Szerző: Szarvas Norbert | márc 5, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, info
Március 15-től változnak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény szabályai (CSOK változások). Ezeket a változásokat foglaltuk össze. Ebben a cikkhez a lehető legrészletesebben vesszük végig a változások pontjait és közérthetően vannak leírva a teendők. A cél, hogy mindenkihez eljusson az információ és meg tudja valósítani lakáscélját a támogatással egyetemben.
Egyszerűbb lett a csok igénylése: Eredeti igazolások helyett csak nyilatkozatok kellenek
Jelentősen egyszerűsödik március közepétől a csok igénylése. A korábbi számos eredeti dokumentum beszerzése helyett az igénylőnek csak nyilatkozatokat kell tennie, hogy megfelel a feltételeknek.
A csok-igénylés benyújtása után a bank csak azt fogja megvizsgálni, hogy az előírt nyilatkozatokat az igénylő rendben csatolta-e a kérelemhez. Azt a bank nem vizsgálja, hogy a nyilatkozatok valósak-e vagy nem. Például a házassági anyakönyvi kivonat helyett benyújtott házassági nyilatkozat esetén nem fogják lekérni az adatokat, hogy az igénylést tényleg házaspár adta-e be. A bank tehát csak az előírt papírok teljeskörűségét nézi, a valóságtartalmát nem.
A benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,
így a csok igénybe vételének jogszerűségét azonban a hatóságok később bármikor megvizsgálhatják. Eddig csak a járási hivatalnak volt meg ez a jogosultsága, az új szabályok szerint a NAV is indíthat ilyen vizsgálatot.
Jogosulatlan igénylés esetén a folyósított összeget késedelmi kamattal kell visszafizetni.
Lényeges, hogy a beadott nyilatkozatoknak úgynevezett “teljes bizonyító erejű magánokiratnak” kell lenniük.Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül többek között az igénylő által aláírt, majd két tanú által hitelesített irat. Ezt várja el a rendelet az összes nyilatkozat esetében.
A szükséges nyilatkozatokra még visszatérünk, de előbb nézzük meg, hogy mi változik még!
Az igénylés egyszerűsítése mellett több szabályt is módosítottak, illetve pontosítottak.
Határidőt kaptak a bankok a bírálatra
Hivatalosan a benyújtás ideje az a nap, amikor a bankhoz minden szükséges irat és nyilatkozat hiánytalanul megérkezik. A bank egy egy igazolást állít ki:
- a kérelem befogadásáról,
- és a benyújtott iratokról.
Ebben az igazolásban az igénylőt tájékoztatni kell az elbírálás várható határidejéről is. Eddig a szabály változatlan. Az újdonság az, hogy mostantól a rendelet megszabja a maximális elbírálási időt is. A betartandó határidők a következők:
– új és használt lakás vásárlása esetén 30 nap
– új lakás építése és használt lakás bővítése esetén 60 nap.
A határidőt a hiánytalan benyújtás napjától kell számítani. A bank viszont a benyújtás után is kérheti a dokumentumok kiegészítését. Ilyenkor a hiánypótlásra adott határidő nem számít bele a rendelkezésre álló 30 vagy 60 napba.
Több támogatás kapható a bővítésre – CSOK változások
Bővítés esetén a bank által elfogadott költségvetés szerint számítódik a csok. Eddig a csok összege nem lehetett több, mint a bővítés bekerülési költségeinek a fele. Tehát a bővítési munkálatok felét saját zsebből kellet kifizetni. Ezt a szabályt eltörölték: most már a teljes bekerülési költségre kapható csok.
Fontos változás az is, hogy eddig a már megkezdett bővítésekre nem lehetett csok-ot igényelni. Csak azokat a bővítéseket támogatták, amelyeket a csok kérelem benyújtása után kezdtek el. Ez március 15-től megváltozik. Az új szabályok szerint a már megkezdett bővítésekhez is igényelhető csok, de a támogatást csak a hátralevő munkákra lehet felhasználni. Vagyis a már megkezdett bővítéseknél a bank által elfogadott költségvetésből a még fennmaradó bekerülési költségekre lehet a támogatást kapni.
Használt lakásra igényelt csok új szabályai
Szigorodtak a lakás közműveire vonatkozó feltételek. Előírás, hogy a támogatással érintett lakásnak szennyvíz-elvezetéssel és vezetékes ivóvízzel kell rendelkeznie. Ha nincs vezetékes ivóvíz, akkor elfogadható az ivóvíz-minőséget szolgáltató kút is, szennyvízhálózat helyett pedig az egyedi szennyvízkezelő berendezés. Ez annyiban szigorodott, hogy ez utóbbiak csak akkor fogadhatók el, ha az egész településen nem áll rendelkezésre az ivóvíz- és szennyvízhálózat.
Gyerekek, akik után már kapott a család lakástámogatást
A csok-ot egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. Ha valamelyik gyermek után korábban már vettünk igénybe támogatást, az nem zárja ki azt, hogy egy új lakásra újra igényeljünk támogatást. De ilyenkor a korábbi támogatás csökkenti az igényelhető összeget. A korábbi szabályok szerint ilyen esetben csak úgy kaphattunk csokot, hogy a korábban folyósított összeget levonták a most adható támogatás összegéből. Változás, hogy mostantól megtehetjük, hogy a levonás helyett egyszerűen azt a gyermeket az igénylésben figyelmen kívül hagyjuk, aki után korábban már vettünk fel valamilyen támogatást. Ennek a változásnak akkor lehet szerepe, ha a most igényelhető támogatás alacsonyabb, mint az az összeg, melyet korábban a másik gyermekre tekintettel már felvettünk.
Egylakásos lakóépület
Az eredeti rendelet a családi házakat egylakásos lakóépületként határozta meg. Ezekre vonatkozóan írta elő a legkisebb kötelező négyzetmétereket, illetve az adóvisszatérítésnél a 300 négyzetméteres felső határt.
A jogszabály azonban eddig nem fogalmazta meg pontosan, hogy mit kell e rendelet szerint egylakásos lakóépületnek tekintenünk. Bizonytalan volt például a sorházak, ikerházak megítélése, hogy ezeket egy- vagy többlakásos ingatlannak kell-e tekinteni. Ezt a hiányosságot most pótolták. Eszerint egylakásos lakóépület tulajdoni formájától függetlenül a következő lehet:
- Egy lakást magában foglaló lakóépület, amely
-
- önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezik
- és a terepszintről közvetlen bejárata van
A beépítési mód lehet:
- szabadon álló,
- oldalhatáron álló,
- zártsorú
- vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített
- Ikerház, sorház vagy láncház (A láncház összekapcsolódó házakat jelent, amelyeknél a homlokzat nincs egyvonalban.) Itt is feltétel, hogy a csok-os lakás
- önálló tető- és épületszerkezettel rendelkezzen
- és a terepszintről közvetlen bejárata legyen.
