokra!
Ez az összeg nagyon fájni fog
Ugyanis ez egy átlagos érték, amibe beletartoznak a viszonylag egészséges szépkorúak és azok, akik kevésbé figyeltek oda az egészségükre vagy valami szerencsétlenség miatt lerobbantak. A kezelések pedig sokba kerülnek, így akár az átlagosnak vehető összeg többszörösét is elviheti a nyugdíjas éveinkben az egészségügyi kiadás.
Amit tehetünk, hogy tudatosan felépítjük az egészségügyi biztonsági tartalékunkat.
A sorozat első részében a lakhatás szükségességének oldaláról közelítettük meg a nyugdíjas éveket, mint reálisan jó befektetési opció a nyugdíjcélú portfóliónkban. Következő értékként az egészségünket értelmezhetjük, amit megfelelően kezelve (anyagi és biológiai értelemben) milliókat nyerhetünk (mint egy jó befektetésen).
Megoldás az egészségpénztár lehet
Mivel nyugdíjas éveinkben (is) viszonylag jól körülhatárolható, tematikus kiadásaink lesznek, ezért nem feltétlenül szükséges kizárólag a szabadon felhasználható vagyonban gondolkozni, hiszen ennél jóval többet érhetünk el, ha tudatosan, fizetésünk egy részét (akár Cafeteriaban) egy ilyen programban irányítjuk, ahol cserébe kaphatunk 20%-os adójóváírást minden befizetés után.
Amennyiben évente 180 000 forintot teszünk félre egészségpénztárba, amit nem használunk fel, akkor 10 év alatt (költségekkel együtt, ami átlagosan 4% pénztárfüggően) összegyűlik számunkra közel 2 300 000 forint az egészséggel kapcsolatos biztonsági tartalékunkban.
Amennyiben nyugdíj célra tervezünk, akkor 20 év alatt ezzel az ütemmel majd’ 5 000 000 forintot tudunk összegyűjteni, amiből 1 000 000 forint állami támogatás (talált pénz volt). Azt gondolom, hogy megismerve a nyugdíjas évekbeli legjelentősebb kiadásokat, remekül tudunk felkészülni, ha aktív éveinkben összegyűjtöttünk egy olyan anyagi bázist, amit kifejezetten erre a célra tudunk fordítani.
A nyugdíjas éveket nem csak úgy lehet élvezni, ha összegyűjtünk sok millió forintot. Akkor is tudjuk, ha a várható jelentősebb kiadásokra (lakás, egészségügyi) felkészülünk és külön-külön megoldásokat találunk ezen célokra!
Ez volt a 3 részes sorozat második része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!
Az 1. részben- Ingatlanfelhalmozás nyugdíjas évekre-ről
A 3. részben- Nyugdíjbiztosításról őszintén
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 8, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, Nyugdíj
A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…
A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!
Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]
Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.
Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:
- nem tudjuk, hogy meddig élünk
- nem ismerjük az inflációs rátát
- nem tudjuk mennyit fogunk keresni
- nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
- nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)
Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:
- szeretnénk saját lakást
- a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
- mindig kényelmesen akarunk élni
- gondoskodni szeretnénk a családunkról
Első nyugdíjas zsebünk a lakásunk
A nyugdíjtervezés a magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a huszas éveink elején kezdődik a „saját lakással”, mint középtávú cél. Az elmúlt évtizedben és még ma is az volt a jelemző, hogy albérletet fizetni ugyanannyiba kerül, mintha a saját hitelünket törlesztenénk. Pusztán önerő kérdése, hogy mikortól léphetjük meg ezt a dolgot.
Arra azonban sokan nem gondolnak, hogy nyugdíjas éveinkben a nem megoldott lakhatás jelentheti az egyik legnagyobb problémát. Ha a mai helyzetet próbáljuk meg elemezni, akkor elkeseredve tapasztalhatjuk, hogy az átlagos albérleti díj egy átlagos nyugdíjhoz képest megugorhatatlannak tűnik.
