Szerző: Szarvas Norbert | nov 16, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, info
„Varga Mihály az atv.hu-nak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy az LTP-k állami támogatásának megszüntetése előtti nagy rohamban spekulatív volt az igénybevétel és a hozamvadász szempontok érvényesültek. Gulyás Gergely a mai Kormányinfón azt mondta: vannak információik arról, hogy a törvény hatályba lépését követően is kötöttek állami támogatásos LTP-ket.” Portfolio
Mennyire lehet spekulatív hozamvadászat egy lakástakarék?
Több, mint 10 évig foglalkoztam lakástakarék szerződések megkötésével, így picit fejvakarva olvastam, amikor Varga Mihály pénzügyminiszterelnök úr az utolsó hajrában (okt. 15-16) leszerződött magánszemélyeket spekulánsoknak és hozamvadászoknak látta.
De mitől hozamvadász és spekuláns valaki? Lehet-e spekuláns valaki egy olyan termék esetében, aminek minden egyes pontját törvényi keretek között rögzítették és szabályozták a kötési jogosultságtól kezdve a költségeken át a felhasználhatóságig?
Mire spekuláltak a szerződő ügyfelek?
1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról
A lakástakarék egy szocpolitikai és gazdpolitikai döntés
A lakástakarékok legfontosabb jellemzője a vissza nem térítendő és feltételhez alapvetően nem kötött (adószám megléte szükséges) állami támogatás. Ennek célja mindig is a lakosság lakhatási céljainak a megvalósításában való segítségnyújtás volt (vásárlás, építés, bővítés, felújítás).
Nem jogilag, hanem társadalmi szempontból abszolút legit meghatározás azt mondani a részemről, hogy a lakástakarék pontosan olyan szocpolitikai döntés, mint a családi pótlék vagy az év végi nyugdíjprémium.
Ugyanis a regnáló kormány a támogatást pontosan azért nyújtja, hogy valamilyen szocpolitikai támogatást -előnyt adhasson az állampolgárok javára. Ez pedig gyakran nem pénzben kifejezendő, GDP-be beépítendő tétel, hanem egyszerűen szociális szempontokat figyelembevevő „emberléptékű támogatás”.
A spekulációról…
A spekulánsok spekulálnak. De mit jelent ez? Az értelmező szótár megfogalmazásában a spekuláció = 1, üzérkedés, nyerészkedés; önző érdekből fakadó ravasz számítás. Ez alapján az utolsó másfél napon lakástakarékot kötő ügyfelek valóban spekulánsok voltak.
Pontosan ugyanannyira, mint a további 1,4M darab lakástakarékpénztári szerződés birtokosa, akik korábban szerződtek a „nyerészkedés, azaz az állami támogatás begyűjtése céljából”.
Pontosan ugyanannyira spekulánsok, mint a nyugdíjas, aki átveszi az év végi nyugdíjprémiumot.
Pontosan ugyanannyira, mint a család, aki akkor is átveszi a családi pótlékot a gyerekek után, ha alapvetően nincsen szüksége a pénzre.
Fontos tisztázni: a lakástakarékpénztári törvény kimondja világosan, hogy 1 természetes személy csak egyetlen szerződés esetében lehet kedvezményezett és jogosult a támogatásra. Minden szerződő biztosan a hatályos jogszabályokat betartva és kihasználva szerződött azzal a céllal, hogy jogosulttá válljon a támogatásra.
A hozamvadászatról…
A másik nagyon hangzatós jelző, amivel illetve lettek a szerződő ügyfelek. De mit jelent a hozamvadászat? Ehhez az MNB 2016-os kiadványában találtam egy frappáns magyarázatot:
Az alacsony kamatkörnyezet ún. „hozamvadászatra” ösztönözheti a megtakarítókat.A tartósan alacsony kamatkörnyezet a magas kockázatvállalás irányába mozdíthatja az ügyfeleket.
Tehát a hozamvadászat feltételezi a kamatkörnyezet bizonytalanságát és a kockázati szint emelését. Magyarul hozamvadász olyan természetes személy lehet, aki magasabb kockázatot vállal a magyasabb hozam reményében.
21. § (1) * A (2) bekezdésben meghatározott lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet – legfeljebb az első tíz megtakarítási év során – a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál – a szerződéskötéskor vagy később – benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. – forrás: lakástakarékpénztári törvény
Egyszerűen nem beszélhetünk hozamvadászatról egy olyan termék esetében, ahol megvalósul az alacsony kockázat – garantált kamat kapcsolata. Ilyen értelemben a szerződőnek nem kell kockáztatnia egy bizonytalan kamatért cserébe.
„8 milliárd forintjába kerül jövőre az államnak” – mondta Varga Mihály
Meglepő módon szó esett a költségvetést terhelő tételről, ami az utolsó másfél napban megkötött 140e lakástakarékpénztári szerződés költségvetési hagyatéka lesz a jövőben.
A 8 mrd forint hatalmas összeg. Nyilván sokan megtették már előttem az összehasonlítást, hogy mennyire bagatel tétel valójában a GDP-hoz viszonyítva, vagy bármilyen stadionfejlesztési program költségvetéséhez képest.
Inkább nézzük meg az érem másik oldalát, azaz a magyar költségvetési szempontból milyen bevételeket jelenthet a lakástakarék? Valóban veszteséges üzletről volt szó?
Egy 10 éves, havi 20 000 forintos lakástakarékpénztári szerződés legfontosabb állami bevételei
10 éves Erste 0159-es szerződés megtakarítása: 3 135 630 Ft
Ebből állami támogatás: 720 000 Ft
Legfontosabb közvetlen tételek:
- ÁFA 27% = 846 620 forint
- Tranzakciós illeték = 6 000 forint
- Vagyonszerzési illeték kedv. nélkül = 125 425 forint
Tehát csak ebből a három tételből összejön 978 045 forint az Államnak a bevételi oldalon, miközben 720 000 forintot fizetett ki. De valójában ennek többszöröse a megtérülés ezeknél a szerződéseknél, hiszen jelentős részben a lakástakarékpénztári szerződésben összegyűjtött önerő adta meg az alapot a lakosságnak, hogy hitelt vegyen fel.
Ha pedig a lakástakarék az önerő, akkor 80%-os finanszírozás mellett 2 db ilyen lakástakarék mellett a felvett hitel összege 25 085 040 forint, ami után a bank fizet majd banki adót és egyéb tételeket.
Ezen felül-mellett a tranzakcióban ténylegesen megmozgatott tőke 31 356 300 forint, amire a megfizetett illeték kedvezmények nélkül 1 254 252 forint + a megfizetett ÁFA 27% további 8 466 201 forint, ami már a költségvetés bevételét jelenti, miközben továbbra is a kihelyezett támogatás összege ebben a példában 2x 720 000 forint = 1 440 000 forint volt.
A lakástakarék az Államnak sokszorosan megtérült. Még az első érvként hangoztatott „medenceépítés” során is megtérült, hiszen ugyanúgy meg kellett fizetni utána az ÁFA-t, tranzakciós adót és emiatt a kivitelező nem tudta elkerülni a számlaadási kötelezettséget, ami a vállalkozói adóvonzatok oldalán jelenthet további bevételeket a költségvetés számára.
Tényleg a „medence” volt a probléma?
Ez egy rendkívül kezdetleges és demagóg érvrendszer kelléke. Ha valóban ez volt a probléma, akkor nemes egyszerűséggel szűkíteni kellett volna a lakástakarék felhasználhatóságának a körét, azaz a listáról lehúzni, ami nem szolgálja a kormány szocpolitikai céljait, elvárásait.
Ugyanígy lehetett volna azt mondani, hogy a családtagok nem ajándékozhatják egymásnak a megtakarításaikat, így „spekulációs céllal” nem tudott volna a továbbiakban több családtag összeállni és GDP-t termelni.
Miért született az utolsó percekben 140 000 lakástakarék szerződés?
Azt gondolom, hogy érdemes elővenni a szokásjog fogalmát ebben az esetben. Be kell látni, hogy egy magas állami támogatással rendelkező termék megszűnése előtt mindenki „házon belülre akar kerülni, aki teheti”, azaz mindenki megpróbált jogot formálni a támogatásra.
Ez nem rosszindulatú cselekvés, hanem az állami kényszerítő hatása által kiváltódott lakossági válasz arra a kérdésre, hogy „mi lesz holnap, lakástakarék nélkül?”.
A lakosság nem akart olyan holnapot, ami lakástakarék nélkül kel fel…
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. november 16. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | nov 8, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Sajnos a lakástakarékok eredeti elképzelésének Magyarországon vége lett. Az állami támogatás megvonása az új szerződések esetében (2018.okt.17-től) azt jelentette, hogy a piac több szereplője visszavonulót fújt. Egyedül, az aktív kereskedelmi banki háttérrel nem, azonban népes értékesítői hálózattal rendelkező Fundamenta talált ki valami régi-új megoldást. Első gondolatom az volt, hogy a Fundamenta feltalálta újra az annuitásos hitelt, mert valamit mondania kellett. Nézzük meg, hogy igazam van e…
Miről szól a Fundamenta Gondoskodó lakásszámla?