Egy ikerházban vagy sorházban kialakított lakás tehát akkor számít egylakásos lakóépületnek, ha az önálló tetőszerkezettel és önálló épületszerkezettel is rendelkezik.
Elhunyt szülő gyermekének tulajdona
A korábbi csok-szabályok szerint a támogatással érintett lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem kikerülhető, hogy a kiskorú gyermek is a tulajdonosok közé kerüljön.
Ilyen eset, ha az egyik szülő korábban, még a csok igénylése előtt meghal. A gyermek örökli a meglévő lakásban lévő tulajdonrészét. A család később nagyobb lakásba költözne vagy építkezne. Az új szabályok szerint ilyen esetben elfogadható, hogy a csok-ot igénylő, életben lévő szülő mellett a gyermek is résztulajdonosa legyen az új lakásnak vagy háznak a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben.
A támogatott lakás eladása 5 éven belül
Pontosítottak egy arra vonatkozó szabályt, hogy mi történik, ha valaki néhány éven belül eladja a csok-kal vásárolt vagy épített lakást, és kisebbe költözik. Eddig is érvényes volt az a szabály, hogy ha az új lakás alapterülete vagy értéke kisebb a régebbinél, akkor a csok összegét arányosan vissza kell fizetni. Ha például az új lakás 30 százalékkal olcsóbb, mint a csok-kal vásárolt előző, akkor a felvett támogatás 30 százalékát kell visszafizetni.
Az új szabály most azt pontosítja, hogy mennyit kell visszafizetni, ha az új lakás értéke és területe is kisebb. Ilyenkor a rendelet szerint azt kell alapul venni, ahol nagyobb az eltérés. Ha például az új lakás területe 20 százalékkal kisebb, ára pedig 25-tel alacsonyabb a korábbinál, akkor a támogatás 25 százalékát kell visszaadni.
ÁFA-visszaigénylés új lakásra
Újdonság, hogy az új lakás építése után igényelhető áfa-visszatérítés lehetőségével nyugdíjasok is élhetnek. A támogatást
– az öregségi nyugdíjban
– a korhatár előtti ellátásban és
– szolgálati járandóságban részesülők is igényelhetik.
Nyugdíjas igénylő esetén nem kell igazolni a tb-jogosultságot.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatban lényeges pontosítás, hogy kizárólag a 27 százalékos áfát tartalmazó számlák után lehet az adót visszaigényelni. Azt a számlát nem vehetik figyelembe, mely 5 százalékos adót tartalmaz. (Ez eddig is így volt, de most egyértelműen bekerült a jogszabályba.)
Otthonteremtési kamattámogatás feltételei
Itt bevezet egy új szereplőt a rendelet, ő a „nem támogatott hiteladós”. Azt a személyt jelenti, aki nem tartozik a csok igénylői közé, de a banki feltételek miatt adóstársként szerepelnie kell a felvett hitelnél. Szüksége lesz egy nyilatkozatra. Akkor lehet a nem támogatott szereplő adóstárs, ha nyilatkozatban vállalja, hogy eddig nem vett fel, és nem is fog felvenni a csok keretében támogatott hitelt. Arról is nyilatkoznia kell, hogy neki nem lesz lakóhelye a támogatással épített vagy vásárolt lakásban.
Milyen nyilatkozatokat kell a kérelemhez benyújtani?
Nyilatkozat a megadott adatok ellenőrzéséről. Mivel a korábban előírt igazolások helyett most a legtöbb állítást csak nyilatkozattal támasztjuk alá, szükség lehet ezek utólagos ellenőrzésére. E nyilatkozattal ahhoz járulunk hozzá, hogy a NAV és a járási hivatal a különböző hatóságoktól beszerezze az adatainkat, és ellenőrizze azokat.
Nyilatkozat a korábban már felvett vissza nem térítendő támogatásról. Az új szabály szerint nyilatkozni kell arról, hogy csak olyan gyermek után nyújtjuk be az igényt, aki után vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást korábban nem vettünk igénybe.
Gyerekek, akik után már kapott a család lakástámogatást
A csok-ot egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. Ha valamelyik gyermek után korábban már vettünk igénybe támogatást, az nem zárja ki azt, hogy egy új lakásra újra igényeljünk támogatást. De ilyenkor a korábbi támogatás csökkenti az igényelhető összeget. A korábbi szabályok szerint ilyen esetben csak úgy kaphattunk csokot, hogy a korábban folyósított összeget levonták a most adható támogatás összegéből. Változás, hogy mostantól megtehetjük, hogy a levonás helyett egyszerűen azt a gyermeket az igénylésben figyelmen kívül hagyjuk, aki után korábban már vettünk fel valamilyen támogatást. Ennek a változásnak akkor lehet szerepe, ha a most igényelhető támogatás alacsonyabb, mint az az összeg, melyet korábban a másik gyermekre tekintettel már felvettünk.
Nyilatkozat a fennálló házasságról.
A korábbi szabályok szerint be kellett mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot, az új szerint ez nem kell. A házasságról elég nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket:
– a házastársak neve
– személyi számuk
– születési adataik
– a házasságkötés helye és ideje.
Nyilatkozat a gyermekekről.
Nem kell bemutatni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát sem, helyette a következőket kell nyilatkozatba foglalni:
– a nyilatkozattevő és a gyermek neve
– adóazonosító jele
– születési adatai
– örökbefogadott, vagy nevelt gyermekek esetén: az örökbefogadásról, vagy a gyám kirendeléséről szóló a döntést meghozó hatóság megnevezése, és a döntés időpontja
– elvált szülők esetén, ha a gyermek kiskorú: az elhelyezésről döntő hatóság, bíróság megnevezése és a döntés időpontja.
Nyilatkozat a közös háztartásban élésről.
Házastársak esetén is nyilatkozni kell arról, hogy közös háztartásban élnek. Élettársak esetén ennek az együttélésnek a kezdeti időpontjáról is nyilatkozni kell. (Házastársak esetén erre nincs külön szükség, hiszen a házasságról külön nyilatkozat készül.)
Nyilatkozat több lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén.
Ilyen esetben arról kell nyilatkozatot készíteni, hogy a támogatással érintett lakáson a kérelmezőnek kizárólagos használati joga áll fenn, melyet az ingatlan-nyilvántartás is tartalmaz.
Nyilatkozat büntetlenségről.
Ez a nyilatkozat az erkölcsi bizonyítványt váltja ki. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy büntetlen előéletűnek számít. A nyilatkozathoz itt egy hozzájárulást is csatolni kell arról, hogy ezt a csok megítélésével összefüggésben ellenőrizhesse
- a bank,
- az adóhatóság
- és a járási hivatal.