Az idősek otthona mára hatalmas iparággá nőtte ki magát
A Ptk. 4:196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben. A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.” – Jogászvilág
Több fajta konstrukcióban elérhetőek a „beköltözés idősek otthonába” szolgáltatás. Különféle minőségben és szolgáltatásban tudjuk választani a csomagokat. A példának kedvéért egy belépési díj nélküli, havi fizetéses rendszert vizsgáltam meg:
Térítési díjak 2018. 01. 01-től
a.,
bentlakásos idősek otthona gondozási ápolási ellátás, 3 fős elhelyezés:
159.000,- Ft/hó/fő (5.300,-Ft/fő/nap)
Elhelyezés 3 fős, saját fürdőszobás lakrészekben, vagy 3 ágyas intenzív ápolási szobákban.
b.,
bentlakásos idősek otthona gondozási ápolási ellátás, 2 fős elhelyezés:
179.880,- Ft/hó/fő (5.996 ,-Ft/fő/nap)
Elhelyezés 2 fős, saját fürdőszobás lakrészekben, vagy 2 ágyas intenzív ápolási szobákban.
Meg kell oldanunk hosszútávon a lakhatásunkat
Rémisztő üzenet lehet számunkra, hogy mai értéken számolva 28 620 000 forintba kerülne az idősek otthona, ha 65 éves korunkba bevonulnánk és 15 évet töltenénk ott. Ez az összeg már önmagában felér egy jobb minőségi lakás árával. Ezzel a költséggel valószínűleg sokaknak kell majd számolniuk a jövőben, akik nem tudnak legalább egy öröklakást megszerezni aktív éveik alatt.
Ebből a megközelítésből is logikus lépés a nyugdíjas éveinkre való öngondoskodást a lakhatás megoldásával kezdeni. Amint elértük a saját lakást, nem szabad megállni, hanem folyamatában kell ezt a területet bővíteni (további lakásvásárlások, felújítás, bővítés, eladás-vásárlás), hogy legalább az értékét megőrizzük az ingatlanvagyonunknak.
Hogyan szerezzük meg az első lakásunkat?
Mivel nagyon nehéz a teljes vételárat belátható időn belül összegyűjteni, ezért érdemes lehet jelzáloghitelben gondolkodni, hiszen a hitel ebben az esetben nem más, mint lehetőség arra, hogy előre megkapjuk azt a pénzt (kamatért cserébe), amit a jövőben fogunk megkeresni. Ezzel a lépéssel hamarabb költözhetünk és éveket spórolhatunk, amikor nem kell albérleti díjat fizetnünk.
A végső következtetés hasonló ingatlanban való lakhatás mellett, hogy 10 éves futamidőben az albérleti feneketlen zsebbe 5x-ösét dobáljuk bele, mintha sikerülne jelzáloghitelt felvenni (13M forintot, amihez szükséges még min. 3M forint önerő), amit 10 éves futamidővel 10 éves fix kamat mellett 2 990 000 kamatfizetéssel tudunk letisztázni. 10 év múlva pedig ebben az esetben ott lenne a nevünkön egy saját lakás, aminek lesz egy akkori piaci értéke, tehát növekedett az ingatlanvagyonunk!
Önerőgyűjtés lakástakarékban
Éppen ezért a legfontosabb lépésünk minden szempontból, hogy teljesítsük ezt a pontot és az önerőt a lehető leghamarabb összegyűjtsük. Az önerőgyűjtést érdemes 4-5 éves periódusban vállalni, hiszen erre az időszakra struktúrált szerződéses keretek között 30%-os állami támogatással tudjuk megkezdeni és lefolytatni.
Ha megvan az első saját lakás, akkor hogyan tovább?
Miután lezártuk az első 4-5 éves periódusunkat és megszereztük a saját lakásunkat (önerő+hitel), azután tovább kell gondolkodni és folytatni a stratégiát. Tipikusan ezen a ponton szokott megtőrni a lendület, hiszen az elmúlt években teherként megélt lakáscélú öngondoskodás miatt szeretnének a családok egy kicsit levegőhöz jutni és élvezni az életet. Ezen a ponton, amikor már megvan a saját lakásunk és fizetjük a hitelünket, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a továbbiakban a nettó jövedelmünk 10%-át tesszük félre további lakáscélra.
A KSH adatai szerint jelenleg ez az összeg egy átlagos családnál nettó 30-40e forint!
A stratégia lényege a folyamatosság
A diagrammból láthatunk egy hosszútávú stratégiát az ingatlanvagyon felhalmozására. Ebben a példában nem vettem figyelembe a várható bevételemelkedést illetve az inflációt. Kizárólag jelen értéken számoltam, így a saját felelősségünk, hogy az emelkedő bérünk és csökkenő jelenérték mellett képesek vagyunk e folyamatosan növelni a megtakarításainkat vagy sem.
