Szerző: Szarvas Norbert | febr 9, 2018 | Állami támogatás, Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon szeretünk hivatkozni valamire, amit [pénzügyi kultúraként] nevezünk. Vannak, akik ennek hiányát észlelik, míg mások jelentésén vitatkoznak. Hiszen a pénzügyi kultúra önmagában nem jelző, tehát még akkor is van az adott társadalomban, amikor hiányoljunk. Ebben az esetben a társadalom pénzügyi kultúrája az, hogy nem értenek a pénzhez. De most nézzük meg, hogy Átlag Jóska hogyan bukhatott el közel 1millió forintot egy év alatt egy rossz döntés miatt lakástakarékból?
Hipotézis: az Átlag Jóskák a céljaikat mindig a termékekhez igazítják. Pedig a helyes döntés az lenne, ha a termékeket igazítanák a célokhoz!
„Megvárom a kedvezményes lakástakarékot”
Bárcsak annyi pénzem lenne, ahányszor ezt hallottam már ügyfelek szájából. Átlag Jóska úgy gondolkodik, hogy neki jár az állami támogatás és az a piaci alapon működő ingyenes termék, amin keresztül elérheti ezt a pénzt. Éppen ezért gyakran megsértődik, ha a pénztár ki szeretné fizettetni vele azt a bizonyos 1%-os számlanyitási díjat (4 éves szerződésnél 26 000-32 000 forint).
Éppen ezért arra törekszik, hogy kivárja az akciót. Sokan már egy éve várakoznak egyébként, mivel a pénztárak egyre inkább bezárják a díjmentes számlanyitás kapuját fenntarthatósági és üzletpolitikai okokból. Azt látjuk, hogy Átlag Jóska ezzel az okosnak gondolt döntéssel megspórol 4 éves szerződés esetében közel 30 000 forintot. Ha 4 szerződést kötne, akkor 120 000 forint körüli összeget.
De mit veszít?
A pénzügyeinket mindig stratégiában kell vizsgálni
Lakástakarékot azért köt az ember, mert van/lesz lakáscélja, amire fel tudja használni ezt a pénzt. Nézzük a legjellemzőbb példát, amikor Átlag Jóska és családja egy albérletben él és szeretnének minél hamarabb elköltözni. Az önerő gyűjtésében segít például a lakástakarék is. Tehát ok-okozati összefüggés mutatkozik a lakástakarék futamideje/lejárata és az albérletből saját lakásba való költözés között.
Szögezzük le: saját lakásba való költözés esetén nem kell tovább albérleti díjat fizetni (ami egy feneketlen kút). Legrosszabb esetben az albérleti díjat felváltja a hiteltörlesztés, aminek jelentős része saját lakásunk „árába megy”.
Szerződésenként bukunk 72 000 forintot lakástakarékból
Gyakran nem gondolunk bele, hogy már a döntés pillanatában garantáltan elveszítjük az időarányos állami támogatást, amit nem kapunk meg amiatt, hogy várakozó üzemmódba váltunk. 20 000 forintos szerződésenként ez az összeg évente 72 000 forint „meg nem szerzett állami támogatás”, ami alanyi jogon járna.
Ha fél évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 36 000 forintot,
Ha 1 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 72 000 forintot,
Ha 1,5 évig várunk a lehetőségre, akkor elbuktunk 108 000 forint.
Ne felejtsük el, hogy előre nem tudjuk mikor lesz pénztári akció! Tehát nem tudjuk „meddig kell várnunk”
Mindezt a veszteséget miért vállaljuk be? Hogy 4 éves szerződés esetében megússzunk 26-32 000 forintot? Legrosszabb esetben (10 éves szerződés) 76 000-80 000 forint körüli összeget? Az igazság az, hogy a számlanyitási díjat 1 éven belül visszanyerjük, amennyiben várakozás helyett megkötjük a szerződést!
Zavar minket, hogy nem maximalizáltuk az „állami támogatást”, mivel a kiadási oldalon megjelenik a számlanyitási díj? Minden pénzügyi szolgáltatásnak van költsége, így ezzel számolnunk kell. Az elvet kell megértenünk!
- 1 évet várni a megnyitással azt jelenti, hogy egy évvel később juthatunk hozzá a megtakarításunkhoz
- 1 évet csúszik a lakáscélunk
- 1 évvel tovább kell Átlag Jóskának fizetnie az albérleti díjat
- Semmi sem garantálja, hogy 1 év múlva ingyen tudjuk megkötni a szerződést. Ha ez így történik, akkor maximalizáltuk az elmaradt állami támogatás mértékét
Milliókat veszíthetünk az albérleti díjon
Az albérleti díjat értelmezhetjük úgy, mint ablakon kidobott költség, ami soha nem térül meg számunkra. Én azt gondolom, hogy az albérleti díj annak a szolgáltatásnak a havi díja, hogy lakjunk valahol. Tehát nem a haszonszerzés a cél ebben az esetben. Azonban ha terveink között szerepel a saját lakás, el szeretnénk hagyni az albérletet és ennek érdekében rendelkezünk egy megvalósítási tervvel és egy konkrétnak tekinthető időtávval, akkor minden, albérletben töltött „felesleges” hónap a mi veszteségünk lesz.