A Gondoskodó Lakásszámla két részből áll: teljes megtakarítás és lakáskölcsön. Ez ismerős lehet mindenkinek az eredeti lakástakarék elképzelésből. A Fundamenta a megtakarítási részre 0,1% betéti kamatot fizet, illetve évente egyszeri, 5%-os kamatbónusz kaphat az ügyfél az adott évben a számlán elhelyezett betétösszegre.
Szerződésenként a havi betét összege 5 000 és 40 000 forint között választható ki, míg a futamidő 5 év 11 hónap illetve 9 év 4 hónap lehet.
A lakáskölcsön részt rendkívül alacsony, fix kamatozással biztosítja számunkra a Fundamenta (a kereskedelmi bankoknál sokkal szigorúbb hitelbírálat után, 2,9%-os kamattal. Azonban egy hitel nem csak kamatból áll, hanem egyéb költségekből, amit a THM hivatott reprezentálni. Itt máris elfogy a Fundamenta előnye, hiszen a THM: 4,93% a honlapjuk tájékoztatása alapján.
Az igazi pénz még nem is ebben lesz számukra, hanem az áthidaló kölcsönben, amit 5,24%-os kamattal tudunk elérni, ha megfelelünk a feltételeknek, ami a lakáskölcsön szakaszban (magyarul, amint lejárt a megtakarítási szakasz) átvált 2,9%-os kamatozású hitelre. Ebben a konstrukcióban a THM: 7,24%, ami már magasnak számít egy olyan piacon, ahol 10 éves fix kamat mellett, átlagosnál jobb anyagi helyzet mellett egy speciális konstrukcióban 2% körüli THM-et is el tudunk érni.
A Gondoskodó Lakásszámla maximális szerződéses összege 11 millió forint
Egy szerződő több szerződést köthet
Amivel nagyot futhatna a Fundamenta ajánlata, az pontosan az állami támogatás elhagyásából eredő előny. Mivel nincsen állami támogatás, így nem kell számolgatni a szabad adószámokat sem. Egy szerződő több szerződést köthet magának és ezzel többszörözheti az elérhető szerződéses összeget.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Fundamenta lakáskölcsön ugyanolyan jelzáloghitelt, mint amit bármelyik másik bank nyújt. Itt is meg kell felelni a hitelfelvétel szabályainak!
A költség magasabb, mint a bónusz?
A lakástakarékoknál már megszokott költségekkel fut az új, Gondoskodó Lakásszámla is. Havi 150 forintos számlavezetési díj és a szerződés összeg 1%-a az elején azonnal befizetendő!
Példák:
Szerződéses összeg 11 millió forint: számlanyitási díj 110 000 forint + 112 (9 év 4 hónap) x 150 forint = 16 800 forint számlavezetési díj.
Az 5%-os kamatbónusz ebben az esetben évi 480 000 forint befizetés után jár, azaz évente 24 000 forint x 9 = 216 000 forint + 8 000 (az utolsó 4 hónapra) = 224 000 forint.
Tehát a kamatbónusz ebben a példában nettó értéken 224 000 – 110 000 = 114 000 forintot jelent. Magyarul a valódi „kamatbónusz” 2,5% körül alakul. Ez azonban nem összetévesztendő a kamatos kamattal elérhető összeggel, hiszen ez a bónusz valójában minden évben az adott évi befizetésre és nem a teljes tőkére vonatkozik. EBKM 0,51% ebben az esetben. Vagyis olyan befektetés, ahol évente 1% kamatot kapnál a teljes tőkédre vetítve, kétszer több pénzt hozna neked, mint amit ebben az esetben kapsz.
A Fundamenta új lakáskasszája elvesztette befektetés jellegét. Egyszerűen a ma ismert kamatkörnyezetben (lásd: állampapírok, befektetési alapok) egyszerűen nem alkalmas a pénzünk befektetésére abban a formában, mint az állami támogatással volt.
Idő előtti felmondás
Most vettem észre az üzletszabályzatban, hogy a felmondási díj 3%. Azaz,ha idő előtt felmondod a szerződést, akkor igen borsos árat kell kifizetned, miközben elbukod a bónuszt.
Például havi 40 000 forintot fizettél 3 évig. Összegyűlt 40 000 x 36 = 1 440 000 forint (most a 0,1%-os betéti kamatot ne számoljuk). Ennek a 3%-a 43 200 forint, amit ki kell fizetned. Ezen felül egyszer volt a számlanyitási költséged, ami ugye ebben a konstrukcióban (40e forint, 11M szerz. összeg, 9 év 4 hónap) 110 000 forint + kifizettél 36×150 = 5 400 forint számlavezetési díjat. Összesen ez a számla neked ebben a példában 158 600 forintodba került, miközben (0,1% betéti kamatot nem számolom) befizettél havi 40 000 forintot…
A Fundamenta Gondoskodó Lakásszámla, mint hiteltermék
Nézzük meg, hogy a termék mennyire állja meg a helyét a hitelpiacon? Azt előre leszögezném, hogy hatalmas előnye a szerződésnek a hosszútávon kiszámítható termékkonstrukció és kamat-THM. Itt gondolok arra, hogy azok a családok, akik nem ma, hanem a megtakarítási idő lejártával szeretnének lakáscélt megvalósítani, számukra rendkívül jó konstrukció lehet. Ők azok, akik arra fizetnek be egy ilyen számlával, hogy x év múlva fix hitelkondíciót kapnak, ami potenciálisan versenyképes lesz az akkori banki ajánlatokhoz képest.
Persze ehhez abban kell hinnünk, hogy a magyar banki kamatkörnyezet a következő 5 évben „elszalad” és az átlagosan elérhető banki kamat 2-3%-kal lesz magasabb, mint most. Ha ebben hiszel, vagy elképzelhetőnek tartod, akkor máris nagyon érdekes konstrukció a Fundamenta terméke.
Milyen költségei vannak a Fundamenta hitelnek ebben a konstrukcióban?
„A lakás-takarékpénztár által nyújtott lakáskölcsön teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet 9. § (1) és (3) bekezdés szerint számított referencia THM érték 7,24% a jelzálog fedezete mellett nyújtott azonnali áthidaló kölcsönre, amelynél a hitel teljes összege 1.000.000 forint, a hitelkamat mértéke évi fix 5,2% az áthidaló szakaszban, évi fix 2,9% a lakáskölcsön szakaszban, futamideje 73+67=140 hó. A hitel teljes díjában foglalt díjak: számlanyitási díj: 10.000 forint, folyósítási díj: 10.000 forint, számlavezetési díj: 150 forint/hó, jelzálogbejegyzéshez kapcsolódó költségek: 47.100 forint. Az áthidaló szakaszban a törlesztőrészletek száma 73, a havi törlesztőrészlet nagysága 10.193 forint, a törlesztőrészletek összege 744.089 forint. A lakáskölcsön szakaszban a törlesztőrészletek száma 66, a havi törlesztőrészlet nagysága 9.500 forint, a törlesztőrészletek összege 627.000 forint. A fogyasztó által fizetendő teljes összeg 1.438.189 forint.” – forrás: https://www.fundamenta.hu/lakashitelek/megvalosito-lakashitel-gondoskodoval
Innentől kezdve egyszerű dolgunk van, hiszen fel kell szoroznunk a számokat. Nézzük meg, hogy 11M forintos szerződéses összeg esetén mire számíthatunk? Sajnos a Fundamenta oldalán kalkulátor nem érhető el, elképesztően el vannak rejtve az információk, amiket össze kell ollóznom. Így az alábbi kalkuláció egy becslés lesz. A tévedés jogát fenntartom, ami a hivatalos oldal hiányos információiból eredhet. Sajnos ez van…
Szerződéses összeg 11M forint
A teljes megtakarítás 9 év 4 hónap alatt 4.725.468 Ft. Ez azt jelenti, hogy a felvehető hitel ehhez a konstrukcióhoz 6 274 532 forint. Tehát a szorzószámunk 6,274532 lesz.
Takarnet díj: 3 600 forint, a másodiktól pedig 4 500 forint
Hitelfolyósítási díj: 1%, maximum 200 000 forint. Esetünkben 110 000 forint.
Jelzáloggal kapcsolatos díjak: 47 100 forint
Összesen: nagyságrendileg ebben az esetben 161 600 forintos költséggel kell számolni. (csak mellékesen jegyzem meg, hogy az átlagos hitelösszeg Budapesten 20M felett alakult az elmúlt időszakban. Ez azt jelenti, hogy két szerződést kéne kötni és nagyságrendileg 250 000 forint körüli összeg lenne a hitelfelvétel a megtakarítási idő lejárta esetén.
Azonban elképzelhető az a helyzet, amikor most kötünk szerződést és a hitelre is mostanában lesz szükségünk. Így számolnunk kell például és db 11M forintos szerződéses összeg esetén a kétszer 110 000 forintos= 220 000 forint számlanyitási díjjal + a kb. 250 000 forintos hitellel kapcsolatos költségekkel = 470 000 forint. Ez pedig nagyon sok, ha azt nézzük, hogy valójában kaptunk 22M forint hitelt, ami mellé szükséges a minimum 20%-os önerő továbbra is!!!!!!!