A KSH adatai alapján egy budapesti fiatal házaspár havi 40 000 forintot kényelmesen félre tud rakni a fizetéséből. Ezt 10 éven keresztül lakástakarékba helyezve közel 6,2M forintot képesek összegyűjteni, ami megfelelő önerő lehet egy kisgarzonhoz. Az önerő mellé hitelt kell felvenniük, amit teljes egészében finanszírozhatnak az albérleti díjból. 10 év múlva megvan az első befektetési célú ingatlan.
Ezután egy új 10 éves periódust kezdenek meg,
ahol szintén 40 000 forintot (vagy annak a jövőértékét) teszik félre lakástakarékba + az albérletből származó 20 000 forintos szabad jövedelmet. Így a második periódus végére megint saját lakáshoz juthatnak, amihez több önerő és kevesebb hitel lesz. 20 év múlva megvan a második befektetési célú ingatlan.
A harmadi periódust ugyanezen logika alapján, de immáron két kiadott albérlettel a hátuk mögött tudják megkezdeni. Ez a harmadik 10. év végére azt jelenti, hogy már egészen minimális hitelre lesz szükségünk, mivel lényegesen több önerőt tudtak összegyűjteni. 30 év múlva megvan a harmadik befektetési célú ingatlan.
Természetesen a számok egészen eltérő eredményt mutatnak a valóságban, hiszen olyan változóktól függ a koncepció, mint a fizetésünk, a szabad felhasználható jövedelmünk, az ingatlanárak, a lakáscélú hitelek kamatai vagy éppen a gazdasági helyzet. Mégis azt gondolom, hogy ezen a vezérfonalon elindulva lehet egy átlagos ember számára hosszútávon ingatlanvagyont felhalmozni.
3 saját lakás már megfelelő szabadságot jelent nyugdíjas éveinkre
A stratégia szerves része, hogy lehetőleg nyugdíjas éveinkre már ne legyenek hitelek a lakásokon és így azok tiszta pénztermelő egységként működjenek a számunkra! A játék kedvéért az a mai nyugdíjas, amelyik három kisgarzont tudhat a magáénak, havi szinten körülbelül nettó 180 000 forintos bevételre számíthat. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett/felett/helyett minden hónapban megérkezik a számlájára egy budapesti nettó átlagbér összege.
Ingatlanbefektetésnél legfontosabb szempontként szokták értékelni, hogy alapvetően értékálló befektetésről beszélünk, amit nem tud semmilyen alapkezelő elértékteleníteni. Viszont kettős befektetésként funkcionál, hiszen megfelelő időszakban értékesítve komoly hasznot lehet rajta realizálni, miközben a „passzív” időszakban albérletbe kiadva lehet bevételt szerezni belőle.
Ez volt a 3 részes sorozat első része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő két részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!
A 2. részben- Egészség állami támogatással nyugdíjcélra
A 3. részben- Nyugdíjbiztosításról őszintén
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 5, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Az emberek a világ minden pontján keresik az utat saját meggazdagodásukhoz. Ezt a szükségletet hivatottak kielégíteni az MLM (Multi Level Marketing) típusú rendszerek. De mit is jelent az MLM szisztéma? Mi az igazi mozgatórugója és milyen elemi törvényeknek képtelen megfelelni a rendszer? Ebben a cikkben végigvesszük az MLM rendszerek közös nevezőit és perspektívába helyezem azt számodra…
A multilevel marketing-rendszer lényege, hogy az értékesítés a vállalattal alvállalkozói szerződésben lévő értékesítők vagy hálózatépítők által történik, személyes fogyasztás, illetve az ismerősök felé történő ajánlás által. Az értékesítést lényegében a független termékforgalmazókból álló, többszintű érdekeltségi viszonyok alapján épülő hálózat végzi, mely a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül, direkt módon juttatja el a fogyasztókhoz.- Wikipédia
Az MLM rendszernek folyamatosan növekednie kell
Első megállapításom az, hogy az MLM rendszerek folyamatos növekedésre vannak kárhoztatva, máskülönben összeomlanak és fekete lyukként szippantják magukba a tagok bennragadt vagyonát. Ennek oka a rendszer azon sajátossága, miszerint a forgalmat valójában a tagok generálják, viszont minden tag limitált forgalmat képes egyedül összehozni (nem tudnak minden percben újabb terméket vásárolni saját maguknak, mint ahogyan nem veszik meg tizedik alkalommal is ugyanazt a túlárazott oktatóanyagot sem).