Ez egy erős kijelentés, de valójában ez történik. Hiszen Átlag Jóska akár 1 évig vár a lakástakarék számlanyitási díjkedvezményre és jó eséllyel nem teszi félre havi szinten azt az összeget, amit a lakástakarékba gondolt. Ha félre is teszi, még abban az esetben is elbukik valamennyi állami támogatást. Ha még ezzel sem foglalkozunk, akkor is frusztráló számokat kapunk azáltal, hogy belátjuk: a szükségesnél tovább fizettük az albérleti díjat.
Ha a lakástakarékot egy évvel később kezdjük el, akkor a pénzünkhöz is egy évvel később jutunk hozzá. Egy évvel tovább kell fizetnie Átlag Jóskának az albérleti díjat.
Ha az albérleti díj 50 000 forint, akkor egy év alatt 600 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 100 000 forint, akkor egy év alatt 1 200 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
Ha az albérleti díj 150 000 forint, akkor egy év alatt 1 800 000 forintot fizettünk ki feleslegesen.
A hitel kamatrészével azért nem kell foglalkozni, mert azt 1 év múlva is ugyanarra az időre vesszük fel, mint ma. Hitel szempontjából kamat nyereségünk vagy veszteségünk lehet a mai állapotokhoz képest, függően hogyan alakul a kamatfelár és a BUBOR.
A pénzügyi kultúra akkor jó, ha stratégiaelvű és célorientált
Azt láthatjuk, hogy Átlag Jóska azáltal, hogy meg akarta várni a „tökéletes döntést” és nyerni szerződésenként 26 000-80 000 forintot módozat és futamidőfüggően a lakéstakarékon, tulajdonképpen „milliós veszteséget” termelt saját magának azáltal, hogy 1 évvel később fog elköltözni.
Pontosan ezért mondom az ügyfeleimnek mindig, hogy sosem a termék alapján választunk magunknak célokat. El kell felejteni ezt a „éppen jó akció van, akkor ez lesz a célom” mentalitást. Helyette stratégiában kell(ene) gondolkodni és célokhoz megtalálni az adott pilanatban elérhető legjobb megoldást.
Nem tudunk az idővel versenyezni, és nem tudjuk a legjobb döntést meghozni. Mivel a ma ismert információk alapján meghozott döntés nem biztos, hogy azonos lesz az x év múlva x évnyi távlatban utólagosan vizsgált legjobb döntéssel. Amiből ki tudunk indulni, hogy van egy célunk (lakhatás, nyugdíj, gyerek, stb…) és ezt az ismert információk alapján szeretnénk megvalósítani.
Exkluzív tartalom egy csésze kávé áráért: Érdekel
Segítünk kiválasztani a ma elérhető legjobb lakástakarékot
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 09. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 31, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az összegyűjtött, pár százezer forintnyi megtakarításukkal mihez érdemes kezdeni, hogyan lehetne fialtatni. Ebben a cikkben arra próbálunk választ keresni, hogy egyáltalán milyen irányba lenne érdemes elindulnod, ha éppen eppen gondolkodol.És az sem véletlen, hogy a címben a második 500 000 forint megtakarítás szerepel…
Mihez kezdjünk az első 500 000 forintunkkal?
Nagyon sokan kerülnek abba az élethelyzetbe, hogy sikerül összegyűjteni az első 500 000 forintot és azt be szeretnék valamibe fektetni. Ha eljátszunk a számokkal, akkor meglepő összegeket kapunk:
- betesszük bankbetét évi 1% nettó kamatért cserébe. Nyerünk 5 000 forintot egy év alatt
- ha betettük volna bitcoinba 15 000 forintos árfolyamon, akkor ma a pénzünk 300 000 forintot érne, 200 000 forint veszteség mellett
- ha olyan részvénybe fektetünk, ami fog hozni 10% nettó hozamot, akkor nyertünk 50 000 forintot
- ha viszont ezt a pénzt valamilyen hasznos továbbképzésbe invesztáljuk, akkor elképzelhető, hogy magasabb fizetésre leszünk jogosultak a munkaerőpiacon. Ha eddig kerestél 200 000 forintot és 10%-kal magasabb fizetést kapsz a képzés miatt, akkor évente 240 000 forintot fogsz nyerni
A legjobb befektetés mindig a tudás. Ha már „nincs mit tudni”, akkor jöhetnek a pénzügyi eszközök
A biztonsági tartalék nélkül nincsen értelme!
Hogy mégis mit kezdenék a helyedben az első 500 000 forintommal? Elhelyezném egy likvid számlán és kinevezném biztonsági tartaléknak. Gondolj bele, hogy abba, hogy mennyivel nyugodtabbak azok az emberek, akiknek van a számlájukon pénz és nem hónapról hónapra élnek. Ma Magyarországon ehhez képest a lakosság 78%-a egy anyagi krízis esetén legkésőbb a harmadik hónapra csődbe menne, mivel egyáltalán nincs vagy minimális a biztonsági tartalékban elhelyezett összeg.