Havi törlesztés összege 11M forintos szerződéses összeg esetén, azonnali hitelnél:
9 év 5 hónap áthidaló kölcsön időszak + max. 7 év 6 hónap lakáskölcsön törlesztési időszak.
9 év 5 hónapig fizetünk 11M x 0,052/12= 47 666 forint kamattörlesztést + 40 150 forint betétösszeget = 87 816 forint /hó
7 év 6 hónapig fizetünk 6 274 532 forint hitelösszegre (becsült összeg) 77 657 forint/hó
Teljes visszafizetésünk (becsült összeg)
(113 x 87 816 = 9 923 208 forint) + (90 x 77 657=6 989 130 forint ) + kb. 161 000 forint szerződéssel kapcsolatos költségek (számlanyitás, folyósítási díj ….stb)= 17 073 338 forint teljes visszafizetés a 11 000 000 forintra.
Mi köze van ennek az annuitásos hitelhez?
Az annuitásos hitel a leghagyományosabb hitelkonstrukció, aminek a lényege, hogy ugyanazon idő alatt a bank felé kamatot és tőkét is fizetünk különböző súlyozással. Az elején a magasabb hitelösszeg miatt magasabb kamatot és kevesebb tőkét, míg idővel egyre nagyobb része válik a havi törlesztőnek tőketörlesztéssé.
A Fundamenta Gondoskodó Lakásszámla miről szól áthidaló kölcsön esetén, amikor minél hamarabb akarunk a pénzhez jutni, amit a lakástakarék effektív „meghitelez számunkra”? Fizetjük a havi vállalt betétet, amit majd egy összegben betörlesztünk x év múlva a tőkébe + fizetjük az aktuális tőketartozáshoz kiszámolt kamatot.
Ha megnézzük egy kereskedelmi bank esetében, 5,2%-os kamat és 203 futamidő mellett hogyan alakul a kezdő törlesztőrészlet:
Tőke: 37 461 forint
Kamat: 44 120 forint
forrás: MNB
Valójában nagyon hasonló számokat kapunk, mint a Fundamenta esetében. Hogy miért? Mert ugyan máshogyan nevezzük a befizetések elosztását, más időrendiségben, de végső soron ugyanúgy fizetünk kamatot és tőkét. Csak a tőkénk nem csökken folyamatosan, hanem állandóan ugyanaz marad, amíg be nem törlesztünk a megtakarításból. Régebben ezt kombinált és halasztott tőkefizetésű hiteleknek hívták.
Cserébe viszont a konstrukciónak a legszimpatikusabb eleme, hogy a tőke betörlesztésével a kamat lecsökken garantáltan 2,9%-ra, ami szinte biztos, hogy fix kamatozás mellett x év múlva és a legjobb ajánlatok között lesz.
Mit gondolok erről a megoldásról?
Véleményem szerint ez a termék idővel piacvezetővé válik a lakosság középtávra tervezett lakásfelújítási céljaira felvett hitelek piacán. Itt tud a még mindig alacsony szerződéses összeg piacképes lenni ezekkel a feltételekkel és költségekkel. Mert azok a családok, akiknek most van szüksége egy nagyobb hitelre, biztosan más irányba mennek, hiszen:
- nem fognak kifizetni 22M forintra közel fél millió forint költséget
- a havi törlesztést szeretnék optimalizálni, ami ebben a termékkonstrukcióban lehetetlen a fix középtávú futamidő miatt
- közel sem biztos a mostani ingatlanárak mellett, hogy elég a 22M forint. Márpedig minél több Fundamenta szerződést kötünk, annál inkább emelkednek a költségek
Nézzünk meg egy piaci ajánlatot 11M forint hitelösszegre, 4,5% kamat mellett, fix 10 éves kamatozással:
203 hónapra: 77 501 forint / hó = 15 732 703 teljes visszafizetés
240 hónapra: 69 591 forint / hó = 16 701 840 teljes visszafizetés
300 hónapra: 61 132 forint / hó = 18 339 600 teljes visszafizetés
[banki hitelköltség kedvezményekkel nagyjából 130 000 forint körül alakul 2019-ben ekkora hitelösszegnél]
Fontos: Ebben a megoldásban a havi törlesztésünk és a kamatunk változhat a 10 éves periódus lejárata után. A kockázatunk az, hogy emelkedni fog a kamat 10 év után és drágul a hitel! A Fundamenta esetében ilyen nem történik.
Noha nagyon csábító a 2,9%-os kamat, a Fundamenta a pénzt az áthidaló kölcsönökkel fogja megkeresni. A legjobban viszont azok a családok járnak, akiknek van ideje kivárni a megtakarítási időszak lejáratát és tervezett lakáscéllal rendelkeznek. Kérdés továbbá, hogy a közeljövőben hogyan alakul az MNB kamatpolitikája és egy esetleges emelkedés esetén a Fundamenta mikor érkezik egy „drágább” konstrukcióval? Mert ne legyenek kétségeink a 2,9%-os „csali-kamattal” kapcsolatban, amit két ok miatt engedhettek most meg maguknak:
- a Fundamenta elemzői középtávon nem számítanak drasztikus kamatemelkedésre
- és/vagy pontos statisztikáik vannak arról, hogy a 2,9%-os csalira érkeznek majd az áthidaló kölcsönt 5,2%-kal igénylők, akikben a valódi pénz van!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. november 08. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
![Hogyan döntsem el, hogy mikor KELL lakást vásárolnom? [útmutató]](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/10/utmutato-lakasvasarlashoz.png)
Szerző: Szarvas Norbert | okt 3, 2018 | Állami támogatás, Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Laknia mindenkinek kell valahol. Abban megegyezhetünk, hogy albérletet fizetni alapvetően nettó pénzégetés a saját lakáshoz képest. De tulajdonképpen mikor érkezik el a megfelelő idő a saját lakás (akár hitelből történő) megvásárlásához? Mikor van itt a most és mikor lenne érdemes inkább várnunk még egy picit? Ebben a cikkben egy útmutatót szeretnék neked adni, amin végighaladva jobban körvonalazódhat benned a válasz!
Mekkora önerővel rendelkezem?
Sokan félnek attól, hogy az ingatlanjuk “nem bírja el” a szükséges hitelösszeget. A HFM (hitelfedezeti mutató) mutató elősegíti, hogy kizárólag a megfelelő vagyoni fedezettel tudjuk belevágni a lakásvásárlásba, amennyiben hitelre is szükségünk lenne.
2018-ban 10 lakásvásárlóból 5-6-nak szüksége van valamekkora lakáshitelre. Az átlagos lakáshitel számai az MNB felmérése alapján 2018. márcusában így alakultak:
átlagos hitelösszeg MFL hitel esetében: 11M forint
átlagos futamidő: 16,5 év
Tehát első lépésként el kell döntenünk, hogy nettó értéken számolva mekkora önerővel rendelkezünk a lakásvásárlással kapcsolatban. A nettó összeg nem egyezik meg a teljes likvid vagyonunkkal, amit a lakásvásárlási tranzakcióra szánunk, ugyanis ebből le kell vonnunk az alábbi tételeket:
- várható banki költségeket hitelfelvétel esetén (100-200e forint)
- ügyvédi díjak (pl.: adásvételi szerződés, a díj mértéke a vételi ár 0,5-1%-a)
- földhivatali illetékek (kb. 30e forint összesen)
- járulékos költségek (pl.: utazási ktg, a szabadságunk ktg.-je…stb)
- előre nem kalkulált költségek (módosítások, stb… erre tegyünk félre legalább 300e forintot)
- vagyonszerzési illeték – kedvezmények (a vételár 4%-a kedvezmények nélkül)
- új bútorok és a felújítás költsége, amit tervezünk
Összességében elmondható, hogy a rendelkezésünkre álló összegből levonva a kalkulálható kötelező költségeket, egy lényegesen alacsonyabb önerővel leszünk képesek ingatlant vásárolni. Például rendelkezünk 10M forinttal és egy átlagos vásárló vagyunk, akkor a nettó önerőnk várhatóan 6M forint körül alakul.
A nettó önerő meghatározza a maximálisan felvehető hitelösszeget
Mivel a legtöbb lakásvásárlónak szüksége van hitelre, ezért legelső lépésként érdemes megvizsgálnunk a felső határunkat, amire a jövedelmünk és az önerőnk nagysága predesztinál. Mivel fő szabályként maximum az ingatlan piaci értékének / eladási árának / értékbecslő által meghatározott értéke közül az alacsonyabbiknak a 80%-a adható hitelbe, ezért az önerődből pontosan tudunk számolni egy maximális hitelkeretet.
Kalkuláció:
Ingatlan piaci értéke: 37M forint
Vételár: 38M forint
A bank értékbecslője által megállapított forgalmi érték: 35M forint
Az ingatlanra adható maximális hitel: 35M x 0,8= 28M forint
Ebben az esetben tehát a bruttó 10M forintunkat teljesen bele kéne forgatni a vásárlásba ahhoz, hogy képesek legyünk megvásárolni az ingatlant. A probléma ezzel az, hogy nem marad semmink az ügyintézéshez, beköltözéshez, ami hatalmas gondot jelenthet. Ilyenkor szoktak családi segítséghez fordulni.