Külön hozzájárulásra itt azért van szükség, mert a büntetett előéletre vonatkozó információ különleges adatnak minősül, s csak kifejezett hozzájárulás alapján kezelhető.
Nyilatkozat köztartozás-mentességről.
Az egyik legfontosabb nyilatkozat, mely a NAV által kiállított „nullás” igazolást váltja ki. A köztartozás-mentességről nem kell külön nyilatkoznia annak, aki szerepel a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában.
Nyilatkozat vállalt gyermek esetén, ha a család nem igényel családtámogatási ellátást.
Ha a csok-ot a család vállalt gyermekre igényli, akkor a gyermek megszületésének a tényét a családi pótlékot és gyest folyósító Kincstár jelzi a csok-ot intéző banknak. Külön intézkedés akkor kell, ha a család nem igényel ilyen ellátást. Korábban ilyenkor be kellett mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, adóigazolványát és lakcímkártyáját is a banknak. Az új szabály szerint erre nincs szükség. A lakcímkártyát továbbra is be kell mutatni, a többi dokumentum helyett azonban csak egy nyilatkozatot kell tenni a gyermek nevével, születési adataival és adóazonosító jelével.
Nyilatkozat arról, hogy nem családtagtól veszik a lakást.
A szabályok szerint a lakás vásárlásához kapcsolódó csok esetén a megvenni kívánt lakás eladója nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha pedig az eladó egy gazdálkodó szervezet, akkor az igénylő nem lehet semmilyen tulajdonosi kapcsolatban ezzel a céggel. Az eddigi jogszabály is tartalmazta ezt a feltételt, de nem rendelkezett az igazolás módjáról. Most erről is külön nyilatkozatot kell írni.
Vállalt gyermek esetén nyilatkozat az örökbe fogadott gyermek családba kerüléséről.
Megelőlegező csok esetén a gyermek megszületését a Kincstár igazolja a támogatást elbíráló bank számára. Ha viszont a gyermek nem most születik, hanem örökbe fogadás, vagy bírósági határozat révén kerül a családba, akkor az igénylőnek ezt egy nyilatkozattal kell igazolnia. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell
- a háztartásba került gyermek személyes adatait,
- a döntést hozó bíróság vagy hatóság megnevezését
- és a határozathozatal időpontját.
Megváltozott munkaképességű az igénylő, vagy a gyermek.
A megváltozott munkaképesség igazolásához korábban az illetékes orvosszakértői szerv igazolására volt szükség. Most egy nyilatkozat lesz kötelező, mely tartalmazza:
- a megváltozott munkaképességű személy nevét, adatait,
- a döntést hozó hatóság megnevezését
- és a döntés időpontját.
Továbbra sem elég a nyilatkozat, hanem igazolás kell
a tb-jogviszonyról, de nem minden esetben. Az igénylőnek, vagy házastársak esetén legalább az egyik félnek igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes társadalombiztosítással. Ennek kötelező időtartama
- egy vagy két gyermek után 180 nap,
- 3 vagy több gyermek után legalább 2 év.
Ezen időszakok alatt folyamatos biztosítás kell.
A rendelet három esetet különböztet meg:
– az igénylő az előírt idő szerint biztosított – erről továbbra is igazolást kell hoznia a tb-től.
– Az igénylő középfokú oktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatásban részt vevő, nappali tagozatos hallgató – erről nem igazolást kell hoznia, hanem nyilatkoznia kell. A nyilatkozat tartalmazza:
- az igénylő személyes adatait,
- az oktatási intézmény azonosítóját,
- a képzés kezdeti idejét és várható befejezését is.
– Az igénylő valamelyik másik európai államban volt biztosított – ehhez be kell mutatnia az illetékes EU tagállam hatóságának igazolását. Továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy 180 napon belül Magyarországon is biztosítottá válik.
Forrás: 26/2018 kormányrendelet a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének adminisztratív egyszerűsítéséhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról
Cikk ajánló:
Létezik „0 forintos” jelzáloghitel konstrukció?
Köszönjük a www.csoktanacs.hu-nak, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta Magyarország első CSOK könyvéből ezeket az új információkat!
Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 05. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | márc 2, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog
Bizonyára sokak fantáziáját mozgatja a Bitcoin és szívesen beszállnának (szigorúan) játékpénzzel a buliba. Viszont mindezt a lehető legegyszerűbben tennék, különösebb elköteleződés nélkül. Most leírom egy sos cikkben, hogyan vásároltam Bitcoint nagyjából fél perc alatt és szereztem mellékesen egy díjmentes online pénztárcát és bankkártyát.
Irány a Revolut.com
Majd írok erről cikket, de számunkra ami lényeges ebből. A revolut egy olyan díjmentesen használható multidevizás bankkártya és félig-meddig számla, ami baromi jó. Jó, mert küldföldön is tudod használni, konverziós veszteségen felül más banki költségeket nem vonnak le, díjmentes a számlavezetés, március 8-ig regelve díjmentesen kiküldik 3 nap alatt a bankkártyádat hozzá (amivel hazai automatából is le tudsz venni díjmentesen pénzt kb. 200 000 forintig). Díjmentesen vásárolsz vele, stbstbstb.
Szóval sokunknak érdekes lehet, akik szoktak devizában pénzt kapni, utalni, vásárolni vagy bármit csinálni. A revolut nagy újdonsága, hogy tudunk Bitcoin-ra váltani dollárt, eurót, forintot, fontot és még pár másik devizát egyaránt.
- töltsd le a revolut applikációt mobilra (asztali gépen semmit nem tudsz intézni)
- hozd létre a fiókodat valós adatokkal
- az applikációban klikkelj a „fizikai bankkártyára”, majd regisztrálj be egy bankkártyát, amivel ráutalsz egyből 10 euro-t. Ez a 10 euro nem költség, hanem a minimális pénzforgalom első körben, hogy a kártyát kiküldjék neked.
- Ha megvan a 10 euro (látszik a számládon is), akkor megint kéred a fizikai bankkártyát, majd ott a szállításnak megadod a harmadik opciót (free delivery és az alap)
- Ezután hitelesítened kell saját magadat azáltal, hogy az applikációban a „cards” menüpontnál rámész a hitelesítésre. Itt végigviszed a folyamatot és feltöltöd (lefényképezed) a személyi igazolványodat
- 10 perc alatt ellenőrzik a személyazonosságodat és rendben vagyElső körben a Bitcoin váltás a prémium tagoknak van (6,99 font /hó). De mi ilyet nem akarunk per pill.