Fontos, hogy a maradék 22%-hoz tartozzunk…
Sajnos azok a családok, akik nem rendelkeznek megfelelő biztonsági tartalékkal és hónapról hónapra élnek, folyamatosan pénzügyileg kapkodó és buta döntéseket hoznak meg. Ráadásul számukra a legdrágább az élet, hiszen soha nem képesek 1-1 akcióval élni és ezáltal akár olcsóbban hozzájutni valamihez! Gondolj bele a Glamour kuponnapra, amikor 1 500 forintért megveheted egy évre előre a mosószert. Nah erre pont nincsen pénze annak a 78%-nak és helyette minden hónapban 2 000 forintért veszi meg ugyanezt…
Te melyiket engedheted meg magadnak?
Ez „csak” 18 000 forint. De ezt a mutatványt megengedheted magadnak bármikor 5-10 fajta dologgal, amire szükséged van? Amíg erre a válasz egy kényelmetlen-feszengős nem, addig nem azon kellene gondolkodnod, hogy hova fektess be. Azon kell gondolkodnod, hogyan tudod feltölteni a biztonsági tartalékodat!
Hasznos cikk: Hogyan képezzünk biztonsági tartalékot?
Mihez kezdjünk a második 500 000 forintunkkal?
Nem léteznek nagy csodák, így ekkora összegnél számodra nem lehet(ne) opció az értékpapírkereskedés, forexezés, kriptovalutázás, üzleti részesedés vásárlása sem. Ennek oka, hogy a tranzakciós költségek ilyen összegnél %-os értékben már igenis számítanak, ráadásul ez az összeg még pont nem elég arra, hogy az igazán jó lehetőségeket megtaláld.
Amiért óva intelek ezektől a „lehetőségektől”, az pedig az ezen befektetésekkel járó magas kockázat. Pusztán a tény, hogy a második 500 000 forintodról beszélünk (még), azt jelenti számomra, hogy erre az összegre bármikor szükséged lehet, komoly érvágás lenne, ha egyszercsak a felét a pénznek elveszítenéd.
A befektetésnél hasonlóan működik az emberi pszichológia, mint amit a biztonsági tartalékkal kapcsolatban írtam. Ha gyakorlatilag a befektetésre átcsoportosított rezsipénzt kockáztatod, akkor idegesen nézegeted napi szinten a számokat és nagyon hamar bepánikolhatsz. „Még mielőtt nem késő, kiszállsz veszteséggel”. Lehet, hogy te ezt a lépést veszteségoptimalizálásnak hívnád, én erre mondom, hogy butaság, amit a kényszer szült.
Kockáztatni kizárólag olyan összeget szabad, aminek elvesztése sem érintené érzékenyen a családi költségvetést. És akár éveket is tudod nélkülözni ezt az összeget, ha a piac nem alakul jól. Magyarul van időd kivárni az eredményt.
A második 500 000 forintból az alapvető szükségleteket kell biztosítanod magadnak
Alapvető szükséglet:
- lakhatás
- egészség
- nyugdíj
- autó
Azt gondolom, hogy amíg pár százezer forintos befektetni való pénzekről beszélünk, addig alapvetően a hagyományos lehetőségeket kell keresni és profitmaximalizálás reménye helyette reálisan nézve kell(ene) felkutatnod a kielégítő lehetőségeket. Ebből a pénzből nem lesz nyugdíjad, nem lesz lakásod, sőt egészségesebben is csak ideig-óráig tudsz élni.
Viszont remélhetőleg ezt az összeget évente meg tudod magadnak spórolni. Így pedig máris lehet azokban a lehetőségekben gondolkodni, mint egy egészségpénztár 20%-os adójóváírással vagy kötni egy lakástakarékot 30%-os állami támogatásért cserébe. Amennyiben konkrét cél nélkül szeretnél valamit kezdeni a pénzzel, akkor leginkább a befektetési alapokat keresném a helyedben, amikben nincsen akkora kockázat, mintha nekironatnál a Forex piacnak.
Nagyon jó befektetés lehet a hiteleink kifizetése
Most számold ki, hogy évente mennyi kamatot fizetsz ki a diákhiteledre (kamatos kamattal növekszik évről évre a tartozásod) vagy éppen a személyi kölcsönödre, esetleg az autóhitelre. Tedd fel magadban a kérdést, hogyha van még 500 000 forint tartozásod, amire egy év alatt ki kéne fizetned 50 000 forint kamatot (10%), akkor miért ne lépnéd meg?
Ugyanis ebben az esetben máris megnyerted magadnak azt az 50 000 forintot, amit nem kell kifizetned. Ráadásul következő évben már nem csak a harmadik 500 000 forintot tudod félretenni, hanem a hitel helyett keletkezett szabad jövedelmedet (mondjuk havi 20 000 forint). Így máris félretudsz majd tenni 740 000 forintot úgy, hogy már hiteled sincsen.