A kalkulációban látható, hogy milyen eltérést jelenthet, ha az általunk vélt ingatlanérték és az értékbecslő által meghatározott ingatlanérték között akár 1-2M forintos eltérés is mutatkozik. A negatív különbözetet mindig nekünk kell kipótolni önerő formájában vagy pedig nem tudunk költözni.
Az igazolható jövedelmem mekkora hitelt bír el? A JTM mutató…
2/2014. (IX. 10.) MNB rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról- update: 2018.okt.1-től szigorodik a JTM szabályozás a 10 éven belüli kamatozású hiteleknél
A JTM mutató azt vizsgálja, hogy az igazolható jövedelmed mekkora részét készülöd „elzálogosítani”. 2018. okt. 1.-jétől szigorodtak a szabályok. Az MNB nem titkolt célja a hitelfelvevők hosszabb távra fixált hitelekhez való terelése. Éppen ezért az alábbiak szerint módosult a JTM mutató:
A JTM alapja minden esetben az igazolt nettó jövedelem lesz. A vizsgálat során az adóstársak jövedelme és meglévő hiteleinek a törlesztése összesítve értendő. A jövedelemigazolás nem lehet 30 napnál régebbi.
Az igazolás lehet:
- munkáltatói
- állami adóhatóság által kiállított
- magyar vagy külföldi állam ellátást folyósító szerve által kiállított,
- ügyfél nyilatkozata és az átutalás jogcíme alapján az ügyfél fizetési számlájára érkező bére, nyugdíja, a magyar vagy külföldi állam által folyósított rendszeres ellátás összege, amelyek után az előírt közterhek levonásra kerültek az ügyfél tudomása szerint
- a bíróságnak a megállapításról, vagy jóváhagyásról szóló döntése alapján házastársi tartásdíj vagy üzletszerűen végzett járadékszolgáltatást nyújtó szervezet által igazolt rendszeres járadék.
Kizárólag 10 évnél hosszabb kamatperiódusban érdemes gondolkodni…
A JTM alkalmazásával a jövedelemvizsgálat a következőképpen történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 400.000 Ft alatt van, akkor az esetlegesen már meglévő és az új hitel együttes törlesztőrészlete nem lehet több az igazolt jövedelem 50%-ánál, 400.000 Ft-ot meghaladó jövedelem esetén pedig a 60%-ánál. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.
Példa:
Tegyük fel, hogy a párodnak és neked az összes igazolható nettó jövedelmetek 500 000 forint / hó. 28 millió forintos hitelt szeretnétek.
Jelenleg van egy személyi kölcsönötök, aminek a havi törlesztése 22 000 forint. Emellett van egy folyószámla hitelkeretetek (200 000 forint), amit nem használtok. Ettől függetlenül 10 000 forintot kell levonnunk a JTM mutatóból. Illetve mindkettőtöknek van diákhitele, ami miatt a JTM mutatóból a mindenkori minimálbér 6-8-9%-át kell minimum levonnunk (bővebben itt: diákhitel törlesztés) , ami 2018-ban a legjobb esetben is 8 280 x 2= 16 560 forint.
500 000- ( 22 000+ 10 000+ 16 560) = 451 440 x 0,5= 225 720 a figyelembevehető jövedelemalap (2019.júniusától érvényes szigorúbb határokat figyelembe véve).
Ha a 28M forintot 10 éves futamidőre szeretnétek felvenni, akkor a havi törlesztésetek 285 000 forint lenne, ami magasabb, mint a bevállalható törlesztő a jövedelmetek alapján. Emiatt két lehetőségetek van, hogy beleférjetek a JTM keretbe:
- Megtartod a 10 éves futamidőt és csökkented a hitelösszeget
- Megtartod a hitelösszeget és hosszabbítod a futamidőt
20 éves futamidő mellett a 28M forint havi törlesztése 177 000 forint körül alakulna, tehát beleférnétek a keretbe. Természetesen léteznek lehetőségek, amennyiben valóban 10 év alatt szeretnéd kifizetni a hiteledet, akkor érdemes a törlesztőkülönbözetből lakástakarékot kötni, mert…
Hasznos cikk: Kiszámoltuk, hogy melyik a legjobb hitelkonstrukció
A meghatározott értékben milyen ingatlant vásárolhatnék?
Az eddigiekben a saját határainkat próbáltuk meghatározni. Nem számoltam bele a CSOK lehetőséget, amit valószínűleg az ingatlankutatás során fogunk eldönteni. Az alábbi kérdésekre keressük meg a válaszunkat:
- új építésű vagy használt?
- lakás vagy ház?
- CSOK vagy nem CSOK
- Milyen kerületek, városok jöhetnek szóba?
Folytassuk a példát és nézzük meg, hogy 38M forintért Budapestben a 11. kerületben milyen ingatlant találunk az ingatlan.com kereső alapján:
Ezeket dobta ki első helyen a kereső. Nyílván te sokkal jobban utánanézel a saját lehetőségeidnek, azonban egy képet már kaphatunk ezáltal is. Alapvetően a 2 szoba körüli használt lakásban tudsz gondolkodni 50-70nm között a XI. kerületben.
Ez megfelelő nektek?
Használt lakáshoz 2 gyerekes CSOK esetén 1,43M forintot tudnátok kapni. De mi lenne, ha rámennétek a 3 gyerekes CSOK 10 millió forintra, mert ti három gyereket szeretnétek?
Módosítva a keresést (új építés, min 3 szoba, min 38M forint) a legjobb ajánlat is 50M forint, de a legtöbb ajánlat ennél lényegesen magasabb a XI. kerületben. Hogyan módosulnának a számok, ha megpróbálnátok az 50M forintos új építésű lakást?
50M x 0,2= 10M forint önerőre van szükség
50M x 0,8 = maximum 40M forint az adható hitel első ránézésre, de nektek 30M hitelre van szükség a CSOK 10M miatt, aminek a törlesztője 20 évre 126 000 forint lenne (20M) + 47 000 ( a CSOK 10+10 kedvezményes hitel 25 évre), azaz összesen 173 000 forint lenne a törlesztőrészlet. Ez vállalható számotokra?
Tipp: A JTM szabálynál legyetek magatokhoz szigorúbbak és két alapszabályt tartsatok be a havi vállalható törlesztőrészlet vállalásánál:
- a törlesztőrészlet nem lehet magasabb az együttes jövedelmünk 30%-ánál
- a törlesztőrészletnek akkorának kell lennie, hogyha egyikőtök teljes jövedelme kiesik (pl.: gyerekvállalás), akkor is ki tudjátok fizetni
Tényleg jobban megéri az új építésű ingatlan?
Talán meglepő módon, de a fenti példában a CSOK támogatással akár még jobban is járhatnátok, hiszen nagyobb-jobb ingatlant tudnátok megvásárolni alacsonyabb törlesztéssel. Azonban fontos mérlegelnünk olyan kockázatokat, mint a CSOK kockázat (valóban akarsz 3 gyereket?) és az új építésű lakásokkal járó egyéb kockázatok, mint például a várható áremelkedés, ugyanis
2019.dec.31-ig lehet kifizetni az új építésű lakásokat 5%-os ÁFA-val. Ez azt jelenti, hogy a most épülő projektekbe beszállva megvan a kockázatod arra, hogy csúszik a kivitelezés ( szinte törvényszerű). Ebben az esetben neked kell a zsebedbe nyúlnod, hiszen:
- a CSOK és a hitel az önerő megfizetése után, a használatbavételi és az albetétesítés után utalható
- az adásvételi szerződést veletek nettó+ÁFA felbontást írják meg, tehát 2020-as átadás esetén neked ki kell fizetni az extra 22%-ot, ami az 50M forintos ingatlan esetében 47 619 047 nettó vételár mellett 10 476 190 forint extra ÁFA-t jelentene neked, amit ha nem tudsz befizetni, akkor elbukod a CSOK támogatást, a hitelt és a foglalódat.
Mindenkit az ingatlanárak változása izgat
Talán a legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy mikor érdemes lakást vásárolom? Kétfajta vélekedés fut egymás mellett párhuzamosan: az egyik azt mondja, hogy a piac drágulni fog, míg mások a keresleti-kínálati görbe trendváltozásával és az újabb gazdasági válság képével magyarázzák a visszaesést.
A kérdés az, hogy te miben hiszel? Egyáltalán miért zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy miközben a magyar ingatlanpiac (Budapest specifikusan) a túlkeresletből a túlkínálati oldalra lép át (értsd: az építőipar oroszrulettet játszik és mindenki ingatlanfejleszt azzal a tudattal, hogy lehet pont nála robban a bomba. Lásd: 13. kerület 1 az 1-ben építési terület…), ami miatt az ingatlanárak csökkennek a keresleti nyomástól,
addig a régiós összehasonlításokban rendkívül olcsónak számító budapesti ingatlanpiac az emelkedő bérek és emelkedő nemzetközi kereslet hatására drágulásba kezd?
Magyarul én egy olyan ingatlanpiacot vízionálok Budapesten, ami a következő években a természetesnél lassabban fog drágulni a piacra nehezedő negatív nyomás miatt. Magyarul úgy emelkedik, hogy tulajdonképpen a saját potenciáljához képest csökkennek az árak! Igazam lesz szerinted? Várom a kommentedet!