- Applikációban rámész alul a „more gombra”
- Új oldalra visz, ahol a felső sorban a Help-et választod ki
- Itt megint új ablak, alul a „Chat to us”
- Ezután egy chat ablakba visz és beírod, hogy „live agent”.Ezzel jelzed, hogy emberrel akarsz beszélni és nem a géppel
- Megvárod, amíg az ember köszön, majd angolul (google translate a barátod) beírod nagyjából az alábbi szöveget:” Hi, i want to have cryptocurrency available on my account without premium settings. Please unlock cryptocurrency exchange option. Thanks”
- Ezután a helyi Jolán nagyon kedvesen beállítja free ezt a lehetőséget
- Vissza a főoldalra (accounts), ahol a nagy kék mezőbe megnyomod az „exchange” opciót, ahol fogod magad és beírod, hogy 10 eurot (vagy bármennyit) át akarsz váltani Bitcoin-ba
Ennyi volt a művelet. Gyorsan, egyszerűen minden kíváncsiságot kielégítettem. Én így vettem nagyon egyszerűen Bitcoint a poén kedvéért.
Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Szerző: Szarvas Norbert | márc 1, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Nagyon érdekes tanulmányt tett közzé a Pénzügyi Szemle oldalán Pandurics Anett-Szalai Péter szerzőpáros, akik megvizsgálták a legfrissebb elérhető adatokkal a magyar nyugdíjrendszert, amit különböző módokon értékeltek is. Számos vélhető kimenetel mellett az szinte biztosra vehető, hogy az egyetlen megnyugtató megoldást a nyugdíjkorhatár emelése jelenti! A nyugdíjrendszer megváltoztatása!
A cikkben szemezgetünk a tanulmányból, illetve saját véleményünket, következtetéseinket vonjuk le, mindezt kiegészítve más forrásokból származó adatokkal- témákkal, amiket a tanulmány nem érintett.
A nyugdíjkatasztrófa mindenféleképpen bekövetkezik! – Vagy szükséges a nyugdíjrendszer megváltoztatása
Egy nemrégiben megjelent MNB-tanulmány elemeztea négy legfontosabb intézkedést Magyarországon:
- Korhatáremelés 62-ről 65-re
- MNYP rendszer beolvasztása az állami nyugdíjba
- Korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének szigorítása
- A “nők 40” szabály, ami 2012-től a legalább 40 év szolgáltai idővel rendelkező nők számára megteremti a nyugdíjbavonulás lehetőségét
Ezek az intézkedések ugyanakkor nem oldották meg a problémát, kizárólag konzerválták a jelenlegi állapotokat 2035-2040-ig. A tanulmány szerint az intézkedések előtti helyzetben a GDP-arányos hiány 2% körül ingadozott volna 2040-ig. Utána a korfa probléma miatt fokozatosan emelkedett volna GDP 4-4,5%-ára.
Az intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjegyenleg nagyjából 2035-ig nem mutat deficitet, amikor ugyanúgy bekövetkezik a társadalmi katasztrófa Magyarországon, a hiány pedig ugyanúgy eléri az intézkedés előtt prognosztizált 4-4,5%-os hiányt.
A nyugdíjkorhatárt mindenhol emelik
Egész Európában igen komoly probléma, hogy miközben az emberek egyre tovább élnek, addig egyre kevesebb gyermek (jövőbeni járulékfizető) születik. A nyugdíjrendszerek már is jellemzően hiányt termelnek, ami az elkövetkezendő két évtizedben exponenciális növekvő pánikot szülhet.
A brittek például a születéskori várható élettartamhoz kötnék a mindenkori nyugdíjkorhatárt, de az már most látszik, hogy majdnem minden ország eljátszik azzal a gondolattal, hogy felemeljék a nyugdíjkorhatárt 70-évre. A csehek voltak az elsők, akik hivatalosan is meglépték ezt. Náluk 2041-től lesz ez a szám érvényes.
Várható nyugdíjkorhatárok 2050-ben – Finish Centre for Pensions
Mindegyik tanulmány egyértelműen előre vetíti az öngondoskodás fontosság, ami mostmár nem egy romantikus ábránd egy szebb jövőkép eszményéért, hanem az egyetlen megoldás a nyugdíjas mélyszegénység elkerülésének.
Mindenféle különösebb számítás mellett beláthatjuk, hogy az 1+1 az kevesebb, mint az 1+1+1. Minél többet és hosszabb ideig teszel félre, annál jobb esélyeid lesznek. Viszont az még a mai napig nem rögzült az emberekben, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével tolódik a kifizetés is!
Egy kiskapu…
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontja szabályozza a nyugdíjbiztosítás fogalmát. …
a biztosító szolgáltatását a biztosíto ….
d) a szerződés létrejövetelekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosíto általi betöltése váltja ki
Tehát azért nincsen időd sokáig gondolkozni, mivel ma Magyarországon egyedül a nyugdíjbiztosítás rendelkezik azzal a kötött törvényi háttérrel, ami garantálja, hogy a lejárod a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár lesz. Tehát ez azt is jelenti, hogy hiába emelik fel 70 évre a nyugdíjkorhatárt, te akkor is 65 éves korodban kapod meg a pénzt.
Ezzel szemben a NYESZ-R és az ÖNYP mindig azonosul az aktuális öregségi nyugdíjkorhatárral, tehát amennyiben kitolják ezt a dátumot, úgy tolódik párhuzamosan a kifezetés ideje is.
Nem annyira mesés nyugdíjvagyon halmozható fel!
A “30-as nyugdíjas” buktatói és tanulságai
Nagyon fontos a pénz időértékével is számolnunk. Reálisan nézve, egyáltalán nem mindegy, hogy hány évesen kezdünk el takarékoskodni és mennyit fogunk félretenni! A táblázatban láthattuk, hogy 35 év alatt havi 20 000 forint + évi 5%-os emelkedés mellett 45 000 000 forintot tudunk összegyűjteni, amivel két dolgot kezdhetünk:
- újrabefektetjük és törekszünk az évi nettó 3%-os hozamra, ami havi szinten 112 500 (évente 1 350 000,-) forintot biztosít számunkra.
- elosztjuk az összeget a várható élettartamra (Magyarországon jelenleg 17 év a várható élettartam nyugdíjasként), azaz 45 000 000/17= 2 646 058,-, ami havi 220 588 forintnak felel meg
Láthatjuk,
hogy nominálértéken sem túl mesés kilátások, így mindenféleképpen javasolt az életkorhoz kötött, dinamikus nyugdíjfelhalmozás, ami azt jelenti, hogy követjük az alábbi számsort:
- 20-as éveinkben 20 000
- 30-as éveinkben 30 000
- 40-es éveinkben 50 000
- 50-es éveinkben 100 000 forintot teszünk félre nyugdíjra.