A hagyományos értelemben vett MLM rendszer tulajdonképpen egy fővállalkozó, amelyik megszervezi saját, zárt ellátási láncolatát, azaz kihagyva a kiskereskedelmi szektort, direkt módon nagykerből a fogyasztóknak juttatja el a terméket/szolgáltatást olyan módon, hogy a fogyasztókat „megjutalmazza” a kiskereskedelmi árrés egy részével, cserébe az új tagok/üzleti partnerek felkutatásáért és behozataláért.
Az MLM rendszerben rendkívül sokat lehet keresni az alkalmazotti munkaviszonyokhoz képest
Egy egy igen veszélyes állítás, ugyanis a magasabb kereseti lehetőséghez lényegesen magasabb felvállalt kockázat is társul. Történik ugyanis, hogy az MLM cég nem csak az ellátási láncát „szervezi ki”, hanem a felelősséget is teljes mértékben áthárítja a partnereinek, akik a fogyasztók közül kerülnek ki. Tipikusan vállalkozóvá kell válni annak minden járulékos költségével egyetemben és egy franchisehoz hasonló jogkört lehet megszerezni, ami magában foglalja az „egyenzászló képviseletében való egyenszabályokat, egyentermékeket, egyenlehetőségeket”.
Anyagi szempontból az MLM és a hagyományos alkalmazotti modell közötti lényegi különbség, hogy amíg az alkalmazotti jogviszonyban alapvetően nem kockáztatjuk a magánvagyonunkat, addig az MLM jellegéből adódóan (folyamatos befektetést vár el) a pénzünket is kockára tesszük a munkaidőnk, tudásunk és kapcsolati tőkénk mellett. Éppen ezért az MLM rendszerben már megjelenik a mínusz, mint kiszállási állapot.
Történelmi tények az MLM rendszerekről…
A legnagyobb MLM a világon, az Amway összes tagjának mindössze a 0,5%-a lépett tovább a „basic szintről” a „direct distributor” szintre. Az átlagos havi jövedelme az Amway tagjainak bruttó 40 dollár ( kb. 10 000 forint) / hó, amiből még adót kell fizetni és a járulékos költségeket (pl.: utazás, kávé…)
Egy éves jelentés alapján egy másik nagy MLM cég, a SEC elismerte, hogy minden évben a teljes ügyfél és közvetítőhálózatuk fele azaz 50%-a lecserélődik és helyüket újabb reménnyel teli befektetők veszik át.
A világ második legnagyobb MLM vállalkozásában a Nu Skin-nál ez az arány 50-70%, ami az éven belüli kilépéseket jelenti. 1998-ban a teljes kifizetett jutalék 2/3-ad részét csupán 200 felsővonalbeli tagnak fizette ki, miközben a teljes hálózatban 63 000 aktív tag volt beregisztrálva. A kifizetett jutalék 99,7%-át a többiek befizetéseiből fedezték. (forrás: falseprofits)
Ha 1 000 ember akar az MLM-ben jól élni, ahhoz 1 000x-ezni kell magukat
Érdekes matematikai megfigyeléseket tehetünk, amennyiben a pénz útját akarjuk követni és meg szeretnénk becsülni, hogy potenciálisan mekkora esélyünk van arra, hogy elérjük a kezdetben kitűzött anyagi célokat. Mert azt tudjuk, hogy a törvényesen működő MLM rendszerekben vannak olyan tagok, akik elérték ezt a szintet. A kérdés ilyenkor már csak az, hogy matematikailag mekkora esélyünk van erre nekünk is?
A matematikai esély alatt egy olyan becslést értek, amivel felmérhetjük a rendszerben rejlő potenciált. Ez nem a hitről szól vagy a „just do it” mentalitásról, hanem pusztán valódi esélyekről. Gondolj bele, hogy mekkora eséllyel tudnál belépni egy olyan piacra, ami már teljesen telített?