Kezdjek el inkább lakástakarékba fektetni?
Annyit biztosan tudunk, hogyha jelenleg nem tudunk lakást vásárolni, akkor a legjobb megoldás, ha elkezdünk az államilag garantált lakástakarékba fizetni 1-2-3-4 szerződést a számunkra megfelelő időtávra.
A napokban beszéltem az ügyfelemmel, aki mesélte, hogy jelenleg lakásvásárlási dilemmában van, hiszen a piaci átlagnak nagyjából a feléért van albérlete. Számára egyértelműen jó megoldás, ha a különbözetet, ami a „másik albérletnek a díja” – „mostani albérleti díj” félreteszi és elkezd önerőt felhalmozni. Ezzel:
- egyrészt önerőt gyűjt és stabilabban vág majd bele a vásárlásba
- másrészt megtapasztalja, hogy havi szinten mit jelentene a „rendes” havidíj
Azt gondolom, hogy a mai piacon „csak úgy” nem érdemes lakást vásárolni. Keressük meg a jó lehetőségeket és a jobb lehetőségeket (pl.: olcsóbb fizetni a hitelt, mint az albérletet) és lépjünk. Ha ezt nem találjuk, akkor kezdjünk el takarékoskodni, hogy minél hamarabb léphessünk!
Olvasd el: Jobb az albérlet, mint a saját lakás? Mit felejtenek ki a szakértők?
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. október 03. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | aug 29, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog
Megjelent a magyar közlönyben egy, a hitelezést jelentősen befolyásoló szabálymódosítás, ami közvetetten, de mégis kegyetlenül érinti a CSOK 10+10-et. Az IFL vette először észre az összefüggést a JTM módosítása és a CSOK 10+10 között a magyar sajtóban, ami akár családok ezreinek az életét keserítheti meg! Ezt a feltételezést aztán banki kapcsolatok is megerősítették kisebb utánajárás és állásfoglalás után…
Mi változik 2018-októbertől, majd 2019 nyarától?
Az adósságféknek nevezett MNB intézkedés egyik legfontosabb eleme a jövedelemarányos törlesztőrészlet, ami azt jelenti, hogy az összes meglévő és újonnan felvevendő hitelünk törlesztése együttesen nem lehet több, mint az összes igazolható jövedelmünk 50% / 60%-a függően attól, hogy 400 000 forint alatt vagy felett vagyunk.
Októbertől annyiban módosul a szabály, hogy figyelembe veszi a választott kamatperiódus hosszát is. Ennek az oka alapvetően a devizahitelhez hasonló hitelkáosz elkerülése azáltal, hogy az ügyfeleket belekényszerítik a 10 évre fixált hitelekbe és a fix törlesztőbe. Ez eddig egy teljesen jó intézkedés, hiszen az olcsóbb, változó kamatozású hitelek elképesztően veszélyesek!
Rövid kamatperiódus = kevesebb hitel
Az új módosítás azt jelenti, hogy ugyanazon rendelkezésre álló jövedelemből kevesebb hitel fogunk tudni felvenni és emiatt magasabb önerővel kell rendelkeznünk / fel kell számolnunk a meglévő hiteleinket. Ráadásul 2019 nyarától a 400 000 forintos határ megemelkedik 500 000 forintra, tehát az átlagos hitelfelvevők jó eséllyel az alacsonyabb JTM arányokból gazdálkodhatnak.
Példa
havi 350 000 forintos jövedelemre, meglévő hitelek havi törlesztése (pl.: hitelkártya) 30 000 forint, 5 éves kamatperiódus esetén
350 000-nek az 50%-a – 30 000 hiteltörlesztés = 145 000 forint maximálisan bevállalható hiteltörlesztő, ami 25M forint jelzáloghitelnek felel meg 20 évre
2018 októberétől…
350 000-nek az 35%-a – 30 000 hiteltörlesztés = 92 500 forint maximálisan bevállalható hiteltörlesztő, ami 17M forint jelzáloghitelnek felel meg 20 évre.
A különbség tehát a maximálisan bevállalható hitelösszegek között ebben a példában 8M forint, amennyiben az 5 éves kamatperiódust választjuk.
A CSOK 10+10, amit nem akarnak meg odaadni nekünk
A CSOK 10+10 konstrukció 10 millió forint államilag támogatott hitele egy fantasztikusan jó ajánlat, hiszen az ígéreteknek megfelelően 25 évig állami kamattámogatást élvez a 3% feletti kamatrészre. Tehát nekünk végig maximum 3%-ot vagy annál kevesebbet (kamatcsökkentés esetén) kell fizetnünk!
Az érthetetlen probléma:
Számomra eddig sem volt teljesen világos, hogy miért 5 éves kamatperiódust határoztak meg ezen hitelek esetében, miközben az állam és az adófizetők érdeke egy ilyen alacsony kamatkörnyezetben a minimum 10, de inkább végig fixált konstrukciók. Hiszen ne feledjük el, hogyha 5 évente emelkedik a kamat, akkor az az állam és az adófizetők zsebét terheli.
A törvénykezés nem vette figyelembe az állami garanciát
A jogszabály szerint a támogatás időszaka alatti kamatperiódus határozza meg a JTM terhelési szabályt, amit az állami kamattámogatott hiteleknél alkalmazni kell. A támogatott hitel ennél a konstrukciónál 5 éves kamatperiódusú.
(magyarázat erre a kamattámogatásra, hogy az 5 éves ÁKK kamat az alapja ennek az 5 éves kamatperiódusnak, ahhoz ad az állam annyi kamattámogatást, hogy a fizetendő kamat 3%-ra jöjjön ki az ügyfél szemszögéből.)
Tehát a CSOK 10+10 kamattámogatott lakáshitel termékben a JTM-re az 5 éves kamatperiódus JTM szabályait kell használni majd 2018.10.01-től.
Ez azt jelenti, hogy hiába rendkívül kedvező a CSOK 10+10 hitel, hiába 25 évre államilag kamattámogatott, akkor is az alábbi JTM érvényesek rá októbertől:
400 000 forint jövedelem alatt a jövedelem-meglévő hitelek törlesztésének a 35%
400 000 forint jövedelem felett a jövedelem-meglévő hitelek törlesztésének a 45%
Nem életszerű ez a rendelkezés
Tegyük fel, hogy vállalt gyermekkel szeretnél nekiindulni a CSOK 10+10-nek. Ebben az esetben a bankok olyan önerőnek veszik a CSOK 10M forintot vagy annak egy részét (meglévő gyerekszámtól függően), ami van, de mégis csökkenti az ingatlan terhelhetőségét (HBÉ érték mínusz CSOK = adható hitel maximuma).
Az új építésű ingatlanok piaca elszállt. Budapesten egy 85 nm-es, 3 szobás új építésű lakás 2019 végéig (5%os ÁFA-val) 50 M forint. Vállalt gyerek (pl.: 1 meglévő, két vállalt) esetén 20% önerővel kell minimum rendelkezni, ami azt jelenti, hogy az 1 meglévő gyerek után járó 600 000 forint mellé még hozzá kell tennünk 9,4M önerőt minimum.
Az 50M forint piaci értékű ingatlannak a HBÉ értékét vesszük (80%), ami 40M forint. Vannak bankok, akik ennyit hajlandóak finanszírozni, míg mások ennél kevesebbet. Ha a törvényileg adható maximumot vesszük, akkor a 40M forintból (terhelhetőség) kell levonnunk a 2 vállalt gyerekre járó 9,4M forint CSOK támogatást , így az ingatlanra felvehetünk maximum 20,6 M jelzáloghitelt.
Ebből értelemszerűen 10M forint hitel a CSOK 10+10 konstrukcióból menne, hiszen annál jobb hitel nem létezik a piacon. Marad 10,6M forint, amit piacon alapon kell felvennünk. Ezt lehetőleg 10 évre fixált kamattal vennénk fel, reménykedve, hogy októbertől majd megmarad számunkra a kedvező 50/60% JTM.
Az alacsonyabb kamatperiódus a döntő
Az már a közlönyből is kiolvasható volt, hogy az egy ügyletben szereplő, különböző kamatperiódusú hiteleknél (értsd jelen esetben: CSOK 10M hitel 5 éves kamatperiódussal, 10,6M piaci hitel 10 éves kamatperiódussal) az alacsonyabbhoz tartozó JTM-et kell figyelembe venni.
Ez azt jelenti, hogy:
25 évre a CSOK hitel 47 000 forint
20 évre a piaci 10,6M hitel 70 000 forint
A példa családnak, akik 350 000 forintot tudnak igazolni jövedelemként és ebből lejön 30 000 forint, a hitelre elkölthető keret:
350 000-nek a 35%-a – 30 000= 92 500 forint
A két hitel összes törlesztője viszont 117 000 forint lenne, tehát októbertől nem tudják megvásárolni az ingatlant ebben a konstrukcióban, míg előtte simán működött volna a művelet!
Az új JTM szabályozás jelenlegi formájában elveszi a lehetőséget számtalan családtól a CSOK 10+10- felvételére és belekényszeríti olyan helyzetekbe, mint futamidőhosszabbítás, albérletbe maradás magasabb albérleti díjjal, vagy éppen a CSOK 10M hitelről való lemondás és helyette piaci hitel 10 éves kamattal.