Hasznos cikkek
Megoldás a nyugdíjas éveinkre!- 1. rész
Megoldás nyugdíjas éveinkre!- 2. rész
Megoldás a nyugdíjas éveinkre!- 3. rész
Jobb, ha mindenki felkészül, 70 éves kor az új nyugdíjkorhatár” – állítja Suze Orman, amerikai pénzügyi guru.
Ha hasznos volt számodra a cikk, akkor támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Segítünk kiválasztani a legjobb nyugdíjmegtakarítást
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. március 01. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 27, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info, tippek&trükkök
Az idő a legfontosabb, legértékesebb erőforrásunk. Az idő, amivel nem rendelkezünk, maximum behatárolhatjuk. Nagyon érdekes megnézni, hogy mennyire különböző módszerekkel határoljuk be. Az átlagos emberek januártól decemberig gondolkoznak éves szakaszokban, a cégek negyedéveket határoztak meg, az egyetemisták pedig szemesztereket. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a pénzügyeid esetében mért időt hosszabbítani vagy rövidíteni szükséges? Inkább koncentráljunk nagyob egységekre vagy a fókusz inkább az apróbbakon legyen?
Az idő értéke
Legyen egy bankszámlád, ahol minden reggel 86 400 forint kerül a számládra!
Ez nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használsz fel a nap folyamán.
Hát akkor mit lehet tenni?
Természetesen használd fel MINDET!
Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az IDŐ.
Minden reggel 86 400 másodperccel gazdagabbak vagyunk.
Minden este lenullázódik, elvész, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez.
Soha nem marad egyensúlyban. Soha nem lesz több, egy másodperccel sem.
Minden új nap új számlát nyit nekünk, és minden este felégeti a maradékot.
Ha elmulasztod felhasználni, az aznapi betéted értéke elveszik. Soha nem kapod vissza. Nem íródik jóvá másnap.
A jelenben kell élned, a mai betétet használva.
Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudj vásárolni.
Hogy megértsd, mennyit ér egy év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételni kell.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hónap, kérdezd meg az édesanyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd, mennyit ér egy hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd, mennyit ér egy óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár.
Hogy megértsd, mennyit ér egy perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd, mennyit ér egy másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd, mennyit ér egy tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki ezüstérmet nyert az Olimpián.
Forrás: http://alpha-dit.blogspot.hu/2011/01/az-ido-erteke.html
Az ötéves időtáv csapdája
Az idősebbek emlékezhetnek az ötéves tervgazdálkodásra. Nem lehet véletlen, hogyha az elmúlt 20 évben bármikor megkérdeztünk egy ingatlantulajdonnal nem rendelkező magyart arról, hogy mikor szeretne saját lakást, akkor kivétel nélkül mindenki azt válaszolta, hogy „5 éven belül”. Ennek ma már biztosan praktikus oka van, hiszen statisztikák szerint egy átlagos magyar az átlagos fizetésével 10,5 év alatt képes Pest megyében saját lakásra összegyűjteni a teljes vételárat.
Ez már akkora összeg, amit nem feltétlenül szabad ezernyi részegységre elnyújtani, hiszen az egy végeláthatatlan útnak venné a kezdetét. Helyette „kellemesebb” érzés azt gondolni, hogy „elég egyszer vagy kétszer átélnem az 5 éves tervet” és akkor elértem a célt. Magyarul az agyunkat becsapjuk azáltal, hogy a problémát nem 5×365= 1 825 nap alatt akarjuk 1 825 feladatba csomagolva megoldani, hanem 1×5 év alatt egyetlen egy feladatként.
A probléma ott kezdődik, hogy nem mindenre az ötéves terv a megoldás
Ha akarsz egy autót, akkor 5 éven belül szeretnéd
Ha akarsz egy álomnyaralást, akkor legkésőbb 5 év múlva
Ha veszel egy drága számítógépet, akkor 5 évre veszed
Ha veszel egy drága cipőt, akkor „5 évig biztosan jó lesz”
Tehát az 5 év egy univerzális időtáv, amivel egyetlen problémánk, hogy rendkívül kevés részegységből áll, elképesztő módon felpörgeti az évek múlását, mivel az agyunknak nem 1 825 feladatot kell megoldania, hanem egyetle egyre koncentrálni az adott időtávon belül!
Azt vegyük észre, hogy saját lehetőségeinket határoljuk be és teljesen feleslegesen stresszeljük saját magunkat, ami végül a megfelelhetetlenség miatt totális közönybe fordul át (feladjuk a hátralevő éveinket és beletörődünk mindenbe). Aki most 30 éves, az már túl van 6 perióduson. Aktív éveiből még hátravan 7 periódus.
Persze
ez a 7 periódus sem 7, hiszen ki álmodozna arról, hogy majd 50 éves korában éri el saját preferenciáinak a csúcsát, mint például az első saját lakás. Így kiesik már az aktív évekből ezen logika alapján a 3 aktív-felső periódus. Mivel most nincsen pénzünk belevágni, ezért most kezdjük megint az „5 év múlva lesz saját lakásunk projektet”. Tehát a következő 1 periódus is kiesett az önmegvalósításban.
Mi marad számunkra?
Összesen 3 periódus az aktív éveinkben, amikor még nem csalódásként élnénk meg a dolgokat. 35-45 év kor közötti időszakról beszélünk. És akkor tovább gondolkozik az ember, hogy 45 évesen már nyugdíjra kellene gondolni, nem pedig egy 20-25 évig tartó hitelbe belevágni. Így sikerült még egy 5 éves periódust kivenni a képletből. Leszűkítettük a lehetőségeinket kettő azaz 2 opcióra.
Persze 40 évesen azért már illene (a saját preferenciáink alapján) egy normális autóban ülni és legalább évente elmenni egyszer nyaralni. Tehát itt a lakásprojekt máris mégnehezebben valósulhat meg, így az igazán alkalmas időtáv valóban az „5 éven belül lesz saját lakásom”. Ezzel a számítással leszűkítettük a lehetőségeinket saját magunk számára egy opcióra, amit ha „kihagyunk”, akkor vége az életnek és kezdődhet a vegetálás és kompromisszumok időszaka, vagyis életünk levezetése…
Érdemes dinamikusan kezelni a célok időbeniségét
Gondolj bele, hogy mi lenne, ha te is negyedéves ciklusokban gondolkoznál? Akkor tulajdonképpen lenne egész életed során 320 periódusod, amibe azért sokkal több hibázási lehetőség fér bele, mint jelen pillanatban, amit biztosítasz saját magad számára. Persze jól hangzik, de kötve hiszem, hogy a lakáscélod vagy hasonló anyagi mértékegységgel járó kiadás negyedévente megvalósítható lenne. Viszont negyedéves célokra kiváló lehet egy nyaralás megtervezése financiális szempontból (pl.: most három hónapig meghúzom a nadrágszíjat és megspórolom a nyaralás költségeit).