A képen egy termékértékesítéssel foglalkozó MLM struktúrát modelleztem le, ami a piaci átlaghoz közelítő haszonkulccsal operál. Mindezt három vonalon ábrázoltam, hogy egyszerűbb legyen átlátni! Ez alapján ahhoz, hogy te 850 000 forintot keress (passzív jövedelem) ebben a példa szerinti MLM vállalkozásban, évente 1,332 mrd forintos forgalmat kellene lebonyolítania a hálózatodnak egy több, mint 1000 fős vállalkozás élén.
Ha megkérdezed, hogy tulajdonképpen előtted már hányan bonyolítanak le ekkora forgalmat ezen a piacon és hányan érik el ezt a szintet, akkor nagyjából képet kaphatsz a potenciálról. Ugyanis minél többen keresik meg ezt az összeget, az azt jelenti, hogy hatványozottan csökken az esélye annak, hogy te is képes leszel ugyanazt a minőségű, mélységű és mennyiségű értékesítési hálózatot felépíteni, mint ami szükséges lenne.
Ez egy példaszámítás, így minden MLM-hez más számokat kell behelyettesíteni ahhoz, hogy tisztább képet lássunk a piaci potenciálról még azelőtt, hogy felmérnénk az ügyfelek potenciális igényét. De a számításból talán egyértelmű magyarázatot kapunk arról, hogy az átlagos havi jövedelem miért 10 000 forintnyi dollár az Amway-nél és miért nem 300 000…
Az MLM-nek oszthatónak és másolhatónak kell maradnia
A közös vízió egy sikeres MLM működtetéséhez alapvető feltétel, de nem egyedüli tényező. Olyan könnyen megérthető és másolható rendszerkövetelményt kell megalkotni, ami csökkenti a veszélyét annak, hogy a tagok önálló akciókat kezdeményeznek, gondolkodnak vagy saját stratégiákat kialakítva kockáztatják az MLM hírnevének a rongálását.
A rendszer nem az egyéniségekből él, hanem a nagy számok törvényéből. Ezen a mondaton most vérbeli MLM-es kollegák biztosan mosolyognak, hiszen biztosan ezerszer hallották ezt a törvényt. Ha kívülről megnézzük az MLM rendszert, akkor láthatjuk, hogy a rendszeren belül is ez az uralkodó erő. Nem az a cél, hogy legyen 100 minőségi disztribútor partner, hanem legyen 1000 közepes képességű ember, aki képes másolni.
Az oszthatóságnak van egy fizikai határa. Kiindulási pontnak tekinthetjük azt a körülményt, hogy az MLM-ben érvényesülni tagok beszervezésével lehet igazán. Feltételezhetjük hogy egy tagot csak egyszer lehet beszervezni, így minden egyes „elhasznált” taggal csökken a beszervezhetők köre.
Meddig juthatunk a „mindenki hozzon be 5 embert tétellel?”
Egyértelmű, hogyha mindenki betartaná ezt a tételt, akkor nagyon hamar felemésztenénk a Föld teljes lakosságát! A 15. szintre elérnénk a 6 mrd betoborzott tagot, ami képtelenség. Az MLM rendszernek tehát matematikai értelmeben is van egy felső korlátja, amit nem lehet megugorni. Persze az újonnan felnövő generációk mindig friss utánpótlást jelentenek majd („újszülöttnek minden új”), de azt könnyen kiszámolhatjuk, hogy adott pillanatban milyen taglétszám a „realitás”.
Példának okáért, ha te csatlakozni akarsz egy sikeres MLM vállalkozásba Magyarországon, akkor érdemes megnézned az elmúlt 5 évben regisztrált belépő és kilépő tagok számát, amiből máris következtethetsz a piaci potenciálra is, hogy mennyit bírhat el a piacod:
De te lehetsz ennél jobb
Persze a fenti számításban egy vélt modell átlagértékét próbáltam kiszámolni, ami azért nagyon közelít a vlaósághoz egy jól menő MLM cég esetében, ami az arányokat jelenti. Természetesen ilyenkor mondják azt, hogy „minden rajtad múlik”, mert lesznek, akik semmit nem csinálnak, vagy keveset. Ha te sokat csinálsz, akkor neked bejön.
Persze ezt semmi nem garantálhatja számodra. Az igazi kérdés az, hogy egy magas fluktuációval rendelkező MLM céghez, ahol az éves 14,94 ügyfél/tag potenciált tekinthetjük átlagnak, milyen lehetőségeink lesznek felépíteni egy olyan hálózatot, ami rendelkezik 500-1 000- 1 500 taggal is?