Csak reménykedni tudok abban, hogy ezen enyhít a törvényhozó záros határidőn belül!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. augusztus 29. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
![[5 eset] Mikor ne vegyünk fel jelzáloghitelt?](https://iflgroup.hu/wp-content/uploads/2018/08/5-eset-amikor-ne-vegyunk-fel-jelzaloghitelt.png)
Szerző: Szarvas Norbert | aug 28, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel
Mikor ne vegyünk fel jelzáloghitelt? Ezzel a cikkel a célom az, hogy átbeszéljük részletesen azokat a tabukat, amikre nem szoktak az emberek gondolni. Nézzünk szembe a valósággal és vegyük számba azokat az eseteket, amikor nem szabadbevállalni a lakáshitelt vagy kisebb hitelben kell gondolkodnunk!
#1 A munkaerőpiaci értéked
Számos szubjektív tényező közül az egyik a jövőbeli kereseted mértéke. A válasz a „nem tudom”. A JTM szabály azt mondja, hogy az igazolható jövedelmed 50%-át költheted el októbertől 10 éves fix kamatozású hitel esetében 400 000 forint alatt (2019.júniusától 500 000 forint a határ).
Tehát a bank alapvetően nem vizsgálja a munkaerőpiaci értékedet és a benned rejlő potenciált. Ránéznek a jövedelmedre és a jelenlegi adatokat vetítik a jövőre nézve. Felelős hitelfelvétel esetében neked nem szabad ennyivel megelégedned. Rendkívül szigorú önszabályozást kellene elvégezned ahhoz, hogy pontosan megállapíthasd a munkaerőpiaci értékedet!
Mit mond a fizeteseket gyűjtő oldal?
Érdemes felnézni a fizetesek.hu oldalra, ami folyamatosan statisztikákat gyűjt az általunk elérhető átlagbérekről. Pozíció szerinti lebontásban több dolgot érdemes vizsgálnunk a jelenlegi jövedelmünkhöz viszonyítva:
- nagyobb vagy alacsonyabb az átlagjövedelem a szektorban? Ha nagyobb, akkor máris találtunk egy potenciált, amivel a jövőben munkahelyváltással többet kereshetünk
- az adott területen más pozícióban mennyivel lehet többet keresni és mit kell ehhez tenni? Ez egy másik potenciál, ugyanis elképzelhető, hogy adott területen belül másik pozíciót megpályázva magasabb jövedelemre tehetünk szert
Hogyan értékeled a jövődet?
Az önelemzés során érdemes eldönteni, hogy életed milyen szakaszába készülsz belépni? A családod vagy a karriered lesz a prioritás? Ennek megfelelően többet, kevesebbet vagy ugyanannyit szeretnél majd dolgozni? Egyáltalán a saját szakterületeden belül szeretnél maradni vagy váltani szeretnél?
Számos kérdést kell majd feltenned. Itt egy lista, hogy miket kell mindenféleképpen megválaszolnod magadnak:
- Szeretnél váltani munkahelyet / pozíciót?
- Van előrelépés a jelenlegi helyeden?
- Van előrelépés a pozíciódban?
- Meg akarod tenni a szükséges dolgot az előrelépéshez? (pl.: extra képzések)
- A családodra mennyivel szeretnél több időt fordítani?
- Milyen életszínvonalat szeretnél előteremteni?
- Mennyire keresik az embereket a szakmádban?
- Magyarországon vaygy külföldön képzeled el a jövődet?
A jelzáloghitelhez a kiindulópontod a potenciál és nem a jelenlegi kereseted
Sokan követik el a hibát, miszerint a jelenlegi anyagi helyzetükhöz igazítják a kiadásaikat, vállalásaikat. Ez nagyon veszélyes, hiszen az életünk bármikor vehet egy sokkal kedvezőtlenebb fordulatot. Vegyük a pénzügyi tanácsadó példát.
A statisztika szerint átlagosan bruttó 411 534 forintot keresnek az emberek Magyarországon ebben a pozícióban. Ha te például bruttó 1 000 000 forintot keresel jelenleg, akkor a törvény szerint akár 350 000 forintos törlesztést is bevállalhatnál, ami magasab, mint az átlagjövedelem.
Pontosan ezért fontos feltenni magunknak a kérdést, hogy legeslegrosszabb esetben mennyire pénzt tudnánk biztosan megkeresni a szakmánkban, ha elvesztenénk a mostani munkahelyünket-pozíciónkat? Kiindulópontnak nagyon jó az átlagfizetés, ha mi átlag felett keresünk.
Én azt javaslom, hogy mindig az átlaghoz igazítsuk a kötelező vállalásainkat (mint pl.: a jelzáloghitel). Pénzügyi tanácsadóként például a vállalt havi jelzáloghitelteher a 411 534-hez viszonítva maximum 150 000 forint legyen havi szinten függetlenül attól, hogy bruttó 1 000 000 forintot keresünk most meg.
#2 Családalapítási tervek
Különféle életszakaszban vagyunk. Alapvetően mindenki a családalapítás előtt, közben vagy utáni szakaszt éli meg. Rendkívül fontos szempont, hiszen egy gyerek felnevelése sok tízmillió forintot jelenthet a családok számára.
Felelős döntést a családunk figyelembevételével hozhatunk meg. Figyelembe kell vennünk a jövőbeni terveinket (pl.: hány gyereket szeretnénk) és az ehhez kapcsolódó kiadásokat (pl.: szülés költsége sok százezer forint is lehet).
Ha itt a gyerek, akkor ki tudom fizetni a jelzáloghitelt?
Igen fogós kérdés abban az esetben, ha még további 1-2-3 gyerek megszületését tűztük ki célul. Gondolj bele, hogy most keresel nettó 400 000 forintot és felvennél egy hitelt havi 150 000 forintos törlesztéssel. Mi lesz veletek, ha minden gyermek megérkezett és a havi kiadások meguranak minimum 100 000 forinttal?
Ez olyan, mintha ma nem 150 000, hanem 250 000 forintos törlesztést kéne kifizetned. Képes lennél rá gond nélkül?
Tudom, hogy sokak számára ijesztő és elképzelhetetlen összeg lehet gyerekenként rászámolni 45-50M forintot a családi költségvetésre. Nyilván ebben benn van egy erőteljes támogatás egyetemista korban, amit sok gyerek megkap, míg mások nem.
Az biztos, hogy a gyerekek jelentős havi kiadással járnak, amit bele kell számolnunk előre a családi költségvetésbe. Viszont addig, amíg nem érkeznek meg az új „kis adókedvezményeink”, addig érdemes a különbözetből is pénzt csinálni!
Például: 2 gyereket szeretnénk még x év múlva és erre havi 40 000 forint extra kiadást számolunk. Ebből a 40 000 forintból addig is kössünk államilag támogatott lakástakarékot, hogy évente jogosultak legyünk a 2×72 000 forint, 4 év alatt összesen 576 000 forint állami támogatásra, ami a lakhatási céljainkat szolgálja majd.
Mit tegyünk, ha a gyerekekkel „terhelt” költségvetésbe nem fér bele a havi törlesztőrészlet?
A cikk címe egyértelmű választ ad: „akkor ne vegyél fel hitelt”. Ennél azonban lehetünk árnyaltabbak is. Gondolkozhatunk abban, hogy egy olcsóbb lakásba költözünk, kevesebb hitelt veszünk fel.
Egyfajta lépcsőzetes építkezéssel haladunk előre és idővel a kisebb lakásból megyünk a gyerekekkel a nagyobb lakásba, majd a házba. A lényeg, hogy induljunk el valamilyen irányba ahelyett, hogy beragad jelenlegi életünkben.
Extra cikk: Ingatlanvagyon 35 évesen? Lehetséges!
#3 Nem tudjuk megfizetni a 10 éves fix kamatozású jelzáloghitel törlesztőjét
Minden cikkemben megpróbálok a lehető legegyszerűbben fogalmazni és olyan közérthető formába önteni a mondanivalót, amit mindenki egyszerűen fel tud majd használni. Ha meg kéne válaszolnom, hogy honnan tudhatod, mekkora hitelt szabad felvenned, akkor azt mondanám hogy:
pontosan akkora hitelt vegyél fel, aminek a 10 éves kamatozású változát (magasabb törlesztő) kellemesen ki tudod fizetni bármikor. Ha számodra komoly gondot jelentene a 10 éves kamatozású változatnak a törlesztése és ezért választod az olcsóbb változó kamatozást, akkor erre a hitelre nincsen pénzed.
- 106 000 / hó, változó kamatozás
- 126 000/hó, 10 eves fix kamatozás
Vedd figyelembe, hogy a változó kamatozású hitel jelentősen megdrágulhat és meg is fog!
A táblázatban láthatod egy 20 éves futamidejű, változó kamatozású lakáshitel számait. Havi törlesztőrészlet 110 920 forint. Az utolsó sor nagyon érdekes. Ugyanis ez a szám (4 620 259 forint) azt a többletet mutatja meg, amit akkor kellene megfizetned, ha az első kamafordulókor (1 év) 2%-kal emelkedne a kamatod.