Állítom, hogy betonbiztods pénzügyi alapok nélkül soha nem leszel képes előre jutni az életben. Az alapok felépítésének egyik fontos pontja, hogy megszabadulj a drága hitelektől és onnantól kezdve ne te dolgozz a pénzért, hanem a pénz dolgozzon neked.
Kerüld az „önjutalmazást”
Gyakori hiba, hogy miután sikerült az első/második/harmadik 500 000 forintot összegyűjteni, úgy érezzük, hogy valami rendkívüli dolgot értünk el. Előrébb tartunk, mint a többiek, de ezért sok dologról kellett lemondani, ami fárasztó. Ilyenkor megszólal egy hang mélyen magunkban, hogy „de jó lenne, ha…”.
Nah ez a hang semmi mást nem akar, mint drogosokra, alkoholistákra jellemző „3 perces extázist”, vagyis átélni a vásárlás örömét és a birtoklási vágy kielégítését. Meglépni valamit, amire eddig nem volt lehetőségünk és ezzel legit cselekvéssé tenni az addigi spórolási törekvéseinket. Ez a hang csak azt felejti el megmondani:
ha elköltöd a pénzt, amiért szenvedtél, akkor visszakerülsz a start mezőre és újra kezdheted az egészet.
Önjutalmazni sosem a megtakarításainkból szabad, hanem abból a keretből, amit havi szinten meghatározunk saját magunknak, mint rekreáció és szórakozás boríték.
Érdemes elolvasni: Hogyan használd a borítékos rendszert?
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Töltsd ki!
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 31. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 29, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog
A napokban panaszkodott az egyik ügyfelünk, hogy mielőtt minket felkeresett, azelőtt bement az OTP-be, ahol mindenáron rá akarták beszélni, hogy kössön 4 darab 10 éves lakástakarékot! Sajnos mi is azt tapasztaljuk, hogy ugyanaz a sablon lemez van minden értékesítőnél berakva. Szinte el sem tudják képzelni, hogy nem mindenkinek van szüksége adott pillanatban lakástakarék szerződésre. Én azt gondolom, hogy nem kell mindenáron eladni a szerződéseket. Sokkal fontosabb a hosszútávú együttműködés. A szerződés akkor is szerződés, ha fél év múlva kötöd! Most nézzünk 5 őszinte érvet, amikor nem éri meg lakástakarékot kötnöd!
1. Ha nincsen önerőd, de 1 éven belül költöznél, akkor ne köss lakástakarékot
Nézzünk egy teljesen átlagos ügyfelet, akinek sajnos nincsen jelenleg önereje, viszont a következő egy évben már nagyon költözni szeretne. Tudnod kell, hogy minimum 20% önerővel kéne ilyenkor rendelkezni. A legfontosabb kérdés ebben a helyzetben biztosan nem az, hogy hány lakástakarékot tudsz ma kötni. Sokkal fontosabb, hogy 1 éven belül mennyi önerőt tudsz összegyűjteni? Persze a lakástakarék minél hamarabbi megkötése hosszútávon anyagi előnyöket fog jelenteni. Viszont ez csak akkor realizálódik, ha meg tudtad vásárolni a lakásodat. Szóval 1 éven belüli terveknél lakástakarékot kizárólag akkor köss, ha azt a 240.000 (12×20.000) /szerződést tudod nélkülözni és nem fog hiányozni az önerőhöz.
2. A lakástakarékhoz jár az állami támogatás
A lakástakarék hívószava a 30%-os állami támogatás. Ez szerintem mindenki számára nagyon vonzó lehetőséget jelent. Olyan emberrel még nem találkoztunk, aki keveselte volna ezt az összeget. Viszont ez egy csapda is egyben. Nem egy ügyfelet beszéltünk már le a szerződéskötésről. Hogy miért? Mert egyszerűen nem volt lakáscélja és a jövőben sem volt ilyesmi tervben. Tudnod kell, hogy a lakás-takarékpénztár kizárólag lakás célra fordítható. Ha biztosan nem szeretnél/tudsz bővíteni a lakásodon, felújítani vagy ha biztosan nem akarsz lakáscélú jelzáloghitelt a jöbőven felvenni vagy nem akarsz új lakást venni/építeni, akkkor neked nincsen szükséged erre a szerződésre. Annak nincsen értelme, hogy x évig pakolod ide a pénzt, majd a végén bukod az állami támogatást és csak azt a pénzt kapod vissza, amit befizettél (sok esetben mínusz a szerződéskötési díj).