Láthattad, hogy ebben a számításban a potenciál a második 5 éves ciklusra közel 15 000 emberrel csökkent, ami egy óvatos becslés, hiszen nem vettem figyelembe az erőteljes információáramlás okozta negatív hatásokat sem. „A negatív élményeinket (itt nem tudtam pénzt keresni) továbbadjuk másoknak, akik emiatt elbizonytalanodnak”. Ilyen értelemben egyáltalán nem véletlen, hogy a legtöbb MLM vállalkozásnál megfigyelhetünk egy pár éves aranykorszakot, majd egy stagnáló fázist, amit az összeomlás követ. Csak nagyon kevés MLM vállalkozás képes profitabilis működésre hosszútávon.
Igazán lényeges az MLM-ben a mögöttes gazdasági mechanizmus
Mindenféleképpen érdemes a mögöttes gazdasági mechanizmusokat is megvizsgálni, mielőtt belépnénk egy rendszerbe. Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott MLM miből él? A regisztrált tagoknak értékesíti a saját termékeit ( belső keresletet generál), tehát egy fogyasztói piacot hoz létre, vagy pedig a terméket/szolgáltatást kifejezetten a valódi keresleti piacra szánja, ahol megkülönböztetünk értékesítőt és ügyfelet (tehát nem ugyanaz a személy az eladó és a vásárló).
Nem nehéz kitalálni, hogy a belső piacra generált mesterséges kereslet egyértelműen piramisjátéknak nevezhető, hiszen mögöttes piacképes gazdasági tevékenység nem történik. A rendszert pusztán a tagok tartják életben, akik abban érdekeltek, hogy vegyenek és vetessenek, mert ezután kapnak jutalékot. Ilyen esetekben történnek olyan sztorik, amikor a garázs tele van MLM-es kacattal, mert a jobb élet reményében a tag mindent felvásárolt.
Amikor az MLM szembesül a piaci versennyel
Azonban a törvényesen működő, jóhiszemű MLM-ek nem akarják megúszni a piaci versenyt, ahol kizárólag folyamatos innovációval lehet talpon maradni. Itt pedig újabb korlátokba ütközik a rendszer, hiszen az innováció és folyamatos versenyhelyzet elképesztő mennyiségű pénzt emészt fel, amit az eladásokból lehet fianszírozni. Tehát az MLM cég kénytelen csökkenteni egy valós gazdasági tevékenység esetében a kiosztott jutalékokat, hiszen kizárólag így maradhat fenn hosszútávon.
A csökkentett jutalékok kevésbé vonzóak a tagok számára, mint azoknál a versenytársaknál, ahol sokkal többet kaphatnak. Így a tömeg eltolódhat a másik irányba, ami akár a jóhiszemű MLM anyagi válságát is okozhatja.
Szeretnél nyugdíjas éveidre félretenni?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 3, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Nemrég töltötték be a hitelláz 2.0 szisztematikusan megalapozott intézményét, ami a kedvező kamatozás mellett további kérdéseket vet fel azokban, akik még emlékeznek a devizahitelezés korában tapasztalt hibáira. Az már most jól látszik, hogy a társadalom ijesztően könnyen felejt és néhány éves távlatból is ugyanazokat a ciklikusnak tekinthető hibákat követik el. Ennek a folyamatnak pedig nem lehet jelen pillanatban kevdezőbb kimenetele, mint volt…
A cikkben végigvesszük azoknak a fontosabb pontokat, amikben nem tapasztalható fejlődés (legalábbis nem elégséges)
A devizahitelezés sosem emlegetett összefüggése
Ahelyett, hogy végigfutnánk a kötelező köröket, inkább beszéljünk egy olyan összefüggésről, amit nem nagyon emlegettek a devizahitelezés kapcsán. Ez pedig a fókuszpontvesztés helyreállítása. A devizakárosultak megragadták a két végpontot [az ingatlan vételára és a devizahitel kiszállási pontja] és elkezdték összehasonlítani.
Ezalapján egy ijesztően kedvezőtlen számot kaptunk minden esetben. A cikkben vizsgált konkrét ügyfél esetében ez a két szám a 7 millió forintos vételár szemben a 28 millió forintos teljes hitelvisszafizetéssel. Tehát papíron az ügyfél 4x fizette vissza a lakás árát és jogosan érezheti becsapva magát.