De menjünk ennél is tovább! Az Apple naptára fél órás periódusokat határoz meg,tehát egész életünket rendkívül jól be tudjuk osztani. 80 éves élettartamot nézve 280 millió egységet tudunk megjelölni. Kérdezem én, hogy ennyi már elég lesz ahhoz, hogy ne stresszeld halálra?
A dinamikus célidő meghatározásához kategóriákat kell felállítanunk
A célokat a fenti 5 kategória egyikébe kell elhelyezni, így sikeresen meghatároztuk az időbeni megvalósítási keretünket is. Tehát például egy mozi a 2-es kategóriába eshet, míg egy autóvásárlás az 5-ösbe. Az újévkor jellegzetes fogyási-fogadalom pedig egyértelműen a 4-es kategóriába tartozhat. Ezeket a kategóriákat is rugalmasan kell kezelnünk és egyedileg meghatározni. Amire figyeljünk nagyon oda, hogy a kategóriákat lehetőleg ne változtassuk folyamatosan, mert akkor nem ér semmit az egész.
Támogasd a blogot egy kávé árával!: Tetszett a cikk
Nyugdíjcélú megtakarítást keresek
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 27. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | febr 24, 2018 | Cikkek - pénzügyi blog, info
Ahogyan én látom, világszerte elterjedőben van az a fajta paradigmaváltás, aminek köszönhetően a társadalom egyre inkább lebontja béklyóit, szakít berögződéseivel és konzervatív szemmel nézve kifejezetten extrém életet alakít ki. Ilyenek például a digitális nomádok, akik továbbmentek a „home office” jelenségen és immáron határokon túllépve élik mindennapjaikat egy számítógép és internetkapcsolat segítségével. De idevehetnénk a „30-as nyugdíjas” jelenséget is, ami annyira divatos köntösbe öltözteti saját magát, hogy a saját nyugdíjuk miatt reménytelenül aggódó, a rendszerben csalódott emberek számára a végső megoldást jelentheti. Legalábbis sokan hihetik majd ezt…
A „30-as nyugdíjas” jelenség lényegét úgy foglalhatjuk össze, hogy adott egy ember / egy pár, aki(k) életükből 10-12 évet rendkívül szigorú keretek között élve arra törekednek, hogy a lehető legtöbb pénzt félre tudják tenni (amit aztán okosan befektetve), aminek kamataiból, hozamaiból mindenféle bevételkényszer nélkül meg tudnak élni.
Mekkora vagyon képes eltartani minket életünk végéig? – A 30-as nyugdíjas
Hiba azt feltételezni, hogy valaki 35 évesen nyugdíjba megy és a következő 35-40 évben a felhalmozott megtakarításait éli fel. Tehát nem szabad az x megtakarítást elosztani a 35-40 évvel. Sokan hibásan feltételezik azt, hogy a „30-as nyugdíjas lét” azt jelenti, hogy többet nem kell már semmit sem tenni. Sokkal inkább érdemes párhuzamba állítani a hagyományos alkalmazotti-irodában ülős munkaviszonyt a szabadúszóval. A kettő közötti legfontosabb különbség, hogy a második esetben mi döntjük el mikor és mivel foglalkozunk. Magyarul saját magunk számára maximalizáljuk az elérhető bevételt és a szabadidőt.
Lehet tippelgetni,
hogy mekkora vagyont kell felhalmozni ahhoz, hogy akár 35 évesen mi is átcsöppenjünk ebbe a létbe, azaz az életünket átalakítsuk és onnantól kezdve a saját magunk urai legyünk, anyagilag teljesen függetlenül élve. A válasz az, hogy az anyagi függetlenséghez kezdő vagyon sem szükséges, hiszen maga az anyagi függetlenség egy döntés, amikor kimondjuk, hogy innentől kezdve a saját munkaerő-értékünket fogjuk maximalizálni és értékesíteni a munkaerőpiacon.
Viszont a gondtalan anyagi függetlenség már feltételezi, hogy rendelkezünk a „kellő mértékű” vagyonnal, amit okosan fektettünk be, így rendszeresen passzív jövedelemre tehetünk szert. Az összegre mondhatnánk azt, hogy egyénfüggő. Bár nagyon képmutató lenne, hiszen senki sem szeretne szegény nyugdíjas lenni, mint ahogyan nagyon gazdag nyugdíjasok sem lehetünk,hiszen a nagyon gazdag = valami nagyon bejött és teljesen más szinten mozgunk. Jól beszűkítve a kategóriákat, kijelenthetjük, hogy a szükséges havi bevétel ebben az esetben valahol 400 000 és 800 000 forint között van.
Számoljunk a pénz időértékével
Igaz, hogy meghatároztuk a szükséges havi passzív bevétel két végét, de ez hosszútávon nem elég a sikerhez. Gondoljunk bele a pénz értékvesztésébe és az árak emelkedésébe. Az árak emelkedését sokkal nehezebb megsaccolni, elég az ingatlanárak extrém kilengésére gondolni. Ettől függetlenül fogadjuk el az ökölszabályt, miszerint évente 35 éven keresztül 3%-kal átlagosan biztosan romlik a pénzünk értéke (infláció). Ez azt jelenti, hogy a következő években a havi szinten szükséges passzív bevételigényünk emelkedni fog:
A táblázat nagyon egyértelmű. Ha számolunk a pénz inflációjával, akkor láthatjuk, hogy a „havi 400 000 forintos passzív bevételünkhöz” kevés lesz az a pénztömeg, ami képes évente 400 000 forintos bevételt biztosítani számunkra osztalék-bérleti díj- hozam formájában. Érdekességképpen ahhoz, hogy egy pénztömeg 4%-os nettó megtérülési rátával 1 125 544 forintos passzív jövedelmet termeljen számunkra adott hónapban (400 000 Ft/hó 35 év múlva), ahhoz a vélt vagyontömeg 337 663 200 forint!!!
Persze ezt a vagyontömeget nem most kéne összehozni,
hanem majd 35 év múlva van rá szükségünk. Ugyanezzel a matekkal számítva, ha most kerülnénk „30-as nyugdíjas” állapotba, 10 év múlva a szükséges vagyontömeg 4%-os nettó megtérüléssel számolva (400 000 forintos jelenértékű passzív bevételt feltételezve) 161 269 800 forint!