3. Gyerekprogramnak lakástakarék?
A kedvencem, amikor az ügynökök rá akarnak téged beszélni arra, hogy köss lakástakarékot gyerekprogramnak (sok esetben 10-15 év múlva lesz 18 éves a gyerek). A lakástakarék nem alkalmas ilyesmire. Ebben a cikkben részletesen leírtam az érveket, hogy miért hülyeség 18 éves időtávra LTP-ben gondolkozni! Nagyon leegyszerűsítve a lényeget: Mivel az LTP maximum 10 évre köthető, ezért úgyis 1 dolgot fog a szülők 99%-a csinálni! Felhasználja a pénzt, hogy felújítsa a családi fészket vagy nagyobb lakásba költöznek. Mindkét esetben annyi történt, hogy jobbak lettek a lakhatási körülményeitek, de a gyereknek továbbra sem tudtok 18 éves korára lakást adni vagy pénzt. Én mindig azt mondom, hogy az esetek jelentős részében a szülők saját lelkiismeretüket nyugtatják meg, hogy tettek valamit, de közben (remélhetőleg) pénzt ebből a gyerek majd örökségként fog látni 30-40 év múlva…
4. 10 ezer forintod marad havonta
Igazából érdemes kimaxolni a lakástakarék szerződéseket. Alacsonyabb összeggel akkor érdemes indulni, ha nincsen szükséged több pénzre. Ilyen mondjuk egy előre meghatározott beruházás (pl.: Napelem), amikor fix összegre van szükséged. Viszont létezik olyan helyzet, amikor a családnak összesen marad havonta 10.000 forintja, amit szeretne félretenni. Ilyen esetben kézenfekvő megoldás lehetne a lakástakarék, de szerintem nem az! Ha egy családnak 10 ezer forintja marad havonta, az azt jelenti, hogy a jövedelmük nagyon le van terhelve! Ilyen esetben a legjobb, ha folyószámlán vagy a párna alatt gyűjtik a pénzt. Ugyanis nagyon fontos a likviditás megőrzése. Ráadásul túl sok értelme nincsen a 10.000 forintos lakástakaréknak (ha minden pénzünk ennyi), hiszen évente 36.000 forint támogatást kapunk rá. 4 év alatt nagyjából 600.000 forint gyűlik össze. Ebből nem lesz lakás. Ismétlem: 20.000 forint alatt olyankor érdemes kötni, ha konkrét célunk van, amihez igazítjuk az összeget.
5. Ha a lakástakarék EBKM-je alacsonyabb, mint a hiteled kamata
Viszonlag bevett banki szokás a keresztértékesítés. Számos konstrukcióban ajánlották fel az ügyfeleknek az LTP-vel kombinált hiteleket, mint a csoda, amihez jár évi 72.000 forint talált pénz. Az embereket persze ez teljesen elbódította, hogy a 8 éves LTP-vel kombinát hiteleknél egyből fognak 576.000 forintot! Ez hatalmas deal! A probléma ott kezdődött, hogy ezeknek a hiteleknek a kamata jellemzően magasabb volt. Ez mit jelent? A hitel törlesztéséből LTP-be irányított pénzre kevesebb kamatot kaptunk, mintha a hitelbe fizettük volna és csökkentettük volna a tőkét. Így ahelyett, hogy fogtunk pénzt, gyakran buktunk. Persze ez nem minden esetben igaz. De azt is tudnod kell, hogy még a legjobb esetben sem fogsz 576.000 forint állami támogatást (nettóban), hiszen ahhoz 0%-os hitelkamatodnak kellene lennie! Érdemes átszámolni mindent egy igazi szakértővel!
+1 Nem kapsz dupla állami támogatást
Idei évtől a Fundamenta vezette be (először) azt a lehetőséget, miszerint akár havi 40 000 forintot is félretehetsz lakáscélra. Sokan azt hiszik, hogy a 2x 20 000 forintos befizetés 2x 72 000 forintos évenkénti állami támogatást jelent. A valóságban azonban egy személy (egy adószámra) maximum évi 72 000 forintos támogatásra jogosult. És mi történik a másik 20 000 forinttal? Ketyeg rá a 0,1%-os betéti kamat.
Ha tetszett a cikk, akkor meg tudsz hívni egy „kávéra”: Támogatom a blogot 1-3 dollárral
Szeretnél lakástakarékot kötni?
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | jan 8, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, Nyugdíj
A nyugdíjas éveink el fognak jönni és ez sokak számára rémisztő hír lehet a maga anyagi bizonytalanságában. Ami azért érdekes, mert a megkérdezettek kivétel nélkül békés, utazásokkal teli, nyugadalmas éveket szeretnének saját maguknak. Ezt a kettősséget sajnos a mai napig nem sikerült feloldani, márpedig egyre sürgetőbb valódi megoldást találnunk…
A cikkben egy alternatív megoldást nézünk meg, egy nyugdíj-tervet, amivel a jelen beáldozása nélkül egy követhető és stabil életutat bejárva az elképzeléseinkhez sokkal közelebb kerülhetünk!
Ismerkedj meg a [háromzsebes nyugdíjas portfólióddal]
Ezidáig egyetlen alternatívát kaptunk a nyugdíjunkkal kapcsolatban: Kössünk egy Nyugdíjbiztosítást/NYESZ-t/ Önkéntes Nyugdíjpénztárat és tegyünk bele annyi pénzt, amennyit bírunk. A baj ezzel a megoldással az, hogy végtelenül egyszerű, egydimenziós és sokak számára betarthatatlan.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen multidimenziós, portfólió-szemléletű megoldást mutathatok nektek, ami sokkal inkább betarthatóbb, figyelembe veszi az élethelyzetünket, a céljainkat és komplettebb megoldást nyújt. A háromzsebes nyugdíjas portfólió pontosan ezt a megoldást hivatott számodra nyújtani.