Azonban…
Hibás a fókuszpont, ugyanis a két tétel között eltelt 8-10 év. Az össszes hitelvisszafizetés azért ilyen magas, mert az árfolyamkockázat valósággá vált és megemelkedett a törlesztés. Ezen a ponton viszont az időbeliségre hivatkozva fontos megemlíteni, hogy menet közben az ingatlan értéke is megemelkedett a kezdeti 7 millióról 18 millió forintra a kiszállási ponton (2015 környékén). A köztes időszakban az ingatlanválság miatt az ingatlan értékvesztést is elszenvedhetett. Erre szokták mondani, hogy mindig az nyer, aki kitart!
Ha viszont ezzel szemben az ingatlan 2015-ös értékére koncentrálunk, akkor láthatjuk, hogy 11 millió forinttal, azaz 18 millió forintra emelkedett meg az értéke 9 év alatt. Ha ezt a lakást nem hitelből, hanem készpénzből vettük volna meg, akkor senki nem panaszkodna a nyereség miatt. Így megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen (ez egy utólagos vizsgálat, amit adott időpontokban nem tudtunk volna távlatosan értékelni) egy 18 millió forint értékű ingatlant tudott a vizsgált ember 9 évvel korábban 7 millió forintért megvásárolni.
Mégsem 4x fizettük vissza a lakás árát?
Nagyon közkedvelt érv, hogy a lakásunk árát 4x fizettük vissza. De ismét az időbeliségre hivatkozva, miért nem vesszük figyelembe, hogy menet közben a vizsgált ingatlan ára is 2,5x-ét éri (konkrét példa)? Tehát egyáltalán nem igaz ez az állítás, hiszen menet közben a vizsált embernél a tényleges ingatlanvagyon értéke is emelkedett.
18 millió forintos ingatlanérték a kiszállási ponton (eladás), amikor összességében 28M forintot fizettünk be a hitelre, tekinthető csapdának? Ma azt tartjuk, hogy a kiszámítható forint alapú hitelek kedvező kamatozás mellett nyújtanak kielégítő megoldást számunkra. Ha ma szeretnénk 20 évre felvenni 18M forintot, hogy ezt az ingatlant megvegyük, akkor 10 éves kamatperiódus esetén 26,6M forintot kellene visszafizetnünk.
Ha utólagosan ismerjük a beszállási és kiszállási pontokat, akkor valójában elviselhetetlen különbség összességében 18M forintra devizahitelben kifizetni 28M forintot, amikor a mai legjobb ajánlat is 26,6M forintos visszafizetésről szól 10 éves kamatperiódus mellett?
Ahelyett, hogy albérletben laktunk volna…
Mert a devizahitelezés és az egész hitelláz motorja éppen a választási lehetőség volt aközött, hogy ugyanazt az összeget a saját lakásunk törlesztésébe vagy albérletbe fizetjük ki. Legalábbis az első években ez volt a terv. Ha a konkrét példát nézzük, akkor tulajdonképpen nem történt más, minthogy az ember 2015-ben eladta a lakását 18M forintért és ebből teljesen kifizette a hitelét. A köztes időben pedig befizetett további 10M forintot, ami a lakhatási költségének, alternatív albérleti díjnak feleltethető meg.
A megkérdezett ember azt mondta,
hogy akkoriban ezt a lakást 70 000 forintért tudta volna kibérelni. Ez évente 840 000 forint, 9 év alatt (2006-2015) 7 560 000 forint lenne papíron. Viszont azt is tudjuk, hogy az albérleti árak az elmúlt években jelentősen megnőttek, így feltételezhetjük, hogy szerződésről szerződésre (2 évente) valamilyen albérleti díjemelkedés lehetett volna.
Ezzel szemben a 10M forintos hitelkülönbséget visszaosztva láthatjuk, hogy évente a lakhatás a bank lakásában 1 111 111 forintjába került, ami havi 92 592 forintnak felel meg. Valójában az erkölcsi, lelki veszteséget leszámítva az anyagi vesztesége a vizsgált embernek havi szinten a 92 592 és az albérleti díj különbsége volt. Ez pedig máris nem 4x visszafizetést jelent…
Fontos: ezek a megállapítások kizárólag utólagosan tehetőek meg, előre nem láthatta senki a folyamatot. Most egy konkrét ügyről volt szó, azonban minden ügylet különbözik és eltérő számokat produkálhat pozitív illetve negatív tartományba egyaránt!