Tehát, ha most felveszel egy változó kamatozású jelzáloghitelt és egy év múlva 2%-ot emelkedik a kamatod (simán benne lehet a pakliban), akkor máris elvesztettéla. teljes futamidőre vetítve közel 5 millió forintot…
A havi hiteltörlesztésed pedig felemelkedne 131 991 forintra, ami közel 5 000 forinttal havi szinten magasabb, mintha alapból 10 éves kamatozású hitelt vettél volna fel. Tedd fel magadnak a kérdést, hogyha ma nem tudnál 126 000 forint törlesztés fizetni, akkor miből fizetnél ki egy év múlva 131 991 forintot?
A különbözetet is fel kell használnunk
2018-ban a változó, 3 vagy 5 éves kamatozású hitelt az embereknek stratégiai megfontolásból és nem törlesztési megfontolásból kellene választaniuk. A célnak tehát nem a havi kiadás csökkentése kell, hogy legyen, hanem olyan indokok, mint például:
- a JTM szabálynak csak az olcsóbb hitel felel meg a jövedelmünk függvényében
- az olcsóbb hitel és a hosszabb távon fixált hitel közötti különbözetet lakástakarékba forgatjuk
- pár év alatt ki akarjuk fizetni a teljes hitelt
Ha ezen indokok egyike sem áll fenn és mégsem a hosszabb távon fixált hitelt választod, akkor neked nem szabadna azt a hitelösszeget felvenned annak ellenére, hogy a bank és a hatályos törvények megengedik számodra!
#4 Befektetési céllal vásárolnánk ingatlant, és számítunk az albérletből befolyó összegre
Gyakran felmerül ötletként az ügyfelek körében, hogy a meglévő lakás megtartásával és magasabb hitelösszeggel vennének új lakást. Cserébe a magasabb hiteltörlesztést részben/ egy az egyben a megmaradt lakás albérleti díjából fedeznék – mondván kidolgozza saját magát.
Azt gondolom, hogy jó megoldás lehet, hiszen pénz kizárólag pénzből lehet csinálni. Másrészről igen veszélyes megoldás lehet, amennyiben a megemelkedett havi törlesztést a rendszeres bevételünkből (albérleti díjtól függetlenül) nem tudjuk kifizetni. Mert mi van, ha hónapokig nem találunk albérlőt? És akkor mi van, ha olyan álagmegőrzési költségünk jelentkezik az ingatlanon, ami elviszi x hónapnyi albérleti díjunkat?
Tartsuk be az 50%-os szabályt
Ilyen műveletek esetén rendkívül fontos, hogy a meglévő ingatlanunkat ne terheljük le jobban, mint a megengedett HBÉ érték 50%-a. Ha van egy 20 millió forint értékű ingatlanunk, akkor a HBÉ érték ( 16 millió forint) felével, azaz 8 millió forint hitellel szabad(na) számolnunk, ha nem szeretnénk nehéz helyzetbe kerülni.
A 8 millió forint lehet(ne) az önerőnk, ami egy maximum 40 millió forintos ingatlan öneréjére lehet elég. Ebben az esetben a teljes hitelünk 40 millió forint lenne (most nem számolok CSOK-kal és egyéb likvid tőkével), az eredeti 40 millió- lakásár (20 millió)= 20 millió forint hitel helyett.
Ez ebben az esetben is duplatörlesztőrészletet jelent. 10 éves fix kamatozású hitelnél 2x126e= 256e forint törlesztést. A kérdés az, hogy mennyire hiszünk az albérletre szánt ingatlanból befolyó minimum 126 000 forintban, ami fedezné a hitelünk felét?
Ha nem tudunk zsebből kifizetni havi 256 000 forintot, akkor túl nagy a kockázat
Természetesen a meglévő ingatlant papíron bármikor el lehet adni és az eladási árral csökkenteni a tőketartozásunkat. A valóságban azonban könnyen belefuthatunk egy több hónapos értékesítési periódusba vagy egy újabb ingatlanválság kellős közepén találhatjuk magunkat, ahol a kényszerértékesítés számunkra azt jelentené, hogy nyomott áron kell eladnunk = realizáljuk a veszteséget.
Senki sem szeretné magát ilyen helyzetben találni. Ezért fontos, hogy az általunk felvett jelzáloghitel törlesztője akkor is kifizethető legyen, amikor ideig-óráig megszűnnek az olyan extra bevételi források, mint az albérleti díj.
#5 Ha nem marad a számládon legalább 1 millió forint
Miközben a jelzáloghitelen és a lakáson pörgünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a járulékos költségekről. Meglepő módon gyakran kérdezem meg a tervezési fázisban az ügyfeleimet, hogy mennyi pénzük marad, miután az önerőt kifizették?
Csak néhány tétel a vásárlással kapcsolatban:
- ügyvédi díj 150-300 000 forint
- közjegyzői díj 50-100 000 forint
- értékbecslés 30 000 forint (utólag gyakran visszatérítik, de meg kell előlegezni hetekig)
- földhivatali díjak 25-30 000 forint
- illeték változó, de akár 500 000-1 000 000 forint is lehet ilyen értékű ingatlannál
- költöztető 30-50 000 forint
- festés 30-60 000 forint
- konyhabútor 300-500 000 forint
- …stb
Belegondoltál abba, hogy egy lakásvásárlás során olyan költségeid merülnek fel, ami milliós tétel lehet az önerőn felül? Ez azért probléma, mert tipikusan mindenki az önerőre gyűjt és nem foglalkozik az imént sorolt „kötelező” tételekkel.
Márpedig könnyen likviditási probléma merülhet fel, amennyiben elhanyagoljuk ezt a kérdést. Annak semmi értelme nincs, hogy felvegyük a jelzáloghitelt és a többi tételt a „majd megoldjuk” kategóriába helyezzük?
A lakásvásárlás lényege nem a nullázódás
Természetesen egy lakásvásárlás jelentős anyagi terhet jelent mindenki számára. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy nem szabadna túlfeszíteni a saját költségvetésedet azáltal, hogy nagyobb önerővel-nagyobb hitellel vágsz bele az ügymenetbe.
Ha teljesen lenullázna téged az adott költségvetés, akkor inkább halaszd el a vásárlást lehetőségeidhez mérten és kezdje el saját magadnak havi törlesztést fizetni egy elkülönített számlán. A havi törlesztésed mértéke a felvevendő hitel törlesztője- jelenlegi albérleti díj, amihez nem szabad hozzányúlnod.
Így meg fogod tudni, hogy mit jelentene a költözés a családi költségvetés és az idegrendszered számára!
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. augusztus 28. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerző: Szarvas Norbert | aug 21, 2018 | Banki termékek, Cikkek - pénzügyi blog, Hitel, info
A hitelszabályozás Magyarországon kifejezetten érdekesen, hiszen gyakran azokra a családokra rónak nagyobb terhet, akik igazoltan szerényebb jövedelmi adatokat tudnak felmutatni, mint gazdagabb társaik. Gyakran hangzik el a magyar bankokban könnyelmű ötletként a „vegyünk fel személyi kölcsönt önerőnek”, ha nem férünk bele a JTM és HFM mutatóba, vagy a CSOK zavar be…
A CSOK olyan önerő, ami nem önerő
Ha egy banki ügyintézőt megkérdezünk, hogy akkor a CSOK tulajdonképpen az önerő része vagy pedig a HFM mutatót (ingatlan terhelhetősége. Magyarországon ez maximum az ingatlan piaci értékének 80%-a) terhelő tétel, akkor nem érti a kérdést. Gondolkodás nélkül rávágja, hogy a CSOK az önerő része!
A valóságban a CSOK vállalt gyermek esetében az önerő része és mégsem az önerő része. A CSOK ebben az esetben az önerő azon része, ami csökkenti az ingatlan terhelhetőségét is. Ez logikus, hiszen amennyiben nem tudjuk teljesíteni a feltételeket, akkor a CSOK támogatást vissza kell fizetnünk. Ha nem tudjuk visszafizetni, akkor az ingatlanra terheli a bank, amit mostmár nem lehet 120-150%-kal megterhelni.
Hogyan kell számolni hitelfelvételnél a vállalt gyermekekre járó CSOK támogatást?
A CSOK ebben az esetben az önerő része, viszont az ingatlan terhelhetőségéből kell levonni. Egy 25 millió forintos használt ingatlan esetében ez azt jelenti, hogy két vállalt gyermek esetében (1,43M) a CSOK támogatás összege mellett nekünk be kell mutatni 20% önerőt.
20% önerő ebben az esetben 5M forint, amit nem lehet vállalt gyermekre járó CSOK esetében kiváltani 3,57 készpénz+ 1,43M CSOK finanszírozási összetétellel. Ez azt jelenti, hogy kevesebb hitelt kaphatunk, hiszen a 25M forint 80%-a 20 000 000 forint, amiből le kell vonnunk a CSOK 1,43M forintját.
Legjobb esetben 18 570 000 forint hitelt tudunk felvenni erre a lakásra, mivel 5M+1,43M= 6,43M forint „önerőnk” van.
Mit tegyünk, ha nincsen elég önerőnk?