És akkor láthatjuk a totális félreértésnek az első bizonyítékát! A „30-as nyugdíjas” nem azt jelenti, hogy akkor onnantól kezdve nem kell dolgoznunk és foglalkoznunk a pénzzel! Ráadásul ne felejtsük el, hogy az imént számított vagyontömeg pont arra elég, hogy adott évben a megtérülésből (nettó 4%) fenntartsuk az életünket (400 000 forint / hó mai értéken). Tehát ezzel önmagában nem növeljük a vagyonunkat, ami azért probléma, mert a vagyontömegnek folyamatosan növekednie kell ahhoz, hogy az inflációt tudjuk ellensúlyozni.
A „30-as nyugdíjasnak” folyamatosan azon kell dolgoznia, hogy jó befektetési döntéseket hozzon, ne veszítsen és gyarapítani tudja a vagyonát.
Számoljunk a munkaerő-értékünk inflációjával
Ma nem nehéz átlagon felül félretenni, ha átlagon felüli szakmai tudással rendelkezünk. Magyarul ha ma értékesek vagyunk a munkaerőpiac számára, akkor előtudjuk idézni azt az állapotot, amikor a megfelelő összeget félre tudjuk tenni a cél eléréhez. Azonban, mint mindennek, így a munkaerő-értéknek is megvan a maga inflációja.
Ez azt jelenti, hogy folyamatosan fejlődnünk kell a munkaerőpiaccal együtt, ha nem akarunk lemaradni. Meg kell felelnünk a társadalmi-jogi-technológiai fejlődés kivánalmainak, máskülönben lemaradunk. Hogy mennyire lemaradunk, arra jó példa az az marketinges, aki vér profi az offline reklámozásban, de nem ért az online világhoz. Vagy jó példa az a hűtőgépszerelő, aki csukott szemmel összerakja a 40 éves Lehel hűtőt, de nem érti a modern technikával-elektronikával felszerelt rendszereket.
Az a baj,
hogy ezt nem tudjuk kiszámolni, nem tudjuk meghatározni, hiszen nem ismerjük a világ fejlődésének az ütemét és irányát a jövőben. Egyedül abban lehetünk biztosak, hogy saját magunk szakmai tudásának az önfejlesztése és szinten tartása nélkül elértéktelenedünk a munkaerőpiac számára. Hogy ezt miért írom? Mert a „30-as nyugdíjas” ugyan nincsen bevételkényszerben, de márcsak saját maga „szórakoztatása végett” is szükséges dolgoznia az általa megválasztott feladatokban és partnerekkel (mint egy szabadúszó).
A tanulság, hogy a „30-as nyugdíjas” hosszútávon nem a hagyományos nyugdíjazást jelenti. Valójában nem is nyugdíjazásról van szó, pusztán a „nyugdíj” a leginkább marketingelhető közös nevező. Sokkal inkább célozza meg ez a jelenség a rugalmasabb életvitelt, ahol felértékelődik az egyén döntési képessége és lehetősége.
Az óvatlan „30-as nyugdíjas” könnyen válhat „40-es hajléktalanossá”
Ha képtelenek vagyunk a jövőben mind a munkaerőpiaci, mind a vagyoni tőkénket növelni-megfelelően gondozni, amihez párosul egyfajta „valóban nyugdíjas” lélekállapot, akkor bizony nagyon hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy nyugdíjasból hajléktalanossá váltunk. Itt szeretném párhuzamba állítani a jelenséget a lottónyertesek sorsával, akik a hirtelen megszerzett vagyonhoz nem tudtak felnőni és középtávon mindent elvesztettek.
A „30-as nyugdíjas” maga dolgozott meg éveken keresztül a vagyonáért, tehát volt ideje belenőni a dologba. Ettől függetlenül nem mehetünk el a tény mellett, hogy éveken-évtizeden keresztül igen komoly lemondásokkal kellett élnie ahhoz, hogy elérje a szükséges vagyontömeget. Ez akaratlanul is hiányérzetett okozhat számunkra, amíg el nem érjünk a vélt „kánaán”, tehát a „30-as nyugdíjas létállapotot”. Mivel évekig ezért küzdöttünk és már elértük, így megszűnik a motivációnk, amivel kordában tudtuk saját költekezéseinket tartani.
Ez a pont vízválasztó lehet,
hiszen könnyen csábulhat el az ember önigazolást keresve az önjutalmazásban. Hiszen (gondolhatja) 100-200-300 000 000 forintból venni egy 10 000 000 forintos autót, meg elmenni egy 2 000 000 forintos nyaralásra beleférhet. Valójában nem fér bele, hiszen a nem tudatosan megtervezett költekezés könnyen felboríthatja a költségvetésünket, így mindig át kell csoportosítanunk, romboljuk a vagyonunk jövedelmezőségét, nem érjük el a kívánt megtérülési rátát és végső soron növekedés helyett csökkenő pályára „állunk be”.
A „30-as nyugdíjas” ugyanúgy dolgozik, ugyanúgy napi problémákat old meg és soha nem ér véget a szigorú szabályok szerint felállított költsgévetése. Ha az a terv, hogy az állapot elérése után minden megoldódik, akkor biztosan csődbe mész idővel. Pontos tervvel kell rendelkezned a „mi lesz utánra?”…
Képesek vagyunk jó befektetési döntéseket hozni?
Nyilvánvalóan a megszerzett vagyonunkkal valamit kezdeni kell. Konzervatív megoldás lehet az ingatlanvagyon felhalmozása, aminél számolnunk kell az amortizációs és egyéb járulékos költségekkel éppen úgy, mint egy esetleg ingatlanválság esetén bekövetkezett nettó albérleti díjbevétel eleséstől.
Az első „30-as magyar nyugdíjas’ az alábbiak alapján alakította ki a vagyoni portfólióját:
A portfóliómnak kb. 60 százaléka van részvényben, 20 százaléka ingatlanban és 20 százaléka készpénzben. Leginkább osztalékfizető részvényeim vannak. Az ingatlant befektetési céllal vettem. Az osztalékok, a bérleti díj és a fizetett alkalmi munkák folyamatosan duzzasztják a készpénzállományomat, egyrészt ebből élek, másrészt újra befektetem. A részvények nagy részét már rég vásároltam össze, kapóra jött a 2008-as válság, amikor nagyon jó papírokhoz tudtam hozzájutni alacsony áron. Az Állami Nyomda részvényeit például anno 400 forint környékén vettem, és idén 86 forint osztalékot fizetett. Ez önmagában több mint 20 százalékos hozam.- Takács Szabolcs, HVG
Szabolcs azt mondja,
hogy az éves megélhetési költség 35x-ét kell ehhez a létállapothoz felhalmozni. Ilyenkor jogosan merül fel a kérdés, hogy „melyik évi megélhetési költségnek?”. Ami elég volt 2008-ban, vagy ami 2018-ban szükséges? Ugyanis a kettő között lényeges különbség adódik.