A devizahitelezés legnagyobb rákfenéje a lakosság likviditási felkészületlensége volt!
Az imént tettem egy olyan megjegyzést, miszerint „mindig az nyer, aki kitart”. Viszont a valóban devizakárosult családok képtelenek voltak kitartani, mivel elfogyott a pénzük és nem tudták fizetni a törlesztésüket. A lakosság megtakarításainak a hiánya tekinthető a legnagyobb tanulságának a 2007-től kezdődő, 2008 végétől Magyarországon hatását éreztető gazdasági és banki bizalmi válságnak. Ehhez képest a legfrisebb MNB felmérések azt mutatják, hogy ezt a tanulságot elfelejtettük levonni…
A felmérésből láthatjuk, hogy a megkérdezettek 65-70%-a családi vis major esetén legkésőbb a harmadik hónap után kénytelen lenne csődöt jelenteni, lejjebb adni az életszinvonalából illetve képtelen lenne tovább fizetni a hitelét (függően attól mennyire ügyesen képesek a családi költségvetést átalakítani). Mindez az eredmény különösen azért lehangoló, mivel Magyarországon a jövedelmi szintek folyamatosan javulnak, az emberek elkezdtek lényegesen többet keresni.
Mégsem képeznek likvid tartalékokat! [ Ha te szeretnéd tudni, hogyan kell tartalékot képezni, akkor olvasd el ezt a cikket: Pénzügyi tartalék képzése)
A végső következtetés egyértelmű: egy erős likvid anyagi tartalékkal rendelkező hitelfelvevő réteg túlélte volna a devizahitel válságát. Rosszul érintette volna őket, de nem okozott volna létbizonytalanságot és teljes kiszolgáltatottságot!
A jövőben a devizahitelezés megismétlődhet a változó kamatozású forinthitelekkel
Hívhatjuk cinikusan devizahitel 2.0-ának a mai 2%-os kamaton futó változó kamatozású hiteleket, amiket a legtöbben nem tudatosan, befektetési céllal és kiszállási tervvel vesznek igénybe, hanem újfent anyagi kényszerből vagy tudatlanságból. Ijesztő statiszika, miszerint a 2017-ben felvett lakáshitelek 75%-a 5 éven belüli kamatozású, míg a teljes új állomány közel 50%-a változó kamatozású hitelt jelöl. Ez azt jelenti, hogy az arány a stabil és az instabil hitelek között kísértetiesen hasonlít a devizahitel és a forintalapú hitel különbségére…
A diagram rendkívüli hasonló értékeket mutat, aminek a közös nevezője tulajdonképpen az, hogy a többség a „biztos, de drágább” vagy a „bizonytalan, de olcsóbb” hitelek irányába mozdul e el. Ez annak fényében ijesztő és figyelmeztető adatsor, hogy az imént taglaltuk a lakosság likviditási problémáit. Hiszen a bizonytalan hitelek drágulása esetén könnyen előidézhető egy újabb hitelezési válság, ahol az adósok létbizonytalanságba kerülnek.
Az MNB is folyamatosan figyelmeztet…
Az MNB nemrégiben kiadott figyelmeztetésében felhívják a figyelmet arra, hogy 10 éven belül 3%-os kamatemelkedéssel számolnak. Márpedig 3%-os kamatemelkedés a jelzáloghitelek esetében azt jelentené (maradva a példa 18M forintnál 20 évre), hogy a havi törlesztés 30-35 ezer forinttal is megemelkedhet, ami önmagában 25-35%-os törlesztőemelkedés eredményezhetne.
Ezen a ponton kell minden hitelfelvevőnek elgondolkodnia azon, hogy ténylegesen milyen arányban akarja éppen leterhelni a jövedelmét (az IFL ajánlása maximum 35% a rendszeres bevételnek), és mit jelentene a családi költségvetés számára egy 30 ezer forintos törlesztőemelkedés. A stressztesztek azt mutatják, hogy ez nagyon sok családnak fájna, ami kíséretitesen emlékeztetne a devizahitelezés végkimenetelére.
Ha hitelt szeretnél felvenni, akkor mindenféleképpen kérd a segítségünket a tervezéshez és ügyintézéshez
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 03. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