Ezen a ponton szokott a folyamat igen kellemetlen irányt venni, hiszen a nem egyértelmű kommunikáció miatt (gyakran a bankfiókban sem derül ki ez a szabály) az ügyfeleknek előre nem számított önerőt kellene belerakniuk az ügyletbe. Ilyenkor kerülnek elő megoldásként az alábbi ötletek:
- családi segítség
- másik ingatlanra szab. fel hitel
- személyi kölcsön
Bármelyik megoldást választjuk, garantáltan drágább lesz a lakásvásárlásunk (akár milliókkal), mint amit előre kiszámoltunk magunknak!
A banknak semmi felelőssége nincsen, amíg nem ad hivatalos ajánlatot
Számomra mai napig teljeséggel hihetetlen, ahogyan a szabályozás engedi a félinformációk terjedését, majd a vállvonogatás intézményét a bankrendszerben. Gondoljunk bele a folyamatba:
- Lakást akarsz venni, kiszámolod magadnak a költségvetést
- Bemész a bankba bemutatni a számokat, ahol azt mondják, hogy biztosat nem tudnak mondani, csak az anyag leadásakor. Ezen a ponton egy jobb ügyintéző elmondja a buktatókat, de az átlag pont nem foglalkozik veled ténylegesen
- A teljes anyagot csak akkor tudod leadni, ha már lepacsiztatok a lakásra és megvan az adásvételi. Az adásvételi azt jelenti, hogy fizeted az ügyvédet és a foglalót/előleget. Ezen a ponton több százezer forintot invesztáltál az ügyletbe anélkül, hogy biztosan tudnád a banki oldalt.
- Visszamész a bankba, ahol beadod az anyagot és imádkozol, hogy mostmár legyenek szívesek elfogadni a számokat.
- Vannak családok, akikkel ezen a ponton közlik, hogy így nem fog működni, mert kevés az önerő és be kéne rakni még x millió forintot
- Pánikhangulat
- Megoldás a személyi kölcsön vagy visszafordulsz és elbukod a százezreket!
- A bank hivatalos válasza a felháborodásodra: „így jártál, nem tudunk mit tenni.”
A személyi kölcsön egy nagyon beteg megoldása a bankrendszernek
Gondoljunk bele logikusan, hogy miért létezik a rendszerben úgynevezett adósságfék, aminek részei a JTM (jövedelemarányos törlesztés) és a HFM (ingatlan terhelhetősége – 80-20)? Pontosan az lenne a cél, hogy a hitelt felvevők ne vállalják túl magukat.
De pontosan ezek a fékek kényszerítik bele a folyamatosan emelkedő pályát bemutató ingatlanpiacon a családokat a lényegesen magasabb törlesztőrészletek bevállalására azáltal, hogy lakáshitel helyett kénytelenek a drágább személyi kölcsönöket is felvenni az emberek.
Számoljuk ki, hogy mennyit bukhat egy ilyen család!
Tegyük fel, hogy 25M forintos használt ingatlant szeretnénk vásárolni CSOK 2 vállalt gyerekkel és 3,57M forint önerővel! A hitelt 25 évre szeretnék felvenni és a jövedelmük közösen 350 000 forint.
Láthatjuk, hogyha a családnak a hitelszabályozás megengedné, akkor 20M forint hitelt tudnának felvenni 25 évre havi 105 000 forintos törlesztésért cserébe. Azonban a CSOK önerő problémája és ezáltal a készpénz hiánya belekényszeríti őket egy olyan helyzetben, amikor a bank nagyobb biztonságban érzi magát, ha „inkább” 123 791 forintot fizetnek havonta a személyi kölcsönre és jelzáloghitelre összesen.
A veszteség változatlan kamatok mellett évente 225 492 forint az első 8 évben, amíg tart a személyi kölcsön. Összesen 1 803 936 forinttal kell többet befizetni ezen időszak alatt!
Érdekes, mert hosszútávon még jobban is járhat a család…
Mielőtt tovább megyünk, érdemes megnézni a teljes visszafizetést (feltételezve, hogy nem fognak előtörleszteni és változatlan kamatok mellett).
- 1. verzióban 300x 105 000 = 31 500 000 forint
- 2. verzióban 96 x 123 791 = 11 883 936 + 204 x 98 137 = 20 019 948 = összesen 31 903 884 forint.
Azaz a személyi kölcsönre való „kényszerítéssel” összességében 403 884 forinttal kell többet visszafizetni, ami még egy kezelhető kötelezettség lenne 25 éves távlatban. Nem is ezzel van a probléma, hanem a teljesen hibás gondolkodásmóddal!
Miből gondolja a bank, hogy ez így biztonságosabb lesz?
Az igazi rejtély a logikai feltételezés, miszerint a személyi kölcsönnel vegyített lakáshitel a példában működhet, míg az első verziót a banki hitelfelvételi szabályozás tiltja meg, mondván kockázatos. Tehát adva van egy olyan buta szabályozás, ami azt „gondolja”, hogy a 105 000 forintos törlesztés kockázatosabb, mint a 98 137 + 25 654 forintos kötelezettségvállalás.
A probléma valójában az, hogyha a bank engedné az első verziót (20M forintos hitel), akkor túlmennének a 80%-os ingatlanfinanszírozási arányon, ami az MNB szerint a bankrendszer stabilitását veszélyeztetné egy következő válságos időszakban. Talán érthető és indokolható ez a szabályozás, de nem szerethető!
A bankrendszer akkor instabil, ha az adósok képtelenek fizetni a hiteleiket. Sosem az ingatlanok túlfinanszírozásával volt az alapvető probléma (100%-os finanszírozásig), hanem a drasztikusan változó törlesztőrészletekkel (devizahitelek). Ugyanis az eredetileg vállalt törlesztőrészletek valódi bizonyossággal tarthatóak lettek volna az átlagos hitelfelvevő számára!
A megoldás 100%-os ingatlanfinanszírozás esetén továbbra is a forint alapú, min. 10 évre fixált kamatperiódus lehetne!
Miért nem kötelező lakástakarékot kötni a lakáshitel mellé?
Persze lehet azon morfondírozni, hogyan lehetne elkerülni a bankrendszer instabillá válását. Ha nem fogadjuk el, hogy a változatlan törlesztőrészletek önmagukban elég biztonságot képesek nyújtani egy átlagos hitelfelvevő esetében (hiszen ezzel kalkulálja a családi költségvetést), akkor alternatív megoldásokhoz kell nyúlnunk:
Ilyen megoldás lehetne a lakástakarék megkötése! Ha megfigyeljük, akkor a példában közel 20 000 forint volt a törlesztőrészletbeli különbség. Ez pedig pont egy maximális betéti összeggel indítható lakástakarék „ára”. 80%-nál magasabb finanszírozási aránynál miért nem kötelezi a bank a hitelfelvevőt arra, hogy kössön egy ilyen szerződést, amit aztán majd betörleszt 4-5-6-8-10 év múlva a hitelbe?
- ezzel csökkentve a tőketartozást
- ezzel csökkentve a havi törlesztőrészletet
- ezzel bizonyosságot adva, hogy a hitel stabil
- ezzel tulajdonképpen saját biztonsági tartalékot képezve, hiszen a lakástakarékhoz bármikor hozzá lehet nyúlni és likvid tőkévé alakítani (támogatás bukta)
Érthetetlen a félelem egy olyan időszakban, amikor az albérlet drágább, mint a lakáshitel
Érdemes megnézni Magyarország albérleti árait. 2017-ben Budapestben az átlagár 130 000 forint volt, amit szinte biztosan ki kell fizetni egy olyan lakásért, amit 25-27 millió forintért meg tudnánk vásárolni. Mindenkinek laknia kell valahol. A lakástulajdonosok azt használják ki, hogy a legtöbb családnak nincsen elég önereje a szigorú banki szabályozás szerint, viszont ki tud fizetni 130 000 forintot lakhatásra.
Ennek tükrében még ijesztőbb 2018-ban az a hitelszabályozás, ami azt mondja, hogy rizikós (a példában) 105 000 forintos törlesztéssel lakásvásárláshoz segíteni egy családot, de megvalósítható ugyanez az eredmény 123 791 forinttal vagy elfogadható a számok ismeretében, hogy ennek a családnak minimum 130 000 forintot kell majd albérletre kifizetnie.
Ez nem adósságfék, hanem lakhatási fék ebben a formában.
Át kéne gondolni a hitelezési folyamatokat és a lakhatás biztosításának a szabályait!
Minél többet gondolkozok az akadályokon és a rendszerbe épített kiskapukon, annál jobban egyértelművé válik számomra, hogy a jelenlegi rendszer kevésbé támogatja a felelősségteljes vállalásokat és inkább „kényszerít” a túlvállalásokra.
Érdemes lenne bevezetni a „lakhatási lakáshitelek konstrukcióját”, ami megkülönböztetné a lakhatás céllal megvásárolni kívánt ingatlanokat a befektetési céllal vásárolandótól. Ebben a különleges esetben kiterjeszteném az ingatlan terhelhetőségét akár 100%-ra (természetesen JTM korláttal, azaz az igazolt jövedelem maximum 50%-a lehet összes törlesztőrészlet), megkönnyítve a saját ingatlanhoz való jutást.
Szeretnél megtakarítani vagy hitelt felvenni?
Hasznos cikkek számodra:
Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárjuk.Az esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ez a cikk 2018. augusztus 21. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