Vegyük azt, hogy a megélhetési költségünk úgy, hogy saját lakásban élünk, mindenre odafigyelünk, viszont vannak gyermekeink és feleségünk, háziállatunk, nagyjából havi 300 000 forint. Ez évente 3,6M, aminek a 35x-öse 126 000 000 forint.
Azt könnyen beláthatjuk,
hogy a készpénzállomány az gyakorlatilag nem kamatozik. Így marad az ingatlan bérbeadásából származó nettó bevétel (feltételezve, hogy ez a saját ingatlan nem az, amiben lakik), ami nagyjából havi 100 000 forintot generál „biztosan” számára. Kivéve abban az esetben, ha az ingatlanvagyont nem mai értéken határozta meg, hanem az ingatlanválság idején nyomott áron megvásárolt ingatlanok vételárával számol. Mert akkor 2 lakással rendelkezik, amiből havi 180 000-200 000 forint érkezhet be nettó összegként.
Az osztalékfizető részvények esetében én 4%-os megtérülési rátával számolok, mivel van, amelyik biztosan többet fizet most, míg mások kevesebbet. Ebből vélelmezésem szerint beérkezik évente 3M forint. Így összesen a passzív jövedelem évente 4-5M forint körül alakul, ami havi 330 000-420 000 forint közötti bevételt jelenthet a „30-as nyugdíjasnak”.
Ezek nem tények, pusztán a matek kedvéért feltételezések
De ehhez az eredményhez már jó döntéseket kell hoznunk
Gondoljunk bele, hogy az Állami Nyomda részvényei most 20%-körül fizettek. De ez nem lesz mindig így, mint ahogy az ingatlanbefektetés sem mindig jövedelmező. Mivel a vagyon 60%-a részvényekben van, így kifejezetten ki van téve a gazdasági hullámoknak-válságoknak. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy vannak-lesznek a következő 20-30 évben jobb és rosszabb időszakok. A rosszabb időszak jelentheti azt, hogy minimális az osztalékkifizetés, így abban az évben nem 3, hanem mondjuk 1 millió forint érkezett be.
Az egész „30-as nyugdíjas” állapot megborulhat egy sorozatosan rosszul meghozott befektetési döntéssornak köszönhetően. Éppen ezért jó stratégia készpénzben tartani a vagyon 20%-át, hiszen így lesz miből kipótolni a kimaradó passzív jövedelmet. Azt látnunk kell, hogy önmagában 126 millió forintnyi vagyontömeg sem garancia semmire.
Az eszme nagyon fontos pénzügyi kultúrális jegyeket hordoz magában
Megszűnik a bevételkényszer
Nagyon fontos fogalom a bevételkényszer, hiszen ez az ösztönző „okolható” a hirtelen meghozott rossz döntésekért illetve az alkalmazotti munkaviszonyba történe bebábozódásért. Hiszen amíg folyamatos bevételkényszerben vagyunk, addig „minden munkát bármennyiért” el kell vállalnunk és képtelenek leszünk jó üzleteket kötni.
Ma a magyar lakosság 75%-a olyan szintű bevételkényszerben éli mindennapjait, hogy egy anyagi megreccsenés esetén a harmadik hónapban csődbemenne, ugyanis addig a pontig rendelkezik maximum likvid biztonsági tartalékkal. Éppen ezért a fejlődés helyett mindig a szintentartás a cél.
Hogyan képezzünk biztonsági tartalékot?
A biztonsági tartalék 3 szintje
Hogyan kell felkészülni a hitelfelvételre?
Annyit kell költeni, amennyit elbír a vagyon
A vagyonfelhalmozás alapszabálya, hogy kevesebbet költünk, mint amennyit megkeresünk. Amikor mi is „30-as nyugdíjasok” akarunk lenni, akkor fokozottan oda kell figyelnünk erre az egyszerű megállapításra. Annyit költeni, amennyit a vagyon elbír, sosem azt jelenti, hogy 1-et keresek 1-et költök el. A megszerzett vagyonunk nem tőkeáttétes (holott sokan szeretik ezt hinni a hitelek miatt) , tehát a költségeinknek is tükröznie kell ezt a különbséget.
A hétköznapokba ezt a gyakorlatot úgy kell átültetni, hogy keretszámokat adunk meg. Legyen ez a szám a 60. Azaz a bevételünk 60%-át költjük el, 40%-át pedig különböző megtakarításokba helyezzük. Tehát a vagyonunk havi 300 000 forintos bevételnél a 180 000 forintos rendszeres költést „bírja el”.
A pénzügyi tudatosság első lépése az önellenőrzés
„Ha egy hordó ezer helyen lyukas, akkor hiába töltik bele a vizet”- a látványos, nagy dolgok helyett először a saját pénzügyeinket kell végigvenni és átgondolni, hol is „folyik el a pénz”. Legyen ez egy drága biztosítás, egy hitel, vagy éppen a kedvenc üdítőnk mértéktelensége. Rendszereznünk kell, fontossági sorrendet felállítani és pontosan tudni, hogy mi-mikor-hova-miért!
Mihez kezdenék a második 500 000 forintommal?
A felelősségvállalás intézménye
A „30-as nyugdíjas” veszélyes terep lehet azoknak, akik mindig valakire mutogatnak és rossz döntéseikért mindig másokat hibáztatnak. A pénzügyi kultúra egyik legfontosabb elemének kellene lennie a felelősségvállalás intézményének. Ha hozunk egy rossz döntést, akkor vállaljuk a felelősséget és elszenvedjük a negatív hozadékát.
Működni csak akkor fog, ha működtetjük
Nincsen bajom az eszmével, sőt kifejezetten hasznosnak gondolom. A cikket azért készítettem el, hogy teljesebb képet kaphass erről a folyamatról és emlékeztessek mindenkit, hogy nincsen „ingyen ebéd”. Mert jól hangzik, hogy valaki „gondtalanul, passzív bevételből éli a mindennapjait”, de hiba lenne ezt kiragadni a kontextusból.
Márpedig a „30-as nyugdíjas” valódi narratívája a nehéz, embertpróbáló döntéseken átvergődött, pénzügyileg képzett és öntudatos ember, akinek mindig szigorú pénzügyi keretek között kell élnie amellett, hogy soha nem hagy fel saját maga fejlesztésével és a munkával. A különbség annyi, hogy a munka idejét, helyét és természetét saját maga választja, mivel nem kerül bevételkényszerbe.
Tehát ez egy működőképes társadalmi modell, ami számos ponton bukhat meg annak ellenére, hogy te mindent elkövetsz. Viszont számos ponton nyerhetsz vele annak ellenére is, hogy nem sikerül teljesen. Valahol ezt az eszmét a pénzügyi kultúra hiánya szülte meg, a vágy egy kiszámíthatóbb jövő iránt, ahol az egyén saját maga felett akar rendelkezni.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. február 24. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