Az elmélet alapja, hogy kizárólag a kezdőpontot ismerjük (most), de minden mást ismeretlen változónak tekintünk:
- nem tudjuk, hogy meddig élünk
- nem ismerjük az inflációs rátát
- nem tudjuk mennyit fogunk keresni
- nem tudjuk mikor mennyit tudunk félretenni
- nem tudjuk, hogy életünk során ki marad velünk és ki távozik (pl.: válás)
Viszont ismerjük az alapvető szükségleteinket, amiket figyelembe kell vennünk:
- szeretnénk saját lakást
- a lehető legtöbb pénzt akarjuk összegyűjteni
- mindig kényelmesen akarunk élni
- gondoskodni szeretnénk a családunkról
Első nyugdíjas zsebünk a lakásunk
A nyugdíjtervezés a magyarországi sajátosságokat figyelembe véve a huszas éveink elején kezdődik a „saját lakással”, mint középtávú cél. Az elmúlt évtizedben és még ma is az volt a jelemző, hogy albérletet fizetni ugyanannyiba kerül, mintha a saját hitelünket törlesztenénk. Pusztán önerő kérdése, hogy mikortól léphetjük meg ezt a dolgot.
Arra azonban sokan nem gondolnak, hogy nyugdíjas éveinkben a nem megoldott lakhatás jelentheti az egyik legnagyobb problémát. Ha a mai helyzetet próbáljuk meg elemezni, akkor elkeseredve tapasztalhatjuk, hogy az átlagos albérleti díj egy átlagos nyugdíjhoz képest megugorhatatlannak tűnik.
Az idősek otthona mára hatalmas iparággá nőtte ki magát
A Ptk. 4:196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben. A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.” – Jogászvilág
Több fajta konstrukcióban elérhetőek a „beköltözés idősek otthonába” szolgáltatás. Különféle minőségben és szolgáltatásban tudjuk választani a csomagokat. A példának kedvéért egy belépési díj nélküli, havi fizetéses rendszert vizsgáltam meg:
Térítési díjak 2018. 01. 01-től
a.,
bentlakásos idősek otthona gondozási ápolási ellátás, 3 fős elhelyezés:
159.000,- Ft/hó/fő (5.300,-Ft/fő/nap)
Elhelyezés 3 fős, saját fürdőszobás lakrészekben, vagy 3 ágyas intenzív ápolási szobákban.
b.,
bentlakásos idősek otthona gondozási ápolási ellátás, 2 fős elhelyezés:
179.880,- Ft/hó/fő (5.996 ,-Ft/fő/nap)
Elhelyezés 2 fős, saját fürdőszobás lakrészekben, vagy 2 ágyas intenzív ápolási szobákban.
Meg kell oldanunk hosszútávon a lakhatásunkat
Rémisztő üzenet lehet számunkra, hogy mai értéken számolva 28 620 000 forintba kerülne az idősek otthona, ha 65 éves korunkba bevonulnánk és 15 évet töltenénk ott. Ez az összeg már önmagában felér egy jobb minőségi lakás árával. Ezzel a költséggel valószínűleg sokaknak kell majd számolniuk a jövőben, akik nem tudnak legalább egy öröklakást megszerezni aktív éveik alatt.
Ebből a megközelítésből is logikus lépés a nyugdíjas éveinkre való öngondoskodást a lakhatás megoldásával kezdeni. Amint elértük a saját lakást, nem szabad megállni, hanem folyamatában kell ezt a területet bővíteni (további lakásvásárlások, felújítás, bővítés, eladás-vásárlás), hogy legalább az értékét megőrizzük az ingatlanvagyonunknak.
Hogyan szerezzük meg az első lakásunkat?
Mivel nagyon nehéz a teljes vételárat belátható időn belül összegyűjteni, ezért érdemes lehet jelzáloghitelben gondolkodni, hiszen a hitel ebben az esetben nem más, mint lehetőség arra, hogy előre megkapjuk azt a pénzt (kamatért cserébe), amit a jövőben fogunk megkeresni. Ezzel a lépéssel hamarabb költözhetünk és éveket spórolhatunk, amikor nem kell albérleti díjat fizetnünk.
A végső következtetés hasonló ingatlanban való lakhatás mellett, hogy 10 éves futamidőben az albérleti feneketlen zsebbe 5x-ösét dobáljuk bele, mintha sikerülne jelzáloghitelt felvenni (13M forintot, amihez szükséges még min. 3M forint önerő), amit 10 éves futamidővel 10 éves fix kamat mellett 2 990 000 kamatfizetéssel tudunk letisztázni. 10 év múlva pedig ebben az esetben ott lenne a nevünkön egy saját lakás, aminek lesz egy akkori piaci értéke, tehát növekedett az ingatlanvagyonunk!
Önerőgyűjtés lakástakarékban
Éppen ezért a legfontosabb lépésünk minden szempontból, hogy teljesítsük ezt a pontot és az önerőt a lehető leghamarabb összegyűjtsük. Az önerőgyűjtést érdemes 4-5 éves periódusban vállalni, hiszen erre az időszakra struktúrált szerződéses keretek között 30%-os állami támogatással tudjuk megkezdeni és lefolytatni.
Ha megvan az első saját lakás, akkor hogyan tovább?
Miután lezártuk az első 4-5 éves periódusunkat és megszereztük a saját lakásunkat (önerő+hitel), azután tovább kell gondolkodni és folytatni a stratégiát. Tipikusan ezen a ponton szokott megtőrni a lendület, hiszen az elmúlt években teherként megélt lakáscélú öngondoskodás miatt szeretnének a családok egy kicsit levegőhöz jutni és élvezni az életet. Ezen a ponton, amikor már megvan a saját lakásunk és fizetjük a hitelünket, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a továbbiakban a nettó jövedelmünk 10%-át tesszük félre további lakáscélra.
A KSH adatai szerint jelenleg ez az összeg egy átlagos családnál nettó 30-40e forint!
A stratégia lényege a folyamatosság
A diagrammból láthatunk egy hosszútávú stratégiát az ingatlanvagyon felhalmozására. Ebben a példában nem vettem figyelembe a várható bevételemelkedést illetve az inflációt. Kizárólag jelen értéken számoltam, így a saját felelősségünk, hogy az emelkedő bérünk és csökkenő jelenérték mellett képesek vagyunk e folyamatosan növelni a megtakarításainkat vagy sem.
A KSH adatai alapján egy budapesti fiatal házaspár havi 40 000 forintot kényelmesen félre tud rakni a fizetéséből. Ezt 10 éven keresztül lakástakarékba helyezve közel 6,2M forintot képesek összegyűjteni, ami megfelelő önerő lehet egy kisgarzonhoz. Az önerő mellé hitelt kell felvenniük, amit teljes egészében finanszírozhatnak az albérleti díjból. 10 év múlva megvan az első befektetési célú ingatlan.
Ezután egy új 10 éves periódust kezdenek meg,
ahol szintén 40 000 forintot (vagy annak a jövőértékét) teszik félre lakástakarékba + az albérletből származó 20 000 forintos szabad jövedelmet. Így a második periódus végére megint saját lakáshoz juthatnak, amihez több önerő és kevesebb hitel lesz. 20 év múlva megvan a második befektetési célú ingatlan.
A harmadi periódust ugyanezen logika alapján, de immáron két kiadott albérlettel a hátuk mögött tudják megkezdeni. Ez a harmadik 10. év végére azt jelenti, hogy már egészen minimális hitelre lesz szükségünk, mivel lényegesen több önerőt tudtak összegyűjteni. 30 év múlva megvan a harmadik befektetési célú ingatlan.
Természetesen a számok egészen eltérő eredményt mutatnak a valóságban, hiszen olyan változóktól függ a koncepció, mint a fizetésünk, a szabad felhasználható jövedelmünk, az ingatlanárak, a lakáscélú hitelek kamatai vagy éppen a gazdasági helyzet. Mégis azt gondolom, hogy ezen a vezérfonalon elindulva lehet egy átlagos ember számára hosszútávon ingatlanvagyont felhalmozni.
3 saját lakás már megfelelő szabadságot jelent nyugdíjas éveinkre
A stratégia szerves része, hogy lehetőleg nyugdíjas éveinkre már ne legyenek hitelek a lakásokon és így azok tiszta pénztermelő egységként működjenek a számunkra! A játék kedvéért az a mai nyugdíjas, amelyik három kisgarzont tudhat a magáénak, havi szinten körülbelül nettó 180 000 forintos bevételre számíthat. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett/felett/helyett minden hónapban megérkezik a számlájára egy budapesti nettó átlagbér összege.
Ingatlanbefektetésnél legfontosabb szempontként szokták értékelni, hogy alapvetően értékálló befektetésről beszélünk, amit nem tud semmilyen alapkezelő elértékteleníteni. Viszont kettős befektetésként funkcionál, hiszen megfelelő időszakban értékesítve komoly hasznot lehet rajta realizálni, miközben a „passzív” időszakban albérletbe kiadva lehet bevételt szerezni belőle.
Ez volt a 3 részes sorozat első része, ami egy gazdagabb és stabilabb nyugdíjhoz vezethet! Amennyiben szeretnél értesülni a következő két részről, akkor like-old a Facebook oldalunkat!
A 2. részben- Egészség állami támogatással nyugdíjcélra
A 3. részben- Nyugdíjbiztosításról őszintén
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. január 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | dec 28, 2017 | Állami támogatás, Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
Az MNB stabilitási jelentésében előrejelzést tett közzé, eszerint a következő 10 évben a változó kamatozású lakáshitel kamata közel 4 százalékkal nőhet meg. Ezzel a törlesztő is közel 40 százalékkal emelkedhet meg az induláshoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy mai 15 000 000 forintos hitel kezdeti 80 000 forintos havi törlesztése változó kamatozású lakáshitel esetében pár év múlva könnyen 112 000 forintba is kerülhet…
Hibás vélekedés, miszerint „most könnyen megúszhatjuk” és nem kell megfizetnünk a változozó kamatozású lakáshitel árát! Ha nem mérlegeljük a kamatkockázatokat, akkor pár éven belül a devizahitelezéshez hasonló helyzet állhat elő, ami senki számára nem lenne kedvező…
Kiszámoltuk, hogy meddig „éri meg a változó kamatozású lakáshitel”, és mikortól veszteséges
Alapul azt a statikus példát vettem, miszerint a következő 4 évben megmarad a változó kamatozású hitel kamata (2,23%). Ezután megvizsgáltam, hogyan viszonyul egymáshoz a változó kamatozású hitel törlesztése és az összes visszafizetés a 10 éves fix kamatozású minősített fogyasztóbarát hitelhez képest, amennyiben “legrosszabb” esetben az utolsó 6 évben a kamat 8%-os lenne a változó kamat esetén (5%-os kamatemelkedés).
Láthatjuk, hogy egy 5%-os kamatváltozás az ötödik évtől 41%-os emelkedést eredményezne eredeti törlesztőrészletünkben (változó kamat), míg a kezdetben magasabb fix kamatozású törlesztéshez képest ez az emelkedés 10,2%-os lenne. Az egyensúlyi állapot, amikor pontosan ugyanannyit fizetnénk vissza, a 7,55%-os kamat 4. év utántól a változó kamatozású hitelünk esetében.
Ebben a példában a végső következtetésünk az, hogy el tudjuk e képzelni azt a helyzetet, miszerint a következő 10 évből 6 évben a változó kamatunk magasabb lesz, mint 7,55%?
Teljes cikk
A lakosság elbukna a stressz teszten
Az igazán hatalmas problémát az okozza jelen pillanatban, hogy hitelfelvevők jelentős része nem stratégia megfontolásból választja a változó kamatozású lakáshitelt, hanem anyagi kényszerhelyzetből (mint anno a devizahitelek esetében). Ez azt jelenti, hogy azért vágnak bele az alacsonyabb törlesztésű hitelbe a legtöbben, mert csak így tudják megkapni az általuk szükségesnek vélt összeget.
Az MNB felméréséből kiderül, hogy milyen súlyos likviditási problémával küzd a lakosság, akiknek 65%-a elvérezne már a negyedik olyan hónapban, amikor egyik családtag sem keres pénzt és munkanélküli. Persze messzemenő következtetéseket nem feltétlenül szabad ebből levonnunk, hiszen könnyen lehet, hogy a hitelüket alacsonyabb életszínvonal mellett is teljesítenék…
Mégis a hitelfelvevők közel fele a változó kamatozású lakáshitelt választja
Ha megnézzük a vonatkozó statisztikákat, akkor láthatjuk, hogy milyen magas nálunk a változó kamatozású lakáshitelek aránya (új hitelek), míg a teljes (új) hitelállomány 73%-át viszi el az 5 éven belüli (változó kamatozás, 1-5 év közötti fix kamat) kamatozású hitelek aránya. Ez rendkívül magas arány annak tükrében, hogy az MNB figyelmeztetése szerint a következő 10 éven jelentősen emelkedhet a kamatkörnyezet.
Mi a megoldás? Milyen hitelt vegyünk fel?
A legfontosabb általános megoldás az lehet, hogy a kiindulópontnak mindig az 5/10 éves kamatozású lakáshitel törlesztését tekintjük. Ha úgy gondolkozunk, hogy számunkra megérheti az ismert kockázatok mellett a változó kamatozású hitel, abban az esetben is vállalt törlesztésnek az 5/10 éves fix kamatozású hitel ismert törlesztőjét tekintjük.
A különbözetet, ami az eltérő kamatozásból megmarad számunkra, azt befektetjük lakástakarékba , így duplán védjük saját magunkat:
- ha 4 éven belül vállalhatatlanul megemelkedik a hitelünk kamata a változó kamatozású lakáshitel esetében, akkor felmondjuk a lakástakarékot és annak díját a hiteltörlesztésre fordítjuk
- ha 4 éven túl emelkedik meg vállalhatatlanul a kamat, akkor a lakástakarék 30%-os állami támogatását felhasználva előtörlesztünk (csökken a tőketartozás és a részarányos havi törlesztőrészlet) illetve a lakástakarékon megspórolt havi díj lesz a mozgó törlesztő-keretünk, amiből tudjuk finanszírozni az emelkedést
- ha igazunk van és nem emelkedik meg vállalhatatlanul a változó kamatozású lakáshitel, abban az esetben végig tudjuk fizetni a lakástakarékot (vagy többet) és ezáltal folyamatosan tudunk előtörleszteni, végtörleszteni.
Hitelstratégia, CSOK, lakástakarék egy helyen egy független szakembertől
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2017. december 28. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
